A mezőgazdaság vízfelhasználása

Nagyításhoz kattintson a képre

A mezőgazdaság valamennyi ágazata sok szállal kapcsolódik a vízhez. A víz jelenléte, illetve hiánya alapvetően meghatározza az adott térség hasznosítási lehetőségeit. Tartós vízhiány esetén az állatok fejlődése lelassul, súlygyarapodásuk csökken, illetve az aszály a növények teljes pusztulásához is vezethet. Ezért ezekben az esetekben szükség van a mesterséges úton történő vízpótlásra. A víz túlzott bősége is kedvezőtlen lehet a mezőgazdaság számára, pl. talajerózió, árvizek. Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer- és nyersanyag-előállítást. Az aszály olyan időszakot jelent, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. A 19. század legnagyobb aszálya Magyarországon nálunk 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott.
videó:  https://www.youtube.com/watch?v=UratSZD_YPw

A szelídgesztenye

A szelídgesztenye, más néven édes gesztenye, jóféle gesztenye, európai gesztenye a Bükkfafélék családjába tartozó fa, amely a neve ellenére nem rokona a vadgesztenyének. Terebélyes koronája, fényes-zöld lombja és ízletes termése miatt az egyik legkedveltebb dísz- és csonthéjas gyümölcsfánk. Nyugat-Európában, Dél-Európa, hegyvidékein és párás völgyeiben valamint a Kaukázusban őshonos. Európa más részein csak a történelmi időkben honosodott meg. A rómaiak az egész birodalmukban előszeretettel telepítették, fontos táplálék volt, terméséből lisztet őröltek. Valószínű, hogy Pannóniába valamint Angliába is ők vitték el. Magyarországon 1969 előtt gesztenye ültetvényekről és minősített fajtákról nem beszélhetünk. A hazai fajta előállítás Szentiványi Péter nevéhez fűződik. Mészszegény talajon az erdő más fáival egyetemben bőségesen terem. Vaskos ágaival télen is remek látványt nyújt. Hazánkban a leghosszabb életű gyümölcsfa. Előfordulnak többszáz éves egyedek, Kőszegen és környékén 600-700 éves példányokat is találhatunk. Június-júliusban nyíló igen dekoratív virágai egybefüggő sárga virágtömeget alkotnak. Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz pedig a mézféleségek között is különlegességnek számít. A megporzás után a termős virágok zöld, tövises kupacssá fejlődnek, bennük 2-3 makktermés-gesztenye-fejlődik, amelyek - fajtától függően - szeptember közepétől október végéig érnek be. Felhasználása: A szelídgesztenye amellett, hogy az egyik legdekoratívabb fa, igen sokoldalúan felhasználható. Hajlékony, puha, könnyű, de mégis nagyon tartós, fája a tölgyfáéhoz hasonlóan igen értékes. Angliában és Franciaországban a földműveléshez szükséges eszközöket, hajót stb. készítettek belőle, de kedvelt alapanyag az asztalosok és esztergályosok számára is. Ízletes termése nyersen fogyasztva nem élvezhető, viszont megfőzve vagy megsütve remek csemege. A héjakból szárítás és megőrölés után kiváló, ízletes tea készíthető. A szelídgesztenye remekül helyettesítheti a gabonaféléket, a dióféléket valamint a burgonyát. Néhány vidéken különösen előszeretettel fogyasztják, még kenyérfélét is sütnek belőle. Magas majdnem 50 %-os keményítő tartalommal rendelkezik, valamint káliumtartalma is jelentős, ami a téli vitaminszegény időszakban nagyon fontos a szervezet számára.

A cikória termesztése

A cikórianövények két változata ismert: a gyökeréért termesztett cikória és a leveléért, illetve a hajtásáért nevelt saláta cikória. Hőmérsékleti optimuma 14-16 °C között van, a kontinentális klímánkra jellemző szélsőségeket, a hideget és a nagy meleget egyaránt jól elviseli. Magja már néhány fokkal a fagypont felett csírázni kezd, a levelek, ill. a hajtás fejlődésének üteme alapvetően a hőmérséklet függvénye. Termesztése két részből áll. Először szabadföldi körülmények között helyrevetéssel a gyökereket neveljük meg, majd a második szakaszban a felszedett és tárolt gyökereket zárt térben fénytől elzárt helyen hajtatjuk, ebből nyerjük a fogyasztható, etiolált hajtást.
Május végi, júniusi helyrevetés esetén ilyenkor, szeptember végén szedjük fel a hajtatásra alkalmas gyökereket, amelyeket kisüzemben 30 cm-es sortávolságra vetettünk és a kelés után kb. 10 cm-es tőtávolságra rikítottunk ki. Kézi művelés esetén 100 m²-re 20-25 gramm vetőmagigénnyel számolhatunk, a vetés mélysége a talaj kötöttségétől függően 2-3 cm legyen. Ezt a viszonylag igénytelen és könnyen előállítható növényt ma már nemcsak zöldségként, hanem különböző fogások (pl. levesek vagy pizzák) készítéséhez is felhasználják. 
Részletek: https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/egyre-nepszerubb-a-cikoria-ez-az-igenytelen-es-konnyen-termesztheto-noveny-39593-001

A nyári időszámítás

A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Az elnevezés onnan ered, hogy ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik. Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani. Használata azonban más előnnyel is jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Előny (például az építőiparban), hogy hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolják, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma.

Az Év Emlőse

A Vadonleső Program immár hat éve indította útjára az Év Emlőse kezdeményezést. A program célja, hogy ismert illetve kevésbé ismert, közkedvelt vagy épp babonákkal terhelt védett és fokozottan védett emlősfajainkon keresztül minél több emberhez jusson el a természeti örökségünk megőrzésének üzenete. Megvédeni azt tudjuk, amit megismerünk és nem utolsó sorban megkedvelünk. A program első célfaja, az egyik legnépszerűbb védett kisemlősünk, a keleti sün volt. Őt követte az ürge, aztán a denevér, majd a mogyorós pele, tavaly pedig a földikutya kapta az Év Emlőse kitüntető titulust. Idén az eurázsiai hiúzt, háborítatlan erdeink ritka nagymacskáját szeretnék minél több emberrel megismertetni, megszerettetni és nem utolsó sorban megőrzését elősegíteni.

Növényvédelmi felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2019. évi 4. felhívás
Tavaly március 3-án hirtelen fagyosra fordultak a napok, a megpattant rügyek miatt aggódtunk. Az idén a virágokat félthetjük. Dr. Sicz György március 22-én bibefagykárral szembesült a kajszifáján, Küh Annamáriától pedig az alábbi fényképet kaptam. A barnuló szirmok mutatják a fagy hatását. „A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban -7 és +6 fok között alakul” az Országos Meteorológiai Szolgálat szombatra vonatkozó előrejelzése szerint.
► Szélcsendes, csillagfényes éjszakákon a talaj felett 0 0C alá hűlhet a levegő. Az ültetvényekben füstöléssel, a korona feletti fagyvédelmi öntözéssel, paraffingyertyával végzett ültetvényfűtéssel, telepített vagy traktor által vontatott hőlégfúvó berendezéssel és légkeveréssel is védekezhetnek. Ezekkel még a - 6-8 0C –os fagytól is megóvhatják a fáikat. A házikertesek csak a szomszédokat zavarnák pl. a begyújtott nedves szalmabálákkal. A talajok hőtárolóképességet megnövelő felszíni öntözéssel állítólag 1 méteres magasságig mérsékelni lehet a hideg hatását. Talán a málnásokban eredményes lehet… Mi leginkább a fáink jó kondíciójában bízhatunk. A rügypattanás környékén segíthet a bór és borostyánkősav összetételű lombtrágya pl. a Damisol BB gabona névre hallgató, melyet „elsősorban gyümölcsösben használják kisebb mértékű fagykár megelőzésére, illetve a fagykár mérséklésére”. A tájékoztató szerint már a kinyíló rügypikkelyekből és a vesszőkből is felszívódik, de a virágzásban is bevethető. Kis kiszerelésben is kapható. A virágok megvédésére még szóba jöhetnek egyéb pl. algát, káliumot, kalciumot, vitaminokat, hormonokat és cukrokat tartalmazó készítmények és a biostimulátorok. Ilyen hatású pl. a Wuxal Ascofol, az Atonik. A kollégák szerint - 2-3 0C éjszakai lehűlést tudnak kivédeni a felsoroltakkal. (Ez is nagy szó, mert a bibékre már ez is végzetes lehet…) A fagyot megelőzően és utána is permetezni kell velük. Néha a beáramló északi hideg levegő is komoly kárt okozhat. A szállított fagy ellen gyakorlatilag nem lehet védekezni. Hiába kevernek, mert a felső légréteg is 0 0C alatti, a füstöt, meleget pedig elfújja a fagyos szél.
► A károsítók is felébredtek. A pénteki fényképek egy fiatal díszalmafácskán készültek. Az almalevél-pirosító levéltetű kolóniái mellett a beteg rügyekből kibújó lisztharmatos levélkéket is megtaláltam a fán.
A díszfákon is megjelenhetnek a kertekben megismert károsítók: a vírusok, a molyok, a tetvek, az atkák, a lisztharmat és a monília fajok, vagy pl. a tűzelhalás baktériuma. Ezekre a növényekre is gondolnunk kell a védekezés tervezésekor.
Az önkormányzatot kérjék meg a permetezésre, amennyiben a közterületen állnak a fák. A parkokban, utcákon, játszótereken csak növényorvos irányításával és speciális növényvédő szerekkel lehet permetezni.
További növényvédelmi előrejelzésekért, fotókért és a teljes hazai növényvédő szer adatbázishoz látogassa meg az Agroinform.hu/novenyvedelem mezőgazdasági portált.
Budapest, 2019. március 30. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK

Bővülő natúrparki hálózat

Már tizenhárom natúrpark működik hazánk területén. Tizennégy somogyi település összefogásának köszönhetően létrejött ugyanis a Zselici Ezüsthárs Natúrpark. A natúrparkok tevékenységüket egy négypilléres modell szerint végzik, melyek: a természeti és kulturális örökség megőrzése; a környezeti nevelés, szemléletformálás, tájidentitás erősítése; a fenntartható térségfejlesztés; valamint a fenntartható ökoturizmus és rekreáció. A hazai natúrparkok tervszerű fejlesztése érdekében 2013 óta működik együtt az Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkársága, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Natúrpark Szövetség, valamint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.

Meghosszabbított öntözési idény

A kormányzat az idei évtől meghosszabbítja a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez Az Agrárminisztérium kezdeményezésére a jelenlegi rendkívüli szárazságban a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter már április 1-jétől meghirdeti a tartósan vízhiányos időszak kezdetét. 2019-től március 1-jétől október 31-ig tart az öntözési idény az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett. Az öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben, a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük. https://www.youtube.com/watch?v=UratSZD_YPw

A szójabab felhasználása

A szójabab vagy egyszerűen szója, Kelet-Ázsiában honos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Neve a japán sóju - szójaszósz jelentésű szóból ered. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény. A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna termett.
A szójabab körülbelül 18% olajat és 35% fehérjét tartalmaz. A kipréselt olaj 95%-át étkezési olajnak dolgozzák fel. Az olajtalanított szárazanyag 98%-át az állattenyésztés használja fel takarmányozási célra. Csupán a szójabab 2%-a kerül emberi fogyasztásra. videó: https://www.youtube.com/watch?v=Q6Y1kbmuS-ohttps://www.youtube.com/watch?v=Q6Y1kbmuS-o

Szójaolaj 

100 g szójaolaj 16 g telített, 23 g egyszeresen, és 58 g többszörösen telítetlen zsírsavat tartalmaz. A zsírsavak összetétele a következő: 7–10% linolénsav (C-18:3); 51% linolsav (C-18:2); és 23% olajsav (C-18:1), 4% sztearinsav és 10% palmitinsav.

Tofu és származékai

A szójatejet (szójaitalt) szójabab beáztatásával, összezúzásával, forralásával és leszűrésével állítják elő. Hasonló az összetétele, mint a tehéntejnek: 3,5% fehérje, 2% zsír, 2,9% szénhidrát. A tofut szójatej koagulációjával és a kicsapódott „túró” összenyomásával készítik. Sajtra emlékeztet, ezért hívják szójasajtnak is. A szójatej forralásakor a felszínén – a tehéntejhez hasonlóan – hártya képződik. Ezt összegyűjtve és megszárítva kapjuk a tofukérget.

Szójaliszt 

Zsírtalanított, finomra őrölt szójabab. Létezik zsírtartalmú változata is.

Szójaszósz

Megfőzött szójababot, pörkölt, zúzott gabonát Aspergillus törzsek vagy Saccharomyces cerevisiae jelenlétében fermentálnak, majd telített sósvíz hozzáadása után érni hagynak. Érlelés után a kész szószt a szilárd mellékterméktől szűréssel elválasztják. A keleti konyha nélkülözhetetlen kelléke, szinte nincs olyan étel, amihez ne használnák fel, vagy a főzés során, vagy az ízesítésnél.

Tempeh

Tradicionális indonéz élelmiszer, amelyet a tofukészítéshez hasonló fermentációs eljárással állítanak elő. Lényeges különbség, hogy a teljes babból indulnak ki. Ezt egy napig hideg vízben áztatják, majd 5-10 percig főzik. A főzővíz leöntése után újabb 24 órás áztatás következtetik, majd a levált héjat eltávolítják. Ezt 30 perces sterilizálás, gőzölés követi. Ezután beoltják Rhizopus oligosporus gombával, és 24-36 órán át 30°C-on kiterítve állni hagyják, mialatt a fehér gombafonalak teljesen átjárják, benövik. Ezután hagyományosan banánlevelekbe csomagolva árusítják.

  

A kukoricáról röviden

A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé a perjefélék családjába tartozó, lágy szárú, egylaki, vált ivarú, egynyári növény. Magassága akár három méter is lehet, általában a torzsavirágzatán fejlődő szemterméséért termesztjük. Amerikában őshonos, Európába Kolumbusz közvetítésével került. Onnan a 16. században a spanyol, portugál kereskedők vitték, terjesztették el Ázsiába, Afrikába. A hollandok, angolok kezdték termeszteni később Ausztráliában. Ma a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk. A termesztett kukorica minden ma létező fajtáját emberi tevékenység (nemesítés) hozta létre. A magyar kukorica szó valószínűleg a szerb és horvát kukuruz szóból származik, amelynek további eredete ismeretlen.
videó: https://www.youtube.com/watch?v=v-DYXTKBsWs

Nemzeti Földügyi Központ (NFK)

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) végzi majd az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat, kezeli az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszereket. Az új szervezet működteti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnyilvántartási rendszert, egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapba tartozó földek felett.
Feladata lesz országos hatáskörű szervezetként az osztatlan közös tulajdonban álló földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálása is. Az új, az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet pedig megszűnik.

Űrtechnológia a mezőgazdaságban

Az automata kormányzástól kezdve az aszály monitorizálásig az űrállomáson történtek nagy befolyással bírnak a mindennapi életre. Sokszor felmerül a kérdés, hogy a porított italon, a tépőzáron kívül mit adott az űrtechnika az emberiségnek? A mesterséges holdakon keresztül történő kommunikáció technológiáját a NASA fejlesztette ki. De számos olyan technológiát is létrehoztak, amelyek a farmerek munkáját segítik: időjárás előrejelzés, klorofilmérő, precíziós mezőgazdaság, automatikus kormányzás, GPS által irányított önvezető járművek. Ezek mind az űrtechnológia eredményei. A NASA jelenleg kísérleteket folytat a nemzetközi űrállomáson (International Space Station (ISS)). A Veggie vagy „zöldség termelő rendszer” (Vegetable Production System) programok célja, hogy a legénységet friss élelmiszerrel lássa el.
Részletek: https://agroforum.hu/szakcikkek/gepeszet/urtechnologia-a-mezogazdasagban-a-nasa-hatasa-a-mezogazdasagra

Ételt csak okosan!

A Nébih online valóságshow-ja

A „Túlélő tojások” az első olyan valóságshow, melynek főszereplői állatok, nevezetesen csirkék, vagyis kezdetben tojások. A keltetés március 28-án hajnali 3-kor kezdődik, melynek folyamatát az érdeklődők napi 24 órában, élőben követhetik a Nébih YouTube csatornáján (https://www.youtube.com/nebihvideok), illetve a hivatal népszerű kampányai közül a Szabad a gazdi és az Ételt csak okosan! weboldalán.  A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) újabb innovatív, ismeretterjesztő, szemléletformáló projektet indít. Ma délután 4 órakor kezdődik az első, élő stream-es valóságshow, „Túlélő tojások” címmel. A program célja, hogy felhívja a figyelmet a felelős állattartás fontosságára.

Csatornák, ahol követhető a „Túlélő tojások” valóságshow:
•Nébih YouTube
•szabadagazdi.hu
•eteltcsakokosan.hu

 (AM)

A búza terméshozama

Nagyításhoz kattintson a képre

A búza a perjefélék családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt. A Föld egyik legnagyobb területen előforduló gabonája, a sivatagok és a sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik. A népélelmezésben elfoglalt szerepével kiemelkedik a többiek közül. Kenyérgabona szerepén túl sokrétű felhasználás jellemzi, hiszen gazdag abraktakarmány, szalmája értékes alomanyag, és különböző részei ipari alapanyagként is felhasználhatóak.
A nemzetség egyedei a legrégibb termesztett növények közé tartoznak. A termesztés első ismert előfordulási helye a civilizáció bölcsőjének tekinthető termékeny félhold területére esik. A régészeti kutatások Egyiptom legrégibb emlékei között említik a búzát. A genetikai kapcsolat a természetes vad alakor és a domesztikálódott alakor és a tönke búza egyedei között azt mutatja, hogy i. e. 6000-5000-ben Törökország mai területén lévő Diyarbakır város környékéről terjedhetett el. A hagyományosan legnagyobb búzatermelő Kínában az i. e. 2700-ban már termesztették és az ókori világ szinte, minden vidékéről találhatunk említést termeléséről vagy használatáról.
videó: https://www.youtube.com/watch?v=5hY3mnlmDTY

A repce termésmennyisége

Nagyításhoz kattintson a képre

Felhasználása

A repceolaj

Olajának felhasználásáról már az időszámítás előtti utolsó századokból vannak feljegyzések. Európában a XIII. századtól állítottak elő repceolajat. A világ repceolajtermelése kb. évi 11 millió tonna, a növényi zsiradékok közül a harmadik legtöbb. A biodízel divatja miatt az ennek a divatnak hódoló országokban a kereslet erős felfutása várható. Nálunk a napraforgó után a legjelentősebb olajnövény; évi 80-120 ezer tonna magot termesztünk. A régen általánosan kedvelt fajták magolaja hosszú láncú zsírsavakat, erukasavat , és eikozénsavat is tartalmaz. E zsírsavak, elsősorban az erukasav lerakódnak az emberi (és állati) szervezetben, ahol nehezen bomlanak le. Megjelennek a szívizomban is, és az állatkísérletek szerint károsíthatják azt. E hátrányok kiküszöbölése érdekében Kanadában 1965-ben olyan repcefajtákat nemesítettek ki, amelyek olajában nincs se erukasav, se eikozénsav. Ezeket az új fajtákat "nullás repcének" nevezik. Mindkét típusú olaj linol- és linolénsavat tartalmaz. Tokoferol-tartalmuk 600–800 mg/kg. Klorofilltartalmuk zöldesbarnára színezi őket.

A repcepogácsa

Nagyon tápláló olajgyári hulladék, amelynek hátránya, hogy az állat emésztőszerveiben mustárolajat fejleszt, tehát egy-egy nagy állatnak legfeljebb napi 1–2 kg adható. Rendesen csak marhával és juhval etetik, mivel a sertés húsa és zsírja is rossz ízű lesz tőle.

A repceméz

Folyékonyan világos színű, de napok alatt hófehér, apró szemcsékké kristályosodik. Krémméz előállítására kiválóan alkalmas, általában a sütőiparban használják fel. A gyakrabban termelt mézek közül ez az egyetlen enyhén lúgos kémhatású fajta, ezért a gyomorsavtúltengés jó ellenszerének számít.

Termésbecslés

A becslési eljárás ismerete elengedhetetlenül fontos a gyakorló szakemberek, hiszen a mindennapi élet produkál olyan eseteket, amikor más módon nem ismerhetjük meg a tényleges hozamot, csak becslési eljárással. Például lábon álló termést vásárolunk, vagy silózunk és a zöldtömeg mérlegelését nem tudjuk a munkafolyamatba építeni, de ugyanezt mondhatnánk a melléktermékek betakarításáról is. A felhozott esetek a mezőgazdasági termelés alapegységeinél, az üzemeknél, gazdaságoknál stb. jelentkező problémák. Ugyanakkor hasonló okokra visszavezethetően az agrárágazat felsőbb szintjein – kistérség, megye, régió, ország – is szükségesek a becslésből származó információk, amelyek akár a külkereskedelmi tárgyalásokra felkészülésnél is hasznosíthatók.
Ezen információk megismerésében nyújt segítséget a kiadvány, amely ide kattintva tölthető le.

A mangalica állomány alakulása

• Szőke mangalica: a leggyakoribb változata. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartásra egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége.
• Vörös mangalica: a szőke mangalica és a göndör szőrű szalontai sertés keveredéséből jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőkénél.
• Fecskehasú mangalica: a szőke és a fekete mangalica kereszteződéséből jött létre, hasa szőke, háta fekete. Kisebb termetű, de szaporább, mint a szőke változat.
• Fekete mangalica: az ország déli részén volt jelentős. A szerémségi fekete sertés és a szőke mangalica kereszteződéséből jött létre, jobb ellenálló-képességű, de gyengébb termelési tulajdonságú volt, mint a szőke változat. A 20. század elején kipusztult.
• Vadas mangalica: igen ritka változat, elsősorban hegyvidékeken volt jellemző, valószínűleg a szőke mangalica és a vaddisznó véletlen kereszteződéséből jött létre.

A tej ára

Nagyításhoz kattintson a képre

Egyél jót! – A mangalicahús különleges.

Idén először népszerűsíti önálló kampánnyal a mangalicahús fogyasztását az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Az „Egyél jót! – A mangalicahús különleges” szlogen alatt futó kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a védett őshonos magyar sertésfajta különleges ízvilágára, beltartalmi értékeire és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére.
Részletek:Kampánnyal népszerûsítik a mangalicahúst:

Kárenyhítő juttatások kifizetései

A Magyar Államkincstár megkezdte a mintegy 7,6 milliárd forint kárenyhítő juttatás kifizetését.  A gazdálkodóknak a 2018-as kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként több mint 10.000 termelői kárbejelentés érkezett közel 180.000 hektárra. A legnagyobb területre Szabolcs-Szatmár-Bereg (60 464 ha), Bács-Kiskun (18 843 ha) és Jász – Nagykun – Szolnok (14 477 ha) megyékben történt kárbejelentés. Országosan a legnagyobb területeken aszálykárra történt kárbejelentés, amely a kárenyhítő juttatás teljes kifizetési összegének 50,7 %-át (3,86 milliárd Ft) tette ki, míg téli fagykárra a 19 %-át (1,44 milliárd Ft) fizették ki. (AM)

Napelemes rendszer támogatása

 Már társadalmi egyeztetésen van a "GINOP-4.1.3-19 Napelemes rendszer telepítésének támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknak" kiírás. Fontos: a cége csak akkor pályázhat, ha az árbevétel kevesebb mint fele származik a mezőgazdaságból. A pályázati ablak a tervek szerint május 15-én nyílik. Részletek: Napelemet a céges telephelyre! - 15 milliárdot költhetünk el:

Baromfi-nagyhatalom Magyaroszág

2018-ban összesen 15,2 millió tonna baromfihúst állítottak elő a termelők az Európai Unióban (EU), ami a 2010-es adatokhoz képest mintegy 3,2 millió tonnás növekedést jelent - derül ki az Eurostat adataiból. Mindössze hat tagállam adta az unió baromfihús-termelésének mintegy 70 százalékát: Lengyelország (16,8 százalék), az Egyesült Királyság (12,9 százalék), Franciaország (11,4 százalék), Spanyolország (10,7 százalék), Németország (10,4 százalék) és Olaszország (8,5 százalék). Magyarország is szerepel a legtöbb baromfihúst termelő uniós országok listáján, Olaszország után ugyanis a hetedik helyen áll 3,5 százalékkal. Részletek: Nem is gondolnád, mekkora baromfi-nagyhatalom Magyaroszág: itt a bizonyíték:

Szja bevallás

Nem válik automatikusan szja bevallássá az áfa-fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelők és az egyéni vállalkozók SZJA-tervezete, amelyet az adóhatóság készít el. Nekik az e-szja felületen a legegyszerűbb a kiegészítés elkészítése.  Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők az e-szja portál “lekér” funkciójával letölthetik a korábbi évi (16SZJA, 17SZJA), valamint az idén benyújtott 18SZJA bevallásukat, megkönnyítve ezzel annak önellenőrzését vagy javítását.

Hazai arborétumok

Tartalomjegyzék

• 1 Ágneslaki arborétum
• 2 Agostyáni arborétum
• 3 Alcsúti arborétum
• 4 Avasi arborétum
• 5 Bábolnai arborétum
• 6 Budafai arborétum
• 7 Budakeszi arborétum
• 8 Desedai arborétum
• 9 Erdőteleki arborétum
• 10 Folly arborétum
• 11 Jámbor Vilmos arborétum
• 12 Jeli arborétum
• 13 Gödöllői arborétum
• 14 Kadarkúti magánarborétum
• 15 Kámoni arborétum
• 16 Kecskemét arborétum
• 17 Kőszeg
• 18 Nyíri arborétum
• 19 Pécs
  • 19.1 Malomvölgyi Arborétum
• 20 Pákozd-Sukorói Arborétum és Erdészeti Erdei Iskola
• 21 Pannonhalmi Bencés Főapátság
• 22 Püspökladányi arborétum
• 23 Püspökszentlászló
• 24 Sárvári Arborétum
• 25 Szarvasi Arborétum
• 26 Szelestei Arborétum
• 27 Tiszaigari Arborétum
• 28 Tiszakürt
• 29 Tuzson Arborétum
• 30 Vácrátóti Arborétum
• 31 Vép
• 32 Zalaegerszeg - Csácsi arborétum
• 33 Zirci Arborétum
• 34 Jegyzetek
• 35 További információk

Tavaszi élelmiszer mustra

Országszerte március 25-től április 22-ig tart idén a tavaszi élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat. Az akciót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinálja, a vizsgálatokat a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei végzik. Az ellenőrzés-sorozat során a hagyományosan népszerű termékek közül többek között sonka, tojás, bor, különféle édességek, valamint szezonális zöldségek és gyümölcsök is górcső alá kerülnek. Az ezeket előállító- és forgalmazó helyeken, valamint piacokon és vásárokon is feltűnnek majd a hatósági szakemberek.

Pápai Agrárfórum

Nagyításhoz kattintson a képre

Érdeklődni: 

E-mail cím: hazafi@portfolio.hu

E-mail cím: kovacs.nora@portfolio.hu

Génmegőrzési stratégia

Az agrártárca a Növény Diverzitás Központ és a Haszonállat-génmegőrzési Központ összevonásával 2019. június 1-jei hatállyal megalapítja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot. A tárca még 2017-ben dolgozta ki a génmegőrzési stratégiát, amelyet a kormány 2018-ban fogadott el. A miniszter szerint a kezdeményezés célja az intézmények fejlesztése, a génbanki tevékenységet folytató szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek támogatása, illetve a Kárpát-medencében még fellelhető, ritka genetikai adottságú értékek felkutatása, valamint biztonságba helyezése. (AM)

Az alma átlagára

Nagyításhoz kattintson a képre

Az alma vagy almafa a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 55 faj tartozik ide, melyek többsége Ázsiában, kisebb része Európában és Észak-Amerikában honos. Az almafa termése botanikailag csoportos tüszőtermés, alma áltermés: gömbölyded alakú, két végén bemélyedés található. A felső mélyedésből ered a rövid kocsány, ezzel csüng a fán. A másik mélyedésben az öt apró, elszáradt csészelevél. Az alma viaszos héja a gyümölcshúst veszi körül. Ezen belül öt hártyás rekeszben ülnek a magvak. Az európai almatermés évente 16 millió tonna körül alakul, amelyből 4 millió tonna Lengyelországban terem. Magyarországon 2018-ban 700-750 000 tonna alma teremhet, amely az átlagosnál 20-30 százalékkal több.

A zártkertek megújítása

Kétmilliárd forintos keretösszeggel idén tavasszal újra indul a zártkert megújítási program. A program célja, hogy a falvakban és kistelepülések határában lévő zártkertekben újra induljon a hagyományos gazdálkodás, őshonos gyümölcsfajtákat telepítsenek az emberek, a termésből pedig minél jobb minőségű helyi termék készüljön. Azok az önkormányzatok amelyek zártkerti területek elektromos hálózatának fejlesztését tervezik, megemelt összegű támogatásra számíthatnak, fejlesztésenként 10 millió forint helyett 20 millió forintra pályázhatnak.

A magyarság értékei

Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a nemzeti értékek megőrzésének és népszerűsítésének támogatására. Ennek eredményeképp 2013 és 2018 között a hazai és a külhoni értékgyűjtés támogatására kiírt pályázatok keretében mindösszesen 1,559 milliárd Ft-ot ítélt oda a hungarikumok gyűjtésének, kutatásának, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására.
A szaktárca mintegy 600 rendezvény szervezésében, finanszírozásában vett részt, amely programok támogatásával nagyban hozzájárult a települési identitás megerősítéséhez, a határokon túl élő emberek önbecsülésének visszaszerzéséhez.
A hungarikumok magyarságunk karakterjegyei, olyan, más nemzetektől megkülönböztető, kiemelkedő sajátosságok, amelyek meghatároznak bennünket. Ezen jellemző tulajdonságok alapján azonosítanak bennünket, magyarokat a nagyvilágban, és ezek alapján azonosíthatjuk mi is önmagunkat. (AM)

A vízfogyasztás alakulása

•  Nagyításhoz kattintson a képre

• A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.
• A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. 
• Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz-tartalékokkal, a források 25%-ával. 
• Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete. Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány. A mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80%-áért.

Ismerd meg az Agrárium Klub tevékenységét.

http://agrarpraktikum.network.hu/

 

A területalapú támogatás megoszlása

Hosszas "közelítési szakasz" után mára egész Európára érvényes, hogy egyetlen tagállamában sem lehet kevesebb mint 196 euró az egy hektárra jutó területalapú támogatás (zöldítési pénzzel együtt). Az uniós kifizetési átlag 230 euró körül alakul. Európa gazdagabb, nyugati fele lényegesen efölött jut szubvencióhoz, míg a szegényebb, keleti és déli fele (beleértve Portugáliát és Spanyolországot) átlagon aluli támogatásban részesül.
Részletek: Ennyi területalapú támogatást kapnak az egyes tagállamok termelõi:

Ismerd meg az Agrárium Klub tevékenységét.

http://agrarpraktikum.network.hu/