A mezőgazdasági kibocsátás alakulása

 Nagyításhoz kattintson a képre

Az alma hagyatéka

Ambrus Lajos a Tündérkert-mozgalom tagjaként arra buzdít, ismerjük meg, szaporítsuk, védjük, terjesszük szűkebb otthonunk, tájegységünk kivesző gyümölcsfáit.Nagy almáskönyv című művében a Kárpát-medencében egykor vagy máig fellelhető almafajták mellett foglalkozik a kertészet történetével, valamint híres magyarok almához, gyümölcsfához és kerthez való viszonyával is. A Nagy almáskönyv hozzávetőleg harminc év kutatómunkája, amiben a Kárpát-medence hosszú ideje „eltünedezni” látszó, egyébiránt rendkívül gazdag gyümölcshagyatéka került összegyűjtésre, feldolgozásra és rendszerezésre

Grafika szemle 7.

B U É K - 2023.

A lencse...

Nagyításhoz kattintson a képre

A főzeléklencse egyik legrégebbi kultúrnövényünk, Közép-Európában már a kőkorszak idején termesztették. Étrendi hatása sokkal jobb a borsóénál és a babénál, 23% könnyen emészthető fehérjét, szabad aminosavakat, közte sok (1-2%) lizint tartalmaz. Levesként illetve főzelékként elkészítve fogyasztják. A lencseleves és a lencsefőzelék tipikus újévi fogások: a lencse fogyasztása szimbolikusan szerencsét és gazdagságot hoz arra, aki újév napján eszik belőle. 

Biomassza...

Nagyításhoz kattintson a képre

A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis tüzelőanyagok válthatók ki velük, így elvben megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás (fenntartható fejlődés). A biomassza energetikai felhasználása azonban csak akkor tekinthető ténylegesen fenntarthatónak, ha pl. az erdő tartamosságának fenntartása mellett hozzá tud járulni a biológiai sokféleség csökkentésének visszafordításához és a klímasemlegességi célok eléréséhez. Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, és vannak, melyek rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek (repce, szárak, nyesedék), használatuk esetén elvileg bányászott energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Az így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és a CO₂ tartalmának növekedését (üvegházhatás, globális felmelegedés).

A virsli...

Nagyításhoz kattintson a képre

A hagyományos (jó minőségű) virsli alapanyaga 40% marhacomb, 35% sertésszalonna, 20% jég, emellett fűszereket tartalmaz, ezeket az alapanyagokat a krémességig pépesítik a jéggel, amit fokozatosan adagolnak, majd a prádnak nevezett húspépet bélbe töltik (többnyire juh vékonybélbe, emészthető, fehérje vagy cellulóz alapú mesterséges bélbe), főzik és esetleg füstölik. A pépesítésnek köszönhetően a végtermék egységes szerkezetű és színű. A Majna partjáról indult világhódító útjára a báránybélbe töltött, előzőleg megfőzött és pépesített húsrudacska, amelyet a magyar nyelv virsli (würstchen), amit Észak-Amerikában, de még Bécsben is, gyakran csak frankfurter néven ismer.

Fakitermelés...

Nagyításhoz kattintson a képre

A 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelet célja, hogy a társadalom érdekeit felelősen szolgálva, vészhelyzeti szükség esetén, átmenetileg meggyorsítsa a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutását. Fontos leszögeznünk, hogy a rendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz. E lehetőségek körültekintő alkalmazása során és a hatóságok ellenőrzése mellett, a magyar erdésztársadalomnak valóban nagy a felelőssége. Az erdőgazdálkodás egy komplex, rekreációs, védelmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő folyamat.

Pezsgőgyártás...

Évente mintegy 200 ezer hektoliter pezsgőt állítanak elő Magyarországon, az ország ezzel a világ 10-11. legnagyobb pezsgőgyártója - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.  

    A közlemény szerint a Magyarországon előállított pezsgő 75-80 százaléka belföldi piacra kerül, negyede-ötöde pedig exportra. A magyar export legfontosabb célországai között van az idén Románia, Kanada, Észtország, Svédország és Lettország.
    Az országba érkező import inkább csak a választékbővítést szolgálja, 10-20 ezer hektoliter között mozgott az utóbbi években. A pezsgőbehozatalban az olasz pezsgők dominálnak, de Németországból is érkezik jelentősebb mennyiség.
    Arra is kitértek, hogy a pezsgőpiac stabil növekedést mutat világszerte, mind az eladott mennyiséget, mind az értéket tekintve; a borászati termékek közül ez a legdinamikusabban fejlődő kategória. Szinte folyamatosan nő a pezsgőtermelés a 2000-es évek eleje óta, csak a 2008-as gazdasági válság, illetve a koronavírus-járvány idején torpant meg, de gyorsan újra növekedési pályára állt - tették hozzá.
    Az elmúlt húsz évben a világ pezsgőtermelése 70 százalékkal nőtt, és már a bortermelés 8 százalékát adja. A pezsgőelőállítás 80 százaléka Európában történik, mennyiségét tekintve mintegy 16 millió hektoliter. A vezető gyártók: Olaszország, Franciaország, Németország, Spanyolország - ez a négy ország adja a világ pezsgőtermelésének közel háromnegyedét.
    A pezsgőfogyasztás a világon mindenütt az ünnepekhez, születésnapokhoz, esküvőkhöz, családi eseményekhez kapcsolódik, de helyet kap aperitifként vagy koktélok részeként, így a termék iránt már egész évben stabil a kereslet. Ugyanakkor főként az év végén, az év utolsó négy hetében fogy kiugró mértékben - olvasható a NAK közleményében.(F:mti)

Reálbér...

Nagyításhoz kattintson a képre
 

Agrárexport...

A magyar agrárkereskedelemre jellemző, hogy értékét tekintve többet exportálunk, mint amennyit importálunk. Azaz, a magyar mezőgazdasági külkereskedelmi mérleg pozitív. Ez az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtti és utáni időszakra is igaz. Mióta Magyarország EU-tag lett, az export értéke évről évre nő. A hazai agrárkereskedelem jellemzője, hogy évek óta stabil és magas a koncentrációja. 5-5 országra export és import terén is. Exportunk több mint 60%-a Németországra, Romániára, Szlovákiára, Olaszországra és Ausztriára, importunk szintén több mint 60%-a Németországra, Lengyelországra, Hollandiára, Szlovákiára és Ausztriára koncentrálódik.

Új támogatási rendszer

 Tájékoztató a szarvasmarha-, juh- és kecsketartók egyes feladatairól a jövő évi egységes támogatási kérelem beadásához kapcsolódóan. A szarvasmarha-, juh-, és kecsketartók számára biztosított uniós közvetlen és vidékfejlesztési támogatások 2023. évi igénylésével kapcsolatban kívánja az Agrárminisztérium előzetesen felhívni a figyelmet az ENAR-ban lévő adatok naprakészségére. A lekérdezés azonosítást követően ide vagy ide kattintva érhető el.

Grafika szemle 6.

Nagyításhoz kattintson a képre

Karácsonyfa történelem

Nagyításhoz kattintson a képre

Kellemes ünnepeket!

 

e-GN gazdálkodási napló

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről. Január 1-jétől az elektronikus gazdálkodási napló felület a Nébih ügyfélprofil rendszerében (ÜPR – https://upr.nebih.gov.hu/) lesz elérhető KAÜ-s azonosítást követően.

Memento...

Halgazdálkodási program

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz elfogadása a magyar halgazdálkodás támogatásának és fejlesztésének alapját jelenti a következő években, hiszen összesen 53,9 millió eurónyi, azaz 20 milliárd forintnyi forrást biztosít az ágazat számára 2027-ig - jelentette be Nagy István agrárminiszter az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint.

    A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a forrás 30 százalékát a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 37,7 millió euró érkezik - írták.
    Hozzátette: az Európai Bizottság a program kidolgozása során kiemelten fontosnak tekintette a fenntarthatóságot és a klímavédelmet, míg Magyarország a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását is lényegesnek tartotta. A kormány tehát a környezeti és versenyképességi szempontok egyensúlyára törekedett és végül a Magyarországnak járó halgazdálkodási támogatásról kedvező megállapodás születetett - áll a közleményben.
     A tájékoztatás szerint Nagy István kitért arra is, hogy a MAHOP Plusz kiemelt célja a haltermelés és halfeldolgozás versenyképességének, valamint fenntarthatóságának innováció és digitalizáció révén történő növelése a környezetterhelés csökkentése mellett. Az Európai Bizottság elvárásaival összhangban kiemelt szempont a klíma- és környezetbarát halgazdálkodási módszerek támogatása, a körforgásos gazdálkodás elvén alapuló módszerek részarányának növelése a termelési rendszereken belül, továbbá a vízi és vizes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása, fejlesztése és a halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása is.
    A miniszter hangsúlyozta, a MAHOP Plusz elfogadásának köszönhetően biztosított a támogatás a magyar halgazdálkodók részére a 2023-2027 közötti időszakban, és folytatódhat a magyar halgazdálkodási ágazat fejlesztése - írta az AM.(F:MTI)

AKI -TIR

Az Agrárközgazdasági Intézetben működő Tesztüzemi Információs Rendszer évről évre figyeli a magyar árutermelő mezőgazdasági vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét. A részletes adatsorokat, grafikonokat, és az összehasonlító vizsgálatok eredményeit tartalmazó éves jelentés letölthető az Agrárközgazdasági intézet honlapjáról.

Biodiverzitás konferencia

Az ENSZ biológiai sokféleség konferenciája történelmi célt tűzött ki a természettel való kapcsolatunk helyreállításáért. Ennek legfontosabb eleme a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia (GBF). Emellett döntés született a vele szorosan összefüggő kérdésekről, vagyis a keretstratégia megvalósításához szükséges források mozgósításáról, a globális tervek végrehajtásának nyomonkövetéséről, valamint a genetikai erőforrásokból származó digitális szekvencia információkhoz való hozzáférésről és a felhasználásukból származó hasznok igazságos megosztásának kérdéséről. A célok között szerepel a világ szárazföldi, édesvízi, tengeri és tengerparti területei 30 százalékának védelem alá helyezése 2030-ig, valamint 2030-ig évente legalább 200 milliárd dollárnyi, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hazai és nemzetközi finanszírozás mozgósítása köz- és magánforrásból. Emellett a világ országai vállalják, hogy a természetre károsnak ítélt támogatásokat 2030-ig legalább 500 milliárd dollárral csökkentik vagy átalakítják. A gazdaságilag fejlett országok pedig vállalják, hogy 2025-ig évente legalább 20 milliárd dollárral, 2030-ig pedig évente legalább 30 milliárd dollárral támogatják a fejlődő országokat a biodiverzitás keretstratégia céljainak megvalósításában.