Természetbeni engedmény

A természetben nyújtott engedmények áfarendszerbeli kezelése
(az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 71. § (2) és (3) bekezdéseihez)
1. Az engedmény nyújtásának és az alapügylet teljesülésének elválása
Az engedmények kapcsán fontos körülmény, hogy az engedmény az alapügyletet követően, vagy azzal egyidejűleg – a vonatkozó feltételek szerint – nyújtható, azonban arra nincsen lehetőség, hogy akár a természetbeni engedmény, akár más engedmény időben az alapügyletet megelőzze. Az engedménynek ugyanis fogalmi eleme az, hogy a felek között az engedmény nyújtásával egyidejűleg, vagy azt megelőzően teljesüljön egy olyan ügylet, amelyre tekintettel engedményt adnak (azaz kell lennie egy olyan ügyletnek, amelyből az engedmény nyújtása történik).
2. Az áfatörvény 71. § (3) bekezdésének alkalmazása a természetbeni engedményekkel összefüggésben
Az áfatörvény 71. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybevevőjével kötött előzetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken [77. § (3) bekezdése], feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár – az árengedmény nyújtójával kötött előzetes megállapodás alapján – más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet – a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig – ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül.
Az áfatörvény 71. § (3) bekezdésének szövegezéséből az következik, hogy az engedmény az alapügylet adóalapját nem csökkenti, ugyanakkor az annak megfelelő összeg a természetbeni engedmény ellenértéke, (ebből következően ezen szakasz szerinti engedmény nem adóalap-csökkentő hatású).
Ha pl. az adóalany úgy értékesíti az egyébként 100 ezer (+ áfa) forintos listaárú hűtőszekrényt, hogy az áfatörvény 71. § (3) bekezdése alapján úgy dönt, hogy nem csökkenti az adóalapot, hanem akár ő, akár – megállapodás alapján – más adóalany utólagosan az engedmény összegének megfelelő, 30 ezer forint (+ 6 ezer áfa) értékű mikrohullámú sütőt ad hozzá, akkor a 30 ezer forinttal az adóalapot utóbb nem lehet csökkenteni (ti. áfatörvény 71. § (3) bekezdés első mondata: „… az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken…”). Ez esetben első körben az értékesítő a hűtőszekrényről 100 ezer forint (+ 20 ezer áfa) végösszegű számlát állít ki, tulajdonképpen annak eredeti vételárát számlázza. Az utóbb – akár az eredeti értékesítő, akár más adóalany által – átadott termék ebben a konstrukcióban nem viselkedik valódi engedményként. Az így adott természetbeni engedménynek megfelelő összeg ugyanis ellenértéknek minősül az áfatörvény 71. § (3) bekezdés utolsó mondata alapján, mivel annak megfogalmazása úgy szól, hogy „ilyen esetben az utóbb említett ügylet – a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig – ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül”. Mindezek alapján a példában említett mikrohullámú sütő „értékesítéséről” is számlát kell kiállítania annak, aki a mikrohullámú sütőt átadja, amely számlának a végösszege 30 ezer forint (+ 6 ezer áfa) lesz, más kérdés, hogy a felek között ez az összeg pénzügyileg rendezésre nem kerül.
3. Az áfatörvény 71. § (2) bekezdésének alkalmazása a természetbeni engedményekkel összefüggésben
Abban az esetben ugyanakkor, ha az adóalany saját termékéhez kapcsoltan ad természetben engedményt, akkor nála valódi adóalap-csökkenés az áfatörvény 71. § (1) bekezdés b) pontja és ehhez kapcsolódóan a 71. § (2) bekezdésének megfelelő konstrukció alkalmazása esetén lehetséges.
Az áfatörvény 71. § (2) bekezdésének utolsó fordulatában szereplő „számított árengedmény pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített összege” megfogalmazásból ugyanis az következik, hogy az engedmény természetben is megjelenhet. Amennyiben tehát az adóalany saját ügyletéhez kapcsoltan, arra tekintettel nyújt utólagosan természetben engedményt, akkor azzal az eredeti
adóalap csökkenthető, feltéve, hogy az áfatörvény 71. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
A hivatkozott példában ez úgy jelenne meg, hogy az eredeti értékesítés – azaz a két termék együttes értékesítése – 130 ezer forint (+ áfa) értékű lenne (ti. hűtő: 100 ezer +áfa, mikro: 30 ezer +áfa), azonban a mikrohullámú sütő pénzben kifejezett ellenértékének erejéig – tulajdonképpen 30 ezer forinttal – az adóalap csökken, így ténylegesen 100 ezer forint után kell adót fizetni.
Amennyiben az engedményre jogosító ügylet megvalósulásakor megtörténik az áfatörvény 71. § (2) bekezdésének megfelelő – az áfatörvény 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – engedmény nyújtása, akkor elképzelhető olyan bizonylatolási megoldás, amelyen az engedmény összegét nem, hanem eleve csak a ténylegesen térítendő összeget nevezik meg adóalapként. Ebben az esetben a bizonylaton mindkét terméknek szerepelnie kell – hiszen így dokumentált annak ténye, hogy a vásárolt terméken kívül, ahhoz kapcsoltan más termék is átadásra került – azonban ez esetben is elfogadható, ha a számlán összegszerűen csak a ténylegesen térítendő ellenérték szerepel adóalap és adóösszeg bontásban. (Pl. 1 db hűtő + 1 db mikrohullámú sütő = 100 ezer forint + áfa).
Az utólagos engedmény csak abban lesz kihatással az eredeti ügyletre és adóalapra, ha az engedményt nyújtó adóalany úgy dönt, hogy ún. számlázott engedmény keretében adja az utólagos engedményt. Az áfatörvény 77. § (3) bekezdése ugyanis kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az utólagos engedménnyel „az adó alapja utólag csökkenthető”, azaz tulajdonképpen az adóalany kompetenciájába utalja, hogy az engedmény áfa-alapra gyakorolt hatását érvényesíti-e, vagy sem. Ez az engedményekre – ideértve a pénzbeli engedményt is – általában igaz, azonban a természetben adott engedménynél figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben az adóalany nem kívánja az eredeti ügylet adatait az engedményre tekintettel módosítani, akkor az eredeti értékesítés adatai nem változnak, ugyanakkor a természetben átadott termék után áfát kell fizetni.
Amennyiben az áfatörvény 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetben nyújtott engedményt az áfatörvény 77. § (3) bekezdésének megfelelően (adóalapot csökkentő) utólagos engedményként nyújtják, akkor azon ügyletről szóló számlát, amelyre tekintettel a természetben nyújtott engedményt utólag adják, módosítani szükséges. Az áfatörvény 78. § (1) bekezdés b) pontja ugyanis kifejezetten előírja a módosítás szükségességét, amennyiben az adóalany utólagos engedmény okán kívánja csökkenteni az általa teljesített ügylet adóalapját. Bár amennyiben az utólagos engedményt természetben nyújtják, az adóalap pénzügyi értelemben nem csökken, de mivel technikai értelemben a korábban megfizetett összeg nem az eredetileg átadott mennyiségnek a végleges ellenértéke, ezért a számla módosításra szorul. A módosítás eredményeként a bizonylatoknak azt kell tükrözniük, hogy az ügylet kimenetele az eredetileg 1 db hűtő 100 ezer forint + áfáról, 1 db hűtő + 1 db mikrohullámú sütő = 100 ezer forint + áfára változott. Előfordulhat, hogy a természetben adott utólagos engedmény az eredeti termékkel egynemű termékben jelenik meg. Ilyen eset lehet, ha pl. az eredetileg értékesített 100 kg mosópor = 200 ezer forint + áfa összeget az utóbb – ezen vásárlásra tekintettel engedményként – átadott 10 kg mosópor adataival módosítják. Ilyenkor a módosítás eredményeként az eredeti mennyiség 110 kg lesz, amelyhez kapcsoltan az összesített adóalap és az áfa összege összegszerűen nem változik.
(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 4721/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559802828)