2026. június 22., hétfő
2026. június 20., szombat
Élelmiszerlánc-ellenőrzés
A legmelegebb hónapokban a megemelkedett környezeti hőmérséklet és a sajátos fogyasztási szokások miatt ugrásszerűen megnő a fertőzések, valamint a minőségi kifogások kockázata. Ezt megelőzendő, június 22-én hivatalosan is elindul az idei nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés.
2026. május 2., szombat
Baromfipestis...

Európa több országából is riasztó hírek érkeznek: Lengyelországban egyre gyorsabban terjed a baromfipestis, más néven Newcastle-betegség. A fertőzés már számos gazdaságban megjelent, és a szakértők szerint nemcsak a haszonállatok, hanem a hobbi- és díszmadarak is veszélybe kerülhetnek.
2026. február 4., szerda
2025. november 14., péntek
2025. november 7., péntek
2025. április 18., péntek
Nébih felhívás
A Nébih ismét felhívja az állattartók figyelmét a saját felelősségükre a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésben.
Magyarországon eddig öt szarvasmarha-telepen azonosítottunk ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött állatokat. A ragályos vírus rendkívül könnyen terjed, ha egy állattelepen nem tartják be az óvintézkedéseket! Az állategészségügyi hatóság ezért ismét nyomatékosan felhívja az állattartók figyelmét a saját felelősségükre a védekezésben! A vírus ellen csak úgy tudunk védekezni, ha az állattartók rendkívül felelősen betartják a szabályokat, az óvintézkedéseket, és nem veszik félvállról a saját állataik védelmét. Ahol fertőzött állatot találunk, ott az egész állatállományt fel kell számolni. A kontaktszabályok be nem tartása pedig más állattelepeket is veszélybe sodor.
2025. április 10., csütörtök
RSZKF
Magyarországon négy szarvasmarha telepen azonosítottak ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírussal fertőzött állatokat. A hatóság folyamatosan ellenőrzi az állattartó telepeket. Újabb kitörés eddig nem történt. Mind a négy telepen, azok 10 km-es körzetében, és országosan is célzott hatósági intézkedések vannak életben. Az állategészségügyi hatóság ugyanakkor nyomatékosan felhívja az állattartók figyelmét a megelőzés és a védekezés fontosságára. A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.
2024. november 27., szerda
AIDS-világkörkép
2024. április 16., kedd
A veszettség
2022. szeptember 27., kedd
A veszettség...
A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.
2022. február 9., szerda
A lépfene
A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés, melyet a Bacillus anthracis nevű baktérium okoz. A lépfene leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő. A betegség rendszerint fertőzött állat húsával vagy egyéb részeivel való érintkezés útján alakul ki. Azok, akik ilyen munkakörben dolgoznak, fokozott kockázatnak vannak kitéve, különösen olyan országokban, ahol a lépfene nem ritka.Az elsődleges megelőzést az állategészségügyi intézkedések, az állatok és terhelésnek kitett személyek rendszeres lépfene elleni oltása jelenti. Fertőzött anyagok esetén a spórák elpusztításához 5-10 perc forralás vagy két órás 160 fokos száraz hőkezelés szükséges.
2021. november 14., vasárnap
Higiénia...
A higiénia olyan gyakorlat, amelynek révén az emberek fenntartják vagy javítják az egészségi állapotukat Magunk és a környezetünk tisztán tartása, a felületek, a kezek, a helyiségek, a környezet és a személyes használati tárgyak takarítása és szükség szerinti fertőtlenítése a fertőzés terjedésének meggátolása érdekében, mind hozzájárulnak a higiéniához.
2021. november 13., szombat
Madárinfluenza vírus H5N1
Magas patogenitású madárinfluenza vírus H5N1 altípusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy elhullottan talált vadon élő madárból Baranya megyében. Az eset a vonuló vadmadarak vírusterjesztésben játszott kiemelt szerepét támasztja alá. A baromfitartók fokozottan ügyeljenek állataik megóvására, a baromfik vadmadarakkal való érintkezésének megakadályozására.
A madárinfluenza vírusát Baranya megyében, Sumony településen egy elhullottan talált nagy lilikből mutatta ki a Nébih laboratóriuma. A kórokozó újbóli megjelenése hazánkban az őszi vadmadárvonulásokkal hozható összefüggésbe, hiszen a vonulási útvonalak átszelik az egész országot. A fertőzött vadmadarat egy halastó közelében találták. A madárinfluenza szempontjából ezek a nagyobb, összefüggő vizes területek különösen nagy kockázatot jelentenek, ugyanis a vadmadarak kedvelt pihenőhelyei.
A madárinfluenza elleni védekezésben kiemelten fontos a baromfiállomány és a vadmadarak találkozási lehetőségének minimálisra csökkentése. Emiatt továbbra is hangsúlyozzuk, hogy elengedhetetlen a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása. Az állatokat többek között a vadon élő madaraktól védett, teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és az almot szintén zárt, fedett helyen kell tartani és a tárolás során biztosítani kell, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férjen hozzá.
Az esetet az EU-s és az ún. harmadik országok felé is jelenteni kell, ugyanakkor kereskedelmi korlátozás – mivel vadmadár fertőzésről van szó – nem lép életbe. A hazai előírások szigorítására sem kell egyelőre számítani, azonban a szakemberek a járványügyi helyzetet folyamatosan elemzik. Indokolt esetben az országos főállatorvos az aktuálisan érvényes intézkedéseken túl szigorúbb előírások bevezetéséről dönt.
A madárinfluenzával kapcsolatos aktuális információk elérhetők a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/hu/madarinfluenza.
2021. november 12.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
2021. április 30., péntek
Növényvédelmi felhívás 10.
Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!
10. felhívás
Az időjárásunk továbbra is hűvös, elszórtan csapadékot is kaptunk. Mindez továbbra is kedvez a virágfertőző monília terjedésének és a tafrinának is. Lásd negyedik és az ötödik felhívást.
► Két kollégám figyeli a poloskaszagú szilvadarázs rajzását is. Pályi Béla a keleti határnál 197 egyedet fogott az elmúlt héten a ragacsos fehérlapon. A fotót is tőle kaptam. Ahol a kb.1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések borították a fák alját, ott ez a rovar garázdálkodott. (A szilvamoly később jelentkezik, még csak most kezdődött a rajzásuk, lásd a táblázatot. Ez a magot nem rágja meg, csupán a gyümölcshúsból táplálkozik.) A poloskaszagú darázs egynemzedékes kártevő, a talaj felső rétegében telel, báb alakban. A szilva virágzása előtt bújik elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakja a tojásait. Amennyiben kb. 2 mm-es, barnuló foltokat látnak a csészeleveleken, sziromhullás után minél gyorsabban egy felszívódó készítménnyel kell védekezni a kikelő lárvák ellen. Az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG és a névváltozatai azok a felszívódó rovarölők, amik engedélyezettek ellene. Méhkímélő készítmények „méhekre nem jelöléskötelesek”. Kisebb fáknál, állítólag védekezni is lehet a ragacsos fehér lapokkal, már a virágzás előtt ki kell akasztani ezeket a fa mindegyik oldalára, minél többet. Érdemes körülnézni az alábbi oldalon: http://www.csalomoncsapdak.hu/5kartevoklatinnevszerint/pdffajonkentik/hoplocampaflavaesminutaszilvadarazsak.pdf
A poloskaszagú körtedarázs egyes években akár 100%-os kárt is okozhat. A tünetek megegyeznek a szilvánál leírtakkal. A fiatal lehullott körték belsejét sötét üreg tölti ki. A fotó az egyetemi tankönyvünkből, a Bognár Sándor és Huzián László professzorok közös Növényvédelmi állattanából származik. Még mindig az egyik legjobb magyar szakkönyv. A Mospilant a sziromhullás végén érdemes kipermetezni. Az almának is van saját poloskaszagú darazsa, igaz, hogy ennek a fajtestvéreihez képest kisebb a jelentősége.
► A levéltetvek is megérkeztek újabban már a cseresznyére, ribizlire és a dísznövényekre is. Egy több éves, de tavaly kb. mellmagasságban visszavágott utcai bodzabokrot néztem meg vasárnap. A vízhajtásokkal teli növény minden vesszőjén óriási kolóniákat fotózhattam. Később elhagyják a bodzát és pl. a zelleren is megjelenhetnek.
Az erősen metszett, túl sok nitrogénnel megtrágyázott gyümölcsfáink vízhajtásai is kedvező életfeltételeket biztosítanak a levéltetveknek. A helyesen elvégzett agrotechnikával kezdődik a levéltetvek elleni védekezés. A 8. felhívásban, az almánál felsorolt tetű elleni rovarölők többsége más növényeknél is engedélyezettek. Kisebb fertőzésnél a kézi letisztítás, a vizes slagozás vagy pl. a Biosol Káliszapan, a Vektafid A is beválhat.
► Évek óta egyre kevesebb növényvédő szerrel, egyre mostohább körülmények között kell egészséges terményt előállítanunk. Már sokszor leírtam, hogy a jó táperőben lévő növény – egy bizonyos szintig - ki tudja védeni a károsítók támadását. Ezért hangsúlyozom most is a talajvizsgálat alapján elvégzett trágyázás jelentőségét.
Nagy általánosságban elmondható, hogy az ágyásainkba a három, a növényeknek nagy mennyiségben biztosítandó tápelem közül (ún. makroelemek) a foszfor (P) 80-90 %-át kiadhatjuk ősszel, a többit ültetéskor. A kálium (K) 40-50 %-át ősszel, 20-25 %-át ültetéskor, a többit a szép termés érdekében az év folyamán szórjuk ki. A nitrogént (N) ősszel csak nagyon csínjával adagoljuk, mert kimosódik a talajból. Tavasszal még az indításkor is csak egy keveset juttassunk ki, a többit folyamatosan, szükség szerint fejtrágyaként adjuk a növényünknek.
A kimosódás, a talajsavanyodás elekerülése miatt, a legjobb lenne mindezeket szerves trágyaként kijuttatni!
Budapest, 2021. április 29. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK
2021. március 21., vasárnap
Növényvédelmi felhívás 6.
2021. évi 6. talajos felhívás
Március 4-én készült a Gellérthegyen, idézek a leveléből: „A tavaszi ásást már megkezdtem, ahová ismét borsót vetnék, de a legmorzsalékosabb néhány négyzetméteren sosem látott drótféreg/pattanóbogár/ fertőzést tapasztalok: négyzetméterenként 15 db!” A https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/ honlap szerint, március 4-én 6 0C volt a talajhőmérséklet és száraz volt talajfelszín. Mi még úgy tanultuk, hogy ilyen hideg és száraz talajban 1-1,5 méter mélyen tartózkodnak a rovarok… Tegnap kertásás közben, fél ásónyom mélységben én is megtaláltam az idei első pajort. Változik az időjárásunk, alkalmazkodnak a károsítók is. Enyhe volt a telünk, valószínűleg nem húzódtak mélyre a talajlakó kártevők és a felszín sem fagyott át annyira, hogy az gyérítette volna őket. Az ilyen szintű fertőzésnél az ágyásváltással kellene kezdeni a védekezést. A fertőzött parcellát érdemes lenne késő őszig gyommentesen tartanai, ugaroltatni. Eközben salátával, félbe vágott krumpligumókkal ki lehetne csalogatni, majd össze lehetne gyűjteni a pajorokat, drótférgeket. Amennyiben kicsi a kert és nem lehet máshova vetni, akkor a riasztó növényekkel is próbálkozhatna. Az internetes hírek szerint a fokhagyma, a pohánka és a muskátli köztesvetésével is eredményeket lehet elérni. Amennyiben mindenképpen használnia kell ezt az ágyást, akkor ennél a rovarmennyiségnél már valamilyen talajfertőtlenítést is alkalmaznék. Az igazán nagy hatású, jól gázosodó készítményeket kivonták a forgalomból (Basudin, Diazinon). Maradt a Force 1,5 G (mely Bomber néven is kapható) gyorsan gázosodik és elillan a talajrétegből, tehát a később felköltözők ellen már nem hat. A Belem 0,8 MG-nek nincs gáztenziója, több hétig dolgozik a talajban. Kontakt készítmény, mozgásuk során főleg a nagy testű lárvák találkoznak, érintkeznek a szemcséivel, ezeknél jelentkezik az ölőhatás. Kis kiszerelésben Picador 0,8 MG név alatt vásárolhatják meg. Óvatosan használható, veszélyes mustárgázt képző, általános talajfertőtlenítő a Basamid G. Részletes leírását és a technológiai útmutatót megtalálják itt: http://zsigogyorgy.hu/novenyvedelem/novenyvedelmi-irasok/ Szerencsére megjelentek a III. kategóriás biológiai készítmények is, ilyen pl. a Biobest Parazita Fonálféreg elnevezésű, tripszek, meztelencsigák ellen engedélyezett és a szélesebb hatású Artis Pro. Ez utóbbi egy olyan gombatörzset tartalmaz, mely gátolja a talajban élő fonálférgek, drótférgek, tripszlárvák és cserebogárpajorok szaporodását. Az ismertető szerint gyors hatású és zacskós formában is kapható. A talajból fertőző gombák ellen a Trifender Pro biokészítmény használható, ennek tasakos változata is van. A Constans WG és az Öko-ni WP termékek is engedélyezettek, de csak nagyobb kiszerelésben kaphatóak. A környezetkímélő technológiáért és a 0 napos várakozási időkért cserébe viszont óvatosabban kell bánnunk ezekkel az élő szervezeteket tartalmazó készítményekkel. A tárolásuknál, kijuttatásuknál, keverhetőségüknél szigorúan be kell tartani az előírásokat. Általában a felhasználhatósági idejük is rövidebb. Meg kell tanulnunk a használatukat, mert ezek képviselik a jövőt, már csak a szerkivonások miatt is számolni kell velük. Állítólag a Force hatóanyaga alatt is rezeg a léc az EU-ban… ► „Az vagy amit megeszel” - vallotta Hippokratész, és ez igaz a növényekre is. Az egészséges növény ellenáll a károsítók támadásának. Akinek lehetősége van rá, komposztáljon! Több nyári permetezést is kiválthatunk azzal, ha tápelemekben, mikroorganizmusokban gazdag talajba vetünk, palántázunk. Budapest, 2021. március 19. Jó egészséget és jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, NMNK
2020. október 15., csütörtök
Higiénia...
2020. szeptember 30., szerda
2020. szeptember 6., vasárnap
Veszélyt hordozó, kéretlen vetőmagcsomagok a postaládákban
Hangsúlyozzuk, hogy a fentiek mindegyike veszélyt jelenthet a hazai élővilágra és mezőgazdaságra, hiszen különféle invazív fajok, növénybetegségek vagy ártalmas gyomok behurcolását eredményezhetik.
A súlyos kockázatra való tekintettel a Nébih kéri mindazokat, akik ilyen jellegű postacsomagokat kaptak vagy kapnak, hogy adják át azokat az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának, de legalább értesítsék a hatóságot a csomag érkezéséről.
Nyomatékosan kérjük továbbá, hogy a csomagok tartalmát semmiképpen ne ültessék el, ne etessék meg állatokkal, ne dobják a lefolyóba vagy a kommunális hulladékgyűjtőbe! (Forrás: NÉBIH)
2020. augusztus 2., vasárnap
Növényvédelmi felhívás 20.
2020. évi 20. felhívás
► Ha fehér vattacsomókat látnak az almafa ágain, a kéregrepedésekben vagy a metszési sebeken és piszkos vörös „véres” lesz az ujjuk a szétkent telepek váladékától, akkor biztosak lehetnek abban, hogy a vértetvek telepedtek meg a fáikon. A nyáluktól dudorok, ágelzáródások keletkeznek, a mézharmattól szennyeződik a gyümölcs. Télen a talajban a gyökérnyak környékén bújnak meg, rügypattanáskor vándorolnak fel a koronába. Gyorsan gyapjasodik, a fehér viaszszálas bundájukon már nem hatolnak át a rovarölő szerek. Szapora rovar, 10-13 nemzedéke is lehet évente. Tavaszig a talaj, őszig a viasztakaró védi őket. Nehéz a küzdelem ellenük és nem lehet a permetezésre hagyatkozni. Az erősen metszett fákon, a gyökérsarjakon, a sűrű lombkoronában jól érzik magukat. Kerülni kell a túlzásba vitt nitrogéntrágyázást! A vízhajtások kivágásával, a sebtisztítással és a seblezárással is sokat tehetünk.
Az őszi olajos lemosással gyéríthetjük a kérgen lévő telepeket. A többség a gyökerekre húzódik, ezek ellen nem hat az olajos lemosás. Rügypattanáskor-zöldbimbós állapotban felfelé vándorolnak, a viaszburkot feloldó olajos rovarölők mellé adagolt Pirimorral is permetezhetünk. A II. kategóriás Calypso 480 SC-t is megemlítem, mert nincs több III. kategóriás készítmény ellene. Ezért is kell kímélni a vértetűfürkészt, melynek egyetlen nősténye akár 140 vértetűt is képes elpusztítani. Tehát ne használjuk a piretroidokat pl. Decis, Karate, stb.
Egy tetvekkel teli hajtásrészt fotóztam, majd ugyanezt letisztítva. Jól látszik a megvastagodás, mely felett később elzáródnak az edénynyalábok. Az ágak után akár a teljes korona is elhalhat.
https://alchetron.com/Tandonia-budapestensis
► A csigák elleni védekezés lehetőségeiről már többször írtam. Itt sem lehet csak növényvédő szerekkel, a csigaölőkkel megoldani a kérdést. Sőt a metaldehid hatóanyag súlyos méreg a háziállatokra, a gyerekekre és a védett, kárt nem okozó csigafajokat is megölheti. A kistermetű 1-2 cm-esek pedig nem is találkoznak a granulátummal, folyamatosan a növény belsejében tartózkodnak. „Gyakorlatilag egyetlen lehetőségünk maradt, ez pedig a mesterséges búvóhelyek kihelyezése.”- erősítette meg a véleményemet Tóthné Bogdányi Franciska átfogó cikkében. Tehát a rongyok, a deszkadarabok, a dinnyehéjak alá húzódókat kora reggel gyűjtsük össze.
Néhány éve hallottam először arról, hogy a tejsavó is vonzza őket. Demeter Károly a Füvészkert fotósa 0,5 kg édes savóport (kb. 500,- Ft) + 2 csomag zselatint főzött össze egy liter vízzel, majd egy kibélelt tepsibe öntötte. A megszilárdulása után kockákra vágta, mint egy süteményt. Ebben a formában hosszan tartotta a kocsonyás állagát a szabadban is, és folyamatosan csábította a csigákat. Reggelig biztosan a tápkockáknál maradtak.
Az egész világon elterjedt és ténylegesen károsító faj is a budapesti meztelencsiga. Hazay Gyula írta le 1880-ban. Büszkék lehetünk mindekettejükre. Nagy-Britanniában a legjelentősebb kártevő csigák közé tartozik. Sok növényen leírták, a gyökérzöldségeket és a krumplit különösen szereti. Nyúlánk, kinyújtózva kb. 7 cm és a hátán egy taréj húzódik végig. Pihenés közben kedvesen karéjba kucorodik. Turóci Ágnes és dr. Páll-Gergely Barna fiatal kutatóktól tudtam meg a fentieket. A spanyol csupaszcsiga felmérésükből írt cikkük megtalálható a honlapomon a felhívásoknál. Az 1. táblázatuk: Az öt leggyakoribb védekezési módszer előnye és hátránya.
Budapest, 2020. augusztus 1. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu











