forrás: Agrya.hu, 2011/10/24 15:46
Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a
fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2011. évtől nyújtandó támogatások részletes
feltételeiről szóló miniszteri rendelet tervezethez az alábbi észrevételeket tesszük:
Teljes mértékben egyetértünk vele, hogy a jövőben nagyobb
hangsúly helyeződjön a szakmailag felkészült, mezőgazdasági termeléssel
élethivatásszerűen foglalkozó fiatal kérelmezők előnyben részesítésére. Ennek azonban, úgy tűnik,
hogy a jelenlegi támogatási jogszabály tervezet nem, vagy csak részben tud eleget tenni.
Részletes észrevételeink:
1.)
1.§ 3. pont és 4.§ (1) b) pont: főállásban végzett mezőgazdasági
tevékenység.
A főállás előírása lehetetlenné teszi a fiatal gazdálkodó
számára, hogy munkát vállaljon, gazdasága jövedelmét kiegészítse. Ez a feltétel azért
aggályos, mert 10 EUME üzemméret nem biztosít elegendő jövedelmet egy gazdálkodó (család)
számára. Amellett, hogy a mezőgazdasági tevékenységet az élethivatásának tekinti, ha
kizárólag abból nem tud megélni, lehetővé kell tenni számára az alternatív jövedelemszerző
tevékenység folytatását.
Javaslat:
Álláspontunk szerint a főállást nem kizárólagos feltételként
kell meghatározni, hanem az értékelés során előnyben
lehet részesíteni azokat, akik a mezőgazdasági tevékenységet főállásban, vagy alkalmazott bevonásával vállalják
(járulékfizetést vállalnak). Javasoljuk, hogy a pontozási szempontok közé kerüljön fel a
főállás (vagy alkalmazott) vállalása: pl. 2. évtől 20 pont, 3. évtől 15 pont, 4. évtől
10 pont, 5. évtől 0 pont.
2.)
1.§ 10. mezőgazdasági
üzem vezetője: a gazdaság részét képező
ingatlanok - beleértve a termőföldet is - tulajdonjogával vagy bérleti jogával
rendelkező, tevőleges mezőgazdasági tevékenységet végző, az egyéni vállalkozóra vonatkozó
jövedelemszámítás szerint adózó egyéni vállalkozó;
A korábbi támogatási jogcímek esetében a fiatal gazdálkodó
egyéni vállalkozónak megengedett a családi gazdaság keretein belüli gazdálkodás,
amennyiben ő a családi gazdaság vezetője. A családi gazdaság keretein belül történő
gazdálkodásnak többek között az előnye az, hogy annak tagjai az őstermelőkre vonatkozó szabályok
szerint adózhatnak.
Javaslat: a vezető fogalmának egyértelmű lehatárolása, a
jövedelemszámításra vonatkozó rész törlése.
3.)
3.§ (4): a „már nyújtott be” helyett: „már vett igénybe”
agrár vagy agrár-vidékfejlesztési célú támogatást - módosítást javasoljuk. Ezzel a módosítással rendezni lehet azokat a korábbi
elutasításokat, amik amiatt voltak, mert pl. nyújtott be kérelmet, de nem tudta visszavonni, mivel
elutasításra került (pl. határidőn túl benyújtott kérelmet nem lehet visszavonni mivel azt már
beérkezés után elutasítják).
(5) A tejkvóta igénylés mellett tisztázni szükséges továbbá
a történelmi bázissal kapcsolatos ügyeket is, amelyeknél a fellebbezéseket megnyerték a
támogatásigénylők. Ne kelljen újra emiatt fellebbezéseket beadni.
4.)
4.§ (1) g) gazdálkodási napló vezetési kötelezettség. A
gazdálkodási napló tartalmának, követelményeinek részletes bemutatása hiányzik (milyen
adatlapokat, milyen adattartalommal kell vezetni.)
4.§ (3) a) és b) pontoknál az „és azt fenntartja a működtetési
időszak végéig” zavaró és felesleges kritérium (ez már az előző rendeleteknél is
problémás volt). Egy elért magas üzemméret fenntartása sokszor a vetésváltás miatt sem
lehetséges (azonos nagyságú földterületen az 5 év alatt végig, jelentős ingadozást tud
mutatni az EUME). A kötelezettségeket – egyszerűen ellenőrizhetően – az SFH
betétlapon vállaltakhoz kell igazítani. Ahogy a (2) bekezdés egyértelműen tisztázza, hogy
a vállalt EUME-t az SFH- betétlapon meghatározott ütemezés szerint kell
teljesíteni. A (2) bekezdés meghagyását, a (3) a) és b) pontok
módosítását (elhagyását) javasoljuk.
5.)
5.§ (5): az EUME érték meghatározásához szükséges lenne
továbbá hozzátenni, hogy az adott időszakban hatályos 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 1. számú
mellékletében szereplő SFH értékeket kell figyelembe venni, illetve azt, hogy az EUMÉ-t gazdasági vagy naptári évre kell-e számolni. Továbbá az állatállomány számítására
vonatkozó rendelkezés hiányzik.
6.)
A 9.§ (Jogkövetkezmények) több bekezdése is tartalmaz
lehetséges szankciókat a vállalt üzemmérettől való elmaradásra, ami átfedéseket tartalmaz és
szinte értelmezhetetlenül bonyolult lett. Ezeket átláthatóbbá kell tenni pl.
összevonással.
Javaslat:
Szankcionálni lehet a 4 EUMÉ-tól való elmaradást, az SFH
táblázatban vállalt értékektől való elmaradást és az állattenyésztés és/vagy a kertészet arányától
való elmaradást. Ez mindössze 3 pontban megfogalmazható, nem pedig 1,5 oldalon
keresztül.
9.§ (2) nehezen értelmezhető, mivel a 10%-os kifizetési
kérelem benyújtásának feltétele a 4. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak teljesülése (mezőgazdasági
üzemének el kell érnie a vállalt EUME-t), a 9.§ (2) bekezdés pedig megenged 5 % elmaradást.
Az ügyfél, aki elmarad 5%-kal a vállalt üzemmérettől, nem lesz jogosulatlan igénylő
eszerint, de nem is nyújthat be kifizetési kérelmet?
9.§ (4) b), (5) b) és (7): a százalékpontonkénti elmaradásra
jutó 5 %-os mértékű szankció nagyon sok, összhangban a rendelet tervezet többi részével,
2%-ra csökkentése javasolt.
9.§ (7) b) nehezen értelmezhető pl. méhészek esetében, akik
vándorkaptárokkal dolgoznak. A méhészet esetében, hogyan kell értelmezni a 30 km
távolságot?
9. § (7) c) pont: a gazdaságátadási kérelem elutasítása nem
az ügyfél hatáskörébe tartozik, ezért az ahhoz kapcsolódó szankció nem indokolható.
7.) 1. melléklet:
A szakmérnöki végzettségek hiányoznak (pl. okleveles szőlész-borász
szakmérnök) a felsorolásból.
8.) 3. melléklet:
5. pont (Az ügyfél életvitelszerűen tanyán él legalább 6
hónappal a kérelembenyújtást megelőzően – 25 pont) A támogatási összpontszám több mint 15%-át jelentő feltétel
indokolatlan versenyhátrányba hozza a lehetséges kérelmezők többségét. A vonatkozó EK
rendeletek nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, az ÚMVP pedig nem tartalmaz olyan célrendszereket, indikátorokat, amelyek indokolttá tennék a tanyán élők ilyen
mértékű előnyben részesítését. A tanyás térségek fejlesztésről külön program
szól, az nem a fiatal gazdálkodók induló támogatásának feladata. A korábban alkalmazott
horizontális szempontok (roma, nő, csökkent munkaképesség) figyelembevételével az esélyegyenlőség
feltételei így is maximálisan figyelembe vételre kerülhetnek.
Javaslat: A szempont eltörlése, vagy az adható pontszám max.
5 pontban való meghatározása.
7. pont: (Az ügyfél átvevő a gazdaságátadási intézkedésben) A gazdaságátadási támogatás eddigi tapasztalatai (összesen
82 támogatott kérelem a 2 meghirdetés során) azt mutatják, hogy ebben a formájában nem
indokolt az összekötése a fiatal gazdálkodók induló támogatásával. Bizonytalan a
gazdaságátadási támogatási kérelem sikere, ráadásul annak bírálata nem esik időben egybe a
fiatal gazdálkodó kérelmével. A gazdaságátadást az EMVA gazdaságátadási támogatás
igénybevétele nélkül is meg lehet valósítani (a gyakorlatban ez tűnik az egyszerűbbnek is),
ami figyelembe vételre kerülhetne a fiatal gazda jogcímrendeletben.
Javaslat: a gazdaságátadás fogalma ne csak az EMVA
támogatással érintett gazdaságátadást jelentse, hanem egy idősebb gazdálkodótól a
gazdaság teljes átvételét (ajándékozási vagy adásvételi szerződéssel). A támogatási
kérelem benyújtásához mellékletként kérhető egy előszerződés vagy szerződéstervezet.
10. pont: (Az ügyfél életkora):
Javasoljuk, hogy az életkor pontozása esetén plusz 5 ponttal
megemelésre kerüljön a 18-24 év közötti korosztály. Gyakorlati tapasztalatból elmondható,
hogy friss diplomás, és végzett szakemberek a szülői vállalkozásban felnőve alkalmasak a
gazdaság későbbi vezetésére, a gazdaság átvételére.
C. és D. rész: a pénzügyi és az üzleti terv együtt sem kap
annyi pontszámot, mint a kérelmező adottságaira vonatkozó feltételek, pedig az üzleti és a pénzügyi terv alapján ítélhető meg leginkább a tervezett tevékenység életképessége.
Javaslat: a pontozási arányok újragondolása
Ahogy a pénzügyi tervnél, úgy az üzleti tervnél is szerepelhetne egy részletesebb pontozási szempontrendszer.
Összességében szinte a teljes értékelési szempontrendszer
átdolgozásra szorul, mert a jelenlegi formájában jelentős aránytalanságokat és indokolatlan
megkülönböztetéseket tartalmaz.
További néhány javaslatunk (inkább hosszú távú, következő
támogatási időszakra szóló):
- Igazolt belföldi, külföldi szakmai gyakorlattal rendelkező
kérelmezők plusz pontban részesítése.
- Az AKG, és az állatjóléti intézkedéshez hasonlóan
szaktanácsadói szerződés kötésének vállalása esetén plusz pont az értékelésnél.
- Egy maghatározott pontszámot elért kérelmezők további szűrése
meghallgatással, vagy helyszíni szemlével (vagy pl. két körös értékelés, előzetes
szűréssel)
- Egy „lakcímről” ne legyen több nyertes: A kérelmezőnek
nyilatkoznia kell, hogy közeli hozzátartozója nem ad be kérelmet ugyanabban a támogatási
kérelem benyújtási időszakban.
- Kommunikációs terv: egységesíteni lehetne, pl. egy közös
kiadvánnyal (periodikával), amiben az összes nyertes bemutatásra kerülne 1 oldalban,
fotóval. A jelenlegi fiatal gazda újsághirdetések inkább visszatetszést keltőek, mintsem a
kommunikációs terv eredeti céljait valósítanák meg.
Az ÚMVP keretében lezajlott eddigi két meghirdetett
támogatáson keresztül több mint 20 milliárd forint támogatásban részesült több mint 2.000
fiatal gazda. A második, 2010-ben lezárult meghirdetésnél a hozzávetőleg 900 teljesített
kérelemmel szemben több mint 6000 igénylő volt. Ez a jelentős túligénylés komoly
elégedetlenséget és feszültséget eredményezett az érintettek között. Az elutasított kérelmezők nem kis
számban bíróságon támadták meg az elutasító határozatokat.
Fenntartjuk azt a korábbi álláspontunkat, miszerint ilyen
kevés rendelkezésre álló forrás esetén a kialakult helyzetet újra kell gondolni (pl. az EK
rendelet által lehetővé tett kamattámogatás bevezetése). A Szövetségünkhöz érkezett
jelzések szerint újra igen komoly számú, több ezer kérelmezővel kell számolni. Emiatt a
keretek csak a kérelmezők igen kis hányada számára biztosítanának forrásokat. Ebből adódóan a
döntés után nagy elégedetlenséggel kell számolni, különösen ha az 5.§ (2)
alapján a támogatási kérelmek benyújtásának felfüggesztése szükségessé válik. Az amúgy is
szűkre tervezett beadási időszak (két és fél hét) miatt ennek a bekezdésnek a szerepeltetését
nem tartjuk célszerűnek.
Budapest, 2011. október 20.
Tisztelettel:
Dr. Weisz
Miklós
társelnök
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése