A globális klímaváltozás leginkább a mezőgazdaságot sújtja, az egyre szélsőségesebb éghajlati viszonyok nehéz helyzetbe hozhatják az ágazatot, ezért regionális szinten is alkalmazkodni kell a változásokhoz - mondta Katona Béla, az Országgyűlés elnöke pénteken az MTI-nek Ljubljanában. A házelnök a Regionális Együttműködés Országainak parlamenti elnöki konferenciáján vett részt.
A Regionális Együttműködés Országainak parlamenti elnökei - osztrák kezdeményezésre - 2003 óta rendszeresen találkoznak, hogy az egyes országok törvényhozói testületei szorosabb együttműködést alakítsanak ki időszerű kérdésekben. Az együttműködés résztvevője Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Ausztria, Csehország és Magyarország, a kétnapos szlovéniai konferencián meghívottként részt vesz Horvátország, Bulgária és Románia parlamenti delegációja is.
Elmondta, hogy a zárt ülésen arról beszélt: nemzeti, regionális és európai szinten is az a feladat, hogy csökkentsük a klímaváltozásnak a mezőgazdaságra gyakorolt káros hatását, másrészt fel kell készíteni az ágazatot, hogy alkalmazkodni tudjon a változásokhoz.
Regionális megoldások szükségesek, mert szakértők szerint Magyarországon és a Balkánon a szárazság egyre nagyobb kihívást jelent majd, de az aszályok mellett a súlyos árvizek is mind gyakoribbak lesznek. A közös fellépés lehetséges kereteit ismertetve elmondta: a legsürgősebb feladat a mezőgazdaságban a fenntartható talajgazdálkodás és vízgazdálkodás kialakítása. "A következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lehet a vízhez való hozzáférés", ezért már most tudatosítani kell a lakosságban és a gazdaságban, hogy szűkösek a vízkészletek, szükség van a megfelelő infrastruktúra és tározók kiépítésére - mondta.
A kutatás-fejlesztés segíthet
Katona Béla hozzátette: a kutatás-fejlesztés kiemelt jelentőségű a klímaváltozással szembeni harcban, s ezen a téren is indokolt lenne a régió országainak együttműködése.
Hangsúlyozta, hogy a térség folyóin átáramló hatalmas víztömeg kapcsán a régió közös ügye a megfelelő vízgazdálkodási tervek, hosszú távú stratégiák kidolgozása, válaszolandó a klímaváltozás kihívásaira.
Kiemelt területként határozta meg a biodiverzitással és a fenntartható ökoszisztémával kapcsolatos kérdéseket, így például fontos lenne, hogy a régió országai biztosítsák a természetes területek egymáshoz való kapcsolódását, hogy az egyes fajok alkalmazkodni tudjanak a változó klímához. A Natura 2000 hálózat esetében az Európai Uniónak is figyelembe kell vennie az éghajlatváltozás hatásait.
Pavel Gantar, a Szlovén Nemzetgyűlés elnöke az első nap zárásaként tartott sajtótájékoztatóján úgy foglalta össze a napirendre került témákat, hogy minden közép-európai államnak számolnia kell az éghajlatváltozásból eredő, a mezőgazdaságra és a közlekedésre nehezedő kihívásokkal. Ez utóbbi téma kapcsán azt hangsúlyozta: a közúti teherforgalom bocsátja ki a legtöbb szennyezőanyagot, ezért közös érdek is erősíteni az áruforgalom átterelését a vasútra és a vízi utakra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése