A tájékoztatóban foglaltakat módosíthatja a T/10676. számú, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi … törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatban foglaltak Országgyűlés által történő elfogadása.
A KR. tv-vel módosított a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao törvény) ellenőrzött külföldi társaság fogalma 2010. január 1‑jétől módosul, továbbá a korábbi rendelkezésektől eltérően meghatározott esetben nemcsak az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés elidegenítése, jegyzett tőke kivonása útján szerzett jövedelem, hanem az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyeresége is adókötelessé válik. Összhangban a Tao törvény változásaival a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) előírásai között is megjelennek az ellenőrzött külföldi társaságtól származó egyes jövedelmek adóztatására vonatkozó rendelkezések, továbbá – a későbbiekben részletezett esetekben – az ellenőrzött külföldi társaságban részesedéssel bíró magánszemélynél adókötelessé válik a részesedésére arányosan jutó fel nem osztott eredmény.
Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmához kapcsolódó adóalap korrekciós tételek alkalmazásának feltétele az ellenőrzött külföldi társasági státusz megállapítása.
I. Új fogalom a társasági adóban
Az a külföldi személy (külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet), illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság) továbbá a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelye minősül ellenőrzött társaságnak
1. amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint belföldi illetőségű magánszemély tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van és
2. a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén is a csoportszinten fizetett (fizetendő), adó-visszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a társasági adókulcs kétharmadát (vagyis 12,67 százalékot), vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív.
Ha a külföldi táraságnak mind az eredménye, mind az adóalapja nulla vagy negatív, akkor a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékét kell vizsgálni. Ha ez nem éri el a 12,67 százalékot és az 1) feltétel is teljesül, akkor a társaság ellenőrzött külföldi társaságnak tekintendő.
Ez azt is jelenti, hogy egy magas (12,67 százalékot meghaladó) adókulcsú államban illetőséggel rendelkező társaság nem tekintendő ellenőrzött külföldi társaságnak, ameddig az eredménye és az adóalapja negatív. Ugyanakkor, ha eredménye pozitív lesz, csak például az elhatárolt veszteségei miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, akkor ezen időszakban ellenőrzött külföldi társaságnak minősül feltéve, hogy nem olyan államban van a székhelye vagy az illetősége, amely EU tagállam vagy tagja az OECD‑nek, illetve hatályos adóegyezménye van Magyarországgal és abban az államban valódi gazdasági jelenléttel bír (lásd II. pont). Viszont a veszteségek „felélése” után, ha pozitív lesz az adóalapja, ismét kikerülhet az ellenőrzött külföldi társaság fogalmából, ha 12,67 százalékot meghaladó mértékű adót fizet.
Az a külföldi társaság, amelyben elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik, nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ezért esetében nem kell vizsgálni a további törvényi feltételeket, ez abszolút kivételt jelent. Ugyanakkor, ha magát a külföldi társaságot jegyzik elismert tőzsdén, de elismert tőzsdén jegyzett vállalkozás a külföldi társaságban nem rendelkezik részesedéssel, akkor a külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősülhet.
Az elismert tőzsde fogalma a Tao törvény alkalmazásában is azonos a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4. §-ának 18. pontjában megfogalmazottakkal. E szerint elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely
a) rendszeresen működik,
b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,
c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt.
Az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabály alkalmazásakor a külföldi társaság adóéve alatt a külföldi társaságnak a részesedéssel rendelkező (magánszemély) adóévének utolsó napján (jellemzően december 31-én), vagy utolsó napjáig lezárult utolsó adóévét kell érteni. Például, ha a részesedéssel rendelkező magánszemély 2010. adóévének utolsó napja 2010. december 31-e, a külföldi társaság adóéve pedig április 1-jétől március 31-ig tart, akkor annak vizsgálatához, hogy a külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e, a 2009. április 1.-2010. március 31. közötti adóévében kell megvizsgálni, hogy a napjai többségében van-e tényleges tulajdonosa. A külföldi társaság 2010. április 1-jén kezdődő adóéve nem vehető figyelembe, mert az csak a magánszemély 2010. adóévének utolsó napját követő időpontban (2011. március 31-én) zárul le.
Belföldi illetőségű magánszemély:
a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);
b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén gyakorolja;
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá
d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek
da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;
azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. (Szja tv. 3. § 2. pont)
Tényleges tulajdonosnak az a magánszemély minősül, aki a külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik. Meghatározó befolyás akkor áll fenn, ha a magánszemély a külföldi társaság tagja, illetve részvényese és
* jogosult a vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
* más tagokkal, illetve részvényesekkel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több, mint ötven százalékával.
A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az említett jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A közvetett befolyás megállapításához a külföldi társaságban szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek (adott esetben a magánszemélynek) a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A meghatározó befolyás vizsgálatakor a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani [Ptk. 685/B. § (2)-(4) bekezdés].
Az üzletvezetés helyére tekintettel külföldi illetőségűnek csak olyan társaság minősülhet, mely olyan országba helyezte az üzletvezetés helyét, amellyel Magyarországnak hatályos adóegyezménye van és az egyezmény az üzletvezetés helye alapján lehetővé teszi az adóügyi illetőség megváltozását. A külföldi illetőséget az üzletvezetés helye akkor alapozza meg, ha a vonatkozó egyezmény szerint mindkét államban belföldi illetőségűnek minősülne a társaság, és az adóegyezmény úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben a tényleges üzletvezetésének helye található. Ennek hiányában az üzletvezetési hely áthelyezése nem változtatja meg a társaság magyar adóügyi illetőségét. Bár az üzletvezetés helye telephelynek minősül, önmagában az a tény, hogy egy társaság telephellyel rendelkezik valamely államban (anélkül, hogy ott lenne az üzletvezetési helye), nem keletkeztet adóügyi illetőséget (így nem lesz külföldi illetőségű az építkezés ténye miatt külföldön telephellyel rendelkező magyar székhelyű társaság).
II. A valódi gazdasági jelenlét követelménye
Azon külföldi társaságok, amelyek székhelye, illetősége
* az Európai Unió,
* az OECD tagállamában, vagy
* olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére,
csak akkor minősülnek ellenőrzött külföldi társaságnak, ha nem bírnak valódi gazdasági jelenléttel a székhely, illetve az illetőség államában. Ez azt jelenti, hogy a valódi gazdasági jelenlét bizonyítottsága esetén, még ha az előző (I. pontban bemutatott) feltételek teljesülnek is (azaz van tényleges tulajdonos és a fizetett (fizetendő) adó mértéke nem éri el a 12,67 százalékot), a külföldi társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. Ezért az előző államok valamelyikében illetőséggel bíró társaság esetében elsőként a valódi gazdasági jelenlétet kell vizsgálni, és ha az nem állapítható meg, akkor kell a többi feltétel alapján eldönteni, hogy ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e a külföldi társaság.
A valódi gazdasági jelenlét akkor megállapítható, ha a külföldi társaság az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásaival együttesen
* termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységet,
* saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal folytat, és
* az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát.
A valódi gazdasági jelenlét fennállását az adózónak kell bizonyítania.
A valódi gazdasági jelenlét egyes elemei közül a szolgáltatási tevékenység fogalmába beleértendő a tulajdonosi kapcsolatban álló vállalkozások közötti csoportfinanszírozási tevékenység is, így ha ezzel kapcsolatban a külföldi táraság kamatbevételt realizál, az a szolgáltatói tevékenységből származó bevételének minősül.
Befektetői tevékenységből származó bevételnek minősül a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott eszközökből a tulajdoni részesedést jelentő befektetésből realizált bevétel (pl. osztalék, a részesedés kivezetése során realizált bevétel) és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral kapcsolatban realizált bármilyen bevétel (pl. kamat, a bekerülési érték és az értékesítési ár közötti különbözet). A forgóeszközök között kimutatott eszközökből származó bevétel nem sorolható a befektetői tevékenység bevétele közé.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés fogalmára a számviteli törvény rendelkezései az irányadók. Ennek megfelelően hitelviszonyt megtestesítő értékpapír különösen a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés különösen a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény.
Az „együttes” szófordulat azt jelenti, hogy a külföldi társaságra és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásokra együtt kell vizsgálni a feltételek fennállását.
Saját eszköznek a társaság könyveiben kimutatott eszközök számítanak, így ide tartozik a társaság tulajdonában lévő, vagy a társaság által pénzügyi lízingbe vett eszköz, de nem számít saját eszköznek a társaság által bérelt eszköz.
A munkavállalókat a felsorolt tevékenységek keretén belül kell munkaviszonyban foglalkoztatni, ezért nem elégséges, ha a társaság csak könyvelőt vagy más adminisztratív alkalmazottat foglalkoztat.
A fogalom valamennyi (I. és II. pontban bemutatott) feltételét önállóan kell vizsgálni a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephely vonatkozásában is.
III. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmához kapcsolódó szabályok
Társasági adó
1.) Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adóztatása
Az ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelem adóztatásában alapvető változás, hogy ezt követően a felosztott nyereség mellett bizonyos feltételek meglétekor a fel nem osztott nyereség után is adót kell fizetni.
A Tao törvény 2010. január 1-jétől hatályos 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, ha az adózó az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik és az adózóban közvetlenül és/vagy közvetve sem rendelkezik részesedéssel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű magánszemély, akkor az adózónak az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett összegének a részesedésére jutó részével meg kell növelnie az adózás előtti eredményét.
Ha az adózónak akár közvetlenül, akár közvetve van belföldi illetőségű magánszemély tulajdonosa, akkor az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés mértékétől függetlenül a fel nem osztott nyereség csak a magánszemély szintjén – e szabályokat ezen tájékoztató utolsó része ismerteti – lesz adóköteles. A fel nem osztott nyereséghez kapcsolódó szabályokat ilyenkor nem kell alkalmazni, a részesedéssel rendelkező társasági adóalany ekkor csak a felosztott nyereség (osztalék) és az ellenőrzött külföldi társaságból a részesedés kivonásával (részleges kivonásával) ténylegesen kivont jövedelem után adózik (mivel ezekkel a bevételekkel nem csökkenthető az adóalap).
Ha az adózó – az előzőeknek megfelelően – megnövelte az adóalapját az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségével, akkor ezt az összeget – az erre vonatkozó adóbevallással és kimutatásokkal igazolva – figyelembe veheti adóalap csökkentő tételeként, amikor a nyereséget osztalék formájában bevételként elszámolja. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés g) 2. pont]
Hasonló a szabály az ellenőrzött társaságban fennálló részesedés kivonásakor (kivezetés, jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása) elszámolt bevétel (árfolyamnyereség) esetében is, mivel ebben az esetben is figyelembe vehető adóalap csökkentő tételként – az adóbevallással és egyéb kimutatásokkal igazoltan – a fel nem osztott nyereség címén adóalap növelő tételként elszámolt összeg. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés gy) 2. pont]
Az adóalap csökkentő tétel mindkét esetben természetesen csak addig az összegig érvényesíthető, amelyet az adózó adóalap csökkentésként még nem érvényesített.
2.) Az ellenőrzött külföldi társaság felosztott nyereségének adóztatása
Nem növeli az adózás előtti eredményt az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyeresége, ha az adózóban közvetlenül és/vagy közvetve részesedéssel rendelkezik belföldi illetőségű magánszemély, ekkor az „általános” szabályok alkalmazandók. Ennek megfelelően az adózó az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és a részesedés címén elszámolt bevétel összegével nem csökkentheti az adózás előtti eredményét. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés g) 1. pont]
Nem csökkenthető az adóalap az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés kivonásakor elszámolt bevétel (árfolyamnyereség) összegével sem, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg. [Tao törvény 7. § (1) bekezdés gy) 1. pont]
3.) A kettős adóztatás elkerülése
A Tao. törvény módosítása következtében az adózó jogosult beszámítani a társasági adókötelezettségébe az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adót, ha az adóévben a kapott osztalék vagy az adóévet megelőzően az osztalék alapjául szolgáló adózott eredmény (fel nem osztott nyereség) adókötelezettség alá esik. Ez a következő módon érvényesítheti az adózó:
a) a külföldön levont adó társasági adónak megfelelő adónak minősül és összege növeli az adózás előtti eredményt [Tao. törvény 28. § (1), (6) bekezdés], továbbá
b) a társasági adó megállapításakor
ba) az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy
bb) a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adó, a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó, illetve az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó közül a kisebb összeget, ha a nemzetközi szerződés a beszámításról rendelkezik,
bc) nemzetközi szerződés hiányában a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó 90 százalékát, illetve az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó közül a kisebb összeget.
Személyi jövedelemadó
1.) Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adózása a magánszemély tagnál
A Szja tv. 28. §-ának új (20)-(21) bekezdései szabályozzák azokat az eseteket, amikor az ellenőrzött külföldi társaság belföldi illetőségű magánszemély tagjánál a társaság fel nem osztott eredménye adókötelessé válik. Ha a magánszemély ellenőrzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot, egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész.
A közvetett részesedési/szavazati arány a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaságban lévő részesedésének/szavazati arányának és a köztes társaságban, illetve társaságokban fennálló részesedés(ek)nek/szavazati arány(ok)nak a szorzata (ha a köztes társaságban fennálló részesedés/szavazati arány mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni). A részesedés, illetve a szavazati arányt két tizedesre kerekítve százalékban kifejezve kell megállapítani. A közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaság az a társaság, amelyben a magánszemély a közvetett részesedésre/szavazatra jogosító közvetlen részesedéssel/szavazattal rendelkezik, míg a köztes társaság az a társaság, amelyben a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társasága közvetlen vagy más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik.
A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta.
A magánszemélynek a megállapított jövedelmének halmozott összegéről nyilvántartást kell vezetnie.
Ha azonban az ellenőrzött külföldi társaságtól (közvetett részesedés esetén – a közvetett részesedés arányában – a közvetett részesedést biztosító társaságtól) a tulajdonos magánszemély a későbbiekben osztalék, felosztott nyereség vagy más hasonló címen jövedelmet szerez – a nyilvántartott összeg megfelelő csökkentése mellett – e jövedelem mindaddig nem minősül bevételnek, amíg annak összege a korábban leadózott, nyilvántartott összeget meg nem haladja. Ha a magánszemély az ellenőrzött külföldi társaságban (közvetett részesedés esetén a közvetett részesedést biztosító társaságban) lévő részesedését átruházza vagy kivonja, az említett nyilvántartott összegnek a kivont, átruházott részesedéssel arányos része a részesedés megszerzésére fordított értékként vehető figyelembe – szintén a nyilvántartott összeg megfelelő csökkentése mellett.
2.) A belföldi illetőségű magánszemély által az ellenőrzött külföldi társaságtól megszerzett egyes jövedelmek adózása.
Az Szja tv. 2009. december 31-ig hatályos előírásai nem tartalmaznak külön rendelkezéseket az ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelmek adózására. Az említett időpontig hatályos szabályozás csak az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az e szervezetek megbízása alapján kifizetett, juttatott egyes jövedelmek (a kamat, az osztalék, valamint az árfolyamnyereségnek és a vállalkozásból kivont jövedelemnek megfeleltethető) jövedelmek adóztatásra tartalmazott sajátos rendelkezéseket, egyéb jövedelemmé (át)minősítve ezeket. Alacsony adókulcsú államnak az az állam minősül, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. Az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező társaságok és az ellenőrzött külföldi társaságok köre mutat ugyan átfedést, de jelentősen el is tér egymástól. Az adókikerülés visszaszorítása érdekében 2010. január 1-től az ellenőrzött külföldi társaságtól származó említett jövedelmek szintén egyéb jövedelemként adókötelesek az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személytől, egyéb szervezettől származó hasonló jövedelmek adózási szabályainak megtartása mellett. [Szja tv. 28. § (12)-(13) bekezdés] Az egyéb jövedelem része az összevont adóalapnak és alkalmazni kell rá az adóalap kiegészítést is az adókötelezettség megállapítása során.
Az egyéb jövedelemmé átminősített osztalék esetében nem kell jövedelemként figyelembe venni a magánszemély által megszerzett osztalék és hasonló kifizetés összegét, amíg az nem haladja meg az ugyanazon ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott eredménye magánszemélynél adóköteles nyilvántartott összegét, illetve a részesedés átruházásakor, kivonásakor, a társaság megszűnésekor a részesedésre arányosan jutó nyilvántartott összeg a részesedés megszerzésére fordított értéket növeli. [Szja tv. 28. § (22) bekezdés]
Megjegyezzük, hogy a magánszemély meghatározott feltételek fennállása esetén az Szja tv. 28. §-ának (12)-(13) bekezdéseiben, továbbá – ha a jövedelem külföldről származik– 65-68 §-aiban említett jogcímen megszerzett jövedelmei adózására külön törvény előírásai szerint 2010 évben is kedvező, 10 százalékos mértékű adókulcsot alkalmazhat. Ezekben az esetekben tehát az említett jövedelmek adókötelezettségére nem az Szja tv., hanem az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276-277 §-ának a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 231 §-ával módosított rendelkezéseit (un. adóamnesztia szabályok) kell alkalmazni. Az adóamnesztia szabályok alkalmazási feltételeit külön tájékoztató ismerteti.
2) Kettős adóztatás elkerülése
A magánszemély jogosult beszámítani a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségébe az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adót, ha az adóévben a kapott osztalékot jövedelemként köteles figyelembe venni. Ezt a következő módon érvényesítheti az adózó:
Az osztalék után a külföldön megfizetett adó beszámítására az Szja tv. 32. §-ának (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezéseit kell alkalmazni. A számított adót csökkenti nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján a jövedelem után külföldön megfizetett (vagy megfizetettnek tekintendő) adó, illetőleg nemzetközi szerződés, vagy viszonosság hiányában külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb minden esetben e jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adó. Az átlagos adókulcsot a számított adónak az összevont adóalappal történő elosztásával százalékban kifejezve, két tizedesre kerekítve kell meghatározni. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár. (f:apeh.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése