Nagybányai ciánszennyezés...

Nagyításhoz kattintson a képre

2000. január 30-án, 22 órakor történt, hogy a Romániában található, nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből mintegy 100 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult bele a Lápos folyóba. Onnan a Szamosba és a Tiszába is átfolyt, elérve Magyarország területét, óriási környezeti katasztrófát okozva: a szennyezés hatására mintegy 1240 tonna hal pusztult el a Tiszán.

Mit kell tartalmazia a szerződésnek?

• A gazdaságátadási szerződésben a feleknek meg kell határozniuk a gazdaság egyes elemeit és azok értékét, illetve hogy milyen típusú jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk (adásvételi, ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződés szabályai, vagy esetleg a haszonbérlet szabályai).
• Fel kell sorolni a gazdasághoz kapcsolódó szerződéseket és a szerződésekből fakadó jogokat és kötelezettségeket, a gazdaság működtetéséhez kapcsolódó hatósági engedélyeket, a támogatási eljárásokat és a támogatási eljárásokból fakadó jogokat és kötelezettségeket.
• Ha az átadó és az átvevő a szerződésben együttműködési időszakban állapodnak meg, akkor meg kell határozniuk a döntéshozatal módjára és a költségek, illetve az eredmény megosztásának arányára vonatkozó szükséges rendelkezéseket.

A gazdaságátadási szerződést közjegyzőnek vagy ügyvédnek ellen kell jegyeznie. A gazdaságátadási szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervhez be kell nyújtani hatósági jóváhagyása érdekében, amelyre a hatóságnak 60 nap áll rendelkezésre.

Articsóka

Nem igazán mondhatjuk el erről a zöldségfajtáról, hogy közismert. Azért a legtöbb ember hallott már róla, főleg a háziasszonyok. A magyar konyha sütve vagy salátaként használja fel. Sokféle felhasználási lehetősége van, egyesek puhára főzik, olíva olajjal és citrommal ízesítik. Nagy mennyiségben megtalálható benne a vas, magnézium, kálium, B1-vitamin, emellett tartalmaz fehérjét és szénhidrátot is. Kalóriaszegény zöldség, 10 dkg, körülbelül 55 kalóriát tartalmaz. Már pizzákon is közkedvelt zöldségként használják.

Őstermelők kézikönyve

Megjelent az Őstermelők és családi gazdasági kézikönyve 2023-as kiadás . A kiadvány összefoglalja az őstermelői tevékenységhez és a családi gazdaság alapításához és működéséhez kapcsolódó jogi, szervezeti teendőket, adózási, bevallási, könyvelési feladatokat és határidőket. Megrendelés és további infó Önadózó Webáruház: https://www.onadozo.hu/webaruhaz/szakkonyvek-1/ostermelok-es-csaladi-gazdasagok-kezikonyve-2023-334

Nitrát adatszolgáltatás

A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak, valamint a területi érzékenységtől függetlenül minden állattartónak, aki a magánszemély háztartási igényeit meghaladó mértékben állatot tart az előző naptári évre vonatkozóan (január 1. december 31.) adatszolgáltatást tennie a gazdálkodási naplóban szereplő adatok alapján. Az adatszolgáltatást csak elektronikus úton teljesíthető. A nyomtatvány a NÉBIH honlapjáról tölthető le (http://anyk.nebih.gov.hu/).

Grafika szemle 11.

Nagyításhoz kattintson a képre

Furmint Február

Csaknem száz termelő több mint kétszáz furmintját ízlelhetik meg a látogatók a 13. Furmint Február Nagy Kóstolón február 2-án Budapesten, a Hagyományok Házában.

    Csaknem másfél évtizede merült fel először a furmint szőlőfajtát népszerűsítő programsorozat, a Furmint Február gondolata. Ennek részeként februárban szerte az országban - sőt túl a határokon is - ismét éttermek, borkereskedők, borbárok állítják majd a középpontba a furmintot - közölték a szervezők az MTI-vel.
    Kiemelték, az egész hónapon át tartó rendezvénysorozat csúcspontja idén is a Furmint Február Nagy Kóstoló, amelyet a hagyományokhoz híven ezúttal is a hónap első csütörtökén rendeznek meg, a budai Hagyományok Házában.
    A Furmint Február mozgalom indulásakor még méltatlanul kevés szó esett a furmintról, mára azonban mind a borászok, mind a borkedvelő közösség összeköti a tél utolsó hónapját ezzel a sok lehetőséget tartogató szőlőfajtával - emlékeztettek a szervezők.
    Hozzátették: a pandémiás időszak után visszatérő Furmint Február Nagy Kóstoló látogatói 200 furmint közül találhatják meg idei kedvenceiket és mintegy 100 borásszal találkozhatnak, beszélgethetnek.
    "Napjainkban egyre kevesebb olyan nagy kóstoló van, különösen a fővárosban, ahol jellemzően a borász vagy a tulajdonos mutatja be a borokat, a Furmint Február Nagy Kóstoló viszont ilyen. Ezért érdemes eljönni és első kézből ismerkedni kiváló emberekkel, izgalmas történetekkel és a nagyszerű borokkal" - idézik a közleményben Kézdy Dániel főszervezőt.
    Az idei Furmint Február Nagy Kóstolóra a borászatok túlnyomó része ezúttal is a Tokaji borvidékről érkezik a Hagyományok Házába, de a Somlói borvidéket és a Balaton-felvidéket is szép számmal képviselik majd termelők.
    Ezenfelül érkeznek többi között mátrai, sőt határon túli furmintok is, a soproni borvidék képviselői pedig idén debütálnak a kóstolón.
    A szervezők külön büszkék arra, hogy a kezdeményezés már Európa-szerte hasonló rendezvények életre hívására ösztönzi a furmint kedvelőit, így olyan nagy városokban is hirdeti a Furmint Február mozgalom a magyar borok nagyságát, mint London, Párizs, Temesvár, Berlin vagy Edinburgh - áll a közleményben.(F:MTI)

Országfásítási Program

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések; folyamatosan növekszik a magyar erdők területe és élőfakészlete - közölte a Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

    A közlemény szerint Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárium, azon belül az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a változó klímához való alkalmazkodás.
    Míg például az erdő felújításának és telepítésének ideje hagyományosan tavasz vagy ősz lenne, addig idén az enyhe időjárás következtében már januártól zajlanak a csemeteültetések több helyen, például a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-nél is - írták.
    A bugaci erdőterületen mintegy 2,5 hektáron éppen az erdőgazdaság saját kertjében nevelt 10 500 akáccsemetét és 650 nemesnyár-dugványt ültetnek el.
    A társaság éves szinten hozzávetőleg 1000 hektáron végez erdő újraültetési munkálatokat és további 20-30 hektár olyan terület van a közvetlen környéken, amelyre az Országfásítási Program keretében újabb erdőket is telepítenek - tette hozzá a közlemény szerint a miniszter.
    Mint írták, Nagy István arról is beszélt, hogy az erdők az orosz-ukrán háború és az "elhibázott brüsszeli szankciók" miatt kialakult energiaválságban vagy éppen a klímaváltozás vonatkozásában nem problémaforrásként jelennek meg, hanem a megoldást jelentik.
    Kifejtette, az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét, és a mostani erdőtelepítések is jelentős eredményt hoztak. A rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdő létesült Magyarországon. Három éve pedig a kormány újabb lendületet adott az erdőtelepítéseknek, és további 50 ezer hektár új erdő létrehozásához biztosít támogatást. A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően meglévő erdők élőfakészlete folyamatosan gyarapodik - sorolta a miniszter.
    Kitért arra is, hogy az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig.
    Az erdőgazdálkodás a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó.  
    Hangsúlyozta, Magyarország területének egynegyedét valamilyen fás vegetáció, azon belül is mintegy 22 százalékban erdő borítja.
    Az Agrárminisztérium által életre hívott Országfásítási Program és az állami erdőgazdaságok klímaváltozáshoz gyorsan alkalmazkodó tudatos erdőgazdálkodási tevékenysége is hozzájárul a kormány azon céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területeinek aránya - húzta alá a miniszter a közlemény szerint.(F:MTI)

Minőségrendszeri pályázat...

A mezőgazdasági termelők március 1. és augusztus 31. között ismét pályázhatnak az európai uniós és a nemzeti minőségrendszerekhez történő csatlakozás kapcsán támogatásra - tudatta az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

    Azt írták, hogy a felhívás keretében azon mezőgazdasági termelőket támogatják, akik termékeiket a különböző minőségrendszerek előírásainak megfelelően állítják elő és legfeljebb 5 éve részt vesznek az adott rendszerben, vagy most kívánnak csatlakozni valamely minőségrendszerhez.
    Az egyes minőségrendszereknek megfelelő termékek magasabb minőséget képviselnek, mint a jogszabályok által támasztott minimum követelményeknek megfelelő más, hasonló termékek, az ebből fakadó többletkiadást hivatott kompenzálni a felhívás által nyújtott támogatás - emelték ki.
    Hozzátették: ilyen minőségrendszerek közé tartoznak az Európai Bizottság elektronikus nyilvántartásában bejegyzett, oltalom alatt álló elnevezések, így a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszesitalok és borok földrajzi árujelzői (például a Hajós-Baja vagy Csopak bor, a Szentesi paprika, az Alföldi kamillavirágzat, a Kecskeméti barackpálinka) és a hagyományos különleges termékek (például a rögös túró), ezen kívül pedig a nemzeti minőségrendszerek (Kiváló Minőségű Élelmiszer) és a különböző önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsító rendszerek.
    Az oltalomra jogosult földrajzi árujelzők aktuális listája a https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok címen érhető el - jelezték.
    Megjegyezték, hogy a tavaly azonos névvel lezárult felhíváshoz képest újdonság, hogy immár az ökológiai termelésben részt vevők is benyújthatnak támogatási kérelmet.
    Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás teljes összege termelőnként maximum 5000 eurónak megfelelő forintösszeg lehet 5 éves időtartamra.
    A Vidékfejlesztési Program keretéből meghirdetett pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg - áll az AM közleményében.(F:MTI)

IH tájékoztató

Megjelent a Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Irányító Hatóságának az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés során 2023. évben nem alkalmazható növényvédőszer-hatóanyagok, valamint az azokat tartalmazó növényvédő szerek köréről szóló tájékoztatása.

Drónról alkalmazható növényvédő szerek

A 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről jogszabály rögzíti, hogy pilóta nélküli légijárművel (drónnal) kizárólag a pilóta nélküli légijárművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termék (készítmény) juttatható ki – írja összefoglalójában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Ló kondició, testbeszéd

Nagyításhoz kattintson a képre

A ló testbeszéddel sok mindent ki tud fejezni. Többnyire testtartással, füllel, szemmel, farokkal fejezi ki magát, de hangokat is használ. Arckifejezéseinek száma 17. A szemöldök felhúzása félelmet, meglepődést vagy szomorúságot jelez, a tágra nyílt szem rémületet fejez ki, az ajakszöglet hátrahúzása üdvözlés, vagy behódolás. Az izgatottságot azzal fejezi ki, hogy kihúzza magát, fejét felveti. Ehhez társul a fül hegyezése, a tágra nyílt szem és orrlyuk. Emellett a ló rohangálhat vagy toporoghat is. Az ember metakommunikációjára is érzékeny.

Primer energiafelhasználás

Nagyításhoz kattintson a képre

Háziállat-tartás

A Michigani Egyetem tudóscsoportja 50 év feletti amerikai felnőttek körében végzett vizsgálatot a háziállat-tartás agyi öregedésre gyakorolt hatásáról. Kiderült, hogy azok az emberek, akiknek több mint öt éven keresztül volt háziállatuk, jobban teljesítettek a kognitív memóriateszteken, mint a háziállat nélkül élők. F: https://magyarmezogazdasag.hu/2023/01/19/mukodik-kisallat-effektus?utm_source=MM%20H%C3%ADrlev%C3%A9l&utm_medium=email&utm_campaign=sikeruelhet_felzarkoztatni_a_hazai_agrariumot_magyarmezogazdasaghu_2023_4&utm_term=2023-01-25

Legcsapadékosabb évek

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Burgonya...

Nagyításhoz kattintson a képre

Települések fásítása

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium (AM) Településfásítási programjára, a 10 ezer lakosúnál kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt - tájékoztatott keddi közleményében az AM.

    A harmadik ütemben 10 ezer sorfát igényelhettek ingyen a 10 ezer lakosúnál kisebb települések. Az érdeklődés hatalmas volt, a regisztrációs felület megnyitása után néhány óra alatt 450 település igényelt idén fát, melyeket a tavaszi és az őszi ültetési időszakban ültetnek majd el. A Program kiemelkedő környezeti hasznosságán túl szemléletformáló és közösségi élménnyel gazdagítja a települések lakóit, miközben felhívja a figyelmet a Vidékfejlesztési program erdősítési pályázataira.
    A Településfásítási program nem csupán sorfákat biztosít a magyar kistelepülések számára, hanem egy komplex fásítási csomagot is ingyenesen. A 10 000 darab belterületi ültetésre alkalmas, 10-14 centiméter törzsátmérőjű, fafajtól függően 2-5 méter magas, 3-4 éves földlabdás vagy konténeres sorfák kiszállítását a támasztókaróval, törzsvédő hálóval, valamint takarómulccsal együtt a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. végzi. A program szakmai koordinátora az Országos Erdészeti Egyesület, amely az állami erdőgazdaságokkal egyeztetve erdész szakember jelenlétét is biztosítja az ültetésekkor.
    A hétfőn indult igénylés során a sikeresen pályázó kistelepülések 13 fafaj közül igényelhetnek, minimum 10 maximum 30 sorfát, például amerikai és ezüsthársat, fehér epret, hegyi és korai juhart, magas kőrist vagy puszta szilt. A fajok összeállításánál fontos szempont volt a különböző belterületi adottságok jó tűrőképességé, továbbá a kiválasztásnál nagy segítség volt a korábbi évek tapasztalata.(F:MTI)

Megújuló energia...

Nagyításhoz kattintson a képre

Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az árapály energia.

A vakond

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

    A közönséges vakond (Talpa europaea) élete jelentős részét föld alatt tölti és mozgó férgekkel, csigákkal, rovarokkal és azok lárváival táplálkozik - olvasható a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. MTI-hez kedden elküldött közleményében.  
    Apró szemei, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való alkalmazkodás jegyeit mutatják. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlős rövid, három centiméteres farkával együtt is alig hosszabb, mint egy szokványos golyóstoll.     
    A mozgékony állatkával ritkábban lehet találkozni, mint jelenlétének közvetett bizonyítékaival, a vakondtúrásokkal, amelyek az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó járatrendszeréből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott kupacai.
    Skandinávia és egyes mediterrán területek kivételével a vakond egész Európában elterjedt, a mocsaras, köves, szikes területek és az intenzíven művelt szántók kivételével szinte minden élőhelyen megtalálható.
    Mint írják, a kertekben megjelenő túrások olykor bosszúságot okozhatnak, de a vakondok nagyon hasznos állatok: fellazítják a talajt és több kártevő rovart elfogyasztanak.     
    A közleményben felidézik, hogy a földművelésügyi miniszter 1901. évi egyik körrendelete a vakondot is - több más állattal együtt - természetvédelmi oltalom alá helyezte, akkor még csak "a virágos, veteményes kertek és csemete ültetvényeken" kívüli területeken. A ma már teljes védettséget élvező rovarevő pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
    A természettel való együttélés során meg kell tanulnunk a többi élőlénynek, köztük a vakondoknak is életteret adni, megosztva kertjeinket a hasznos kis állatokkal - hívják fel a figyelmet a közleményben.(F:MTI)

Élelmiszerellátás

Magyarország élelmiszerellátása biztosított - mondta az agrárminiszter hétfőn az M1 aktuális csatornán.

    Hozzátette: tavaly több mint kétmillió tonnányi búzát és kukoricát exportált az ország a háborús helyzet ellenére.
    Nagy István emlékeztetett, hogy mivel Magyarország élelmiszerellátása biztosított, ezért a kormány kivezeti a gabonára és az olajosnövényekre bevezetett export bejelentési rendszert.
    Hozzátette, ezt azért kellett bevezetni tavaly márciusban, mert tartani lehetett attól, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt a magyar gabona gyorsan kiáramlik az országból.
    Az intézkedés révén azonban naprakész információ állt rendelkezésre a kiszállításra szánt terményekről.
    Kitért arra is, hogy Ukrajna gabona- és olajosmag exportja jelentősen megnövekedett, és a vevők ezt az olcsó, "dönpingárú" terméket keresik, így a szomszédos országok nem tudják értékesíteni saját készleteiket.
    Hozzátette, hogy ezért fordulnak - a lengyel, a cseh, a román és a bolgár agrárminiszterrel közösen - az Európai Bizottsághoz, amitől azt várják, hogy stabilizálja a belső piacot.
    "Az ukrán gabona nem oda jut el, ahol a hagyományos piaca van, hanem mindenki előnyt akar szerezni az európai gazdák kárára" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy közös, európai és hazai fellépésre is szükség van a kérdésben.
    Közölte azt is, hogy különbséget tesznek majd azon gabonák és olajosmagvak között, amelyek magyarországi célállomással érkeznek, vagyis szigorú minőségellenőrzésnek vetik alá ezeket a terményeket. Míg a tranzitra érkező árut a lehető leggördülékenyebb módon engedik át az országon.(F:MTI)

Grafika szemle 10.

Nagyításhoz kattintson a képre

Madarak védelme

A madarak védelmét szolgáló és természetvédelmi szempontból is érzékeny feladatok elvégzését sürgetik a tél végén a természetvédők, akik kiemelik, hogy az év első három hónapja a legalkalmasabb arra, hogy ezeket a munkákat a lakosság, az önkormányzatok, valamint az illetékes állami szervek elvégezzék.

    A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre.  
    A tapasztalatok alapján a három leggyakoribb tevékenység, a fecskefészkek eltávolításának engedélyeztetése, végrehajtása, a gólyafészkek biztonságossá tétele, valamint bizonyos növények kivágása a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természet- és állatvédelmi problémát okoz.
    Épületfelújításokkor a tulajdonosok és a kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák engedélyeztetéskötelesek - az engedélyt a természetvédelmi hatóság jogosult kiadni -, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisülteket.
    A természetvédelmi oltalom alatt álló sérült vagy áramütésveszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tételéhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt, ezért ezek felderítése is az éve első felében aktuális.
    Mindezeken túl bizonyos fák és bokrok kivágása sok esetben indokolt és szükséges. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnövő fás szárú vegetáció eltávolítása, visszavágása, különösen tömeges nagyságrendben, jól tervezhető és ütemezhető az őszi-téli időszakra. Ezért érdemes és szükséges a természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző munkákat a madarak költési időszaka előtt elvégezni.(F:MTI)

Közlekedés - munkába-járás...

Nagyításhoz kattintson a képre

A ló jegyei...

Nagyításhoz kattintson a képre

A ló jegyei azok a külső jegyek, amelyek segítségével a lovat azonosítani lehet. A jegyeket a ló személyazonossági okmányaiba, például a lóútlevélbe be kell vezetni. A jegyeket részletesen nemzetközi szabványok alapján írják le.

Agrártámogatások kifizetése...

Ütemesen zajlik a 2022. év után járó uniós agrártámogatások kifizetése, ennek keretében pénteken 59 milliárd forintot utalt ki a Magyar Államkincstár több jogcímen a gazdálkodóknak - jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a tárca szombaton kiadott közleményében.

    Feldman Zsolt részletezte: összesen több mint 128 ezer gazdálkodónak - zöldítési támogatást igénylőknek, ipari zöldségnövényt és szemes fehérjenövényt termesztőknek - folyósított pénzt a Magyar Államkincstár egy napon belül. A támogatottak között volt csaknem 2400 ipari zöldségnövényt termesztő gazdálkodó; nekik 3,8 milliárd forintot fizettek ki; mintegy 2400 szemes fehérjenövényt termesztő gazdálkodó 4 milliárd forint termeléshez kötött támogatást kapott.
    "Ezt a támogatási formát a hagyományosan nehezebb helyzetben lévő ágazatok számára alakítottuk ki, a szójatermesztés, a csemegekukorica vagy a zöldborsó termelése pedig ezen túlmenően nagy hozzáadott értékű, magas szakmai tudást igénylő ágazat is, fontos takarmány- vagy élelmiszer-alapanyagok" - áll a közleményben.
    A múlt év utolsó harmadában folyósított 322 milliárd forint után a kifizetések a jogosult termelők számára feszített ütemben zajlanak 2023-ban, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzetben kulcsfontosságú szerepe van ezeknek a likviditást növelő támogatásoknak - hangsúlyozta az államtitkár a szaktárca közleményében.(F:MTI)

Ember - háziállatok

Nagyításhoz kattintson a képre

Agrár grafika XIV.

Nagyításhoz kattintson a képre