„Földet kérnek a magyar gazdák!”
címmel írtak nyílt levelet a magyar kormánynak Ács Sándorné és Ertsey
Attila, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagjai. Megítélésük szerint
ugyanis értelmetlen és megmagyarázhatatlan feltételek kerültek be a 65
ezer hektár állami föld bérletére szóló pályázati kiírásokba, amelyek a családi gazdálkodók jelentős részét megfosztják a részvétel lehetőségétől.
Az állami földekre kiírandó pályázat már második hónapja tartó előkészítése után az első pályázati felhívások már megjelentek az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) honlapján – írják közleményükben. A pályázati lehetőségre sokan abban a reményben várnak, hogy „végre visszakaphatják őseiknek a Rákosi-rendszerben elvett földjét. Mégis, most mindez veszélybe került!” – állítja az Élőlánc Magyarországért. A földek bérbeadására vonatkozó pályázati kiírás ugyanis értelmetlen és megmagyarázhatatlan feltételt tartalmaz, ami ismét a háttérben meghúzódó érdekkörökhöz juttathatja a földet a helyi gazdák helyett.
Az Élőlánc szerint ugyanis olyan követelmény került az állami földek bérleti jogára kiírandó pályázatok szövegébe, amely látszólag az állattenyésztést van hivatva fellendíteni, valójában azonban a családi gazdálkodók jelentős körét fosztja meg a pályázatban való részvétel lehetőségétől.
A pályázati kiírás egyik pontja szerint a gazdálkodónak vállalnia kell, hogy „a szerződés megkötésétől számított egy éven belül a pályázat tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egységnek (1 NE) megfelelő állatállományt alakít ki, és ezt a haszonbérleti szerződés megkötését követő 5 gazdasági évben is megőrzi”. Ez a kizáró követelmény egy kaptafára képzeli el a különböző adottságú földek hasznosítását, mindenütt előírva az állatállomány létszámának kötelező növelését – szögezik le a nyílt levél szerzői. Olyan területeken azonban, ahol ennek nincsenek meg a feltételei ez az előírás lehetetlen helyzetbe hozza a gazdálkodókat. Ilyen körülmények közt nem csoda, ha a több ezer hektáros területeket eddig bérlő tőkés társaságok meglepően magabiztosak – áll a levélben.
„Számos területen a földet eddig bérlő tőkés társaság annak ellenére végezte el az őszi vetést több száz hektáron, hogy a bérleti joguk tavalyi lejárta után kötött úgynevezett megbízási szerződésük 2011. október 31-én szintén lejár, a területre vonatkozó nyilvános pályázatot pedig még meg sem hirdették” – mondja Ács Sándorné. Talán a társaságok tudhatnak valamit, amit a családi gazdálkodók nem? – teszi fel a kérdést Az őszi vetés súlyos költségeit csak annak tudatában vállalhatták, hogy biztosak benne, övék lesz a nyertes pályázat.
Az Élőlánc tiltakozik az ellen, hogy becsapják az embereket, és elfogadhatatlannak tartja, hogy „ismét legyenek törvények felett álló egyének és csoportok”. Mint írják: „nem tűrjük, hogy a korrupció ismét belopakodjon a mindennapjainkba!”. Ezért követelik a pályázati feltételek módosítását, hogy „sem profitorientált tőkés, sem más külső pályázó ne lehessen megélhetési konkurense a helyi parasztcsaládoknak”.(F: mak/agromonitor.hu )
Az állami földekre kiírandó pályázat már második hónapja tartó előkészítése után az első pályázati felhívások már megjelentek az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) honlapján – írják közleményükben. A pályázati lehetőségre sokan abban a reményben várnak, hogy „végre visszakaphatják őseiknek a Rákosi-rendszerben elvett földjét. Mégis, most mindez veszélybe került!” – állítja az Élőlánc Magyarországért. A földek bérbeadására vonatkozó pályázati kiírás ugyanis értelmetlen és megmagyarázhatatlan feltételt tartalmaz, ami ismét a háttérben meghúzódó érdekkörökhöz juttathatja a földet a helyi gazdák helyett.
Az Élőlánc szerint ugyanis olyan követelmény került az állami földek bérleti jogára kiírandó pályázatok szövegébe, amely látszólag az állattenyésztést van hivatva fellendíteni, valójában azonban a családi gazdálkodók jelentős körét fosztja meg a pályázatban való részvétel lehetőségétől.
A pályázati kiírás egyik pontja szerint a gazdálkodónak vállalnia kell, hogy „a szerződés megkötésétől számított egy éven belül a pályázat tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában minden második hektár termőföld terület után 1 nagyállat egységnek (1 NE) megfelelő állatállományt alakít ki, és ezt a haszonbérleti szerződés megkötését követő 5 gazdasági évben is megőrzi”. Ez a kizáró követelmény egy kaptafára képzeli el a különböző adottságú földek hasznosítását, mindenütt előírva az állatállomány létszámának kötelező növelését – szögezik le a nyílt levél szerzői. Olyan területeken azonban, ahol ennek nincsenek meg a feltételei ez az előírás lehetetlen helyzetbe hozza a gazdálkodókat. Ilyen körülmények közt nem csoda, ha a több ezer hektáros területeket eddig bérlő tőkés társaságok meglepően magabiztosak – áll a levélben.
„Számos területen a földet eddig bérlő tőkés társaság annak ellenére végezte el az őszi vetést több száz hektáron, hogy a bérleti joguk tavalyi lejárta után kötött úgynevezett megbízási szerződésük 2011. október 31-én szintén lejár, a területre vonatkozó nyilvános pályázatot pedig még meg sem hirdették” – mondja Ács Sándorné. Talán a társaságok tudhatnak valamit, amit a családi gazdálkodók nem? – teszi fel a kérdést Az őszi vetés súlyos költségeit csak annak tudatában vállalhatták, hogy biztosak benne, övék lesz a nyertes pályázat.
Az Élőlánc tiltakozik az ellen, hogy becsapják az embereket, és elfogadhatatlannak tartja, hogy „ismét legyenek törvények felett álló egyének és csoportok”. Mint írják: „nem tűrjük, hogy a korrupció ismét belopakodjon a mindennapjainkba!”. Ezért követelik a pályázati feltételek módosítását, hogy „sem profitorientált tőkés, sem más külső pályázó ne lehessen megélhetési konkurense a helyi parasztcsaládoknak”.(F: mak/agromonitor.hu )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése