A kölesre már az újkőkorban is kenyér értékű gabonaként tekintettek, a fejlődő országokban a mai napig rendkívül fontos élelmiszer. Mezopotámiában már 6000 évvel ezelőtt is termesztették. Innen indult útnak először Ázsiába, Afrikába, Európába az ókorban és a középkorban, majd a 16. században a spanyolok, portugálok által Amerikába.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kenyér. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kenyér. Összes bejegyzés megjelenítése
2026. szeptember 11., péntek
2026. szeptember 2., szerda
2026. június 28., vasárnap
Magyarok Kenyere...
Idén is elindult a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program adománygyűjtése. A gazdák augusztus végéig ajánlhatják fel búzaadományaikat, amelyekből később liszt készül, hogy rászoruló családokhoz, gyermekeket segítő intézményekhez és szociális szervezetekhez jusson el.
2026. május 25., hétfő
A kenyér tárolása...
2026. január 24., szombat
2026. január 6., kedd
2025. december 2., kedd
2025. augusztus 5., kedd
2025. április 25., péntek
2025. március 8., szombat
A kenyér
2023. október 16., hétfő
Ősgabonák beltartalmi értéke
Bár
a búzából készülő kenyér étkezésünk egyik alapja, sajnos egyre több
ember tapasztal problémát a fogyasztása során - olvasható a
kutatóintézet MTI-hez eljuttatott közleményben.
Magyarázatuk
szerint az okokat a feldolgozott élelmiszerek mellett elsősorban a
búzában található fehérjék között kell keresni, amelyekre a negatív
reakciók (cöliákia, azaz búzaallergia, valamint a nem cöliákiás
gluténérzékenység) visszavezethetők. Ezért is foglalkozik egyre több
tudományos kutatás azzal, hogy milyen különbségek vannak a különböző
búzafajták allergizáló és intoleranciát okozó hatásai között.
Mint
írják, a legújabb kutatási eredmények alátámasztják, hogy egyes
búzafajoknak kiemelkedő a beltartalmi értéke és könnyebben tolerálják
őket az ételérzékeny fogyasztók.
Egy, a Nature című folyóiratban
megjelent friss publikáció szerint, amelyben öt különböző - ősi és
modern - búzafajt vizsgáltak, az egyes búzafajokban legalább 2540
fehérjét lehet azonosítani és a fehérjék lehetséges allergiás hatása
között jelentős különbségek vannak. Több, fontos szerepet játszó
búzafehérje mennyiségét elsősorban a genetika és nem a környezeti
tényezők határozzák meg, ami lehetővé teheti a jövőben a búzatermelők és
feldolgozók számára az ideálisabb, kevésbé allergizáló fajok és fajták
kiválasztását.
Az eredmények azt is alátámasztották, hogy
különösen az alakor kisebb mennyiségben tartalmaz potenciális
allergéneket, mint a közönséges búza.
A közleményben kitérnek
arra, hogy az ÖMKi, ahol több mint nyolc éve foglalkoznak az
ősgabonákkal, létrehozott egy gazda-molnár-pék adatbázist (https://www.biokutatas.hu/hu/page/show/gabona-adatbazis),
amelynek célja, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői
könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és
háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio
búzaliszt.
Emellett az ÖMKi 2012 óta folytat üzemi,
úgynevezett on-farm kísérleteket annak érdekében, hogy a magyar gazdák a
területükhöz legjobban alkalmazkodó, jó hozamú gabonákat termeszthessék
ökológiai minőségben.
"A tönke és alakor ősbúzafajok a
tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat
tekintve is vetekszenek vele, sőt gyakran felül is múlják azt.
Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő-
és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és
ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. A
mezőgazdasági termelés során előnyük a jó betegségellenállóságuk,
alkalmazkodóképességük, vitalitásuk és gyomelnyomó képességük" -
ismertették az eredményeket.
A közlemény szerint a kutatómunka
fontos lépéseként, 2020-ban bejelentettek egy új, országos kisparcellás
ökológiai őszibúza fajtateszt-hálózat indítását, amelynek eredményeit
nemrég publikálták a szakemberek.
Ma Magyarországon egy ember
évente átlagosan 44,5 kilogramm kenyeret fogyaszt. Közép-Magyarországon
ennél kevesebbet, évente 36 kilogrammot, míg a Dél-Alföldön jóval
többet, 58 kilogrammot fogyasztanak. A kenyér minősége már csak ezért is
kiemelten fontos népegészségügyi kérdés - írták.
A svájci
székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy
október 16. legyen a kenyér világnapja. Az élelmezési világnap célja,
hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét
sújtó élelmezési gondok orvoslására. Az ENSZ Élelmezési és
Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben -
magyar határozati javaslat alapján - nyilvánította élelmezési
világnappá október 16-át. Az élelmezési világnapot minden évben a FAO
alapításának évfordulója alkalmából ünneplik.(F:MTI)
2023. március 25., szombat
2023. március 19., vasárnap
2022. november 26., szombat
Magyarok kenyere
2022. november 20., vasárnap
A kenyér szerepe
A
közlemény szerint az államtitkár kiemelte, a háború, a brüsszeli
szankciók által okozott energiaválság és az aszály miatt évtizedek óta
nem látott élelmezésbiztonsági kihívások jelentkeznek a világ számos
pontján, de Magyarországon az ágazat válságállóságát bizonyítja, hogy a
magyar mezőgazdaság az elmúlt két évben is biztosította a lakosság jó
minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, miközben emelkedett a
kibocsátás és az agrárexport.
A közép- és hosszú távú
versenyben maradáshoz nélkülözhetetlen az ágazat modernizálása. A
következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik majd az
agrárgazdaság megújítását. A fejlesztések hatására tovább emelkedik az
ágazat versenyképessége és inputhatékonysága, ami hozzájárul a kihívások
többségének kezeléséhez-tette hozzá - fejtette ki az államtitkár.
Nobilis
Márton kitért arra is, hogy az elkövetkező években beruházásokra minden
korábbinál nagyobb összegű forrás áll rendelkezésre. A technológiai
fejlesztések hozzájárulnak a termelékenység és a termelési biztonság
növeléséhez. 2023-tól a KAP Stratégiai Terv alapján több mint 400
milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezését tervezik az
élelmiszeripari ágazat számára.
Kormányzati cél, hogy 2021-2027
között összesen, mintegy 700 milliárd forint támogatás jusson az
élelmiszeripari fejlesztések számára - emelte ki az államtitkár az AM
közleménye szerint.(F:MTI)
2022. november 10., csütörtök
2022. november 2., szerda
2022. október 6., csütörtök
2022. augusztus 18., csütörtök
Aratóünnep...
Szent
István király ünnepéhez a néphagyományban az új kenyér megszegése
kötődik, amelynek előzménye az aratási időszak lezárulta.
Az
aratónapon az emlékparkban bemutatják a gabona feldolgozásának
folyamatát, a kovászkészítést és a kenyérsütést. A skanzenben a
szentes-dónáti szélmalomnál a látogatók megismerkedhetnek a kenyérgabona
őrlésének lépéseivel is. A hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörben
kovászműhely működik majd, ahol a lisztek és a házi kovász
felhasználásának fortélyait leshetik el a vendégek, majd láthatják,
hogyan sül a kemencében a friss házi kenyér.
Az érkezőket számos
szórakoztató és ismeretterjesztő program is fogadja: a Por zenekar
autentikus magyar népzenét, a Hungarikum duó népies műzenét játszik
majd, a vendégek láthatják a Barboncás Társulat bábelőadását, Boka Gábor
utcaszínházát és a Nagyboldogasszony - Kisboldogasszony című előadást.
A
makói parasztháznál és a szeged-alsóvárosi portán kézműves sarkok
működnek majd, ahol a szelezést és papírsárkány-készítést próbálhatják
ki a látogatók.
Az emlékpark tavaly indított - uniós
támogatással, a Zentai Történelmi Levéltárral együttműködve - a Tiszához
kapcsolódó, hagyományos, természetközeli gazdálkodást bemutató
programsorozatot. Ennek részeként rendeznek szombaton tematikus napot,
amelyen bemutatják a népi halászat eszközeit, előadás hangzik el a
Tisza-mente 19. és 20. századi vízi világáról, emellett az érdeklődők
hallhatnak a folyót egykor járó fahajókról is.(F:MTI)
2022. május 15., vasárnap
.jpg)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)