Az Európai Környezetvédő Hivatal (EEA) koppenhágai központjában átfogó tanulmányt tettek közzé, amely az utóbbi évtizedek klímaváltozásának természetével és okaival foglalkozik. A tanulmány megállapítja, hogy a globális felmelegedés rég elérte az európai kontinenst is, és bizonyos régiók veszélyeztetettsége lassanként az összes gazdasági szférát érinti.
Európa átlaghőmérséklete a huszadik század második felében egy egész Celsius fokkal emelkedett, míg ez az érték globális értelemben 0,8 Celsius. A változás a régiókat különbözőképpen befolyásolja. Míg Észak-Európa egyelőre profitál a változásokból, addig Dél csak a helyzet súlyosbodását tapasztalja. A Földközi-tenger térségében például egyötödére csökkent a csapadékmennyiség, csökken a folyók vízhozama, nő az erdőtüzek veszélye, és új kórokozók lépnek fel. Északon ezzel ellentétes jelenségeket figyelhetünk meg: 40 százalékkal több csapadék hullik, terjeszkednek az erdők, nagyobb a betakarított termény mennyisége, a fűtés pedig télen kevesebb energiát igényel.
Jacqueline McGlade, az EEA vezetője elismeri, hogy nem minden környezetváltozás vezethető vissza a klímaváltozásra és az iparosodásra. A gleccserek kiterjedése például 1850 óta kétharmadával csökkent, amiben főleg az játszik szerepet, hogy Európában végetért a kis jégkorszak, amelynek során a 19. század közepéig vastagodott a jégtakaró. A gleccserek olvadása viszont mégis aggasztó. Vastagságuk az 1990-es évekig évente csak 30 centiméterrel csökkent, ez a szám azonban az ezredforduló óta 50 centiméterre emelkedett.
Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a változások mélyen érinthetik Európa lakosságát. A jövőben szaporodnak a szélsőséges időjárási értékek, árvizekkel és forró hőhullámokkal kell számolni, és valószínű, hogy az egész élővilágban változások jelentkeznek. Bizonyos változások már most is tapasztalhatók. A tengerben egy hónappal korábban nyílnak az algák, a szárazföldön nyolc nappal korábban érkezik meg a tavasz és a nyár, mint 1970-ben. Számtalan állat- és növényfajta vagy Északra húzódik, vagy magasabb égövekbe és hegyekre települ. Szakemberek kiszámították, hogy századunk végére bizonyos madárfajoknak 550 kilométerrel messzebb kell költözniük észak-keleti irányban, hogy a költéshez szükséges mai feltételeket megtalálják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése