Oldalak

2010. szeptember 30., csütörtök

MVH Közlemény...

1 Cím: 147/2010. (IX.30.) számú MVH Közlemény
A szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről
Év/Sorszám: 2010. évi 147. számú
Típus:Hatálytalanító
Állapot:Hatályos
2 Cím: 146/2010. (IX.30.) számú MVH Közlemény
A LEADER keretében benyújtott pályázatok kifizetésének igényléséről
Év/Sorszám: 2010. évi 146. számú
Típus:Eredeti
Állapot:Hatályos
3 Cím: 145/2010. (IX. 30.) MVH Közleménye
az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtott támogatás igényléséről szóló 16/2010. (IX. 17.) VM rendeletben előírt, a 2010/2011. borpiaci évben alkalmazandó nyomtatványok közzétételéről
Év/Sorszám: 2010. évi 145. számú
Típus:Eredeti
Állapot:Hatályos
4 Cím: 142/2010 (IX.30.) számú MVH Közlemény
A kertészeti gépek technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről
Év/Sorszám: 2010. évi 142. számú
Típus:Hatálytalanító
Állapot:Hatályos
5 Cím: 141/2010 (IX.30.) számú MVH Közlemény
Az önálló építéssel nem járó gépek technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről
Év/Sorszám: 2010. évi 141. számú
Típus:Hatálytalanító
Állapot:Hatályos

Czifra - fotógyűjtemény

Magyarország 20. századi agráriumát bemutató fényképegyüttes

Czifra Lajos, ma is aktívan dolgozó agrárfotós. Fényképegyüttese átfogó képet nyújt a 20. századi magyar mezőgazdaság szinte minden ágazatáról - a családi gazdaságoktól kezdve a nagyüzemi gazdálkodásig. Fényképei segítségével megismerhetjük különböző agrártermékek feldolgozásának, értékesítésének mozzanatait, részesei lehetünk szakmai rendezvényeknek, bemutatóknak, vásároknak. Szép számmal találunk a fényképegyüttesben agrárpolitikai rendezvényekről készített ún. protokoll felvételeket és színes riportfotókat. Egyedülálló a növénytermeléshez kapcsolódó kór- és kárkép dokumentációja. Külön érdeklődésre tarthat számot a különböző évszakokban fotografált szántóföldi légi felvételek sorozata is.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum a közel 50 000 db-ból álló Czifra-fényképegyüttest a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályazáti támogatásával tudta megvásárolni.
További részletesebb tájékoztatást olvashatnak a fényképegyüttesből digitalizált válogatásunkhoz kapcsolódó szöveges beszámolóinkban.

Dr. Háziállat - online...

Dr. Háziállat - online állatorvosi tanácsadás - beteg kutya, beteg macska, halbetegségek, hörcsög, ló és mindenféle háziállat: "- Google Eszköztárral küldve"

Szakértői munka...

Felhívás külföldi szakértői munka ellátására

Twinning-projekt
 
A jelentkezés határideje: 2010. október 6.
2010.09.30. 09:07 részletek

Közraktározás...

Fellendülhet ismét a közraktározási piac?

Újra teret nyerhet a mezőgazdasági termelők, integrátorok, kereskedők számára az egyik legkedvezőbb készletfinanszírozási lehetőség, a közraktári jegyen alapuló finanszírozás - véli Demkó Szekeres Zsolt, az MKB Bank osztályvezetője.

Az extrém éghajlati hatások következményeként a világ minden régiójában ismét az egekbe szöktek a mezőgazdasági termények árai. Ez növeli annak a veszélyét, hogy újra jelentős lesz azon piaci szereplők száma, akik megfelelő szakmai tudás és kapcsolati tőke hiányában, kizárólag a magas profit reményében nyitnak a gabonapiac felé. Az igencsak magas aktuális árak mellett jelentős annak a kockázata, hogy a nyitott pozíciók 2011-ben - a 2008-as évhez hasonló drasztikus árzuhanás esetén - újra nehéz helyzetbe hozhatják az agrárszektor szereplőit, ezáltal a finanszírozókat is. A piacon egyelőre kevés értékesítésre felajánlott áru cserél gazdát, ezért még a magas árak ellenére is a vártnál mérsékeltebb finanszírozási igény mutatkozott a bankoknál az árualap felvásárlására, készletezésére. A jelenség hátterében egyrészt az év végi, illetve a jövő év eleji árak, másrészt a kukorica betakarítása körüli bizonytalanság áll.

Terménykészletek finanszírozására az MKB Bank - közraktári jegy fedezete mellett - mérlegalapon hitelképes termelők, kereskedők üzletmenetébe illeszkedő forgóeszközhitel-struktúrát biztosít. Ez a konstrukció elsősorban a tőzsdén jegyzett termékek finanszírozását szolgálja. A jelenlegi rendkívül magas árszintre tekintettel az áru aktuális piaci értékének legfeljebb 80 százalékáig nyújtunk finanszírozást. Egyedi bírálat alapján, reális piaci igények esetén természetesen egyéb áruk finanszírozása is lehetséges. A finanszírozási diszkonttényező minden esetben függ az áru fajtájától, a tőzsdei szekcióban való forgalmazhatóságától egyaránt. (f.napi.hu)

SAPS előleg...

Októberben SAPS előleg!
Még idén megkapják a gazdálkodók a 2010-es területalapú támogatás jelentős részét, melynek előzetes kifizetése a májusban benyújtott kérelmek alapján történik.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a területalapú támogatás (SAPS)előlegét és a különleges tejtámogatás előzetes kifizetését az eredeti, májusban benyújtott kérelmek alapján utalja. Az előleget tehát nem kell külön igényelni. A kifizetések az ellenőrzések lezárását követően, október 16-a után kezdődnek.

Korábban Brüsszelben elfogadták Magyarország SAPS előlegfizetési kérelmét, így a gazdák már ősszel megkaphatják a 2010. évi egységes terület alapú támogatás ötven százalékát. Az előleg kifizetését kérésünkre az Európai Unió engedélyezte, mivel Magyarországon a rendkívüli árvíz és időjárás miatt kritikus helyzet alakult ki, és a termelők súlyos károkat szenvedtek.

2010. szeptember 29., szerda

Agrárfinanszírozási tervek az OTP-nél

Bővül az OTP agrárfinanszírozási kínálata

Az agrárvállalkozásoknál a tőkebevonás mértékének növelésére a termőföld jelzáloghitelezés bővítését tervezi az OTP Bank, a hitelintézet egyúttal felkészül arra, hogy a haszonbérleti jogot fedezetként elfogadhatóvá tegye, amennyiben azt az ingatlan-nyilvántartási rendszerben vagyoni értékű jogként jegyezhetik be - közölte a legnagyobb hazai pénzintézet

Az új finanszírozási formák a bank tervei szerint a jövő év első felében lesznek elérhetőek az ügyfelek számára.
Az OTP Bank kiemelt projektként kezeli az agrárium területén a jelenlegi hiteltermékek korszerűsítését, új hiteltermékek kidolgozását, valamint a termőföldre alapozott jelzáloghitelezés kiterjesztésével nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a mezőgazdasági tőkebevonást bővíteni lehessen.

A hitelintézet az agrárágazatban működő vállalkozások számára számos speciális hitelterméket ajánl. Ezek között agrár folyószámlahitel, birtokfejlesztési hitel, az Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram, a Forgóeszköz Hitelprogram, az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó közraktári hitelezés, valamint az európai uniós és a nemzeti támogatások előfinanszírozása is a gazdálkodók rendelkezésére áll.

A meglévő finanszírozási lehetőségek, különös tekintettel az európai uniós támogatások erőteljesebb kiaknázása és az ágazati szereplők intenzívebb finanszírozhatósága érdekében a bank saját projektet valósít meg. A projekt keretében elemzi a likviditás növelésének, valamint új források bevonásának lehetőségeit az agrárium területén, és javaslatokat dolgoz ki ennek megvalósítására.

Az elemzések alapján megállapítható, hogy a földtulajdonnal rendelkező családi gazdaságok, őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók termőföld jelzáloghitelből származó többletforrása jelentős tőkeáttételt eredményezhet a gazdálkodásukban.
(f:InfoRádió)

World Population Prospects...

Túlnépesedik-e a Föld?

A 9,1 milliárd fős világban 7,9 milliárd ember élne a jelenleg fejlődő országoknak nevezett gazdaságokban - olvasható az ENSZ által 2009-ben kiadott World Population Prospects: The 2008 Revision című jelentésében.

1900-ban a világ népessége körülbelül 1,65 milliárd fő volt, de 2000-re elérte a hatmilliárdot. Napjainkra már meghaladta a 6,8 milliárdot, 78 millió fős éves növekedés mellett, míg várhatóan 2012 elejére meg fogja haladni a hétmillió főt. A népességnövekedés aránya amúgy az 1960-as években volt a legmagasabb, 2,04 százalék, a legnagyobb éves növekedést, évi 86 milliót, pedig az 1980-as évek végén regisztráltak. A növekedés aránya jelenleg világszerte 1,3 százalék, de a 49 legszegényebb országban 2,3 százalék.

A prognózisok szerint 2050-re a világ népessége 9,1 milliárd főre fog emelkedni, évi 33 millió fős emelkedéssel kalkulálva. Ez egy középutas előrejelzés, amely a termékenység 2,56 gyermek/nő arányról 2,02 gyermek/nő arányra történő visszaesését veszi alapul 2050-re. Amennyiben a közepes előrejelzéshez képest a termékenység aránya „fél gyermek/nő” mértékkel elmozdul felfelé vagy lefelé, a végeredmény 10,5 milliárd, vagy akár 8 milliárd is lehet.

A 9,1 milliárd fős világban 7,9 milliárd ember élne a jelenleg fejlődő országoknak nevezett gazdaságokban. Ha azonban a termékenység aránya a jelenlegi szinten marad, számuk akár 9,8 milliárd is lehet. 2005-ben a modern fogamzásgátlás a legszegényebb országokban csupán a termékeny korú, házasságban vagy élettársi viszonyban élő nők 24 százalékához jutott el.

31 országban 2050-re a népesség valószínűleg megkétszereződik. Ezen országok döntő többsége a legkevésbé fejlettek közé tartozik, mint például Afganisztán, Burkina Faso, Szomália és Uganda. 45 országban 2050-re a népesség valószínűleg csökkenni fog, itt említhető Fehéroroszország, Bulgária, Németország, Japán, Lengyelország, Oroszország, Dél-Korea és Ukrajna.

A fejlett országokban a lassuló népességnövekedés az idős emberek magasabb arányát idézte elő. Ezekben a gazdaságokban a népesség 22 százaléka 60 éven felüli, ami az előrejelzések szerint 2050-re a 33 százalékot is elérheti. Ez a trend aggályokat vet fel a gazdaság fenntarthatóságát és a nyugdíjrendszer jövőjét illetően.

A fejlődő országokban a népesség körülbelül fele huszonöt éven aluli, s a népesség mindössze 9 százaléka 60 éven felüli. Ezek az országok sem fogják azonban elkerülni a demográfiai piramis megváltozását, 2050-re népességük egyötöde 60 éven felüli lesz. (f:hvg.hu)

Kockázatos partnerek...

A magyar cégek több mint fele kockázatos partner

A magyar cégek több mint fele továbbra is kimondottan, vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek számít a Coface szerint, ami tartósan magasabb a régiós átlagnál.

A Coface közleménye szerint a közép-kelet-európai kockázatos cégek aránya összességében nem változott, az egyes országokban azonban némi elmozdulás mutatkozik.
A szakértők úgy látják, bár a válság nagy részén túl vagyunk, az elkövetkező év is jelentős kockázatot hordoz a szállítói hitelezés szempontjából.

A Coface a céges pénzügyi kockázati tényezők miatt a közép-kelet-európai országokban működő cégek átlagosan 48,42 százalékát közepesen kockázatosnak vagy fokozatosan kockázatosnak minősítette a legfrissebb adatok szerint, közel akkora hányadát, mint 2009 azonos időszakában (48,86 százalék).

A román, szlovák és magyar cégek megítélése tovább romlott az elmúlt 12 hónapban. A Coface egy 10-es skálán osztályozza a cégeket, ahol az 1-es a legrosszabb, a 10-es a legjobb besorolást jelenti.

Az 1 és 5 közé eső besorolásokban a román és a szlovák cégek között tapasztalható a legmagasabb arány, de az 1 és 3 értékek közötti, tehát a legrosszabb kockázati kategóriába sorolt cégek arányában már csak Románia mutat rosszabb képet Magyarországnál.

Az országkockázati rangsorában – 2010 júliusi adatok alapján – Magyarország az A4 kategóriában helyezkedik el. (Az országkockázati besorolás rövid távú üzleti tranzakciók esetén az átlagos kockázat szintjét tükrözi. A Coface összesen 7 kategóriát alkalmaz, ebből az A1-A4 közötti a „befektetési” kategória, míg a B, C és D már lényegesen rosszabb országkockázatot jelent).

Magyarország helyzete sajátságos, hiszen annak idején az A2-ből indult. Az ország megítélésének változása rávilágít, hogyan változott meg Magyarország gazdasági ereje és súlya közép-európai összevetésben is. Ugyanakkor Románia már B kategóriás minősítést kapott, ezzel kikerült a befektetésre ajánlott országokból, Szlovákia besorolása pedig A3–as - mutat rá a közlemény. (f:ma.hu)

A hitelesek becsapása...

Miért is fizetünk annyit?

Túl magasra emelték a hitelkamatokat a Magyarországon működő pénzintézetek - állítják a Magyar Nemzeti Bank munkatársai.
Az elemzéséből kiderül, hogy a bankok csak hazánkban tehetik meg, hogy tetszésük szerint játsszanak a kamatokkal, ezért nálunk a törlesztőrészletek is magasabbak az átlagnál.

Nagyobb terhet raktak a hazai pénzintézetek az adósok vállára 2008 októbere után, mint azt a költségeik emelkedése indokolta volna.
A svájcifrank-alapú jelzáloghitelek átlagos hiteldíja 2008 szeptembere óta 7,1-ről tavaly júniusra 8,2 százalékra emelkedett, s azóta lényegében nem is csökkent. A svájci frank referenciakamata ez idő alatt 2,8-2,9 százalékos értékről tartósan 0,2 százalék alá esett. Vagyis a kettő közötti különbség 3,6-3,8 százalékkal nőtt.

A drágulás okaként a hitelintézetek többnyire az emelkedő költségeket és a rossz hiteleket nevezik meg.
Ugyanakkor az MNB munkatársai szerint sem a sokasodó fizetésképtelen ügyfelek, sem az országkockázat romlása, sem a források változása nem indokol ekkora kamatemelést.
(f.ma.hu)

Bevétel megosztása...

Fontos adózási változás!
Az idén júliustól hatályos szabályozás szerint a második félévben már kedvezményesen adózhat a cégek java része. A megosztást a naptári napokra és nem a bevételszerzés ideje alapján kell megosztani.

Júliustól visszamenőlegesen hatályos az augusztus 16-tól életbe lépett tíz százalékos társasági adómérték szabályozása 500 millió forint adóalapig - mondta Ácsné Molnár Judit, az APEH ügyfélkapcsolati főosztályának szakértője a Napi Gazdaság kkv-konferenciáján. Az idei évre az átmeneti szabályozás értelmében meg kell osztani a bevételt, vagyis a naptári napoknak megfelelően kell kezelni a július előtti és az azt követő időszakot.

Az első félévre így csak 50 millió forintig lehet igénybe venni a kedvezményes, tíz százalékos adókulcsot és figyelembe kell venni a korábbi előírásokat is, vagyis többek között azt, hogy az így megspórolt adót csak saját fejlesztésre használhatja fel, szabadon nem elkölthető. A második félévre azonban 250 millió forint adóalapig megkötések nélkül alkalmazható a tíz százalékos kulcs, és bármilyen más kedvezmény is igénybe vehető. Azt nem szabad azonban elfelejteni, hogy nemcsak a bevételeket, hanem a kiadásokat is arányosítva kell számításba venni. Vagyis nem lehet figyelembe venni azt, hogy adott költség az év elején jelentkezett-e vagy csak az év végén, s azt sem, hogy mikor van egy cégnek nagy forgalma, tavasszal vagy télen.

Az is fontos, hogy azok, akik eddig igénybe tudták venni a kedvezményes kulcsot, azoknak tartaniuk kell magukat ahhoz a megkötéshez, hogy a megspórolt adót lekötött tartalékban kell kimutatniuk, és azt legfeljebb négy év alatt kell felhasználniuk. Vagyis 2014 végéig él ez a megkötés.

Zöldtech cégadatbázis



Cégadatbázis: "- Google Eszköztárral küldve"

ZÖLDTECH PIACTÉR

Megújuló energiaforrást hasznosító eszközt szeretne vásárolni?Napkollektort, napelemet, szélturbinát, kazánt vagy hőszivattyút?
Kérjen ajánlatot a Zöldtech piactéren mindössze 5 perc alatt, és a cégek
személyre szabott ajánlattal fogják megkeresni Önt.
Az ajánlatkéréshez kattintson ide: http://zoldtech.hu/piacter/ajanlatkeres

Madármegfigyelő Nap...

Nemzetközi Madármegfigyelő Nap

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2010. október 2-án a Nemzetközi Madármegfigyelő Nap alkalmából szakavatott kísérőkkel madárgyűrűzést és etetőkészítést szervez. 
 
részletek

A tej és tejtermék ágazat piaci helyzete

Az EU tej és tejtermék termelésében 2010-ben eddig stagnált, a kvótaév tekintetében azonban kis mértékű (0,9%-os) termelésnövekedés volt tapasztalható. A nyerstej árak mind az EU-ban, mind pedig a világpiacon emelkedtek. Magyarországon júliusban a nyerstej ára 24,3 EUR/100 kg, míg az EU-27 nyerstej átlagára júliusban 30,3 EUR/100 kg volt. A sovány tejpor ára szeptemberben kis mértékben nőtt, míg a vaj ára stabilizálódott. EU átlagárak: sovány tejpor: 232 EUR/100 kg, vaj: 357 EUR/100 kg. A vaj intervenciós készlete 2010. szeptember 22-én 13 027 tonna, a magántárolási készlet pedig 82 692 tonna. A sovány tejpor intervenciós mennyisége 2010. szeptember 22-én 213 022 tonna. Az EU-27 átlagában a teljes tejpor ára szeptemberben emelkedő tendenciát mutatott. A sajtok ára szeptemberben lassú, de emelkedő trendet követett. Világpiaci kitekintésben elmondható, hogy a vaj, a sovány tejpor, a teljes tejpor, sajt árak egyaránt emelkedtek. Jelentősebb áremelkedést az USA vaj árai mutattak. Az EU tej és tejtermék exportjában a sovány tejpor és a sajt export növekedett, a többi tejtermék exportja kis mértékben csökkent. Az EU tej és tejtermék importjában a vaj, valamint a sajtok esetében figyelhető meg csökkenés. (forrás: Janovits@holstein.hu)

MVH közlemények...

1 Cím: 140/2010 (IX.29.) számú MVH Közlemény
A Kertészet korszerűsítéséhez nyújtott támogatás kifizetésének igényléséről
Év/Sorszám: 2010. évi 140. számú
Típus:Hatálytalanító
Állapot:Hatályos
2 Cím: 139/2010. (IX.29.) számú MVH Közlemény
A növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás kifizetésének igényléséről
Év/Sorszám: 2010. évi 139. számú
Típus:Hatálytalanító
Állapot:Hatályos
3 Cím: 138/2010. (IX.29.) MVH Közlemény
Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről.
Év/Sorszám: 2010. évi 138. számú
Típus:Eredeti
Állapot:Hatályos
4 Cím: 137/2010. (IX.29.) MVH Közlemény
A mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről.
Év/Sorszám: 2010. évi 137. számú
Típus:Eredeti
Állapot:Hatályos

Növényvédelmi Fórum...

Tiszántúli Növényvédelmi Fórum (15. TNF)

A Debreceni Egyetem Növényvédelmi Tanszéke, a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány, és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete szervezésében.

2010. október 20-21.
MTA Debreceni Akadémiai Bizottság székháza
Debrecen, Thomas Mann u. 49.


A konferencia lehetőséget nyújt arra, hogy növényvédelmi szakemberek, kutatók, növényvédő szer gyártók, szakértők bemutassák új kutatási eredményeiket, technológiájukat, továbbá megvitassák azokat az időszerű szakmai kérdéseket, amelyek megválaszolása valamennyiünket foglalkoztat.

A természetvédelem fontossága...

Természetvédelemre 135 millió euró jut 2013-ig
2010. szeptember 29.
Az új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív programjából 135 millió euró használható fel 2007 és 2013 között természetvédelmi célokra közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára kedden Felsőtárkányban.

A Magyarországon működő tíz nemzeti park közül a Bükki Nemzeti Park (BNP), a Hortobágyi Nemzeti Park mellett élenjár a források felhasználásában; ennek nyomán a BNP a következő három évben 1,6 milliárd forintot költhet el környezetvédelmi fejlesztésekre - mondta a helyettes államtitkár.

Ekkora fejlesztésre még soha nem volt lehetősége az Észak-Magyarországon 900 ezer hektáron természetvédelmi tevékenységet kifejtő Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának - tette hozzá.

Dudás György a BNP igazgató helyettese elmondta: az elmúlt években, mintegy 85 millió forintot költöttek annak az 1,6 milliárd forintos programnak a kivitelezésére, amelynek megvalósítására most lehetőségük nyílik az Európai Unió támogatásával.
Ez azt jelenti, hogy lényegében megduplázódik a következő években az esztendőnként mintegy 500 millió forintra tehető költségvetésük.

A pályázatok keretében lehetőség nyílik Hollókő körzetében a Mátrában, illetve a Bükkben rétek, gyepes területek, valamint fás legelők helyreállítására. Erre több mint 176 millió forintot használhatnak fel.

A bükki barlangok természeti állapotának megőrzésére és helyreállítására 138 millió forint jut 2013-ig. Ennek keretében 9 barlangban végeznek munkálatokat.

A védett madarak, köztük a túzok, a parlagi sas, vagy a kerecsensólyom tömeges pusztulását okozó elektromos légvezetékeket, mintegy 20 kilométer hosszúságban ágyazzák a földbe. Ugyanakkor 530 elektromos vezetéket tartó oszlopot szigetelnek le szintén a madarak védelmében. Mindehhez 455 millió forintot használnak fel.

A kétéltűek szaporodó, illetve telelőhelye közötti, úgynevezett békaátjárók létesítésére 92 millió forintot, Pély és Ludas térségében pedig vizes élőhelyek rehabilitációjára 178 millió forintot nyertek.

A dél-borsodi tájegység komplex élőhely rehabilitációs programjához 535 millió forintos támogatást kapnak. Ennek keretében visszaállítják a területet behálózó folyómeder maradványokat és a fás vegetációt a tájegységben élő úgynevezett zászlósfajok megmentése érdekében.

Emellett 117 millió forint áll rendelkezésükre a recski Antal-táró földtani értékeinek megóvására és balesetmentesítésre, illetve a salgótarjáni Eresztvényi Nagy-bánya természeti állapotának helyreállítására.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága a bükki 43 ezer hektáros fokozottan védett terület mellett 9 tájvédelmi körzetet és 14 természetvédelmi területet kezel.
f:MTI, Gazdakör

EU - zöld munkahelyek...

Zöld munkahelyek teremtését sürgeti a Bizottság
2010. szeptember 28. - MTI

A környezet kímélését, az energiatakarékosságot szem előtt tartó "zöld" munkahelyek létesítésének kulcsszerepe van a 2020-ig terjedő európai uniós növekedési és foglalkoztatási stratégiában - jelentette ki Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociálpolitikai felelőse.

A magyar biztos hangsúlyozta: nem csak szűken véve, a környezetvédelemben, hanem az egész gazdaságban szükség lesz zöld ismeretekre. Az uniós pénzalapok e tekintetben elsősorban a megfelelő átképzést, a környezettudatos munkavégzéshez szükséges felkészülést segíthetik, ahogy erre máris vannak sikeres projektek - mutatott rá. Megfelelő és átgondolt stratégia mellett több környezetbarát munkahely jön létre, mint amennyi a hagyományos, szén- és olajalapú iparágakban elvész.

ÚMVP közlemények...

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 63/2010. (IX. 29.) közleménye

a 122/2009. (IX. 17.) FVM rendelet keretében benyújtott Pályázatok minimum pontszámairól
2010.09.29.

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 62/2010. (IX. 29.) közleménye

a 122/2009. (IX. 17.) FVM rendelet keretében benyújtott Pályázatok minimum pontszámairól
2010.09.29.

Az ÚMVP Irányító Hatóságának 61/2010. (IX. 29.) közleménye

a 122/2009. (IX. 17.) FVM rendelet keretében benyújtott Pályázatok minimum pontszámairól
2010.09.29. részletek

A hitelezési feltételek módosításáról...

Átláthatóbb hitelezést akar az MNB
Forrás: nol.hu

A jegybank szerint az árazási feltételeken kell változtatni A lakossági hitelesek kamatköltségeinek kordában tartása, a hitelkiváltás és a kötelező pozitív adóslista is szerepel a Magyar Nemzeti Bank javaslatcsomagjában.

Az MNB egyetért a bankok erőfölényének megszüntetésével és a hiteltörlesztők fokozott védelmével, ugyanakkor fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a Rogán-Kósa féle nyolcpontos javaslat nem a megfelelő pontokon avatkozik be az ügyfél és a bank viszonyában, így a problémát valójában nem kezeli, sőt nem kívánt következményekkel járhat.

A késedelmi kamat elengedése, a hitelfutamidő egyoldalú meghosszabbítása és a banki követeléseknek a fedezetéül szolgáló ingatlan piaci értékének száz százalékban való maximalizálása kiszámíthatatlan üzleti környezetet teremt és nagyban ronthatja az adósok hitel-visszafizetési hajlandóságát. Ez hatással lesz a bankok hitelpolitikájára: arra késztetheti a pénzintézeteket, hogy egyre kevésbé hitelezzenek.

Az MNB szerint érdemi, de a piacot nem visszafogó intézkedéseket főleg a hiteltermékek árazásában érdemes tenni. Azt javasolják a kormánynak, szabályozás útján érje el, hogy a fogyasztók számára a jövőben kétféle hiteltermék legyen felkínálható: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött, vagy hosszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék.

Mindkét esetben lényegében a hitel utáni kamatfizetés mértékét korlátoznák, azt meggátolva, hogy a bankok egyoldalúan változtathassanak a feltételeken. A jegybankban úgy látják, ez a gyakorlat vált szinte egyeduralkodóvá a magyar piacon.

Szükségesnek látják továbbá olyan jogszabályok megalkotását, melyekkel kizárható lesz a törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítése, korlátozhatóvá válna a marzs lehetséges mértéke, illetve lehetővé válik a hitelek devizában történő törlesztése is. Ezzel a jegybank lényegében kifejezi egyetértését a PSZÁF-fal: utóbbi szervezet vetette fel a devizahitelek törlesztési árfolyamával kapcsolatos problémákat.

Javaslatok jegybanki módra

* A fogyasztók számára kétféle hiteltermék kínálható a jövőben: nem növelhető felárral referenciakamathoz kötött vagy hoszszabb (években mérhető) kamatperiódusra rögzített kamatozású termék; e szabályok a fennálló hitelállományra is alkalmazandóak legyenek.
* A törlesztésnél alkalmazott árfolyamrés ügyfelek számára hátrányos szélesítésének kizárása.
* A marzs lehetséges mértékének korlátozása.
* A hitelek devizában történő törlesztésének lehetővé tétele.

Az MNB-s javaslatcsomag része a kötelező pozitív adóslista megalkotása, ezért szükségesnek tartják, hogy a parlament tűzze újra napirendre a 2008 őszén egyszer bár beterjesztett indítványt.

Növekvő adósságállomány...

A nagyjából 340 milliárd forint teljes agrárvállalati hitelállományból folyamatosan csökkent a devizában folyósított kölcsönök aránya: míg tavaly júniusban 24 százalék volt, addig az idén márciusban már csak 20 százalék, a forintárfolyam kedvezőtlen változásai folytán azonban június végére két százalékponttal nőtt. Értékben az árfolyamhatás 1,2 milliárd forint tehernövekedést jelentett a cégeknek.

A jegybank tavaszi értékelése szerint összevetve a többi ágazattal, a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások még mindig a jól teljesítő, megbízható adósok közé tartoznak, a válság alatt is - írta a lap. Ezt az is alátámasztja, hogy a válság hatására beszűkülő hitellehetőségek ellenére is nőtt például a szövetkezeti hitelintézetektől igényelt és jóváhagyott hitelek aránya: míg 2009 II. negyedévében a teljes agrárhitel-állománynak 14,03 százalékát biztosították a szövetkezeti hitelintézetek, addig az idei II. negyedévben már 15,5 százalékát. Az innen igényelt hitelek sajátossága, hogy 90 százalékban forintban folyósítottak és döntő többségben éven túli lejáratúak. (MTI)

A 2009. évi EU költségvetésről...

Az EU egyik nagy nyertese voltunk tavaly
index.hu

A kelet-európai térség, azon belül pedig Lengyelország volt tavaly az Európai Unió költségvetésének legnagyobb nyertese. Az Európai Bizottság ma dokumentuma szerint Magyarország szintén több uniós költségvetési forrást kapott, mint amit befizetett a közös kasszába, így a lista élén helyezkedik el.
Az Európai Bizottság által közzétett pénzügyi jelentés szerint az unió az előirányzat 97 százalékát használta fel, a teljes kiadások pedig meghaladták a 112 milliárd eurót. Ennek a nagy részét a gazdasági növekedést, a foglalkoztatást és a kutatás-fejlesztést élénkítő intézkedések, valamint a mezőgazdasági kiadások tették ki - derül ki a dokumentumból.

A lengyelek és lettek mellett mi is nagyon jól jártunk.
Nominális értelemben Lengyelország volt az uniós költségvetés tavalyi nyertese, ugyanis 6,5 milliárd euróval több forrást kapott, mint amennyit befizetett. 2009-ben Magyarország ismét profitált az uniós költségvetésből, mivel a kifizetések 2,7 milliárd euróval haladták meg az ország közös kasszába történő befizetéseit. Eközben Csehország és Románia szintén (nettó szinten) 1,8 milliárd eurót nyert az uniós költségvetésből.

A legnagyobb nettó befizető ezúttal is Németország volt a maga 8,1 milliárd eurós hozzájárulásával. De Svédország, Dánia és Hollandia a legnagyobb befizetők között volt tavaly.
A jelentésből az is kiolvasható, hogy a dél-európai államok egyre kevésbé profitálnak az uniós kasszából, miután egyre gazdagabb országokká válnak és így kiesnek a támogatások köréből. Spanyolország például 2009-ben 1,8 milliárd eurónyi nettó támogatást kapott az EU-tól, miközben 2005-ben ez az összeg 6 milliárd euróra rúgott. Az Olaszországnak történt nettó kifizetés ez idő alatt 4,1 milliárdról 2,2 milliárdra apadt - mutat rá a Reuters. Protfolio.hu

PTI tájékoztató 2010.09.28

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

2010-09-28

Tartalom
Négytagú a Széchenyi-kártya család
Mit tehet az adóellenőr?
Kifizetés egyéni vállalkozónak, őstermelőnek
A késedelmi kamat szabályai
Hol keressek egy jogszabályt?

Négytagú a Széchenyi-kártya család
Az immár kilenc éves, jelenleg maximum 25 milliós 1+1 éves Széchenyi Kártya folyószámlahitel mellett augusztus elsejétől megjelent a legfeljebb ugyanekkora összegű, de akár hároméves futamidejű forgóeszközhitel is, szeptembertől pedig csatlakozik 50 milliós plafonnal, legfeljebb tíz éves futamidővel a beruházási hitel. A Széchenyi Kártya Program termékpalettája jövő januártól lesz teljes az ugyan csak legfeljebb 50 millió forint összegű és 10 éves futamidejű Széchenyi önerőhitellel.

A forgóeszközhitel nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb futamideje miatt sokkal inkább a cégek hitel portfoliójának racionalizálására, piacaik megtartására és bővítésére, például az áruvásárlások, készletbeszerzések finanszírozására jelent optimális hitelformát. A maximum 25 millió forintos hitelösszegre az állam a következő 3 évre 2% kamattámogatást biztosít. E mellett a garanciadíj is támogatást élvez.

A beruházási hitel összegében és futamidejében is a középtávú tervek megvalósításához ad segítséget. 2010. szeptember 1-től indul és a beruházási kedv ösztönzése és a KKV szektor versenyképességének növelését célozza, új vagy használt ingatlanok vásárlásán, gépek beszerzésén vagy infrastruktúra bővítésén keresztül. A hitelösszeg maximum 50 millió forint, legfeljebb 10 éves futamidőre, amihez a Kormány 2%-os kamattámogatást és garancia-díjtámogatást ad.

Az önerőhitel lehetőséget ad rá, hogy azon vállalkozások, melyek eddig kizárólag önerő hiányában nem tudtak részt venni EU-s pályázatokon, azok is lehetőséget kapjanak, vagyis a pályázati források nagyobb arányú kihasználását és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelését célozza meg kis- és középvállalati szegmens szereplői közt. Az önerőhitel bevezetése nem azt jelenti azt, hogy a Vállalkozásoknak egyetlen fillér nélkül lehetne nekivágni az EU-s pályázatoknak, hanem, hogy az önerőhöz is segítséget kapnak.

A termékek egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a KA-VOSZ 300 irodájában pedig segítenek annak eldöntésében, hogy egy-egy cégnek melyikeket érdemes igénybe vennie.

A már meglévő folyószámlahitelre 1 százalékos kamattámogatás mellett, az új termékre idén 2 százalékot ad az állam a futamidő első 3 évére. Az idei évben létrejött forgóeszközhitel tehát végig kamattámogatást élvezne, hiszen az maximum hároméves lehet. A támogatás meghosszabbítása az eddigi gyakorlat szerint újabb kormányhatározattal történik, melynek mértékéről és forrásáról még folynak az egyeztetések.

A 2011-ben induló önerőhitel kamattámogatásáról csak a jövőre születhet döntés, de itt is ilyen irányúak az egyeztetések.

A garanciaintézeten keresztül nyújtott készfizető kezességvállalás mögötti állami viszontgarancia egyelőre változatlan, de a kormány megvizsgálja, felemelhető-e az e mögött álló viszontgarancia arány a jelenlegi 70 százalékról 85 százalékra. Azt is vizsgálják, hogyan lehetséges az eddig hazai költségvetési forrás helyett EU-s forrásból előteremteni 2011-re a Széchenyi Kártya termékekhez a forrásokat és az állami garanciát.

Mit tehet az adóellenőr?
A vonatkozó szabályokat az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 98.§-a tartalmazza:
Az adóellenőr az ellenőrzés során
a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,
b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,
c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
d) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,
e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét,
f) próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,
g) próbagyártást rendelhet el,
h) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,
i) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.

Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban egyéni vállalkozói tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

Kifizetés egyéni vállalkozónak, őstermelőnek
Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 20.§-ának c) pontja módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 46.§ (4) bekezdését.

A módosított szabály alapján egyértelművé vált, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek számla alapján kifizetett bevételből. A rendelkezés 2010. augusztus 16-ától hatályos.

A korábban hatályos rendelkezés alapján sem kellett azonban adóelőleget megállapítani a következők miatt:

Az egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyekre az egyéni vállalkozásból és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem megállapítására különös, speciális rendelkezések vonatkoznak [szja-törvény 46.§ (9) bekezdés; szja-törvény 47.§ (4) bekezdés]. E rendelkezések szerint a magánszemélynek az egyéni vállalkozásból és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét és az adóelőleg alapját negyedévenként kell megállapítania, így a kifizető adóelőleg levonási kötelezettsége az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében szóba sem jöhetett.
www.apeh.hu

A késedelmi kamat szabályai
A késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat a Ptk. 301-301/A.§-ai tartalmazzák. Ezek lényegét ismertetjük.

Késedelmi kamat
Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

Késedelmi kamat – ügyleti kamat esetén
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni.

Egyéb szabályok
A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti. A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

Gazdálkodó szervezetek közötti kamat
Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni.

A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.

A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.

A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét az előbbiektől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.

Hol keressek egy jogszabályt?
Próbálja ki és vegye igénybe folyamatosan a www.jognet.hu oldalt, használata ingyenes, semmilyen regisztrációt nem igényel. Megtakaríthatja vele a papírra nyomtatott jogszabály-gyűjtemények költségét.

A www.jognet.hu a jogszabályok jó kereshetőségének és egyúttal mobilos elérhetőségének megoldására született. A jognet.hu a jogszabályok online elérését biztosítja interneten és Magyarországon elsőként mobiltelefonról is. Újdonsága még a felhasználóbarát kialakítás, a jogszabályszöveg jó olvashatóságának biztosítása. A jogszabály-szöveg olvasását semmilyen más eszköz – banner, kép stb. nem zavarja.

A www.jognet.hu -t azon felhasználóknak ajánljuk, akik a jogalkalmazás során egy gyakran használt jogszabály hatályos szövegébe kívánnak gyorsan betekinteni. A mobilinternetre is optimalizált jogszabály-struktúra révén a betekintés számítógéptől függetlenül is – bárhol, bármikor biztosított. A mobil mellett természetesen a hagyományos internetes felület is teljes értékű. Sőt, a mobil-sajátosság, a jogszabály-szöveg belső tartalom szerinti strukturálása és felvitele hasznára válik a hagyományos internetes (képernyős) megjelenésnek is, mert áttekinthetővé és lapozhatóvá teszi a jogszabályt.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

[Tájékoztató az állami adóhatóság 2010. október 1-jei szervezeti átalakulásáról]

2010. október 1-jétől módosulnak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: APEH Korm. rendelet) szervezeti struktúrát meghatározó rendelkezései. Az új szervezeti forma célja a regionális szerveződés előnyeinek megőrzése mellett a feladatoknak arra a szintre történő telepítése, ahol azok ellátása a leghatékonyabban biztosítható, azaz az adóztatással összefüggő operatív feladatok adózók közelében, helyi szinten történő megvalósítása. 2010. október 1-jével az elsőfokú adóhatósági feladatok ellátására visszaáll a korábbi megyei szervezeti struktúra, ezzel egyidejűleg a másodfokú adóhatósági feladatok elvégzésére - az elsőfokú adóhatósági tevékenység törvényességének hatékonyabb biztosítására - a jelenlegi régiók területén felállításra kerülnek a regionális főigazgatóságok. A szervezeti átalakításokat követően az APEH feladatait központi szervei, területi szervei és a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága útján látja el. Az APEH központi szervei a Központi Hivatal, az Informatikai Intézet (volt Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet-SZTADI) és az Oktatási Intézet. (f: APEH)

2010. szeptember 28., kedd

EU - de minimis szabály...

Magyarország az agrárminiszterek tanácsülésén kezdeményezte annak az ideiglenes szabálynak a meghosszabbítását, amelynek értelmében 15 ezer euróig külön bizottsági engedély nélkül nyújtható állami támogatás a mezőgazdasági termelőknek.

A magyar javaslat szerint még egy évig fennmaradna az a lehetőség, hogy a mezőgazdasági gazdálkodók három éves időtartamra maximum 15 ezer euró állami támogatást kaphassanak. Az úgynevezett de minimis szabály értelmében alapesetben 3 évre 7500 euróig nyújtható állami támogatás az agrártermelőknek úgy, hogy azt nem kell külön bejelenteni a Bizottságnak. Az EU 2009-ben a gazdasági válságra való tekintettel átmenetileg egy évre 15 ezer euróra emelte fel a támogatási plafont. Ennek meghosszabbítását kérte most 2010-re (a 2011-es költségvetés terhére) a magyar delegáció. A magyar javaslatot hírek szerint legalább 10 tagállam támogatja.

Az Európai Bizottság szokásához híven nem adott rögtön egyenes választ, ehelyett kilátásba helyezte, hogy megvizsgálja az ügyet. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter arra számít, hogy a novemberi tanácsülésre megszületik a válasz.
(f:piacesprofit.hu)

MVH Közlemények...


Cím: 132/2010. (IX.27.) számú MVH Közlemény
Az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igényléséről
Év/Sorszám: 2010. évi 132. számú
Típus:Hatálytalanító
Állapot:Hatályos
2 Cím: 131/2010. (IX. 27.) Közlemény
a telepítési jogtartalékból történő értékesítésre meghirdetett újratelepítési jogokról
Év/Sorszám: 2010. évi 131. számú
Típus:Eredeti
Állapot:Hatályos

Egységesitik az élelmiszerek fogyaszthatósági jelölését

Egységes lesz az élelmiszerek dátumjelölése

A hazai fogyasztók az élelmiszerek minőségmegőrzési idejének feltüntetésekor kétféle dátumjelölési sorrenddel találkozhattak eddig. A magyar helyesírási szabályoknak megfelelő jelölés mellett (év/hó/nap) a jövőben egyre gyakrabban lesz olvasható az élelmiszerek csomagolásán a nap/hónap/év sorrendben feltüntetett fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idő, amely 2011. december 31-től kezdve általánossá válik.

A dátumjelölésre vonatkozó hazai szabályozás módosításának célja az Európai Unióban használt jelölés alkalmazása. Az EU 26 tagállamában kizárólag a nap/hónap/év sorrendet követik, s ez alól tagállamként Magyarország sem lehet kivétel.

A gyártóknak több mint egy évük van az átállásra. A nap/hó/év szerinti jelölési mód 2011. december 31-től lesz kötelező.

A 2010. július 1-jétől hatályos minisztériumi rendelet továbbra is lehetővé teszi, hogy az élelmiszert előállító vállalkozások a hónapot a teljes szó kiírásával (szeptember) vagy rövidítéssel (szept.), az évet kettő (10) vagy négy karakterrel (2010) tüntessék fel.

Az átmeneti időszak alatt a Vidékfejlesztési Minisztérium folyamatosan tájékoztatja a fogyasztókat az új jelölési előírásokról.(f: VM)

AKG - kötelezettség/módosítási korlátok...

Agrár-környezetgazdálkodás: kártérítési kötelezettség és módosítási korlátok a programban
agromonitor.hu | 2010.09.28

Jogos kárigényük van azoknak a gazdálkodóknak, akik kárvallottjai a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. döntésének, amellyel a közelmúltban érvénytelenítette az agrár-környezetgazdálkodási (akg) programban érintett állami földek haszonbérletére vonatkozó, tavasszal kiírt pályázatokat – állítja Tar Ferenc, agrár-környezetgazdálkodási szakértő. Az államnak vállalnia kell káruk megtérítését. A szakértő szerint nem egyértelmű, miért húzódott el ez a döntési folyamat annyira, hogy egy év már el is telt az 5 éves periódusból, melyek az elutasítások pontos okai, illetve pontosan kiket érint. A jelek arra mutatnak, hogy a szaktárca azzal a céllal kívánta lezárni ezt az ellentmondásos helyzetet, hogy az így felszabaduló forrásokat egyes programok ismételt meghirdetésére használja fel. Az akg-program jelenleg közel 1,1 millió hektáron fut, tehát ennek a 28 ezer hektárnyi pluszforrásnak a rendelkezésre állása maximum szépségtapasznak tekinthető. A teljes elemzést Fórum című rovatunkban közöljük.
A jelenlegi akg-program esetében a meghirdetett 22 (szántóföldi, gyepgazdálkodási, ültetvény és vizes élőhely) célprogramból kizárólag 1 esetében, az integrált szántóföldi célprogramnál nem lett mindenki „nyertes“, tehát rajtuk kívül mindenki, aki támogatási kérelmet nyújtott be, az bekerült a programba. Ezért nehéz mit kezdeni azokkal a politikai nyilatkozatokkal, hogy újranyitják a programot, hiszen mindenki aki akart (az egy integrált szántó program kivételével), az jelenleg akg-s. Akkor most kinek akarják megnyitni a programot? – teszi fel a kérdést elemzésében a szakértő. Fontos tudni, hogy milyen az akg-programot érintő változtatások tehetőek meg „szabadon“! Minden olyan elem amelyet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) fogadtak el – beleértve a célprogramok tartalmát, a kifizetések mértékét, a célprogramokra fordítható forráskeretek arányát mértékét –, csak az ÚMVP módosításával változtatható, melyhez az EU Bizottság egyetértése szükséges. E folyamat időigénye azonban megközelíti az egy évet.Módosításra azért van lehetőség, de csupán 61/2009 FVM-rendelet akg-ra vonatkozó eljárási szabályai alakíthatók szabadon – szögezi le Tar Ferenc.
(f:mak.hu)

VM. - Referencia árak...

38 ezer forint a búza és a kukorica referenciaára
2010. szeptember 28.
Az idei termésű búza és kukorica referenciaára mindkét növény esetében 38 ezer forint tonnánként - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a honlapján.

Az agrárkárok enyhítése esetén az érintett gazdálkodó a referenciárral számolhatja el a kárt.

A 2010. évi termésű őszi búza referenciaára 8 ezer forinttal, míg az idei kukoricáé 13 ezerrel magasabb tonnánként az előző évinél.

A közlemény szerint a tonnánkénti referenciár az őszi árpa esetében 27,5 ezer forint, szemben a tavalyi 25 ezer forinttal. A káposztarepcéé 85 ezer forint az előző évi 75 ezer forint után.

A szója referenciaára 128 ezer forint tonnánként, ami csaknem háromszorosa a növény 2009. évi 45 ezer forintos referenciaárának. Jelentősen nőtt a napraforgó referenciaára is egy év alatt, a 2010-es tonnánkénti érték 85 ezer forint, szemben a tavalyi 55 ezer forinttal.

A borszőlőnél ez az érték 67 forint kilogrammonként, míg 2009-ben 49 forint volt, a csemegeszőlőnél az idei érték 164 forint.

A szántóföldi növények és a szőlő mellett a VM közölte a szántóföldi zöldségfélék és a gyümölcsök referenciaárait is.

A Budapesti Értéktőzsde áruszekciójában hétfőn az euro búza 58,3 ezer, a takarmánybúza 54 ezer, a takarmánykukorica 49,3 ezer, az árpa 47 ezer, a repce pedig 102,5 ezer forinttal zárt tonnánként a legközelebbi határidőre.
f: MTI, Gazdakör

MVH - Aktuális!

Egyeztessen a falugazdászával!

A mezőgazdasági támogatások folyósítása érdekében minden termelőnek szükséges pontosítania fizetési számlaszám adatait!

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felhívja minden gazdálkodó figyelmét az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe bejelentett adatok pontosítására, amelyek a 2010-es agrártámogatások zökkenőmentes kifizetéséhez elengedhetetlenek.

A termelőknek az adategyeztetés során kiemelten fontos tisztázni, hogy rendelkeznek saját névre szóló bankszámlaszámmal, annak tulajdonosaként vagy társtulajdonosaként.

Amennyiben a Hivatal nyilvántartásában szereplő adatok hibásak, illetve, ha egy ügyfél nem rendelkezik saját névre szóló bankszámlával, akkor az információk pótlására és tisztázására a Hivatal adategyeztető levelet juttat el a falugazdászon keresztül az ügyfelek részére. A levélhez csatolt G002 adategyeztető nyomtatványon kell megadni a saját névre szóló fizetési számlaszámot, valamint olyan banki kivonatot vagy egyéb banki igazolást, mely igazolja az esetleges társtulajdonosi státuszt is.

Az átvételt követően a dokumentumot kitöltve postai úton vagy személyesen 8 munkanapon belül kell benyújtani a területileg illetékes MVH kirendeltségre. A határidő lejárta után a Hivatal a nyilvántartásában szereplő bankszámlaszámot törli.

Amennyiben az ügyfél nem kíván saját névre szóló bankszámlát megadni, akkor az alábbiak közül választhat:

· A mellékelt G002 nyomtatványon bejelölheti a „támogatást nem igénylő, pénzügyi kapcsolat nélkül” opciót; ebben az esetben a nyilvántartásban lévő számlaszáma megszűnik.

· Amennyiben nincs a Hivatallal szemben fennálló tartozása, kérheti törlését az ügyfél-nyilvántartási rendszerből.

További kérdéseivel forduljon bizalommal az MVH illetékes megyei kirendeltségeihez, illetve hívja a 374-3603 információs telefonszámot.

GM...

A magyar EU-elnökségre maradnak a génkezelt növények

2010. szeptember 27.

A jövő év első felében esedékes magyar soros EU-elnökség feladata lesz a jogalkotási kompromisszum kialakítása az Európai Unió tagországai között a génkezelt növények termesztési korlátozásáról - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben.
részletek

NEH...

Szigorúbb lesz az új adóhivatal

Az APEH és a VPOP összevonása új távlatokat nyithat az adócsalás elleni harcban a két szervezet adatbázisainak összenyitása miatt - írta a Napi Gazdaság.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint már most látszik, hogy nem lesz egyszerű feladat a nemzeti ellenőrzési hivatal felállítása, a nagy hagyományokkal rendelkező két szervezet integrációja, ezért némi fennakadásra januárban biztosan számítaniuk kell az adófizetőknek.(f: privatbankar.hu)

Pályázati koncepció váltás...

ÚSZT: az ötletekhez igazítják a pályázatokat

A 2011 januárjától induló Új Széchenyi Terv lényege az lesz, hogy nem a vállalkozókat alakítja a támogatást igénylő pályázatokhoz, hanem éppen fordítva.

A kormány 4 év alatt összesen 800 milliárd forinttal, jövőre 80-100 milliárddal csökkenti az adminisztrációra fordított kiadást, amely ma még évi 2.800 milliárd forintot tesz ki - mondta Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy konferencián kedden Budapesten.

Az adminisztráció az adók számával csökkenthető, az 58 adót az új kormány 48-ra mérsékelte, de az a célja, hogy 10-20 adónál több ne legyen Magyarországon - tette hozzá a Napi Gazdaság konferenciáján.

Az Új Széchenyi Tervet uniós pénzből valósítja meg a kormány, 2013-ig még 1.800 milliárd forint szabad forrás áll a rendelkezésére. Ennek a fele fordítható közvetlenül gazdaságfejlesztésre - ismertette.

A 2011 januárjától induló új pályázatok lényege az lesz, hogy nem a vállalkozókat alakítja a támogatást igénylő pályázatokhoz, hanem éppen fordítva - mondta. Az eddigi gyakorlatban ugyanis véleménye szerint rosszul szocializálódtak a vállalkozók. Az volt a kérdésük, hogy mire pályázzanak, holott a valós probléma az, hogy egy jó ötletet miként lehet finanszírozni. A pályázatírók problémája lesz jövőre, hogy miként rakják össze a vissza nem térítendő támogatásból, kedvezményes hitelből, illetve tőketámogatásból a jó ötlet finanszírozását - hangsúlyozta.

Az államtitkár elmondta, hogy az Új Széchenyi Terv vállalkozásfejlesztési programjában 4 pályázatcsoport lesz, legfeljebb 15 konkrét pályázattal. A program része lesz a versenyképességi szerződés is. Ebben az önkormányzat és az állam abban állapodik meg, hogy meghatározott idő alatt hány új munkahely keletkezik a településen. A vállalkozásfejlesztési program 4 év alatt 150 ezer munkahelyet teremt. (f: privatbankar.hu)

AKG - Közlemények, rendeletek...

Kormányrendelet

* 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről
* 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról
* 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről
* 275/2004. (X. 8.) Korm. Rendelet az európai közösségi jelentõségû természetvédelmi rendeltetésû területekrõl

FVM rendelet

* 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról
* 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet módosításáról
* 61/2009 (V.14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről
* 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról
* 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
* 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről
* 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
* 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
* 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről /www.mepar.hu/

ÚMVP IH közlemény

* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 58/2010. (IX. 20.) közleménye az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételéhez szükséges talaj - és növényvizsgálatok elvégzésére akkreditált laboratóriumok jegyzékéről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 46/2010. (VII. 26.) közleménye az AKG rendeletben szereplő, belvíz elvezetését tiltó előírás ideiglenes feloldásáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 39/2010. (VI. 7.) közleménye az agrár-környezetgazdálkodási támogatás során nem alkalmazható növényvédőszer-hatóanyagok, valamint az azokat tartalmazó növényvédő szerek köréről és a 26/2010. (IV. 23.) ÚMVP IH Közlemény hatályon kívül helyezéséről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 23/2010. (IV. 15.) közleménye a 2009/2010. gazdálkodási évben a kedvezőtlen adottságú területek támogatás keretében igénybe vehető hasznosítási kódokról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 22/2010. (IV. 13.) közleménye az AKG rendeletben foglalt elektronikus adatszolgáltatásról és a „web-GN” adattartalmáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 21/2010. (IV. 9.) közleménye a 2009/2010. gazdálkodási évben az AKG rendelet egyes célprogramjai szerint támogatásra jogosult növényfajok és növényfajták hasznosítási kódjáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 18/2010. (IV. 8.) közleménye a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében érintett mintaterületek MePAR fizikai blokkazonosító szerint lehatárolt, 2009-2010. gazdálkodási évre érvényes jegyzékéről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 17/2010. (IV. 8.) közleménye az AKG rendeletben meghatározott Magas Természeti Értékű Terület egységek MePAR fizikai blokkazonosító szerint lehatárolt területeinek 2009-2010. gazdálkodási évre érvényes jegyzékéről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 16/2010. (IV. 8.) közleménye a MePAR fizikai blokkazonosító szerint lehatárolt árvíz sújtotta területek 2009-2010. gazdálkodási évre érvényes jegyzékéről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 15/2010. (IV. 8.) közleménye az AKG rendeletben meghatározott szélerózió elleni célprogram mintaterületeinek MePAR fizikai blokkazonosító szerint lehatárolt, 2009-2010. gazdálkodási évre érvényes jegyzékéről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 14/2010. (IV. 7.) közleménye a 2009/2010. gazdálkodási évben érvényes NATURA 2000 területek fizikai blokkazonosító szinten meghatározott listájáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 13/2010. (IV. 2.) közleménye az AKG rendelet, valamint más, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatásokról szóló egyes miniszteri rendeletek módosításáról.
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 12/2010. (IV. 2.) közleménye az AKG rendeletben foglalt kultúrtörténeti és genetikai szempontból kiemelkedő jelentőségű, veszélyeztetett ritka növényfajták igazolásával kapcsolatos változásról és az ÚMVP Irányító Hatóság 93/2009. (XII. 2.) közleményének hatályon kívül helyezéséről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 2/2010. (I. 20.) közleménye az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra benyújtott kérelmek rangsorolásáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 96/2009. (XII. 9.) közleménye a 61/2009. (V. 14.) FVM rendeletben foglalt gazdálkodási napló kitöltési útmutatójáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 63/2009. (IX.04.) Közleménye az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra benyújtott kérelmek rangsorolásáról és a kötelezettségek betartásának kezdő időpontjáról
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 60/2009. (IX.03.) Közleménye a 61/2009. (V. 14.) FVM rendeletben foglalt területazonosítással kapcsolatos egyes kérdésekről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 59/2009. (IX. 03.) közleménye a 61/2009. (V. 14.) FVM rendeletben foglalt levélanalízissel kapcsolatos egyes kérdésekről
* Az ÚMVP Irányító Hatóságának 55/2009. (VIII. 19.) közleménye a 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet alapján az ÚMVP Képző Szervezetek katalógusának bővítéséről, és a szakképesítést nem adó képzések programjainak felhasználási engedélyéről

MVH közlemény

* 118/2010. (VIII. 4.) MVH Közlemény vis maior esemény bejelentéséről, és a bejelentéshez rendszeresített nyomtatványokról
* 89/2010. (VI.01.) MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról, melyben az EMVA AKG támogatott területekre további támogatások igényelhetők
* 55/2010. (IV. 14.) számú MVH Közlemény a 2010. évi egységes kérelem benyújtásáról
* 112/2009. (IX. 01.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodás támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. § (7) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségről
* Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodás támogatás igényléséről szóló 71/2009. (V.29.) MVH közlemény módosításáról
* 22/2010. (II.24.) számú MVH közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodás támogatás igényléséről szóló 71/2009 (V.29.) MVH közlemény módosításáról, mely tartalmazza a D3015-01- Ökológiai ellenőrző szervezet igazolása az AKG előzetesen jóváhagyott területekről mellékletet
* 112/2009. (IX. 01.) MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodás támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 16. § (7) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségről

Társminisztériumi rendelet

* 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről
» a rendelet mellékletei
* 12% feletti lejtős terület

EU jogszabályok

* 889/2008/EK rendelet az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról
* 834/2007/EK rendeletaz ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről
(forrás: mak.hu)

Az áfa ára...

Csúnyán ráfizethetünk az áfacsökkentésre

A vidékfejlesztési tárca által beharangozott áfatörvény-módosítás körül sok a kérdőjel. Az biztosnak látszik ugyanakkor, hogy túl széles körre nem terjedhet ki az áfacsökkentés, mert azt nem bírná el a költségvetés.

Az agrár érdekcsoportok régóta szeretnék elérni a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) most szorgalmazott, alapvető élelmiszerekre és gabonafélékre vonatkozó áfatörvény-módosítását.

A gondot az jelenti, hogy az alapvetőnek mondott élelmiszereknél alkalmazott jelenlegi kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs korábban sem jelentett érzékelhető fogyasztói árcsökkenést, a piac lenyelte a különbözetet.

Ahhoz, hogy jobb legyen a fogyasztóknak, jelentősebb, akár 10 százalékpontos mérséklésre lenne szükség – véli Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Szerinte mindennek persze csak akkor lenne értelme, ha szigorúbb APEH- és VPOP-ellenőrzéssel járna, mára ugyanis olyan mértékű a feketegazdaság az élelmiszer-kiskereskedelemben (is), hogy ennél kisebb áfacsökkentés nem érződne sem a fogyasztói árakban, sem a költségvetési bevételeken.

Egyes, a VM javaslatának megalapozásához készített számítások szerint mintegy 200 milliárd forint esne ki a költségvetésből, ha minden élelmiszer áfáját 10 százalékra vinnék le, ezt a piac tíz év alatt sem hozná be.

A VM és a kereskedők abban sem értenek egyet, hogy mi számít egyáltalán alapvető élelmiszernek. A tárca szerint ebbe körbe a nyers húsok, a folyékony tej, a liszt és a kenyér tartozik majd. Vámos szerint ennél azért bővebb az alapvető élelmiszerek köre – ide sorolhatók többek között az étolaj, a cukor, a tojás, a friss zöldségek és gyümölcsök is. (f:napigazdasag.hu)

VM hírek...

Az első szabadon főzött pálinkára koccintottak

2010. szeptember 27.

Az első  szabadon főzött pálinkára koccintottak A Zala megyei Pórszombaton kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatón koccintottak az első szabadon főzött pálinkával, amelyet már a hétfőn hatályba lépett törvénymódosítás után pároltak.

Sok a gyilkos galóca az erdőkben

2010. szeptember 27.

Sok a gyilkos galóca az erdőkbenA Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye a gombamérgezések megelőzéséről
részletek

GOP-2010-2.1.1/A pályázat...

Technológiai és informatikai fejlesztés, eszközbeszerzés, minőségfejlesztés

2010. december 31-ig pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások max. 20 M Ft-ra, fejlesztéseik 30-50%-os támogatására a 10 Mrd Ft-os keret erejéig (1000-1300 pályázatra)
Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése

Kódszám: GOP-2010-2.1.1/A (2010.03.01.)

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében Közreműködő szervezet: MAG Zrt (Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt)
Automatikus pályázat:

Összefoglaló: A mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztésének, korszerűsítésének támogatása.

Keret: 10 Mrd Ft 1000-1300 pályázatra

Pályázhat: Gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó, ha - mikro-, kisvállalkozás, ágazati megkötés nélkül, kivéve agrárvállalkozás. - ha állományi létszám min 1 fő, min. 4 M Ft/év bevétellel és 2 lezárt üzleti évvel

Mivel a támogatások egy része csekély összegű támogatás, itt kizárt még a halászati és akvakultúra, a szénipar, szállítóeszköz megvásárlás a közúti szállítási ágazatban és a nehéz helyzetben lévő vállalkozás, valamint a GOP 2009 és 2010 - 2.1.1. A,B,C nyertesei, az exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása is kizárt

Támogatott tevékenység: 1. új eszköz beszerzése vagy 3 évnél nem régebbi használt eszköz beszerzése, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű (informatikai fejlesztés: 30 000 Ft értékű) 2. Információs technológia-fejlesztés: o hardver, o szoftver (beleértve: alapszoftverek, speciális egyedi fejlesztéső szoftver- max. 25%),

De minimis támogatás: 3. Domain név regisztráció és webtárhely max. 20 000 Ft-os egyszeri díja (kötelező ha még nincs honlapja) 4. A domain név regisztrációhoz kapcsolódó kötelező honlapkészítés - max. 300 000 Ft-ig 5. Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása (10%, max. 2,5 M Ft)

Támogatás formája: Vissza nem térítendő

Támogatás mértéke: A támogatás regionális vagy csekély összegű, mértéke megvalósítás helyszínétől és a regionális térképtől függően 30-40-50%, minimum 1 M Ft, max. 20 M Ft

Határidő: 2010-12-31

Feltételek: Kötelező vállalás: A projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben - a bázisárbevételhez képest a bevétel százalékos reálváltozása nem csökken 5- ill. 10%-nál nagyobb mértékben VAGY állományi létszáma nem csökken a bázis létszám alá.

A pályázatok benyújtása 2010. március 29-től 2010. december 31-ig lehetséges.

Valamennyi pályázó, aki a kritériumoknak megfelel, a rendelkezésre álló keret mértékéig támogatásban részesül.

Kizáró okok: Árbevétel csökkenés a megvalósítás helyszínétől függően nagyobb 5-15%-nál.

Nem támogatható a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés. Érzékeny ágazat. Vidékfejlesztés térségében mikrovállalkozás

NFÜ -Technológia fejlesztési pályázatok...

6 Milliárd forint infrastruktúrára, eszközbeszerzésre, informatikai fejlesztésre
150-400 M Ft pályázható a fejlesztések 30-40%-os támogatására. A kiíró a pályázati értékelésnél ígéri, hogy hangsúlyosabban előnyben részesíti a hazai kis- és közép-, illetve a húzóágazati vállalkozásokat
Komplex vállalati technológia fejlesztés Kódszám: GOP-2010-2.1.1/C

Célja a vállalkozások technológiai fejlesztésének támogatása az innovációs, adaptációs képesség, a hozzáadott érték növeléséért, a környezetvédelem, energia- és anyagtakarékosság elősegítéséért és a piacra jutásért.

Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében. Közreműködő Szervezet: MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.

Keret 6 Mrd Ft 15-35 pályázatra

Pályázhat: kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság, szövetkezet, SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, ha saját tőkéje nem negatív és nem csökkent a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá;
rendelkezik legalább 2 lezárt teljes üzleti évvel (v. a pályázó, v. partnervállalkozása),
statisztikai állományi létszám min 1 fő, min 4M Ft/év/fő bevétel, és bevételcsökkenése nem volt több - a járműipar esetében 20%-nál, egyéb iparágak esetében 15%-nál

Támogatott tevékenység: Eszközbeszerzés Információs technológia-fejlesztés
Kapcsolódóan: Infrastrukturális és ingatlan beruházás (30%).
Eszközbeszerzéshez kapcsolódó ingatlan bérleti díja a megvalósítás időszakában, a pályázat benyújtását követően maximum 12 hónapra (10%)
Az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések (10%). Piacra jutás támogatása:Piaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel), o marketingeszközök (5% -50 M Ft)
Vállalati HR fejlesztés (5%-50 M Ft).
Tanácsadás igénybevétel (5%-50 M Ft).
Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek (5%-50 M Ft).
szabványok bevezetése és tanúsíttatása

Támogatás formája: Vissza nem térítendő

Támogatás mértéke: Regionális és de minimis támogatás kapható, mértéke maximum az összes
elszámolható költség 30-40%-a (vállalkozás méretétől függően), min. 150 M +1 Ft, max. 400 M Ft

Feltételek: A pályázó reál árbevétel növekménye min. 5% lesz a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben, vagy az éves átlagos statisztikai létszámának átlagos értéke nem csökkenhet, Ha nem rendelkezik egy lezárt évvel, összes árbevétele eléri a támogatás 0,8-szorosát két üzleti évben
Vállalható exportból valamint közösségen belüli
értékesítésből származó árbevétel arányának növekedése - előre meghatározott mértékben

A pályázatok benyújtása 2010. szeptember 17-től 2010. október 29-ig lehetséges.

Kizáró okok: Agrárvállalkozás. KMR, LHH,

Nem támogatható turisztikai attrakció-, és szálláshely-fejlesztés

2010. szeptember 27., hétfő

Áfa csökkentési tervezet...

Csökkentené az áfát a vidékfejlesztési tárca
Javaslatot tesz a Vidékfejlesztési Minisztérium az áfatörvény módosítására, hogy csökkenjen az alapvető élelmiszerek és a gabonafélék fogyasztási adója - közölte a tárca élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási államtitkára hétfőn, a Zala megyei Bakon tartott sajtótájékoztatón.
FN.hu, MTI
2010. szeptember 27. 10:28

Fémzárolt vetőmagot vessünk...

Fémzárolt vetőmagokat a földekbe!

A Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint szakmai szempontból nem szerencsés, hogy évről-évre csökken a fémzárolt vetőmag-felhasználás, hiszen ez alacsonyabb terméshozamhoz és a terményminőség romlásához vezet. Éppen ezért arra biztatunk minden gazdálkodót, hogy lehetőség szerint – saját érdekeit is szem előtt tartva – fémzárolt vetőmagot használjon az őszi vetéseknél.

A minőségi növénytermesztés alapja a megfelelő fajta- és vetőmaghasználat. A kiváló minőségű, ellenőrzött körülmények között előállított és minősített vetőmag használata az egyik alapfeltétele a színvonalas és gazdaságos termelésnek. Szakmai szempontból éppen ezért kívánatos, hogy a termőföldbe mindig államilag fémzárolt vetőmagok kerüljenek.

A genetikai felújítást mellőző, ellenőrizetlen és évről-évre ismétlődő utántermesztéssel a vetőmag genetikai értéke leromlik, nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazkodik a szélsőséges időjárási körülményekhez. A visszavetett mag faj- és fajtatisztasága nem garantált, hiszen a vetőmag előállításnál nagy szakértelmet feltételező szelekció nem történik meg. A fajtakevert magoknál minőségre, érési időre, betegség fogékonyságra heterogén állomány fejlődik, melynek kezelése nehézzé teszi a termesztést és az áruértékesítést. A nem ellenőrzött, rossz minőségű mag vetése azt a kockázatot hordozza, hogy a terményben lévő betegségek és magfertőzések aránya nő, a töppedt szemek száma magasabb lesz, emiatt a gabona hektoliter súlya alacsony, a csírázó képessége és a biológiai értéke gyenge.

A saját gazdaságban megtermelt vetőmag használata tehát nem feltétlen jelent megtakarítást a gazdálkodó számára.

Fémzárolt vetőmagnál ismert a vetőmag származási helye és használati értéke (garantált tisztaság, csírázóképesség, ezer-szemtömeg). A fémzárolt vetőmagok használata a gazdálkodóknál többlettermést, vagy jobb minőségű és a felvásárlók által keresettebb terményt, racionálisabb műtrágya és növényvédő-szer felhasználást, egészségesebb élelmiszer- és takarmány előállítást tesz lehetővé. A fagy- és szárazságtűrő rezisztens fajták használatával nő a termésbiztonság, a környezetkímélő technológiák kisebb kockázattal alkalmazhatók.(f:VM)

Házi pálinkafőzés...

Mától „szabad” a házi pálinkafőzés

Ez lehetővé teszi a saját fogyasztásra szánt pálinkák legális otthoni főzését. A főzés adómentességet élvez 50 literes, 86–100 térfogat-százalékos éves mennyiségig, amely 86–100 liter, 50 százalékos etilalkohol-tartalmú pálinkának felel meg. E mennyiség felett hektoliterfokonként továbbra is 2761 forint jövedéki adót kell fizetni, ez egy félliteres, 50 százalékos alkoholtartalmú terméknél 690,25 forintot jelent.

További könnyítés, hogy 50 literes mennyiségig a főzést nem kell előre bejelenteni, és százliteres űrtartalomig a lepárlókészüléket sem kell engedélyeztetni.(f:vg.hu)

Az EU támogatások további szigorodása várható...

Büntetés és az EU-támogatások megvonása sújtaná a túlköltekezőket

Elvenné az EU fejlesztési és mezőgazdasági támogatásokat a német pénzügyminiszter az európai közösség rendszeresen túlköltekező tagállamaitól, de elvenné tőlük a szavazati jogot is az EU döntéshozó testületében, az Európai Tanácsban is. Az Európai Bizottság formálódó terve szerint pedig az államadósság- és államháztartási deficitszabályt megszegőket hazai össztermékük 0,2%-ának letétbe helyezésére, illetve 0,1%-ának megfelelő büntetés megfizetésére köteleznék. Az eddigi eljárásokkal szemben az új szankciók csaknem automatikusan lépnének életbe.

Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter levelet írt a 27 tagállamban működő kollégáinak, amelyben kifejezte, erősen támogatja azt a körvonalazódó új uniós szabály- és szankciórendszert, amely büntetné a fiskális túlköltekezésben visszaeső tagállamokat. Az új szabályokról a tárgyalásokat hétfőn kezdik meg.

A Financial Times tudomása szerint Schauble levelében még tovább ment, ugyanis elvenné az uniós fejlesztési és mezőgazdasági támogatásokat a fegyelmezetlen tagállamoktól, valamint felfüggesztené szavazati jogukat az EU döntéshozó testületében, az Európai Tanácsban, amely az EU kormány- és államfőinek találkozóival jön létre. Levelét Herman van Rompuy-nak is elküldte, így várhatóan a ma kezdődő tárgyalásokon már téma lehet.

Szerdán hozhatja nyilvánosságra José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn gazdasági ügyekért felelős biztos az előterjesztést, amely arra hívná fel az uniós tagállamokat, amennyiben államadósságuk meghaladja össztermékük 60%-át (vagyis a maastrichti kritériumot), a következő három évben évente 5%-kal kötelesek csökkenteni ezt az adósságrátát, ellenkező esetben büntetéssel szembesülnek - írja az FT.

Az AFP és a Der Spiegel szerint hazai össztermékük 0,2%-át kellene letétbe helyezniük és szintén a GDP 0,1%-ának megfelelő büntetéssel sújtaná az államadósság-szabályt (GDP 60%-a) és a költségvetési hiányra vonatkozó szabályt (GDP 3%-a) megszegőket az Európai Bizottság (EB). Ezek a szankciók csaknem automatikusan lépnének életbe.

A formálódó tervek szerint az előírások ellen vétő országokat tanácsokkal látná el a brüsszeli testület, és nemcsak költségvetési kérdésekben és gazdaságpolitikai ügyekben szolgálna iránymutatással, hanem a bérek alakulásával és a szerkezeti reformokkal összefüggésben is - írja az MTI. Az EB azt kívánja elérni, hogy elterjedjen a huszonheteknél a németországi gyakorlat, amely az alkotmánymódosításként elfogadott úgynevezett adósságfék törvény révén készteti fegyelmezett pénzügyi politikára a mindenkori kormányt, vagyis hogy átkerüljenek a nemzeti jogba a költségvetési fegyelmet előíró uniós szabályok - írta online kiadásában a német Der Spiegel. (f:portfolio.hu)

Ágazati hírek...

Gabona:
- A KSH adatai szerint búzából az idén 3,72 tonna/hektár lett az átlagtermés, az összbúzatermés pedig 3,764 millió tonna (ebből várhatóan 1-1,5 millió tonna kerül exportra).
- A VM szerint idén kukoricából az átlagtermés 7 tonna/hektár lehet, az össztermés pedig 7,4 millió tonna; a kukorica nedvességtartalma lényegesen magasabb (30-35%-os) a szokásos évjárathoz képest, így az idén sokba kerül a szárítás.
- Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke szerint a gabona önköltsége az idén 40 ezer Ft/tonna körül alakul, a termelői árak eddig elérték a 60 ezer Ft/tonnát, de a kereslet az utóbbi időben visszaesett; további jelentősebb áralakító tényezők: a betakarítási időszak időjárása, a kedvezőnek ígérkező amerikai kukoricatermés, az orosz gabonahelyzettel kapcsolatos további információk és az EB által piacra dobott és az Élelmiszersegély Program keretében értékesítésre kerülő 5,5 milliót tonna intervenciós gabona árcsökkentő hatása.

Napraforgó:
A VM adatai szerint napraforgóból 2,2 tonna/hektár átlagtermés várható; az olajtartalom jónak mondható (41%), de a termés gyomos és gombafertőzött.

Rizs:
Megkezdődött a rizs aratása; hazánkban 2 ezer hektár az összes termőterület és az idei átlagtermés jó közepes (4 tonna/hektár) lehet. A rizsfogyasztás évek óta stagnál: 4-5 kg/fő, amelyet a hazai termelés csak részben fedez, elsősorban Ázsiából importálunk rizst.

Burgonya:
A német BASF ipari konszern az ez év márciusában az EU által engedélyezett génmódosított burgonyafajtájának (Amflora) svédországi vetésterületén egy, még nem engedélyezett gmo-s burgonyafajta (Amadea) 46 tövét találták; a vizsgálat szerint emberi mulasztás történt; az Amflora nevű burgonyát egyébként ipari alapanyagként termelik, mivel igen magas a keményítő tartalma.

Alma:
- Az idén várhatóan 30%-kal kevesebb alma terem (420 ezer tonna) és ebből az étkezési minőségű csak 150 ezer tonna; a minőség is gyenge lesz.
- Idehaza 35 ezer hektár területen termelünk almát, 5 ezer hektárral kisebb területen, mint öt évvel ezelőtt.
- A hazai termésből 300 ezer tonnát az élelmiszeripar dolgozza fel sűrítménynek és pürének.
- Léalmáért 22-24 Ft/kg-ot, pürének való almáét 30-34 Ft/kg-ot kapnak a termelők.
- A legnagyobb exportálónak számító Kínában 10%-kal kevesebb alma terem, de a nyugat-európai országokban is elmarad az idei almatermés az előző évek átlagától.
- Az EU-ban az idei almatermés 9,5 millió tonna lehet, a 12 millió tonna átlagos terméssel szemben.

Szőlő-bor ágazat:
- Az idei szüret keretében lényegében kármentés folyik, mivel a csapadékos időjárás miatt szüretelni kell az alacsonyabb cukorfok mellett is; a VM ezért azt kérte Brüsszeltől, hogy 1,5% helyett az idén 2%-ot lehessen javítani a cukorfokon.
- A várt idei termés 410 ezer tonna, a pincékben jelenleg még 2,8 millió hektoliter tavalyi bor található, így hiány nem lesz borból.
- A Tokaj-hegyaljai borvidéken 40%-os terméskiesés várható; a hagyományos tokaji fajták szüretelése október 10. körül kezdődik.
- 20-30%-os támogatásra lehet pályázni borászati gépekre és technológiai berendezésekre ez év október 16-tól jövő év április végéig. (f:AgrárHírek)

Zöldek véleménye a Széchenyi Tervről...

Hol a zöld az Új Széchenyi Tervben?

Nem csak kritizálták az új Széchenyi tervet, hanem javaslataikat is bemutatták a Greenpeace munkatársai. A szervezet a zöld gondolatot hiányolja a magyar gazdaságpolitikát jó időre meghatározó tervből.

Az ország az atomenergia és a génmódosított szervezetek útján akar haladni, derül ki az Új Széchenyi Tervből. A napokban a Greenpeace a saját kampánytémái mentén megvizsgálta az Új Széchenyi Terv tartalmát. A kritikai megjegyzések mellett a megoldási javaslatait is bemutatja a Nemzetgazdasági Minisztériumnak leadott szakértői anyag. Az ország gazdaságpolitikáját tíz évre meghatározó tervből sajnos hiányzik a szükséges zöld paradigmaváltás.

Vetier Márta a Greenpeace szakértője és az Új Széchenyi Terv átvilágításának koordinátora szerint bár igaz, hogy a hazai viszonylatban sokszor új nézőpontokat képvisel a Terv, néhány súlyos iránytévesztés mindenképp komoly problémákat okozhat.

Ahelyett hogy az Új Széchenyi Tervben a fenntarthatóság szempontjainak lenne alárendelve a gazdaságpolitika, továbbra is alapvetően a fenntarthatatlanságot okozó technikákból és elvekből építkezik, azokat próbálja újrahasznosítani. Vetier Márta, a Greenpeace szakértője szerint egy ország tízéves gazdaságpolitikai stratégiája a mulasztás súlyos vétkét követi el, ha nem segíti minden eszközzel a kitűnő foglalkoztatási lehetőségeket biztosító decentralizált, megújuló energiákra építő rendszert, a minőségi élelmiszereket előállító kistermelői gazdaságokat, az energiahatékonyságot és a többi, világszerte terjedőben lévő zöld modellt.

Az Új Széchenyi Terv kiemelt programjai között szerepel viszont a géntechnológia támogatása, miközben az ökológiai mezőgazdaságra csak épp utalást tesz.

A Tervben nem csak az olvasható, hogy a Paksi Atomerőmű élettartamát meghosszabbítanák, hanem arról is ír, hogy akár egy új nukleáris erőműre lenne szüksége az országnak. Azonban épp az ilyen nagyléptékű erőművek akadályozzák a megújuló energia terjedését, hiszen a két rendszer nem egyeztethető össze. A megújuló energiaforrások teljes tárházát felsorakoztatja az Új Széchenyi Terv, a biomasszától elkezdve a napenergián és geotermikus energián át a szélenergiáig. Ez a színes paletta örvendetes és dicséretes és azt is előrevetíti, hogy igenis működhet Magyarország a paksi atom, a mátrai szén és az orosz, azeri gáz nélkül.

Az azeri gázra aláírt szerződés, vagy az atomerőművek fenntartása - az importált fűtőelemek és az exportált nukleáris hulladék miatt - épp ellentétesek az Új Széchenyi Tervben kitűzött céllal, az energiafüggetlenséggel. Márpedig legutóbb tavaly télen tanulhattuk meg, amikor nyomásgyakorlási céllal fűtési szezonban elzárták a keleti gázcsapokat, hogy az önellátás nemzetbiztonsági kérdés is.

Vay Márton, a Greenpeace sajtószóvivője elmondta, hogy a Greenpeace számára kiemelten fontos a konstruktivitás, hogy ha tiltakozniuk kell, akkor is legyen mögöttük jól megalapozott szakmai háttér, amely megvalósítható, kipróbálásra kész alternatívákat nyújt. A Greenpeace ezért is ajánlotta fel a minisztérium számára teljes együttműködését az Új Széchenyi Terv fenntarthatóvá tételéhez.(f:greenfo)

Vagyont érő természet...

Forintosítani kell a természetet!
[2010. szept. 24. 7:44]

A GDP nem számol a természet pusztulásával, pedig gazdasági vonatkozása egyértelmű. A WWF számításai szerint a biológiai sokféleség és a hozzá kötődő ökoszisztéma-szolgáltatások több tízbillió dollárnyi hasznot hoznak évente az emberiségnek.

Erre és a zöld munkahelyek arányának drasztikus növekedésére hívta fel a figyelmet New Yorkban a szervezet. Az európai ráta szerint minden hatodik munkahely kapcsolódik a környezetvédelemhez. Ez az arány hazánkban közel sem ilyen kedvező, bár a lehetőségek adottak. Ezt támasztja alá a WWF Magyarország tiszatarjáni munkahely-teremtő programja is.

A WWF számításai szerint a biológiai sokféleség és a hozzá kötődő ökoszisztéma-szolgáltatások több tízbillió dollárnyi hasznot hoznak évente az emberiségnek. Ennek ellenére az ENSZ tagállamoknak nem sikerült megközelíteniük sem a 2010-re a biodiverzitás csökkenésének megfékezésére kitűzött céljukat. Jól ismert tény, hogy a széleskörűen használt közgazdasági mutatószámok, mint például a GDP, nem számolnak a természeti értékek pusztulásával járó társadalmi kiadásokkal. "Az országok vezetőinek tárgyalása csak akkor lesz sikeres a Biológiai Sokféleség Egyezményről szóló októberi csúcson, ha ez után a biodiverzitásból származó haszon és az elvesztésének költsége megjelenik a nemzeti mutatószámok között." jelentette ki - az ENSZ tagállamok vezetőinek csúcstalálkozója keretében tartott, a biodiverzitásról szóló rendezvényen - Tony Long, a WWF Európai Környezetpolitikai Irodájának igazgatója. Long rámutatott arra is, hogy Európában ma már minden hatodik munkahely zöld munkahelynek számít. "2005-ben hozzávetőleg 3,4 millió állást teremtett a környezetvédelmi ipar. Ez több mint az autó- vagy a vegyiparban dolgozók száma." - mondta a szakember.

Hazánkban még egyáltalán nem ennyire jó az arány, bár a WWF Magyarország megbízott igazgatója, Figeczky Gábor szerint a lehetőségek számunkra is adottak. "A megújuló energia termelése, a hulladékkezelés, az anyagok újrahasznosítása vagy az épületek energetikai felújítása mind-mind jelentős potenciállal rendelkezik e téren." Éppen ilyen, a természet védelmét szolgáló munkahelyteremtő programot működtet sikeresen a WWF Magyarország Tiszatarjánban 2007 óta. A közmunka-program segítségével a helyi önkormányzat kitermeli a Tisza ártereit elárasztó, az élőhelyeket ellehetetlenítő gyalogakácot, az így nyert területek egy részén pedig biomassza ültetvényt létesít, tartós megélhetést kínálva a helyi gazdáknak. Cserébe ők a terület más részeit visszaadják a természetnek, hogy azokat ártéri erdőkként, hódok, bivalyok, szürkemarhák vegyék birtokba. A vizes élőhelyek nemcsak természetvédelmi szempontból kedvezőek, de a látványosság az ökoturizmus fellendítésével további bevételhez juttathatja a települést. A kitermelt faanyag pedig biomassza-fűtőanyagként hasznosul.

"A program iránt óriási a többi település érdeklődése is a Borsodi Mezőségben, így azt rövidesen más községekre is kiterjesztjük." - mondta Figeczky Gábor. "A természetvédőknek az egész Tisza mentén óriási gondot okoz ez az özönnövény, a helyben lakóknak pedig a munkanélküliség. Egy még nagyobb léptékű program, amely több település összefogásával helyi biomassza fűtőművek létesítését is feltételezné, egy csapásra két problémát is orvosolna. Az Európai Unió agrár- és környezetvédelmi forrásait is ilyen komplex programokba érdemes csatornázni." - hangsúlyozta a szervezet vezetője.(f:greenfo)

Gabonalutri...

Szerződtél, szállíts! – tömöríthető az indoklás, amellyel több gabonafelvásárló perre készül azokkal a termelőkkel, akik nem szállítják le a szerződésben vállalt termésmennyiséget. Tény, hogy a kereskedők is kényszerhelyzetben vannak: nekik is tovább kell adniuk az árut valakinek, akivel ők is szerződést kötöttek. A feszültség fő oka, hogy az időjárás miatt az április végi hivatalos becsléshez képest majd egymillió tonnával kevesebb búza termett, és a kukoricával, napraforgóval is lehet gond.

Rendkívüli helyzet van, mondhatnánk, de túloznánk: az utóbbi húsz év majd mindegyikében ketyegett valamilyen „gabonabomba”. Hol túl sok volt belőle – egy Torgyán nevű agrárminiszter egyenesen Járai Zsigmond pénzügyminisztériuma elé készült öntetni a gabonát a „parasztjaival” és Karsai „búzaégető” képviselő is komoly nyomokat hagyott a nyilvánosságban –, hol váratlan hiány keletkezett, például a chicagói tőzsde 1995-ös árrobbanása után. Ez azonban természetes. Az már kevésbé, hogy Magyarország gabonaágazata a bizalmatlanság és kölcsönös gyanakvás szülte spekuláció terepévé vált mióta az állatállomány drámai csökkenése miatt termelésének általában bő felét a külpiacokon kell értékesítenie. E piacok ezer tényezőtől függenek, amelyekre annyi a befolyásunk, mint az időjárásra. Még a legviharosabb tavasz sem duplázta volna meg szeptemberre a márciusban érvényes árakat, ha nem ég le sok százezer hektár orosz búza júniusban. Ám a magyar termelők még harmincezer forintra és többnyire szabott mennyiségre szerződtek, miközben a szabadpiacon az áru ma hatvanat is megér.

Az állandó huzakodás azért folyik termelő és kereskedő között, mert másfél évtizede nincs olyan átgondolt és végrehajtható agrárpolitikai koncepció, amely a „gazdaságföldrajzilag” hatékonynak semmiképpen sem tekinthető, kényszerű export kiváltását megalapozhatná. Húsz éve alig volt néhány százezer tonna a kivitelünk, mert megette a mainál négyszer nagyobb (nem mellesleg: olcsó szovjet olajat is „fialó”) hízó- és baromfiállomány. Ma millió tonnaszám visszük a gabonát oda, ahol nem mi diktáljuk az árakat. Általában úgy kell számolnunk, hogy a világpiaci árból még a gyakran körülményes szállítás költsége is lejön.

Közben dübörög befelé az olcsó külföldi disznó- és csirkehús, amely akár a mi olcsó gabonánkon is hízhatott. Hogy ne így legyen, „formába kéne hozni” a magyar állattenyésztést. Ez az olcsó, hatékony hústermelésre képes nagyüzemek sok milliárdba kerülő korszerűsítésével, netán külföldi tőkéből is épülő új óriáshizlaldák üzembe állításával képzelhető el. Olyanokéval, amelyeknek filléres árui azonban megkeserítik a magyar feldolgozók életét. Ám a szakállamtitkári nyilatkozat szerint bizonyos – kétségkívül létező, de megoldható – környezetvédelmi problémák miatt „a jövőben ilyen telep nem kaphat engedélyt”. Helyette marad az évről évre ismétlődő lutri a gabonaexporttal. A játéknak az egyre olcsóbb tengerentúli áru előbbutóbb véget vet majd.(f:nol.hu, Tamás G.)