Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: oktatás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: oktatás. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 20., péntek

Educatio

 A 27. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2027. január 14-16. között várja az érdeklődőket a budapesti Hungexpón. Az alapképzések, mesterképzések és duális képzések közötti választás a továbbtanulás pénzügyi tervezését is érinti.

2026. február 22., vasárnap

A magyar nyelv...

Az amerikai diplomaták nyelvi oktatásáért felelős képzési intézet, a Foreign Service Institute (FSI) egytől ötig kategorizálja a világ nyelveit aszerint, hogy mennyi idő alatt tudja egy amerikai tanítvány megtanulni. Nyelvünket ugyanis a 4. kategóriába sorolták többek között az észt, a finn, a grúz, a mongol és a vietnámi mellé, ezeket egy évig kell tanulni, hogy azt mondhassák, beszélik.

2024. január 6., szombat

Magyar Madártani Egyesület

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület (MME). Fél évszázad alatt a kétszáz alapítóból tízezer tagot és negyvenezer támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált - közölte az MME szombaton az MTI-vel.

    Mint írták, az alapításra emlékezve az MME az ötven év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában. Az eseményt a BirdLife International főigazgatója nyitotta meg, Martin Harper hangsúlyozta az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben.
    A közlemény felidézte, hogy 1974 januárjában az alapító kétszáz lelkes madárvédő a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában hozta létre a Magyar Madártani Egyesületet.
    "A vezetők nemzetközi mintára széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése más fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítették Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre" - áll a kommünikében.
    Az MME 1993-ban alapítóként vett részt a BirdLife International létrehozásában, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja. A tagok harminc területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során nyolc szakosztály jött létre, és az MME ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.
    Az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósítottak meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek, több tízmillió adatrekordot tárolnak, az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett az interneten is elérhetőek mindenki számára.
    "Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel" - szerepel a közleményben.
    A kerecsensólyom, amelyet a jubileumi év madarává választották, jól szemlélteti az egyesület történetét. A hetvenes évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott, ezért az egyesület önkéntesei és vezetői komoly erőfeszítést tettek megmentése érdekében. Ezeknek köszönhetően az állomány mára elérte a 180-200 párt, és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a magyarországi a legbiztosabb állománya. A kommüniké a ragadozókon kívül kiemelte továbbá a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát, gyurgyalagot, gyöngybaglyot mint zászlóshajó fajokat célzó védelmi programokat.
    Az MME tevékenységi köre idővel a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők bevonásával bővült; a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységet indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is. A rákosi vipera megmentésére indított program részeként létrehozták a rákosivipera-védelmi központot, ahol a faj megmentése érdekében mesterséges szaporító program is működik.
    Mint írták, az MME-nek a táborok, környezeti nevelési, madarász suli és ovi, madárbarát kert programok segítségével évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékekkel és aktív cselekvésre buzdítani őket.(F:MTI)

2023. december 21., csütörtök

Állatvédelem...

Saját programjain felül 115 civil állatvédő szervezetet és húsz állatkertet részesített anyagi, 93 szervezetet tápadomány támogatásban az idén alakult Közös ügyünk az állatvédelem közhasznú Alapítvány.

    Az első és egyetlen törvény által létrehozott állatvédelmi alapítvány legfontosabb feladata az állatvédelmi jövőtervezés,ismeretterjesztés és megelőzés. Az Alapítvány 2023-ban éves költségvetése nagyjából felét, 123 millió forintot fordított az állatvédelem kiemelt feladataira - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
    Mint írták, ebből az összegből állatvédő civil ernyőszervezetek fejlesztésére, prevenciós és edukatív munkájának segítésére, az állatkertek állatmentő és fajvédelmi tevékenységének erősítésére és az Állatorvostudományi Egyetem civil állatvédőket segítő ivartalanítási programjának támogatására fordította. Az Alapítvány ezen felül állatvédelmi rendezvényeket szervezett és támogatott, elindította állatvédelmi tudásbővítő kompetencia programját, ösztöndíjprogramot hirdetett, valamint kutya asszisztált foglalkozássorozatot indított útjára Magyarország hátrányos helyzetű térségeiben.
    "Az Alapítványnak közfeladata az állatvédelem népszerűsítését célzó tudományos és oktatási tevékenység ösztönzése, az állatvédelem fontosságának a tudatosítása és továbbadása a fiatal generációk számára" - emelte ki a közlemény.
    Megemlítették, hogy az Alapítvány Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztoshoz csatlakozva meghirdette "Én is az állatvédőket támogatom" kampányát, amely a civil állatvédő szervezetek tevékenységére hívta fel a figyelmet. Ennek köszönhetően idén ezek a szervezetek a számítások szerint mintegy 800 millió forinttal többet kaptak az szja 1 százalékos felajánlásokból, mint 2022-ben.
    Az Alapítvány együttműködési megállapodást kötött az Országos Polgárőr Szövetséggel, illetve a Veszprémi és a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal; részt vett az EFOTT-on, a Magyarok Országos Találkozóján, a SZIN-en, a Tacsitalin, a National Bird Show - Díszmadár Fesztiválon, valamint a Dogs on the Catwalk elnevezésű jótékonysági divatbemutatón, ahol az ürömi állatotthon örökbe fogadható kutyusait népszerűsítették. Az Állatvédelmi témahét nyitó rendezvényét, az Állatvédelmi Pikniket is támogatta az Alapítvány.
    Augusztustól kilenc vármegyében, harminc intézményben szerveztek szemléletformáló állat-asszisztált foglalkozásokat hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára, ezeken több mint 1500 gyermek vett részt.
    A kommüniké hangsúlyozta, hogy a helyes szakmai ismeretek birtokában az állatvédelmi eljárások szereplői hatékonyabban és szakszerűbben tudnak fellépni az állatkínzás és más jogsértések ellen, és ezzel hozzájárulnak az állatok védelméhez és jóllétéhez. Az Állatvédelmi Kompetencia Program keretében nyár óta 38 állatvédelmi tananyagfejezet készült el. Ez, az ország legszéleskörűbb állatvédelmi tudásbázisa jövőre térítésmentesen bárki számára elérhető lesz.
    Idén első alkalommal adták át az Állatvédelmi Szakmai díjakat.(F:MTI)

2023. november 24., péntek

Állatorvoslás az oktatásában

Az 1873-as év mérföldkövet jelentett az állatorvoslás oktatásában, és fordulópont volt a magyar állattenyésztés és az állategészségügy történetében is - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az első önálló állattenyésztési tanszék alapításának 150 éves évfordulója alkalmából mondott köszöntőjében az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint.

    Farkas Sándor a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen rendezett jubileumi ülésen emlékeztetett, hogy míg kezdetben az állatorvoslás homlokterében a hadászati szempontból kiemelt jelentőségű lóállomány egészségvédelme állt, addig később a súlypont áttevődött az állattenyésztésre. Ebben jelentős szerepe volt Trefort Ágostonnak, aki létrehozta az első önálló állattenyésztési tanszéket, melynek első vezetője Tormay Béla volt.
    Az elmúlt másfél évszázad sok változást hozott az állattenyésztési tanszék életében: az innováció, a kutatási eredmények hozzájárultak az állattenyésztés és az állategészségügy közös fejlődéséhez. Ami azonban nem változott, az a 150 évvel ezelőtt megfogalmazott világos és egyértelmű alapelv: sikeres tenyésztési és termelési tevékenységet végezni kizárólag egészséges állatokkal lehet. Éppen ezért az állatorvosi tudás, a folyamatos tudományos kutatás nagyban hozzájárul az agrárium, és így a magyar gazdaság teljesítményéhez és az egyre nagyobb jelentőségű élelmiszer-biztonsághoz - fogalmazott az államtitkár.
    Előadásában említést tett az állatállományt veszélyeztető állatbetegségekről - a madárinfluenzáról, az afrikai sertéspestisről, a szarvasmarha gümőkórról - amelyek kivédésében igen jelentős szerep hárul az állatorvosokra. Az elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi eredménye, hogy a magyar házisertés-állományt sikerült megvédeni az afrikai sertéspestis betegségtől, ami gazdasági hasznot, exportlehetőséget is jelent Magyarország számára - mondta.
    Farkas Sándor kiemelte: az élelmiszerbiztonsági szabályozások, a folyamatos ellenőrzések biztosítják, hogy egészséges élelmiszerek kerüljenek a magyar családok asztalára és a nemzetközi piacokra. Ez a kormány számára is kiemelt jelentőségű feladat, ezért az új Közös Agrárpolitika keretében az agrárium szereplőinek adható támogatások egy része kifejezetten az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók elleni küzdelemre fordítható majd, ami egyúttal az állatorvosok munkáját is segíti - tájékoztatott az Agrárminisztérium.(F:MTI)

2023. október 8., vasárnap

Elődök tisztelete - ZÁ.


 Zimmermann Ágoston 

(1875. dec. 3. – 1963. okt. 6.) 
Kossuth-díjas állatorvos, állatanatómus, az MTA tagja. A háziállatok összehasonlító és funkcionális anatómiájának iskolateremtő alakja volt. 

2023. szeptember 15., péntek

Állatvédelmi Témahét

Szülők és gyermekotthonok is csatlakozhatnak idén az Állatvédelmi Témahéthez, amelyet október 2. és 15. között rendeznek meg - közölte Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos.A kormánybiztosi titkárság csütörtöki közleménye szerint az Állatvédelmi Témahét célja, hogy felhívja a kicsik és a nagyok figyelmét az állatok védelmének fontosságára, emellett ösztönözze a szülőket és pedagógusokat arra, hogy aktívan vegyenek részt az állatvédelmi szemléletformálásban.
    Mint kiemelték, az állatvédelem oktatása és tudatosságának kialakítása már bölcsődés, óvodás, általános iskolás és középiskolás korban is kiemelten fontos. Az egyéni és társadalmi felelősségvállalásra nevelés mellett az állatok védelmére való odafigyelés számos más értéket és képességet, például az empátiát, a környezettudatos gondolkodást is fejleszti a gyermekekben.
    "Az állatok iránti empátia fejlődése segíti a gyermekeket abban, hogy megtanuljanak tisztelettel és gondoskodással viselkedni más élőlények iránt. Ez az empatikus hozzáállás nemcsak az állatokkal való kapcsolatot, hanem az emberi kapcsolatokat is erősíti. A rendszeres gondozás és védelem során a gyermekek megtanulnak felelősséget vállalni másokért és a környezetükért" - hangsúlyozták.
    Mint írták, az Állatvédelmi Témahét, amely számos interaktív foglalkozást, workshopot, előadást és játékos tevékenységet kínál minden korosztálynak, egyedülálló lehetőség az oktatási intézmények, a szülők és a gyermekotthonok számára, hogy közösen vegyenek részt olyan élménydús és tanulságos programokon, amelyek gazdagítják a gyermekek ismeretét az állatokról.
    "Az esemény fő célja az, hogy a gyermekek egyre tudatosabbá váljanak a körülöttük lévő állatvilág lakóinak szükségleteivel kapcsolatban, és ezáltal kialakuljon bennük az állatvédelem iránti felelősségteljes és érzékeny hozzáállás" - írták.
    Az eseményre eddig már több mint 195 ezer gyermeket regisztráltak a pedagógusok és a szülők határon innen és túl.
    Az Állatvédelmi Témahétre regisztrálni a www.allatvedelmitemahet.hu weboldalon lehet, ahol további információk is elérhetőek.(F:MTI)

2023. június 9., péntek

Ökoiskolák...

Az ökoiskola hálózat jó példája a generációk közti kapcsolódásnak, a nemzedékek közti együttműködésnek - hangsúlyozta Kisfaludy László, a Belügyminisztérium (BM) köznevelésért felelős helyettes államtitkára az ökoiskola címek átadási ünnepségén, pénteken Budapesten.

    A politikus elmondta, hogy idén szeptembertől már 1400 köznevelési intézmény lesz az ökoiskola hálózat tagja, vagyis ennyi intézmény építi be rendszerszinten a környezettudatos szemléletet az oktatási, nevelési tevékenységébe.
    Nagyon fontos az infrastruktúra, a szabályozás, a tankönyvek, de a legfontosabbak mégis a programban lévő emberek, pedagógusok, igazgatók és szülők, akik a gyerekeket bevezetik az élet tiszteletébe, a környezet szeretetébe, és tudatosítják bennük a fenntartható világ fontosságát - fogalmazott Kisfaludy László. Megjegyezte: a fenntarthatóság témája beépült a pedagógusok minősítési rendszerébe is.
    A helyettes államtitkár köszöntőjében idézte Ferenc pápa gondolatait is, kiemelve: "az emberiségnek megvan még a képessége, hogy együttműködjön közös otthonunk építésében." "Kezdjünk új párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét" - citálta a katolikus egyházfőt Kisfaludy László, aki rámutatott, hogy a környezettel kapcsolatos kihívások mindenkit érintenek.
    Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára közölte: a kormány célkitűzése az, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országának egyike legyen. Ez másként nem valósulhat meg, csak együttműködéssel - húzta alá, hozzátéve: a környezeti nevelésben fontos szerepe van a személyes példamutatásnak.
    Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a TeSzedd akcióban idén kétszer annyian vettek részt, mint tavaly. A környezetvédelem iránti elkötelezettség kapcsán megjegyezte továbbá, hogy az alaptörvény is kiemelten foglalkozik a Kárpát-medence élővilágának, természeti kincseinek védelmével.
    Raisz Anikó jelezte: a zöld óvoda program 2023-as jelentkezése ezen a héten indult el. A kezdeményezés népszerűségét az is mutatja, hogy ma már minden negyedik gyerek zöld óvodába jár - fűzte hozzá.
    A pénteki ünnepség keretében 118 új taggal bővült az ökoiskola hálózat, további 91 intézmény másodízben nyerte el az ökoiskola minősítést, 102 iskola pedig megkapta a három sikeres pályázat után járó örökös ökoiskola címet. A programhoz újonnan csatlakozókkal együtt szeptembertől összesen 1402 ökoiskola működik majd Magyarországon.(f:mti)

2023. február 13., hétfő

Nemzeti Parkok

Nagyításhoz kattintson a képre

A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

2022. június 1., szerda

"Magyar Állami Méhészeti Gazdaság"

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Méhészeti és Méhbiológiai Osztálya különleges szerepet tölt be a hazai méhészeti ágazatban. A Gödöllői Arborétum szomszédságában fekvő, saját méhállománnyal is rendelkező osztály pontosan 120 éve, hogy a hazai méhészet szolgálatában áll - jelentette ki az Agrárminisztérium közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára szerdán Gödöllőn.

Rácz András kiemelte, a tudományos munkán túl, a hozzá tartozó Méhészeti Parkkal, az országban egyedülálló Méhészeti Könyvtárával, valamint a megújult Méhészettörténeti Kiállítóhelyével vonzó turisztikai színfoltja Gödöllőnek. A Méhészeti és Méhbiológiai Osztály aktívan részt vesz egyetemisták és középiskolások szakmai célú oktatásában, méhészeti ismeretek átadásában és népszerűsítésében - hangsúlyozta.

    A Magyar Királyi Méhészeti Gazdaság 1899-es megalapítása és a Magyar Állami Méhészeti Gazdaság 120 éve történt megnyitója óta a Méhészeti és Méhbiológiai Osztály a méhészet szinte valamennyi területével foglalkozik. Tevékenységei közé tartozik egyebek mellett a Pannon méh génmegőrzéséhez, fenntartásához, tenyésztéséhez, valamint méhészeti termékvizsgálatokhoz és méhlegelő kutatásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása. Munkatársai méhészeti kutatásaikkal és szakmai munkájukkal, a méhésztársadalommal együttműködve az ágazat fejlődését segítik elő - sorolta az államtitkár.
    Rácz András elmondta, az itt található Méhészeti Parkot szintén 1902-ben adták át a Magyar Állami Méhészeti Gazdaság részeként, ahova közel 18 ezer mézelő fát és cserjét telepítettek. A park a mézelő növényállományával egyedülálló volt nemcsak Magyarországon, egész Európában is. A növényfajok egy része időközben kipusztult, felújítása időszerűvé vált, ezek a munkálatok 2021-ben el is kezdődtek.
    A Méhészettörténeti Kiállítóhelyet gyerekcsoportok, egyetemisták és méhészek egyaránt felkeresik napjainkban is. Az 1983-ban átadott múzeum felújítását 2019-ben kezdték meg és idén márciusban adta át Nagy István agrárminiszter - emelte ki az államtitkár.
    A rendezvényen Marjan Cencen szlovén nagykövet örömét fejezte ki az itt végzett munka kapcsán, és egy egyedi népi motívumokkal megfestett kaptár előlapot adományozott az agrárminiszternek a méhek világnapja alkalmából, amelyet a tárca államtitkára vett át. A méhek rendkívül fontosak az emberiség számára, a méhek védelme és jövője az emberiség jövője is. A méhlegelőként is szolgáló fák ültetése is fontos része ennek a tevékenységnek - fogalmazott a nagykövet.
    Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója köszöntőjében elmondta, a 120 évvel ezelőtt megalakult intézet, amely most osztályként funkcionál, fennmaradásával elláthatja azokat a rendkívül fontos feladatokat, amelyek a beporzókhoz kapcsolódóan merülnek fel. Ezek a veszélyeztetett helyzetbe került beporzók egyre nagyobb figyelmet kapnak szakmai fórumokon és a köztudatban egyaránt. Ennek megfelelően célunk az intézetet nem csak megtartani, de tovább építeni és fejleszteni - hangsúlyozta a főigazgató.(F:MTI)

2022. május 25., szerda

Stipendium Peregrinum Ösztöndíj

Keddtől lehet pályázni a Nemzeti Tehetség Központ Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogramjának B komponensére - jelentette be a központ ügyvezetője Budapesten, sajtótájékoztatón.

    Lantos Krisztina közölte, hogy sikeres felvételi után 17-23 éves fiatalok a világ 67 legrangosabb egyetemén tanuláshoz kaphatnak támogatást, évente akár 27 millió forintot. Az ösztöndíj mértéke attól függ, hogy melyik országba megy a hallgató.
    A program az első külföldi diploma megszerzését támogatja, és teljes körű finanszírozást biztosít, beleértve a tandíjat, a szállást, az utazást és a megélhetési költségeket is. A következő tanévre a benyújtási határidő június 13-a - mondta Lantos Krisztina.
    Az ügyvezető a világon egyedülállónak nevezte a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogramot, amelyre a Nemzeti Tehetség Programnak köszönhetően immár harmadszorra írnak ki pályázatot.
    Úgy vélekedett, hogy a kiemelkedően tehetséges emberek kiemelkedő támogatást érdemelnek.
    Az ösztöndíjat azok nyerhetik el, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után Magyarországon hasznosítják a tudásukat.
    Legfeljebb huszonöten kaphatnak támogatást, a pályázatokat várhatóan július 8-áig bírálják el.
    Részletes információk az ntk.hu oldalon olvashatóak - közölte Lantos Krisztina.
    Jelenleg 47 magyar fiatal tanul a világ legrangosabb egyetemein az ösztöndíjjal - emelte ki.
    Úgy fogalmazott, hogy a "stipisek" a jövőben is meghatározóak lesznek, gazdagabbá tehetik a társadalmat.
    Az ügyvezető arról is beszélt, hogy különleges a kiválasztási folyamat, amelyet úgynevezett instruktorok segítenek.
    Lantos Krisztina azt hangoztatta, hogy a magyar tehetséggondozás egyik mérföldkövéről van szó.
    Miklósa Erika operaénekes, a program egyik instruktora úgy fogalmazott, hogy a legértékesebb nemzeti vagyon a tehetség, ez a jövő kulcsa.
    Azt mondta, hogy amikor ő végzett a gimnáziumban, még nem igazán voltak ilyen lehetőségek, nem lehetett külföldre menni. Bár neki szerencséje volt, sok tehetség elkallódhatott - tette hozzá.
    A kiválasztási táborban váratlan helyzetekbe hozzák a pályázókat, így kiderül, hogy milyen emberek - emelte ki Miklósa Erika.(F:MTI)

2022. május 1., vasárnap

Tisztelet az elődöknek 5.


05.2 
Id. Máthé Imre 
(1911. január 21. – 1993. május 2.) 
botanikus, agrobotanikus. Florisztikai kutatásai mellett számottevő eredményeket ért el a növényökológiában és a gyógynövények hatóanyag-vizsgálatában.   

05.4 
Jánossy Andor 
 (1908. aug. 20. – 1975. máj. 4.) 
agrármérnök, agrobotanikus, jelentősen hozzájárult a növényfajta-kísérletezés és növénynemesítés módszertanának és szervezeti 
kereteinek kialakításához.

Rohringer Sándor 
(1868. márc. 28. – 1945. máj. 4.) 
vízépítő mérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. Nagy jelentőségűek hidraulikai vizsgálatai, nevéhez fűződik az alföldi talajvízészlelő kúthálózat kiépítésének megindítása.

 Wellmann Oszkár 
 (1876. okt. 8. – 1943. máj. 4.) 
állatorvos, egyetemi tanár, a MTA tagja. Nevéhez fűződik a szarvasmarha-törzskönyvezés tudományos alapjainak kidolgozása és országos bevezetése.

05.7
Deininger Imre, 
(1844. május 7. – 1918. december 31.) 
mezőgazdász. 1878-ban ő létesítette Magyaróvárott az ország első Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomását, ennek vezetője volt.  

Urbányi László 
(1902. jún. 29.-1974. máj. 7.) 
vegyészmérnök,  a mezőgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár, az Állatorvos-tudományi Főiskola igazgatója, az Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársa.

05.8
Szakáll Gyula 
(1872. máj. 8. – 1903. aug. 3.) 
orvosdoktor, az állatorvosi főiskola tanára. A háziállatok összehasonlító bonctanát tanította, ő írta az első madáranatómia tankönyvet (Háziszárnyasok boncztana, 1897).

05.9
Entz Ferenc 
(1805. dec. 6. – 1877. máj. 9.) orvos, szőlész és kertész, az MTA tagja. Kutatásainak köszönhetően teremtődött meg a magyar borászat tudományos háttere. Az első hazai kertészképző intézmény megalapítója.

05.11
Erdei Ferenc 
(1910. dec. – 1971. máj. 11.) 
szociológus. Főbb művei: Futóhomok, Parasztok, Magyar falu. 1957-től az MTA főtitkára és az AKI igazgatója lett, közreműködött a mezőgazdaság 1959-es kollektivizálásában.  

05.14
Békessy Jenő  
(1874. júl. 26. - 1958. máj. 14.) 
a földművelésügyi min. állattenyésztési osztályán működött. Az állattenyésztés egyik jeles irányítója volt. Több cikke jelent meg a Köztelek és Magyarország c. lapokban.

Jankó Sándor 
(1866. febr. 28. - 1923. máj. 14.) 
erdőmérnök , erdészeti tudományok műszaki kérdéseivel, tervezésével foglalkozott. Az első magyar nyelvű fotogrammetriai szakkönyv (Fotogrammetria, 1917) szerzője. 

Muck Endre 
(1851. május 14. – 1925. január 16.) 
erdész, „a soproni erdők atyja”. 

05.16
Sávoly Ferenc 
 ( 1870. április 29. – 1938. május 16.) 
magyar meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia megalapozója. 

Székács Elemér 
(1870. szept. 23. – 1938. máj. 16.) 
növénynemesítő. A hazai növénynemesítés nesztora, munkálkodott a növénynemesítés fejlesztéséért, a magyar búza korábbi nemzetközi jó hírének visszaállításáért. 

05.17
Buday-Sántha Attila 
 (1941. november 15. – 2014. május 17.) 
agrármérnök, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a környezetgazdaságtan tudományának jeles képviselője.

Török János 
(1907.máj. 17 - 1969. jún. 17) 
állatorvosdoktor, egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem anatómiai, illetve állatbonc- és élettani tanszékén vezető (1954–1959), majd a mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola állatbonc- és élettani tanszékvezető professzora 1959-tő l 1969-ig. 

05.20
Baintner Ferenc, 
 (1871. máj. 20. – 1948. márc. 26.) 
agrármérnök, élelmiszervegyész, borász. Elsősorban a tejvizsgálat, borászat és szeszgyártás területén fejtett ki munkásságot.  

05.24
Mitterpacher Lajos 
(1734. augusztus 25. – 1814. május 24.), 
egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője.  A mezőgazdaságtan egész rendszerét az Elementa rei rusticae című háromkötetes nagy munkájában fejtette ki.  

05.25
Ubrizsy Gábor 
(1919. szeptember 23. – 1973. május 25.) 
Kossuth-díjas növénypatológus, mikológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.  

05.27
Obermayer Ernő 
(1888.dec. 13. – 1969. máj. 27.) 
Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, növénynemesítő. Nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében. 

Ormos Imre  
(1903. máj. 27. – 1979. febr. 26.):
 kerttervező, egyetemi tanár, Kossuth-díjas. Számos tanulmánya jelent meg : A házikertek berendezése, A kerttervezés története és gyakorlata, Kertészeti földméréstan és kerttechnika.   

05.29
Bacsó Nándor 
(1904. márc. 13. - 1974. máj. 29.) 
meteorológus, klimatológus, egyetemi tanár. Fő munkaterülete az éghajlattan, elsősorban Magyarország éghajlati vizsgálata volt. Az agrometeorológiai adatgyűjtést irányította. 

05.30
Keleti Károly  
(1833. júl. 18. – 1892. máj. 30.) 
közgazdász, statisztikus,  a magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A Központi Statisztikai Hivatal alapítója és első igazgatója 1867 és 1892 között.  

Kubinyi Ágoston 
 (1799. máj. 30. – 1873. szept. 19.)
 művelődésszervező, 1843–1869 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1844-től 1845-ig a Magyar Természettudományi Társulat elnöke volt. 

05.31
Chernel István 
(1865. máj. 31. – 1922. febr. 21.) 
A madártani kutatások kiváló művelője. Az ornitológia területén főműve a Magyarország madarai című háromkötetes könyv. 

2022. április 29., péntek

Tokaj-Hegyalja Egyetem

A Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) a szőlészeti-borászati kutatás és oktatás területén kilépett a nemzetközi színtérre - írta az intézmény az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

    Pascale Andréani Franciaország magyarországi nagykövete és Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke pénteken elültette azon szőlőtőkék egyikét, amelyek Sauternes-ből érkeztek. A franciaországi Bordeaux-i borvidékről származó oltványokat a Tokaji Kutatóintézet Szőlészeti és Borászati Kutató Nonprofit Kft. fajtagyűjteményének tarcali Szarvas-dűlőjébe telepítették - olvasható a kommünikében.
    Mint írták, Tolcsva és a Bordeaux-i Sauternes testvértelepülési együttműködést kötött 2021-ben. A két borvidéki településre hasonló tulajdonságok jellemzőek, úgymint a botrytis cinerea (gomba) jelenléte, az édes borok készítése és a szőlő minőségét meghatározó terroir.
    Közölték, ennek eredményeként Franciaországból tíz-tíz, a Bordeaux-i borvidéken honos semillon, sauvignon blanc és muscadelle szőlőoltvány került Tarcalra, hogy a Tokaji borvidéken eresszen gyökeret.
    A partnerség jegyében a közeljövőben Tokaj-Hegyaljáról is érkeznek furmint és hárslevelű tövek a Sauternes-i helyszínre.
    Az egyetem közleménye szerint péntektől a térség oktatási intézményei "gyümölcsöző" kapcsolatot alakítanak ki az Université de Bordeaux-on működő Institut des Scienses de la Vigne et du Vin-nel (ISVV) is. A francia intézmény szintén jeleskedik a szőlészet-borászat kutatásában. A további együttműködés kapcsán mind a THE oktatóinak és hallgatóinak, mind az ISVV munkatársainak lehetősége nyílik széles körű szakmai tapasztalatcserére, ösztöndíjak elnyerésére - olvasható.(F:MTI)

2022. április 1., péntek

Elődök tisztelete 4.


04.1
Nagy Lóránd 
(1890. okt. 23. – 1971. ápr. 1.)  
agrárökonómus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora. Üzemelemzési kutatásokkal, az állattenyésztés, növénytermesztés, takarmánytermesztés üzemi vonatkozású kérdéseivel foglalkozott. 

Zsigmondy Richárd 
(1865. április 1. – 1929. szeptember 23.)
 magyar származású osztrák-német kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat. 

Weiner Sámuel 
(1874. április 1. – 1944. december 14.)  
 gabonakereskedelmi vállalatoknál dolgozott tisztviselőként. 1895-ben került a Hungária Egyesült Gőzmalmi Rt.-hoz, melynek 1922-ben igazgatója lett. Malomipari szakértő és több malomipari vállalat igazgatósági tagja.  

04.2
Kemenesy Ernő 
 (1891. ápr. 2. – 1985. júl. 8.): 
mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Foglalkozott a hús­hasznosítású juhfajták, valamint a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás kérdésével. A biológiai alapon álló, takarékos talajművelés fontosságát hirdette.

Czettler Jenő 
 (1879. április 2. – 1953. április 29.)
 jogászdoktor, közgazdász, egyetemi tanár, földművelésügyi államtitkár, az MTA levelező tagja, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, majd alelnöke.

04.5
Juhász-Nagy Pál 
(1935. jan. 29. – 1993. ápr. 5.) 
Széchenyi-díjas biológus, ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1990). A szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője, az operatív ökológia szükségességének felismerője. 

04.6
Doby Géza 
(1877. december 30. – 1968. április 6.) 
agrokémikus, növény-biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. A magyarországi növényi biokémia és enzimológia iskolateremtő alakja. 

04.7
Natter-Nád Miksa 
(1893. február 16. – 1982. április 7.) 
újságíró, biológus. 1913-tól jelennek meg mezőgazdasági és kertészeti növényekről szóló ismertetései.

04.8
Vásárhelyi Pál 
(1795. március 25. – 1846. április 8.) 
vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 

04.9
Prohászka Ferenc 
(1904. szept. 29. – 1984. ápr. 9.):  
kertészmérnök, szőlész, főiskolai tanár.  Munkássága révén megvalósítója volt a nagyüzemi szőlőtermesztés magasművelésre való áttérésének; emellett a legnépszerűbb szőlészeti szakíró, akinek a Szőlő és bor című könyve 14 kiadásban jelent meg.  

04.10
Czakó József 
(1923. augusztus 25. – 1990. április 10.)
 mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1975), egyetemi tanár.

Harnos Zsolt 
 (1941. március 27. – 2009. április 10.) 
Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a biomatematika, alkalmazott ökológia, és klímakutatás kiemelkedő művelője.  

04.11
di Gléria János 
 (1899. április 11. – 1976. június 21.):  
vegyész, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora. Érdeklődése kiterjedt a talajfizika, talajkolloidika és talajkémia különböző területeire.  

Lónyay Ferenc 
(1861. január 8. – 1945. április 11.) 
jogász, borászati szakember, jelentős tevékenységet fejtett ki a magyar szőlőrekonstrukció terén. Ő alkotta meg az 1893. évi bortörvényt.

04.13
Cserháti Sándor 
(1852. szept. 14 - 1909. ápr. 13)  
műveivel, fölfedezéseivel, tanításaival, emberségével és szilárd jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező munkát indított be

04.15
Paál Árpád
(1889. április 15. – 1943. április 9.)
botanikus, növényfiziológus, egyetemi tanár. A növényi hormonok élettani jelentőségének világviszonylatban is első kutatói közé tartozott.

id.Rázsó Imre
(1873. július 20. – 1922. április 15.)
 gazdasági akadémiai tanár, a hazai növénynemesítés egyik úttörője.

04.17
Guba Sándor 
(1927. ápr. 17. – 1984. febr. 20.) 
mezőgazdasági mérnök, főiskolai igazgató, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Fő kutatási területe a magyarországi szarvasmarha- és sertésállomány termelőképessége volt, kialakított új törzstenyészeteket.

Révy Dezső 
(1900. október 7. – 1954. április 17.) 
botanikus, egyetemi tanár.  A változatos élőhelyeket kutatva, részletesen leírta a tápnövényeket és 2500 fajt tartalmazó, 30 000 példányból álló gazdag gyűjteményt hozott létre.

04.20
Belák Sándor 
 (1919. április 20. – 1978. december 27.)
 mezőgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Cselkó István 
(1847. április 20. – 1930. július 24.) 
mezőgazdász, gazdasági akadémiai tanár. Fő tárgya az állattenyésztéstan lett. Az első magyar nyelven írt, tudományos igényű szarvasmarha-tenyésztési szakkönyv szerzőjét személyében tisztelhetjük.

Tessedik Sámuel,  
(1742. április 20. – 1820. december 27.) 
evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró. Kidolgozta a szikesek megjavításának módszerét, Szarvas lakóival megismertette a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Sokat tett az akác meghonosításáért, a futóhomok megkötéséért az Alföldön.

04.22
Mauthner Ödön 
(1848. április 22. – 1934. november 25.) 
magkereskedő, kertész, kertészeti szakíró, a magyar magexport megteremtője.

04.24
Károlyi Sándor 
 (1831. november 10. – 1906. április 24.) 
politikus, kórházalapító, az MTA tagja. Munkásságának eredményeként jöhetett létre országszerte a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vagy közismertebb nevén a Hangya Szövetkezet. 

Mosonyi Emil
 (1910. november 10. – 2009. április 24.)
Kossuth- és Széchenyi-díjas vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Széchenyi Zsigmond 
(1898. január 23. – 1967. április 24.) 
vadász, utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. 

04.25
Károly Árpád 
(1924. júl. 18. – 1987. ápr. 25.): 
kertészmérnök, a magyarországi fólia alatti zöldségtermesztés egyik elindítója.

Kanitz Ágoston 
 (1843. április 25. – 1896. július 12.) 
botanikus. Jelentős érdemeket szerzett a korabeli Magyarország, valamint Délkelet-Európa területén végzett florisztikai kutatásaival és botanikai leírásaival.    

Tolnay Sándor 
(1747. szeptember 8. – 1818. április 25.), 
az állatorvoslás első egyetemi professzora.  Élete nagy része az állatorvoslás elismertetéséért folytatott harc jegyében telt el. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. 

04.27
Darányi Ignác 
(1849. január 15. – 1927. április 27.) 
 jogász, agrárpolitikus, miniszter. A 19–20. század fordulójának  agrárpolitikusa, aki munkásságával a magyar mezőgazdaság fellendítését szolgálta és 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot.

Schandl József 
(1885. április 27. – 1973. július 10.) 
mezőgazda, állatorvos, egyetemi tanár, a MTA tagja.  A magyar állattenyésztésnek hosszú időn át vezéregyénisége volt. Főként a juhtenyésztés és a gyapjútermelés témájára szakosodott. 

04.29
Sávoly Ferenc 
 ( 1870. április 29. – 1938. május 16.) 
meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia megalapozója.