Oldalak

2016. november 30., szerda

Magro Konferenciasorozat

Már „csak” a gyakorlatban kell alkalmazni azt a sok-sok hasznos információt, tippet, tanácsot és kutatási eredmény tapasztalatát, amit a 2016. november 24-én Budapesten, az Erste Bank székházában lezajlott konferencián kaptak  az érdeklődő gabonatermesztők. Pontos képet kaphattak arról, hogy a termesztési ciklus egyes pontjain milyen döntésekkel, mennyivel növelhetők vagy éppen csökkenthetők a költségek, illetve mennyivel növekszik vagy éppen esik az árbevétel. Aki hallotta az előadásokat a jövőben meghozott döntések idején, már előre meg tudja majd becsülni azok pozitív vagy negatív következményeit.

A Kukorica és Búza Konferenciasorozat előadásait a gazdálkodók vidéken is meghallgathatják, mert a teljes program 2 vidéki városban is folytatódik, ráadásul egy meglepetés vendég is jelen lesz!

2016. december 15-én Kaposváron az Inkubátorházban
2017. január 18-án Debrecenben az Agrártudományi Egyetemen

Részletes program és jelentkezés a rendezvényekre: www.magro.hu/konferencia


Agrárium - KSH

Nagyításhoz kattintson a képre

2016. november 29., kedd

Doktorátustípusok

A titulus középkori kezdetei óta sokféle értelmezésen és kategorizáláson ment át, ami országonként és egyetemenként változott. Megkülönböztetünk doktori fokozatot és doktori címet.

Doktori (tudományos) fokozat

A mai Magyarországon megszerezhető egyetlen tudományos fokozat (doktori fokozat) a PhD (Doctor of Philosophy) és az ennek megfelelő művészeti DLA (Doctor of Liberal Arts) fokozat. A korábban megszerzett, az MTA által adományozott a tudomány(ok) kandidátusa és a tudomány(ok) doktora fokozatokat azonban a magyar jog továbbra is elismeri tudományos fokozatokként. A PhD-vel vagy DLA-val rendelkező személyek használhatják nevük előtt a Dr. rövidítést.

Doktori cím

A foglalkozásdoktori cím a jogszabályban meghatározott oklevél megszerzésével járó cím. Magyarországon ilyen az általános orvosok doctor medicinæ universæ (dr. med.), a fogorvosok doctor medicinæ dentalis (dr. med. dent.), az állatorvosok doctor medicinæ veterinariæ (dr. med. vet.), a gyógyszerészek doctor pharmaciæ (dr. pharm.), a jogászok doctor juris (dr. jur.) és az államtudományi szakon oklevelet szerzett személyek doctor rerum politicarum (dr. rer. pol.) titulusa. Érdekesség, hogy Magyarország személyi- és lakcímnyilvántartásában ezeket a címeket ugyanúgy „DR.” jelöléssel veszik fel, mint a PhD fokozatot.
A régi egyetemi doktori cím majd fokozat (dr. univ.) tudományos kutatómunkához kötött, egyetemeken szerzett, akadémia által el nem ismert tudományos fokozat volt 1983-1993 között, azaz a PhD bevezetéséig.
Doktori címnek minősül az MTA által adományozott az MTA doktora cím is, a köznyelvben: nagydoktor. Ennek régi megfelelője a tudományok doktora fokozat (DSc.). Ezt a címet csak PhD. fokozattal rendelkező személy nyerheti el, fokozatszerzését követően minimum öt esztendővel, de nem ritka, hogy húsz-harminc évbe is beletelik a megszerzése. Az MTA doktora cím igen magas tudást tanúsít, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja csak az MTA doktora címmel rendelkező személy lehet.
A régi tudományok kandidátusa („jelölt”) fokozat (Csc.) ma már nem szerezhető, de a megszerzett fokozat kandidátusi címként ma is tovább használható. Ez az egyetemi doktori és a tudományok doktora fokozat közé eső fokozat volt, amelyet az MTA adott. Mai utóda tulajdonképpen a PhD fokozat, de valójában követelményeit tekintve a PhD valamivel könnyebben szerezhető, mint a kandidátusi fokozat.
A tiszteletbeli doktorátus (doctor honoris causa) egy kutató formális kitüntetése egy egyetem által a szakterületén elért kiváló eredményeiért. Lehetséges azonban, hogy a cím nem akadémikus, hanem egyéb eredmények kitüntetésére szolgáljon. A doctor honoris causának nincsenek formális követelményei, viszont legtöbb esetben a kitüntetett munka felér egy standard doktori szinttel.

2016. november 28., hétfő

Vidék van, fejlesztés nincs

A 2014–2020-as ciklus harmadik évében – közeledve 
a 2017-es félidei felülvizsgálathoz – érdemes számot vetni, hogy mi történt a vidékfejlesztésben. Hogyan állnak 
a támogatások kifizetései? Kellene-e valamin változtatni?
Bővebben...

2016. november 25., péntek

FAO agroökológiai szimpózium

Háromnapos nemzetközi konferencia vette kezdetét Budapesten, melyet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával szervezett az „agroökológia” termelési módszerről.
Az agroökológia a természet és ember alkotta rendszerek közti kölcsönhatás alapján igyekszik optimalizálni az élelmiszertermelés szempontjából fontos ökoszisztéma szolgáltatásokat. Ide tartozik többek között a tápanyagkörforgás, a betegségek és kártevők kezelése, a talaj- és vízmegőrzés vagy a szén-dioxid elnyelés.
A környezetbarát élelmiszerellátó rendszerek kialakításához az agroökológia újfajta utat jelenthet az élelmiszer előállítására, sőt, annak elosztására és fogyasztására. A szimpózium lehetőséget teremt a tudáscserére és együttműködések, új megoldások kialakítására.



Kevés a dió

A diótermesztők az átlagos termés felét sem tudták betakarítani az idén, a rossz terméshozamért elsősorban a késő tavaszi fagyok a felelősek, de emellett egy rovarfaj is károsította a megmaradt termést.
 A Magyarországon 5-6 éve jelenlévő dióburok fúrólégy a szomszédos, délnyugat-európai országokból érkezett hozzánk. Kártétele barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti az export dió minőségét. A rovar a dió burkában okoz kártételt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról.
A becslések szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió az idén, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra kerül, míg a fennmaradó hányadot tört dióként - dióbélként - értékesítik belföldön.

2016. november 23., szerda

Dohányzási szokások

Nagyításhoz kattintson a képre

Forrás kimerülés...

A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a nem mezőgazdasági tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeri fejlesztéseket támogató pályázati felhívások felfüggesztéséről döntött az Irányító Hatóság. A felfüggesztésről és a pályázati felhívások részleteiről a www.palyazat.gov.hu honlapon olvasható bővebb tájékoztatás.

2016. november 22., kedd

Life program

Az FM Sajtóiroda tájékoztatója szerint új információs weblap támogatja az Európai Bizottság kifejezetten környezetvédelemre, természetvédelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére biztosított pénzügyi eszközét a LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) programot, amelynek Kapacitásépítési Networking Workshopját Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, 2016. november 22-én.
A magyarországi projekt összköltségvetése mintegy 1.145.665 euró, amelyből az Európai Bizottság által biztosított támogatási összeg 992.279 euró. A 2016 januárjában indult 3 éves projekt célja, hogy a LIFE programban hazánk az elkövetkező években még eredményesebben, még több sikeres pályázati forrás elnyerésével tudjon részt venni. A projekt többek között a LIFE nemzeti tanácsadói szolgáltatásokkal, éghajlat-politikai, környezet- és természetvédelmi tréningekkel, képzésekkel, információs napokkal, külföldi tapasztalatok megosztásával kívánja segíteni a hazai pályázókat a pályázat megvalósításának teljes időtartama alatt.
A naprakész információk könnyű elérhetőségét biztosító LIFE információs honlap a következő címen érhető el: http://www.lifepalyazatok.eu.

2016. november 19., szombat

Újkőkori tejtermelő állattenyésztés nyomait tárták fel Dél-Európában


A tejtermelő állattenyésztés legkorábbi bizonyítékait tárták fel Dél-Európában brit és francia tudósok és régészek, bizonyítva, hogy a Földközi-tenger északi térségében élő emberek már mintegy kilencezer évvel ezelőtt termeltek tejet és készítettek tejterméket.
A hústermelés és a tejgazdálkodás kezdetei és elterjedése az újkőkori földközi-tengeri térségben régóta viták tárgya, korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kérődző állatok, mint a tehén, a kecske és a juh háziasításának fő oka tejtermelő képességük volt.A Yorki Egyetem, a Bristoli Egyetem és a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ szakemberei több mint 500 agyagedényből vett tej- és állati zsiradékminták, valamint az i.e. 7000 és 5000 közötti időszakból származó háziállat-maradványok mintáinak elemzéséből mutatták ki, hogy a térségben elterjedt volt a háziállattartás tejtermelés céljából - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon.
"Az élelmiszertermelés kezdetén az északi-mediterrán térségben a tej a korai növénytermesztő- és állattartó közösségek fontos táplálékforrása volt. Valószínűleg fontos szerepet játszott abban, hogy tápláló és tárolható élelmet biztosítson az akkori gazdáknak, és hogy a mezőgazdaság elterjedjen a Földközi-tenger nyugati vidékeire" - hangsúlyozta a maradványok elemzésében részt vevő Cynthianne Spiteri. Korábbi kutatásaik kimutatták, hogy a tej felhasználása térségekre korlátozódott a Közel-Keleten az i.e. 7. évezredben, ez a tanulmány feltárta az állati termékek széles körű létezését a Földközi-tenger északi medencéjében az újkőkorban. Tejtermelést a térség keleti és nyugati felén is folytattak, ám érdekes módon a mai Görögország északi részén nem. Az itt talált állati csontokból és az edényekből vett zsírmaradványokból kiderül, hogy a háziállattartás hús előállítását célozta.
Oliver Craig professzor, a Yorki Egyetem régészeti tanszékének professzora szerint eredményeik azért különösen érdekesek, mert a térség mai lakói nem képesek megemészteni a tejet. "Azt feltételezzük, hogy ez igaz volt az újkőkorban is, de ezt még meg kell erősítenünk ősi emberi maradványok genetikai vizsgálatával." Az edényekben talált szerves maradványok azt jelzik, hogy az újkőkori emberek tejtermékeket, joghurtot és sajtot készítettek, hogy kivonják a tejcukrot - tette hozzá.

2016. november 18., péntek

VP-AKG és VP-ÖKO támogatás, illetve az ÚMVP fiatalgazda támogatás képzési kötelezettségről



Pályázati felhívás, illetve jogszabály-módosítás miatt a VP-AKG, a VP-ÖKO valamint az ÚMVP fiatal gazda támogatás képzési kötelezettségének teljesítési határideje várhatóan későbbi időpontra, 2017. december 31-re változik.
A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból történő Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (továbbiakban: VP-AKG) és Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés (továbbiakban: VP-ÖKO) jogcímekben támogatott ügyfeleknek képzésen kell részt venniük.
A pályázati felhívás a programalkotó tájékoztatása szerint módosítás alatt áll, így a kötelezettségre vonatkozó teljesítési határidő várhatóan módosul, s az érintett ügyfeleknek legkésőbb 2017. december 31-ig kell részt venniük a kötelező képzésen.
Kérjük, figyeljék a http://www.szechenyi2020.hu/ oldalt, a pályázati felhívás módosításáról ott tájékozódhatnak!
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet alapján támogatásban részesülő ügyfeleknek kötelező képzésen kell részt venniük.
A hivatkozott jogszabály a jogalkotó tájékoztatása szerint módosítás alatt áll, így a kötelezettségre vonatkozó teljesítési határidő várhatóan módosul, s az érintett ügyfeleknek legkésőbb 2017. december 31-ig kell részt venniük a kötelező képzésen.
Kérjük, figyeljék a www.magyarkozlony.hu weboldalt, a jogszabály módosításáról ott tájékozódhatnak!
A tájékoztatás az alábbi linken érhető:

A tehéntej felvásárlási átlagára Ft/liter

 Nagyításhoz kattintson a képre

A műtrágyák helyes tárolása

Helytelen tárolás esetén az ammóniumnitrát-tartalmú műtrágyák veszélyt jelentenek a környezetre, mivel szennyezhetik a talajt és a talajvizet. Ügyelni kell arra, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá a műtrágyához, elkerülve a lopás és a visszaélés, pl. robbanóanyag készítésének veszélyét. Ezért rendkívül fontos, hogy műtrágya-tárolási gyakorlatunk megfeleljen minden törvényi előírásnak és figyelemmel legyünk a műtrágyaipar és a kapcsolódó szervezetek irányelveire.
A Borealis L.A.T 28 %-nál alacsonyabb nitrogén-tartalommal és 80 %-nál kisebb AN-tartalommal rendelkező műtrágyái veszélytelen anyagoknak minősülnek, általában nem gyúlékonyak és nem éghetőek szivarégés folyamán. Mindazonáltal a 28 %-nál magasabb nitrogéntartalmú AN-műtrágyák erősen oxidatív összetevőket tartalmaznak, melyek szemirritációt okozhatnak. Az ilyen műtrágyák tárolása során speciális biztonsági előírásokat kell betartani, és ezen anyagok a szállítás során veszélyesnek minősülnek.
TIPP: A Borealis L.A.T minden partnere számára, akinek raktárában a padlózat nem nyújt 100%-os védelmet a nedvesség ellen, Terramol használatát javasolja (a Damolin terméke). Terítsen a tárolóhelyiség aljára Terramolt 1 – 2 kg/m² mennyiségben, így szárazon tudja tartani a terméket, így megakadályozva, hogy felázzon a betárolt műtrágya.
A műtrágyákat a következő anyagoktól elkülönítetten kell tárolni:
  • üzemanyagok, szerves anyagok, pl. benzin, olaj és zsír, fűrészpor, gabona, magvak, széna; és fémek, pl. különböző króm-, cink-, réz-, nikkel- és kobaltötvözetek,
  • erősen lúgos anyagok, pl. mész, cement, és fémporok,
  • erős savak, pl. sósav és kénsav,
  • forró tárgyak és felületek, pl. fűtőberendezések, lámpák, kapcsolók, túlmelegedő gépalkatrészek.
Ügyelni kell arra, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá a műtrágyatároló létesitményekhez, elkerülve a lopás veszélyét, illetve aktívan követni kell a készletek változásait, hogy az esetleges lopásra azonnal fény derüljön.

A műtrágyák nem megfelelő kezelése irritálhatja és károsíthatja a bőrt és a szemet. Mindig viseljen megfelelő védőfelszerelést (vedőszemüveg, kesztyű, overal).

Soha ne dohányozzon, fogyasszon ételt vagy italt ott, ahol a műtrágyát tárolja.

A műtrágyákat egyértelmű jelöléssel kell ellátni, az adott ország nyelvén, a törvényeknek megfelelő módon.

Az adott termék árukísérő dokumentumait el kell helyezni minden tárolóegységen és IBC-n.

A tárolo létesítmények aktuális térképet és a megfelelő menekülési, kiürítési tervet könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, illetve a személyzetnek ismernie kell a vészhelyzeti eljárási tervet.

Tűz esetén haladéktalanul értesíteni kell a tűzoltóságot. Nyissa ki a tetőszellőzőket és oltsa a tüzet jelentős mennyiségű vizzel. A víz az egyetlen megfelelő oltóanyag.

Ne tároljon karbamidot ammóniumnitrát közelében, mert ezek az anyagok nem összeférhetőek.


2016. november 17., csütörtök

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK...

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) - szarvasmarha

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK (segédlet) Sertés

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK (Segédlet) Juh

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK (Segédlet) baromfi

 

(Megjegyzés: Készült: 2000. 08. hó, Dr. Kiss István, állatteny.doc)

( Figyelem! A közölt  szakmai irányszámok tájékoztató jellegűek, helytől és időtől függően jelentős eltérést mutathatnak.  Konkrét ügyekben minden esetben konzultáljon és vegyen igénybe szakértői segítséget. )  

 

 

2016. november 14., hétfő

Az ideális pálinka

Nagyításhoz kattintson a képre

Kedvezően változik a zöldítés néhány szabálya

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) a 2015-ös és 2016-os év gazdálkodói tapasztalatai alapján felülvizsgálta, és módosította a zöldítési feltételeket tartalmazó rendeleteket, köztük az ökológiai jelentőségű másodvetésekre vonatkozó jogszabályt. (10/2015. (III. 13.) és 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet)
Az FM korábban rögzítette, hogy a konyhakertként bejelentett területek termény diverzifikációban külön növénykultúrának számítanak, függetlenül attól, hogy a konyhakertben milyen növényfajba tartozó növénykultúrákat termesztenek.
Az állandó gyepterület referencia arány folyamatos fenntartásának érdekében lefektettük azokat a szabályokat, amelyeket az esetlegesen elrendelendő visszaállítási eljárásban alkalmazni kell. Ha a bejelentett állandó gyepterületek teljes mezőgazdasági területhez viszonyított éves aránya alacsonyabb lenne az uniós jogszabályban megengedettnél, akkor azok a gazdálkodók visszaállításra kötelezhetőek, akik az aránycsökkenést megelőző két naptári évben állandó gyepet vagy állandó legelőt törtek fel. A visszaállítandó földterület mértékét a feltört gyepterület méretével arányosan kell megállapítani. A jelenlegi adatok alapján 2016/2017-ben nem kell a visszaállítási eljárást alkalmaznunk.
A másodvetésekre vonatkozóan könnyítés, hogy a tárgyév szeptember 30-ig betakarított vagy beforgatott másodvetést, ökológiai jelentőségű másodvetést vagy zöldtrágyázás céljából elvetett másodvetést a betakarítástól vagy beforgatástól számított tizenöt napon belül kell bejelenteni. A szeptember 30. után betakarított vagy beforgatott másodvetés, ökológiai jelentőségű másodvetés vagy zöldtrágyázás céljából elvetett másodvetés betakarítási vagy beforgatási időpontját pedig a következő évi egységes kérelem benyújtásának időpontjáig kell bejelenteni. A gazdálkodók számára további tehermentesítést jelent, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében eltöröltük a beforgatást megelőzően a tervezett beforgatás bejelentésének kötelezettségét. Viszont abban az esetben, ha a gazdálkodó az ökológiai jelentőségű másodvetésre vonatkozóan valamely bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adminisztratív és helyszíni ellenőrzés megállapításai nem zárják ki az ökológiai másodvetés szabályszerűségét, akkor az MVH a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szabhat ki.
A 2017. évi egységes kérelemig a 10/2015. (III. 13.) FM rendeletben további módosításokra kell számítani, mivel a mögöttes uniós jog is változik. Ezen túlmenően, kifejezetten a magyar gazdálkodók mozgásterének növelése érdekében, az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listáját kibővítjük olyan fajokkal, mint a négermag vagy a sziki kender. Annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése, egy 60 napos fenntartási időszakot írunk majd elő. A spárga és az óriás virágosnád a zöldítés szempontjából állandó kultúrának fog minősülni.
(FM Sajtóiroda)

2016. november 12., szombat

A szomszédos országokban is megjelent a madárinfluenza

A Nébih közlemény szerint az elmúlt héten több európai ország is bejelentette, hogy vadon élő madarakban azonosították a H5N8 madárinfluenza vírustörzset. Pénteken német és osztrák baromfitartó gazdaságokban H5 típusú madárinfluenza-fertőzöttségét állapították meg.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a H5N8-as típusú madárinfluenza mintegy két hónapja bukkant fel, a fertőzésveszély 2017 tavaszáig fennáll az Európai Unió területén. Ez a negyedik bizonyított, kontinenseket átszelő fertőzési hullám 2005 óta.


2016. november 11., péntek

A vetőmaghasználat igazolása

A változtatás következtében az igazolás során a „fémzárszám” megfogalmazás helyett a jóval nagyobb eljárási rugalmasságot biztosító „tételazonosító” megnevezés feltüntetésére nyílik mód. A módosítás hatására már a hazai és nemzetközi kereskedelmi forgalomban bevett és széles körben alkalmazott – az egyedi tételek azonosítását lehetővé tevő – számsorok elfogadása is lehetséges.A támogatási kérelemhez történő csatolási kötelezettségét eltörölte a jogalkotó.
A tárca az eljárási folyamat egyértelműsítése érdekében a minősített szaporítóanyagok idegen nyelvű dokumentumaihoz kapcsolódó fordítás szabályozását is pontosította.

Stratégiai fontosságú a szőlőtelepítés

A  szőlő- borágazat jövője szempontjából a szőlőültetvények telepítése stratégiai fontosságú feladat. A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának támogatására 2004 óta közel 50 milliárd forintot kaptak, ez mintegy 23 ezer hektár szőlőültetvény megújítását tette lehetővé.
A borszőlőültetvény kivágásához a jövőben nem kell előzetes hegybírói engedély, azt a kivágást követő 15 napon belül kell bejelenteni a hegybírónak. A kivágást a hegybíró az újratelepítési engedély igénylésére vonatkozó eljárásban ellenőrzi.
Tovább folytatódik az adminisztráció- csökkentés is, a legtöbb gazda mentesülni fog 2017-től az egyszerűsített adóraktári kötelezettségek alól.
 Az Európai Bizottság 2019-2023 között újabb támogatási időszak megnyitását határozta el. A nemzeti támogatási program keretében ebben az időszakban a magyar borágazat számára várhatóan ismételten rendelkezésre állhat az évi 29 millió eurós - mintegy 9 milliárd forint - támogatás legalább 2020-ig.
   

Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése

A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése” elnevezésű (VP4-15.2.1.1-16 azonosító jelű) felhívás.
A támogatási kérelem benyújtására az alábbi időpontok között van lehetőség:
•          2016. december 8. - 2016. december 16.
•          2017. március 1. – 2017. március 31.
•          2018 március 1. - 2018 március 30.
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1 118 675 413 Ft.
Elérhetőség: 

2016. november 10., csütörtök

T A L L Ó Z Ó...

NAK növényvédelmi portál

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara közreműködésével, országosan közel 80 növényorvos bevonásával működtetett növényvédelmi- és időjárás-előrejelző rendszer oldalára ebben az évben – október végéig, az előrejelzési időszak végéig – több mint 11500 bejegyzés és 6100, a gazdálkodók munkáját segítő kép került fel. A portál harmadik éve működik, az indulása óta eltelt időszakban a rendszerben közel 28 ezer bejegyzés született.
A térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatás a NAK növényvédelmi portálján érhető el, ahol a szakemberek területre és növénykultúrára lebontva, heti rendszerességgel szöveges növényvédelmi előrejelzést tesznek közzé. (A portál közvetlenül a nak.hu főoldaláról is elérhető.)

Új AKG-program pályázat


December 2-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket az új agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programra; a 40 milliárd forint keretösszegű forrásra szőlő- és gyümölcsültetvényesek, illetve szántóföldön gazdálkodók pályázhatnak. Az új AKG-programban rendelkezésre álló forrásból a szőlő- és gyümölcsültetvényesek számára 15 milliárd, a szántófölddel rendelkezők számára 25 milliárd forintot különítettek el. Az ötéves kötelezettségvállalási időszak 2017. január 1-jétől kezdődik. A támogatási kérelmek benyújtására 2016. november 2. és december 2. között van lehetőség, kizárólag elektronikus úton, az MVH weboldalán (www.mvh.gov.hu).  

A 2016. évi kárenyhítő juttatásról...

A 2016. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2016. november 30-ig nyújtható be. Azon károsultak tudják benyújtani a kérelmet, akiknek a kárbejelentését az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítési évben korábban már jóváhagyta.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúrák tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról itt található részletes tájékoztatás.

A referenciaárak és az átlaghozam-adatok a címszavakra kattintva érhetők el.

A fiatal gazda pályázatok véleményezése

Társadalmi egyeztetésre bocsátották „A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás” című pályázat szövegét. A pályázatok beadása előre láthatóan 2017 februárjától indul.
A tervezet szerint a támogatás vissza nem térítendő támogatás mértéke 40 000 eurónak megfelelő forint. A támogatásra jogosultak köre jelentősen korlátozott a korábbi pályázatokhoz képest. A tervezet rendkívül leszűkíti a jogosultak körét, hiszen nem nyújt támogatást az új belépőknek a vállalkozásuk létrehozásához, már a mezőgazdasági pályán kell az adott pályázónak tevékenykednie.
A támogatási felhívás tervezete itt elolvasható, és véleményezhető.

Kertészet korszerűsítése – kertészeti gépbeszerzés támogatása


A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Kertészet korszerűsítése – kertészeti gépbeszerzés támogatása” című (VP2-4.1.3.5-16 kódszámú) felhívás.
A támogatási kérelmek benyújtására a 2016. december 19. napjától 2018. december 18. napjáig van lehetőség.                                                                                                               
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 18,08 milliárd Ft.
Elérhetőség: