A XV. században működő sernevelőházak és a pálinkafőzdék együtt működtek. Comenius Sárospatakon írt "Orbis sensualium pictus" című munkájában már bemutatja a pálinkafőzés eszközeit is. Maga a főzés földesúri előjog volt, a paraszti főzést ezért korlátozták. Tilalmak is megfogalmazódtak a pálinkafőzéssel kapcsolatban. Tiltották a kenyérgabona felhasználását főzés céljaira, és az istentiszteletek idején is tilos volt a főzés.
A XVI. századig az égetett szesz gyógyszernek számított. A gyógyszer szerepét igazolja az európai terminológiában az aqua vitae (az élet vize) és az aqua vini megnevezések, s ennek változatai a különböző nyelvterületeken.
A pálinka égetett szeszes ital.
-szárított árpamaláta - whisky
-cukornádmelasz - rum
-bor - konyak
-érett gyümölcs - pálinka
A világon számtalan helyen készítenek gyümölcspárlatot, közülük a két leghíresebb az olasz grappa és a francia calvados.
E főzet a miénk, magyaroké. Úgy nemzeti sajátosságunk, mint a tokaji aszú, a pirospaprika, vagy a téliszalámi. Tiszteljük meg magunkat, környezetünket s e kincset azzal, hogy fogyasztását soha nem visszük túlzásba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése