Biológiai nyomkövetés

A bűnügyi nyomozás új tudományos fegyvertára A bűnöző gondosan ügyelt arra, hogy tette színhelyén ne hagyjon sem ujjlenyomatot, sem DNS-mintát, 2008 elején mégis leleplezték a francia technikai és tudományos rendőrség (PTS) szakértői - írja a párizsi Le Figaro a legújabb nyomozati eljárásokat ismertető cikkében. Az áldozat mellett hagyott fegyveréből értékes „szagnyomot" gyűjtöttek, és azt egy hermetikusan zárt üvegtartályba helyezték. Amikor a gyanúsítottat előállították, szagát a különlegesen betanított német juhászkutyák összehasonlították a tárolt szagmintával, és a többször megismételt próba lehetővé tette a fegyver tulajdonosának azonosítását. Ez a nyomozási eszközt, a szagok összehasonlítását - franciául odorologie (odeur=szag) - 2003 óta használja fel a francia rendőrség, ügyészség, bíróság: egyike azoknak az új módszereknek, amelyekhez nagy reményeket fűznek. Mert igaz ugyan, hogy egyre több a DNS-vizsgálat, de pusztán ezzel nem lehet minden ügyet megoldani, már csak azért sem, mert a bűnözők egyre jobban vigyáznak arra, hogy ne hagyjanak ellenük felhasználható biológiai nyomot a helyszínen, például elégetik a gépkocsit, a ruhákat. A Párizs közelében lévő Rosny-sous-Bois erőd vastag falai mögött a csendőrség bűnügyi kutatóintézetének (IRCGN) kutatói csak az elmúlt három évben olyan új technikákat is alkalmaztak, mint a hangfelismerés, a pollenvizsgálat, a fülnyomok rögzítése vagy a megrongált informatikai eszközök helyreállítása. A hanglaboratórium kutatói már kidolgoztak egy olyan rendszert, amely az esetek 90 százalékában képes automatikusan felismerni a beszélő hangját, ami sokat jelenthet a névtelen telefonálók által hangoztatott fenyegetéseknél. Hanglenyomat ugyan még nem rögzíthető, viszont lehetséges a hang és a kiejtés sajátosságainak bemérése. Más kutatók a virágpollenek segítségével képesek voltak fontos adatokat szerezni például a bűntett színhelyéről. Ez a vizsgálat alátámasztotta például egy fiatal nő állítását arról, hogy egy repceföldön erőszakolták meg. Alsó fehérneműjének mikroszkópos vizsgálata során kimutattak olyan virágport, amely igazolta állítását. A vizsgálat azonban egyelőre még nem teszi lehetővé azt, amit sokan remélnek - a bűnöző lakóhelyének kiderítését - figyelmeztetnek a kutatók. Hasonló óvatosság jellemzi a fülnyomok szakértőit az IRCGN-ben. Az emberi azonosítással foglalkozó tudományos nyomozók nemrég három bírósági fülnyom-azonosításhoz adtak szakvéleményt - ilyenkor a gyanúsított füle által egy ajtón vagy más tárgyon hagyott nyomot használják fel. Ezzel fel lehet például becsülni a tettes testmagasságát, vagy éppen azonosítani lehet, ha fülén különleges ismertetőjel is volt - piercing, sérülés stb. Miután azonban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában heves bírálatot váltott ki a módszer gyilkossági ügyekben történt alkalmazása, Franciaországban még nem gyakori az ilyen bírósági bizonyítás. A francia igazságügyi minisztériumban azonban figyelmeztetnek arra, hogy az új technikákat alaposan ismerni kell ahhoz, hogy alkalmazzák azokat, és hiba lenne mindent az ilyen tudományos eszközök alkalmazására építeni - ez csak feleslegesen megsokszorozná a vizsgálatok számát. A tanúvallomásnak és a helyszíni bizonyítékoknak továbbra is elsőrendű szerep jut a nyomozásban. Etikai kérdéseket is felvetnek ezek a tudományos eszközök, például 2007-től több vizsgálóbíró a helyszínen talált DNS-nyomok alapján közzé akarta tenni a gyanúsított etnikai-földrajzi származását - ami az egyéni szabadságjogok védelmezőinek heves bírálatát váltotta ki. Az ilyen típusú azonosítással foglalkozó Nantes-Atlantique genetikai intézet (IGNA) ezért lemondott a tervről. „Úgy éreztem, hogy 90 százalékos megbízhatóságú módszereink nem veszélyeztették a szabadságjogokat, de országunkban olyan aggodalmat váltanak ki az ilyen tudományos előrelépések, hogy inkább felhagytam a tervvel" - jelentette ki az IGNA igazgatója, Jean-Paul Moisan. További nehézség, hogy sokszor a szakértők és a bírák számára sem érthetők az új eszközök, vagy éppen nem tartják elég megbízhatónak a velük elért eredményeket. Ennek ellenére az új módszerek terjednek, például az „odorológia" szakértői által kiképzett kutyákat csaknem kétszáz esetben használták bűnügyek felderítésére. Franciaországban már több mint 200, a helyszíni nyomok gyűjtésére szakosodott technikus kapott kiképzést arra, hogy miként lehet a bűnöző által használt fegyverre, egy mobiltelefonra vagy kulcsokra helyezett szövetdarabbal szagmintát gyűjteni. Ezt palackba zárják. mellé négy más szagmintát tartalmazó palackot helyeznek, majd egy speciálisan kiképzett német juhászkutyának szigorúan kidolgozott eljárás szerint kell kiválasztania a bűnöző szagával azonos mintát tartalmazó palackot. Ezután átrendezik a palackokat és megismétlik a próbát - majd egy másik kutyával is végrehajtják. Bár még sokan kétkednek benne, 2004-ben ezzel a módszerrel azonosítottak egy férfit, aki Charente-ban elrabolt és megerőszakolt egy kislányt.