Azt szokták mondani, hogy a jog, a maga alkotta törvényeivel, rendeleteivel, az események után kullog. Mindig az élet által felvetett problémákra, amikor azok már nagyok, utólag keresi a szabályozást. Talán most ez nincs így, amikor Magyarországon a mezőgazdaságban, idén január 1.-től megkezdődött a kölcsönös megfeleltetés környezetre vonatkozó Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelményeinek (JFGK) bevezetése is.
Ez a követelményrendszer a környezet- és természetvédelemért, általában a vidéki környezet állapotáért, valamint a minőségi élelmiszerekért készült. Most, amikor még talán nem nagy a baj! Általában még tiszták a felszíni és felszín alatti vizeink, országos szinten legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőtalaj állapota sem romlott le teljesen, nagy kiterjedésű erózióval azért találkozhatunk, itthoni alapanyagból és hazai feldolgozók által előállított élelmiszereink minősége is meghaladja a nemzetközi szintet, stb. Ugyanakkor a hírközlők naponta tájékoztatnak arról, hogy a világban, az említett kérdésekben, milyen súlyos problémák vannak. Olykor ez alól még a fejlett országok sem kivételek, gondoljunk a különböző élelmiszer botrányokra, vagy az ihatatlan csapvizekre. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy nálunk időben bevezetésre került ez a követelményrendszer.
„Cross compliance”, azaz kölcsönös megfeleltetés (KM). Hát nem igazán irodalmi fordítás és kifejezés. De majd megszokjuk. Mert ebben az esetben megbocsátható a nyelvi tökéletlenség, hiszen ez a szakkifejezés fontos és hasznos tartalmat takar. Az Európai Unió Közös Mezőgazdasági Politikája 2003-as reformjának gyümölcse a kölcsönös megfeleltetési rendszer. Egy olyan új támogatási filozófia húzódik mögötte és benne, ami arról szól, hogy a társadalom egésze profitál a mezőgazdasági termelőknek juttatott támogatásból. Leegyszerűsítve: akkor kapnak támogatási pénzt a gazdák, ha úgy vigyáznak a vidéki környezetre és olyan egészséges élelmiszer alapanyagot állítanak elő, hogy az, az ország minden lakosának és közvetetten Európa népességének is jó. És mindezt szigorú ellenőrzések és szankciók fedezete mellett. A kölcsönös megfeleltetés a mezőgazdaság több funkciós jellegére is utal. Azt „üzeni” a társadalomnak, hogy a mezőgazdaság nem csak élelmiszert állít elő, hanem tevékenysége, része a környezet- és természetvédelemnek, az élelmiszerbiztonságnak és a vidék környezeti állapotának. A környezettudatos gazdálkodással, ezeket a gazdálkodói gondolkodás részévé teszi, és egyben élelmiszer fogyasztói elvárásoknak tesz eleget. Azokban az országokban, ahol már bevezették, az agráriumban dolgozók munkájának össztársadalmi elfogadottsága nőtt. Azt mondtuk, hogy a kölcsönös megfeleltetés egy rendszer. Miért is? Mert tartalmazza a követelményeket, az ellenőrzés előírásait és a szankcionálást is. Olyan részleteiben is szigorú követelményrendszer, melynek egyes elemeire hosszabb felkészülésre van szükség. Ezért a JFGK-k – a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait már 2004-óta be kell tartanunk - három lépcsőben kerülnek bevezetésre, 2009. január 1. és 2013, január 1. között. Lényeges még, hogy a kölcsönös megfeleltetés minden támogatást igénybevevőre vonatkozik, mérettől, tulajdonviszonytól és mezőgazdasági ágazattól függetlenül. Ez alól egyedül az erdőgazdálkodók kivételek. Egyébként pedig előírásai nem a tulajdonosra, hanem a használóra (termelőre) vonatkoznak.
Vázlatosan a konkrétumokról
A kölcsönös megfeleltetés előírásait, az Európai Unió most már Magyarországra is vonatkozó jogi szabályozása szerint, a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) és a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) követelményei tartalmazzák. A JFGK természetvédelmi, környezetvédelmi és állatjelölési, nyilvántartási szabályainak, már idén január 1-től meg kell felelniük a mezőgazdaságban támogatást igénybevevőknek. A növényvédőszerekre, növényegészségügyre, állategészségügyre, élelmiszerbiztonságra és a legsúlyosabb állatbetegségekre vonatkozó előírások két év múlva, az állatvédelemre vonatkozóak pedig négy év múlva lesznek kötelezőek.
A természetvédelmi előírások, kiemelten a vadon élő madarak, más vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelmére vonatkoznak. Arra nincs mód, hogy minden szabályt felsoroljunk, de például tilos a madarak fészkének és fészkelésének zavarása, megrongálása és elpusztítása. Gondoljunk arra, hogy a madarak nem csak fán fészkelnek, hanem sok faj földön is, ahol mezőgazdasági munkagépek zavarhatják a fészkelő madarakat. Ez a rendelet például minden gazdálkodóra vonatkozik. Ugyanakkor vannak olyan szabályok, amelyek csak a fokozottabb védelem alá tartozó, u.n. Natura 2000-es területekre érvényesek. Ilyenek a gyepterületek védelméről szóló előírások, hiszen a rétek, legelők növényi és állati fajgazdagságát fenn kell tartani, ezért kíméletes gazdálkodás folytatható csak rajtuk. Szintén egy példát említünk: koratavasszal sokszor vizenyősek a gyepterületek. Ilyenkor gépekkel rámenni tilos, mert a növényeket a puha talajon a gépi taposás károsítja.
A környezetvédelmi előírások közé a felszín alatti vizek védelme, a szennyvíziszap felhasználásának szabályai és a nitrát szennyezés elleni védelem tartozik. Ehelyütt is csak szemezgetni tudunk a sok és részletes előírásból, de mindenki által belátható, hogy fontos dolgokról van szó. Ki gondolná, hogy ha a felszín alatti vizek elszennyeződnek, akkor évtizedeknek, vagy évszázadoknak kell eltelnie, míg újra tiszták lesznek. Sokszor egy szigeteletlen trágyatároló, vagy növényvédőszer raktár oly mértékű szennyezést idézhet elő, mely a XXII. században is kimutatható lesz a felszín alatti vízbázisokban. Elsősorban a mezőgazdaságon kívül keletkezik sok szennyvíziszap. Kézenfekvő lenne ezek elhelyezése a szántóföldeken, más mezőgazdasági kultúrákban. Mindez azonban a talajvédelem miatt, hatósági vizsgálatokhoz és engedélyhez kötött. Engedélyezett kijuttatás is időben korlátozott, például szántóföldi kultúrában csak betakarítás és vetés közötti lehetséges. Zöldségnövényeknél és talajjal érintkező gyümölcsöknél (pl. eper), sem a termesztés évében, sem az azt megelőző évben nem lehet kijuttatni, még bevizsgált szennyvíziszapot sem. Magyarország 3.200 településéből, 1789-nek a környezete nitrátérzékeny terület. Sokan emlékeznek még arra, hogy 20 évvel ezelőtt még palackos ivóvizet lehetett csak fogyasztani, főleg gyerekeknek pl. Biatorbágyon, a kutak vizének nitrát tartalma miatt. A nitrát szennyezés elleni védelem szabályai az érzékeny területeken korlátozzák a szerves- és műtrágya felhasználását, mennyiségben és időben. Külön szabály vonatkozik a lejtős területekre, ahonnan egy-egy zápor, vagy gyors hóolvadás leviheti a völgybe a kijuttatott tápanyagokat. Ez nem csak a gazdának veszteség, hanem a nagy koncentrációjú nitrogén a talajba, vagy felszíni vizekbe (patakok, tavak, stb.) jutva szennyezi azokat. A felszíni vizek mellett védősávokat határoznak meg 2 – 20 m között, ahol nem lehet trágyázni. Az állattartó telepek trágyaelhelyezése is szabályozásra került.
Az állatjelölési, nyilvántartás szabályok már a nyomonkövetés céljából kerültek bevezetésre, ami a későbbi még szigorúbb élelmiszerbiztonsági előírások alapját képezik. Ez esetben egyedi állatjelölésekről van szó, szarvasmarha, sertés, juh és kecske esetében.
A kölcsönös megfeleltetés másik „lába” a Helyes Mezőgazdasági és környezeti Állapot (HMKÁ), fajsúlyos előírásokat tartalmaz, úgy mint:
- Talajerózióra vonatkozó előírások (pl. 12%-nál nagyobb lejtésnél egyes növények nem termeszthetők, mások csak rétegvonalas műveléssel; nyári betakarítású növény tarlóját meg kell tartani október végéig, vagy másodvetést kell alkalmazni a talaj takarása érdekében, hogy egy hirtelen eső ne mossa le a talaj termőrétegét stb.).
- Teraszos szőlőművelésnél a teraszok megszüntetése tilos.
- Vetésváltásra vonatkozó előírások. (Hosszú időn keresztüli monokultúrák ellen.)
- Tarló, nád, növényi maradvány, valamint gyepek égetésének tilalma.
- Vízzel telített talajokon gépi munkát végezni tilos.
- Gyepterületek túllegeltetése tilos.
- Mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani.
- Mezőgazdasági területeken az inváziószerű cserje megtelepedéseket meg kell akadályozni (ilyen agresszív fajok pl. vadolaj, fűzek, vadbodza stb.)
Ellenőrzés és szankciók elsősorban, szemléletváltoztatási céllal
Egyes előírásokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), másokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) ellenőrzi. Részben véletlenszerű kiválasztással (pl. nem nitrátérzékeny szántóföld ellenőrzése stb.), részben pedig kritikus területekre koncentrálva (pl. lejtősterületek, állattartó telepek, Natura 2000-es gyepek, nitrátérzékeny területek, szennyvíziszap elhelyezésére engedéllyel rendelkezők stb.) ellenőriznek. Aki egyszer „megbukott”, sűrűbben számíthat ellenőri látogatásra. Az ellenőrök a helyszínen csak a tényeket rögzítik, az összes rendelkezésre álló technikai eszköz és dokumentum (pl. engedélyek megléte) segítségével. Az ellenőrök mindent, a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan ellenőrizhetnek, nem csak azt a területet, amelyre a gazdálkodó támogatási kérelmet nyújtott be. Például egy gazda csak területalapú támogatást igényelt, de állatot is tart. Az ellenőrök az állatjelölést és állatnyilvántartást is meg fogják vizsgálni. Az ellenőrzés kiértékelését már nem maguk az ellenőrök végzik. A jegyzőkönyvek alapján az esetleges szankciókról már a hivatal apparátusa dönt. Nem a mindenáron való büntetés a cél, sokkal inkább a nevelés szemléletváltás elősegítése. Ezért először a szankciók enyhék, vagy csak figyelmeztetés hangzik el. Főleg az ismétlőket és a súlyos természetkárosítókat marasztalják el. Például, ha valaki szennyvizet vezet a patakba, vagy ha önkényesen szőlő teraszokat szüntet meg stb., számíthat arra, hogy nem csak támogatás-csökkentésben lesz része, hanem esetleg több évre nem kap támogatást.
Mindezeket végiggondolva belátható, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak, az abból élőknek, szemléletváltásra van szükségük. A jövőben nem a mennyiségi termelés lesz a cél, hanem minőségi termékek előállítása, mégpedig olyan technológiákkal, amelyek a környezeti és természeti értékek megőrzését maximálisan elősegítik, magunk és a jövő generációinak számára. Csak ehhez kapnak támogatást a gazdák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése