Korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az
élelmiszer-biztonság, amely a növényi és állati eredetű élelmiszerekkel
szemben támasztott szigorú követelményekkel többek között a fogyasztó
jogos érdekeit, igényeit fogalmazza meg és képviseli.
Gazdasági növényeink termesztéstechnológiájának fontos része a termés
mennyiségét vagy minőségét veszélyeztető károsítók elleni védekezés.
Azonban a növénytermesztés során alkalmazott termesztéstechnológiának
olyannak kell lennie, hogy fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmas,
megfelelő minőségű és egészséges növényi terméket hozzon létre, amely
nem tartalmaz az emberi egészségre ártalmas vegyületet. Ennek egyik
legjobb útja az integrált növényvédelem/gazdálkodás alkalmazása.
A környezet és az egészség védelmét maximálisan szem előtt tartó, a
biológiai sokféleséget és a természeti erőforrásokat megőrző, de
egyúttal jövedelmezőséget is biztosító, és kiváló minőségű, egészséges
termékeket előállító integrált gazdálkodási rendszer kidolgozásához és
elterjesztéséhez alapvetően fontos a kellő
szakmai ismeret, az egységes megközelítésmód és a harmonizált gyakorlat.
Ennek érdekében az Európai Unió irányelvvel szabályozta a
növényvédő szerek fenntartható módon történő alkalmazását, 2014-től kötelezően előírva az
integrált növényvédelem alkalmazását a tagországokban.
Az integrált növényvédelem alapelveit hazánkban a növényvédelmi
tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 8. melléklete
tartalmazza. Ezen alapelvek a következők:
1. A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének
gazdasági kárt okozó szint alá szorítására az agrotechnikai, biológiai,
biotechnikai, mechanikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek
technológiai rendszereinek felhasználása során az alábbi eszközöket kell
alkalmazni:
1.1.Megfelelő, a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni kompetícióját elősegítő agrotechnikai elemek
- vetésváltás;
- tápanyag-gazdálkodás;
- fajta/hibridmegválasztás;
- vetéstechnológia- és –időzítés;
- növényápolás;
- betakarítás, szállítás, tisztítás, tárolás.
1.2.Rezisztens vagy toleráns növényfajták, fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok
1.3.Talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerinti
meszezés és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító öntözési vagy
vízelvezetési eljárások
1.4.A károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával
1.5.A gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek
és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem
jelentő élő szervezeteknek a fokozott védelme, és tevékenységük
erősítése megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel vagy a termelőhelyeken
belüli és kívüli ökológiai infrastruktúrákkal.
2. Növényvédelmi előrejelzés
Környezetkímélő, gazdaságos és eredményes növényvédelmi technológiát
csak üzemi előrejelzésre alapozva lehet kidolgozni. Az eredményes
növényvédelemhez elengedhetetlen a növényvédelmi helyzet alakulásának
folyamatos megfigyelése, előrejelzése. A gazdálkodók munkájának
támogatására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Magyar Növényvédő
Mérnöki és Növényorvosi Kamarával (MNMNK) együttműködésben növényvédelmi
előrejelzési szolgáltatást üzemeltet. A NAK növényvédelmi portálján
területre és növénykultúrára lebontva férhetőek hozzá az információk. A
www.novenyvedelem.nak.hu
oldalon térítésmentesen elérhető szolgáltatás alapvető célja, hogy a
gazdák saját gazdaságukban hatékonyabb növényvédelmi intézkedéseket
végezhessenek. A növényvédelmi kezelések okszerű és optimális időben
történő végrehajtásával nemcsak a gazdaságosság növekszik, hanem a
környezet terhelése is csökkenthető, és nem utolsósorban megbízható,
egészséges élelmiszerek kerülnek a fogyasztók asztalára.
Jelentős fejlesztéseket valósítottak meg növényvédő szer gyártó cégek
az elmúlt években Magyarországon, amelyek az ország számos
tájegységére, borvidékére online felületen biztosítanak védekezési
döntést megalapozó információkat a termelők számára, pl. repcében
repce-fénybogár, kukoricában kukoricamoly elleni védekezéshez (DuPont
Evalio AgroSystems), vagy időjárási-, betegség- és kártevő előrejelzési
SMS szolgáltatás (Bayer CropScience), ill. alma-, szőlő-, szántóföldi
növény betegség-előrejelzési szolgáltatás (Syngenta) stb. A szőlő
aranyszínű sárgaság kórokozóját terjesztő amerikai szőlőkabóca
fejlődésmenetének és rajzásdinamikájának az előrejelzésére a NÉBIH és a
megyei KH-ok országos károsító monitoring rendszert működtetnek,
amelynek az adatai, eredményei a NÉBIH honlapján elérhetők.
A kórokozók előrejelzése tekintetében a külföldi szereplők mellett új
hazai fejlesztők is megjelentek a piacon (pl.: SmartVineyard, Unicomp
Informatikai Kft.). Ezek a fejlesztők projekttámogatások segítségével az
utóbbi években jelentős műszer- és szoftverfejlesztéseket hajtottak
végre. Ez utóbbi részét képezi a különböző kórokozó fertőzési
veszélyhelyzetek elemzése és integrálása az előrejelzési rendszerbe.
3. A folyamatos megfigyelés (monitoring) eredményei alapján a
hivatásos felhasználónak el kell döntenie, hogy kell-e, és ha igen,
mikortól kell növényvédelmi intézkedéseket alkalmazni. A szilárd és
tudományosan megalapozott küszöbértékek a döntéshozatal elengedhetetlen
elemei. A károsítók esetében a kezelést megelőzően figyelembe kell venni
a régióra, a konkrét területekre, a terményekre, és a különleges
éghajlati viszonyokra meghatározott küszöbértékeket, ha lehet.
4. A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a
hatásos, környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai
módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes
ellenségeinek korlátozó szerepét
5. A felhasznált peszticideknek a célnak a lehető legmegfelelőbbnek
kell lenniük, és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az
emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre nézve.
6. A növényvédő szert felhasználónak a növényvédő szerek használatát
és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartaniuk
(pl.: csökkentett adagok, kevésbé gyakori alkalmazás vagy részleges
alkalmazás révén), figyelembe véve azt, hogy a növényzetben a kockázati
szintnek elfogadhatónak kell lennie, és nem szabad növelni annak a
kockázatát, hogy a károsítók populációi rezisztenssé váljanak.
A rezisztencia problémák feltérképezésére herbicid rezisztencia
monitoring laboratórium működik Tatán. A megyei növényvédelmi hatóságok
szakmai feladatai között szerepel a rezisztencia gyanú figyelemmel
kísérése, mintagyűjtés végzése a rezisztenciát igazoló vizsgálatokhoz.
Az utóbbi években a szulfonil-karbamid rezisztens fenyércirok
terjedésének feltérképezésével, a rezisztens fenyércirok elleni
védekezés lehetőségeivel is foglalkozott a NÉBIH és a megyei KH NTO-ok. A
védekezési javaslatainkban kiemelt helyen szerepelnek a megelőző nem
növényvédő szer használaton alapuló technológiai elemek. Az
agrotechnikában, így a vetésforgóban rejlő lehetőségeket sokkal jobban
ki kell használni, mivel a fenyércirok sűrű térállású kultúrákban
(kalászosok, repce) kevésbé kap életteret. A problémával legnagyobb
területen érintett Fejér megyében több kísérletet végeztek a Fejér
megyei KH NTO szakemberei, amelyekben a rezisztens fenyércirok ellen a
kémiai védekezés mechanikai gyomirtással való kiegészítését vizsgálták.
7. A növényvédelmi technológia kialakítása során figyelemmel kell lenni a rezisztencia kialakulásának megelőzésére.
Ha ismert a valamely növényvédelmi intézkedéssel szembeni
rezisztencia kialakulásának a kockázata, és ha a károsítók szintje
peszticidek ismételt alkalmazását követeli meg a növényeken, a
rezisztencia kialakulását gátló hatékony stratégiákat kell alkalmazni a
termékek hatékonyságának megőrzéséhez. Ebbe beletartozhat a különböző
hatást kifejtő többféle peszticid használata.
8. A peszticidek használatáról vezetett nyilvántartás, valamint a
károsítók nyomon követése alapján a hivatásos felhasználónak meg kell
vizsgálnia a korábban alkalmazott növényvédelmi intézkedések
hatékonyságát.
További elérhető anyagok az integrált növényvédelemről:
2013-ban a NÉBIH megjelentette
Az integrált termesztés alapelvei – Ültetvények és
Az integrált termesztés alapelvei – Szántóföldi kultúrák
30-30 oldalas kiadványokat, amelyek összefoglalják az integrált
szemléletű gyümölcs-, szőlő- és szántóföldi növénytermesztés
legfontosabb elemeit. A kiadványokat a NÉBIH és valamennyi megyei
kormányhivatal szakmai rendezvényeken terjesztették, pl. növényvédelmi
szakirányítók kötelező továbbképző tanfolyamain, szakmai tanácskozásokon
és bemutatókon. A NÉBIH NTAI mindkét kiadványt frissítette 2017-ben.
2013-ban az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP)
An11 kódszámú Integrált növény- és talajvédelem
című képzési programhoz a NÉBIH munkatársai 39 kultúra integrált
növényvédelmi technológiáját dolgozták ki. Az oktatási anyaghoz
kérdéssort állítottak össze.
A Növényvédelem folyóirat évente több számban jelenteti meg különböző
növényfajok növényvédelmi technológiáját. Ezekben a legújabb
környezetkímélő technológiai megoldások megtalálhatók.
Több hazai agrár-felsőoktatási intézményben az agrár- és
kertészmérnök BSc alapképzésekben, illetve a növényorvos MSc szintű
képzésekben az
Integrált növényvédelem alaptantárgyként
szerepel. A tananyag évről-évre megújításra kerül. Ezzel biztosítható,
hogy a növényvédelmet irányító szakemberek az integrált szemléletnek
megfelelően folytassák tevékenységüket.
Kapcsolódó anyagok:
A NÉBIH NTAI 2012-ben indította el a kiskultúrás projektjét, hogy
csökkentse azon technológiai hiányosságokat, amelyek a kis területen
termesztett növénykultúrákban a termelőket leginkább akadályozzák a
termelésben. Az engedélyező hatóság szoros kapcsolatban van a Magyar
Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, a szakmai szervezetekkel
és szakmaközi, illetve érdekképviselet szervekkel. Rendszeresen kikéri
az említett szervezetek véleményét, és az alapján dönt a legfontosabb
megoldásra váró kiskultúrás engedélyezési feladatokról. A projekt
keretében a NÉBIH a megyei KH-okkal közösen végzett és végez
szermaradék-analitikai vizsgálatokat, amelyek szükségesek a kiskultúrás
engedély kiadásához. Míg 2012-ben 6 db kiskultúrás engedély kiadására
került sor, a célzott projekt indítását követően 3-6 szorosára nőtt az
évenkénti kiskultúrás engedélyek száma (2013-2016. között 19 - 36 db/év
között változott). (Forrás: Nébih)