Mit tegyünk, ha túlzásba esik a NAV?

Jogtalan inkasszó esetén igen bonyolult és hosszadalmas a beszedett pénzt visszakérni, ezért azt célszerű adóelőlegként (persze kamatmentesen) a hatóságnál hagyni. Ennek elkerülése érdekében érdemes néhány nappal korábban utalni a NAV-nak. A revizorok keményen és jogszerűen dolgoznak a plusz 40 milliárdért.

Ahhoz, hogy a kormány által még idén megkövetelt plusz 40 milliárd forintot kisajtolja belőlünk a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), minden eszközt bevet.

Saját bevallásuk szerint csak úgy tudnak megfelelni a kormányzat elvárásának, hogy belső munkaerő átcsoportosításokkal, a hatékonyság fokozásával a rendelkezésre álló informatikai ismeretek, összefüggések gyorsított kiaknázásával és az így szerzett információk bevétel-orientált, célirányos felhasználásával, együttes erőfeszítéssel és teljes intenzitással dolgoznak az év hátralévő részében is. Ezen túl a fokozott ellenőrzéseket, az önkéntes jogkövetés serkentését, a közérdekű bejelentéseket (árulkodást) és a végrehajtást tevékenység erősítését is fontosnak tartják a kitűzött cél eléréséhez.

Az Ateceged.hu facebook oldalán olvasóink azt jelezték, szerintük az inkasszónál néha túlzásba is esik az adóhatóság. Arra panaszkodtak, hogy az áfát hiába fizették be határidőre (huszadikán, vagy ha az hétvégére vagy ünnepre esett, akkor szabály szerint az azt követő munkanapon), mégis inkasszálta a NAV a számlájukat, s utána nem is fizette vissza nekik az összeget.  

Érdemes korábban fizetni

Az adóhatóság sem zárta ki, hogy ilyen lehetséges. Például abban az esetben, ha az adózó átutalja az adót, és a banki átfutás ideje alatt a NAV is megindítja a végrehajtást, inkasszót, valóban előfordulhat, hogy több adót szednek be, mint amennyi az adótartozás. A fennmaradó összeget azonban – ha az adózónak más tartozása nem áll fenn – az adóhatóság hivatalból vagy az adózó kérelemre visszatéríti – tették hozzá.

Oldal György adószakértő szerint ott lehet a gond, hogy 2 nap, mire a NAV egyik részlegén bekönyvelik a befizetést, de közben a „másik íróasztal” beelőzhet az inkasszóval. Azt is megjegyezte, nem érti, hogy ha a hatóság észleli a hibát, minderről miért postai úton, írásban értesíti az ügyfelet, ahelyett, hogy a bevallásokat beküldő könyvelőnek/meghatalmazottnak elektronikus úton írnának a gyorsabb korrekció érdekében. Mire ugyanis a levél megérkezik, többnyire már nem is aktuális az abban közölt egyenleg. Oldal György azt tanácsolta, ha a vállalkozók meg akarják úszni az esetleges (téves) inkasszókat, inkább utaljanak egy-két-három nappal korábban, mint a végső adófizetési határidő.

Jogos szigor

Zara László adószakértő azt mondja, a jogtalan inkasszók vádjával csak az a baja, hogy nemigen volt még olyan panaszos, ki bizonylatokkal alá tudta volna támasztani: tényleg időben utalt, mégis inkasszálta az adóhatóság. Ezért az ilyen vádakat fenntartással fogadja. Inkább arról lehet szó szerinte, hogy mindenki most kezd eszmélni: az adóhatóság megváltoztatta a gyakorlatát, és a bevallásra rögtön beszedi a pénzt, nem úgy, mint eddig. És persze emiatt sokan morognak.

Ha az adózó nem fizet időben, és például 22-én nincs az adóhatóság számláján az áfa, akkor az teljesen jogosan indítja meg az inkasszót – erősítette meg. Amennyiben hétvégére/ünnepre esik 20-a, akkor hétfőn (vagy az ünnepet követő munkanapon) kell utalni az áfát (vagyis ezen a napon kell, hogy megterhelje a bank az adózó számláját). A hatóság is e szabályok szerint dolgozik – erősítette meg.  

Inkább maradjon ott

Ettől függetlenül Zara László azt is hozzátette: neki is van tudomása arról, hogy a tömeges inkasszáláskor előfordulhatnak az adóhatóságnál hibák. Sőt, dupla inkasszálásról is hallott már (két egymást követő napon inkasszálta a NAV ugyanazt az összeget). De ilyesmi viszonylag ritkán fordul elő – tette hozzá. Ha az adóhatóság hibázik, és észleli a hibát, akkor 8 napon belül illene visszaküldenie a tévesen beszedett összeget – jegyezte még meg.

Az adózó kérelmére egyébként 30 napon belül kell visszautalnia a NAV-nak az adótöbbletet. Ezért mondta azt Oldal György, hogy a duplán bekerült összeg visszakérése esetleg hosszabb ideig tart(ana), mintha azt a következő bevalláskor fizetendő összegből vonnák le (például havi áfa-bevallóknál). Ezért jellemző, hogy az adózók inkább tudomásul veszik, hogy hitelezték az adóhivatalt. Kamatfizetésről pedig szó sincs, mert az inkasszó végrehajtási eljárásnak minősül – mondta a szakértő.

Házhoz mennek

Ha adótartozás áll fen, és nincs az adózó számláján pénz, akkor (főleg a nagyobb készpénzforgalmat bonyolító cégeknél) az adóhatóság dönthet úgy is, hogy kimegy a helyszínre, és közvetlenül a kasszából gyűjti be, ami az államnak jár. Ez is teljesen jogos eljárás.

Ezen kívül saját bevallása szerint is él az árufoglalás eszközével. Ezt a módszert olyan szempontból aggályosnak tartja Zara László, hogy még ha fizetni akarna is az adózó, akkor sem fog tudni teljesíteni, mert a lefoglalt árukészletét nem tudja értékesíteni, vagyis nem tud miből pénzt csinálni. (f: kkvguru.hu)