Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: veszély. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: veszély. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 24., szerda

Öngyulladás veszélye...

 A mezőgazdasági tűzvédelmi szakemberek szerint a frissen bálázott, túl magas nedvességtartalmú takarmány belsejében 50-60 Celsius-fokos hőmérséklet teljesen természetes jelenség. Ha azonban a hőmérséklet 70 fok fölé emelkedik, fokozott figyelemre van szükség. 80 Celsius-fok felett már fennáll az öngyulladás veszélye, 90-100 fok környékén pedig a folyamat rendkívül felgyorsulhat. Ilyenkor a szerves anyagok lassú oxidációja és a mikroorganizmusok által termelt hő együtt akár lángra is lobbanthatja a bálákat.

2026. május 28., csütörtök

Kullancsveszély...

 

 

Az utóbbi években tapasztalható enyhe telek, a klímaváltozás és a vadállomány növekedése miatt a kullancsok egyre több helyen jelennek meg Európa-szerte, így Magyarországon is. Ezek a tényezők nemcsak a kullancsok számát növelik, hanem azt is eredményezik, hogy hosszabb ideig maradnak aktívak a természetben. A szakértők szerint a 2026-os évben különösen intenzív kullancsszezonra kell számítani, ezért fontos, hogy mindenki felkészüljön a védekezésre.

2026. május 2., szombat

Baromfipestis...

 Európa több országából is riasztó hírek érkeznek: Lengyelországban egyre gyorsabban terjed a baromfipestis, más néven Newcastle-betegség. A fertőzés már számos gazdaságban megjelent, és a szakértők szerint nemcsak a haszonállatok, hanem a hobbi- és díszmadarak is veszélybe kerülhetnek.

2025. szeptember 20., szombat

A fuzáriumgomba

A fuzáriumgombák a talajban és növényeken élő mikroszkopikus gombák. Bár a mezőgazdaságban okozott káruk is jelentős, a legnagyobb aggodalmat mégis az emberi egészségre gyakorolt hatásuk váltja ki. A fuzáriumgombák toxinjai ugyanis az élelmiszerekbe kerülve komoly kockázatot jelentenek.A fuzárium a világ szinte minden régiójában előforduló több száz Fusarium gombafaj gyűjtőneve. Ezek a mikroszkopikus gombák gabonaféléket, hüvelyeseket és különböző zöldségeket támadnak meg. A fuzáriumgombák számos mikotoxint termelnek, melyek közül több hőstabil, tehát főzés, sütés, élelmiszer-feldolgozás során sem bomlik le. A mérgező anyagok komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre. A fuzárium kialakulására fokozottan hajlamosít a gomba számára kedvező időjárás, valamint a stresszes, legyengült növényállomány. Fuzárium toxinoknak a szervezetünkbe történő bevitele esetében, a különböző típusú kenyerek, tésztafélék, müzlik, gabonapelyhek mellett egyéb élelmiszerek, italok (pl. sör) is szóba kerülhetnek.

2025. április 1., kedd

Kullancsveszély...

Az aktuális kullancshelyzetről beszélt a Blikknek a Magyar Kullancsszövetség elnöke, aki az interjúban elárulta, hogy Magyarországon is megjelent a Hyalomma kullancs, ami a krími–kongói vérzéses láz terjesztéséért felelős. Magyarországon több mint egy tucat betegség kórokozóit terjesztik a kullancsok: többek között a Lyme-kórét, a tularémiáét, a Q-lázét vagy az agyhártya- és agyvelőgyulladásét. A kullancsok vérszívók, de jelentőségük és kártételük mégsem ez a tevékenységük, hanem az, hogy kórokozókat, különböző vírusokat, baktériumokat stb. terjesztenek, melyek között fertőző betegségek előidézői is vannak.

2024. november 2., szombat

Aszály...


Az extrém aszály komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra, az energiaellátásra és az általános közegészségügyre nézve is. Az 1980-as évek óta megháromszorozódott az aszály által sújtott globális terület, és így jelenleg a Föld szárazföldi területeinek majdnem felét, 48 százalékát érinti szárazság évente legalább egy hónapig. Ez az arány négy évtizeddel ezelőtt 15 százalék volt. Extrém, legalább három hónapig tartó aszályt tavaly az összes szárazföldi terület 30 százalékán tapasztaltak, szemben az 1980-as évek 5 százalékos átlagával. (F:Agroinform.hu)

2023. november 7., kedd

Hírbörze...


Az emberiség hosszú történelme során 1999 körül érte csak el az egymilliárd főt, ennek a megduplázódására viszont már csak 187 évre volt szükség – 1930-ra a népesség kétmilliárd, 1959-re már 6 milliárd fő volt, majd a rohamos növekedés eredményeképp 2011-re a 7 milliárd főt is elérte. Nehéz megállapítani, hogy mennyi embert képes a teljes Föld eltartani, a kérdéskörben rengeteg tanulmány született már. Egy 2007-es metaanalízis 69 ilyen tanulmányt elemezve 7,7 milliárd fős kapacitást talált a legjobb becslésnek, de az egyes tanulmányok becslései nagyon különböztek (a legkisebb becslés szerint 0,65 milliárd, a legnagyobb szerint 98 milliárd embert képes hosszú távon eltartani a Föld). Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb ember számára a puszta túlélés nem egy kívánatos életmód. Márpedig minél többen vagyunk a Földön, annál nyomorúságosabb módon vagyunk kénytelenek élni ahhoz, hogy hosszútávon el tudjon minket tartani a véges természeti erőforrásokkal rendelkező bolygó.

A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult

Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Veszélyeztetett (Endangered) kategóriába sorolja, rövidítése EN. A Vörös Lista 2010-es változata szerint 2754 állat-, 2464 növény-, 1 gomba- és 1 barnamoszatfaj veszélyeztetett, ez összesen 5220 faj.

Elkészült a menetrend, a jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdálkodók rendelkezésére - jelentette be az agrárminiszter a Facebook-oldalán szerdán. https://kormany.hu/dokumentumtar/kap-strategiai-terv-videkfejlesztesi-palyazati-menetrend

 

 

2023. július 14., péntek

Tűzgyújtási tilalom

A kánikula miatt a hatóság 2023. július 12-től kiterjeszti a tűzgyújtási tilalmat Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékre is.
Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapokon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők.


2023. július 4., kedd

Hőhullámok...

A hőhullámok veszélyéire elengedhetetlen felhívni a társadalom figyelmét, hiszen megannyi egészségügyi, ökológiai és gazdasági kockázatot hordoznak. Elsőfokú hőségriadóról a legalább 25 Celsius fokos napi középhőmérséklet esetén beszélünk, másod- és harmadfokú hőségriasztást pedig a tartós, legalább 3 napig 25°C, illetve 27°C vagy annál magasabb a napi középhőmérséklet esetén ad ki az országos tisztifőorvos.

2023. május 27., szombat

UV-sugárzás


A sugárzás mértéke erősen változó, befolyásolhatja a napon belüli időpont, a felhők vastagsága, az évszak, a földrajzi hely vagyis hogy milyen szögben éri a napsugárzás a Földet. Fontos még tudni azt, hogy az UV sugárzás visszaverődik felszínről: hóról, víztükörről, így a tengerparton, vagy havas vidékeken sokkal jobban le lehet égni.

2023. május 13., szombat

Fák veszélyben...

2021-ben egy „A világ fáinak állapota” című globális felmérés szerint az összes fafaj  egyharmada jelenleg a létezés határait súrolja. Ez mintegy 17 500 egyedi, veszélyeztetett fafajt jelent. Ez több, mint kétszerese a veszélyeztetett tetrapodák (emlősök, madarak, kétéltűek és hüllők) számának. Egyes fafajok előfordulása már olyan ritka, hogy némelyikből csak egyetlen ismert egyed maradt meg. Ilyen  például a mauritiusi magányos pálma, a Hyophorbe amaricaulis.

2022. december 22., csütörtök

2022. szeptember 29., csütörtök

Madárfajok pusztulása...

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World's Birds 2022) jelentés adatai szerint - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel.

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International - melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli - négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról - olvasható a közleményben.
    Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6 százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig.
    A jelentés kitér rá, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.
    A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak - írják.
    "A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül - idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját.
    A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre.
    Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában - olvasható a közleményben.
    Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet.
    Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.
    Bővebb információk a témában a www.mme.hu weboldalon találhatók - áll a közleményben.(F:MTI)

2022. június 25., szombat

Üvegházhatás...


Az üvegházhatás egy természetes folyamat, amelyet az egyes bolygók légkörét alkotó gázok okoznak. Jelenleg a Földön az probléma ezzel, hogy az emberi beavatkozás következtében az üvegházhatás és a nyomában járó globális felmelegedés mértéke veszélyezteti a növényvilágot, az állatvilágot, minket, embereket is, vagyis lényegében az egész bolygó jövőjét.