Megnyílt a 10 milliós fejlesztési keret a hazai kisvállalkozások előtt: az új 5+5 támogatási konstrukcióban 5 millió forint vissza nem térítendő támogatás és 5 millió forint kedvezményes hitel segíti a főként vidéki szereplőket.
2026. szeptember 7., hétfő
2026. február 19., csütörtök
2022. október 27., csütörtök
Gombamérgezések...
2022. március 11., péntek
NAK TechLab verseny
Az online tájékoztató eseményre regisztrálni itt lehet: https://bit.ly/363BhGB
További részletek és jelentkezés: www.naktechlab.hu/hackathon2022
2022. március 2., szerda
KSH - kkv tervező
A Központi
Statisztikai Hivatal a magyarországi kis- és középvállalkozások
támogatására hozta létre a kkv-tervezőt, az új online felület célja,
hogy könnyen átlátható, interaktívan kereshető, területi és országos
statisztikai adatokkal segítse a kis- és középvállalkozókat (kkv) üzleti
döntéseikben - közölte a KSH kedden az MTI-vel.
Az
új online felületen, amely a hivatal honlapjáról érhető el, a kkv-k
vezetői olyan információkhoz juthatnak hozzá, mint például a
környezetükben élő jelenlegi és potenciális vásárlóik átlagos jövedelme,
vagy éppen fogyasztási szokásaik. Tájékozódhatnak egyebek mellett az
egyes megyék munkaerőpiacáról, a nyilvántartott álláskeresőkről, a
turisztikai kínálatáról és keresletéről is. A kkv-tervezőn keresztül
egyedi adatkéréssel is fordulhatnak a vállalkozók a KSH felé.
A
közlemény idézte Freid Mónikát, a KSH Tájékoztatási Igazgatóságát
irányító elnökhelyettesét, aki elmondta, egyetlen üzleti vállalkozás sem
lehet sikeres az adatok értő feldolgozása nélkül. Az adatalapú üzleti
döntések a célcsoportok, a mikrokörnyezet gazdasági-társadalmi
statisztikai adatainak ismeretéből indulnak ki, és azok folyamatos
nyomon követésével egyszerre mérséklik a működésnél fellépő esetleges
veszélyeket, segítenek kijelölni a fejlesztési irányokat is.
Hozzátette,
a kkv-tervező kialakításával a hivatal célja az volt, hogy a
rendelkezésére álló adatvagyonnal közvetlenül segítse a vállalkozók, a
magyar gazdaság fejlődését.
Az elnökhelyettes kiemelte: a 2021
előzetes adatok szerint a Magyarországon működő mintegy 850 000 kkv,
több mint 3 millió munkavállalót foglalkoztatva, az értékesítés nettó
árbevételének 41,2 százalékát, a nemzetgazdasági beruházások 32,1
százalékát adta. Ezért nem mindegy, hogy ezek a vállalkozások milyen
pályát futnak be, mekkora gazdasági sikereket képesek elérni -
fogalmazott a közleményben a szakember.(F:mti)
2011. december 3., szombat
Gazda Hírek - 2011.12.03
Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com |
www.farminfo.hu
A világ termőtalajának negyede erősen erodálódott
Karácsony közeledtével ismét fokozott ellenőrzéseket végez a NAV
Támogatás mezőgazdasági utak fejlesztésére
Engedélyhez kötik a légi permetezést
A mostani felvásárlási ár mérsékeli a sertéstartók veszteségét
Vidéken sem épülhetnek 300 négyzetméteresnél nagyobb üzletközpontok!
A CBA Hungarikum delikát üzleteket nyit Európa-szerte
Elfogadta az országgyűlés az új mezőgazdasági kockázatkezelési törvényt
Újabb termékeket sújthatnak adóval
235 millió helyi élelmiszerek kampányára
Izmosodhat Magyarországon a minőségtudatos fogyasztás
Négyszáz forintos benzinnel számol a NAV
Új típusú kontraktus jön az árutőzsdén
Az élelmiszerbiztonság kiemelt feladat
Kiderült, mi a nemzeti érdekünk
Tavaszi vetésű növényeink startertrágyázásáról
Dél-dunántúli regionális sertésprogramot indít a Kaposvári Egyetem és a Kométa
MK. 140. szám
NFA pályázatok
Így fejlesztenék a vidéket
Decemberben fizetik ki a GMO-pénzeket
A francia libamáj kétharmada Magyarországról származik
Száz éve nem volt ilyen: megállt az élet a Dunán
Rágcsálók gyérítik az amúgy is gyenge vetéseket
Még bőven van miért lobbiznunk a közös agrárpolitikában
Hektáronként 140-150 eurós alaptámogatásra számíthatunk az új KAP-ban
Módosul a jövedéki adó szabályozása
Nincs még vége a termőföldárak növekedésének
Kinek rossz a fordított áfa?
Összefogtak itthon a dohányipari befektetők
Fejlett mezőgépiparra van szüksége a magyar mezőgazdaságnak
Több tízmillárdos károkat okoz a szárazság a földeken
Tájékoztató a jövő évi adóváltozásokról
Megalakult a Tokaj-Hegyalja Világörökségi Térségfejlesztési Programiroda
Netadclick hirdetési rendszer
2011. október 29., szombat
Gazda Hírek 2011.10.29.
Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com |
www.farminfo.hu
MK. 121. szám
Dekalb Hírlevél 2011/17.szám
Több milliós kár - aszály miatt kell kitárcsázni a repcét
Egy hét alatt 75 %-kal drágult a paradicsom és uborka
Cukortermelés: kedvezőtlen uniós tervek
"Újabb anyagi és adminisztrációs terheket helyeznek a termelőkre"
Elkezdődött 60 ezer hektár állami földterület haszonbérleti pályáztatása
Kártérítést kaphatnak az erdőgazdálkodók
Állatjóléti szabályozás születhet a pulykaágazatban is
Lemorzsolódhat a kukoricapiac
Glattfelder Béla: EB-eljárás indulhat több tagország ellen a kötelező ketreccserék miatt
Erősödhetnek a családi gazdaságok
Felülmúlta a várakozásokat az idei napraforgótermés
Virágpiacokra csapott le a NAV
Közös felelősséggel a klímaváltozás ellen
Agrár Széchenyi Kártya: 5-6 millió forintos átlaghitellel számolnak a takarékok
Jövőre indulhat a demográfiai földprogram
Agrárium
BÉT - 2011.10.27
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ÁLLÁSFOGLALÁSA
Korrupciógyanúsak az állami földek pályázati kiírásai – állítja az Élőlánc
Átadásra került a 150 ezredik Széchenyi Kártya és az első Agrár Széchenyi Kártya is
Gyümölcsöző csemeteüzlet
VM:
arányos teherviselés a biztonságos élelmiszerekért
Netadclick hirdetési rendszer
2011. augusztus 10., szerda
PTI tájékoztató - 2011.08.09
Heti Online Hírlevél
Tartalom
A kiszállítás igazolása uniós értékesítésnél
Hány zsebe van az egyéni vállalkozónak?
Nyaraló hasznosítása vendégfogadás céljára 2011
Tanulók, diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága
Mit kell tudni az elektronikus árverésről?
A kiszállítás igazolása uniós értékesítésnél
Uniós értékesítésnél a kiszállítást nem csak harmadik személy végezheti, hanem az eladó vagy a vevő személyesen is. Amikor harmadik személy által történik a kiszállítás külföldre, úgy a Nemzetközi Közúti Árufuvarozás Egyezmény alapján előírt dokumentum kerül kiállításra (CMR). CMR okmány nem állítható ki, ha az eladó vagy a vevő szállítja ki az árut másik tagállamba saját fuvareszközzel, tekintettel arra, hogy árufuvarozási szerződés nem kerül megkötésre.
E szállítási módozattal kapcsolatosan nem kaptak egyértelmű eligazítást az adóalanyok a hatósági jogértelmezőktől. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján a következő dokumentálás javasolható: 1) Ha az eladó szállítja az árut a külföldi vevőjének, akkor különösen ügyelni kell a szállítólevél kiállítására és megőrzésére.
Ha az eladó autópályát is igénybe vesz a kiszállítás során, akkor a pályadíjról szóló bizonylatok megőrzésére is különös gondot kell fordítania, ugyanilyen módon az üzemanyag vásárlások bizonylatait is meg kell őrizni. E bizonylatolás (szállítólevél) gyakorlatilag elegendő kell, hogy legyen a kiszállítás igazolására, de javasolt egy külön dokumentum megszerkesztése és a vevővel történő aláírattatása, amely azt tartalmazza, hogy a terméket raktárra veszi és a vásárolt termék után a HÉA 20. és 68-69. cikk alapján adót fizet a szállítás célországában, vagy bármely hazánktól eltérő EU tagországban. 2) Ha a vevő saját maga szállítja el a terméket, akkor szintén kiállításra kerül egy szállítólevél.
Célszerű a vásárló személyazonosságáról meggyőződni és a személyi okmányt lemásolni. Külön dokumentumot kell szerkeszteni („Isten bizony okmány”), amelyben a vevő nyilatkozik és kötelezettséget vállal arra, hogy a megnevezett országba kiszállítja a terméket, ott raktárra veszi és a HÉA 20. és 68-69. cikk alapján adót fizet közösségi beszerzés címén.
Hány zsebe van az egyéni vállalkozónak?
Az egyéni vállalkozóként folytatott vállalkozói tevékenység egyik jellemzője, hogy a vállalkozás és a vállalkozás tulajdonosa, a magánszemély – szemben a társaságként végzett vállalkozói tevékenységgel – nem különül el egymástól.
Az egyéni vállalkozók nagy többsége is úgy gondolkodik, hogy az egyéni vállalkozás pénze egyben az ő pénze is, illetve az ő pénze egyben az egyéni vállalkozás pénze is. A vállalkozása pénz(ügy)eit az egyéb pénz(ügy)eitől nem különíti el, az éppen felmerülő kiadásokat (legyen az egy beszállítói számla kiegyenlítése vagy a kávézóban elfogyasztott kávé ellenértéke) a zsebében lévő pénzből egyenlíti ki. Ezen eljárás azonban egyáltalán nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek, azok szerint ugyanis az egyéni vállalkozónak minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítania, amelynek adatait a nyilvántartásaiban is rögzítenie kell.
Vagyis az egyéni vállalkozás pénzügyei annyiban mindenképpen eltérnek az egyéni vállalkozó egyéb pénzügyeitől, hogy azokról folyamatos nyilvántartást kell vezetnie, amely nyilvántartásban azt is fel kell tüntetni, ha az egyéni vállalkozás valamely kiadását az egyéb (a vállalkozásba be nem vont) pénzeszközeiből egyenlíti ki.
Amennyiben az egyéni vállalkozó egy beszállítói számlát nem az egyéni vállalkozás pénzeszközeivel, hanem az egyéb (például munkabérből származó) pénzeszközeivel fizet ki, akkor lényegében kölcsönt (tőkebetétet) nyújt az egyéni vállalkozásának, amelyről minden esetben bizonylatot kell kiállítani, s amely gazdasági eseményt a nyilvántartásaiban is szerepeltetnie kell.
Az adóhatóság által végzett ellenőrzések tapasztalatai szerint azonban a tőkebetétek dokumentálása és nyilvántartása az esetek jelentős részében még ma sem történik meg. A mulasztást egyrészt az adózás rendjéről szóló törvény mulasztási bírsággal szankcionálja, másrészt ezen mulasztás lényegesen megnehezíti az egyéni vállalkozás pénzmozgásainak nyomon követhetőségét, az adóellenőrzés során annak rekonstruálását, hogy a bevallott bevételek által nem fedezett kiadásokat le nem könyvelt tőkebetétekből, vagy eltitkolt bevételből finanszírozta-e az egyéni vállalkozó.
A bizonylat kiállítási és nyilvántartási kötelezettség fennáll abban az esetben is, amikor az egyéni vállalkozó a vállalkozás pénzét, magáncélra használja fel, ami a jogcímtől függően akár jövedelemszerzésnek is minősülhet.
Forrás: www.apeh.hu NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága
Nyaraló hasznosítása vendégfogadás céljára 2011
A nyaraló vendégfogadás céljára történő hasznosítása – eltérően az ingatlan bérbeadás általános szabályaitól - egyéb szálláshely-szolgáltató tevékenység, amelyet csak adószámmal rendelkező magánszemély végezhet. A jegyző által kiadott működési engedély birtokában adószámot a 11T101 sz. „Bejelentő- és változásbejelentő lap azon magánszemélyek részére, akik adószám kiváltására kötelezettek, de nem szerepelnek az egyéni vállalkozók nyilvántartásában” nyomtatványon lehet igényelni. A bejelentkezéssel egyidejűleg tételes átalányadózás választható.
Ezt az adózási módot az adóév egészére akkor lehet választani, ha magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra a tulajdonában, haszonélvezetében lévő egy lakásban vagy üdülőben folytatja. A tételes átalányadó éves összege szobánként 32 ezer forint (negyedévenként 8 ezer forint), az egészségügyi hozzájárulás éves összege 6 400 forint (negyedévenként 1 600 forint), melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a fizető-vendéglátó tevékenységét az adott év folyamán megszünteti.
Ha valaki nem választja a tételes átalányadózást, mert pl.: csak nagyon rövid ideig tudja kiadni a nyaralóját, vagy a szükséges feltételeknek nem felel meg, akkor neki az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. Ebben az esetben a jövedelem az összevont adóalap részét képezi, kiszámítása kétféle módszerrel történhet. Egyik esetben a bevételből kizárólag a bevétel megszerzése érdekében felmerült költségek (pl.: rezsiszámlák, értékcsökkenés) vonhatók le.
A másik lehetőség, ha a bérbeadó nem rendelkezik számlákkal, akkor ő a bevétel 10%-át igazolás nélkül is levonásba helyezheti. Mindkét költségelszámolás esetén a kiszámított jövedelem összegét fel kell bruttósítani, azaz 1,27-el megszorozni és ennek az összegnek a 16 százalékát kell adóelőlegként a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-ig megfizetni.
Egészségügyi hozzájárulást ez esetben is kell fizetni (nyugdíjasnak is), ami az adóelőleg alapját képező jövedelem 27 százaléka, figyelemmel a kapcsolódó költség-elszámolási szabályokra. A személyi jövedelemadó bevallást önadózóként kell elkészítenie a fizető-vendéglátást végző magánszemélyeknek, melynek határideje a következő év május 20-a, kivéve az áfa fizetésre kötelezett személyeket, akiknek február 25-ig kell leadniuk a bevallásukat. Forrás: www.apeh.hu Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli regionális Adó Főigazgatóság
Tanulók, diákok egészségügyi ellátásra való jogosultsága
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség olyan alanyi kört érint, akik nem állnak biztosítási jogviszonyban és nem jogosultak egészségügyi ellátásra a társadalombiztosítási törvény alapján. (Tbj. 1997. évi LXXX. Törvény 16. § (1) bekezdés a)-p) és s)-t) pontja, 13. §.)
Magyarországon a társadalombiztosítás egy olyan társadalmi kockázatközösség, melyben a részvétel mindenki számára kötelező és ez a részvételi kötelezettség, illetve fizetési kötelezettség teljesítése alapozza meg az egyes ellátásokra való jogosultságot.
Az iskolai tanév befejeztével, diákok esetében fontos tudni, hogy a diákigazolványuk érvényessége végéig, október 31-ig alanyi jogon, az ezt követő 45 napig passzív jogon jogosultak az ellátásra, ezután bejelentkezésre és járulékfizetésre válnak kötelezetté, ha addig nem válnak biztosítottá vagy jogosulttá. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre történő bejelentkezési kötelezettséget a belföldi magánszemély, a ’T1011-es adatlapon teljesítheti. A bejelentőlap alapján az állami adóhatóság mindaddig „automatikusan” terheli az egészségügyi szolgáltatási járulékot a magánszemély adóazonosító jelén nyilvántartott folyószámláján, amíg a változás, megszűnés a jelzett adatlapon benyújtásra nem került.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti, azonban az adóhatóság akkor is az eredeti kötelezett folyószámláján írja elő a havi járulék kötelezettségeket. Az átvállalásról a kötelezettnek 15 napon belül – a 11T1011-es nyomtatványon- kell bejelentést tennie a NAV felé, mely az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. A kötelezettség mértéke 2011. január 1-jétől havonta 5100 Ft, melyet a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell teljesíteni. Időarányos járulékfizetési kötelezettség esetén egy naptári napra az 5100 Ft harmincad részét kell figyelembe venni, azaz napi 170 Ft-ot.
A fizetési kötelezettség teljesíthető készpénz-átutalási megbízással (csekken), banki átutalással - NAV „Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek” elnevezésű 10032000-06056229 számú számlaszámra -, illetve a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyás fizetéssel is.
Mit kell tudni az elektronikus árverésről?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtási eljárásai során lefoglalt vagyontárgyak értékesítése hagyományos vagy elektronikus úton történik. Árverezésre kerülhetnek ingatlanok és ingóságok egyaránt. Az ingóságok között található például gépjármű, számítógép, ruházat, bútor, üzleti berendezés, háztartási, ipari, mezőgazdasági gép stb.
Az utóbbi időben az árverések döntő hányada Interneten folyik. Az árverések megtekintéséhez, licitálásához be kell lépni a hivatal internetes honlapjára ( ), innen pedig a korábbi APEH logóra kattintva, az „Árverések” menüpont kiválasztásával lépünk be az Elektronikus Árverési Felületre (EÁF-ra). Itt láthatjuk a futó és a meghirdetett árveréseket is. Licitálásra az Ügyfélkapun keresztül történő belépéssel és a regisztrációt követően van lehetőség.
Licitálni akkor tud az érdeklődő, ha kérte vagy kéri az Adóhivatal Ügyfélszolgálatán, vagy a Kormányablaknál, ill. az Okmányirodában a Magyarorszag.hu internetes oldalra történő belépéshez a regisztrációját és a jelszó megküldését. Ennek a jelszónak a felhasználásával lehet belépni a licitáláshoz. Az árverés megkezdése előtt megtekinthető a vagyontárgy az árverési hirdetményben közzétett helyen és időpontban. Ingatlan árverés esetén előlegként a becsérték 10 %-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság számlájára, átutalás útján meg kell fizetni. Ingó árverésnél nincs előlegfizetési kötelezettség. Javasoljuk a licitálás megkezdése előtt az árverésről szóló Üzemeltetési Szabályzat elolvasását.
A licitálási minimum összeg az árverési hirdetményben szerepel. A licitösszeg emelésének minimum összege 5.000 – 100.000 Ft közötti összeg, amely függ a vagyontárgy becsértékétől. A megtett ajánlat nem vonható vissza. Az elárverezett vagyontárgyakért sem az adós, sem az adóhatóság jótállással nem tartozik.
Az árverés lezárását követően a nyertes e-mailben és levél útján értesítést kap az árverési vételár kifizetésének módjáról és a vagyontárgy átvételéről. A postai kézbesítés átvételétől számított 8 nap áll rendelkezésére a vételár megfizetésére és az ingóság elszállítására.
Amennyiben a nyertes a vételárat nem fizeti meg, úgy az utána következő nyertes lép a helyébe és a vételár különbözetet meg kell fizetnie. A különbözet megfizetéséig további árverésen nem vehet részt.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2011. július 20., szerda
PTI tájékoztató - 2011.07.19
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-07-19
Tartalom
Új Széchenyi Terv pályázat nyílt a turizmus fejlesztéséért
Baromfi állatjóléti támogatások 2011-ben
Megszűnt a standolási kötelezettség
Közös őstermelői tevékenység esetén nem elég a regisztrációs szám
Magán-nyugdíjpénztár és volt tagja elszámolása
Új Széchenyi Terv pályázat nyílt a turizmus fejlesztéséért
A Turisztikai Célelőirányzat forrásainak terhére megnyitott pályázat célja a 2011. július 16. és 2012. március 31. között belföldön megvalósuló országos és nemzetközi szempontból jelentős turisztikai vonzerővel bíró kulturális, bor- és gasztronómiai, aktív turizmuságakhoz kapcsolódó tematikájú (lovas, vízi, kerékpáros, golf, természetjárás, öko, sport) legalább kétnapos rendezvények támogatása.
A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 150 millió forint, az elnyerhető támogatás 1-5 millió forint, az összes elszámolható költség maximum 40 százaléka.
A Turisztikai Célelőirányzat forrásainak terhére megnyitott pályázat célja a 2011. július 16. és 2012. március 31. között belföldön megvalósuló országos és nemzetközi szempontból jelentős turisztikai vonzerővel bíró kulturális, bor- és gasztronómiai, aktív turizmuságakhoz kapcsolódó tematikájú (lovas, vízi, kerékpáros, golf, természetjárás, öko, sport) legalább kétnapos rendezvények támogatása.
A pályázat beadása 2011. július 15-től 2011. augusztus 22-ig lehetséges.
A pályázat kezelője a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., a pályázati felhívás, a pályázati útmutató és a projekt adatlap 2011. július 15-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/fejlesztespolitikai-koordinacioert-felelos-allamtitkarsag) a Nemzetgazdasági Minisztérium (http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag) a Magyar Turizmus Zrt. (http://www.itthon.hu), az Új Széchenyi Terv (http://www.ujszechenyiterv.gov.hu) és a Közreműködő Szervezet, azaz a MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (http://www.magzrt.hu) honlapjáról tölthető le.
Baromfi állatjóléti támogatások 2011-ben
Négymilliárd forint nemzeti forráshoz jutnak a baromfitenyésztők 2011-ben, a rendeletmódosítás értelmében a baromfi állatjóléti támogatási kérelmek negyedévente nyújthatóak be - közölte hétfőn a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM)
A szaktárca közleménye szerint korábban a támogatható baromfiféléket a Belföldi Termékosztályozási Rendszer (BTO) számaival látták el a támogatási kérelmen. A rendelet módosítására azért volt szükség, mert a BTO megszűnésével a rendszer számai már nem alkalmazhatók, ezért a számmal ellátott támogatható baromfifélék meghatározását, a szárnyasokra vonatkozó pontos magyarázat váltja fel.
A jogszabály pontosítja a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám meghatározást is. Fontos, hogy a támogatott szárnyasok köre nem változik - áll a közleményben.
Az Európai Bizottság által jóváhagyott, és 2013. december 31-ig fenntartható állatjóléti támogatás elősegíti a baromfiágazat stabilizálását, és hozzájárul a vidéki munkahelyek megőrzéséhez. Az EU által jóváhagyott nemzeti segítségből azok a tenyésztők részesülhetnek, akik teljesítik az előírtakon túlmutató állatjóléti kötelezettségeket. A támogatási kérelmet 2011. augusztus 31-ig kell benyújtani.
A VM szerint az intézkedéssel nő a baromfiágazat versenyképessége, a fogyasztók biztonságosabb hústermékeket vásárolhatnak, a tenyésztők pedig kiszámíthatóbb jövedelemhez jutnak. A baromfiágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló rendelet július 17-től hatályos.
Megszűnt a standolási kötelezettség
A pénzügyőrök a vendéglátó helyeken péntektől nem vizsgálják a standolást, mivel ez a kötelezettség a jövedéki törvény módosításával megszűnt - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sajtó- és kommunikációs főosztálya.
Az alkoholtermékek készletforgalmi nyilvántartásának a vezetése - a vendéglátós szakzsargonban standolás - azoknak a kereskedőknek volt eddig kötelező, akik nem rendelkeznek jövedéki engedéllyel. Ezt törölte el a parlament a jövedéki törvény módosításával.
Közös őstermelői tevékenység esetén nem elég a regisztrációs szám
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett közlemény ismerteti: a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint mezőgazdasági ősztermelőnek azt a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyt lehet tekinteni, "aki a saját gazdaságában az Szja tv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt".
Az idézett szövegrészből az következik, hogy a regisztrációs szám birtoklása is megalapozza az őstermelői jogállást azzal, hogy ilyen esetben nincs is szükség a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az őstermelői igazolvány kiváltására.
Más a helyzet akkor, ha közös őstermelői tevékenységről van szó, mivel az Szja tv. ilyen esetben a regisztrációs számot nem ismeri el, őstermelői igazolvány kiváltásáról rendelkezik.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az értékesítési betétlap március 20-át követően történő érvényesítése esetén az érvényesítéséig érkezett bevételre és a felmerült kiadásra az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniuk a közös őstermelői tevékenységet folytatóknak, vagyis akinek a nevére érkezik a bevétel, vagy aki a költséget viselte, annak kell adóznia. Természetesen, ha a bevétel és a kiadás a regisztrációs számmal rendelkezőnél merül fel, akkor az őstermelőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók az értékesítési betétlap érvényesítéséig.
Magán-nyugdíjpénztár és volt tagja elszámolása
A volt pénztártagoknak első lépésként az érintett pénztárnak kell jelezniük a visszalépéssel kapcsolatos valamennyi problémájukat, s ha a kassza már elbírálta panaszukat, csak azután kezdeményezhetnek felügyeleti eljárást - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatójából.
A PSZÁF honlapján publikált közlemény felhívja a figyelmet arra: az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő, volt magán-nyugdíjpénztári tagoknak a visszalépéssel kapcsolatos valamennyi problémájukat, igényüket – például az egyéni számlán nyilvántartott követelés összege, a hozamgarantált tőke feletti összeg (reálhozam), a tagdíj-kiegészítés összege, a kifizetésekre vonatkozó kérések, kifogások – az érintett pénztárnak kell jelezniük első lépésként. A panaszt a közlemény szerint célszerű azonosítható, bizonyítható módon – lehetőség szerint tértivevényes küldeményként – eljuttatni a pénztárhoz.
A PSZÁF-ról szóló törvény szerint ugyanis a fogyasztó kizárólag azt követően kezdeményezhet fogyasztóvédelmi eljárást, miután a pénztárnál előterjesztette annak szolgáltatásával, eljárásával kapcsolatos panaszát, ám arra nem kapott választ, vagy a kassza a válaszadásra rendelkezésére álló 30 napos határidőt túllépte, illetve a válasz alapján a volt pénztártag feltételezi, hogy a pénztár a jogszabályokban előírt fogyasztói jogokat megsértette.
A felügyelet akkor jogosult eljárás lefolytatására, ha a volt pénztártag a pénztárhoz panaszt nyújtott be, de panaszára nem, vagy csak késedelmesen kapott választ; ha a pénztár nem kérte levélben tőle, hogy rendelkezzen a reálhozamról és/vagy tagdíj-kiegészítésről; ha a volt pénztártag dokumentálható módon nyilatkozott a reálhozam és/vagy tagdíj-kiegészítés utalásáról, azonban a pénztár az utalást nem ennek megfelelően teljesítette; ha a volt pénztártag kifogásolja, hogy a tagdíj-kiegészítés és reálhozam kifizetése késedelmesen történt meg.
A kérelmet postai úton, faxon, a felügyelet ügyfélszolgálatán keresztül személyesen és az ügyfélkapun keresztül is be lehet adni. A beadványnak tartalmaznia kell a kérelmet előterjesztő nevét, saját kezű aláírását, lakcímét, valamint csatolni kell hozzá az állításokat alátámasztó dokumentumokat (például a pénztárnál előterjesztett panasz, az arra kapott válasz, tértivevények) is.
A felügyelet felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy a PSZÁF a reálhozam és a tagdíj-kiegészítés mértékével, illetve az egyéni számlán jóváírt tagdíjak összegével kapcsolatos viták elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel. Ebből következően, amennyiben a volt tag a pénztár elszámolással kapcsolatos álláspontját nem fogadja el, bírósághoz fordulhat igényének érvényesítése érdekében.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2011. július 6., szerda
PTI tájékoztató 2011.07.5
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Étkezési utalvánnyal kompenzálható a nettó bérek csökkenése
Hogyan tájékozódjunk üzleti partnereink adatainak valódiságáról?
Diákokra vonatkozó munkajogi szabályok
Részesedések apportja
Jegyzett tőke leszállítása
Étkezési utalvánnyal kompenzálható a nettó bérek csökkenése
Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) szerint étkezési utalvánnyal kisebb munkáltatói teherrel kompenzálható a nettó bérek 2014-ig tartó csökkenése. Ez a szervezet szerint a belgazdaságra is kedvező hatást gyakorolhat, ugyanis belföldi fogyasztást generál, ráadásul a hazai vállalkozásoknak (vendéglátóhelyeknek, helyi kisboltoknak) teremt többletbevételt.
Bessenyey Bálint, az EUFE igazgatója szerdán a szervezet budapesti háttérbeszélgetésén elmondta: a Széll Kálmán Terv alapján az adójóváírás megszűnik, a szuperbruttó kivezetése pedig az esetek túlnyomó többségében nem tudja ezt a hatást ellensúlyozni. Hatékony és valós megoldást a bércsökkenés kompenzációjára az étkezési utalvány nyújthat: míg 18 ezer forint értékű étkezési utalvány teljes munkáltatói költsége 21.000 forint, ha ezt a bérbe építenék be, 10.368 forint nettó összeget kapna a munkavállaló.
A szuperbruttó kivezetése mintegy 80-90 milliárd forint többletet hagyna a munkavállalóknál, azonban az adójóváírás kivezetése 140-180 milliárd forinttal csökkenti a nettó béreket. Ahhoz, hogy ezt az összességében 60 és 90 milliárd forint közötti csökkenést a munkáltatók bérben kompenzálják, 120-180 milliárd forintot kellene bérnövelésre fordítaniuk. Az étkezési utalványok juttatásával 70-100 milliárd forint ráfordítással lehetne ellensúlyozni az alkalmazottak nettó bércsökkenését az egyesület szerint.
Az EUFE-t 2000-ben alapította a három, étkezési utalvány forgalmazásra szakosodott vállalat, az Edenred, a Le Cheque Déjeuner és a Sodexo. A piacon nemrég megjelent egy állami tulajdonrésszel rendelkező új szereplő, a Posta Paletta is.
Hogyan tájékozódjunk üzleti partnereink adatainak valódiságáról?
A gazdasági élet szereplői tevékenységük során számos vállalkozással kapcsolatban állnak. Mielőtt ténylegesen szerződést kötnének egymással, elengedhetetlen a partner felőli tájékozódás annak érdekében, hogy az általa kiállított számlát az adóalany a könyveiben az adó és számviteli szabályoknak megfelelően, jogszerűen tudja elszámolni.
Akkor jár el kellő körültekintéssel egy vállalkozó, ha minden nyilvános és közhiteles adatbázist megtekintve győződik meg az üzleti partnere adatainak helyességéről, valóságtartalmáról. Ehhez rendelkezésére állnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal különböző adatbázisai, melyeket a honlapon megtalál.
Itt a következőkről tájékozódhat:
1. Adóalanyok listái (ezen belül a konkrét társaság által foglalkoztatottak száma is megjelenik)
2. Köztartozásmentes adózók
3. Közösségi adószámok megerősítése
4. Nyomdai sorszámintervallumok (a nyomtatvány-előállítók részére kijelölt sorszámtartományok)
5. Adóhiányosok, hátralékosok, végrehajtás alatt állók
6. Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók
7. A felfüggesztett adószámok, illetve az ennek következtében törölt adószámok
Emellett társaságok esetén többlet információkat a cégbíróságnál is be lehet/kell szerezni, amelyekből például megállapítható a törvényes képviselő személye, azaz: ki jogosult szerződést kötni. A NAV a közigazgatási végrehajtás eljárás megindításáról és megszűntetéséről köteles értesíteni - többek között - a cégbíróságot, így a cégkivonatokban megjelenik a folyamatban levő végrehajtási eljárás ténye is. A cégbíróságon nyilvántartott adatok is közhitelesek és nyilvánosak, bárki számára megismerhetők.
A honlapon a társaságok által elkészített és közzétett éves beszámolók tekinthetők meg, melyek további fontos adatokkal szolgálhatnak egy-egy potenciális üzleti partner gazdálkodásáról, eszközeinek könyvszerinti értékéről.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Dél-alföldi Regionális Adófőigazgatósága
Diákokra vonatkozó munkajogi szabályok
Az Mt. 72. § (3) bekezdése alapján a munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Ugyanakkor a fiatal munkavállalókra vonatkozó különös szabályok túllépnek a munkaviszony határain. Az Mt. 72/A. § -a megállapítja: ha a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végez munkát (pl. megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján), a jogviszony létesítésére az Mt. következő szabályai kell alkalmazni.
• Az Mt. 72. §-át: E rendelkezés szabályozza a munkaviszony létesítésének életkori feltételeit.
• Az Mt. 76. § (3) bekezdését: A munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg. Így, ha gyámhatósági engedély kell a munkaviszonyhoz, ennek beszerzése nem kerülhető meg azzal, hogy a diákkal megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek.
• Az Mt. 79. § (3)-(4) bekezdését és (5) bekezdése második mondatát: Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető. Határozatlan időtartamúnak kell tekinteni a munkaviszonyt, ha a határozott időtartamú munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítésére, illetve meghosszabbítására az ahhoz fűződő munkáltatói jogos érdek fennállása nélkül kerül sor és a megállapodás megkötése a munkavállaló jogos érdekének csorbítására irányul. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama - a korábban létesített munkaviszony időtartamával együtt - az öt évet meghaladhatja.
Ezen túlmenően a foglalkoztatás során az Mt-nek a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályait is alkalmazni kell (lásd erről „A fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések” cím alatt írtakat!).
A fiatal munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések
Az Mt. a fiatal munkavállalók esetében az általánosnál szigorúbban korlátozza a munkaidő maximumát és a pihenőidő minimumát. A 129/A. § szerint a fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet. Hangsúlyozandó: e szabály nem a munkaidő mértékére, hanem a beosztás szerint elrendelhető munkaidő tartamára vonatkozik. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. Ez a szabály gyakorlatilag kizárja, hogy a fiatal munkavállaló egy hosszabb munkaidőkeretet és egyenlőtlen munkaidő-beosztás alapján a munkáltató „nagykorú” alkalmazottaival együtt dolgozhasson.
A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Ha a gyakorlatot említjük, e korlátozó szabály betartásának kontrollálására az esély meglehetősen csekély. De ha Önök felvesznek a nyári hónapokra egy 18. év alatti kollégát – azon túl, hogy rákérdeznek az életkorára -, kérdezzék meg, dolgozik-e egyidejűleg másutt.
Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ezzel szemben egyébként, az Mt. általános szabálya szerint munkaközi szünet csak a napi hat órát meghaladó tartamú munkavégzés esetén jár. A két munkanap közötti napi pihenőidő mértéke legalább tizenkét óra, kell, hogy legyen. A pihenőidő biztosításával kapcsolatban további munkáltatói megszorítás – munkavállalói garancia -, hogy a heti két pihenőnap közül az egyiket vasárnap kell kiadni és a nincs mód arra, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret alkalmazására tekintettel másként adják ki. Minderre egyébként sem lenne lehetőség, mert a fiatalok csak egyheti hosszúságú munkaidőkeretben foglalkoztathatók. Alappal vetődhet fel a kérdés: egy hétvégére (szombat-vasárnapra) nem lehet a fiatal munkavállalót jogszerűen alkalmazni?!
További korlát, hogy a fiatalok éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre sem vehető igénybe. Az ismertetett rendelkezések kógensek, azaz kötelezően alkalmazandók, ezektől eltérni még a felek megállapodásával sem lehet.
.
A fiatalok pótszabadsága
Az Mt. 132. § (1) bekezdése alapján a fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. A fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett [MK 120. szám]. Ha például a munkavállaló június 30-ig betölti 18. életévét, majd július 1-től munkaviszonyt létesít, az év felére jár az ötnapos pótszabadság fele, 2,5 munkanap, amely a kerekítés szabályai szerint három munkanapot jelent számára.
Részesedések apportja
Az idei év eleje óta nemcsak a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyereségével, hanem a részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek a ráfordítást meghaladó részével is csökkenthető az adózás előtti eredmény - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az adóalap-csökkentés feltétele, hogy a bejelentett részesedés egészét az adózó (vagy a jogelődje) az eladást, az apportként történő kivezetést megelőzően legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartsa nyilván.
Ha például egy adózó 2010-ben szabályszerűen bejelentette az adóhatóságnak, hogy 50 százalékos részesedést szerzett egy belföldi gazdasági társaságban, majd egy éven belül a bejelentett tulajdoni hányadból 1 százalékot értékesít (vagy apportál), a fennmaradó 49 százalék akkor sem minősül bejelentett részesedésnek, ha azt az adózó legalább egy éven át megszakítás nélkül nyilvántartja eszközei között. Az adózó ugyanis nem 49, hanem 50 százalékos részesedés-szerzést jelentett be az adóhatósághoz, így a csökkentő tétel alkalmazására nincs lehetősége.
Amennyiben azonban az adózó az 50 százalékos bejelentett részesedésből 1 százalékot egy év elteltével ad el (vagy apportál), úgy a fennmaradó 49 százalékos részesedés továbbra is bejelentettnek minősül. Így annak kivezetésekor az adózónak adóalap-csökkentésre nyílik lehetősége az értékesítés adóévi árfolyamnyereségével, illetve az apportálás következtében elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével - ismerteti a NAV.
Jegyzett tőke leszállítása
Ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, akkor az azt jelenti, hogy az adózó a részesedést nem tartotta az eszközei között folyamatosan. Ebből következően az egy éven belüli tőkeleszállításnál az adózó nem jogosult a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvezményre.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés dz) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti
-a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége,
-továbbá 2011-től a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladórésze
feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 86. § (3) bekezdés e) pontja szerint a rendkívüli bevételek között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett (járó) eszközök értékét.
Az Szt. 86. § (6) bekezdés f) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét.
A Tao. tv. 1. § (4) bekezdése értelmében e törvényt az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni.
Fentiekre tekintettel, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, akkor az azt jelenti, hogy az adózó a részesedést nem tartotta az eszközei között folyamatosan. Ebből következően az egy éven belüli tőkeleszállításnál az adózó nem jogosult a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvezményre (függetlenül a jegyzett tőke leszállítás utáni mértékétől, vagy attól is, hogy például egy 100%-os tulajdonos esetében a részesedés mértéke nem, csak az összege változik). Amennyiben a tőkeleszállítás eredménye nyereség, úgy annak összegével az egy éven túli tőkeleszállítás esetén sem csökkenthető az adózás előtti eredmény
-2010-ben azért nem, mert ez az ügylet nem értékesítés és annak kapcsán nem árfolyamnyereség, hanem rendkívüli eredmény keletkezik,
-2011-ben sem,függetlenül attól, hogy az adózó rendkívüli eredményt számol el, mert nem apport miatt történik kivezetés (nem apportálja a részesedést).
A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az adózónál a részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része.
Ez utóbbi előírásra tekintettel, ha a tőkekivonás útján megvalósuló tőkeleszállítás eredménye veszteség, akkor azzal az adóalap megállapításakor meg kell növelni az adózás előtti eredményt, függetlenül attól, hogy az egy éven belül vagy egy éven túl, illetve milyen mértékben valósul meg, mivel a bevonás kivezetést jelent e rendelkezés alkalmazásában.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228731297/2010.]
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.





