A korábbi bővítések, valamint az unió működése alapján az alábbiakban összefoglaltuk a uniós tagságnak köszönhető legfontosabb pozitív hozadékokat, melyekben 2004. május elseje óta Magyarország is részesül:
A világméretű politikai és gazdasági versenyben a 27 tagú Európai Unió tagállamaként Magyarország könnyebben érvényesítheti érdekeit a nemzetközi politikai színtéren.
A fejlett és demokratikus Európai Unió tagállamaként Magyarország közvetlenül részt vesz az Európa és a világ fejlődését befolyásoló döntések meghozatalában. Magyarország részese a döntéshozatalnak a tőle függetlenül meghozott határozatoknak. „Jobb a döntéshozók asztalánál ülni, mint a történéseket kívülállóként szemlélni.”
Az Európai Unió alapelve a fejlettségi szintek kiegyenlítése: az ezen elv megvalósítását szolgáló európai uniós forrásokból lehetőség nyílik Magyarország fejlődésének felgyorsítására, a fejlett európai országok szintjéhez történő felzárkóztatására.
Az EU tagság az infrastruktúra gyorsabb fejlesztésének lehetőségét kínálja.
Az Uniós tagsággal javul az életminőség, például a szigorúbb fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági szabályozás miatt.
Uniós tagállamként hatékonyabbá válhat a szervezett bűnözés elleni fellépés.
Tagországként mezőgazdasági támogatásokhoz jutunk, ami elősegíti a versenyképes mezőgazdaság megteremtését. Az uniós tagság egyben biztonságosabb piacot is jelent a magyar mezőgazdasági termékeknek.
Uniós tagságunk révén a tagállamokkal azonos jogokhoz és lehetőségekhez jutunk (például az oktatás, az utazás, a letelepedés, stb. terén).
Az unió történetének legnagyobb, 2004-es bővítésének ötödik évfordulójára az Európai Bizottság egy átfogó tanulmányban elemezte a 2004-es bővítés tapasztalatait, elsősorban gazdasági következményeit, melyet 2009. február végén ismertetett.
A tanulmány az alábbi, legutóbbi bővítésekhez kapcsolódó pozitív gazdasági fejleményeket emeli ki:
* Jelentősen emelkedett az életszínvonal az új tagállamokban. Az új tagállamokban az egy főre jutó jövedelem 1999-ben a régi tagállamok átlagához viszonyítva 40%-ot tett ki. Ez az érték 2008-ban 52%-ra emelkedett, ehhez hozzájárult, hogy a gazdasági növekedés az elmúlt 5 évben az újonnan csatlakozott országokban 3,5 százalékról 5,5 százalékra nőtt, míg a nyugat-európai országok növekedési üteme nem változott.
* Fellendült a kereskedelem a tagországok között, ezzel az EU versenyképesebbé vált. 2007-ben az új tagállamok kivitelének csaknem 80 százaléka irányult az EU többi tagállamába, míg a régi tagállamok is növelték exportjukat: 2007-ben teljes kivitelük 7,5%-át az új tagállamokban értékesítették, miközben egy évtizeddel korábban ez az érték még csupán 4,75% volt.
* A kibővült EU ma a világ legnagyobb integrált gazdasági térsége: a világ GDP-jének több mint 30 százalékát, a világkereskedelemnek pedig több mint 17 százalékát adja.
* Az új tagállamok gazdasága modernizálódott (szolgáltatásokra épülő, tudásalapú gazdasággá kezdett átalakulni.
* Javult a foglalkoztatás. A 12 új tagállamban – ahol a munkanélküliség gyakran igen magas mértéket öltött - 3 millió munkahely jött létre 2003 és 2007 között. Ugyanekkor a tömeges munkaerő-beáramlással kapcsolatos „nyugati” aggodalmak nem igazolódtak be: a legtöbb befogadó tagállamban a más tagállamokból származó munkavállalók aránya nem haladta meg a munkaképes korú lakosság 1%-át, emellett a migráns munkavállalók révén adott esetben a munkaerőhiányt is sikerült megoldani. A Bizottság számításai alapján pusztán a munkaerő mobilitása – közepes időtávon – 0,3 százalékkal járul hozzá az unió GDP-jéhez.
* Új export- és beruházási lehetőségek nyíltak a régi tagállamok számára, főként a pénzügyi ágazatban.
* Megszilárdult az új tagállamok jogi és intézményrendszere (új, uniós versenyszabályok kerültek bevezetésre, újraszabályozták a termékpiacokat, stb.).
* Az unió strukturális és kohéziós alapjai révén tőke áramlott az új tagállamokba.
Mindezek mellett a bővítés természetesen számos hasonlóan jelenős, ugyanakkor kevésbé számszerűsíthető hozadékkal is járt:
* A bővítés hozzájárult ahhoz, hogy kontinensünkön megszilárduljon a demokrácia és nagyobb fokú stabilitás és a biztonság alakuljon ki.
* A globális jelentőségű problémák kezelésekor a kibővült EU nagyobb súllyal képes fellépni, legyen szó akár az éghajlatváltozásról, akár a világgazdaságról és annak működéséről;
* Az elmúlt öt évben az EU nem csak területileg bővült, hanem erősebbé, dinamikusabbá és kulturális értelemben is gazdagabbá vált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése