RSZKF

 

Magyarországon négy szarvasmarha telepen azonosítottak ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírussal fertőzött állatokat. A hatóság folyamatosan ellenőrzi az állattartó telepeket. Újabb kitörés eddig nem történt. Mind a négy telepen, azok 10 km-es körzetében, és országosan is célzott hatósági intézkedések vannak életben. Az állategészségügyi hatóság ugyanakkor nyomatékosan felhívja az állattartók figyelmét a megelőzés és a védekezés fontosságára. A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.

Szarvasmarha tartás

A szarvasmarha tartása világszerte rendkívül elterjedt, és a világ legtöbb országában találhatók szarvasmarha-állományok. 2021-ben szarvasmarhából több mint 192 országban tartottak, és az éves állomány nagysága meghaladta az 1,5 milliárd darabot. A világ legnagyobb szarvasmarha tartói közé tartozik Brazília, India, az Egyesült Államok, Etiópia és Kína. Ezek az országok a 2021-es állományuk alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Brazíliában volt az éves világ szarvasmarha állományának a 14%-a.

ANImashEXPO kiállítás

NOVEMBER 28 – 30. között rendezik az ANImashEXPO kiállítást, az 1. állattenyésztési, állatjóléti és állategészségügyi szakiállítást. Módosított időponttal, azaz 2024. november 28-30. között kerül megrendezésre a szakkiállítás a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. Az ANImashEXPO kiemelkedő lehetőséget kínál arra, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek az ágazat legfrissebb trendjeibe, innovációiba.

B S E

 

Állatbetegségek megelőzése

Január 1-jétől, megújult tartalommal újra elérhető az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott és az állattartó ágazatokat segítő támogatási program - közölte az Agrárminisztérium csütörtökön az MTI-vel.

Ennek alapvető célja az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése - tették hozzá.
    Azt írták, hogy az újrainduló támogatási programban résztvevő állattartók a 2023. január 1-jét követően elvégzett szolgáltatásokról kiállított számlák után igényelhetnek támogatást.
    A "148-as" néven ismert rendelet módosítása a legújabb tudományos ismeretekhez, napjaink állategészségügyi kihívásaihoz és elvárásaihoz igazodóan, a források célzottabb, specifikusabb felhasználását teszik lehetővé - tették hozzá.
    A korábbi támogatási célok szakmai felülvizsgálatát követően egyes, a továbbiakban nem indokolt állatbetegségeket töröltek vagy módosítottak, ami lehetővé tette a források célzott átcsoportosítását is. Továbbá költséghatékonysági szempontból az azonos állatfajoknál a több betegség kiszűrésére alkalmas mintavételeket is összevonták.
    A módosult jogszabály korunk egyik legjelentősebb egészségügyi kérdésköre, az antimikrobiális rezisztencia elleni védekezést szolgáló vizsgálatok elvégzésének támogatását is célozza. Az új jogcím alapján a kislétszámú állattartó telepet működtető állattartók igényelhetik a támogatást az állományaik célzott antibiotikum kezelése érdekében - írták.
    A megváltozott rendelet szerint a kiemelten fontos állategészségügyi intézkedések biztosítása érdekében egyes szolgáltatások támogatási összegei megemelkedtek. A támogatás és annak változtatásai jelentősen hozzájárulhatnak az állatbetegségek elleni védekezés hatékonyabbá tételéhez.
    Az igényléssel kapcsolatos részletek a Magyar Államkincstár honlapján érhetőek el - áll az Agrárminisztérium közleményében.(F:mti)

Felelősségteljes állattenyésztés

Nagyításhoz kattintson a képre

A felelősségteljes állattenyésztés és tenyésztői munka keretében az emberek, a bolygó és a haszonállatok számára egyaránt fenntartható kompromisszumos megoldást kell találni. Összhangot kell teremteni továbbá az állattenyésztési ágazat fejlesztése, az ágazat által kifejtett környezeti hatások, valamint az előállított élelmiszerek minősége és mennyisége között, és mindezt az állatok magas színtű egészségügyi- és jóléti státuszának fenntartása mellett kell megvalósítani.

Kimerült az állategészségügyi keret

Kimerült az állategészségügyi támogatási keret, így idén már nem jut forrás az egyes állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének támogatására. Augusztus 12-e óta éppen ezért az Agrárminisztérium nem is fogad be ezen a jogcímen támogatási igényeket. Az Agrárminisztérium kiemelte, az idei költségvetési források felosztásánál is fontos szempont volt, hogy az immár 15 éve meglévő támogatási forma 12,5 milliárd forintos éves keretösszegét ebben az évben is biztosítsák.

Rókavakcinázás...

Az őszi repülőgépes rókavakcinázás a déli és keleti megyékben október 1-jén kezdődik - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

    Kiemelték, a kampány nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Az időpontokról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.
    Kifejtették, a veszettség fő terjesztője a vörös róka, amelynek hazai állománya mintegy hatvanezer-ötszáz egyedre becsülhető. Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a területre, ami a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. A program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az eddigi tapasztalatok szerint a vakcinázott területen a rókák mintegy háromnegyede felvette a csalétket.
    A program sikerét bizonyítja az is, hogy a betegség az elmúlt években már csak elvétve fordult elő hazánkban. Utoljára 2017-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutatták ki a vírust Magyarországon, emberi megbetegedés pedig már több mint huszonöt éve nem történt. A kedvező járványügyi helyzetnek megfelelően a vakcinázandó területet is csökkenteni lehetett - írják a közleményben.
    Kitérnek arra, hogy a Magyarországgal szomszédos országok közül Romániában és Ukrajnában még rendszeresen előfordul a veszettség a magyar határhoz közeli területeken is, ami indokolja a hazai megelőző intézkedések fenntartását. A vakcinázási program hozzájárul ahhoz is, hogy megőrizzék Magyarország veszettségtől mentes státuszát, amit 2021 tavaszán az Európai Unió, majd idén februárban a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (WOAH) is elismert.(F:MTI)

Tejtermelés az EU-ban

Nagyításhoz kattintson a képre

Húsba vágó tények

A NAK „Húsba vágó tények” címmel indított ötrészes kiadványsorozatának újabb kötetei jelentek meg, „Környezetvédelem”, valamint „Gazdálkodás és vidéki élet” címmel. A kiadványsorozat „Környezetvédelem” című negyedik kötetét ezen a linken, a „Gazdálkodás és vidéki élet” című ötödik kötetünket pedig ezen az oldalon érhetik el. Az Agrárkamara arra is felhívta a figyelmet, hogy a sorozat korábban megjelent része közül az „Az állattenyésztés és az állati-termékelőállítás jelentősége” című első kötet ezen az oldalon, az „Állatjólét” című második kötet ezen a linken, az „Állategészségügy” című harmadik kötet pedig itt érhető el.

A mezőgazdaság jövője

Nehezen tervezhető a mezőgazdaság jövője, de a magyar termelők helyzetén sokat javíthatnak a fejlesztési források - mondták a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztály szerdai online konferenciájának előadói.

    Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) agrárgazdasági igazgatója szerint a járvány hatásai idén is jelentősen befolyásolhatják az élelmiszer- és mezőgazdaság kilátásait. Potori Norbert kifejtette, hogy a megtakarítások felhalmozódásával megnőtt a fogyasztás, az ellátási láncok zavarai és a beruházások csúszása viszont továbbra is okozhat gondot, miközben energia- és nyersanyagpiacot geopolitikai konfliktusok tehetik bizonytalanná. Kiemelte a kínai sertésállomány újbóli gyarapodását is, mivel emiatt a takarmányigény világszinten nő, a termények ára pedig aligha fog csökkenni.
    Úgy vélte, a magyar gazdáknak hosszabb távon szervezett együttműködésre, integrált termelési rendszerek kialakítására kell törekedniük, a kisebb termelők mozgástere szűkülni fog. Felértékelődnek ugyanakkor a fenntarthatósági, állatjóléti, egészségügyi szempontok, az értékláncoknak tehát minden részükön átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lenniük, ha piacon akarnak maradni - tette hozzá.     Az AKI volt főigazgatói a 2023-tól elérhető uniós támogatások észszerű hasznosítását szorgalmazták. Kapronczai István nagy feladatnak nevezte a hatékony felhasználást, hiszen 50 százalékos nemzeti hozzájárulással számolva majdnem 10 ezer milliárd forinthoz jut a magyar mezőgazdaság 2027-ig, ami - mint fogalmazott - a következő időszakra is hatással lehet. Sürgette egyúttal a megállapodást az EU-val a Közös Agrárpolitikáról, hogy a magyar gazdák ősszel már az új feltételekhez igazodhassanak.
    Udovecz Gábor szerint a támogatások megteremthetik a lehetőséget a magyar mezőgazdaság felzárkóztatására. Előadásában megjegyezte, hogy a belföldi termelők a rendszerváltást követően a szomszédos országokhoz képest is hátrányba kerültek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a világ élelmiszertermelésének mindössze 10 százaléka kerül nemzetközi forgalomba, nem kell tehát mindenkinek a világpiaci folyamatokhoz igazodnia. Bizakodva állapította meg azt is, hogy a belföldi agrárgazdaság a járvány alatt életképes maradt, az élelmiszerellátás a legnehezebb időkben sem került veszélybe.       Az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának társelnöke szerint a támogatások jelentősen emelhetik a mezőgazdaság termelési értékét, ám ezzel együtt az értékesítés bővítésre szorul. Vajda László szerint javítani kell a marketingtevékenységet és a kiviteli lehetőségeket, hogy a magyar termékek a valós értékükön keljenek el.     A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Mezőgazdasági osztályának vezetője többek között a technológiai felkészültség fejlesztését emelte ki, mivel a 2020-as Agrárcenzus adatai alapján a mezőgazdaság digitalizációja alacsony szintű, többnyire az ügyintézésre szorítkozik. Patay Ágnes hozzátette, hogy a precíziós eszközök használata ennél is korlátozottabb, és az érintett termelők többnyire ezt a keveset is csak szolgáltatásként veszik igénybe, nem saját eszközzel végzik. Az Agrárcenzus 2020 részletes adatait a következő hetekben teszi közzé a KSH.(F:mti)

Őszi rókavakcinázás

Október elején kezdődik a rókák veszettség elleni vakcinázása, az érintett térségekben  ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe - tájékoztatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hétfőn az MTI-t.

    Október 2-16. között az ország déli és keleti megyéiben a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a területre, ez azonban a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, az egyes területekre vonatkozó pontos időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzat hirdetőtáblákon tájékoztatja a lakosságot - közölte a Nébih, hozzátéve: a külterületeken elhelyezett plakátok a kirándulókat figyelmeztetik majd.
    A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe, az érintett települések megyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.
    A hivatal emlékeztetett arra, hogy a veszettség fő terjesztője a vörös róka, amelynek hazai állománya mintegy hetvenötezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig ajánlott.
    Az immunizálási program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A hivatal közleménye szerint az előző években a vakcinázott területen a rókák mintegy háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket. A program sikerét bizonyítja, hogy a betegség az elmúlt években már csak elvétve fordult elő, utoljára 2017-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mutatták ki a vírust Magyarországon, emberi megbetegedés pedig már több mint huszonöt éve nem történt - ismertették.
    A Nébih felhívta a figyelmet arra, hogy a szomszédos országok közül Romániában és Ukrajnában még előfordul a veszettség. A román hatóság az utóbbi időben többször is kimutatta a veszettség vírusát a magyar határ közelében.(F:mti)

Baromfitenyésztés...

A baromfitenyésztés a magyar mezőgazdaság egyik legversenyképesebb és egyik legnagyobb koncentrációval rendelkező ágazata - jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Kiskunfélegyházán.

    Farkas Sándor a XXII. Libafesztiválhoz kapcsolódó szakmai konferencián azt mondta, a baromfiágazat 50 ezer embernek nyújt megélhetést, közülük 8-10 ezren víziszárnyas-tenyésztéssel foglalkoznak.
    A magyar hústermelés több mint felét a baromfiágazat adja, az alapanyag-előállítással több mint 1900 árutermelő gazdaság foglalkozik - tudatta a politikus.
    Az egy főre jutó éves baromfihús-fogyasztás Magyarországon 35 kilogramm körül alakul, több mint egyharmadával haladja meg az európai uniós átlagot. Az elmúlt években a baromfihús az ország harmadik legfontosabb agrárexportcikkévé vált. Az előrejelzések szerint középtávon is a baromfihús-fogyasztás növekedése várható - közölte az államtitkár. Farkas Sándor hangsúlyozta, a baromfihús-fogyasztásához komoly gasztronómiai hagyományok kapcsolódnak, egyben a kiegyensúlyozott táplálkozásban is fontos szerepe van.
    Az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány miatti korlátozások és a madárinfluenza egyaránt sújtotta az ágazatot. A gyors intézkedéseknek köszönhetően sikerült korlátozni a madárinfluenza terjedését, Magyarország teljes területe - a versenytársaknál korábban - megkapta a fertőzésmentes státuszt. A vendéglátás és a turizmus újraindulása kedvező hatással van az ágazatra - mondta a politikus.
    Az agrártárca a Baromfi Terméktanáccsal szorosan együttműködve fogyasztásösztönző kampányokkal hívja föl a figyelmet a jó minőségű magyar baromfira, a vásárlók tájékozódását segíti, hogy a termékeken jelentős részben megtalálható már a származási ország megjelölése - közölte Farkas Sándor.
    Idén 12 milliárd forintos keretösszegű állatjóléti támogatás áll az ágazat szereplőinek rendelkezésére, az állatbetegségek megelőzésesére és felszámolására pedig 2,5 milliárd forintot biztosít a kormány - mondta az államtitkár, hozzátéve: a vidékfejlesztési támogatások is segítik a baromfitartó telepek korszerűsítését, újak építését, a járványügyi kockázatok csökkentését.(F:mti)

Gazdajogsi

Gazdajogsi címmel kutyatartók és leendő gazdák számára indul ingyenes képzés szeptember 25-étől a budapesti Állatorvosi Egyetem aulájában.

    Az Agrárminisztérium és a Nébih Gazdijogsi programjának keretében megvalósuló kurzusokon az egyetem oktatói a Gazdijogsi nyolcrészes, eredetileg online tananyagát ismertetik a résztvevőkkel - közölte az egyetem állatvédelmi jogi, elemző- és módszertani központja kedden az MTI-vel.
     A program célja a felelős állattartási ismeretek átadása minél szélesebb közönségnek. A december 8-áig tartó képzés 2021-ben öt alkalommal várja az érdeklődőket, hétvégenként.
    Szó lesz egyebek mellett a kutyaválasztás szempontjairól, az állat neveléséről, táplálásáról, viselkedési problémáiról, de anatómiai, élettani és egészségügyi alapismeretket is elsajátíthatnak a résztvevők. Az egyetem oktatói közül Tóth Szabina, Lorászkó Gábor, Fekete Sándor György, Vámosi-Nagy Nóra, Sátori Ágnes, Vetter Szilvia és Balya András tart képzéseket.
    Alkalmanként száz ember jelentkezését várják, regisztrálni a gazdajogsi.hu oldalon lehet. A kurzusok végeztével online tudáspróbát is lehet tenni.
    Ha a járványhelyzet alakulása nem tenné lehetővé a személyes jelenlétet, a kurzusok webkonferencia formájában lesznek elérhetők - olvasható a tájékoztatóban.(F:mti)

Állatgyógyászati készítmények

Változnak az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó előírások, amelyek az állatgyógyászati készítmények gyártóit, forgalmazóit és felhasználóit (állatorvosokat és állattartókat) egyaránt érintik - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium (AM) az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében.

    "A nemzetközi tapasztalatok alapján az új előírások jelentősen hozzájárulnak az AMR terjedésének visszaszorításához, és ezáltal a köz- és állategészségügy védelméhez" - emelték ki.
    Azt írták: az állatgyógyászati termékekről szóló rendelet - már megjelent - módosítása elsősorban az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kockázatának csökkentését célozza új állategészségügyi intézkedések bevezetése révén. A több szakaszban életbe lépő rendelkezések az antibiotikum-felhasználás mérséklését, illetve azok körültekintő, felelős alkalmazását segítik, összhangban az új uniós jogszabályokkal és a nemzetközi szervezetek ajánlásaival.
    Fontos változás többek között, hogy augusztus 19-től legfeljebb hétnapos kezelésre elegendő mennyiségű antibiotikumot írhat fel az állatorvos és azt kizárólag vényen teheti meg. Az antibiotikumok esetében tehát már nem alkalmazható a kevesebb adatot tartalmazó úgynevezett megrendelő. Emellett az állatorvosnak az AMR kockázatáról is tájékoztatnia kell az állattartót.
     Élelmiszer-termelő állatok kezelésekor a humánegészségügyi szempontból kritikusan fontos hatóanyagok megelőző célú alkalmazása ezentúl tilos. Nem megelőző célú alkalmazáskor a használat indokoltságát laboratóriumi érzékenységi vizsgálattal kell alátámasztania az állatorvosnak. További lényeges változás, hogy a közvetlen kiszolgálás érdekében a nagy létszámú telep állattartójának írásban nyilatkoznia kell a nagykereskedő, a kiskereskedő, vagy a közforgalmú gyógyszertár felé az általa megbízott szolgáltató állatorvos személyéről, azonosítójáról, valamint a felhasználás helyének tenyészetkódjáról.
    Azt is kiemelték, hogy az ellenőrzések hatékonyabbá tétele és az adatminőség javítása érdekében a nagy- és kiskereskedőknek október elsejétől ügyleti nyilvántartásaikat elektronikus formában kell vezetniük. Emellett a nagykereskedőknek augusztus 19-től a beszállító és vevő neve, valamint címe mellett - magyarországi partner esetén - a FELIR azonosítót is rögzíteniük kell.
    A jövőbeni változások közül lényeges, hogy 2022 januárjától az antibiotikum-felhasználást a jelenleginél bővebb adattartalmú gyógykezelési naplóba kell rögzíteni, valamint elindul a Nébih online rendszerében történő adatszolgáltatás. A nagy létszámú állattartó telepek esetében antibiotikum-felhasználás csökkentési tervet is kell majd készíteni - fejtették ki.
    A változásokról a későbbiekben részletes tájékoztatást kapnak az érintettek - írta közleményében az AM.((F:mti)

Nébih - LABOR rendszer

2021. augusztus 1-től további funkciókkal bővíti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló digitális LABOR rendszert. A fejlesztésnek köszönhetően számos állatfaj esetében elérhetővé válik az ellenőrző vizsgálatok online megrendelése, valamint az elektronikus eredményközlés. A rendszerhez kapcsolódó anyagok, (használati útmutatók, gyakran ismételt kérdések) a Nébih tematikus oldalán érhetők el: https://portal.nebih.gov.hu/allategeszsegugyi-diagnosztika (F:Nébih)

Kedvező a járványügyi helyzet

A kedvező járványügyi helyzet miatt visszavonta az országos főállatorvos a baromfik zárt tartására vonatkozó előírást - közölte honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

    Az enyhítő intézkedés részleges, az állatok zártan etetése és itatása továbbra is kötelező marad, továbbá a takarmányt is zárt helyen kell tárolni - hívják fel a figyelmet.
    A könnyítést az indokolja, hogy a Nébih laboratóriuma április 13-a óta nem mutatott ki újabb madárinfluenza-fertőzést sem házi, sem vadon élő, sem pedig fogságban tartott madarakban.
    A Nébih a legutóbb a hétvégén oldotta fel a magas patogenitású madárinfluenza miatt elrendelt korlátozásokat Hajdú-Bihar megyében. Az egy hónappal korábbi esetet (amikor mintegy 11 800 tenyészpulykát számoltak fel Nádudvaron) ugyanis nem követte újabb megbetegedés, illetve sikerült megállítani a madárinfluenza átterjedését az ország egyéb területeire - írják a honlapon.
    Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) előírásai szerint Magyarország legkorábban 2021. augusztus 13-án nyerheti vissza madárinfluenza-mentes státuszát, leghamarabb ekkor kezdődhet meg újra a szállítás a jelenleg teljes importtilalmat alkalmazó harmadik országokba. (F:mti)

Nemzeti Állatvédelmi Tanács

 Magyarországot öt éven belül Európa élmezőnyébe kívánják juttatni az állatvédelem területén, ezt a célt támogatja a Nemzeti Állatvédelmi Tanács megalakulása is - jelentette ki a testület ülésén a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint.

    Ovádi Péter úgy fogalmazott, elengedhetetlen meghallgatni a véleményét mindenkinek, aki tenni szeretne az állatvédelem ügyében. Éppen ezért a nagy sikerrel zárult állatvédelmi online kérdőívre reagálva - amelyet több mint 262 ezren töltöttek ki - már több intézkedés is született a felelős állattartás, az ivartalanítás, a szaporítók elleni fellépés, valamint a civil szervezetek támogatása témakörében.
    A Nemzeti Állatvédelmi Program egy olyan hosszú távú stratégia, amely több területre összpontosítva szeretné kezelni az állatvédelem területén meglévő problémákat - tette hozzá a miniszteri biztos.
    Kiemelte a felelős állattartás jelentőségét, amellyel kapcsolatosan a NÉBIH-hel közösen szeptembertől indul egy online, ingyenes és önkéntes edukációs program Gazdijogsi néven.
    A közlemény szerint folytatni kell az országos szintű ivartalanítást is, amely a hazai állatvédelem egyik legfontosabb feladata, ezt nemcsak az online kérdőívet kitöltők véleménye támasztja alá, hanem az országjáró körutakon tapasztaltak is. Ovádi Péter rámutatott, csak az elmúlt időszakban indult egy-egy ivartalanítási program a NÉBIH-hel és a Miniszterelnökséggel együttműködve, lehetővé téve több tízezer állat ivartalanítását.
    A szaporítók és a tiltott állatviadalok elleni harcban minden eszközzel küzdeni fognak az állatok védelméért. Fontosnak tartják továbbá az állatvédő civil szervezetek tevékenységét és támogatásukat, köszönettel tartoznak nekik munkájukért - fejtette ki a miniszteri biztos.
    Az agrártárca közleménye szerint a tanács ülésén szó esett az állatvédelmet érintő jogszabályi környezet felülvizsgálatáról, a szemléletformálás szerepéről, valamint az állat- és embervédelem összefüggéseiről.
    A programon a hosszú távú együttműködés jegyében részt vett Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára is - közölte az AM. (F:mti)

Eb ivartalanítási program

A kistelepülések kutyapopulációjának „mederben tartása” és a nem kívánt szaporulat megelőzése érdekében indított ivartalanítási programot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A projekt összköltsége 50 millió forint, mely mintegy 1400 kutya ivartalanítását teszi lehetővé országszerte, fókuszában pedig a nőivarú egyedek állnak.  

Kapcsolódó anyagok:

"Ivartalanítási program indult a kóbor ebek számának csökkentéséért" című közlemény letölthető formában (doc)

AnivetDirect

2020. októberében megnyílt az AnivetDirect, az állattenyésztők és állatorvosok webáruháza. Az üzlet már most az ország egyik legnagyobb termékportfóliójával rendelkező online boltja, ahonnan könnyedén vásárolhat állattenyésztéshez és haszonállat tartáshoz szükséges eszközöket és takarmánykiegészítőket egyaránt. Webshop: www.anivetdirect.hu