Szerves anyagok...

Szerves anyagok, mint természetes energiaforrás

Korszerű szervestrágyázás
Az utóbbi évek mezőgazdaságának kiemelkedően fontos technológiai eleme a szükséges mennyiségű és minőségű természetes anyagok, szerves trágyák visszajuttatása a talajba.

Téves az a feltételezés hogy műtrágyázással minden növényi táplálóanyag visszapótlása megoldható. Az agrár- és kertészeti célú termesztés tápanyag visszapótlásának rendkívül fontos eleme a szerves hatóanyagok általános technológiai elemként történő alkalmazása.

A termesztés egyik legsúlyosabb gondja napjainkban a talajok jó minőségű, megfizethető szerves anyaggal való ellátása, a szerves trágya gazdaságos és következetes visszapótlása.

A Magyarországon elterjedt gyakorlattól eltérően a szerves anyagok visszajuttatása és rendszeres használata nem hagyható ki a növénytermesztési technológiákból.

Mielőtt eldöntjük, hogy milyen módon oldjuk meg termesztett növényeink tápanyag visszapótlását, alapvetően tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen talaj és klimatikus környezetben termesztünk. Különböző növényfajoknak eltérő a tápanyagigénye, de akár a piaci környezet is befolyásolhatja a tápanyag visszapótlás módját.
Termesztett növényeink táplálásának több módját ismerjük, ezeket négy alapvető csoportba sorolhatjuk:

1. szervestrágyázás,
2. műtrágyázás,
3. zöldtrágyázás
4. levél (foláris) trágyázás

A következő fejezetekben kiemelten a szerves trágyázás korszerű megoldási lehetőségeire szeretnénk olvasóink figyelmét ráirányítani.

Szabadföldi termesztés során évente átlagosan 3-4 tonna humusz alakul át növények számára hasznosítható ásványi táplálékká hektáronként. Ahhoz, hogy megőrizhessük, és hosszú távon javíthassuk a talaj biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, legfontosabb teendőnk, hogy szerves anyaggal egészítsük ki az elásványosodott humuszt. Szerves anyagot többféle módon juttathatunk a talajba, pl.:

• füvesítéssel
• zöldanyagok, gallyazási apríték talajba dolgozásával a sorokban
• szerves trágya használatával,
• esetleg ezek kombinációjával

A szerves trágyákat három fő csoportba oszthatjuk:

a) Hagyományos szerves trágyák, pl. istállótrágya,
b) Komposztok
c) Korszerű granulált természetes növényi tápanyagok

Korszerű granulált természetes növényi tápanyagok
A tápanyag visszapótlás módjának kiválasztásakor fontos ismerni a növények igényeit és a tápanyagféleségek alapvető paramétereit, árát, biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait.

Elsőrendű fontossággal bír a szerves anyag
*szárazanyag tartalma (%) a szerves trágyában,
*a tápanyag-összetétele (vízoldható N, P2O5, K2O, CaO, MgO és a mikroelemek),
*a humin-, aminó- és fulvolsav tartalma,
*felhasználási/kezelési/tárolási/raktározási sajátosságok pl. mennyire körülményes a trágya kijuttatása,
*gyommagvak vagy növénypatogén organizmusok jelenléte és
*az a tény, hogy mennyit kell az adott szerves trágyából hektáronként a talajba juttatni.

Alapvető kitétel, hogy minél magasabb a szerves trágya szárazanyag tartalma, annál magasabb a szerves anyag tartalma is. Vagyis egy szárazanyagban gazdag szerves trágyával, mint amilyen pl. az ITALPOLLINA, vagy TRIBÚ (90% száraz anyag tartalom) lényegesen kisebb mennyiség használata esetén is ugyanolyan, sőt akár nagyobb hatásfok is elérhető, mintha istállótrágyát juttatnánk a talajba.

Az istállótrágya 17,5%-os szárazanyag tartalmához viszonyítva a korszerű szervestrágya pellet általában 90%-os szárazanyag tartalommal bír, munkaerő, egyéb költség és minden más ide vonatkozó tényező tekintetében óriási különbséget mutat.
Amennyiben a korszerű, granulált természetes anyagok használatát választjuk, kb. százszorosan (!) kevesebb mennyiségű szerves trágyát kell kijuttatnunk hektáronként, ami mindenképpen jelentős megtakarítást eredményez akár a ráfordított munkaórák, akár az üzemanyagköltség = az összköltség viszonylatában.

A korszerű granulált természetes növényi tápanyagok egyik jelentős előnye a szerves trágyával szemben, hogy a gyártás technológia részeként, a hőkezelés következtében (70°C) a káros ammóniagázok, a növénypatogén vírusok, baktériumok és gyommagvak maradéktalanul eltűnnek.
A kíméletes hőkezelésnek köszönhetően a trágya pellet nem perzseli meg a gyökereket és tiszta, természetes tápanyagokban gazdag, az istállótrágyánál magasabb értékű energiát juttatunk a gyökérzónába.

A granulált természetes tápanyagok pl. Italpollina (NPK:4-4-4) kijuttatott hatóanyagából kiindulva minimálisan tízszer több nitrogént, minimálisan tizenöt-húszszor több foszfort és káliumot tartalmaz, mint a hagyományos átlagos istállótrágya hatóanyagai.

Amino-, fulvol- és huminsavak
A pellet formátumú természetes növényi tápanyag készítménynek legjelentősebb járulékos minőségi előnye minden más trágyával szemben hangsúlyosan gazdag humin-, fulvol- és aminósav tartalmuk.

Az aminosavak biológiai feladata, hogy megkönnyítsék és megnöveljék a növény gyökérzetének azt a képességét, hogy a talajból a tápanyagokat hatékonyan felszívja: a szerves savak segítségével az egyébként hasznosíthatatlan tápanyagok ’konyha kész’, növényi táplálkozásra, azonnali fogyasztásra alkalmas állapotba kerülnek.

Az aminosavak hozzásegítik a növényt a stresszhelyzetek könnyebb átvészelésére, mint pl. a fagy, szárazság, hirtelen hőingadozások, szél, jégeső stb.

Az Italpollina granulátumot akár ősszel, akár tavasszal kijuttathatjuk, ami a műtrágya vagy az istállótrágya esetében nem lehetséges, vagy egyértelmű hatóanyag veszteséggel jár. Az istállótrágya és műtrágya kombinációk, illetve a műtrágyák esetében a nitrát alakban található nitrogén az ősz, vagy a tél folyamán egy erősebb csapadék következtében kimosódik és talajvíz rétegekbe kerülve károsítja folyóvizeinket. Ugyanez a kimosódás veszély áll fenn a karbamid-nitrogén (vizelet), illetve ammónium-nitrát tartalmú NPK műtrágyákkal is.

A pellet formátumú szarvasmarha és baromfitrágya pozitív hatásai:
• a talajélet nagymértékű stimulálása, az elfáradt talajok revitalizálása,
• a talajok fizikai-kémiai szerkezetének javítása,
• az eróziós, deflációs károk csökkentése, minimalizálása,
• a tápanyagelemek könnyen felvehető formában való megkötése (N, P, K, Ca, Mg, Fe, Zn, stb.),
• gyorsabb vízoldékonyság, könnyebben táródnak fel a tápanyagok
• néhány hasznos mikroorganizmus (pl. Trichoderma fajok), és aminósav, megmarad a kíméletesebb (60 percig 70 C fokon végzett) hőkezelés következtében,
• magasabb NPK 4-4-4
• a tápanyagok gyors kimosódásának megakadályozása több szempontból is rendkívül fontos:
• nincs hatóanyag veszteség, jelentős kiadáscsökkentés,
• környezetkímélő technológia, folyó és talajvizek nitrit-, nitrát-szennyeződése megszűnik,
• mikroelemekkel való ellátás javul (folyamatos utánpótlás és feltáródás),
• a talajok levegő- és vízháztartásának ugrásszerű változása,
• felhasznált műtrágya mennyiségének feleződése, hasznosulásának jelentős javítása (csökken az elmosódás veszélye),

Összegezve:
A granulált természetes szarvasmarha és baromfitrágya felhasználásával megfordíthatók a talajoknál tapasztalható - és sajnos egyre gyorsuló – káros folyamatok. Csökkennek a tápanyag visszapótlás költségei és egészségesebb, jobb ízű és minőségű árut állíthatunk elő.
Nem utolsó sorban védjük vele környezetünket.

A granulált szerves baromfitrágya jellemzői:
• Állandó, ellenőrzött hatóanyag tartalom,
• Könnyű, gépesíthető kijuttatás,
• Alap és fejtrágyázásra is használható kombinációk,
• Növénytípusokhoz és növényi fenofázisokhoz igazított tápanyag összetétel,
• Magasabb dózisok esetén sem perzsel,
• Mentes mindennemű gyommagtól, kórokozótól.

Figyelembe véve a felsorolt szempontokat, valamint azt, hogy a hazánkban a talajok kb. fele elsavanyodott, aktuális és indokolt a minőségi természetes tápanyagok használata, az intenzíven használt és elfáradt talajok újraélesztése/revitalizálása céljából.
f:AgroNapló
Fülei Zoltán
okleveles kertészmérnök