Húsgalamb pályázat...

Az Agrárminisztérium a haszongalamb vásárlásához nyújtott csekély összegű támogatásról most megjelent rendelet szerint ad induló segítséget. A legalább 400 darab haszongalambot megvásárolt, bejelentett tenyészettel rendelkező állattartók a 2019. augusztus 1. és 2020. október 15. között vásárolt állatok után vehetnek igénybe támogatást. A támogatási kérelmek 2019. október 1-jétől október 15-éig, 2020. május 1-jétől május 15-éig és 2020. október 1-jétől október 15-éig a Magyar Államkincstár által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon, postai úton nyújthatók be.

Emlékezés az elődökre...

Wittmann Antal (1770. október 26. – 1842. augusztus 31.) jószágigazgató, a magyaróvári gazdasági tanintézet megszervezője.

Ügyvédként dolgozott, gazdálkodott, később uradalmi jószágigazgató lett. 1811-ben szegődött Albert Kázmér herceg szolgálatába. 1813-ban már az összes hercegi birtokot irányította. Ekkor költözött Magyaróvárra.

A folyószabályozási és lecsapolási munkák irányítása mellett az uradalom gazdálkodásának korszerűsítését is feladatul kapta.

Azért, hogy e munkákhoz szakemberekre tegyen szert, egy gazdasági tanintézet felállítását javasolta a hercegnek, aki az ötlet kivitelezésével Wittmannt bízta meg. Az önálló „elméleti és gyakorlati mezőgazdasági intézet” alapítólevelét 1818. október 25-én írta alá Albert Kázmér.

A létrehozott Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet Európa első kisebb megszakításokkal folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézete, jogutódja a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara.

A 4 féléves oktatás latin nyelven kezdődött meg a magyaróvári várban. Az intézeti oktatás nagy része Wittmann vállára nehezedett, akinek az uradalom irányítása mellett arra is jutott ideje, hogy kézikönyveket írjon a hallgatók számára.

Írásait teljes mértékben a saját gyakorlati munkájára alapozta. Korszerű elveinek eredményeként a magyaróvári uradalom termésátlagai jóval meghaladták az országos átlagot.

Legszívesebben az állattenyésztéssel foglalkozott, külön tehenészetet hozott létre, és a juhoknál külön törzsállományt alakított ki. 1824-ben magyar nemességet kapott, majd hamarosan Moson megye táblabírájává választották.

Kívánságára Magyaróváron temették el, szép síremléke az óvári temetőben ma is látható. Az egykori főhercegi park az ő nevét viseli.

K Á N

Az idei évben 2019. szeptember 13-a és 15-e között – immáron tizenharmadik alkalommal – újra megnyitja kapuit a Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN).

OTP hitelezés

A magyarországi agrárium finanszírozásában a vidékfejlesztési program keretében elérhető pályázatok sikeres megvalósításához már régóta igénybe vehető az OTP zöld folyosó elnevezésű hitelterméke, amely elsősorban a piac nagyobb szereplőinek kínál megoldást.
A kisebb vállalkozások kihívásaira - hogy a gazdák minél szélesebb körben élhessenek a kedvező piaci lehetőségekkel - az OTP agrár fejlesztési hitelének legújabb variánsa ad választ, amely a jegybank kedvező kamatozású nhp fix programjának lehetőségeire épül. http://www.nhpfix.hu/

Gyümölcstermesztés...

A tudományosan megalapozott gyümölcsészet a 19. században indult: a fajták pontos leírásával (pomológiával) mind több gyümölcsész (Villási Pál, Budai József, Ritter Gusztáv) kezdett foglalkozni. A gyümölcsfajta-gyűjtemények részben oktatási, részben tanulmányozási céllal, s nem utolsósorban szaporítóanyag biztosítása érdekében jöttek létre. Magyarországon a 19. század elején még főként német nyelvű kiadványokban foglalkoztak pomológiával (pl. Leibitzer János szepességi gyümölcsész, Urbanek Ferenc pozsonyi kanonok). Magyarul közölt fajtaleírást Oláh János (1854), Marc Ferenc (1857), Entz Ferenc (1857), Girókúti P. Ferenc (1862) és Nagy Ferenc (1862). Entz Ferenc és más jeles tudósok műveikben a fajtakérdést elméleti és gyakorlati alapon rendezték. Felmérték a hazai termőhelyi adottságokat, leírták és értékelték a fajtákat, s ezzel lehetővé tették a korszerű termelés megindítását. A 18. században elterjedt igen nagyszámú gyümölcsfajta okozta zűrzavarból Entz Ferenc kísérelte meg a gyümölcstermesztést helyes irányba vinni azáltal, hogy kevés, de értékes fajok, illetve fajták művelését ajánlotta. Entz Ferenc halála után (1877) az élvonalba négy szakember lépett: Villási Pál, Tamási Károly, Katona Zsigmond és Bereczky Máté. Legkiválóbb magyar pomológusunk, Bereczki Máté főművében, a négykötetes Gyümölcsészeti vázlatokban (1877–1887) 1075 gyümölcsfajtát írt le. Rudinai Molnár István Magyar Pomológiája 1900–1910 között jelent meg. Jelentős munkásságot fejtett ki e téren Lechner Ödön (Az őszibaracktermesztés kátéja, 1929) és Mohácsy Mátyás (A gyümölcstermesztés kézikönyve, 1936); közleményekben adta közre fajtaleírásait Magyar Gyula (1935) és Korponay Gyula (az 1930-as években).
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/integralt/ch02s03.html
https://www.ksh.hu/interaktiv/storytelling/gyumolcs/index.html

Szarvasmarhatenyésztés

A szarvasmarha két ma élő alaptípusa a közönséges szarvasmarha és a zebu. A kettőt az őstulok két különböző változatából háziasították, amelyek a legfrissebb kutatási eredmények alapján mintegy 250 000 éve váltak el egymástól. A zebu főleg Dél- és Kelet-Ázsiában terjedt el.
Küllem, illetve hasznosítás alapján is két típust különböztetünk meg. Az első a zömökebb, tömörebb hús- és igásmarha, a másik a könnyedebb, elegánsabb tejelő fajták típusa.
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0059_szarvasmarha_tenyesztes/ch07.html

Kukorica fajtabemutató

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve az AM Dunántúli Agrárszakképző Központ Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium kukorica fajtabemutatót tart 2019. augusztus 29-én, Szekszárdon.

Részletek itt.

Térképen a klímaváltozásnak legkitettebb magyar régiók

A globális éghajlatváltozás hatással van az általános egészségi állapotra, a megbetegedési és halálozási viszonyokra. Az éghajlati sérülékenység azonban az egyes régiókban nagyon különböző, aminek társadalmi-gazdasági okai is vannak - áll a KSH által publikált legfrissebb Területi Statisztika kiadványban. Magyarország fontos mezőgazdasági régiói társadalmi szempontból is a legsérülékenyebbek a klímaváltozással szemben. 
Térképen a klímaváltozásnak legkitettebb magyar régiók - Az agrártársadalom a legsérülékenyebb: (F:agrarszektor.hu)

A cékla

A cékla a Földközi-tenger környékén őshonos, már i. e. 3000-ben ismerték. Magyarországon a 17. században vált ismertté. A céklát ősidők óta ismeri és használja az emberiség, ennek oka, hogy hamar felismerték a szervezetre gyakorolt jótékony tulajdonságait. A cékla lúgosít, kiváló antioxidáns és segíti a vörösvérsejtek képzését, méregteleníti a bélcsatornát, szabályozza az anyagcserét és még a diétába is remekül beilleszthető. A cékla gyógyászati hatása annak köszönhető, hogy tele van antioxidánsokkal, amelyek a sejteket külső szabad gyökök támadásától védik. Az antioxidáns hatását a TAC számmal (Total antioxidant capacity) jelölik.

Jane Goodall üzenete

Fogjunk össze a jövőnkért! Ezt hangsúlyozta Dr. Jane Goodall világhírű etológus, környezetvédelmi aktivista, aki a magyarországi Jane Goodall Intézet meghívására Budapesten járt. Augusztus 8-án a Sziget Fesztiválon találkozott fiatalokkal, másnap pedig a Jane Goodall Rügyek és Gyökerek programjának és a Life4OakForests projekt keretében facsemetét ültetett gyerekek társaságában a Sas-hegyen.

Jane Goodall elmondta, hogy élete során sok olyan fiatallal találkozott, akik reménytelennek látták a jövőt, és ezért indította el a Rügyek és Gyökerek programot, ahol a fiatalok olyan projektekben vehetnek részt, amik őket érdeklik, és melyekkel az őket körülvevő világ környezeti problémáit megoldhatják. Mára számos országban, Magyarországon is vannak csoportjaik, és mindenkit szívesen látnak soraikban, gyerekeket és felnőtteket egyaránt. Jane Goodall legfontosabb üzenete az, hogy minden egyes nap bárki tehet azért, hogy jobb legyen a világ. Tanzániában, ahonnan indult a Rügyek és Gyökerek program, a megbeszélések végén ezt mondják: „Together we can, together we will!” (Együtt meg tudjuk csinálni, és meg is fogjuk csinálni!)

Forrás: Greenfo

Agrárium Klub

Gazda Praktikum: Agrárium Klub - Környezet- és természetvédelem: 

Ismerje meg és vegyen részt az Agrárium Klub szerkesztésében. http://agrarpraktikum.network.hu/ Környezet- és természetvédelem ...

Mesterségek Ünnepe

Megnyílt a 33. Mesterségek Ünnepe, amelyen mintegy ezer kézműves mester mutatkozik be szombattól keddig a budai Várban. A rendezvény idei díszvendége Japán, kiemelt témája a lábbeli készítés. A standokon 13 japán kézműves és népművész mutatja be többek között a japán nyomat készítését, a fa megmunkálást és a papír kézművesség egyik ágát. A japánok mellett magyar kézművesek kokesi babákat, kalligráfiát, kimonókat mutatnak be. A Mesterségek Ünnepe arra vállalkozik, hogy megerősítsen bennünket abban, hogy van a Kárpát-medencében élőknek - magyaroknak és nemzetiségieknek - népművészeti öröksége.

A növénytermesztés alapjai

A növénytermesztés az állattenyésztés mellett a mezőgazdaság egyik fő területe. Gyakran földművelésnek nevezik. A világ agrárterületeinek a felén négy növény osztozik: szójabab, búza, kukorica, valamint a rizs. Az első haszonnövények tudatos vetése után a gazdálkodás sokáig parlagos volt: egy-egy helyen addig gazdálkodtak, amíg a termőtalaj ki nem merült. Utána odébb költöztek, és új területet műveltek meg. A művelésből kivont, felhagyott terület volt a parlag. Az ilyen földeket termékenységük visszanyeréséhez általában 25–30 évig kellett pihentetni; ennyi idő kellett a megfelelő talajszerkezet kialakulásához és a gyomok kipusztulásához.
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Novenytermesztestan1/ch01.html

Talajművelés...

„Talajművelés
mindazon munkák foglalatja, melyet a gazda a talajnak a kultúrnövények díszléséhez megkívántató tulajdonságok helyreállítása, növelése vagy fenntartása céljából végez. A talaj különböző nagyságú szemcsék keveréke, melyek egymással szorosabb vagy lazább összefüggésben vannak. A nem művelt talajban ezen szemcsék oly szorosan rakódottak egymásra, amint azt azok alakja, nagysága egyáltalában megengedi, a talaj tömődött struktúrájú; ezen struktúrát öltik fel lassanként a kultúrtalajok is, ha azok hosszabb időn át nem műveltetnek. Ennek ellentéte a porszerű struktúra, amelynél a szemcsék nagyon lazán függnek össze egymással. Sem az egyik, sem a másik nem jó a kultúrnövények termelésére, mert a tömődött talajban nem képesek a gyökerek kellőleg szétterjedni, a levegő nem tud a talajba hatolni, a porszerű struktúra pedig azért rossz, mert a növényeknek nincs elég szilárd állásuk, a talaj nem fogadhat magába elegendő vizet. A növényekre legmegfelelőbb struktúra a morzsalékos, melynél a szemcsék se nagyon tömődötten, se nagyon lazánk nincsenek összerakódva, a talaj elég légjárható, de vizet is eleget képes magába fogadni. A talaj ezen struktúrája nem maradandó, legtöbbször a tömődött, ritkábban a porszerű struktúrába megy át. A talajművelés egyik fő célja a morzsalékos struktúra előállítása és fenntartása. További célja a talaj más-más részeit hozni a felületre s így előmozdítani annak elmállását, növelni a felvehető tápanyagok mennyiségét, alátakarni a trágyát és tarlót, irtani a gyomot, előmozdítani a talaj beéredését. A talajművelés legtöbbször a talaj porhanyításában áll. A munkálatok legnagyobb része a vetés előtt végeztetik, csak kisebb része a tenyészet közben. Az összes talajművelési módokat a szerint csoportosíthatjuk, amint a talajt porhanyítjuk vagy összetömjük, az első csoportba tartozókat ismét amint a porhanyítással együtt fordítjuk is a talajt vagy nem. A talajművelés egyes nemei e szerint: 1. porhanyítás fordítással: ásás, szántás, töltögetés; 2. porhanyítás fordítás nélkül: grubberolás, extirpálás, gereblyélés, boronálás, kapálás; 3. talaj összetömése: hengerezés.” Pallas nagylexikon
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch08s02.html

Növényvédelmi felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2019. évi 18. felhívás
► Az ültetvényekben is küzdenek a növényvédősök. Ők, a „profik” hozzájuthatnak a II. illetve az I. kategóriás szerekhez is, könnyebb helyzetben vannak, gondolhatnánk. De az augusztus eleji mogyoródi szőlős konferencián több növényorvossal is beszélgettem és volt aki már a 10. permetezésen is túl volt (igaz, hogy az érzékeny kövidinkánál). Ezért volt tanulságos számomra a Biocont Magyarország Kft. által szervezett hét eleji szakmai körút. Somlói szőlészekkel látogattunk el két gazdaságba, ahol kizárólag a biogazdálkodásban is engedélyezett kontakt készítményekkel tartották tökéletesen fertőzésmentesen a tőkéket. Villány világhírű Kopár-dűlőjében nyolcszor permetezett Gere Zsolt. Csak a rézzel, a kénnel, a Wetcittel (narancsolaj) és néhányszor a Vitisannal (kálium-hidrogén-karbonát) védekezett. A fajta, a kert és a gombák biológiájának az ismeretében ezekkel az „egyszerű” szerekkel is meg lehetett védeni idén a szőlőt. Nem mellékes az a tény, hogy Gere Zsolt az ültetvény közelében lakik és az előrejelzések alapján, kellő időben azonnal lépni tud, megelőzi a gombák támadását. A fotó is a kékfrankosában készült. Hosszú keresgélés után találtam meg az induló peronoszpóra tünetét, az olajfoltot. Ezzel a képpel hívom fel a figyelmüket arra, hogy a termés cukrosodásáért felelős friss hajtásokat a peronoszpóra -, a fürtöket pedig a szürkepenész még károsíthatja (13. felhívás).
► Megérkezett a poloskák 2. nemzedéke. A zöld vándorpoloskát már jól ismerjük a zöldségágyásokban, de az ázsiai márványospoloska kárképével csak most ismerkedünk. Körtén fényképeztem a szúrásától, nyálától torzuló termést. Nem vírus és nem a kövecsesedés! Az adott növényre engedélyezett rovarölővel, a lárvák kelése után minél hamarabb permetezzenek. Sok tápnövényű (polifág) kártevő, jobbra utcai szivarfán láthatják a lárváját, tehát a dísznövényeiket is nézzék át. A szüret alatt álló növényeknél maradnak a piretroidok (7. felhívás). Lehet, hogy a rovarok testét bevonó, 0 napos é.v.i.-vel rendelkező Biosol-káliszappan, Wetcit vagy a Prev B2 önmagában is megoldás lenne? Próbálják ki és örülnék a visszajelzéseiknek!
► Az országos előrejelző hálózatunk fogási adatai szerint már egy-két hete rajzik a selyemfényű-puszpángmoly nyári nemzedéke (lásd a táblázatot). A bokrok belsejében keressék a kis hernyókat, nemsokára megjelennek és ne késlekedjenek a permetezéssel. (A Dipel DF, a Mospilan 20 SG és a piretroidok hatásosak.)
► Egyre nagyobb gondot okoznak a tárolási betegségek. Több permetszer is kapható melyekkel a szüret előtt „letisztíthatjuk” a gyümölcsök felületét. Ilyen pl. a Bellis (7 nap é.v.i.) és a Switch 62,5 WG (3 nap é.v.i.) Antagonista gombát tartalmaz két „bioszer”: a Boni Protect és a Blossom Protect. Bár 0 naposak, de ezeknél is be kell tartani a szakmai utasításokat. Pl. a Boni Protectet a gyümölcsérés állapotában célszerű kijuttatni megelőző jelleggel, a fertőzési nyomástól függően 2-10 napos időközönként. Maximum háromszor használható egy évben. Tehát máris tervezhetik a kezeléseket, nemsokára itt a szüret!
► Még érdemes a szerves formában kalciumot és káliumot tartalmazó lombtrágyákkal kombinálni a rovar – és gombaölős permetlevet. A 2018. évi 14. felhívásban írtam a jelentőségükről, felsoroltam néhány készítményt.
Budapest, 2019. augusztus 17. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK

Kertbarát meghívó

Általános állattenyésztés

Az állattenyésztés legfontosabb célja a hús-, tej-, és tojástermelés, valamint a textil- és bőripar számára fontos nyersanyag biztosítása. Hosszú évszázadokon keresztül az állattenyésztés a növénytermesztés egyik kisegítő ágazata volt, a munkákat állati erővel végezték. Napjainkban is általában összefügg e két tevékenység, a növénytermesztést segíti az állattenyésztés, például trágyázás, és fordítva például takarmánynövény-termesztés. Mára a mezőgazdaság dinamikusan fejlődő ágazatává vált. Az állattenyésztés legfontosabb célja az állati termék előállítás. A haszonállatokat anyagi nyereség reményében tenyésztik.

A Föld különböző régióiban más-más célból tartják az állatokat. A tradicionális állattartásban az állatok minden termékét hasznosítják, ez főképp Afrikában és Ázsiában jellemző. A kettős hasznosításkor többféle termék közül kettő nagyobb súllyal rendelkezik, mint például a hús- és tejirányú szarvasmarhatartás, illetve a gyapjú- és húsirányú juh- és kecsketartás. A trópusi területekre jellemző az iga- és húsirányú szarvasmarhatartás és a hús- és trágyatermelő sertéstartás is. Egy termék (legfőképp hús és tej) kiemelkedő hozamú termelése hosszú tenyésztői munka eredményeképp lehetséges, ilyen hasznosítást főképp a fejlett országokban találunk.

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Altalanos_allattenyesztes/pr01.html

Parlagfű kisokos

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az új tanévben is az általános iskolák figyelmébe ajánlja a „Parlagfű kisokos” című információs füzetet. A megújult formátumú, játékos kiadvány a 2-4. osztályos tanulók számára nyújt hasznos tudnivalókat hazánk legelterjedtebb allergén gyomnövényéről és a vele szembeni védekezésről. A foglalkoztató füzet korlátozott számban igényelhető nyomtatott formában, valamint letölthető a Nébih honlapjáról.
A „Parlagfű kisokos” letölthető a honlapunkról is.

Farmer Expo

Háromszáz kiállító részvételével megnyílt Kelet-Magyarország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítása, a Farmer Expo csütörtökön Debrecenben. A négynapos debreceni Farmer Expón a termék- és állattenyésztési bemutatók mellett üzletember-találkozókat is tartanak.

Befejeződött az aratás

Az idei aratási idény véget ért, befejeződött az összes nyári aratású szántóföldi növény betakarítása.
Őszi búzából jó, közepes lett a termés, a 952 ezer hektáros termőterületről 5,27 t/ha átlaghozammal 5 millió tonnás összterméssel számolhatunk, a termény minősége a fehérje és sikértartalmat tekintve jó. Az őszi árpánál a 2018-as és az öt éves átlagot is meghaladva, 218 ezer hektárról 5,49 t/ha átlaghozammal 1,2 millió tonnás össztermés realizálódott. Repcénél a területcsökkenés miatt a 296 ezer hektáros termőterületről 2,95 t/ha átlaghozammal a tavalyinál 12 százalékkal gyengébb, ugyanakkor az öt éves átlagnál 5 százalékkal jobb, 874 ezer tonnás lett az össztermés. (F: AM)

Dr. Kalmár Gergely: Ősgabonák

Közepes a szilvatermés

A közepesnél kissé jobb lehet idén a szilvatermés, 6600 hektárról mintegy 60-65 ezer tonnát szedhetnek le a termesztők, akik tavaly 65-70 ezer tonnát takarítottak be.  Magyarországon az egy főre jutó fogyasztás alacsony, mintegy 1,3 kilogrammot tesz ki. A szilvatermés mintegy 80 százalékát a belföldi piacon értékesítik, 20 százaléka pedig export. A termés szűk fele a feldolgozóiparba kerül, bő fele pedig a belföldi vagy külföldi frisspiacra.

A búzavirág...

A búzavirág  egyéves gyomnövény. Egyéb nevei: dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, kékvirág, sukollat, vadpézsma, vetési csüküllő, imolya, kék konkoly. Mint a gabona gyomnövénye, megművelt területeken fordul elő, különösen a búza- és rozsvetésekben. Néhány évtizeddel ezelőtt még teljesen mindennapi növény volt a búzavirág, azonban az intenzív mezőgazdasági termelés és vegyszerhasználat következtében ez a növény mára sokkal ritkábbá vált, mint jó néhány védett növény. Az állománya a töredékére csökkent.

Növényvédelmi felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2019. évi 17. felhívás
► Az idei nyár párás és forró időjárásának a hatására felszaporodtak az atkák.
Szabad szemmel csak a takácsatkákat ismerjük fel. Aprók, szövedékük alatt még éppen, hogy láthatóak. Szinte az összes gyümölcsfán, zöldségen és dísznövényen károsítanak. A szívogatásuk után kifakulnak, lehullanak a levelek és a gyümölcsök. Akár 10-12 nemzedékük is lehet egy évben és egyszerre az összes fejlődési alakjukkal találkozhatunk. Egészséges zöldszínű levelek társaságában láthatják a kártételét bokorbab és leander leveleken. Ez utóbbinál már most el kell kezdeni a téli betárolás előtti atkamentesítést, a permetezést.
A gubacsképzők kevésbé károsak, bár a tüneteik ijesztőbbek. A dió illetve a szőlő levelén jól ismerjük a kárképüket, a fonák nemezes bevonatát vagy a szemölcsöket. Az ún. transzlamináris atkaölők áthatolnak a levéllemezen és állítólag még a fiatal gubacsokba is bejutnak pl. Nissorun 10 WP, Flumite 200, stb. Talán a szeder gubacsatkájának a károsítása miatt maradtak a szederszemeken éretlenül a termésrészek. (Mai felvétel.)
Súlyosabb kárt okoznak a szabad szemmel nem látható levélatkák. Szőlőben különösen nagy jelentőségük lehet! A rügyekben, de a kéregrepedésekben is telelhetnek, már szöszösödés után kirajzanak és elkezdik a szívogatásukat. Torzult, kisméretű levelekkel fakad a beteg növény. A csökött hajtások és „gyűrött levelek” összetéveszthetőek más károsítással, mikroszkópos vizsgálat szükséges a pontosításhoz.
Mivel az atkaölők többsége nem pusztítja el az összes fejlődési alakot (a tojást, a fiatal illetve az idős egyedeket), ezért felváltva kell dolgozni velük, annál is inkább, mert többségük csak 1-2 alakalommal használható évente. Súlyos fertőzésnél 7-10 naponta ismételni kell a permetezést. A már említett Flumite 200 és a Nissorun 10 WP mellett a Zoom 11 SC, az Envidor 240 SC, az Ortus 5 SC, a Floramite 240 SC és a Fazilo is III. kategóriás. Enyhébb esetekben a kénes szerek is elegendőek, ezek is gyérítik az atkákat.
A készítmények többsége kontakt, azaz érintőleges hatású, ezért kiemelt jelentősége van a nedvesítő szereknek, az apró cseppképzésnek, a bőséges permetlének és a permetezés időzítésének. A piretroid hatóanyagú rovarölők rövid várakozási időkkel rendelkeznek, de nem hatásosak ellenük. Tehát csak indokolt esetben vessük be ezeket pl. a szüret környékén. (Ilyen a „két” Karate, a Kaiso Garden, a Decis, a Sherpa 100 EC, a Cyperkill 25 EC, stb.)
Augusztusban már nem tudjuk elérni a gubacs és a levélatkákat. A rügypattanáskor elvégzett tavaszi lemosó permetezésre koncentráljanak. A rügypikkelyek védelmében telelnek át és rügypattanáskor rajzanak szét, ekkor még a felszínen mozognak. Az olajos illetve az olajos-kénes készítmények bevonják és megfullasztják az atkákat. A kora tavaszi kezeléssel egyben a kéregrepedésekben, ágvillákban áttelelő egyéb atkafajok ellen is védekezünk, itt húzzák ki a telet pl. a takácsatkák is. Ellenük még most is szóba jöhetnek a fent felsorolt szerek. Kérem, nézzék át a fáikat, bokraikat, mert a felszaporodásuk kezdetén védekezhetünk a leghatékonyabban. A legtöbb ajánlás a levelenkénti 2-3 mozgó alak esetén már permetezést javasolnak a takácsatkák esetében.
Budapest, 2019. augusztus 8. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK

Az istenfa

Az istenfának több elnevezése ismert: ebruta, istenfű, Isten fája, abrutüröm, seprőruta, istenfácska. Ez az európai eredetű virágzó növény latin nevét (Artemisia) Artemis istennő után kapta, számtalan gyógyhatása van, megvédi a molyoktól a ruháinkat, és a konyhában is felhasználható.

Az istenfa több száz évvel ezelőtt, a szerzetesek révén jutott el nyugat-ázsiai őshazájából Európába. Gyógyító hatása miatt évszázadokon át termesztették falusi kertekben, templomkertben és kolostorokban. Fűszernövényként az átható illatú levelek és virágok gyógyteák készítéséhez, fiatal hajtásait, főként mártások és sültek, (főleg kacsa, liba) és omlós sütemények és pudingok ízesítésére is használják. Kesernyés íze a salátáknak, italoknak és házi készítésű eceteknek fanyar ízt kölcsönöz. Zsíros ételek könnyebb megemésztéséhez kiváló, valamint étvágygerjesztő hatású is.
F: https://www.elobolygonk.hu/En_mit_tehetek/Egeszseg/2019_08_05/egy_sokretu_noveny_az_istenfa

57 fán 300 gyümölcsfajta - egy hobbikertész sikerei (2009)

A sör ára

Nagyításhoz kattintson a képre

A sör (vagy régiesen ser, serital) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, alkoholtartalmú ital. A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókor kezdete előtt, a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja egy Szudánban kiásott, közel 7000 éves edény, amelyben sör maradványait mutatták ki. A sör általában árpából készül, de búzából, zabból, rozsból és más gabonából is előállítható, ez is befolyásolja a sör színét. Legfőképp azonban a pörkölés van hatással a színére. Minél sötétebbre pörkölik a gabonát, annál barnább lesz a sör.

Meghívó