A klímaváltozás hatása...

 

Globális felmelegedés

A globális felmelegedés, vagyis bolygónk átlaghőmérsékletének tartós emelkedése, országhatárokon átívelő kihívás. Negatív ökológiai következményei közé sorolható az élővilág sokszínűségének csökkenése, a tengerszint emelkedése, az óceánok elsavasodása és a mezőgazdasági területek használhatatlanná válása. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Éghajlatváltozási Keretegyezményének megállapítása szerint legjelentősebb oka az emberi tevékenység. Ezen tevékenységek közül az egyik legnagyobb károkat okozó tényező az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátása. Az írott történelem előtti időkben is voltak globális felmelegedésben eltelt időszakok, ám ezek egyike sem volt olyan mértékben kiterjedt és gyors, mint a 20. század óta megfigyelhető felmelegedés mely várhatóan még tovább gyorsul.

Karbonlábnyom...

Nagyításhoz kattintson a képre

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz (ÜHG) kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz kibocsátást jelenti. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás.

Madárfajok pusztulása...

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World's Birds 2022) jelentés adatai szerint - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel.

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International - melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli - négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról - olvasható a közleményben.
    Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6 százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig.
    A jelentés kitér rá, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.
    A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak - írják.
    "A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül - idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját.
    A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre.
    Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában - olvasható a közleményben.
    Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet.
    Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.
    Bővebb információk a témában a www.mme.hu weboldalon találhatók - áll a közleményben.(F:MTI)

Aszályok ökológiai következményei

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják.

A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni - olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.

    Mint hozzáteszik, mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor a kutatók nem lehetnek benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.
    Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták. Azért ezt elemezték, mert az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.
    "Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le" - mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: "Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság".
    "Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van" - emelte ki Kröel-Dulay György. "Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések - például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra -, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk" - hangsúlyozta a kutató.(F:MTI)

Tégy a klímaváltozás ellen

Hat viszonylag egyszerű életmódbeli változtatással mindenki hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez - állapította meg egy új tanulmány, amely egyebek mellett az egészséges, főként növényi alapú táplálkozást és az elektronikai cikkek legalább hét évig tartó használatát szorgalmazta.

    A három vezető intézmény által készített tanulmány kiemelte, hogy a kormányok és az egyes emberek kis változtatásokkal jelentős hatást érhetnek el a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésében.
    A The Guardian által hétfőn ismertetett tanulmány szerint hat konkrét kötelezettségvállalás betartása visszafoghatná az elszabadult fogyasztást, amely részben az éghajlati válság okozója.
    A Leedsi Egyetem tudósai által végzett, valamint az Arup globális mérnöki cég és a világvárosok C40-es csoportjának szakértői által végzett kutatás szerint a hat vállalás teljesítésével annak a kibocsátáscsökkentésnek a negyedét el lehetne elérni, amellyel a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt lehetne tartani.
    A tanulmány hétfői megjelenésével egy új klímamozgalom is útnak indult. Az ugrás (The Jump) elnevezésű mozgalom arról igyekszik minél több embert meggyőzni, hogy vállalja a hat ígéretet.
    Tom Bailey, a kampány társalapítója hangsúlyozta: egyszer s mindenkorra véget vetnek ezzel a vitának, hogy az állampolgároknak lehet-e szerepe a bolygó megvédésében. "Nincs időnk rá, hogy megvárjuk, amíg egy csoport lép, minden szereplő minden lépésére szükség van" - fogalmazott.
    A múlt héten az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) az eddigi legborúsabb figyelmeztetésével állt elő, rámutatva, hogy a klímaválság rohamosan gyorsul, és csak kevés esélyünk maradt arra, hogy elkerüljük a legsúlyosabb pusztítást.
    Bailey szerint mivel a világ az ökológiai összeomlás szélére jutott, a következő évtizedben működőképes alternatívára van szükség az "egyetemes fogyasztói társadalom" helyett.
    "A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a kormányoknak és a magánszektornak kell a legnagyobb szerepet játszania, de az elemzésünkből az is ugyanilyen egyértelmű, hogy az egyes emberek és a közösségek is hatalmas változást érhetnek el" - mutatott rá.
    Az kampány arra kéri az embereket, hogy egy, három vagy hat hónapra vállalják a következő hat életmódbeli változtatást: fogyasszanak zömmel növényi alapú táplálékot, egészséges mennyiségben, pocsékolás nélkül; ne vegyenek évente háromnál több új ruhadarabot; legalább hét évig használják az elektronikai eszközeiket; legfeljebb háromévente egyszer tegyenek rövid és nyolcévente egy hosszú repülőutat; szabaduljanak meg saját motoros járműveiktől, ha tudnak, ha pedig nem, akkor tartsák meg őket hosszabb időre; hajtsanak végre legalább egy nagyobb változtatást, például forduljanak a zöld energia felé, szigeteljék le az otthonukat vagy váltsanak nyugdíjbiztosítót.
    Bailey dolgozta ki a legutóbbi választásokra a brit Munkáspárt számára az energiaágazat szén-dioxid-mentesítésére irányuló tervet. Az elmúlt 15 évben Angliában, Amerikában és Kínában dolgozott a zöld energiaágazatban, és véleménye szerint az egyéni változtatások elvezethetnek a közösségi szintű fellépésekhez, ami végső soron hozzájárulhat a rendszerszintű változáshoz.
    Bailey szerint bár nem mindenki tudná vállalni az összes pont teljesítését, már az is nagy hatással lehet, ha sokan belevágnak.
    "Nem a kőkorszakba kell visszatérni, csak meg kell találni az egyensúlyt. A viszonylag gazdag országokban a kevesebb fogyasztás több kreativitást, vidámságot, kapcsolatot jelenthet. Éljünk az örömöknek, ne a dolgoknak" - hangsúlyozta.
    A tanulmány a világ vezető városaiban élő emberek fogyasztásának hatását vizsgálta. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a fenti hat lépés 25-27 százalékkal csökkenthetné az üvegházhatású gázok globális kibocsátását.
    A tudományos bizonyítékok gyarapodásával egyértelmű, hogy a társadalom minden rétegének cselekednie kell - mutatott rá Ben Smith, az elemzést végző Arup klímaváltozással foglalkozó igazgatója.(F:MTI)

Szokványossá válnak az erdőtüzek

A történelemben mindig voltak erdőtüzek, az időjárásnak mindig voltak szélsőségei - mondta Steier József klímakutató a Magyar Nemzetnek a görögországi erdőtüzek kapcsán.

A napilap szombati számában megjelent cikk szerint a szakember kiemelte, hogy négy éve megfigyelhető az extrém légköri szárazság. Ennek oka, hogy a Föld nagy vízrendszerei sérültek, és a talaj, valamint a légköri szárazság miatt a tűzveszély a sokszorosára növekszik.
    A klímakutató hangsúlyozta azt is: nem véletlen, hogy a Földközi-tenger térségében történnek ezek a tűzvészek, ugyanis a medencének nagyon sajátos az élővilága, többek között rendkívül gyúlékony fenyőfélék találhatók a térségben.
    A másik veszélyes tényező a sziklás talaj, ugyanis ez rendkívüli módon tárolja a hőt, így megakadályozza, hogy a környezet éjszaka felfrissüljön, ezáltal fokozottan pusztítja a növényzetet is.
    A szakértő hozzátette: a klímaváltozás egyik végzetes következménye az afrikai Csád-tó zsugorodása. A keletkező hőtömeget Afrika nem tudja kiegyenlíteni, és a páratömeg hiányában a helyi időjárás többek között nem tudja csökkenteni a viharok intenzitását, és a hőmérsékletet is képtelen szabályozni.
    A Magyar Nemzet felidézi, hogy Görögországban több ezer lakos menekült el Athénból és környékéről péntek reggelre a negyedik napja tartó erdőtüzek elől, miközben tombol a hőség is. A csütörtökről péntekre virradó éjjel azon dolgoztak a görög tűzoltók, hogy a tűz ne érje el a sűrűn lakott területeket, az elektromos berendezéseket és létesítményeket, valamint a történelmi görög helyszíneket.
    A görög fővárostól északkeletre fekvő Évia szigetén a parti őrség kiterjedt mentőakcióba kezdett, többek között járőrhajókkal, magáncsónakokkal és kirándulóhajókkal, hogy evakuálják a lakosságot. Csaknem hatvan falut és települést kellett kiüríteni Dél-Görögországban.
    Harmincnapos válsághelyzetet hirdetett az északmacedón kormány is a szűnni nem akaró erdőtüzek miatt. A veszélytől tartva kedden betiltották a hegyi kirándulásokat és túrázásokat is. A 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a viharos szelek miatt az elmúlt napokban a térség több országában pusztítanak erdőtüzek: a hőhullám halálos tüzeket okozott Törökországban és más országokban is.
    Szakértők szerint az nem kérdés, hogy az éghajlatváltozás kulcsszerepet játszik a tűzvészek kialakulásában: ez elkerülhetetlenül megnövelte az erdőtüzek kockázatát egész Európában. Ennek tovagyűrűző hatása is van: a klímaváltozás témájára szakosodott Carbon Brief brit honlap szerint a tűzvészek világszerte komoly mértékben felelősek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért.(F:mti)

Globális klímaváltozás

A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult - összegezte Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon kedden közzétett cikkében.

Modellszámítások szerint egy 3 Celsius-fokkal melegebb Földön 1-10 évente többször lehetnek olyan nagy tengeri hőhullámok, amelyek korábban jellemzően több száz, vagy ezer évente csak egyszer fordultak elő - olvasható Lehoczky Annamária cikkében.
    A meteorológus felhívja a figyelmet arra, hogy a tengeri hőhullámok, amelyek szokatlanul magas vízfelszíni hőmérsékleteket okoznak egy adott régióban, már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését idézve elő.
    A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása - túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva - az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti - mutat rá.
    A globális felmelegedés hatására azért melegednek gyorsuló ütemben az óceánok, mert azok nyelik el a légköri többlethő oroszlánrészét.
    Lehoczky Annamária a cikkben felidézi, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb hőhulláma "Blob" (azaz "Folt") néven híresült el, a Csendes-óceán északkeleti térségében 2013 és 2015 között. Az átlagosnál melegebb vízben mérgező algavirágzás alakult ki, aminek hatására több kereskedelmi szempontból fontos halászterületet le kellett zárni. A táplálék csökkenésével a helyi lazac populációk drámaian visszaestek, és tömegével pusztultak el a tengeri madarak és fókák. Számos faj elterjedési területe pedig északabbra tolódott.
     A Blob-hoz hasonló nagy tengeri hőhullámok a többi óceáni medencében is előfordultak az elmúlt évtizedben.
    A cikk szerint a műholdas tengerfelszín-hőmérséklet mérések kezdete óta (1981) több mint 30 ezer hőhullám fordult elő, és ezek közül a 300 legnagyobb esemény átlagosan 1,5 millió négyzetkilométert érintett, 40 napig tartott és a hőmérsékleti csúcs idején 5 Celsius-fokkal volt magasabb a vízfelszín hőmérséklete a megszokottnál. Emellett a kutatók azt is kimutatták, hogy a nagy tengeri hőhullámok gyakorisága, intenzitása és hossza megnövekedett az utóbbi négy évtizedben az összes óceáni medencében.
    Összességében a nagy intenzitású események előfordulási valószínűsége 20-szorosára növekedett az ember okozta éghajlatváltozás hatására - mutat rá Lehoczky Annamária.
    "Számos tanulmány figyelmeztet, hogy az emelkedő üvegházgáz-kibocsátások miatt a jövőben várhatóan folytatódni fognak a már észlelt változások, sőt rosszabbodik a helyzet: az egyre erősödő klímaváltozás egyre gyakoribb, intenzívebb és hosszabb tengeri hőhullámokat fog eredményezni" - írja.
    "A jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században elérhetjük a 3 Celsius-fokos globális hőmérséklet emelkedést, aminek hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre" - figyelmeztet a meteorológus, hozzátéve, hogy azok a térségek kifejezetten sérülékenyek a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben, ahol a fajok nagy hányada a hőmérsékleti tolerancia küszöbének felső határán van. Ilyen hely például a Csendes-óceán délnyugati szegmense és az Atlanti-óceán középnyugati része. Emellett azok a térségek is fokozott veszélynek vannak kitéve, ahol az éghajlati hatások mellett egyéb emberi tényezők - elsősorban a túlhalászat és szennyezés - is nyomást gyakorolnak az ökológiai rendszerekre. Ilyen terület az Atlanti-óceán középső és északkeleti része, valamint a Csendes-óceán északnyugati része.
    "Ha sikerülne a melegedés mértékét 1,5 vagy 2 Celsius-foknál korlátozni (amit a világ országai elviekben vállaltak a párizsi megállapodásban), akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna" - írja a szakértő, aki szerint ahhoz, hogy minél több egészséges tengeri ökoszisztémát megőrizzünk és elkerüljük az állandósuló hőstresszt az óceáni medencékben, a globális üvegházgáz-kibocsátások azonnali és nagymértékű csökkentésére van szükség. (F:mti)

Szőlőtermesztésünk jövője...

A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Kérdés, hogy Magyarország meddig lesz alkalmas a szőlőtermesztésre, s hogy milyen új fajok jelenhetnek meg - többek között ezt hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

    Áder János felidézte: egy a közelmúltban készült tanulmány szerint a Kárpát-medencében sokkal hamarabb és sokkal nagyobb mértékben fogjuk érezni a klímaváltozás hatásait, mint Európa más régióiban. Radics Kornélia ezt megerősítve elmondta, hogy az elmúlt 120 évben a világon 1,1 Celsius-fokos, a Kárpát-medencében 1,2 fokos volt a felmelegedés.
    Az államfő megjegyezte: 20 éve nem volt ilyen hűvös az április, mint idén, és a május is meglehetősen hűvös, csapadékos volt. Miközben az elmúlt években ahhoz szoktunk, hogy a május már inkább nyári hónapnak számított. Ezért felmerül a kérdés, hogy miközben klímaváltozásról beszélnek, hogy lehet mégis hűvös a tavasz.
    Radics Kornélia megjegyezte, hogy az elmúlt két évben is hűvös volt a május. 2018-ban viszont kiemelten meleg volt a tavasz, ez pedig az időjárás szélsőségességét erősíti - tette hozzá.
    A beszélgetés során arra is magyarázatot adtak, mi okozza, hogy míg a Kárpát-medencében áprilisban, májusban hűvös időjárás volt, addig ugyanezen időszakban az Északi-sarkkör környékén, Oroszország, Kanada egyes részen hőségrekordok dőlnek meg. E szerint ha az északi áramlás kellően erős, ott tartja a hideg levegőt az Északi-sarkkör felett. Ha viszont ez valamilyen okból meggyengül, akkor a hideg levegő kiszabadul és ez okozza a különböző váratlan időjárási helyzeteket például Európában. Közérthetőbben olyan ez, mint amikor a hűtőszekrény ajtaját kinyitva hirtelen kiszabadul a hideg levegő és a meleg levegő pedig máshol keres utat magának.
    Radics Kornélia megerősítette, hogy az éghajlatváltozás és a felmelegedés valóban felgyorsult. Kiemelte: sokkal gyakoribb és intenzívebb változások jellemzik az időjárást, s ez szélsőségekben jelentkezik. Példaként említette, hogy Magyarországon egymást követte a legcsapadékosabb és a legaszályosabb év. Azt mondta: a csapadék mennyiségében nincs jelentős változás, de az sokkal kevesebb napon és rövidebb idő alatt, intenzív esőzések formájában hullik le.
    A meteorológiai szolgálat elnöke elmondta, hogy az éghajlatváltozás okozói között az üvegházhatású gázokról, s leggyakrabban a szén-dioxidról beszélnek. Pedig a metán és a víz szerepe is fontos. Ráadásul a metán sokkal komolyabb bajt idézhetne elő. Azért a szén-dioxid van mégis a középpontban, mert míg a víznek 7 nap, a metánnak 9 év a légköri tartózkodási ideje, addig a szén-dioxidnak körülbelül 150 év.
    Áder János "időzített bombaként" említette, hogy a Föld fagyott rétegei alatt lévő metán a földfelszín olvadása következtében robbanásszerűen kitörhet.
    Ezt Radics Kornélia valós veszélynek nevezte, s elmondta: ezért figyelik kiemelten, hogy az Északi-sarkon milyen mennyiségben olvad a jég. A szakember szerint az éghajlatváltozás megállításában kulcsfontosságú a permafroszt (tartósan fagyott talaj) olvadásának megakadályozása, hogy olyan mértékben sikerüljön csökkenteni a hőmérséklet emelkedését, amellyel megelőzhető a metán légkörbe jutása.
    Radics Kornélia azt is elmondta, hogy a meteorológusok számára az óceáni áramlások jelentik az "időzített bombát". Az óceáni vízkörzés ugyanis nagymértékben befolyásolja, hogy a kontinensen miként alakul az időjárás. A hőtágulás, a jégsapkák olvadása miatt emelkedik az óceánok vízszintje és változik a savassága. Ha pedig változik a víz koncentrációja, akkor akár a teljes óceáni áramlási kör is leállhat - emelte ki, hozzátéve: ennek felbecsülhetetlen következményei lehetnek.
    Áder János szerint a lényeg, hogy nem 4-5 éves ciklusban, nem egy választási ciklusban, hanem évtizedekben, évszázadokban előre kell gondolkodni ahhoz, hogy a nagyobb bajt el lehessen kerülni. A meteorológiai szolgálat elnöke ehhez hozzátette: térben is "határtalanul" kell cselekedni, nem nemzeti, csak globális szinten lehet válaszokat találni.(F:mti)

Alternatív fehérjeforrások vizsgálata

Az éghajlatváltozás, a növekvő népesség, a globalizáció egyaránt arra sarkallja az emberiséget, hogy keressük a fenntartható és alternatív élelmiszertermelési és fogyasztási megoldásokat, melyek komplex megközelítést és alapos vizsgálatot igényelnek - mondta az agrárminiszter a tárca hétfői közleménye szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalban (Nébih).     Nagy István kiemelte, egyre többen fordulnak - és nem feltétlenül valós egészségügyi okból - az alternatív fehérjeforrások felé, kiiktatva étrendjükből az állati termékeket. Beszédében példaként említette a rovarokat, a lombikban tenyésztett húst és a mellékesből fő összetevővé tett szóját, amit a fogyasztó a mindennapi étkezése részévé tenne, miközben a kockázatáról még keveset tud.     Figyelni kell a világ változásait, nyitni kell az újdonságok felé, de mindeközben nem szabad figyelmen kívül hagyni a már bizonyított tapasztalatokat, ismereteket sem, melyek az étkezések terén a kiegyensúlyozottságra intenek - hangsúlyozta a miniszter.     Az alternatív fehérjeforrások fogyasztásában rejlő kockázatok feltérképezése és értékelése érdekében komplex vizsgálatsorozat lefolytatásával bízta meg hivatalt a miniszter. Hozzátette: "az ellenőrzés célja, hogy valós és átfogó képet kaphassunk ezekről az új élelmiszerforrásokról".     Nagy István kifejtette, e láncszemlélet - melynek fontosságát egyre több ország kezdi felismerni - a magyar élelmiszerbiztonság területén régóta jelen van és hatékonyan érvényesül. Sok szempontból ennek is köszönhető, hogy élelmiszerlánc-felügyeleti rendszerünket, élén a Nébihhel, a legjobbak között tartják számon Európában. Kizárólag e komplex, minden folyamatot és tényezőt figyelembe vevő szemlélet vezethet oda, hogy a felmerülő kockázatokat hatékonyan fel lehessen ismerni, meghatározva a megelőzésükhöz és felszámolásukhoz vezető legjobb utat, módszereket - fűzte hozzá.     A miniszter kiemelte: Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőségesen rendelkezik kiváló minőségű élelmiszer-alapanyagokkal. Elhelyezkedésének, agrármúltjának és az élelmiszeriparának köszönhetően "nem vagyunk kényszerhelyzetben, nem vagyunk rászorulva az alternatív megoldásokra" - fogalmazott. Ugyanakkor az alternatív fehérjeforrások feltérképezését és alapos vizsgálatát elkezdjük a Nébih közreműködésével, annak érdekében, hogy támogassuk a magyar fogyasztók tudatos választását, asztalainkra pedig továbbra is csak biztonságos élelmiszerek kerülhessenek - tette hozzá. (F:mti,AM)

Hazai szén-dioxid kibocsátás

A szén-dioxid üvegházhatású gáz, amely a klímakutatók 97%-a szerint hozzájárul a globális felmelegedéshez. A jelenlegi globális felmelegedés 80%-ért az emberi szén-dioxid-kibocsátás okolható. A klímakutatók többsége szerint a 450 ppm-es légköri szén-dioxid-koncentráció már visszafordíthatatlan következményekkel járna az éghajlatváltozás szempontjából. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Nagy mennyiségben keletkezik ipari folyamatok során is (cement- és acélgyártás, metanol-, ammónia- és momomer szintézis). A nettó CO₂-kibocsátás csökkentésének két stratégiai fontosságú pillére, melyek intenzív kutatások tárgyát képezi: egyrészt az említett folyamatok hatékonyságának, szelektivitásának növelése, másrészt pedig a CO₂ konverziója üzemanyagokká^, illetve szerves vegyületekké. Jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe a vulkanizmus során és a tengerek kötött szén-dioxidjából is.

A víz újrahasznosítása

Megjelent a víz újrahasznosításával kapcsolatos EU-s rendelet, amelyben az öntözési célú vízfelhasználás főszerepet kap. A vízkészleteinkre egyre nagyobb nyomás nehezedik, ami vízhiányhoz és a vízminőség romlásához vezet. Különösen az éghajlatváltozás, a nem előrejelezhető időjárási viszonyok és az aszályok jelentősen hozzájárulnak az édesvíz elérhetőségével kapcsolatos, a városfejlesztés és a mezőgazdaság okozta problémákhoz. Az Európai Bizottság napokban megjelent, a víz újrahasznosításával kapcsolatos rendelete ezen problémák mérsékléséhez járul hozzá. (nak.hu)