A hazai gasztronómia és halászat idén egy különleges, történelmi mérföldkőhöz érkezik: megrendezésre kerül az 50. Ma-Hal Országos Halfőző Verseny, melynek Mohács ad otthont.
A hazai gasztronómia és halászat idén egy különleges, történelmi mérföldkőhöz érkezik: megrendezésre kerül az 50. Ma-Hal Országos Halfőző Verseny, melynek Mohács ad otthont.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (angolul Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. Ehhez kapcsolódóan kiemelt céljai az éhezés és a nem megfelelő táplálkozás visszaszorítása, a szegénység leküzdése és a gazdasági és társadalmi fejlődés biztosítása mindenki számára, illetve a természeti erőforrások (talaj, víz, levegő, genetikai erőforrások) fenntartható módon történő hasznosítása. 1945. október 16-án alapították a kanadai Québecben. A FAO az ENSZ legrégebbi szakosított szervezete, mely elsődleges feladatául az éhezés felszámolását, a táplálkozás javítását és a mezőgazdaság termelékenységének növelésén keresztül az életszínvonal emelését kapta. Cél a hatékonyabb és fenntarthatóbb mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat. A föld egyre növekvő lakosságszámának élelmezése jelentős nyomás alá helyezi a mezőgazdasági szektort. Ahhoz, hogy többet tudjunk előállítani kevesebb természeti erőforrás felhasználásával, és közben a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme is javuljon, a jelenlegi politikák és módszerek radikális megváltoztatására van szükség a fenntarthatóság irányába.
Az Emléknap megnyitása:
Lükőné Örsi Gabriella könyvtári főigazgató-helyettes (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)
Előadások:
Roth Gyula erdőmérnök, az erdőművelés és vadászat tanítómestere
előadó:
Gáspár László erdésztechnikus, faipari mérnök, vadgazdálkodási
szakmérnök, muzeológus (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)
Khin Antal, a Csallóköz és a halászat kutatója
előadó: Lengyel Attila történész, tudományos titkár (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)
Matolcsi János, az állatcsont-kutatás megújítója
előadó: Dr. Kőrösi Andrea archeozoológus, általános főigazgató-helyettes (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)
12.30: Zárszó, majd az előadásokhoz kapcsolódó kamarakiállítás közös megtekintése.
Helyszín:
MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, 1012 Budapest Attila út 93.
Tessedik terem
A program a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Könyvtár rendezésében, Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
A programon a részvétel ingyenes. A résztvevők kvízt tölthetnek ki, melynek kitöltői között könyvjutalmat sorsolunk ki.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
Idén év végéig 3,1 milliárd forintos támogatást biztosít a magyar haltermelők számára a kormányzat - mondta az Agrárminisztérium (AM) a vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című csütörtöki műsorában.
Papp
Zsolt György közölte: az úgynevezett krízistámogatással a tavalyi
aszály és az orosz-ukrán háború miatt megnövekedő takarmányárak miatt
nehézséget szenvedő halgazdálkodóknak, azaz haltermelő tógazdaságoknak
és intenzív üzemű haltermelők részére kívánnak kézzelfogható segítséget
nyújtani.
Az érintettek a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program
felszabaduló forrásaiból részesülhetnek összesen 3,1 milliárd forintos
támogatásban száz százalékos támogatási intenzitás mellett, a
kifizetések az idén év végéig meg is fognak történni - fejtette ki.
Hozzáfűzte:
a krízistámogatásból mindazon vállalkozások, civil szervezetek, nemzeti
parkok, önkormányzatok részesülhetnek, amelyek az elmúlt évben
igazolhatóan halat termeltek.
A palyazat.gov.hu oldalon elérhető
felhívásra jelentkezőknek a támogatási kérelmek benyújtására július
23-tól van lehetőségük, a kifizetési kérelmeket október végéig kell
beadni, a tárca az év végéig zárja le a kifizetéseket - közölte Papp
Zsolt György.
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz
keretében további több mint húszmilliárd forintot biztosítanak az ágazat
fejlesztésére és e források hatékony felhasználását is segíti a Magyar
Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet és az MBH Bank között
nemrégiben létrejött stratégiai együttműködés - fűzte hozzá a helyettes
államtitkár.(f:mti)
Aratóünnepet és a népi halászat hagyományait bemutató tematikus programokat tartanak szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, ahol a látogatók megismerhetik a kovász- és a kenyérkészítés fogásait is - tájékoztatta Kodácz Csengele, a létesítmény marketingvezetője az MTI-t.
Szent
István király ünnepéhez a néphagyományban az új kenyér megszegése
kötődik, amelynek előzménye az aratási időszak lezárulta.
Az
aratónapon az emlékparkban bemutatják a gabona feldolgozásának
folyamatát, a kovászkészítést és a kenyérsütést. A skanzenben a
szentes-dónáti szélmalomnál a látogatók megismerkedhetnek a kenyérgabona
őrlésének lépéseivel is. A hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörben
kovászműhely működik majd, ahol a lisztek és a házi kovász
felhasználásának fortélyait leshetik el a vendégek, majd láthatják,
hogyan sül a kemencében a friss házi kenyér.
Az érkezőket számos
szórakoztató és ismeretterjesztő program is fogadja: a Por zenekar
autentikus magyar népzenét, a Hungarikum duó népies műzenét játszik
majd, a vendégek láthatják a Barboncás Társulat bábelőadását, Boka Gábor
utcaszínházát és a Nagyboldogasszony - Kisboldogasszony című előadást.
A
makói parasztháznál és a szeged-alsóvárosi portán kézműves sarkok
működnek majd, ahol a szelezést és papírsárkány-készítést próbálhatják
ki a látogatók.
Az emlékpark tavaly indított - uniós
támogatással, a Zentai Történelmi Levéltárral együttműködve - a Tiszához
kapcsolódó, hagyományos, természetközeli gazdálkodást bemutató
programsorozatot. Ennek részeként rendeznek szombaton tematikus napot,
amelyen bemutatják a népi halászat eszközeit, előadás hangzik el a
Tisza-mente 19. és 20. századi vízi világáról, emellett az érdeklődők
hallhatnak a folyót egykor járó fahajókról is.(F:MTI)
A halászat és a horgászat ezer szállal kapcsolódik a magyar nemzet történetéhez, ezért is fontos, hogy több múzeuma legyen a területnek - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Ráckevén, a Halmúzeum átadó ünnepségén.
A politikus
kiemelte: a több mint hétszázezres táborával a Magyar Országos Horgász
Szövetség (MOHOSZ) a legnagyobb magyar társadalmi szervezet. A
miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: összehasonlítva a vadászok
hetvenezres táborával és azzal, hogy mennyi vadászati múzeum van
Magyarországon, meglepően és elszomorítóan kevés horgász és halászati
témájú múzeum van, pedig a magyar halászati örökség, horgászati jelen
megérdemelné azt, hogy hasonló nagyságrendben legyenek kiállítóhelyei
mint a méltán világhírű magyar vadászatnak.
Semjén Zsolt
kiemelte: a társadalom számára kulcsfontosságú a rekreáció lehetősége,
amelynek egyik legnagyszerűbb formája a horgászat a természetjárás és a
vadászat mellett. Ráadásul a halászati és horgászati hagyományok mindig
nagyon mélyen hozzátartoztak a magyar nemzethez, már a honfoglaláskori
időből származó emlékeink is erről tanúskodnak. Már a honfoglalókat is
megdöbbentette, hogy itt a Kárpát-medencében, ha egy kosarat
belemerítettek a vízbe, akár a Dunába, akár a Tiszába, abban hal volt -
mondta. Semjén Zsolt a horgászat ősi hagyományai közé sorolta a
pákászatot, a horgászat tekintetében pedig a kutyogtatást.
A
horgászat tehát ezer szállal kapcsolódik a magyar nemzet történetéhez,
őseink öröksége és napjaink kikapcsolódása egybeesik a horgászatban,
ezért is fontos, hogy minél több múzeuma legyen a területnek -
hangsúlyozta Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte,
hogy Ráckevénél nem is lehetne jobb helyszíne a múzeumnak, hiszen a
Csepel-szigeten, Árpád vezér egykori szálláshelyén a horgász-,
halászhagyományok mindig is meghatározóak voltak.
A politikus
továbbá örömét fejezte ki, hogy a múzeum egy most megújult 1510-ben
épült házban kapott helyet, amely méltó helyszíne az intézménynek.(F:MTI)
A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult - összegezte Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon kedden közzétett cikkében.
Modellszámítások
szerint egy 3 Celsius-fokkal melegebb Földön 1-10 évente többször
lehetnek olyan nagy tengeri hőhullámok, amelyek korábban jellemzően több
száz, vagy ezer évente csak egyszer fordultak elő - olvasható Lehoczky
Annamária cikkében.
A meteorológus felhívja a figyelmet arra,
hogy a tengeri hőhullámok, amelyek szokatlanul magas vízfelszíni
hőmérsékleteket okoznak egy adott régióban, már ma is jelentős károkat
okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást,
elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését idézve elő.
A
halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének
eltolódása - túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva - az
élelmiszerbiztonságot is fenyegeti - mutat rá.
A globális
felmelegedés hatására azért melegednek gyorsuló ütemben az óceánok, mert
azok nyelik el a légköri többlethő oroszlánrészét.
Lehoczky
Annamária a cikkben felidézi, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb
hőhulláma "Blob" (azaz "Folt") néven híresült el, a Csendes-óceán
északkeleti térségében 2013 és 2015 között. Az átlagosnál melegebb
vízben mérgező algavirágzás alakult ki, aminek hatására több
kereskedelmi szempontból fontos halászterületet le kellett zárni. A
táplálék csökkenésével a helyi lazac populációk drámaian visszaestek, és
tömegével pusztultak el a tengeri madarak és fókák. Számos faj
elterjedési területe pedig északabbra tolódott.
A Blob-hoz hasonló nagy tengeri hőhullámok a többi óceáni medencében is előfordultak az elmúlt évtizedben.
A
cikk szerint a műholdas tengerfelszín-hőmérséklet mérések kezdete óta
(1981) több mint 30 ezer hőhullám fordult elő, és ezek közül a 300
legnagyobb esemény átlagosan 1,5 millió négyzetkilométert érintett, 40
napig tartott és a hőmérsékleti csúcs idején 5 Celsius-fokkal volt
magasabb a vízfelszín hőmérséklete a megszokottnál. Emellett a kutatók
azt is kimutatták, hogy a nagy tengeri hőhullámok gyakorisága,
intenzitása és hossza megnövekedett az utóbbi négy évtizedben az összes
óceáni medencében.
Összességében a nagy intenzitású események
előfordulási valószínűsége 20-szorosára növekedett az ember okozta
éghajlatváltozás hatására - mutat rá Lehoczky Annamária.
"Számos
tanulmány figyelmeztet, hogy az emelkedő üvegházgáz-kibocsátások miatt a
jövőben várhatóan folytatódni fognak a már észlelt változások, sőt
rosszabbodik a helyzet: az egyre erősödő klímaváltozás egyre gyakoribb,
intenzívebb és hosszabb tengeri hőhullámokat fog eredményezni" - írja.
"A
jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században
elérhetjük a 3 Celsius-fokos globális hőmérséklet emelkedést, aminek
hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami
katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre" - figyelmeztet a
meteorológus, hozzátéve, hogy azok a térségek kifejezetten sérülékenyek
a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben, ahol a fajok nagy hányada a
hőmérsékleti tolerancia küszöbének felső határán van. Ilyen hely például
a Csendes-óceán délnyugati szegmense és az Atlanti-óceán középnyugati
része. Emellett azok a térségek is fokozott veszélynek vannak kitéve,
ahol az éghajlati hatások mellett egyéb emberi tényezők - elsősorban a
túlhalászat és szennyezés - is nyomást gyakorolnak az ökológiai
rendszerekre. Ilyen terület az Atlanti-óceán középső és északkeleti
része, valamint a Csendes-óceán északnyugati része.
"Ha
sikerülne a melegedés mértékét 1,5 vagy 2 Celsius-foknál korlátozni
(amit a világ országai elviekben vállaltak a párizsi megállapodásban),
akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi
esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb
események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna" - írja a
szakértő, aki szerint ahhoz, hogy minél több egészséges tengeri
ökoszisztémát megőrizzünk és elkerüljük az állandósuló hőstresszt az
óceáni medencékben, a globális üvegházgáz-kibocsátások azonnali és
nagymértékű csökkentésére van szükség. (F:mti)
A halhús laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető. Tápanyag-összetétele több tényezőtől is függ, pl. a hal fajtájától, korától, ívási ciklusától, táplálkozásától. Általánosan elmondható, hogy a melegvérű állatok húsához hasonlóan a halak fehérjetartalma is 20g/100g körüli, zsírtartalmuk azonban változó. A zsírtartalom, a halhús színe, valamint az élőhely alapján megkülönböztetünk zsíros, barna húsú tengeri halakat (pl. makréla, hering, tonhal, lazac), sovány, fehér húsú tengeri halakat (pl. tőkehal, heck, lepényhal), zsíros, barna húsú édesvízi halakat (pl. ponty, harcsa, angolna), sovány, fehér húsú édesvízi halakat (pl. fehér busa, süllő, pisztráng, amur).A magyarok az elmúlt évtizedben évről-évre egy kicsivel több halat esznek, de a növekedés mértéke rohamtempónak semmiképpen sem nevezhető. A KSH adatai szerint elértük a fejenkénti éves 6,18 kilogrammos halfogyasztást. (Ebből friss/hűtött: 2,27 kg, fagyasztott: 2,27 kg, tartósított/konzerv: 1,8 kg.) Ezzel messze elmaradunk az európai uniós évi fejenkénti 20 kilogrammos átlagtól. Izlandon az egy főre jutó évi halfogyasztás 92, Japánban 71, míg Norvégiában 69 kg, de a jelentős halászattal nem rendelkező Ausztriában is ötször több halat esznek, mint Magyarországon. Ez a feltűnően alacsony fogyasztás semmivel sem indokolható, hiszen a felmérések szerint a magyarok is kedvelik a halételeket.
A magyarok az elmúlt évtizedben évről-évre egy kicsivel több halat esznek, de a növekedés mértéke rohamtempónak semmiképpen sem nevezhető. A KSH adatai szerint elértük a fejenkénti éves 6,18 kilogrammos halfogyasztást. (Ebből friss/hűtött: 2,27 kg, fagyasztott: 2,27 kg, tartósított/konzerv: 1,8 kg.) Ezzel messze elmaradunk az európai uniós évi fejenkénti 20 kilogrammos átlagtól. Izlandon az egy főre jutó évi halfogyasztás 92, Japánban 71, míg Norvégiában 69 kg, de a jelentős halászattal nem rendelkező Ausztriában is ötször több halat esznek, mint Magyarországon.
Legelterjedtebb hal nálunk a ponty, a népszerűségi lista élén viszont a tőkehal, ill. a filé és a lazac áll. A ponty gyakori fogyasztásától főleg a kemény és szúrós csontok riasztanak el, melyek miatt a húst nagyon figyelmesen és óvatosan kell enni, nehogy megakadjon torkunkon. Ráadásul a húsa sokszor átveszi az iszap illatát, melytől a halak akkor szabadulnak meg, amikor kifogják őket a halastóból és áttelepítik őket egy tiszta hideg vizű haltárolóba. A ponty itt minden ételmaradéktól megszabadul és veszít súlyából, ennek következtében a húsa szilárdabb lesz és kevésbé zsíros, mellékízek nélkül. A csukában is sok csont található. Húsa viszont annyira ízletes, hogy megéri a fáradságos és óvatos evést.
A tengeri halak fajtáit tekintve széles választék áll a fogyasztó rendelkezésére. Ezek a lazac, tonhal, szardínia, makréla, tőkehal és a hekk. Lazacok közül a legelterjedtebb a közönséges lazac, király lazac, púpos lazac, kékhátú lazac.
A halhús laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető.
Tápanyag-összetétele több tényezőtől is függ, pl. a hal fajtájától,
korától, ívási ciklusától, táplálkozásától. Általánosan elmondható, hogy
a melegvérű állatok húsához hasonlóan a halak fehérjetartalma is
20g/100g körüli, zsírtartalmuk azonban változó. A zsírtartalom, a halhús
színe, valamint az élőhely alapján megkülönböztetünk zsíros, barna húsú
tengeri halakat (pl. makréla, hering, tonhal, lazac), sovány, fehér
húsú tengeri halakat (pl. tőkehal, heck, lepényhal), zsíros, barna húsú
édesvízi halakat (pl. ponty, harcsa, angolna), sovány, fehér húsú
édesvízi halakat (pl. fehér busa, süllő, pisztráng, amur).