Hidegrekordok...

 

A legszárazabb évek...

 

Hőhullámok...

 

Globális felmelegedés...

 

Rendkivüli forróság...

 

Az év második felében példátlan melegre készülhet a magyar lakosság, különösen július második felében és augusztus elején – figyelmeztetnek a meteorológusok. A várható 43-46 Celsius-fokos hőmérsékletek messze meghaladják a jelenlegi rekordot, amelyet 2007-ben Kiskunhalason mértek 41,9 Celsius-fokkal. A szakemberek szerint a rendkívüli hőség nemcsak a közérzetet rontja majd, hanem komoly egészségügyi és mezőgazdasági következményekkel is járhat.

Meteorológia...

A legmelegebb és a hetedik legszárazabb volt a július 1901 óta - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján hétfőn.

    A júliusról készített összefoglaló szerint a hónap középhőmérséklete országos átlagban 24,53 Celsius-fok volt, ami 3,0 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek átlagát, és ezzel a legmelegebb július lett 1901 óta.
    Hozzátették: az év hetedik hónapjának átlaghőmérséklete a Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen meghaladta a 25 fokot, de kisebb körzetekben még a 26 fokot is elérte. Másutt síkvidéken 23-25 fok volt jellemző, míg 20 fok alatti havi átlagértéket csak a legmagasabb hegyeken fordult elő.
    Megjegyezték: az idei július országos átlaga mindössze 0,01 fokkal maradt el a 20. század eleje óta legmelegebb hónap, az 1992. augusztus középhőmérsékletétől. A 2024. július átlaghőmérséklete az ország déli felén többnyire meghaladta, míg az északi, északnyugati vármegyékben általában elmaradt az 1992. augusztusi havi középértéktől - tették hozzá.
    Az elemzés szerint a tartós forróság mellett nagyon száraz is volt a július, ami országos átlagban a 7. legszárazabb volt a 20. század eleje óta.
    A hónap csapadéka országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján csupán 22,2 milliméter volt, ami 69 százalékkal elmarad az 1991-2020-as évek 71,8 milliméteres átlagától. Lokálisan ugyan előfordultak 50 millimétert meghaladó havi csapadékok, az ország legnagyobb részén azonban 30 milliméternél kevesebb esett.
    Hozzátették: főleg a Dunántúlon sokfelé az 5 millimétert sem érte el a havi csapadékösszeg, emiatt a Dunántúlon nagy területen az idei lett a legszárazabb július a 20. század eleje óta, de hasonlóan kis havi csapadék keletebbre is előfordult. Néhány meteorológiai állomáson egyáltalán nem mértek csapadékot júliusban.(F:MTI)

UV-sugárzás

Nagyításhoz kattintson a képre

Legcsapadékosabb évek...

Nagyításhoz kattintson a képre

Legcsapadékosabb évek

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Enyhe időjárás

Bár január eleje szokott a statisztikák szerint az év leghidegebb időszaka lenni, 2023 tavaszias idővel és melegrekordokkal kezdődött, és komolyabb lehűlés a következő 8-10 napban sem várható. Márpedig a túl enyhe idő az évnek ebben az időszakában kifejezetten káros mezőgazdasági szempontból - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön közölt agrometeorológiai elemzésében.

    A honlapjukon megjelent közlemény szerint a múlt hét időjárása az enyhe időről és a melegrekordokról szólt Magyarországon, a hőmérséklet csúcsértéke délnyugaton több napon is 15 Celsius-fok fölé emelkedett, és többször is megdőltek napi melegrekordok. Számottevő talajfagy eddig a télen nem volt az országban, csak a fölső néhány centiméteres réteg fagyott meg átmenetileg néhány kevésbé felhős éjszakán.
    A 30 napos csapadékösszeg az országban még mindig többletet mutat a sokéves átlaghoz képest, de a 90 napos csapadékösszegben már nagyobb a különbség, az ország középső részén többlet, de főleg északnyugaton és délkeleten jelentős hiány van. A talajok felső rétege az elmúlt napokban az igen enyhe és szeles délnyugaton sokat veszített a nedvességtartalmából, de a fölső egyméteres réteget tekintve jól áll a talaj téli feltöltődése - írták.
    Hozzátették: az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, vízborítás a vetésekben csak kisebb foltokban fordul elő.
    Felhívták a figyelmet: a tartósan enyhe idő nem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak. Megjegyezték: a túl enyhe idő különösen a gyümölcsfákra veszélyes, délnyugaton ugyanis egyes korán virágzó csonthéjasok nedvkeringése már beindult, fagyokra lenne szükség ahhoz, hogy ez a folyamat lelassuljon, leálljon. Délnyugaton már megkezdődött a mogyoró virágzása, északkeleten ez a növény még nyugalomban van - írták.
    Közölték azt is, a folytatásban marad az enyhe idő, a jövő hét közepéig a hőmérséklet a déli órákban délnyugaton jellemzően 10 fok fölé emelkedik majd, északkeleten azonban csak 5 fok körül marad. Az éjszakák is nagy területen fagymentesnek ígérkeznek. Keddtől érkezik átmenetileg hidegebb levegő fölénk, így szerdán reggelre már nagy területen várható fagy.
    A jövő hét elején jelentős csapadék valószínű, a hét közepéig sokfelé várható 10-20 milliméter eső. A talaj tehát tovább nedvesedhet ebben az időszakban, délnyugaton pedig pótlódik az elmúlt napokban elpárolgott mennyiség - olvasható a közleményben.(f :ksh)

Hőhullámok...

Nagyításhoz kattintson a képre

Térségünk klímaváltozásnak való kitettsége igen jelentős, mely megmutatkozik a hőhullámok számában, tartósságában és intenzitásában egyaránt. Ezen kiugróan meleg időjárási események kialakulásának megannyi oka ismert. Közrejátszanak a mediterrán, illetve trópusi területekről érkező, vagy éppen az erős, atlanti-óceáni eredetű, nagy kiterjedésű, lassú mozgású, s így tartós anticiklonokhoz kapcsoló leszálló meleg légtömegek, de fontos szerepe van a kisebb skálájú jelenségeknek is, mint az éjszakai magasszintű felhőzet, mely visszatartja a kisugrázott hőmennyiséget, s amely magával hozza a nagyobb mértékű nappali felmelegedést. Nem elhanyagolhatóak továbbbá az orografikus hatások, úgy mint hazánk éghajlatának egy fontos karakterisztikája, a medence-jelleg, melynek egyik következménye, hogy a térségünkbe érkező szelek a környező hegységeken átjutva főn jelleggel és alacsonyabb szélsebesség-értékekkel rendelkeznek. A kisebb szélsebesség, illetve a szélcsendes időjárási helyzetek pedig kedveznek a hőhullámok kialakulásának. Emellett hatással van a hőhullámok alakulására a talajnedvesség és a levegő relatív nedvessége is, ezen kívül a városi környezet beépítettsége, a városi hősziget hatás nagyban felerősíti ezen kiugróan meleg időszakokat.

Agrometeorológia...

Az Európa nagy részét a nyáron jellemző rendkívüli szárazság és forró időjárás alapvetően határozza meg a várható terméshozamokat: kukoricából és napraforgóból is alacsonyabb terméshozamok várhatók - derül ki az Országos Meteorológia Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai helyzetképéből.

    Az elemzésben emlékeztettek rá: az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással.
    A műholdas méréseken alapuló mérések alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban többek között Európa nyugati és középső vidékén, az USA nyugati felén, valamint Argentínában - írták.
    Hozzátették: Franciaország nagy részén július elejétől augusztus közepéig tartott a súlyos aszály, amely gyakorlatilag minden mezőgazdasági területet érintett, beleértve a szántóföldi növényeket, a legelőket, a szőlőt és a gyümölcsösöket is. A kukorica és a napraforgó jelentősen károsodott, a burgonya és a cukorrépa viszont nem szenvedett súlyos károkat. Németországban minden nyári növényi terméshozam előrejelzése jóval az öt éves átlag alatt alakul.
    Lengyelországban a nyári növények terméshozam-kilátásai nagyon változatosak az ország különböző részei között: nyugaton gyenge volt a kukorica-termés, de ott, ahol kedvezőbb volt a talajnedvesség, a növények nagyon jó állapotban vannak és biztatóak a terméshozam-kiáltások is. A termésbecslések burgonyára és napraforgóra valamivel az öt éves átlag alatt alakulnak, míg cukorrépából átlag körüli mennyiség várható.
    Romániában kukoricából és napraforgóból is jóval átlag alatti termés várható. Spanyolországban és Portugáliában a nyári növényekre vonatkozó termésátlagok jóval az öt éves átlag alatt várhatók, ahogyan Olaszországban is nagyon alacsonyak a kukorica, a napraforgó és a szója terméskilátásai.
    Ukrajnában a csapadék a középső és északi területeken még éppen időben érkezett ahhoz, hogy tudjon javítani a nyári növények állapotán, a déli és nyugati területeken azonban már késő jött, így arrafelé ahol alacsony terméshozamok várhatók. Oroszországban a nyári növények terméshozamai csökkentek, főleg a déli területeken, de búzából rekordtermést vár az orosz Agrárminisztérium.
    Az Amerikai Egyesült Államokban az országos statisztikák szerint a kukoricaállományok 53 százaléka volt jó vagy kiváló állapotban, ami kissé alatta marad a tavaly ilyenkor megfigyelt értéknek, Iowa-ban, a legjelentősebb kukorica termesztő államban azonban ez az arány 63 százalék volt szeptember közepén.
    A kínai kukoricatermés becsült értéke 274 millió tonna (43 millió hektárról), ami rekord termést jelent, és egy százalékkal meghaladja a tavalyi értéket. A becsült hozam is rekord magas, 6,37 tonna hektáronként. Búzából szintén rekord mennyiséget várnak, rekord hozam mellett. A rizs terméskilátásait azonban csökkenti a száraz, meleg időjárás, országos szinten 147 millió tonna termést várnak, ami kissé elmarad a tavalyi mennyiségtől.  
    Ausztráliában a repce termésmennyiségét 6,7 millió tonnára becsülik, ami kevéssel elmarad az előző évi rekordtól.
    Argentínában a hűvös időjárás lassítja az őszi vetések növekedését, de leginkább az állandósult szárazság kelt aggodalmakat gabonák fejlődése, illetve a frissen vetett korai nyári növények kelése kapcsán.
    Brazíliában az északabbi termőterületeken meleg, száraz időjárás uralkodott, pedig szükség lenne a nedvességre, hogy el tudják kezdeni a szója vetését, illetve ne szenvedjenek további késést a mezőgazdasági munkák.
    Kanadában az idei repcetermést 20 millió tonnára becsülik, ami 45 százalékkal meghaladja a tavalyi, egyébként igen rossz termést, de 5 százalékkal az elmúlt öt év termésátlagát is. Bár a termőterület nagysága kissé csökkent az elmúlt évhez képest, de a várható hozam jelentősen emelkedett, most 2,33 tonnára becsülik hektáronként.(F:MTI)

Tovább fokozódik az aszály

Bár a délnyugati országrészben kellően nedves a talaj és az elmúlt szombaton egy hosszú zivatarzóna a Gyöngyös-Mórahalom vonalban is sokfelé megáztatta a földeket, az ország többi részén, főleg a Tiszántúlon hetek óta alig esett, a talaj csontszáraz, a nyári növények egyre jobban szenvednek az aszálytól. A kalászosoknak és a repcének már nem segítene a csapadék, az őszi árpa betakarítása már sokfelé be is fejeződött. Az előttünk álló héten forró, jellemzően száraz idő várható, csak elszórtan alakulhatnak ki záporok, zivatarok. https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=4807&m=2

Időjárási rekordok Magyarországon

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: –35 °C (1940. február 16., Gömölytapolca)

A legmagasabb napi hőmérséklet: 41,3°C (1950-július 5., Pécs)

A legnagyobb abszolút évi hőmérsékletingás: 73,8 °C (Baja)

A legmagasabb napi minimum hőmérséklet) 27,1 °C (1946. július 20., Szeged)

A leghosszabb napsütés nélküli időszak: 35 nap (1978. október 31–december 4., Szeged)

A legnagyobb hirtelen felmelegedés 18 óra alatt: 26,7 °C (1963. február 3. Békéscsaba)

A legalacsonyabb napi maximum hőmérséklet: –20°C (1929. február 10. Nyíregyháza).

A legenyhébb tél 1950/51-ben volt (a téli hónapok középhőmérséklete +3,1 fok körül alakult). A legszigorúbb 1891/92 tele volt, a téli időszak középhőmérséklete –5,1°C körül ingadozott.

1934-ben volt a legmelegebb tavasz, a tavaszi hónapok középhőmérséklete 13 fok körül alakult, a leghidegebb tavaszt (8,2 fokos hőmérséklettel) 1987-ben éltük át.

A legforróbb nyár 1946-ban adódott, amikor a nyári hónapok középhőmérséklete 22,5 fok volt, a leghűvösebb nyár (18,2 fokos középhőmérséklettel) 1978-ban volt.

A legmelegebb, legkellemesebb őszről 1926-ban számoltak be, ebben az évben az ősz középhőmérséklete 13,2 fok körül alakult, 1912-ben volt a leghidegebb ősz (a három őszi hónap középhőmérséklete mindössze 7,4 fok volt).

A legcsapadékosabb tél 1946/47-ben volt 15 meteorológiai állomás mérései alapján a téli csapadékbevétele 141 mm körül alakult, a legszárazabb telet 1847-ben találtuk, amikor három hónap alatt összesen 17 mm körüli csapadékot kaptak a földek.

A legcsapadékosabb nyarat (amikor a nyári hónapok alatt az országban átlagosan 304 mm eső esett) 1882-ben regisztrálták, a legszárazabb nyarat (81 mm körüli csapadékbevétellel) 1947-ben találtuk.

A Kárpát-medence éghajlati tulajdonságai közé tartozik, hogy időjárása általában szeszélyesen alakul. A csapadék időbeli alakulása nagyon egyenlőtlen, igen gyakoriak a száraz, aszályos periódusok, bár nem ritkák a nagyon csapadékos évek, periódusok sem. Főként a téli hónapok időjárása változékony, a hőmérsékleti viszonyok igen szeszélyesek, viszonylag enyhe és igen zord időszakok gyakran váltogatják egymást.(F: Arcanum)

 

 

 

Megkezdődött a pollenszezon

Az évszakhoz képest szokatlan meleg időjárás hatására az év első napjaiban országszerte több helyen megjelent a levegőben a mogyoró, az éger, illetve a ciprus- és tiszafafélék pollenje - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán az MTI-vel.

    A közlemény szerint "koncentrációjuk jellemzően alacsony, azonban a mogyoró pollenterhelése helyenként már az allergiás tüneteket kiváltó közepes szintet is elérheti".
    A meteorológiai előrejelzés alapján az elkövetkező napokban még marad az enyhe időjárás, így a pollenterhelés többfelé elérheti a közepes szintet - hívták fel a figyelmet.
    Hozzátették: a hétvége felé várható lehűlés hatására átmenetileg mérséklődhet a pollenterhelés, és alacsony tartományban maradhat, azonban az újabb felmelegedés hatására a kora tavasszal virágzó fák pollenszórása ismét erősödhet.
    Kiemelten fontos, hogy a pollenre érzékenyek figyeljenek a megelőzésre és a tünetek enyhítésére, amiben segítheti őket az NNK naponta frissülő polleninformációs szolgáltatása - közölték.(F:mti)

OMSZ...

Az első meteorológiai megfigyelések jobbára a népi bölcsesség kategóriájába tartozóan, szájhagyomány útján terjedve alakultak hazánkban is. A kollektív bölcsesség sok évszázados tapasztalatainak végkövetkeztetései azonban nem tartoznak a tudományos időjárás megfigyelések kategóriájába, igaz sok évszázadon keresztül eligazította a parasztgazdálkodókat hazánkban is. Mikor ideális, milyen növényt vetni, és nagyjából milyen időjárási körülmények, mikor várhatóak meg más hasonló népi bölcsességek, amelyek szólások, mondások formájában terjedtek akkoriban.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Az agrometeorológiai előrejelzés hasznos tanácsot tud nyújtani a vetés, az aratás, a növényvédelem és az öntözés területén egyaránt. Szabadban élő növényeink fejlődése, termésképzése nagyrészt az adott időjárási feltételektől függ. Termesztett növényeink egy része alkalmazkodott hazánk éghajlati adottságaihoz. Az átlagostól jelentősen el nem térő időjárási körülmények között növényeink elfogadható, sőt kiváló termést is hozhatnak. Időjárásunk sajátossága, hogy az időjárási elemek időszakosan szélsőségesen is viselkedhetnek. Ezek a szélsőségek már kedvezőtlenül befolyásolják növényeink életét, és bizonyos esetekben pusztulásukat is okozhatják.

Az elmúlt másfél évszázadban európai és világviszonylatban is kiemelt szakértelemmel és technológiai háttérrel rendelkező szervezetté nőtte ki magát az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OMSZ legfontosabb tevékenységei közé tartozik a meteorológiai adat- és információgyűjtés, valamint ezek elemzése, ellenőrzése, ennek megfelelően a különböző mérő- és megfigyelőhálózatok működtetése, valamint időjárás-előrejelzések, veszélyjelzések készítése, kiadása és a kutatás-fejlesztés. A meteorológiai szolgálat stratégiai fontossága gazdasági, természetvédelmi- és társadalmi szempontból is felbecsülhetetlen.Az Éghajlatváltozás oldal megfigyelt hazai változásokat bemutató oldalain szinte naprakész éghajlati információkat lehet böngészni a hazai hőmérséklet- és csapadék tendenciákról. A 120 év hosszú idősorokat vizsgálva megállapítható, hogy a melegedés egyértelmű Magyarországon is, a csapadékhullás pedig szélsőségesebbé vált. https://www.met.hu/eghajlat/

Felhőszakadás veszélye

A felhőszakadás veszélye miatt több északkeleti járásra másodfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap kora délután. Az érintett területeken a következő órákban olyan intenzív esőzésekre kell készülni, amelyek során rövid idő alatt több mint 50 milliméternyi eső is eshet.

A meteorológiai szolgálatnak az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzése szerint a nap folyamán a felhőszakadás veszélye miatt további másodfokú riasztásokat adhatnak ki Budapestre, továbbá Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye járásaira.
    Emellett zivatarveszély miatt az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.
    Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-nek nyilatkozva azt kérte, mindenki figyelje a meteorológiai szolgálat figyelmeztetéseit, riasztásait. Ahol kiadták a felhőszakadás miatti riasztásokat, javasolt a pincéket áramtalanítani, továbbá minden olyan tárgyat, amelyekben a víz kárt tehet, felvinni a pincéből.
    Felhívta a figyelmet a villámárvíz veszélyére is. Ahol hömpölyög a víz az utcán, ajánlott kerülni - közölte a szóvivő. (F:mti)

Hőség...

Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértő csütörtökön a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkében.

    Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója kiemelte, Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől, de a növekedési trend országosan is megfigyelhető: leginkább a Kisalföld és a Dél-Alföld kitett a növekvő forróságnak - írta.
    Felhívta a figyelmet arra is, hogy a városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, növekedni fog az UV-sugárzás okozta egészségügyi stressz is, mely fokozza a bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Emellett az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van. "A regionális klímamodell-szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak" - emelte ki.
    Lakatos Mónika rámutatott, hogy a városi környezet, és az ebből fakadó városi hősziget jelenség fokozza a hőhullámok negatív hatását. A burkolt felületek és a gyenge átszellőzés miatt több, akár 5-10 fokkal is magasabb hőmérsékletet lehet mérni a sűrűn beépített övezetekben, mint külterületen.
    Felidézte, hogy Budapesten a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018 nyarán alakult ki, míg a legmagasabb csúcshőmérsékletet elérő, 15 napig tartó hőségperiódus 2007-ben lépett fel. A legintenzívebb hőhullám 2013-ban alakult ki, ez meglehetősen hosszú is volt, 25 napig tartott.
    Megjegyezte, hogy míg a múlt század első felében három 15 napot elérő hosszúságú hőhullámot jegyeztek fel a fővárosban (1921, 1932, 1946), addig az ezredforduló utáni 20 évben már öt ilyen hőhullámot éltünk át. "Ezek a tények is alátámasztják a melegedő trendet" - szögezte le a szakértő.
    Mint hozzátette, országosan is megmutatkozik a hőhullámos napok számának növekedése. A legtöbb hőhullámos napot - amikor 25 fok feletti a napi középhőmérséklet - 1994-ben, 2012-ben és 2015-ben regisztrálták. Az 1981 utáni, igen intenzív melegedés időszakát tekintve több területen, főként a Kisalföldön, és a Dél-Alföldön a két hetet is meghaladja a hőhullámos napok számának növekedése.
    Lakatos Mónika figyelmeztetett arra, hogy a regionális klímamodell-szimulációk azt mutatják, a melegedés folytatódik. Az optimista forgatókönyv szerint 10-24-gyel, a pesszimista forgatókönyv szerint 26-54-gyel több hőhullámos nap várható a fővárosban évente. Országosan a legoptimistább szimuláció szerint is a 21. század közepére legalább a múltbeli (1971-2000) érték kétszeresére növekszik. Az Alföld és az ország délkeleti területei különösen kitettek a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek, míg a Dunántúlon és a magasabb hegyvidékeinken várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól - írta.
    Kiemelte, hogy fel kell készülni a módosuló energiaigényekre is: télen az energiaszükséglet mérséklődésére, nyáron a hűtési villamosenergia-igény jelentős növekedésére kell számítani. A már meglévő és a most épülő infrastrukturális elemeket és az épületeinket is ellenállóbbá kell tenni a hőhullámokkal szemben, előtérbe helyezve az energiahatékonyságot - írta a szakember.
    Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ugyanezen a pályán haladva változtatjuk meg bolygónk éghajlatát, akkor a helyzet a legjobb elérhető tudományos adatok és modellek szerint csak rosszabbodni fog - szögezte le Lakatos Mónika, kiemelve: "a hatások már most is érezhetők és fokozódnak a jövőben, ezért az alkalmazkodással nem késlekedhetünk". (F:mti)

Hazai melegrekordok

Globális klímaváltozás

A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult - összegezte Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon kedden közzétett cikkében.

Modellszámítások szerint egy 3 Celsius-fokkal melegebb Földön 1-10 évente többször lehetnek olyan nagy tengeri hőhullámok, amelyek korábban jellemzően több száz, vagy ezer évente csak egyszer fordultak elő - olvasható Lehoczky Annamária cikkében.
    A meteorológus felhívja a figyelmet arra, hogy a tengeri hőhullámok, amelyek szokatlanul magas vízfelszíni hőmérsékleteket okoznak egy adott régióban, már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését idézve elő.
    A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása - túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva - az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti - mutat rá.
    A globális felmelegedés hatására azért melegednek gyorsuló ütemben az óceánok, mert azok nyelik el a légköri többlethő oroszlánrészét.
    Lehoczky Annamária a cikkben felidézi, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb hőhulláma "Blob" (azaz "Folt") néven híresült el, a Csendes-óceán északkeleti térségében 2013 és 2015 között. Az átlagosnál melegebb vízben mérgező algavirágzás alakult ki, aminek hatására több kereskedelmi szempontból fontos halászterületet le kellett zárni. A táplálék csökkenésével a helyi lazac populációk drámaian visszaestek, és tömegével pusztultak el a tengeri madarak és fókák. Számos faj elterjedési területe pedig északabbra tolódott.
     A Blob-hoz hasonló nagy tengeri hőhullámok a többi óceáni medencében is előfordultak az elmúlt évtizedben.
    A cikk szerint a műholdas tengerfelszín-hőmérséklet mérések kezdete óta (1981) több mint 30 ezer hőhullám fordult elő, és ezek közül a 300 legnagyobb esemény átlagosan 1,5 millió négyzetkilométert érintett, 40 napig tartott és a hőmérsékleti csúcs idején 5 Celsius-fokkal volt magasabb a vízfelszín hőmérséklete a megszokottnál. Emellett a kutatók azt is kimutatták, hogy a nagy tengeri hőhullámok gyakorisága, intenzitása és hossza megnövekedett az utóbbi négy évtizedben az összes óceáni medencében.
    Összességében a nagy intenzitású események előfordulási valószínűsége 20-szorosára növekedett az ember okozta éghajlatváltozás hatására - mutat rá Lehoczky Annamária.
    "Számos tanulmány figyelmeztet, hogy az emelkedő üvegházgáz-kibocsátások miatt a jövőben várhatóan folytatódni fognak a már észlelt változások, sőt rosszabbodik a helyzet: az egyre erősödő klímaváltozás egyre gyakoribb, intenzívebb és hosszabb tengeri hőhullámokat fog eredményezni" - írja.
    "A jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században elérhetjük a 3 Celsius-fokos globális hőmérséklet emelkedést, aminek hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre" - figyelmeztet a meteorológus, hozzátéve, hogy azok a térségek kifejezetten sérülékenyek a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben, ahol a fajok nagy hányada a hőmérsékleti tolerancia küszöbének felső határán van. Ilyen hely például a Csendes-óceán délnyugati szegmense és az Atlanti-óceán középnyugati része. Emellett azok a térségek is fokozott veszélynek vannak kitéve, ahol az éghajlati hatások mellett egyéb emberi tényezők - elsősorban a túlhalászat és szennyezés - is nyomást gyakorolnak az ökológiai rendszerekre. Ilyen terület az Atlanti-óceán középső és északkeleti része, valamint a Csendes-óceán északnyugati része.
    "Ha sikerülne a melegedés mértékét 1,5 vagy 2 Celsius-foknál korlátozni (amit a világ országai elviekben vállaltak a párizsi megállapodásban), akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna" - írja a szakértő, aki szerint ahhoz, hogy minél több egészséges tengeri ökoszisztémát megőrizzünk és elkerüljük az állandósuló hőstresszt az óceáni medencékben, a globális üvegházgáz-kibocsátások azonnali és nagymértékű csökkentésére van szükség. (F:mti)