Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: halászat. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: halászat. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 9., kedd

50. Ma-Hal

 

A hazai gasztronómia és halászat idén egy különleges, történelmi mérföldkőhöz érkezik: megrendezésre kerül az 50. Ma-Hal Országos Halfőző Verseny, melynek Mohács ad otthont.

2025. január 22., szerda

FAO...

 Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (angolul Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. Ehhez kapcsolódóan kiemelt céljai  az éhezés és a nem megfelelő táplálkozás visszaszorítása, a szegénység leküzdése és a gazdasági és társadalmi fejlődés biztosítása mindenki számára, illetve a természeti erőforrások (talaj, víz, levegő, genetikai erőforrások) fenntartható módon történő hasznosítása. 1945. október 16-án alapították a kanadai Québecben. A FAO az ENSZ legrégebbi szakosított szervezete, mely elsődleges feladatául az éhezés felszámolását, a táplálkozás javítását és a mezőgazdaság termelékenységének növelésén keresztül az életszínvonal emelését kapta. Cél a hatékonyabb és fenntarthatóbb mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat. A föld egyre növekvő lakosságszámának élelmezése jelentős nyomás alá helyezi a mezőgazdasági szektort. Ahhoz, hogy többet tudjunk előállítani kevesebb természeti erőforrás felhasználásával, és közben a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme is javuljon, a jelenlegi politikák és módszerek radikális megváltoztatására van szükség a fenntarthatóság irányába.

2023. december 2., szombat

Magyar Tudós Tárlat

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár tisztelettel meghívja Önt a
Magyar Tudós Tárlat – (M)értékteremtő nagyjaink 2023. december 6.

Időpont: 2023. december 6-án, szerdán 10.00 óra

Program:
10.00 – 10.30 Regisztráció
10.30 – 12.30 Előadások

Az Emléknap megnyitása:

Lükőné Örsi Gabriella könyvtári főigazgató-helyettes (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Előadások:

Roth Gyula erdőmérnök, az erdőművelés és vadászat tanítómestere
előadó: Gáspár László erdésztechnikus, faipari mérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, muzeológus (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Khin Antal, a Csallóköz és a halászat kutatója
előadó: Lengyel Attila történész, tudományos titkár (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

Matolcsi János, az állatcsont-kutatás megújítója
előadó: Dr. Kőrösi Andrea archeozoológus, általános főigazgató-helyettes (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár)

12.30: Zárszó, majd az előadásokhoz kapcsolódó kamarakiállítás közös megtekintése.

Helyszín:
MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, 1012 Budapest Attila út 93.
Tessedik terem

A program a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Könyvtár rendezésében, Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

A programon a részvétel ingyenes. A résztvevők kvízt tölthetnek ki, melynek kitöltői között könyvjutalmat sorsolunk ki.

 Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

 

2023. június 29., csütörtök

Halgazdálkodás...

Idén év végéig 3,1 milliárd forintos támogatást biztosít a magyar haltermelők számára a kormányzat - mondta az Agrárminisztérium (AM) a vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című csütörtöki műsorában.

    Papp Zsolt György közölte: az úgynevezett krízistámogatással a tavalyi aszály és az orosz-ukrán háború miatt megnövekedő takarmányárak miatt nehézséget szenvedő halgazdálkodóknak, azaz haltermelő tógazdaságoknak és intenzív üzemű haltermelők részére kívánnak kézzelfogható segítséget nyújtani.
    Az érintettek a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program felszabaduló forrásaiból részesülhetnek összesen 3,1 milliárd forintos támogatásban száz százalékos támogatási intenzitás mellett, a kifizetések az idén év végéig meg is fognak történni - fejtette ki.
    Hozzáfűzte: a krízistámogatásból mindazon vállalkozások, civil szervezetek, nemzeti parkok, önkormányzatok részesülhetnek, amelyek az elmúlt évben igazolhatóan halat termeltek.
    A palyazat.gov.hu oldalon elérhető felhívásra jelentkezőknek a támogatási kérelmek benyújtására július 23-tól van lehetőségük, a kifizetési kérelmeket október végéig kell beadni, a tárca az év végéig zárja le a kifizetéseket - közölte Papp Zsolt György.
    A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz keretében további több mint húszmilliárd forintot biztosítanak az ágazat fejlesztésére és e források hatékony felhasználását is segíti a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet és az MBH Bank között nemrégiben létrejött stratégiai együttműködés - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.(f:mti)

2022. december 19., hétfő

Halgazdálkodás...

Nagyításhoz kattintson a képre
A magyar halgazdálkodás tradicionális múltra tekinthet vissza. Mind a földrajzi, hidrológiai, mind a klimatikus adottságai kedvező feltételeket nyújtanak a tógazdasági haltermeléshez, illetve halászathoz. Hazánk vízrajzi adottságai és termelési hagyományai miatt jelenleg is fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. Természetes vizeinken a korábban meghatározónak számító halászati hasznosítás jelentősége egyre csökkent, ami a horgászati hasznosítás előtérbe kerülését erősítő új ágazati törvény 2013. évi hatályba lépésével felgyorsult. Az őshonos halfajok állományának ökológiai, így gazdasági fenntarthatósága szempontjából továbbra is szükség van vizeink jó részén az ökológiai célú, szelektív halászatra, ami e természetes vizekre jellemző, kívánatos fajszerkezet fenntartását segíti.

2022. augusztus 18., csütörtök

Aratóünnep...

Aratóünnepet és a népi halászat hagyományait bemutató tematikus programokat tartanak szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, ahol a látogatók megismerhetik a kovász- és a kenyérkészítés fogásait is - tájékoztatta Kodácz Csengele, a létesítmény marketingvezetője az MTI-t.

    Szent István király ünnepéhez a néphagyományban az új kenyér megszegése kötődik, amelynek előzménye az aratási időszak lezárulta.
    Az aratónapon az emlékparkban bemutatják a gabona feldolgozásának folyamatát, a kovászkészítést és a kenyérsütést. A skanzenben a szentes-dónáti szélmalomnál a látogatók megismerkedhetnek a kenyérgabona őrlésének lépéseivel is. A hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörben kovászműhely működik majd, ahol a lisztek és a házi kovász felhasználásának fortélyait leshetik el a vendégek, majd láthatják, hogyan sül a kemencében a friss házi kenyér.
    Az érkezőket számos szórakoztató és ismeretterjesztő program is fogadja: a Por zenekar autentikus magyar népzenét, a Hungarikum duó népies műzenét játszik majd, a vendégek láthatják a Barboncás Társulat bábelőadását, Boka Gábor utcaszínházát és a Nagyboldogasszony - Kisboldogasszony című előadást.
    A makói parasztháznál és a szeged-alsóvárosi portán kézműves sarkok működnek majd, ahol a szelezést és papírsárkány-készítést próbálhatják ki a látogatók.
    Az emlékpark tavaly indított - uniós támogatással, a Zentai Történelmi Levéltárral együttműködve - a Tiszához kapcsolódó, hagyományos, természetközeli gazdálkodást bemutató programsorozatot. Ennek részeként rendeznek szombaton tematikus napot, amelyen bemutatják a népi halászat eszközeit, előadás hangzik el a Tisza-mente 19. és 20. századi vízi világáról, emellett az érdeklődők hallhatnak a folyót egykor járó fahajókról is.(F:MTI)

2022. július 15., péntek

Halmúzeum...

A halászat és a horgászat ezer szállal kapcsolódik a magyar nemzet történetéhez, ezért is fontos, hogy több múzeuma legyen a területnek - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Ráckevén, a Halmúzeum átadó ünnepségén.

     A politikus kiemelte: a több mint hétszázezres táborával a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) a legnagyobb magyar társadalmi szervezet. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: összehasonlítva a vadászok hetvenezres táborával és azzal, hogy mennyi vadászati múzeum van Magyarországon, meglepően és elszomorítóan kevés horgász és halászati témájú múzeum van, pedig a magyar halászati örökség, horgászati jelen megérdemelné azt, hogy hasonló nagyságrendben legyenek kiállítóhelyei mint a méltán világhírű magyar vadászatnak.
     Semjén Zsolt kiemelte: a társadalom számára kulcsfontosságú a rekreáció lehetősége, amelynek egyik legnagyszerűbb formája a horgászat a természetjárás és a vadászat mellett. Ráadásul a halászati és horgászati hagyományok mindig nagyon mélyen hozzátartoztak a magyar nemzethez, már a honfoglaláskori időből származó emlékeink is erről tanúskodnak. Már a honfoglalókat is megdöbbentette, hogy itt a Kárpát-medencében, ha egy kosarat belemerítettek a vízbe, akár a Dunába, akár a Tiszába, abban hal volt - mondta. Semjén Zsolt a horgászat ősi hagyományai közé sorolta a pákászatot, a horgászat tekintetében pedig a kutyogtatást.
     A horgászat tehát ezer szállal kapcsolódik a magyar nemzet történetéhez, őseink öröksége és napjaink kikapcsolódása egybeesik a horgászatban, ezért is fontos, hogy minél több múzeuma legyen a területnek - hangsúlyozta Semjén Zsolt.
     A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy Ráckevénél nem is lehetne jobb helyszíne a múzeumnak, hiszen a Csepel-szigeten, Árpád vezér egykori szálláshelyén a horgász-, halászhagyományok mindig is meghatározóak voltak.
     A politikus továbbá örömét fejezte ki, hogy a múzeum egy most megújult 1510-ben épült házban kapott helyet, amely méltó helyszíne az intézménynek.(F:MTI)

2021. június 8., kedd

Globális klímaváltozás

A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult - összegezte Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon kedden közzétett cikkében.

Modellszámítások szerint egy 3 Celsius-fokkal melegebb Földön 1-10 évente többször lehetnek olyan nagy tengeri hőhullámok, amelyek korábban jellemzően több száz, vagy ezer évente csak egyszer fordultak elő - olvasható Lehoczky Annamária cikkében.
    A meteorológus felhívja a figyelmet arra, hogy a tengeri hőhullámok, amelyek szokatlanul magas vízfelszíni hőmérsékleteket okoznak egy adott régióban, már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését idézve elő.
    A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása - túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva - az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti - mutat rá.
    A globális felmelegedés hatására azért melegednek gyorsuló ütemben az óceánok, mert azok nyelik el a légköri többlethő oroszlánrészét.
    Lehoczky Annamária a cikkben felidézi, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb hőhulláma "Blob" (azaz "Folt") néven híresült el, a Csendes-óceán északkeleti térségében 2013 és 2015 között. Az átlagosnál melegebb vízben mérgező algavirágzás alakult ki, aminek hatására több kereskedelmi szempontból fontos halászterületet le kellett zárni. A táplálék csökkenésével a helyi lazac populációk drámaian visszaestek, és tömegével pusztultak el a tengeri madarak és fókák. Számos faj elterjedési területe pedig északabbra tolódott.
     A Blob-hoz hasonló nagy tengeri hőhullámok a többi óceáni medencében is előfordultak az elmúlt évtizedben.
    A cikk szerint a műholdas tengerfelszín-hőmérséklet mérések kezdete óta (1981) több mint 30 ezer hőhullám fordult elő, és ezek közül a 300 legnagyobb esemény átlagosan 1,5 millió négyzetkilométert érintett, 40 napig tartott és a hőmérsékleti csúcs idején 5 Celsius-fokkal volt magasabb a vízfelszín hőmérséklete a megszokottnál. Emellett a kutatók azt is kimutatták, hogy a nagy tengeri hőhullámok gyakorisága, intenzitása és hossza megnövekedett az utóbbi négy évtizedben az összes óceáni medencében.
    Összességében a nagy intenzitású események előfordulási valószínűsége 20-szorosára növekedett az ember okozta éghajlatváltozás hatására - mutat rá Lehoczky Annamária.
    "Számos tanulmány figyelmeztet, hogy az emelkedő üvegházgáz-kibocsátások miatt a jövőben várhatóan folytatódni fognak a már észlelt változások, sőt rosszabbodik a helyzet: az egyre erősödő klímaváltozás egyre gyakoribb, intenzívebb és hosszabb tengeri hőhullámokat fog eredményezni" - írja.
    "A jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században elérhetjük a 3 Celsius-fokos globális hőmérséklet emelkedést, aminek hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre" - figyelmeztet a meteorológus, hozzátéve, hogy azok a térségek kifejezetten sérülékenyek a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben, ahol a fajok nagy hányada a hőmérsékleti tolerancia küszöbének felső határán van. Ilyen hely például a Csendes-óceán délnyugati szegmense és az Atlanti-óceán középnyugati része. Emellett azok a térségek is fokozott veszélynek vannak kitéve, ahol az éghajlati hatások mellett egyéb emberi tényezők - elsősorban a túlhalászat és szennyezés - is nyomást gyakorolnak az ökológiai rendszerekre. Ilyen terület az Atlanti-óceán középső és északkeleti része, valamint a Csendes-óceán északnyugati része.
    "Ha sikerülne a melegedés mértékét 1,5 vagy 2 Celsius-foknál korlátozni (amit a világ országai elviekben vállaltak a párizsi megállapodásban), akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna" - írja a szakértő, aki szerint ahhoz, hogy minél több egészséges tengeri ökoszisztémát megőrizzünk és elkerüljük az állandósuló hőstresszt az óceáni medencékben, a globális üvegházgáz-kibocsátások azonnali és nagymértékű csökkentésére van szükség. (F:mti)

2021. június 5., szombat

Növekvő agrárbérek...

A februári 303 786 forintról márciusban 323 509 forintra emelkedett az átlagbér a mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat összevont kategóriában – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keresetekről szóló gyorstájékoztatójából. Az előző év azonos időszakához képest ez azonban még így is 7,2 százalékos növekedést jelent, akkor még 301 904 forint volt a havi bruttó átlagkereset ebben a nemzetgazdasági ágazatban. https://agroforum.hu/agrarhirek/agrarkozelet/egy-honap-alatt-huszezerrel-nottek-az-agrarberek/

2021. április 19., hétfő

Halfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre

A halhús laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető. Tápanyag-összetétele több tényezőtől is függ, pl. a hal fajtájától, korától, ívási ciklusától, táplálkozásától. Általánosan elmondható, hogy a melegvérű állatok húsához hasonlóan a halak fehérjetartalma is 20g/100g körüli, zsírtartalmuk azonban változó. A zsírtartalom, a halhús színe, valamint az élőhely alapján megkülönböztetünk zsíros, barna húsú tengeri halakat (pl. makréla, hering, tonhal, lazac), sovány, fehér húsú tengeri halakat (pl. tőkehal, heck, lepényhal), zsíros, barna húsú édesvízi halakat (pl. ponty, harcsa, angolna), sovány, fehér húsú édesvízi halakat (pl. fehér busa, süllő, pisztráng, amur).A magyarok az elmúlt évtizedben évről-évre egy kicsivel több halat esznek, de a növekedés mértéke rohamtempónak semmiképpen sem nevezhető. A KSH adatai szerint elértük a fejenkénti éves 6,18 kilogrammos halfogyasztást. (Ebből friss/hűtött: 2,27 kg, fagyasztott: 2,27 kg, tartósított/konzerv: 1,8 kg.) Ezzel messze elmaradunk az európai uniós évi fejenkénti 20 kilogrammos átlagtól. Izlandon az egy főre jutó évi halfogyasztás 92, Japánban 71, míg Norvégiában 69 kg, de a jelentős halászattal nem rendelkező Ausztriában is ötször több halat esznek, mint Magyarországon. Ez a feltűnően alacsony fogyasztás semmivel sem indokolható, hiszen a felmérések szerint a magyarok is kedvelik a halételeket.

2020. december 19., szombat

Halfogyasztásunk alakulása...

Hazánkban is egyre többet hallani a halfogyasztás pozitív élettani hatásairól. A hal könnyen emészthető, sok vitamint tartalmaz, gazdag omega-3 zsírsavakban, ásványi anyagokban és jó minőségű fehérjékben. Ezek ellenére a hazai halfogyasztás (6 –7 kg/fő/év) jócskán elmarad az EU átlag-ától (23–25 kg/fő/év), de még a világátlagtól (20 kg/fő/év) is. A kisméretékű halfogyasztás több okra is visszavezethető: a nehéz otthoni feldolgozás, a fogyasztás idényjellege, de a szokások lassú változása is meghatározó.

2020. november 14., szombat

Halfogyasztás népszerűsítése

Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a halhúsminőségi kérdésekre, a kitűnő haltermékek elismerésére, melynek része a földrajzi árujelzők létrehozása és a Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegy kialakítása is. A „HalPéntek” elnevezésű, halfogyasztást ösztönző országos kampányt az Agárminisztérium támogatásával, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) indította el. A „HalPéntek” és a Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző, tudatos táplálkozást célzó programok egymást erősítve tovább növelhetik a hazai halfogyasztást, felhívva a figyelmet a heti, rendszeres halfogyasztás egészségre gyakorolt pozitív hatásaira.

2020. szeptember 15., kedd

Halfogyasztás...

A halhús egyike a legegészségesebb tápanyagforrásoknak, biológiailag értékes, könnyen emészthető, telítetlen zsírsavtartalmának köszönhetően természetes védelmet jelent a szív és érrendszeri megbetegedések ellen. Fogyasztása az egészséges táplálkozás egyre népszerűbbé válásával párhuzamosan növekszik. 

A magyarok az elmúlt évtizedben évről-évre egy kicsivel több halat esznek, de a növekedés mértéke rohamtempónak semmiképpen sem nevezhető. A KSH adatai szerint elértük a fejenkénti éves 6,18 kilogrammos halfogyasztást. (Ebből friss/hűtött: 2,27 kg, fagyasztott: 2,27 kg, tartósított/konzerv: 1,8 kg.) Ezzel messze elmaradunk az európai uniós évi fejenkénti 20 kilogrammos átlagtól. Izlandon az egy főre jutó évi halfogyasztás 92, Japánban 71, míg Norvégiában 69 kg, de a jelentős halászattal nem rendelkező Ausztriában is ötször több halat esznek, mint Magyarországon.

Legelterjedtebb hal nálunk a ponty, a népszerűségi lista élén viszont a tőkehal, ill. a filé és a lazac áll. A ponty gyakori fogyasztásától főleg a kemény és szúrós csontok riasztanak el, melyek miatt a húst nagyon figyelmesen és óvatosan kell enni, nehogy megakadjon torkunkon. Ráadásul a húsa sokszor átveszi az iszap illatát, melytől a halak akkor szabadulnak meg, amikor kifogják őket a halastóból és áttelepítik őket egy tiszta hideg vizű haltárolóba. A ponty itt minden ételmaradéktól megszabadul és veszít súlyából, ennek következtében a húsa szilárdabb lesz és kevésbé zsíros, mellékízek nélkül. A csukában is sok csont található. Húsa viszont annyira ízletes, hogy megéri a fáradságos és óvatos evést. 

A tengeri halak fajtáit tekintve széles választék áll a fogyasztó rendelkezésére. Ezek a lazac, tonhal, szardínia, makréla, tőkehal és a hekk. Lazacok közül a legelterjedtebb a közönséges lazac, király lazac, púpos lazac, kékhátú lazac.

A halhús laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető. Tápanyag-összetétele több tényezőtől is függ, pl. a hal fajtájától, korától, ívási ciklusától, táplálkozásától. Általánosan elmondható, hogy a melegvérű állatok húsához hasonlóan a halak fehérjetartalma is 20g/100g körüli, zsírtartalmuk azonban változó. A zsírtartalom, a halhús színe, valamint az élőhely alapján megkülönböztetünk zsíros, barna húsú tengeri halakat (pl. makréla, hering, tonhal, lazac), sovány, fehér húsú tengeri halakat (pl. tőkehal, heck, lepényhal), zsíros, barna húsú édesvízi halakat (pl. ponty, harcsa, angolna), sovány, fehér húsú édesvízi halakat (pl. fehér busa, süllő, pisztráng, amur).

2020. május 6., szerda

A halágazat helyzete

A koronavírussal kapcsolatos járványügyi helyzet sajnos az akvakultúra ágazatot is súlyosan érinti. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egyaránt vonatkozik az intenzív és a tógazdasági haltermelésre, miközben a két eltérő termelési rendszer problémáinak súlya és a problémák tetőzése időben el is tér egymástól. A hazai haltermelés 20%-át adó intenzív akvakultúra-termelés egy iparszerű folyamat, ahol a precíziós termelés eredményeként minden részfolyamat pontosan időzített. https://agroforum.hu/agrarhirek/allattenyesztes/nagyon-sulyos-helyzetben-van-a-hazai-halagazat/

2019. december 19., csütörtök

Halfogyasztás...

A halhús egyike a legegészségesebb tápanyagforrásoknak, biológiailag értékes, könnyen emészthető, telítetlen zsírsavtartalmának köszönhetően természetes védelmet jelent a szív és érrendszeri megbetegedések ellen. Fogyasztása az egészséges táplálkozás egyre népszerűbbé válásával párhuzamosan növekszik. Magyarországon az egy főre jutó 3,5 - 4 kg körüli éves fogyasztás rendkívül alacsony a világátlaghoz (17 kg/fő/év) képest.

2019. május 31., péntek

Jó hír a horgászoknak

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja a horgászokat, hogy 2019. május 31-én, azaz pénteken éjfélkor véget ér számos halfaj ez évi fajlagos tilalmi ideje. Ennek értelmében szombat hajnaltól ismét ki lehet fogni a pontyot, gardát, domolykót, jászkeszeget, valamint a szilvaorrú keszeget, a paducot és a márnát.