Gólyák a földeken...

 

Az elmúlt napokban országszerte egyre többen figyeltek fel arra, hogy nagyobb csapatokba verődött fehér gólyák állnak  mezőgazdasági területeken vagy kopár földeken. A látvány sokakban aggodalmat keltett, ezért az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz is több megkeresés érkezett. Gajdos László tárcavezető közösségi oldalán közzétett tájékoztatás szerint azonban nincs ok az aggodalomra: a madarak természetes viselkedését figyelhetjük meg, amely a vonulás előtti időszak egyik jellegzetes mozzanata.

Hasznos tudnivalók innen-onnan...

Hasznos tudnivalók 3.

(Gyűjtögette Fáy András 1826)

 A madarak életkora

A papagáj ritkán éri el a 80 évet, átlag 40-50 évig él,

A lúdról azt állították 200 évvel ezelőtt, hogy 100 évig is elél,

A hollóról azt hiszi a nép, hogy 200 évig is él. Kiderítették, hogy a holló átlag csak 69 évig él.

A király sas 56 évig él,

A gólya, a pelikán, az albatrosz 40 évig él,

A legtöbb baromfi életkora 30 év körül jár,

Az éneklő madarak 25 évig élhetnek,

Az legöregebb elefánt és teknősbéka 150 éves,

A hüllők és halak igen nagy kort érnek el,

A kutya legföljebb 20, a ló 50 évig él, némely őz a 40 évet is megéri.

Magyar Madártani Egyesület

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület (MME). Fél évszázad alatt a kétszáz alapítóból tízezer tagot és negyvenezer támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált - közölte az MME szombaton az MTI-vel.

    Mint írták, az alapításra emlékezve az MME az ötven év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában. Az eseményt a BirdLife International főigazgatója nyitotta meg, Martin Harper hangsúlyozta az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben.
    A közlemény felidézte, hogy 1974 januárjában az alapító kétszáz lelkes madárvédő a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában hozta létre a Magyar Madártani Egyesületet.
    "A vezetők nemzetközi mintára széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése más fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítették Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre" - áll a kommünikében.
    Az MME 1993-ban alapítóként vett részt a BirdLife International létrehozásában, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja. A tagok harminc területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során nyolc szakosztály jött létre, és az MME ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.
    Az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósítottak meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek, több tízmillió adatrekordot tárolnak, az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett az interneten is elérhetőek mindenki számára.
    "Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel" - szerepel a közleményben.
    A kerecsensólyom, amelyet a jubileumi év madarává választották, jól szemlélteti az egyesület történetét. A hetvenes évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott, ezért az egyesület önkéntesei és vezetői komoly erőfeszítést tettek megmentése érdekében. Ezeknek köszönhetően az állomány mára elérte a 180-200 párt, és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a magyarországi a legbiztosabb állománya. A kommüniké a ragadozókon kívül kiemelte továbbá a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát, gyurgyalagot, gyöngybaglyot mint zászlóshajó fajokat célzó védelmi programokat.
    Az MME tevékenységi köre idővel a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők bevonásával bővült; a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységet indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is. A rákosi vipera megmentésére indított program részeként létrehozták a rákosivipera-védelmi központot, ahol a faj megmentése érdekében mesterséges szaporító program is működik.
    Mint írták, az MME-nek a táborok, környezeti nevelési, madarász suli és ovi, madárbarát kert programok segítségével évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékekkel és aktív cselekvésre buzdítani őket.(F:MTI)

Gólyakiállítás...

Gólyavédelmi Központ nyitotta meg kapuit a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Bodrogkeresztúron, ahol 180 négyzetméteren várja a látogatókat egy interaktív, gólyákról szóló tárlat - tájékoztatta az MTI-t a Zöld Kör természetvédelmi egyesület.

    A Tokajtól mintegy nyolc kilométerre fekvő településen lévő központ a természet- és madárvédelmet kívánja népszerűsíteni. A kiállítás a falu egykori zsinagógájának épületében egy időszaki kiállítással, egy foglalkoztató sarokkal és egy elsősorban gólyás mesedarabok előadására megálmodott bábszínházzal várja a látogatókat. A kiállítás udvarán egy madárvédelmi berendezéseket bemutató tanösvény, az épület mögött pedig egy fából faragott gólyafigurákkal játszható sakktáblát helyeztek el - írták.
    A Gólyavédelmi Központ madárvédelmi tanösvénye bármikor szabadon látogatható, kiállítása június közepéig pénteken és szombaton 10 és 16 óra között tekinthető meg. Hozzátették, nyáron várhatóan a hét több napján is nyitva lesz a központ, valamint csoportok részére előzetes bejelentkezés és egyeztetés alapján ettől eltérő időpontban is megtekinthető.
    A tájékoztatás szerint Bodrogkeresztúr a "hazánkban szinte kizárólag településeken költő fehér gólyák számát tekintve az egyik legnépesebb községek egyike". Ebben az évben harminc pár fehér gólyával büszkélkedhet a falu, ahol a nemzetközi és hazai csökkenést mutató tendenciák ellenére emelkedik a madarak létszáma. Tavaly óta két párral bővült a helyi populáció.
    A május hatodikán megnyílt Gólyavédelmi Központot Petrovics Zoltán helyi ornitológus kezdeményezésére alakította ki a Zöld Kör. A kiállítás installációját az Európai Unió Szlovákia-Magyarország Interreg Programja támogatta - közölték.(f:mti)

Madarak védelme

A madarak védelmét szolgáló és természetvédelmi szempontból is érzékeny feladatok elvégzését sürgetik a tél végén a természetvédők, akik kiemelik, hogy az év első három hónapja a legalkalmasabb arra, hogy ezeket a munkákat a lakosság, az önkormányzatok, valamint az illetékes állami szervek elvégezzék.

    A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre.  
    A tapasztalatok alapján a három leggyakoribb tevékenység, a fecskefészkek eltávolításának engedélyeztetése, végrehajtása, a gólyafészkek biztonságossá tétele, valamint bizonyos növények kivágása a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természet- és állatvédelmi problémát okoz.
    Épületfelújításokkor a tulajdonosok és a kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák engedélyeztetéskötelesek - az engedélyt a természetvédelmi hatóság jogosult kiadni -, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisülteket.
    A természetvédelmi oltalom alatt álló sérült vagy áramütésveszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tételéhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt, ezért ezek felderítése is az éve első felében aktuális.
    Mindezeken túl bizonyos fák és bokrok kivágása sok esetben indokolt és szükséges. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnövő fás szárú vegetáció eltávolítása, visszavágása, különösen tömeges nagyságrendben, jól tervezhető és ütemezhető az őszi-téli időszakra. Ezért érdemes és szükséges a természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző munkákat a madarak költési időszaka előtt elvégezni.(F:MTI)

Madárköltözés...

A költöző madarak az őszi kedvezőtlen időjárás közeledtével az északi féltekéről déli irányba, kedvezőbb klímájú vidékekre költöznek. Ismerünk nem vonuló fajokat is, például a házi veréb, más fajok pl. dolmányos varjú csak a költés idején vonulnak kisebb távolságra. A madárköltözéskor megtett út hossza nagyon változó, néhány 100 km-től több 10 000 km-ig is terjedhet.A repülés sebesség az időjárástól  és a terepviszonyoktól függően  változó, a sarlósfecske  pl. óránként 90 km-es átlagsebességgel repül. Vonulás során a repülés magassága változó, kedvező időjárás  esetén akár 1000 m-nél is magasabban, rossz időben 100 méteres magasságban repülnek. Valószínű, hogy a Nap járása és a mágneses tér érzékelése a madarak legfőbb iránytűje. Néhány fajnál a csillagok állásához igazodást is sikerült bizonyítani. A költözési útvonal nagyon különböző lehet. Az énekes rigó pl. Európa délnyugati területeire, esetleg Afrika északi partjaira, mindig azonos irányt tartva, egyenes és széles sávban vonul.  A gólya viszont meglehetősen szűk és kanyargós útirányt követve ér dél-afrikai téli szállására.