Mezőgazdasági Könyvtár programjai

 Hónap könyve sorozatunk következő előadására január 27-én, kedden 11 órától kerül sor könyvtárunk olvasótermében.

 Lovas Kiss Antal-Topál József-Köböl Erika: Kutyák közreműködésével végzett állatasszisztáció a 21. században : a kutya-ember kapcsolat kulturális antropológiai, etológiai és pedagógiai vonatkozásai (Raktári szám: C 84083) című könyvét bemutatja: Sugár Márta

.

Könyvtári Könyvműhely programunk pedig január 29-én, csütörtökön 17 órától lesz. Témája:Grafikai technikák – ex librisek 1.

- Vendég: Gajdó Gyula okleveles papírrestaurátor
- Házigazda: Vincze Petronella
A könyvműhely első alkalmának témája a különféle sokszorosító grafikai technikák megismerése, felismerése és előkészület a következő gyakorlati alkalomra, ahol a résztvevők linómetszéssel készíthetnek majd egyedi ex librist maguknak.

A januári és februári Könyvműhely alkalmat Gajdó Gyula okleveles papírrestaurátor vezeti. Gajdó Gyula diplomáját a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetében szerezte, szakterülete a grafikai restaurálás.

A rendezvényen a Magyar Könyvtárosok Egyesület tagjai és a Mezőgazdasági Könyvtár olvasói olvasójegyük felmutatásával ingyenesen vagy könyvtári napijegy (800 Ft) váltásával lehet részt venni. Kérjük, regisztráljanak a vip.ella@gmail.com email címen.

 

Kutyatámadás...

 

A kutya...

A kutya az első háziasított állata az embernek. Legalább 10 ezer évvel ezelőtt a farkas egy mára kihalt alfaja őseink mellé csapódott, csökkent a velünk szembeni agressziója, és elkezdett együttműködni. Elismerte az embert „falkavezérnek”, és a táplálék, valamint védelem reményében a ragadozó a kooperáció mellett döntött. Őseink is hasznot húztak ebből, hiszen így a vadászataik eredményesebbé, hatékonyabbá, rövidebb időtartamúvá válhattak.

Kutyák szótanulása...

 

Egy friss magyar kutatás szerint a „tehetséges szótanuló” kutyák képesek a szavak jelentését funkció szerint általánosítani – hasonlóan a kisgyermekek nyelvtanulásához. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is – közölte az intézmény az MTI-vel.(F:Agroinform.hu)

Kutyakor...

 

A Mezőgazdasági Könyvtár programjai június 17-én és 19-én

 Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár június 17-i és 19-i programjain.

Június 17-én (kedd) 11 órától Hónap könyve sorozatunkban

Csányi Vilmos: A kutyák szőrös gyerekek. Bukfenc és Jeromos a tudomány szolgálatában

A könyvet Sugár Márta könyvtáros mutatja be.

"Bukfenc és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni.
Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül.
Az első kiadást sokan megszerették, azóta angol, német, olasz, szlovák és orosz nyelven is megjelent.
Az átdolgozott harmadik kiadás tartalmaz néhány új, érdekes tényt is, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói fedeztek fel az utóbbi években.
Módszereinket átvették külföldi laboratóriumok, és ma már a tudományos közösség is elhiszi, hogy egyben s másban a kutya az emberre hasonlít.
A kutyák szőrös gyerekek tehát nemcsak hangzatos cím, kutatási eredmények támasztják alá."

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest Attila út 93.) olvasóterem

    

Június 19-én 17 órától Kirgizisztán, Üzbegisztán címmel Zsigmond Benedek armenológus tart útibeszámolót.

Zsigmond Benedek armenológus, Kaukázus kutató, az ELTE oktatója, a közelmúltban tett látogatást Kirgizisztánban és Üzbegisztánban.
Ennek a két közép-ázsiai országnak tájait, lakóit, szokásait ismerhetjük meg előadásán.

   

 

Hasznos tudnivalók innen-onnan...

Hasznos tudnivalók 3.

(Gyűjtögette Fáy András 1826)

 A madarak életkora

A papagáj ritkán éri el a 80 évet, átlag 40-50 évig él,

A lúdról azt állították 200 évvel ezelőtt, hogy 100 évig is elél,

A hollóról azt hiszi a nép, hogy 200 évig is él. Kiderítették, hogy a holló átlag csak 69 évig él.

A király sas 56 évig él,

A gólya, a pelikán, az albatrosz 40 évig él,

A legtöbb baromfi életkora 30 év körül jár,

Az éneklő madarak 25 évig élhetnek,

Az legöregebb elefánt és teknősbéka 150 éves,

A hüllők és halak igen nagy kort érnek el,

A kutya legföljebb 20, a ló 50 évig él, némely őz a 40 évet is megéri.

Vadászat (+)

 

A vadászat szerepe

Vadászati és Természeti Világkiállítás

A kutya és a vadászat

A vadászat jelentősége

Vadállomány...

Vadászati kiállítás...

Természeti gazdálkodás...

A vadgazdálkodás jelene és jövője

Küzdelem az orvvadászok ellen

Mg. lapok

Túzokvédelem...

Vadgazdálkodás...

 

Kutyahűség...

Az egyetlen olyan állat, amelynek eredeti élőhelye az ember által kialakított mesterséges élettér. Ezért a kutya már nem képes emberi segítség nélkül, visszavadulva önmagát fenntartani. Etológiai kutatások bizonyítják, hogy a kutya pontosan úgy kötődik a gazdájához, mint gyermek az anyjához.
Elgondolkoztató az a kijelentés is, hogy a kutya néhány tulajdonságában jobban hasonlít az emberre, mint más állatokra. Például a kutya, ha van választási lehetősége, kivétel nélkül mindig az embert választja, míg más állat - beleértve a macskát is - a saját fajtája egyedeit.

Állatvédelem...

Szigorodnak a kutyák esztétikai célú sebészeti beavatkozásaira vonatkozó szabályok. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közleménye szerint a hazai születésű, vágott fülű fajtatiszta kölyökkutyák külföldre történő kereskedelmi szállítását a jövőben megtiltják. A hatósági állatorvosok minden egyes ilyen esetben kivizsgálják a beavatkozások jogszerűségét, ezzel is fellépve az állatok indokolatlan megcsonkítása ellen - számol be az Agroinform.

 

Kutya bajunk

Kutya bajunk...

Állatvédelem...

Ökológiai mancsnyom

Bánásmód az állatokkal

Kutya-simogatás...

A kutya és a vadászat

Kutya fóbia

A világ legkedveltebb, legnépszerűbb kutya fajtái

Kutyatámadás...

Kutyaviselkedés...

A kutya

A kutyatámadás elkerülése...

A kutya

A kutya érzékszervei...

Kutya vk

A kutya

A házikutya (Canis lupus f. familiaris L., 1758) a farkas domesztikációja révén jött létre. A legkorábbi háziasított kutyalelet az i. e. 12 000 körüli időből, a közel-keleti Palegawra-barlangból származik. Európában a legkorábbi leletet a türingiai Knie-barlangban találták, ez i. e. 8300 körüli időből származott. A domesztikált állat először valószínűleg a vadászatban segített az embernek, majd vigyázta a házat és csak ezután lett az állatot tenyésztő ember segítsége. Az i. e. 4–3. ezredből a délnyugat-ázsiai és egyiptomi ábrázolásokon fordul elő először, majd pedig a későbbi rajzokon már a rasszjelek is megfigyelhetők. A különböző fajták fokozatosan alakultak ki. A húsát több helyen fogyasztották, tetemét áldozatok bemutatására is felhasználták (Matolcsi J. 1975a: 225–233). (F:Magyar Néprajz II.Gazdálkodás)

A kutya

A kutya az egyetlen olyan állat, amelynek eredeti élőhelye az ember által kialakított mesterséges élettér. Ezért a kutya már nem képes emberi segítség nélkül, visszavadulva önmagát fenntartani. Etológiai kutatások bizonyítják, hogy a kutya pontosan úgy kötődik a gazdájához, mint gyermek az anyjához.
Elgondolkoztató az a kijelentés is, hogy a kutya néhány tulajdonságában jobban hasonlít az emberre, mint más állatokra. Például a kutya, ha van választási lehetősége, kivétel nélkül mindig az embert választja, míg más állat - beleértve a macskát is - a saját fajtája egyedeit.

Kutyatörténet...

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központba (MNMKK) került a világ egyik legnagyobb kutyatörténeti gyűjteménye, a "Corneliana Collectio Cynologica" - tájékoztatta az intézmény az MTI-t kedden.

    A közlemény szerint a különleges gyűjteményt jelképesen Demeter Szilárd Csaba, MNMKP elnöke vette át Makó János kutyatörténeti kutatótól.
    A gyűjtemény gerincét mintegy 1500 darab kutyakoponya és egyéb emlősmaradvány alkotja, köztük a híres hungarikum kutyafajták első egyedei, valamint kisebb számban más, ritka fajok (párduc, medvefélék), és egyéb háziállatok csontjai. Az adományozott anyagban 20. század eleji törzskönyvi kötetek, több száz arany, ezüst és bronzérem, valamint levelezések, kiállítási szalagok, ezüst billikomok, festmények, oklevelek, fényképek és több mint hetven porcelánkutya is megtalálható - olvasható a MNMKK tájékoztatójában.
    Emlékeztetnek, hogy a 2023-ban előkerült, Corneliana Collectio Cynologica gyűjtemény alapját 1946-ban Reményi K. András, a Magyar Nemzeti Múzeum archeozoológiai gyűjteményének egyik alapítója, a Göcseji Múzeum egykori igazgatója rakta le. A különleges kollekciót eltűnéséig a nemzetközi muzeológia is számon tartotta. A világ számos híres múzeuma, egyebek mellett a British Múzeum, New York-i Természettudományi Múzeum vagy a berlini Természettudományi Múzeum is próbálta megvásárolni.
    A magyar kutyatörténeti kutatást nehezítette, hogy a második világháborút megelőző időszakból kevés tárgyi és írott forrás maradt fenn, emiatt a történelmi feldolgozás is elmaradt.
    Az intézménynek adományozott állattani gyűjtemény, amely egységes gyűjteményi részként az Újrégészeti Gyűjtemény archeozoológai részlegébe kerül, a magyar kutyafajták története szempontjából is értékes, és számos kutatási területhez fontos adatokat szolgáltathat.
    A kollekció közvetlen módon teszi lehetővé a hungarikumnak számító kutyafajták csonttani vizsgálatát, a darabokon végzett biometriai mérések adatai pedig hozzásegíthetnek a Kárpát-medencei történeti fajták típusainak jobb megértéséhez és a régészeti anyagban található analógiák feltérképezéséhez.
    Az esetleges genetikai vizsgálatok eredményei mellett fontossá válik az egyes kutyafajtákra vonatkozó egyéb történeti, írásos források (krónikák, útleírások) vizsgálata is, amely megvalósulhat egy szélesebb interdiszciplináris kutatás keretében, más szakterületek képviselőivel - például állatorvosokkal, történészekkel - együttműködve - írják a tájékoztatóban.(F:MTI)
    

Állatvédelmi helyzet

Romlott az állatvédelem helyzete az utóbbi években Magyarországon állatvédő civil szervezetek szerint, amelyek jelezték, hogy a korábbiaknál jóval kevesebb állatot fogadnak örökbe a menhelyekről, és a menhelyek egyre romló gazdasági környezetben működnek.

    A 42 civil szervezetet tömörítő Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség (MÁTSZ) azt közölte, hogy az általuk üzemeltetett 36 menhelyen egy időben több mint 5 ezer kutya és 1500 macska ellátásáról gondoskodnak. Megjegyezték, hogy míg korábban az örökbefogadás aránya évente általában 30-50 százalékos volt, ez az elmúlt néhány évben jelentősen csökkent.
    A MÁTSZ tagjai a gazdálkodásukat elsősorban az állampolgárok 1 százalékos szja-felajánlásából és tárgyi adományokból biztosítják, az állami segítség azonban kis mértékű. Emlékeztettek rá, hogy tavaly nyáron a civil állatvédő szervezetek támogatására 500 millió forint keretösszegű pályázat állt rendelkezésre működési költségre, ivartalanításra, állategészségügyi szolgáltatásra és férőhelybővítésre. Ebből a szövetség 15 tagszervezete együttesen körülbelül 40 millió forintot kapott.    
    A tavaly megugró energia-, ellátási és állatorvosi költségek miatt 2023 májusára tartalékaik elfogytak, és fennmaradásukat, a menhelyek működését csak az állampolgároktól napról-napra érkező támogatásoknak köszönhetik - jelezte a MÁTSZ.
    A szövetség szerint az állatvédelem állapota az utóbbi években jelentősen romlott az országban. Ezen csak az állampolgárok tudatosságának növelésével, hiteles szakemberek képzésével lehet segíteni, valamint, ha az állatvédelmet már az általános iskolai oktatásba is beemelik.
    A 25 tagszervezetből álló Magyar Állatvédők Országos Szervezete Egyesület (MÁOSZ) arról számolt be, hogy hetente 1-2 kutyát tudnak örökbe adni, azonban egyre több állat kerül be a menhelyekre. Tagszervezeteiknek a működési költségek, a gáz, a villany és a gyógyszerek ára, illetve az orvosi költségek emelkedése jelentette a legnagyobb kihívást, azonban egyetlen menhelyet sem kellett bezárniuk.
    A MÁOSZ álláspontja szerint még nagyon sok feladatot kell elvégezni ahhoz, hogy az állatvédelem jól működjön. Ezért már óvodás, iskolás korban el kell kezdeni az állatvédelmi oktatást, bemutatni a felelős állattartást.
    Az állatvédelmi civil szervezetek igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az állatoknak minél jobb körülményeket biztosítsanak. Kiemelt feladatuknak tekintik egyebek között a kóbor kutya és macska állomány felszámolását, a kötelező chipek ellenőrzését, a szaporítótelepek megszüntetését, valamint az állatkínzók elleni szigorúbb fellépés előmozdítását - hangsúlyozta közleményében a MÁOSZ.(F:MTI)

Erdélyi kopó emlékérem

Erdélyi kopó megnevezéssel emlékérmét bocsát forgalomba az állatok világnapján, szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a négy éve indított magyar pásztor- és vadászkutyafajták sorozat részeként - tájékoztatta az MNB az MTI-t kedden.

    Mint írják, az erdélyi kopó jellegzetességeit megörökítő 3000 forint névértékű színesfém emlékérme a 2019-ben indult magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató sorozat ötödik tagjaként jelenik meg: a magyar vizsla, a komondor, a magyar agár és a mudi emlékérmét követi a sorban.
    Az erdélyi kopó emlékérme a sorozat jellegét adó motívumválasztást követi: Az előlap központi motívuma, egy erdélyi kopó félalakos ábrázolása jól tükrözi a fajta jellemét. Az emlékérme hátlapján egy vadászjelenet látható, amint két erdélyi kopó sűrű növényzettel borított terepen vaddisznót hajt. Az emlékérmét Szilos András iparművész tervezte.
    Az emlékérme 75 százalékban réz, 4 százalékban nikkel és 21 százalékban cink ötvözetéből készült, súlya 16 gramm, átmérője 34 milliméter, széle recézett. Az emlékérme ezúttal is korlátozott, 20 ezer darabos példányszámban jelenik meg - hangsúlyozzák a közleményben.
    Mint felidézik, 2004-ben az összes hazai kutyafajtát, köztük az erdélyi kopót is nemzeti kinccsé nyilvánította az Országgyűlés. 2017-ben pedig a Hungarikumok Gyűjteményébe emelték ezt a vadászkutyát is másik nyolc őshonos kutyafajtával együtt.
    Az erdélyi kopó a honfoglaló őseinkkel érkezhetett a Kárpát-medencébe. A kitartó, intelligens és rendkívül jó tájékozódási képességű fajtát a környezeti tényezők és a vadászati igények alakították és maguk a vadászok nemesítették ki. Fénykora a középkorra tehető, az agarak és vizslák mellett. Elsősorban hajtóvadászatra használták. A második világháború után a fajtatiszta egyedek száma folyamatosan csökkent. Mára a fajta stabilizálódott, de még mindig veszélyeztetett - olvasható a közleményben.
    Az emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében október 4-től egy évig névértéken vásárolható meg az emlékérméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. boltjában, illetve a pénzverő webáruházában.(F:MTI)

 

Kutya-kor...

Hungarikumok...

HUNGARIKUMOK GYŰJTEMÉNYE 

(Agrár- és élelmiszergazdaság)

1. Pálinka

2. Törkölypálinka

3. Csabai kolbász és Csabai vastagkolbász

4. Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú

5. Hízott libából előállított termékek

6. Gyulai kolbász és Gyulai pároskolbász

7. Szikvíz

8. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény

9. PICK téliszalámi

10. Magyar akác

11. Magyar akácméz

12. HERZ Classic téliszalámi

13. Makói hagyma

14. Szegedi fűszerpaprika-őrlemény

15. Magyar szürke szarvasmarha

16. UNICUM keserűlikőr

17. Debreceni páros kolbász

18. Fröccs

19. Alföldi kamillavirágzat

20. Kürtőskalács

21. Piros Arany és Erős Pista

22. TÖRLEY pezsgő

23. Egri Bikavér

24. Magyar pásztor- és vadászkutyafajták

25. Szőregi rózsatő

26. Szentesi paprika   

(f: http://www.hungarikum.hu )

Felelős állattartás

Állatbemutatókkal, kutyaszépségversennyel és játékos programokkal várja idén is a családokat május 6-án a Rex Kutyaotthon Alapítvány a felelős állattartás napján, a budapesti Rex Állatszigeten.

A színpadi beszélgetések, állatbemutatók, kutyafotózás, kvízjátékok és kutyaszépségverseny mellett kézműves foglalkozásokkal, zenés mesejátékkal és tanya olimpiával is készülnek a szervezők - olvasható az alapítvány közleményében.
    A színpadon Vetter Szilvia állatvédelmi jogász és Gregor Bernadett színművész beszélget a felelős állattartásról, Gazsi Melinda állatorvos az afrikai állatmentő missziójáról, Tóth Szabina állatorvos pedig az egzotikus állatokat felelős tartásáról beszél majd.
    Második alkalommal rendezik meg a Minden kutyás egyeteme elnevezésű sorozatot, amelynek keretében 45 perces előadásokra várják az érdeklődőket a kutyatartásról állatvédelmi, tartási és egészségügyi szempontból.
    A rendezvény az állatörökbefogadást is szeretné népszerűsíteni, ezért fél óránként indulnak majd körbevezetések a kennelsoron, ahol az érdeklődők megtekinthetik az örökbefogadható kutyákat.
    Az alapítvány egészen óvodás kortól szervez rendszeresen programokat az Állatszigeten, ahol májustól már a lóápolás fortélyaival is megismerkedhetnek a gyerekek. Tavasszal pedig elkezdődött a Felelős Állattartás Házának építése is, ahol családoknak, óvodai és iskolai csoportoknak egyaránt lehetőségük lesz tematikus kiállításokon, interaktív bemutatókon keresztül megismerkedni a felelős állattartással.(F:MTI)

Elpusztult házikedvenc sorsa...

2008. évi XLVI. törvény 19. § értelmében az elhullott tartott állat tetemének tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről gondoskodni. 

Elpusztult házi kedvencünket többféle módon helyezhetjük végső nyugalomba. Elvihetjük kezelő állatorvosunkhoz, amennyiben vállal ilyen szolgáltatást. Amennyiben rendelkezünk saját tulajdonban lévő ingatlannal, úgy azt azon el lehet földelni. Lehetőség van kisállat hamvasztás szolgáltatás igénybevételére is, de ha van a közelben kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője, oda is elvihetjük elpusztult házi kedvencünket. A felsorolt vállalkozásoknak (szállítás, hamvasztás, kisállat temető) természetesen erre külön engedéllyel kell rendelkezniük.