Európai Bíróság

Fordulhatnak-e magánszemélyek az Európai Bírósághoz?
Magánszemélyek viszonylag szűk területen kerülhetnek kapcsolatba az Európai Bírósággal.
Fontos hangsúlyozni, hogy a luxemburgi bíróság nem egy pótlólagos fellebbezési fórum, amely a nemzeti (magyar) bíróságok által hozott határozatokat felülvizsgálhatná vagy az azok előtti eljárásokba közvetlenül belefolyhatna.
Az Európai Közösségek Bírósága előtt kezdeményezett eljárások alapvetően két csoportra oszthatóak, egyrészt az előzetes döntéshozatali eljárásokra, másrészt a közvetlen keresetekre (mely utóbbiakhoz fellebbezések kapcsolódhatnak).
1. Az előzetes döntéshozatali eljárás sajátos rendszerében a nemzeti bíróság fordulhat, illetve egyes esetekben fordul kötelezően az Európai Bírósághoz, és bár az alapeljárásban részt vevő felek erre nézve tehetnek indítványt, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés feltevése, valamint a kérdések megfogalmazása a nemzeti bíró feladata, és egyik kérdésben sem köti a felek előterjesztése. Előzetes döntésért a tagállami bíró akkor fordulhat, ha az előtte felmerült ügyben való döntéshez az EK-Szerződés értelmezése, a közösségi intézmények vagy az EKB jogi aktusai érvényességének megállapítása vagy ezek értelmezése, illetve a Tanács jogi aktusa által létrehozott szervek alapokmányának értelmezése szükséges.
Az Európai Bíróság feladata az előzetes döntéshozatali eljárás rendszerében a tagállami bíróságok munkájának segítése a közösségi jog egységes értelmezésének biztosítása érdekében.
Ennek keretében az Európai Bíróság nem a tagállami bíróság előtti ügyet dönti el, hanem csupán a közösségi jog értelmezése vagy érvényessége tekintetében ad számára (és egyébként mindenkire kiterjedő hatállyal) kötelező érvényű útmutatást.
2. A közvetlen keresetek esetében ugyanakkor bizonyos keresettípusok esetében magánszemélyek is fordulhatnak az Európai Közösségek Bíróságához, ezen esetekben az Elsőfokú Bíróság rendelkezik hatáskörrel. Fontos kiemelni, hogy ezekben az esetekben minden esetben a Közösség intézményeinek intézkedése (jogi aktusa), vagy adott esetben mulasztása a vita tárgya. Az Elsőfokú Bíróság határozatai ellen a Bírósághoz lehet fellebbezni jogkérdésekben. A fent említett keresetek a következők:
* az EK-Szerződés 230. cikke szerinti megsemmisítési keresetek, amelyeket a magánszemélyek azzal a feltétellel indíthatnak, hogy teljesülnek e cikk negyedik bekezdésének feltételei,
* az EK-Szerződés 232. cikkében említett intézményi mulasztás esetén magánszemélyek panasszal fordulhatnak a Bírósághoz e cikk harmadik bekezdése alapján,
*az EK-Szerződés 288. cikkének második bekezdésén alapuló keresetek (kártérítés szerződésen kívüli felelősség esetén),
* a Közösség és alkalmazottai között felmerült ún. közszolgálati jogviták (ezekben az ügyekben az újonnan felállított Közszolgálati Törvényszék jár el),
*a Közösség által kötött közjogi vagy magánjogi szerződésekkel kapcsolatos jogviták, amennyiben azok választottbírósági kikötést tartalmaznak.
A feleket olyan ügyvédnek kell képviselnie, aki valamely tagállam bírósága előtt jogosult eljárni.
A keresetlevelet (fellebbezést) az Elsőfokú Bíróság (a Bíróság) eljárási szabályzatában meghatározott számú példányban és az ott meghatározott tartalommal kell benyújtani az Elsőfokú Bíróság (a Bíróság) hivatalához. Az Európai Közösségek Bírósága előtti eljárás ingyenes, ugyanakkor kötelezhetik a felet a költségek megtérítésére, amennyiben a fél egyébként elkerülhető költségeket okozott, illetve amennyiben a fél kérelmére olyan fordítási vagy másolási munkát végeztek, amely a hivatalvezető megítélése szerint a szokásos mértéket meghaladja, ezt a költséget a külön szabályzatban megállapított díjak szerint kell megtéríteni.
Az eljárási cselekmények esetleges költségeinek viselésére csak akkor kötelezik a pervesztes felet, amennyiben ezt a másik fél kérte az eljárás során. Az eljárási szabályzatok alapján lehetőség van költségmentesség kérésére, mely kérelemre részleges vagy teljes költségmentesség biztosítható.
A közvetlen keresetek kapcsán fontos kiemelni, hogy magánszemély tagállam ellen kötelezettségszegési eljárást, vagyis a tagállamnak az Európai Bíróság előtti felelősségre vonásához vezető eljárást nem indíthat. Ilyen eljárások megindítására csak az Európai Bizottság vagy másik tagállam jogosult.