Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek a közös környezetvédelemi politika kialakítását. Az intenzív gazdasági-ipari fejlődés, a növekvő energiafelhasználás az 1970-es évekre egyre nagyobb mértékű környezeti szennyezést eredményezett Európa egész területén. Ezt felismerve az 1972-es párizsi csúcson közösségi szintre emelték környezetvédelmi politikát.
Az EK-Szerződésben megfogalmazott környezetpolitikai célkitűzések
* a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása
* a természeti erőforrások ésszerű, körültekintő felhasználása
* az emberi egészség védelme
* a környezeti problémák elkerülése érdekében nemzetközi intézkedések ösztönzése
Az EK-Szerződésben megfogalmazott alapelvek
* Magas szintű környezetvédelem elve
* Elővigyázatosság elve: a környezetkárosítás és a szennyező anyagok termelésének elkerülése.
* Megelőzés elve: a lehetséges környezeti szennyező hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni.
* A „szennyező fizet” elv: a környezeti kár költségeiért a kár okozója felel. Ez az elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk megtérítését.
* Integrálás alapelve: Az 1997-es Amszterdami szerződés kimondja, hogy a környezet megóvása minden közösségi ágazati politika szerves részét alkotja.
* Szubszidiaritás elve: az EU a környezetvédelmi stratégiákat és programokat dolgozza ki, a megvalósítást a tagállamokra bízza. A tagállamokban a megvalósításra a megfelelő szinten (pl.: régió) a társadalmi szereplők (közigazgatás, vállalkozások, lakosság) aktív észvételével kerül sor.
* Partnerség elve: párbeszédre és együttműködésre kell törekedni az önkéntes, az üzleti és az állami szektor között a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében.
Környezetvédelmi cselekvési programok
A 2001-2010 közötti időszak környezetvédelmi politikáját és megvalósítandó céljait a hatodik cselekvési program határozza meg.
Kiemelt területei:
* éghajlatváltozás: az éghajlati változásokat kiváltó okok csökkentése (új energiaforrások arányának növelése)
* természeti és biológiai sokféleség megőrzése
* környezet-, és egészségvédelem: az egészséget fenyegető hatások elleni küzdelem, a veszélyekről való tájékoztatás (vegyszerek használata, élelmiszerbiztonság, járványok kitörése)
* fenntartható erőforrás-használat és hulladékgazdálkodás: természeti erőforrások felelősségteljes kezelése
Fontos szabályozások
Jelenleg a teljes uniós környezeti joganyag mintegy 300 irányelvből, rendeletből, határozatból és ajánlásból áll. (A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos joganyagot itt találja.)
* Környezeti hatásvizsgálat
A jelentős környezeti terheléssel járó létesítmények esetében a szabályozás a tervezés, üzemelés és a felszámolás fázisaira is előírja, hogy a tevékenység környezetre gyakorolt hatásait előzetesen meg kell becsülni. A tervezéskor biztosítani kell a környezeti hatások elfogadható szintre való csökkentését. Számos országban a hatásvizsgálat a környezetvédelmi engedélyezési eljárás egyik előfeltétele.
* Környezeti információk
A tagállamokban hozzáférhetővé kell tenni a környezet állapotával kapcsolatos információkat a társadalom és a társadalmi szervezetek számára.
Ennek megvalósítására jött létre az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. További információért látogasson el ide vagy ide.
Pénzügyi háttér
Az EU jelentős összegeket különít el a környezetvédelmi célok megvalósítására. A regionális támogatásokhoz - melyek a környezet állapotának javítására irányuló projektek régión belüli megvalósításához nyújtanak segítséget - a Strukturális Alapokon keresztül lehet hozzájutni, míg a Kohéziós Alap teljes költségvetésének felét alkotja a környezetvédelmi beruházásokra költhető összeg.
1992-ben jött létre a LIFE program, mely társfinanszírozás keretében támogatta a környezetvédelmi tevékenységeket az Európai Unióban, valamint a mediterrán balti országokban. 2004-2006 között a 10 új csatlakozó állam így összesen 3,8 milliárd euró környezetvédelmi támogatáshoz jutott.
A Bizottság javaslatára a 2007-2013 közötti költségvetési időszakban indult el a LIFE+ program, ami elődjéhez képest több mint kétszer annyi pénzből, összesen 2,14 milliárd euróból gazdálkodhat. Ezen felül a jogosult 15 tagállam a Kohéziós Alapokból 26,5 milliárd euróval finanszírozhatja környezetvédelmi beruházásait.
A LIFE+ program több korábbi környezetvédelmi programot von össze. A LIFE+ a korábbi LIFE-programot, a Forest Focus-t, a fenntartható városi fejlődést, illetve a környezetvédelemmel foglalkozó, nem kormányzati szervezeteket támogató programot egységesíti. http://europa.eu/scadplus/leg/en/lvb/l28021.htm
Az EU környezetvédelmi politikájáról további információkat találhat a Bizottság honlapján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése