Oldalak

2010. szeptember 23., csütörtök

Édes és drága...

Drága a méz: 2000 forintba is kerülhet egy kiló

A hideg, csapadékos április és május miatt az akácméz átlagos mennyiségének csak a töredékét termelték meg a szorgos méhcsaládok, de a virágmézre sem jöttek sokkal jobb idők. Emiatt emelkedtek az árak: egy kiló méz ma 1700–2000 forintba kerül.

Már májusban meg lehetett jósolni, hogy csapnivaló évük lesz a méhészeknek. A legszebb tavaszi hónapban mindössze 2–3 olyan napot számoltak össze a termelők, amikor a méhek ki tudtak menni „dolgozni". A szárazabb idő ugyanis nem elegendő feltétel, mivel 18–20 fokos hőmérséklet alatt sosem merészkednek ki a szorgos virágpor-gyűjtögetők.

– Az akácméznek csak a negyede termett meg országosan – foglalta össze a szikár tényeket Maróti József szegedi, de Deszken tevékenykedő méhész. – Aztán a nyári termést is elrontotta az időjárás, tönkretette a selyemkórót, majd kicsit a napraforgót. Idén – az összes fajtát együttvéve – a szokásos mennyiségnek csak a 60 százaléka termett meg, aminek egyenes következménye, hogy a felvásárlási és a piaci árak megemelkedtek.

A rendszeresen a Mars téren árusító méhész elmondta: a piacon sokallják a vevők a méz árát, amely eléri az 1700–2000 forintot is kilónként – attól függ, milyen fajta. Az akácméz 1700-ba, az erdei- és gesztenyeméz 2000 forintba kerül. 2009-ben az akácmézért még 1200–1300 forintot kértek. Ezért az emberek kevesebbet is vásárolnak, mint régebben. Maróti József, aki tavaly csak hetente kétszer járt ki a szegedi piacra, most mindennap árul, hogy ugyanannyit adjon el, mint 2009-ben.

Takács Antal algyői méhész szerint idén a repcével még nem volt probléma, az akácra jött az eső, a hűvös idő. A 15 fokban nem tudtak mézet gyűjteni a méhek – mondta. Majd „második akácra" Észak-Magyarországra utaztak, nagyobb reményekkel, de ott is ugyanaz megismétlődött. A kétfajta akácból sikerült a korábbi mennyiség töredékét előállítani. Ezt követően a nyár végig hűvösebb volt, egyedül a napraforgó hozta az elvárható mennyiséget. Takács Antal – akit szintén mindennap meg lehet találni a Mars téren – úgy számolja, hogy a 2009-es mennyiség felét tudta kimérni az üvegekbe.

50 éve nem volt ilyen kegyetlen az időjárás az ágazathoz – olvasni szaklapokban.

4 hónap vándorlás
A méhészek vándorolnak a kaptárokkal az országban, oda viszik a családokat, ahol a méhecskék bőségesen találnak virágport. A szezon a repcével kezdődik, utána jön az akác, majd a selyemkóró, a napraforgó, a hárs, a szolidágó. Maróti Józsefék lakókocsival kelnek útra, a 4 hónapos idényben 6–7 helyre mennek el. Takács Antalék évente 5 alkalommal indulnak vándorútra. Az Alföldön adott a repce, az akác, de „felsőakácra" például már északra utaznak. Feleségével rendszerint a környéken szállnak meg. Idén úgy szervezték meg az útjukat, hogy 10–14 napra otthagyták a kaptárokat egy zárt telepen, majd értük mentek.
DélMagyar/AgroLine
2010. szeptember 23.

Nincsenek megjegyzések: