A 27. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2027. január 14-16. között várja az érdeklődőket a budapesti Hungexpón. Az alapképzések, mesterképzések és duális képzések közötti választás a továbbtanulás pénzügyi tervezését is érinti.
2026. november 20., péntek
2026. április 27., hétfő
2026. április 14., kedd
2026. február 22., vasárnap
A magyar nyelv...
Az amerikai diplomaták nyelvi oktatásáért felelős képzési intézet, a Foreign Service Institute (FSI) egytől ötig kategorizálja a világ nyelveit aszerint, hogy mennyi idő alatt tudja egy amerikai tanítvány megtanulni. Nyelvünket ugyanis a 4. kategóriába sorolták többek között az észt, a finn, a grúz, a mongol és a vietnámi mellé, ezeket egy évig kell tanulni, hogy azt mondhassák, beszélik.
2025. december 5., péntek
2025. szeptember 17., szerda
2024. január 6., szombat
Magyar Madártani Egyesület
Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület (MME). Fél évszázad alatt a kétszáz alapítóból tízezer tagot és negyvenezer támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált - közölte az MME szombaton az MTI-vel.
Mint
írták, az alapításra emlékezve az MME az ötven év madártani és
természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi
Kastély Lovardájában. Az eseményt a BirdLife International főigazgatója
nyitotta meg, Martin Harper hangsúlyozta az egyesület szerepét a
regionális és nemzetközi természetvédelemben.
A közlemény
felidézte, hogy 1974 januárjában az alapító kétszáz lelkes madárvédő a
Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában hozta létre a Magyar
Madártani Egyesületet.
"A vezetők nemzetközi mintára széles
társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az
egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése más
fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, 1990-ben a
szervezet nevét is kiegészítették Magyar Madártani és Természetvédelmi
Egyesületre" - áll a kommünikében.
Az MME 1993-ban alapítóként
vett részt a BirdLife International létrehozásában, és azóta is a
nemzetközi szervezet meghatározó tagja. A tagok harminc területi
szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot
lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során nyolc szakosztály
jött létre, és az MME ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a
16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.
Az egyes
fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi
problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot
valósítottak meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a
Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek,
több tízmillió adatrekordot tárolnak, az eredmények a nagy összefoglaló
munkák mellett az interneten is elérhetőek mindenki számára.
"Az
egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a
ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék
vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés
és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel" -
szerepel a közleményben.
A kerecsensólyom, amelyet a jubileumi
év madarává választották, jól szemlélteti az egyesület történetét. A
hetvenes évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott, ezért az
egyesület önkéntesei és vezetői komoly erőfeszítést tettek megmentése
érdekében. Ezeknek köszönhetően az állomány mára elérte a 180-200 párt,
és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a
magyarországi a legbiztosabb állománya. A kommüniké a ragadozókon kívül
kiemelte továbbá a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát,
gyurgyalagot, gyöngybaglyot mint zászlóshajó fajokat célzó védelmi
programokat.
Az MME tevékenységi köre idővel a kétéltűek és
hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők bevonásával
bővült; a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási
tevékenységet indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is. A rákosi
vipera megmentésére indított program részeként létrehozták a
rákosivipera-védelmi központot, ahol a faj megmentése érdekében
mesterséges szaporító program is működik.
Mint írták, az MME-nek a
táborok, környezeti nevelési, madarász suli és ovi, madárbarát kert
programok segítségével évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül
megismertetni természeti értékekkel és aktív cselekvésre buzdítani őket.(F:MTI)
2023. december 21., csütörtök
Állatvédelem...
Saját programjain felül 115 civil állatvédő szervezetet és húsz állatkertet részesített anyagi, 93 szervezetet tápadomány támogatásban az idén alakult Közös ügyünk az állatvédelem közhasznú Alapítvány.
Az
első és egyetlen törvény által létrehozott állatvédelmi alapítvány
legfontosabb feladata az állatvédelmi jövőtervezés,ismeretterjesztés és
megelőzés. Az Alapítvány 2023-ban éves költségvetése nagyjából felét,
123 millió forintot fordított az állatvédelem kiemelt feladataira -
közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
Mint írták, ebből az
összegből állatvédő civil ernyőszervezetek fejlesztésére, prevenciós és
edukatív munkájának segítésére, az állatkertek állatmentő és fajvédelmi
tevékenységének erősítésére és az Állatorvostudományi Egyetem civil
állatvédőket segítő ivartalanítási programjának támogatására fordította.
Az Alapítvány ezen felül állatvédelmi rendezvényeket szervezett és
támogatott, elindította állatvédelmi tudásbővítő kompetencia programját,
ösztöndíjprogramot hirdetett, valamint kutya asszisztált
foglalkozássorozatot indított útjára Magyarország hátrányos helyzetű
térségeiben.
"Az Alapítványnak közfeladata az állatvédelem
népszerűsítését célzó tudományos és oktatási tevékenység ösztönzése, az
állatvédelem fontosságának a tudatosítása és továbbadása a fiatal
generációk számára" - emelte ki a közlemény.
Megemlítették, hogy
az Alapítvány Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztoshoz
csatlakozva meghirdette "Én is az állatvédőket támogatom" kampányát,
amely a civil állatvédő szervezetek tevékenységére hívta fel a
figyelmet. Ennek köszönhetően idén ezek a szervezetek a számítások
szerint mintegy 800 millió forinttal többet kaptak az szja 1 százalékos
felajánlásokból, mint 2022-ben.
Az Alapítvány együttműködési
megállapodást kötött az Országos Polgárőr Szövetséggel, illetve a
Veszprémi és a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal; részt vett az
EFOTT-on, a Magyarok Országos Találkozóján, a SZIN-en, a Tacsitalin, a
National Bird Show - Díszmadár Fesztiválon, valamint a Dogs on the
Catwalk elnevezésű jótékonysági divatbemutatón, ahol az ürömi
állatotthon örökbe fogadható kutyusait népszerűsítették. Az Állatvédelmi
témahét nyitó rendezvényét, az Állatvédelmi Pikniket is támogatta az
Alapítvány.
Augusztustól kilenc vármegyében, harminc intézményben
szerveztek szemléletformáló állat-asszisztált foglalkozásokat hátrányos
helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára, ezeken
több mint 1500 gyermek vett részt.
A kommüniké hangsúlyozta, hogy
a helyes szakmai ismeretek birtokában az állatvédelmi eljárások
szereplői hatékonyabban és szakszerűbben tudnak fellépni az állatkínzás
és más jogsértések ellen, és ezzel hozzájárulnak az állatok védelméhez
és jóllétéhez. Az Állatvédelmi Kompetencia Program keretében nyár óta 38
állatvédelmi tananyagfejezet készült el. Ez, az ország legszéleskörűbb
állatvédelmi tudásbázisa jövőre térítésmentesen bárki számára elérhető
lesz.
Idén első alkalommal adták át az Állatvédelmi Szakmai díjakat.(F:MTI)
2023. december 18., hétfő
2023. november 24., péntek
Állatorvoslás az oktatásában
Az 1873-as év mérföldkövet jelentett az állatorvoslás oktatásában, és fordulópont volt a magyar állattenyésztés és az állategészségügy történetében is - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az első önálló állattenyésztési tanszék alapításának 150 éves évfordulója alkalmából mondott köszöntőjében az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint.
Farkas
Sándor a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen rendezett jubileumi
ülésen emlékeztetett, hogy míg kezdetben az állatorvoslás homlokterében a
hadászati szempontból kiemelt jelentőségű lóállomány egészségvédelme
állt, addig később a súlypont áttevődött az állattenyésztésre. Ebben
jelentős szerepe volt Trefort Ágostonnak, aki létrehozta az első önálló
állattenyésztési tanszéket, melynek első vezetője Tormay Béla volt.
Az
elmúlt másfél évszázad sok változást hozott az állattenyésztési tanszék
életében: az innováció, a kutatási eredmények hozzájárultak az
állattenyésztés és az állategészségügy közös fejlődéséhez. Ami azonban
nem változott, az a 150 évvel ezelőtt megfogalmazott világos és
egyértelmű alapelv: sikeres tenyésztési és termelési tevékenységet
végezni kizárólag egészséges állatokkal lehet. Éppen ezért az
állatorvosi tudás, a folyamatos tudományos kutatás nagyban hozzájárul az
agrárium, és így a magyar gazdaság teljesítményéhez és az egyre nagyobb
jelentőségű élelmiszer-biztonsághoz - fogalmazott az államtitkár.
Előadásában
említést tett az állatállományt veszélyeztető állatbetegségekről - a
madárinfluenzáról, az afrikai sertéspestisről, a szarvasmarha gümőkórról
- amelyek kivédésében igen jelentős szerep hárul az állatorvosokra. Az
elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi eredménye, hogy a magyar
házisertés-állományt sikerült megvédeni az afrikai sertéspestis
betegségtől, ami gazdasági hasznot, exportlehetőséget is jelent
Magyarország számára - mondta.
Farkas Sándor kiemelte: az
élelmiszerbiztonsági szabályozások, a folyamatos ellenőrzések
biztosítják, hogy egészséges élelmiszerek kerüljenek a magyar családok
asztalára és a nemzetközi piacokra. Ez a kormány számára is kiemelt
jelentőségű feladat, ezért az új Közös Agrárpolitika keretében az
agrárium szereplőinek adható támogatások egy része kifejezetten az
antibiotikumoknak ellenálló kórokozók elleni küzdelemre fordítható majd,
ami egyúttal az állatorvosok munkáját is segíti - tájékoztatott az
Agrárminisztérium.(F:MTI)
2023. október 8., vasárnap
Elődök tisztelete - ZÁ.
2023. szeptember 15., péntek
Állatvédelmi Témahét
Szülők és gyermekotthonok is csatlakozhatnak idén az Állatvédelmi Témahéthez, amelyet október 2. és 15. között rendeznek meg - közölte Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos.A kormánybiztosi titkárság csütörtöki közleménye szerint az Állatvédelmi Témahét célja, hogy felhívja a kicsik és a nagyok figyelmét az állatok védelmének fontosságára, emellett ösztönözze a szülőket és pedagógusokat arra, hogy aktívan vegyenek részt az állatvédelmi szemléletformálásban.
Mint kiemelték, az állatvédelem oktatása és tudatosságának kialakítása már bölcsődés, óvodás, általános iskolás és középiskolás korban is kiemelten fontos. Az egyéni és társadalmi felelősségvállalásra nevelés mellett az állatok védelmére való odafigyelés számos más értéket és képességet, például az empátiát, a környezettudatos gondolkodást is fejleszti a gyermekekben.
"Az állatok iránti empátia fejlődése segíti a gyermekeket abban, hogy megtanuljanak tisztelettel és gondoskodással viselkedni más élőlények iránt. Ez az empatikus hozzáállás nemcsak az állatokkal való kapcsolatot, hanem az emberi kapcsolatokat is erősíti. A rendszeres gondozás és védelem során a gyermekek megtanulnak felelősséget vállalni másokért és a környezetükért" - hangsúlyozták.
Mint írták, az Állatvédelmi Témahét, amely számos interaktív foglalkozást, workshopot, előadást és játékos tevékenységet kínál minden korosztálynak, egyedülálló lehetőség az oktatási intézmények, a szülők és a gyermekotthonok számára, hogy közösen vegyenek részt olyan élménydús és tanulságos programokon, amelyek gazdagítják a gyermekek ismeretét az állatokról.
"Az esemény fő célja az, hogy a gyermekek egyre tudatosabbá váljanak a körülöttük lévő állatvilág lakóinak szükségleteivel kapcsolatban, és ezáltal kialakuljon bennük az állatvédelem iránti felelősségteljes és érzékeny hozzáállás" - írták.
Az eseményre eddig már több mint 195 ezer gyermeket regisztráltak a pedagógusok és a szülők határon innen és túl.
Az Állatvédelmi Témahétre regisztrálni a www.allatvedelmitemahet.hu weboldalon lehet, ahol további információk is elérhetőek.(F:MTI)
2023. június 9., péntek
Ökoiskolák...
Az ökoiskola hálózat jó példája a generációk közti kapcsolódásnak, a nemzedékek közti együttműködésnek - hangsúlyozta Kisfaludy László, a Belügyminisztérium (BM) köznevelésért felelős helyettes államtitkára az ökoiskola címek átadási ünnepségén, pénteken Budapesten.
A
politikus elmondta, hogy idén szeptembertől már 1400 köznevelési
intézmény lesz az ökoiskola hálózat tagja, vagyis ennyi intézmény építi
be rendszerszinten a környezettudatos szemléletet az oktatási, nevelési
tevékenységébe.
Nagyon fontos az infrastruktúra, a szabályozás, a
tankönyvek, de a legfontosabbak mégis a programban lévő emberek,
pedagógusok, igazgatók és szülők, akik a gyerekeket bevezetik az élet
tiszteletébe, a környezet szeretetébe, és tudatosítják bennük a
fenntartható világ fontosságát - fogalmazott Kisfaludy László.
Megjegyezte: a fenntarthatóság témája beépült a pedagógusok minősítési
rendszerébe is.
A helyettes államtitkár köszöntőjében idézte
Ferenc pápa gondolatait is, kiemelve: "az emberiségnek megvan még a
képessége, hogy együttműködjön közös otthonunk építésében." "Kezdjünk új
párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét" - citálta a
katolikus egyházfőt Kisfaludy László, aki rámutatott, hogy a
környezettel kapcsolatos kihívások mindenkit érintenek.
Raisz
Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos
gazdaságért felelős államtitkára közölte: a kormány célkitűzése az, hogy
Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országának egyike legyen. Ez
másként nem valósulhat meg, csak együttműködéssel - húzta alá,
hozzátéve: a környezeti nevelésben fontos szerepe van a személyes
példamutatásnak.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a
TeSzedd akcióban idén kétszer annyian vettek részt, mint tavaly. A
környezetvédelem iránti elkötelezettség kapcsán megjegyezte továbbá,
hogy az alaptörvény is kiemelten foglalkozik a Kárpát-medence
élővilágának, természeti kincseinek védelmével.
Raisz Anikó
jelezte: a zöld óvoda program 2023-as jelentkezése ezen a héten indult
el. A kezdeményezés népszerűségét az is mutatja, hogy ma már minden
negyedik gyerek zöld óvodába jár - fűzte hozzá.
A pénteki
ünnepség keretében 118 új taggal bővült az ökoiskola hálózat, további 91
intézmény másodízben nyerte el az ökoiskola minősítést, 102 iskola
pedig megkapta a három sikeres pályázat után járó örökös ökoiskola
címet. A programhoz újonnan csatlakozókkal együtt szeptembertől összesen
1402 ökoiskola működik majd Magyarországon.(f:mti)
2023. február 13., hétfő
Nemzeti Parkok
A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
2022. június 1., szerda
"Magyar Állami Méhészeti Gazdaság"
A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Méhészeti és Méhbiológiai Osztálya különleges szerepet tölt be a hazai méhészeti ágazatban. A Gödöllői Arborétum szomszédságában fekvő, saját méhállománnyal is rendelkező osztály pontosan 120 éve, hogy a hazai méhészet szolgálatában áll - jelentette ki az Agrárminisztérium közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára szerdán Gödöllőn.Rácz András kiemelte, a tudományos munkán túl, a hozzá tartozó Méhészeti Parkkal, az országban egyedülálló Méhészeti Könyvtárával, valamint a megújult Méhészettörténeti Kiállítóhelyével vonzó turisztikai színfoltja Gödöllőnek. A Méhészeti és Méhbiológiai Osztály aktívan részt vesz egyetemisták és középiskolások szakmai célú oktatásában, méhészeti ismeretek átadásában és népszerűsítésében - hangsúlyozta.
A
Magyar Királyi Méhészeti Gazdaság 1899-es megalapítása és a Magyar
Állami Méhészeti Gazdaság 120 éve történt megnyitója óta a Méhészeti és
Méhbiológiai Osztály a méhészet szinte valamennyi területével
foglalkozik. Tevékenységei közé tartozik egyebek mellett a Pannon méh
génmegőrzéséhez, fenntartásához, tenyésztéséhez, valamint méhészeti
termékvizsgálatokhoz és méhlegelő kutatásokhoz kapcsolódó feladatok
ellátása. Munkatársai méhészeti kutatásaikkal és szakmai munkájukkal, a
méhésztársadalommal együttműködve az ágazat fejlődését segítik elő -
sorolta az államtitkár.
Rácz András elmondta, az itt található
Méhészeti Parkot szintén 1902-ben adták át a Magyar Állami Méhészeti
Gazdaság részeként, ahova közel 18 ezer mézelő fát és cserjét
telepítettek. A park a mézelő növényállományával egyedülálló volt
nemcsak Magyarországon, egész Európában is. A növényfajok egy része
időközben kipusztult, felújítása időszerűvé vált, ezek a munkálatok
2021-ben el is kezdődtek.
A Méhészettörténeti Kiállítóhelyet
gyerekcsoportok, egyetemisták és méhészek egyaránt felkeresik
napjainkban is. Az 1983-ban átadott múzeum felújítását 2019-ben kezdték
meg és idén márciusban adta át Nagy István agrárminiszter - emelte ki az
államtitkár.
A rendezvényen Marjan Cencen szlovén nagykövet
örömét fejezte ki az itt végzett munka kapcsán, és egy egyedi népi
motívumokkal megfestett kaptár előlapot adományozott az
agrárminiszternek a méhek világnapja alkalmából, amelyet a tárca
államtitkára vett át. A méhek rendkívül fontosak az emberiség számára, a
méhek védelme és jövője az emberiség jövője is. A méhlegelőként is
szolgáló fák ültetése is fontos része ennek a tevékenységnek -
fogalmazott a nagykövet.
Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás-
és Génmegőrzési Központ főigazgatója köszöntőjében elmondta, a 120
évvel ezelőtt megalakult intézet, amely most osztályként funkcionál,
fennmaradásával elláthatja azokat a rendkívül fontos feladatokat,
amelyek a beporzókhoz kapcsolódóan merülnek fel. Ezek a veszélyeztetett
helyzetbe került beporzók egyre nagyobb figyelmet kapnak szakmai
fórumokon és a köztudatban egyaránt. Ennek megfelelően célunk az
intézetet nem csak megtartani, de tovább építeni és fejleszteni -
hangsúlyozta a főigazgató.(F:MTI)
2022. május 25., szerda
Stipendium Peregrinum Ösztöndíj
Keddtől lehet pályázni a Nemzeti Tehetség Központ Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogramjának B komponensére - jelentette be a központ ügyvezetője Budapesten, sajtótájékoztatón.
Lantos
Krisztina közölte, hogy sikeres felvételi után 17-23 éves fiatalok a
világ 67 legrangosabb egyetemén tanuláshoz kaphatnak támogatást, évente
akár 27 millió forintot. Az ösztöndíj mértéke attól függ, hogy melyik
országba megy a hallgató.
A program az első külföldi diploma
megszerzését támogatja, és teljes körű finanszírozást biztosít,
beleértve a tandíjat, a szállást, az utazást és a megélhetési
költségeket is. A következő tanévre a benyújtási határidő június 13-a -
mondta Lantos Krisztina.
Az ügyvezető a világon egyedülállónak
nevezte a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogramot, amelyre a Nemzeti
Tehetség Programnak köszönhetően immár harmadszorra írnak ki pályázatot.
Úgy vélekedett, hogy a kiemelkedően tehetséges emberek kiemelkedő támogatást érdemelnek.
Az ösztöndíjat azok nyerhetik el, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezése után Magyarországon hasznosítják a tudásukat.
Legfeljebb huszonöten kaphatnak támogatást, a pályázatokat várhatóan július 8-áig bírálják el.
Részletes információk az ntk.hu oldalon olvashatóak - közölte Lantos Krisztina.
Jelenleg 47 magyar fiatal tanul a világ legrangosabb egyetemein az ösztöndíjjal - emelte ki.
Úgy fogalmazott, hogy a "stipisek" a jövőben is meghatározóak lesznek, gazdagabbá tehetik a társadalmat.
Az ügyvezető arról is beszélt, hogy különleges a kiválasztási folyamat, amelyet úgynevezett instruktorok segítenek.
Lantos Krisztina azt hangoztatta, hogy a magyar tehetséggondozás egyik mérföldkövéről van szó.
Miklósa
Erika operaénekes, a program egyik instruktora úgy fogalmazott, hogy a
legértékesebb nemzeti vagyon a tehetség, ez a jövő kulcsa.
Azt
mondta, hogy amikor ő végzett a gimnáziumban, még nem igazán voltak
ilyen lehetőségek, nem lehetett külföldre menni. Bár neki szerencséje
volt, sok tehetség elkallódhatott - tette hozzá.
A kiválasztási
táborban váratlan helyzetekbe hozzák a pályázókat, így kiderül, hogy
milyen emberek - emelte ki Miklósa Erika.(F:MTI)
2022. május 11., szerda
Környezeti nevelési program
Alap- és középfokú oktatási intézmények részére komplex környezeti nevelési program megvalósítása.
https://humusz.hu/hirek/palyazat-komplex-kornyezeti-nevelesi-programra/29190
2022. május 1., vasárnap
Tisztelet az elődöknek 5.
2022. április 29., péntek
Tokaj-Hegyalja Egyetem
A Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) a szőlészeti-borászati kutatás és oktatás területén kilépett a nemzetközi színtérre - írta az intézmény az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Pascale
Andréani Franciaország magyarországi nagykövete és Stumpf István, a
Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke pénteken
elültette azon szőlőtőkék egyikét, amelyek Sauternes-ből érkeztek. A
franciaországi Bordeaux-i borvidékről származó oltványokat a Tokaji
Kutatóintézet Szőlészeti és Borászati Kutató Nonprofit Kft.
fajtagyűjteményének tarcali Szarvas-dűlőjébe telepítették - olvasható a
kommünikében.
Mint írták, Tolcsva és a Bordeaux-i Sauternes
testvértelepülési együttműködést kötött 2021-ben. A két borvidéki
településre hasonló tulajdonságok jellemzőek, úgymint a botrytis cinerea
(gomba) jelenléte, az édes borok készítése és a szőlő minőségét
meghatározó terroir.
Közölték, ennek eredményeként
Franciaországból tíz-tíz, a Bordeaux-i borvidéken honos semillon,
sauvignon blanc és muscadelle szőlőoltvány került Tarcalra, hogy a
Tokaji borvidéken eresszen gyökeret.
A partnerség jegyében a közeljövőben Tokaj-Hegyaljáról is érkeznek furmint és hárslevelű tövek a Sauternes-i helyszínre.
Az
egyetem közleménye szerint péntektől a térség oktatási intézményei
"gyümölcsöző" kapcsolatot alakítanak ki az Université de Bordeaux-on
működő Institut des Scienses de la Vigne et du Vin-nel (ISVV) is. A
francia intézmény szintén jeleskedik a szőlészet-borászat kutatásában. A
további együttműködés kapcsán mind a THE oktatóinak és hallgatóinak,
mind az ISVV munkatársainak lehetősége nyílik széles körű szakmai
tapasztalatcserére, ösztöndíjak elnyerésére - olvasható.(F:MTI)
2022. április 1., péntek
Elődök tisztelete 4.
(1890. okt. 23. – 1971. ápr. 1.)
(1865. április 1. – 1929. szeptember 23.)
magyar származású osztrák-német kémiai Nobel-díjas (1925) vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. 1925-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat.
(1874. április 1. – 1944. december 14.)
gabonakereskedelmi vállalatoknál dolgozott tisztviselőként. 1895-ben került a Hungária Egyesült Gőzmalmi Rt.-hoz, melynek 1922-ben igazgatója lett. Malomipari szakértő és több malomipari vállalat igazgatósági tagja.
(1891. ápr. 2. – 1985. júl. 8.):
mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Foglalkozott a húshasznosítású juhfajták, valamint a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás kérdésével. A biológiai alapon álló, takarékos talajművelés fontosságát hirdette.
(1879. április 2. – 1953. április 29.)
jogászdoktor, közgazdász, egyetemi tanár, földművelésügyi államtitkár, az MTA levelező tagja, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, majd alelnöke.
(1935. jan. 29. – 1993. ápr. 5.)
Széchenyi-díjas biológus, ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1990). A szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője, az operatív ökológia szükségességének felismerője.
(1877. december 30. – 1968. április 6.)
agrokémikus, növény-biokémikus, növényfiziológus, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. A magyarországi növényi biokémia és enzimológia iskolateremtő alakja.
(1893. február 16. – 1982. április 7.)
újságíró, biológus. 1913-tól jelennek meg mezőgazdasági és kertészeti növényekről szóló ismertetései.
(1795. március 25. – 1846. április 8.)
vízépítő mérnök, a Tisza szabályozásának mérnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
(1904. szept. 29. – 1984. ápr. 9.):
kertészmérnök, szőlész, főiskolai tanár. Munkássága révén megvalósítója volt a nagyüzemi szőlőtermesztés magasművelésre való áttérésének; emellett a legnépszerűbb szőlészeti szakíró, akinek a Szőlő és bor című könyve 14 kiadásban jelent meg.
(1923. augusztus 25. – 1990. április 10.)
mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1975), egyetemi tanár.
(1941. március 27. – 2009. április 10.)
Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a biomatematika, alkalmazott ökológia, és klímakutatás kiemelkedő művelője.
(1899. április 11. – 1976. június 21.):
vegyész, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora. Érdeklődése kiterjedt a talajfizika, talajkolloidika és talajkémia különböző területeire.
(1861. január 8. – 1945. április 11.)
jogász, borászati szakember, jelentős tevékenységet fejtett ki a magyar szőlőrekonstrukció terén. Ő alkotta meg az 1893. évi bortörvényt.
(1852. szept. 14 - 1909. ápr. 13)
műveivel, fölfedezéseivel, tanításaival, emberségével és szilárd jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező munkát indított be
(1889. április 15. – 1943. április 9.)
botanikus, növényfiziológus, egyetemi tanár. A növényi hormonok élettani jelentőségének világviszonylatban is első kutatói közé tartozott.
(1873. július 20. – 1922. április 15.)
gazdasági akadémiai tanár, a hazai növénynemesítés egyik úttörője.
(1927. ápr. 17. – 1984. febr. 20.)
mezőgazdasági mérnök, főiskolai igazgató, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Fő kutatási területe a magyarországi szarvasmarha- és sertésállomány termelőképessége volt, kialakított új törzstenyészeteket.
(1900. október 7. – 1954. április 17.)
botanikus, egyetemi tanár. A változatos élőhelyeket kutatva, részletesen leírta a tápnövényeket és 2500 fajt tartalmazó, 30 000 példányból álló gazdag gyűjteményt hozott létre.
(1919. április 20. – 1978. december 27.)
mezőgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
(1847. április 20. – 1930. július 24.)
mezőgazdász, gazdasági akadémiai tanár. Fő tárgya az állattenyésztéstan lett. Az első magyar nyelven írt, tudományos igényű szarvasmarha-tenyésztési szakkönyv szerzőjét személyében tisztelhetjük.
(1742. április 20. – 1820. december 27.)
evangélikus lelkész, pedagógus, pedagógiai és gazdasági szakíró. Kidolgozta a szikesek megjavításának módszerét, Szarvas lakóival megismertette a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Sokat tett az akác meghonosításáért, a futóhomok megkötéséért az Alföldön.
(1848. április 22. – 1934. november 25.)
magkereskedő, kertész, kertészeti szakíró, a magyar magexport megteremtője.
(1831. november 10. – 1906. április 24.)
politikus, kórházalapító, az MTA tagja. Munkásságának eredményeként jöhetett létre országszerte a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vagy közismertebb nevén a Hangya Szövetkezet.
(1910. november 10. – 2009. április 24.)
Kossuth- és Széchenyi-díjas vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
(1898. január 23. – 1967. április 24.)
vadász, utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza.
(1924. júl. 18. – 1987. ápr. 25.):
kertészmérnök, a magyarországi fólia alatti zöldségtermesztés egyik elindítója.
(1843. április 25. – 1896. július 12.)
botanikus. Jelentős érdemeket szerzett a korabeli Magyarország, valamint Délkelet-Európa területén végzett florisztikai kutatásaival és botanikai leírásaival.
(1747. szeptember 8. – 1818. április 25.),
az állatorvoslás első egyetemi professzora. Élete nagy része az állatorvoslás elismertetéséért folytatott harc jegyében telt el. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki.
(1849. január 15. – 1927. április 27.)
jogász, agrárpolitikus, miniszter. A 19–20. század fordulójának agrárpolitikusa, aki munkásságával a magyar mezőgazdaság fellendítését szolgálta és 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot.
(1885. április 27. – 1973. július 10.)
mezőgazda, állatorvos, egyetemi tanár, a MTA tagja. A magyar állattenyésztésnek hosszú időn át vezéregyénisége volt. Főként a juhtenyésztés és a gyapjútermelés témájára szakosodott.
04.29
( 1870. április 29. – 1938. május 16.)
meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia megalapozója.














