3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-09-28
Tartalom
Négytagú a Széchenyi-kártya család
Mit tehet az adóellenőr?
Kifizetés egyéni vállalkozónak, őstermelőnek
A késedelmi kamat szabályai
Hol keressek egy jogszabályt?
Négytagú a Széchenyi-kártya család
Az immár kilenc éves, jelenleg maximum 25 milliós 1+1 éves Széchenyi Kártya folyószámlahitel mellett augusztus elsejétől megjelent a legfeljebb ugyanekkora összegű, de akár hároméves futamidejű forgóeszközhitel is, szeptembertől pedig csatlakozik 50 milliós plafonnal, legfeljebb tíz éves futamidővel a beruházási hitel. A Széchenyi Kártya Program termékpalettája jövő januártól lesz teljes az ugyan csak legfeljebb 50 millió forint összegű és 10 éves futamidejű Széchenyi önerőhitellel.
A forgóeszközhitel nem pusztán az átmeneti likviditási problémák áthidalására szolgál, hanem hosszabb futamideje miatt sokkal inkább a cégek hitel portfoliójának racionalizálására, piacaik megtartására és bővítésére, például az áruvásárlások, készletbeszerzések finanszírozására jelent optimális hitelformát. A maximum 25 millió forintos hitelösszegre az állam a következő 3 évre 2% kamattámogatást biztosít. E mellett a garanciadíj is támogatást élvez.
A beruházási hitel összegében és futamidejében is a középtávú tervek megvalósításához ad segítséget. 2010. szeptember 1-től indul és a beruházási kedv ösztönzése és a KKV szektor versenyképességének növelését célozza, új vagy használt ingatlanok vásárlásán, gépek beszerzésén vagy infrastruktúra bővítésén keresztül. A hitelösszeg maximum 50 millió forint, legfeljebb 10 éves futamidőre, amihez a Kormány 2%-os kamattámogatást és garancia-díjtámogatást ad.
Az önerőhitel lehetőséget ad rá, hogy azon vállalkozások, melyek eddig kizárólag önerő hiányában nem tudtak részt venni EU-s pályázatokon, azok is lehetőséget kapjanak, vagyis a pályázati források nagyobb arányú kihasználását és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelését célozza meg kis- és középvállalati szegmens szereplői közt. Az önerőhitel bevezetése nem azt jelenti azt, hogy a Vállalkozásoknak egyetlen fillér nélkül lehetne nekivágni az EU-s pályázatoknak, hanem, hogy az önerőhöz is segítséget kapnak.
A termékek egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a KA-VOSZ 300 irodájában pedig segítenek annak eldöntésében, hogy egy-egy cégnek melyikeket érdemes igénybe vennie.
A már meglévő folyószámlahitelre 1 százalékos kamattámogatás mellett, az új termékre idén 2 százalékot ad az állam a futamidő első 3 évére. Az idei évben létrejött forgóeszközhitel tehát végig kamattámogatást élvezne, hiszen az maximum hároméves lehet. A támogatás meghosszabbítása az eddigi gyakorlat szerint újabb kormányhatározattal történik, melynek mértékéről és forrásáról még folynak az egyeztetések.
A 2011-ben induló önerőhitel kamattámogatásáról csak a jövőre születhet döntés, de itt is ilyen irányúak az egyeztetések.
A garanciaintézeten keresztül nyújtott készfizető kezességvállalás mögötti állami viszontgarancia egyelőre változatlan, de a kormány megvizsgálja, felemelhető-e az e mögött álló viszontgarancia arány a jelenlegi 70 százalékról 85 százalékra. Azt is vizsgálják, hogyan lehetséges az eddig hazai költségvetési forrás helyett EU-s forrásból előteremteni 2011-re a Széchenyi Kártya termékekhez a forrásokat és az állami garanciát.
Mit tehet az adóellenőr?
A vonatkozó szabályokat az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 98.§-a tartalmazza:
Az adóellenőr az ellenőrzés során
a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,
b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,
c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,
d) az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet,
e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét,
f) próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,
g) próbagyártást rendelhet el,
h) az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,
i) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.
Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az adóhatóság helyszíni ellenőrzését.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban egyéni vállalkozói tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.
Kifizetés egyéni vállalkozónak, őstermelőnek
Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 20.§-ának c) pontja módosította a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 46.§ (4) bekezdését.
A módosított szabály alapján egyértelművé vált, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek számla alapján kifizetett bevételből. A rendelkezés 2010. augusztus 16-ától hatályos.
A korábban hatályos rendelkezés alapján sem kellett azonban adóelőleget megállapítani a következők miatt:
Az egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyekre az egyéni vállalkozásból és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem megállapítására különös, speciális rendelkezések vonatkoznak [szja-törvény 46.§ (9) bekezdés; szja-törvény 47.§ (4) bekezdés]. E rendelkezések szerint a magánszemélynek az egyéni vállalkozásból és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét és az adóelőleg alapját negyedévenként kell megállapítania, így a kifizető adóelőleg levonási kötelezettsége az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében szóba sem jöhetett.
www.apeh.hu
A késedelmi kamat szabályai
A késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat a Ptk. 301-301/A.§-ai tartalmazzák. Ezek lényegét ismertetjük.
Késedelmi kamat
Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
Késedelmi kamat – ügyleti kamat esetén
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni.
Egyéb szabályok
A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti. A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.
Gazdálkodó szervezetek közötti kamat
Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni.
A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.
A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.
A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét az előbbiektől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.
Hol keressek egy jogszabályt?
Próbálja ki és vegye igénybe folyamatosan a www.jognet.hu oldalt, használata ingyenes, semmilyen regisztrációt nem igényel. Megtakaríthatja vele a papírra nyomtatott jogszabály-gyűjtemények költségét.
A www.jognet.hu a jogszabályok jó kereshetőségének és egyúttal mobilos elérhetőségének megoldására született. A jognet.hu a jogszabályok online elérését biztosítja interneten és Magyarországon elsőként mobiltelefonról is. Újdonsága még a felhasználóbarát kialakítás, a jogszabályszöveg jó olvashatóságának biztosítása. A jogszabály-szöveg olvasását semmilyen más eszköz – banner, kép stb. nem zavarja.
A www.jognet.hu -t azon felhasználóknak ajánljuk, akik a jogalkalmazás során egy gyakran használt jogszabály hatályos szövegébe kívánnak gyorsan betekinteni. A mobilinternetre is optimalizált jogszabály-struktúra révén a betekintés számítógéptől függetlenül is – bárhol, bármikor biztosított. A mobil mellett természetesen a hagyományos internetes felület is teljes értékű. Sőt, a mobil-sajátosság, a jogszabály-szöveg belső tartalom szerinti strukturálása és felvitele hasznára válik a hagyományos internetes (képernyős) megjelenésnek is, mert áttekinthetővé és lapozhatóvá teszi a jogszabályt.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése