Átlagnyugdíj...

 

Nyugdilkorhatár...

 

Nyugdíjas árindex...

 

Nyugdíjban részesülők...

 

Nyugdíj...

 

Havi nyugdíj...

 

Megtakarítási lehetőségek...

 

Átlagnyugdíj...

 

Statisztikai zsebkönyv 2019.

 

Megtakarítási lehetőségek

Nagyításhoz kattintson a képre
 

Grafika szemle 24.

 

Nagyításhoz kattintson a képre

Nyugdíjban részesülők...

Nagyításhoz kattintson a képre
 

Nyugdíjak megoszlása

Nagyításhoz kattintson a képre

Nyugdíjas fogyasztóiár-index

Nagyításhoz kattintson a képre

No komment!

Gazda Hírek

Heti Sajtószemle 2011.08.8-13

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu

Mennyi nyugdíjat kaphatunk? 
részletek>>
adózóna.hu

Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?

Megbízási jogviszony: példák és problémás esetek 
részletek>>
adózóna.hu

Az agrárgazdaság részesedési aránya...

A világ fűszerei a kertben és a konyhában

MK. 92. szám

Mi vagyunk a világ második legnagyobb csemegekukorica-exportőre 
részletek>>
agrárszektor.hu

Kevés és drága az alma 
részletek>>
agrárszektor.hu

Könyvajánló...

Wilhelm Müseler: A lovasoktatás kézikönyve

SIMBA X-PRESS rövidtárcsák - Minden munkakörülmény között megbízható teljesítmény 
részletek>>
Agro Napló

Mivelünk senki se GM-kukoricázzon! 
részletek>>
Magyar Hírlap online

Gépértékesítési statisztika - kerekes traktorok, gabonakombájnok, önjáró rakodók 
részletek>>
Agro Napló

Agrár külkereskedelmünkről...

Jogszabály-módosításokat kezdeményez a Magyar Agrárkamara

Támogatás kérhető elektronikus egyedi jelölőeszközre! – hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara

Aktuális...

MK. 95. szám

502 millió fölött van az uniós népesség száma

Netadclick hirdetési rendszer

• Csatlakozzon a Netadclick hirdetési rendszeréhez

TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén elérhető szolgáltatásokról

A szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra:

A kezdő, Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes, aktuális  pályázatok között kereshet.

Például: a kockába írja be  a mezőgazdaság szót és kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyan így kell eljárnia más jellegű témák esetében is.

A Linkek oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH, AMC, NFA  stb…)  címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági jogszabályok (www.gtr.uw.hu)  és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is.

A változtatások  révén könnyedén elérheti a legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat, jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről.

A www.farminfo.hu ingyenes hírlevelek oldalán olvashatóak a PTI hírlevél korábbi számai.

Tájékoztatom továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor. Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát.

Az elmúlt évben indítottam el  “Gazda Praktikum”  szakmai blogomat, amely  a www.saccer-ptipti.blogspot.com  címen érhető el.

ÚJDONSÁGOK a blogon: Jognet.hu-Jogszabálygyűjtemények; Pályázati Hírek; Adónet.hu, Köpönyeg.hu-15 napos időjárás-előrejelző.

A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:

Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.

Államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés, agroturizmus, vidékfejlesztés, farm menedzsment, továbbá ökonómia kérdésekben.

Pályázat és üzleti terv és hitelkérelem készítése.

Állatállomány, anyag ár- és értékbecslés.

Ingatlan (épület, ültetvény, föld) értékbecslés.

Kárszakértés, vadkárbecslés.

Árverések, szervezése, lebonyolítása.

Szakmai képviselet ellátása.

Elérhetőség:

3530. Miskolc, Uitz Béla u. 1. szám

Tel./fax: 06/46-340-480; tel.: 06/46-783-463

Mobil: 06/20-337-1954

E-mail: msziki@gmail.com; dr.kiss.istvan@chello.hu

Honlap: www.farminfo.hu

Az ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az e-mail címeken jelezheti.

Küldje tovább a tájékoztatót ismerőseinek, gazdatársainak!

Ingyenes telefonos konzultáció hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között.

Mottó: „GONDOLKODJUNK  EGYÜTT”

PTI tájékoztató 2011.04.12

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-12

Tartalom
Széchenyi Pihenő Kártya információk
Korengedményes nyugdíj 2011-ben
A K+F tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények
Szja bevallási tudnivalók - a bevallási késedelem
A 98 százalékos különadó bevallására vonatkozó eddigi tapasztalatok

Széchenyi Pihenő Kártya információk
Kifejezetten az idegenforgalomra koncentrál a július elsejétől kézbe vehető Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya), ezen belül is a szálláshely-szolgáltatásra, de a kormányzat dolgozik olyan új cafeteria-elemek bevezetésén, amelyeket például a vendéglátáshoz, gyógy- és fürdőszolgáltatásokhoz kötnek - mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdasági államtitkára.

Elmondta: a kártya már az idei szezonban megjelenik, ám hatása teljes mértékben a jövő évtől lesz érezhető. Terveik szerint ezzel párhuzamosan 2012. december 31-ig még működne az üdülési csekk is, ezt azonban a jövő év végével kivezetnék a piacról.

Az államtitkár elmondta, hogy a SZÉP-kártya céljaiban ugyan hasonló az üdülési csekkhez, de a struktúrája átláthatóbb, olcsóbb. A munkáltatóknak a kártya igénylése nem kerül pénzbe, a munkavállalók, ha el is vesztik a kártyát, a pénzüket nem. Emellett 16 százalékos személyi jövedelemadóval adózik, a jutalék pedig a korábbi 6 százalék plusz áfa helyett rögzítetten 1,5 százalék.

Szatmáry Kristóf úgy vélekedett: az üdülési csekk fontos eleme volt a magyarországi turizmus fejlesztésének, de "nagyon sok sebből vérzett". Példaként elmondta: költségei magasak voltak mind a munkáltatók, mind a szolgáltatók számára. A munkáltatóknál volt egy 1-6 százalékos kezelési költség, házhozszállítási díj, a szolgáltatóknál ugyancsak 6 százalék plusz áfa ügyleti jutalék, és egy 20 ezer forintos partnerkapcsolati díj. Látszólag a munkavállalóknak nem került pénzükbe az üdülési csekk, de például csak az elveszett csekkek éves szinten több milliárd forintba kerültek - tette hozzá.

Szatmáry Kristóf elmondta, hogy a SZÉP-kártya bevezetésétől "3-5 éves viszonylatban 35 százalékos növekedést várunk a piacon". Hozzátette: itt nem öncélúan az idegenforgalom fejlesztéséről van szó, céljuk a legális foglalkoztatás növelése is. Rámutatott, Magyarországon a legfőbb probléma, hogy az alacsony képzettségű munkaerő nem talál munkát. A tapasztalatok azt mutatják, hogy három szektor tudja a leggyorsabban felszívni ezt a munkavállalói csoportot: a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus. Megjegyezte, a hatékony munkavállalást segíti a pihenés is.

A kormány 2011. március 30-ai ülésén fogadta el a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet.

Az új cafeteria-elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak.

A Széchenyi Pihenő Kártyával szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe azok a szolgáltatások, amelyek a pihenést, valamint az egészség védelmét és megerősítését szolgálják.

A 300.000 forintos keretösszeg a kedvezményes adózás felső határa. A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. Minden munkavállaló egy társkártyát kaphat térítésmentesen.

Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes vagy telefonon történő fizetés technikai feltételeit is, vagyis elég az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni. A Széchenyi Pihenő Kártya rendszerében várhatóan több kibocsátó intézmény is részt vesz majd, az elfogadónak azonban elég egy intézménnyel szerződnie.

A Széchenyi Pihenő Kártya mielőbbi bevezetése érdekében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter munkacsoport felállításáról döntött múlt héten pénteken. Hétfőn Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős államtitkár irányításával már megalakult a szakmai munkacsoport, amely a Széchenyi Pihenő Kártya júliusi piaci bevezetésén dolgozik. A munkacsoportban a Nemzetgazdasági Minisztérium érintett főosztályai mellett szakértők, valamint a Magyar Turizmus Zrt. vesz részt.
(MTI)

Korengedményes nyugdíj 2011-ben
A korengedményes nyugdíjba vonulás legutolsó időpontja: 2011. december 31-e. Ettől az időponttól korengedményes nyugdíjra megállapodás már nem köthető! Ismertetjük a további feltételeket.

A jogszabályok: 354/2010. (XII.30.) Korm. rendelet, 283/2009. (XII.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)

Az új rendelkezések nem vonatkoznak azokra a munkavállalókra, akikkel munkáltatójuk 2010-ben kötött korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodást - amelyet legkésőbb 2010. december 31-ig benyújtottak az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez - függetlenül attól, hogy a nyugdíjazásra 2010-ben vagy azt követően kerül sor.
A 2011. évi korengedményes nyugdíjazásról

Az R. értelmében korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha

1. a munkavállaló a korengedményes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges – az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb - életkort 2011. december 31-ig betölti, és ugyaneddig az időpontig a szükséges szolgálati időt megszerzi. (A korengedményes nyugdíj iránti igénybejelentésnek nem feltétele, csupán praktikus kelléke, hogy megelőzőleg az igénylő munkavállaló már rendelkezzen a szolgálati idejét megállapító határozattal.)
2. a munkáltató és a munkavállaló a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó a Koreng.rend. szerinti – megállapodás megkötésének szándékát a megállapodás megkötése előtt 30 nappal a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központjának bejelentette.( A bejelentés megtörténte tekintetében a feleket a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé nyilatkozattételi kötelezettség terheli. Fontos tudni, hogy a korengedményes nyugdíj megállapítások időpontja nem lehet korábbi a nyilatkozat aláírásának dátumánál.)

3. a munkáltató és a munkavállaló által kötött megállapodást 2011. december 31-ig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek,
4. a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontja legkésőbb 2011. december 31-e.

Az 1. pontban írt, 2011. december 31-ig

— betöltendő életkori feltétel az 1952-ben születetteknél az 57. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél pedig az 58. életév, (amelyet a korkedvezményt szerzett személyeknél a korkedvezmény tovább csökkent),
— megszerzendő szolgálati idő legalább 37 év.

A 2. pontban írt bejelentési kötelezettség teljesítését követően, annak kézhezvételét követő 20 napon belül a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központja tájékoztatja a munkáltatót azokról a megfelelőnek minősülő munkahelyekről, amelyek a munkavállaló részére felajánlhatóak. (A munkahelyek megfelelősége tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 25. §. (2) – (3) bekezdése az irányadó.)

A szabályozásból következik, hogy 2011. december 31-ét követően korengedményes nyugdíjra megállapodás már nem köthető! [R. 1.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjai]
A korengedményes nyugdíjazás egyéb („hagyományos”) feltételei

A korengedményes nyugdíjazás alapvető feltétele az a megállapodás, amelyet e tárgyban kell egymással kötnie a munkáltatónak és a munkavállalónak. A korengedményes nyugdíjazás szabályrendszere tekintetében:
• munkavállaló az, aki munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
• munkáltató pedig az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély, és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat. [Koreng. rend. 6.§ b)-c) pontjai]

A korengedményes nyugdíj megállapításának további feltétele, hogy a munkavállalók a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyát (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) meg kell szüntetnie. [Koreng. rend. 1.§ (3) bekezdése]

A K+F tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények
A kutatás, a kísérleti fejlesztés számviteli elszámolásában megjelenő tételekhez több esetben kapcsolódik az adózás előtti eredményt csökkentő tételként megjelenő adókedvezmény. Ezek ténylegesen felmerült költségei már az elszámolásuk pillanatában csökkentik az adózás előtti eredményt; ezen túlmenően még csökkenthető az adóalap az alap és alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel.

A Tao tv. 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adó-zó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költsé-get) a felmerülés adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fej-lesztés aktivált értékekeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében.
szja,bevallás,
Adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegével, illetve – ha él a választási lehetőséggel – a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétellel. A kapott támogatás figyelembevétele során, ha az adózó a K+F költséget a költség felmerülésének adóévé-ben érvényesíti, akkor a folyósításkor kell a költségekből levonni. Amennyiben az aktivált kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi az immateriális javak között a K+F költséget, akkor a szellemi termékre felmerült részt azt értékcsökkenés elszámolásakor számolja el, és a kapott támogatást az időbeli elhatárolás megszüntetésekor vonja le a költségekből.

Szja bevallási tudnivalók - a bevallási késedelem
A 2010. évre szóló Szja bevallás benyújtásának határideje 2011. május 20-a. E napig fizethető meg pótlékmentesen az adó is.

Az elmulasztott bevallás az adóellenőrzés megkezdéséig pótolható. Értelemszerűen, ha nem került benyújtásra az szja bevallás, akkor önellenőrzésnek sincs helye, a mulasztást tehát nem önellenőrzéssel, hanem a bevallás benyújtásával kell pótolni.

Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be.

A bevallás adóellenőrzés megkezdése előtti benyújtásával a mulasztó mentesülhet a legnagyobb pótlólagos teher, a fizetendő különadó 50%-át kitevő adóbírság alól. Feltételesen, de mentesülhet a 200 ezer forint felső határig kiszabható mulasztási bírság és a május 20-i esedékességtől a különadó összege után fizetendő késedelmi pótlék alól is.

A mulasztási bírság és a késedelmi pótlék alól akkor mentesülhet a magánszemély, - ez a feltétel - ha az elkésett bevallásával egyidejűleg igazolási kérelmet is benyújt az adóhatósághoz – és azt az adóhatóság elfogadja. (Art. 172.§/1/ b./)

Hogy mivel lehet a késedelmet igazolni? Olyan valós ténybeli vagy jogi indokkal, amely önhibán kívűl esik, és okszerűen következtethető belőle az akadályoztatás.

Ezek után az a kérdés, hogy mikor kezdődik meg az adóellenőrzés – ameddig tehát a különadó bevallás – ha késedelmesen is, de benyújtható, az 50%-os adóbírság kockázata nélkül?

A válasz: az adóhivatal az adózót általában és jellemzően egy tértivevényes levéllel értesíti, - így tehát az ellenőrzés azon a napon kezdődik, amikor a magánszemély e levél tértivevényét a postán, vagy a kézbesítőnél aláírja. Arra is van lehetőség a törvényben, hogy a helyszínen adják át ezt az értesítést, de ez ilyen ügyekben nem jellemző. (Ezeket a szabályokat az Art. 93.§-a tartalmazza).

Az elmulasztott bevallás 2011 május 20-ától e napig tehát még benyújtható.

Ezek azonban kivételes szabályok, amelyeket javasolt elkerülni, törekedni kell a bevallási és befizetési határidők betartására.

A 98 százalékos különadó bevallására vonatkozó eddigi tapasztalatok
Az állami adóhatósághoz olyan jelzés érkezett, mely szerint a 98 százalékos különadó bevallása, különösen a nyomtatványok kitöltése a magánszemélyek számára nehézséget jelent, illetve nem is tudják jól elkészíteni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a különadóra vonatkozó tapasztalatai az alábbiakban foglalhatóak össze.
A 98 százalékos mértékű különadó azt a magánszemélyt terheli, aki állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezeteknél munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, és akinek ezen jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétele főszabály szerint a 3,5 millió Ft-t, speciális esetben a 2 millió Ft-t meghaladja. A 2 millió Ft-ot meghaladó kifizetés csak az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében minősül különadó-alapnak.

Ha a volt kifizető 2005. január 1. és 2010. december 29. között különadó-alapot képező bevételt juttatott, akkor 2011. március 31-ig részletesen adatot kellett szolgáltatnia az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás magánszemélyenkénti és éves bontásban tartalmazza a volt kifizető által juttatott bevételből a különadó‑alapot képező összeget, valamint az abból korábban levont közterheket. Az adatszolgáltatás lényege: mekkora összeget lehet a korábban levont közterhekből megfizetett különadóként számításba venni. Az adatszolgáltatásból tehát kiderül, hogy mekkora a különadó alapja és milyen összeggel lehet a magánszemélynek a különadóról szóló 1053K jelű bevallásában a fizetendő különadó összegét (megfizetett különadóként) csökkentenie.

Az adatszolgáltatásban szereplő adatokról a magánszemély a volt kifizetőtől igazolást kérhet. Ekkor a kifizető 30 napon belül köteles kiadni az igazolást a magánszemély részére. Az igazolás rendkívül hasznos segítséget biztosít a különadóról szóló bevallás kitöltéséhez. Az igazolás szintén tartalmazza a különadó alapját, illetve a különadó‑alapot képező jövedelmet érintően, a kifizetés évében levont valamennyi közteher-kötelezettségek összegeit, jogcímenkénti bontásban. Az adatszolgáltatásban és az igazoláson szerepel, hogy a kifizető – a magánszemély munkakörének megfelelően – a különadó alapjának kiszámításakor a 2 millió vagy 3,5 millió Ft-os értékhatárt alkalmazta.

Amennyiben a magánszemély nem tud vagy nem akar igazolást kérni, akkor a vonatkozó rendelkezések ismeretében pontosan meg tudja állapítani, hogy keletkezett‑e különadó fizetési kötelezettsége. A munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésekor ugyanis a kifizető köteles volt átnyújtani a magánszemély részére olyan igazolásokat (kilépő adatlap, járulék- és egyéb jövedelemigazolás), melyekből egyértelműen megállapítható, hogy a magánszemély részére a kifizető milyen összegeket és milyen jogcímeken fizetett ki. Ezen iratok, mint az adózással összefüggő iratok megőrzési kötelezettségére az adóbevallásra vonatkozó elévülési idő vonatkozik. Emellett a magánszemély a betöltött munkakörének megfelelően el tudja dönteni, hogy rá melyik értékhatár vonatkozik. Ettől függetlenül az állami adóhatóság minden magánszemély számára azt javasolja, hogy amennyiben érintett lehet a 98 százalékos különadóval, akkor a volt kifizetőjétől kérjen igazolást.

A 2010. december 30-ától kezdődően kifizetett összegek vonatkozásában a kifizető igazolás kiállításával segíti a magánszemélyek számára az adókötelezettség teljesítését. Az igazolásban a kifizető minden olyan jövedelem 2 millió vagy 3,5 millió Ft feletti részét szerepelteti különadó-alapként – a kifizetés jogcímétől függetlenül –, melyet a magánszemély a munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésére tekintettel szerzett. A kifizetőnek az igazolást a kifizetéskor kell kiállítani a magánszemély részére. A 2011. január 1-jétől kifizetett összegek után keletkező különadó kötelezettségről a magánszemélynek a 2012-ben kell majd számot adnia.

Az állami adóhatósághoz 2011. április 7-ig 229 db a különadóról szóló bevallás érkezett be, és 565 kifizető teljesítette az adatszolgáltatási kötelezettségét. Április 5-ig az adózók 667,4 millió Ft különadót fizettek be az adóhivatal részére. A különadóról szóló bevallások benyújtási és befizetési határideje a magánszemélyek többségének esetében 2011. május 20‑án jár le, így a benyújtott bevallások száma és a befizetett adó összege a jövőben növekedni fog.

Elmondható, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a jogkövető magatartást gyakorló, adókötelezettségüket teljesíteni kívánó adózók számára nem okozott problémát a különadóról készítendő 1053K jelű bevallás kitöltése és benyújtása, valamint a kifizetők is gond nélkül teljesítették az adatszolgáltatási kötelezettségüket.

Az állami adóhatóság nyomatékosan felhívja minden a különadóval érintett magánszemély figyelmét arra, hogy a 1053K jelű bevallást nyújtsák be, még abban az esetben is, ha esetlegesen a fizetési kötelezettségüknek határidőben nem tudnának eleget tenni. A bevallás benyújtásának elmulasztása ugyanis 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható, és az ellenőrzés megindítását is magával vonhatja. A különadó tekintetében is a méltányosságra vonatkozó általános szabályok szerint kérelmezhető mérséklés, illetve fizetési könnyítés.
Forrás: www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

PTI tájékoztató 2011.02.08

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-02-08

Tartalom
Mikor nem kell szja bevallást benyújtani?
Új módszerek a szokásos piaci ár megállapítására
Összefoglaló a járulékokról
Személygépkocsi értékesítés áfa vonzatai
Nők kedvezményes öregségi nyugdíja

Mikor nem kell szja bevallást benyújtani?
A 2010. évi személyi jövedelemadó bevallás (1053) benyújtásának végső határideje 2011. május 20-a, általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében 2011. február 25-e. Vannak azonban olyan személyek, akik a törvény értelmében nem kötelesek adóbevallást tenni. Kik tartoznak ebbe a körbe?

-2011. január 31-ig munkáltató által történő adó-megállapítást kért,

-2011. február 15-ig 1053NY nyilatkozattal kéri az egyszerűsített bevallást,

-Az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes jogcímen szerzett jövedelmet,

-Nyugdíjon kívül más jövedelme nem volt,

-Adóterhet nem viselő járandóságon kívül más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelmet nem szerzett,

-Értékpapír-kölcsönzésből, osztalékból, árfolyamnyereségből származó, vállalkozásból kivont, életjáradékból származó jövedelmeinek együttes összege nem haladja meg a 100.000 Ft-ot, és ebből a kifizető az igazolás alapján az adót levonta, és más bevallásköteles jövedelme nem volt,

-Ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésből jövedelme nem származott és emellett más adóköteles jövedelme nincs,

-Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelme a 200.000 Ft-ot nem haladta meg,

-Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásból származó jövedelme nem érte el a 882.000 Ft-ot (2010. január 1-március 31. közötti időszakra), és/vagy háztartási munkából, valamint az idénymunkából megszerzett jövedelme nem érte el a 840.000 Ft-ot és nem külföldi állampolgár (2010. április 1.-július 31. közötti időszakra), és/vagy egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme nem érte el a 840.000 Ft-ot és nem külföldi állampolgár (2010. augusztus 1-től december 31-ig terjedő időszakra),

-Kizárólag olyan jövedelmet szerzett, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható,

-Mezőgazdasági kistermelőként - a támogatásokkal csökkentett - bevétele a 600.000 Ft-ot nem haladta meg, feltéve, hogy más, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt.

Amennyiben csak az előzőekben felsorolt jogcímeken keletkezett jövedelme (bevétele) csak akkor nem kell bevallást benyújtaniuk, ha 2010-ben egyetlen napig sem minősültek egyéni vállalkozónak. Amennyiben legalább egy napig egyéni vállalkozónak minősültek 2010-ben akkor abban az esetben is be kell nyújtaniuk a bevallásukat ha abból nem keletkezett jövedelmük vagy adóköteles bevételük. A bevallások letölthetők a honlapról a letöltés/nyomtatványkitöltő programok menüpontban.
Forrás: www.apeh.hu
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Komárom-Esztergom Megyei Főigazgatósága

Új módszerek a szokásos piaci ár megállapítására
A szokásos piaci árat az eddigi három módszer mellett a következő két módszerrel is meghatározhatja az adózó, a nélkül, hogy választását indokolni kellene:
- ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel,
- nyereség-megosztásos módszerrel.

Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer az ügyleten elért nyereséget osztja fel megfelelő alapra (pl. költségek, árbevétel, eszközök). Akkor felel meg egy ellenőrzött (kapcsolt felek közötti) ügylet a szokásos piaci elveknek, ha e felosztással egy ellenőrzött ügyleten olyan nyereséget mutat ki az adózó, (vagy a nyereség olyan tartományba esik) amelyet összemérhető független ügyletben is realizál vagy realizálna.
E módszernél is el kell végezni az ellenőrzött vállalkozás és a független vállalkozás tevékenységének funkcionális elemzését, annak megállapítására, hogy összehasonlító ügylet alapján történjen meg (esetleg szükséges kiigazításokkal) a nyereség meghatározása.

A nyereség megosztásos módszer lényege a nyereség olyan megosztása, amelyre a független vállalkozások az ügyletben vagy ügyletekben való részvételük alapján számítottak volna. E módszer első lépésben meghatározza azt a nyereséget, amelyet a kapcsolt vállalkozások, a részvételükkel lebonyolított ellenőrzött ügyletekből elérnek és egymás között felosztanak. A második lépés a nyereség felosztása gazdaságilag indokolt alapon, megközelítve azt az arányt, amely egy független megállapodás alapján létre jött volna.

A felosztott nyereség – mind a két módszernél, de különösen a nyereség megosztásos módszernél – lehet az ügyletből származó teljes nyereség vagy egy maradványnyereség (reziduum), amely utóbbi eltérő mértékben osztható fel a felek között (mert nem azonos a tevékenységhez történő hozzájárulásuk. Például az egyik fél rendelkezik egy nagy értékű, egyedi, immateriális dologgal, amelynek alapján nagyobb nyereségre tart igényt). Az egyes vállalkozások ügyletekhez való hozzájárulása funkcióelemzésen alapszik, és — amilyen mértékben lehetséges — a rendelkezésre álló, megbízható külső piaci adatok alapján kerül értékelésre. A külső piaci feltételek magukban foglalhatják például az összehasonlítható tevékenységet végző független vállalkozásoknál tapasztalt nyereség megosztási hányadokat vagy hozamokat.

A reziduum elemzés a vizsgált ügyletekből származó összesített nyereséget két szakaszban osztja fel. Az első lépés minden egyes résztvevőhöz hozzárendeli azt a nyereséget, amely biztosítja az általa végzett ügylettípusokra jellemző alaphozamot. Elsődlegesen az ilyen alaphozam megállapítása a független vállalkozások által hasonló típusú ügyletekben elért piaci hozam alapján történik. Ez az alaphozam azonban rendszerint figyelmen kívül hagyja a résztvevők tulajdonában lévő bármilyen egyedi és értékes eszköz által generált hozamot. A második szakaszban a már elvégzett felosztás után fennmaradó nyereséget (vagy veszteséget) osztják fel a felek között azoknak a tényeknek és körülményeknek az elemzése során, amelyek utalhatnak arra, hogy az ilyen reziduum nyereséget független vállalkozások hogyan osztanának szét. Ebben az összefüggésben különösen hasznosnak bizonyulhatnak olyan mutatók, amelyek a felek immateriális javak révén tett hozzájárulására és viszonylagos alkupozíciójukra utalnak.

Összefoglaló a járulékokról
Változott a járulékalap, a biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék mértéke, a járulékfizetési felső határ és a minimálbér január elsejétől.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az év első napjától a járulékalapot képező jövedelem az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a borravaló és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj; a felsorolt jövedelmek hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve, ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

Lényeges változás 2010-hez viszonyítva, hogy a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatások (a 2010. december 31-ig hatályos rendelkezések szerinti természetbeni juttatások) 2011. január 1-jétől nem képeznek járulékalapot. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után ugyanakkor a kifizetőt (munkáltatót) 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

Továbbra is járulékmentes a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege; a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék); a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.

A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 27 százalék, ebből a nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék).

A biztosítottak által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke fél százalékponttal, 10 százalékra emelkedett januártól. (A járulékemelés a legalább 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását fedezi.)

A magán-nyugdíjpénztári tagok a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek, a tagdíj mértéke 0 százalék. (2010. október 31-ig a magánpénztári tagok nyugdíjjáruléka 1,5, magán-nyugdíjpénztári tagdíja 8 százalék volt, novembertől 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 0 százalék tagdíjat fizettek.) A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók magán-nyugdíjpénztári tagságuk esetén is 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek.

A biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke továbbra is 7,5 százalék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék).

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a nem biztosított személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forint, napi összege 170 forint (korábban havi 4.950 forint, napi 165 forint volt).

A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék. 2011-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék összegét teljes mértékben meg kell fizetni.

A járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2011-ben az idei költségvetési törvény szerint 21.000 forint (2010-ben 20.420 forint volt), éves szinten 7.665.000 forint.

A minimálbér egyrészt a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő kötelező legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt, ha a főállású vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum összegét jelenti.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17.950 forint, napibér alkalmazása esetén 3.590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94.000 forint, hetibér esetén 21.650 forint, napibérnél 4.330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.

Személygépkocsi értékesítés áfa vonzatai
Az új személygépkocsi (az értékesítés következtében forgalomba helyezett) értékesítése fő szabály szerint minden esetben adóköteles. Természetesen a jogszabály mentesítheti az új gépjárművek értékesítését is az adó alól: adómentes közösségi értékesítés, vagy termékexport esetében, ugyanolyan módon, mint más termék esetében.

A használt gépjárművek értékesítése többféleképpen adózhat:

- Ha beszerzéskor áfa-t tartalmazó számlát kapott az adóalany, de nem vonhatta le az adót, mivel nem bérbeadási vagy taxisszolgáltatási célból vásárolta, akkor a későbbi értékesítéskor adómentesen kell a számlát kiállítani (Áfa tv. 87. §). Jelen adómentesség esetében a számla kiállítása kötelező nem helyettesíthető számviteli bizonylattal a számla. A korábban említett demo autók értékesítése adómentes 2008.-tól, ha nem volt levonható az adó a beszerzéskor a továbbértékesítési cél hiányában.

Ha az értékesítés következtében kikerül másik tagországba vagy harmadik országba a jármű, úgy „kétszeresen is adómentes”. Nem követ el hibát az adóalany, ha a bevallásában a 87. § szerinti adómentes sorban szerepelteti a külföldre irányuló értékesítését.
- Ha a beszerzéskor valamilyen okból levonható volt az adó, akkor az értékesítés adóköteles lesz belföldön. Ha az értékesítés külföldre irányul és a 89. vagy a 98. §-ban szereplő adómentességi feltételek fennállnak, akkor az értékesítés adómentes.
- Ha a beszerzéskor nem volt felszámított adó a számlán, és ezen okból nem vonhatott le adót a beszerző, akkor nem alkalmazható a 87. §-ban szereplő adómentesség, vagyis áfa felszámítással kell a járművet értékesíteni. Ha az értékesítés külföldre irányul és a 89. vagy a 98. §-ban szereplő adómentességi feltételek fennállnak, akkor az értékesítés adómentes.

Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Az új szabályozás értelmében az a nő, aki kereső tevékenységgel és gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat.

Az Országgyűlés 2010. december 20-i ülésnapján fogadta el az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXX. törvényt (a továbbiakban: Tnymód.) A Tnymód., és a TnyR. módosításáról szóló 354/2010. (XII.30.) Korm. rendelet egyaránt a Magyar Közlöny 2010. évi 200. számában, 2010. december 30-án jelent meg.

A jogalkotó által megfogalmazott módosítások közül a legjelentősebb az, amelynek értelmében a nők legalább 40 évi keresőtevékenység és gyermeknevelés után az öregségi nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe.

A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések 2011. január 1-jétől hatályosak. Az igénybejelentéseket a K02 vagy K03 számú űrlapon, személyesen, postai úton, illetve – a megfelelő jogosultság birtokában elektronikusan az Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani.

A K02 számú űrlapot abban az esetben kell alkalmazni, ha az igénylőnek korábban már volt nyugdíjigénye, illetve szolgálati idő elismerési kérelme, a K03 számú űrlapot pedig ilyen előzmények hiányában kell kitölteni. Az űrlapok letölthetőek az országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság internetes honlapjáról (www.onyf.hu), a Nyomtatványok főmenű Nyomtatványtárából.

A Tnymód. a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása szabályai körében jogosultsági időről beszél, amelynek két esetkörét különíti el:
— a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyt, és
— a gyermekneveléssel összefüggésben szerezhető (időtartamban maximalizált) jogosultsági időt.

A gyermekneveléssel összefüggésben szerezhető jogosultsági idő körébe tartozik a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Hogyan egészíthető ki állami nyugdíjunk?

Nagyon úgy fest: a nyugdíjrendszer kötelező magánnyugdíj-pénztári pillérére nem sokan számíthatunk öregkorunkra. Ez a pillér jól egészíthette volna ki az érintett pénztártagok havi állami nyugdíjait. Vajon maradt-e alkalmas szisztéma az öregkori létbiztonság megteremtésére?

Feszült figyelemmel lesi az ország a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítását. A kormány az állami nyugdíjrendszerbe tereli mindazokat, akik beléptek a második pillérbe, vagyis a kötelező magánnyugdíj-pénztárakba. De mit tegyen az, akinek az állami nyugdíj biztosan hatalmas jövedelem-visszaesés lesz, miként egészítheti ki ő megbízhatóan és hosszú távra a nyugdíjkori havi jövedelmét?

Sokunknak ugyanis biztosan képtelenség lesz az állami nyugdíjból megélni. Ahány ember, annyi képlet, de a mai árakon vett 40-60-80 ezer forintos nyugdíjakból képtelenség lesz megélni. Azt mindenkinek egyénileg kell meghatároznia, hogy milyen jövedelemre szeretne nyugdíjas éveiben számítani.
Rengeteg hüvelykujj-szabály van.

Mondják, hogy az aktív időszak jövedelmének 70 százaléka szükséges, kevesebb kell öltözködésre, közlekedésre, távközlésre, több kellhet az otthoni rezsire, az egészségügyre. Mondják, hogy a havi jövedelmi szükséglet 150-szeresét kell felhalmozni a nyugdíjig, egy másik szabály szerint az átlagjövedelműeknek havi 45 ezer forintot kell aktív hónapjaikban félretenni, hogy ne romoljon az öregkori életminőségük. Minden szabály változhat azonban, például azért, mert egyre tovább élünk.

Hová nyúljunk?
A második pillér vélhetően halál fia, de maradtak ugyanakkor öngondoskodási, előtakarékossági lehetőségek: önkéntes pénztárak, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ-R), a tartós befektetési szerződések, a lakásért életjáradék programok.

Melyikkel kísérletezzen az, aki előre szeretne tervezni a nyugdíja mellé havi 100-200 ezer forint, élete végéig rendelkezésre álló kiegészítéssel? Sokak számára a legjobb megoldás valamilyen életjáradék megszerzése. A biztosítók a hosszú évek során felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításainkért, vagy bárhogyan máshogyan megszerzett tőkéért cserébe kínálnak ilyet. Speciális szolgáltatók pedig lakásokért cserébe kínálnak életjáradékot.

Ám Magyarországon mégis alig ismeri a lakosság és éppen ezért nagyon kevesen rendelkeznek valamilyen nyugdíjt kiegészítő életjáradékkal. A nagy áttörést az jelenthette volna, ha a nyugdíjkorhatárt elérő magánnyugdíj-pénztári tagok kötelezően életjáradékossá válhattak volna. Jelen politikai helyzetben az tűnik valószínűbbnek, hogy csak a jóval kisebb létszámú önkéntes pénztári tagság, illetve a NYESZ-R számlások választhatnak majd életjáradékot, illetve bárki más, aki idős korára felhalmoz elegendő megtakarítást, és abból életjáradék-jogosultságot vesz.

Örökjáradék, tőkefelélés
A nyugdíjcélra alkalmas járadékok között meg lehet különböztetni az életjáradékokat és a biztos járadékokat. Utóbbiakban nincsen kockázat-kiegyenlítési elem, előre pontosan kiszámítható a pénzügyi konstrukció. Ilyen például az örökjáradék, amikor pusztán a felhalmozott tőke kamatozik, és a nyugdíjra jogosult a tőkéjéhez nem is nyúl (azt majd az örököseire hagyja, és ő csak a tőke kamataiból egészíti ki jövedelmét), ehhez persze sok tőke kell.

Nézzük meg ezt számokkal! Ha például 5 százalék az aktuális kamatszint, akkor 20 százalékos kamatadó mellett havi 100 ezer forint nyugdíjcélú kiegészítéshez közel 30 millió forint tőkére van szükség, havi 200 ezerhez pedig 60 millió forintra. Igaz, aki hosszabb távon optimalizál, biztosan kialakíthat olyan megoldást is, hogy ne kelljen mindig kamatadót fizetnie, vagyis még hosszabb lehet a takaró. Kialakítható olyan konstrukció is, amikor a nyugdíjas a tőkéjét és annak hozamait is feléli, ezzel magasabb havi jövedelmet, magasabb életszínvonalat biztosít magának. E járadéknál is a tőke kamatozik, de többet használunk fel, mint amennyi a kamat, vagyis folyamatosan fogy a tőke, végül teljesen elfogy. Ameddig ez terveink szerint történik, akkor ezzel nincsen semmi baj.

Egy veszélye azonban van, az, hogy nem tudjuk meddig élünk. Mi van, ha elfogyott a pénz és még mindig életben vagyunk? Bizony meg kell tippelni életesélyeinket, mert minél gyorsabban éljük fel a tőkét, annál több havi kiegészítésre futja belőle. Ha a 20 millió forintos tőkénket 10 év alatt feléljük, akkor az 5 százalékos kamatszint és a 20 százalékos kamatadó mellett megvan a havi 200 ezer forintos nyugdíj-kiegészítés, ha azonban 20 évre terveznénk még, akkor csak 120 ezer forinttal nyúlik meg a takaró havonta.

Életjáradék
Fentiekkel szemben az életjáradék legnagyobb előnye, hogy tervezhető és biztonságos, életünk végéig megkapjuk ezt a bizonyos nyugdíjcélú kiegészítést. Örökül ugyan nem hagyunk a pénzünkből, még akkor sem, ha húszmillió forintért veszünk életjáradékot és pár hónap múlva eltávozunk az élők sorából, ha azonban matuzsálemi kort élünk meg, a havi pénz akkor is végig jár. Vagyis, ha korán meghalunk, mi pénzügyileg is rosszul járunk, jól jár viszont a biztosító, ha sokáig húzzuk, akkor rosszul jár a biztosító, ezt hívják veszélyközösségnek. A veszélyközösséget összefogó szolgáltató, például egy életbiztosító ugyanis átcsoportosít, aki előbb hal meg, annak a pénze átmegy a később elhalálozók felé.

Mindezt persze lehet bonyolítani, házaspároknak kialakított termék például a kétszemélyes életjáradék, ilyenkor a két kedvezményezett közül az eredeti megtakarító halála után a másik továbbra is kap életjáradékot, az már a szerződés specifikuma, hogy a korábbi összeget, vagy annál kevesebbet.

Mennyi az annyi?
Mindez az elmélet, de az nagyon érdekes, hogy mekkora összeg befizetésével, milyen életjáradék vehető meg? A biztosítók halandósági táblák segítségével igyekeznek megtippelni, hogy ügyfelei átlagosan meddig élnek. Nem egyszerűen a várható, átlagos magyar életkorból indulnak ki, hanem minden életkorra megvan az a statisztikai adat, hogy az adott életkorú személy várhatóan még meddig fog élni.

Egy kiragadott példával, ha valaki 62 éves, akkor még várhatóan 18,5 éve van hátra. Ha 63 éves, akkor pedig 17,7. Nem egy évvel csökken az érték, hiszen a 62 és 63 éves koruk között elhalálozó emberek húzták le a várható átlagos életkorra vonatkozó értéket, a többiek átlagos várható életkora már magasabb. A halandósági táblának sok egyéb specialitása is lehet, mint az aktuális életkor (a nem, az iskolai végzettség, a lakhely, no és persze az adott személy konkrét egészségügyi állapota).

Ráadásul folyamatosan nő a várható élettartam is. Az életjáradékok egészen máshogy működnek, mint az állami nyugdíj, ahol nem az idős ember felhalmozott tőkéje, hanem az aktuális munkavállalóktól elvont járulék a kifizetések alapja. Az életjáradék mindig 12 havi (nincsen benne a politika által megszavazott extrahónap), és a biztosító képletei leginkább a mortalitás változásától és a biztosító befektetéseinek hozamától függ. Vagyis, elméletileg a biztosító annál jobb életjáradékokat tud ígérni, minél jobb hozammal tudja a tartalékokat megforgatni és minél alacsonyabb költséggel dolgozik. Éppen ezért egyáltalán nem biztos, hogy a versengő biztosítók éppen ugyanakkora életjáradékot ígérnek egy adott összegért cserébe. Ha valaki úgy dönt, hogy önkéntes pénztárban, NYESZ-R számlán, vagy éppen tartós befektetési számlán felhalmozott tőkéjéből idős korában életjáradékot vesz, érdemes jól körülnéznie,

Anomáliák
A vélhetően hosszabb távon is megmaradó előtakarékossági módozatoknak vannak speciális nehézségei, tudnivalói. Az önkéntes pénztáraknál a tagok az egyösszegű kivét, a fokozatos kivét, esetleg a járadékformák mellett is dönthetnek. Az eddigi tapasztalatok szerint a legnépszerűbb a fokozatos, adómentes kivét. Aki ugyanis adómentesen szeretne hozzájutni a pénzéhez, tíz évig egyáltalán nem nyúlhat a felhalmozáshoz, utána a felhalmozott hozamot már felveheti (a későbbiekben háromévente ezt megismételheti), és a tízedik év utáni második évben, majd évente felveheti a tőkerész 10 százalékát, vagyis a huszonegyedik évre vehet ki minden pénzt adómentesen.

A lakásért életjáradék szolgáltatást a válság miatt jelenleg inkább csak elméletben érdemes áttekinteni, valójában nem nagyon van piaci aktivitás. Mindenesetre a modell szerint a pénzügyi intézmény megvásárolja az időskorú ember ingatlanát, ugyanakkor az idős embernek nem kell kiköltöznie, élete végig haszonélvezeti joggal bír, és már javarészt a tulajdonos fizeti a karbantartást, a költségeket. Az idős ember életjáradékot kap, sőt a vételár egy részét egy összegben is megkaphatja. A járadék mértéke sok tényezőtől függ, az ingatlan értékétől, az egy összegben felvett összeg pénz mértékétől, az eladó korától, várható élettartamától.

Két negatívummal mindenképpen tisztában kell lenni az idős embereknek, az életjáradék nincsen ingyen, mindenkinek meg kell értenie, hogy innentől csak haszonélvező a lakásban, a lakás nem az övé, és így értelemszerűen örökül sem képes hagyni a kisunokáknak., iIlletve a másik, talán kevésbé evidens szabály, hogy az ilyen lakáseladásnak is vannak adóvonzatai. A NYESZ-R-nél a előtakarékosság megbontása problematikus, vannak ugyan szabályok, hogyan lehet tartós befektetési szerződésbe konvertálni ezt a nyugdíjcélú előtakarékosságot, de mindenkinek tudnia kell, hogy amint hozzányúl a megtakarításához, a teljes összeg további fialtatására elvész az addigi adókedvezmény.

járadékszolgáltatás
A tartós befektetési szerződés nem kifejezetten nyugdíjcélú előtakarékosság, hanem inkább középtávú konstrukció, remekül alkalmas a kamatadó elkerülésére, de sok benne a rugalmatlanság. Szolgáltatóhoz, befektetési típushoz köt, ráadásul sokszor rugalmatlanabb, mint egy normál számla. A tartós befektetési számláról például a legtöbb szolgáltatónál már a felhalmozási időszakban sem lehet pénzt kivenni, csak a számla megszüntetésével és valamennyi felhalmozott befektetés likvidálásával.
(f: fn.hu)

A nyugdíjról...

A törvényi szabályozás szerint 2001 és 2009 között bezárólag az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett nettó átlagkereset-növekedés átlagával kellett emelni az előző évben megállapított nyugdíjakat.

2010. január 1-jétől a nyugdíjak emelésére vonatkozó szabályok azonban megváltoztak. Az idei évtől érvényes szabályozás szerint: amennyiben a GDP növekedésének tervezett mértéke:

- nem éri el a 3 százalékot, akkor a fogyasztói árnövekedés tervezett mértékének megfelelően,

- legalább 3 százalék, de nem éri el a 4 százalékot, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett (országos nettó) átlagkereset-növekedés 80/20 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelően,

- legalább 4 százalék, de nem éri el az 5 százalékot, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett (országos nettó) átlagkereset-növekedés 60/40 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelően,

- legalább 5 százalék vagy annál több, akkor a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett (országos nettó) átlagkereset-növekedés 50/50 százalékos

arányban kell emelni a nyugdíjakat.

Amennyiben az árnövekedés és a nettó átlagkereset-növekedés (és 2010-től a változatlan áron számított GPD-növekedés) várható mértéke adott évben legalább 1 százalékponttal meghaladja a tervezett mértéket, akkor novemberben kiegészítő nyugdíjemelést kell adni január 1-ig visszamenőleg.

Abban az esetben, ha a különbség 1 százalékpontnál kisebb, úgy a nyugdíjemelési különbözetet az adott évben egy összegben kell kifizetni a nyugdíjasoknak, s a következő év januárjában az akkori emelési mérték és a különbözet együttes hatását kell érvényesíteni.

Hogyan fizetik a nyugdíjat?
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a juttatásokat at erről szóló határozat közlését követő 10 munkanapon belül

1. postai kézbesítés útján vagy a számlájára utalva,
2. a valamely EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén valamely EGT-államban lévő számlára,
3. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy számlára
utalják.

Az első pontban ismertetett esetekben a nyugdíjasok a következők szerint juthatnak nyugdíjukhoz:
a) ha a nyugdíjat postai úton kézbesítik, akkor a nyugdíjas az ún. postai kifizetési naptárban - amelyet a Magyar Posta Zrt. juttat el az adott évet megelőzően az érintettnek - meghatározott napon jut hozzá az ellátásához, vagyis aznap visz ki a postás.
b) ha a nyugdíjas pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor a banki jóváírások időpontjai az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján (www.onyf.hu) ellenőrizhetőek.

Mikor, meddig és kinek fizetnek?
A nyugdíjat mindig az adott hónapra fizetik, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították, egészen addig a napig, amíg a jogosultság megszűnéséig, de legfeljebb a nyugdíjas halálának hónapjáig.

A folyósítás, kifizetés megkezdésekor a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az alábbiakat küldi ki a nyugdíjasnak:
• a folyósított ellátás törzsszámáról (mint azonosító szám) szóló igazolást (nyugdíjas igazolást).
• utazási utalványt.
• a folyósítás megindításáig már esedékessé vált és az egy összegben kiutalt ellátásról, az esetleges levonásokról szóló elszámolást.
• a bejelentési kötelezettségről, illetve „fontosabb tudnivalókról" szóló tájékoztatót.

A nyugdíjast a halál napját magába foglaló hónap végéig illet meg nyugdíj. A fel nem vett ellátást a nyugdíjassal - annak halálakor - közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, testvére igényelheti - ebben a meghatározott, egymást követő sorrendben, a halálesetet követő egy éven belül. Ha az elhunyt nyugdíjassal nem élt senki egy háztartásban, akkor az örökös a hagyatéki végzés jogerőssé válásától számított egy éven belül juthat hozzá.

Az egykori nyugdíjassal együtt élt családtag részéről az igényléshez elegendő egy erre a célra rendszeresített nyilatkozat kitöltése, amelyből megállapítható a rokoni kapcsolat, az egy háztartásban történt együttélés, továbbá tartalmazza az elhunyt adatait, az ellátásának folyósítási törzsszámát. Örökös részére a jogerős záradékkal ellátott öröklési bizonyítvány, illetve hagyatéki végzés alapján fizethető ki a fel nem vett nyugellátás.

A hivatal azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a jogosult elhalálozásának tényét és annak időpontját a nyugdíjassal (járadékossal) közös háztartásban élő 10 munkanapon belül köteles bejelenteni.
f:adózóna.hu
Molnár László
Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjfolyósító Intézet igazgatója