Elődök tisztelete 7.

07.2

Laczkó Aladár
  (Debrecen, 1892. július 2. – Szeged, 1969. augusztus 7.)
 agrárkutató, jelentős agrotechnikai megoldások kidolgozója az őszi lentermesztés és a vetőmag-fémzárolás terén.  

07.4
Szabó Gusztáv
  (1879.febr.5. - 1963.júl.4) 
a mezőgazdaság műszaki fejlesztésével foglalkozott. Nagy szerepe volt a gépbemutatók, a mezőgazdasági erőgépek szántóföldi vizsgálatának bevezetésében. 

07.5

Kvassay Jenő 
 (1850. július 5. – 1919. június 6.)
 vízmérnök, a vízügyi szolgálat jelentős alakja. Vízgazdálkodási, folyószabályozási és mezőgazdasági vízépítési szakirodalmi munkássága is jelentős.

Hankó Béla 
 (1886. július 5. – 1959. november 16.) 
zoológus, ichthyológus, ornitológus, muzeológus, egyetemi tanár, természettudományi szakíró. Tudományos munkássága elsősorban a hidrobiológia és az ichthyológia területén jelentős.

07.6

Kozma Ferenc
  (1826. 09. 19. – 1892. 07. 6.)
 A munkája által híressé vált magyar lófajták, a kisbéri angol telivér és az angol félvér, a bábolnai shagya-arab, a mezőhegyesi gidrán, nóniusz és angol félvér (furioso-north star), valamint Fogarason a lipicai.

07.7

Manninger Rezső
  (1890. július 7. – 1970. február 4.)
 állatorvos, egyetemi tanár.  1928-ban megszervezte és 1943-ig vezette az Országos Állategészségügyi Intézetet. 

07.8
Lovassy Sándor
  (1855. október 28. – 1946. július 8.) ornitológus, biológus. A keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója (1916–1921), a keszthelyi Balatoni Múzeum egyik alapítója.

Kemenesy Ernő 
 (1891. ápr. 2. – 1985. júl. 8.): a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas. Foglalkozott a juhfajták, valamint a szarvasmarha-tenyésztés kérdésével. A biológiai alapon álló, takarékos talajművelés fontosságát hirdette.

07.10

Schandl József
  (1885. április 27. – 1973. július 10.) 
mezőgazda, állatorvos, egyetemi tanár, a MTA tagja.  A magyar állattenyésztésnek hosszú időn át vezéregyénisége volt. Főként a juhtenyésztésre szakosodott. 

07.12

Kaán Károly 
(1867. július 12. – 1940. január 28.) 
erdőmérnök, az Alföld átfogó fásításának kezdeményezője, az első természetvédelmi törvény megalkotásának közreműködője. 

Baintner Károly 
 (1905. november 11. – 1989. július 12.) 
mezőgazdasági mérnök, állatorvos, kandidátus. A takarmányozástan területén végzett kutatásokat, a tejgazdasággal is foglalkozott.

Pekár Imre
 (1838. dec. 8. – 1923. júl. 12.) 
gépészmérnök, feltaláló. A világ búzáinak elemzése alapján írta meg a Földünk búzája és lisztje a tudomány, a fogyasztó, a molnár és a termelő szempontjából címmel.

Kanitz Ágoston
  (1843. április 25. – 1896. július 12.) 
botanikus. Jelentős érdemeket szerzett a korabeli Magyarország, valamint Délkelet-Európa területén végzett florisztikai kutatásaival és botanikai leírásaival.  

07.18

Károly Árpád
  (1924. júl. 18. – 1987. ápr. 25.)
 kertészmérnök, a magyarországi fólia alatti zöldségtermesztés egyik elindítója. (19/7)

Győrffy Barna
  (1911. júl. 18. – 1970. aug. 5.) 
Kossuth- és Széchenyi-díjas genetikus, biokémikus, növényfiziológus, az MTA levelező tagja. A növénygenetikai kutatások úttörő jelentőségű alakja.

Keleti Károly
  (1833. júl. 18. – 1892. máj. 30.) 
elméleti közgazdász, statisztikus,  a magyar statisztikatudomány egyik alapítója. A Központi Statisztikai Hivatal alapítója és első igazgatója 1867 és 1892 között. 

07.20

id.Rázsó Imre 
 (1873. július 20. – 1922. április 15.)
 gazdasági akadémiai tanár, a hazai növénynemesítés egyik úttörője.

Teichmann Vilmos 
 (1898. okt. 29. – 1967. júl. 20.) 
burgonyanemesítő, Állami-díjas. Kisvárdán burgonyanemesítő telepet létesített és vezette.

07.22

Grábner Emil 
 (1878. júl. 22. – 1955. jan. 15.) 
a növénynemesítés művelője és megalapozója, kísérletügyi főigazgató.  Ő szervezte meg a Magyaróvárra helyezett Országos m. kir. Növénynemesítő Intézetet, amelynek 28 évig vezetője volt.

 

07.23

Girókuti Ferenc
  (1816. júl. 23. – 1895. szept. 16.) 
mezőgazdász, szakíró, a hazai kertészeti szaksajtó megteremtője. 

07.24
Cselkó István
  (1847. ápr. 20. – 1930. júl. 24.) 
mezőgazdász, gazdasági akadémiai tanár. Az első magyar nyelven írt, tudományos igényű szarvasmarha-tenyésztési szakkönyv szerzője.

07.26

Békessy Jenő
  (1874. júl. 26. - 1958. máj.14.) 
a földművelésügyi min. állattenyésztési osztályán működött. Az állattenyésztés egyik jeles irányítója volt. Több cikke jelent meg a Köztelek és Magyarország c. lapokban.   

06.27

Szakátsy Gyula 
(1897. júl. 27. – 1958. nov. 21.) 
gyümölcstermesztési szakember.  Nevéhez fűződik a gyümölcsfák termőkapacitásának megállapítására szolgáló ún. „termőfaegység” fogalmának megalkotása. 

07.28

Törley József 
  (1858. január 10. – 1907. július 28.) 
gyáros, a pezsgőgyártás budafoki meghonosítója. Nevét viseli a világ első pezsgőrendje, a Budafokon 1987-ben megalakult Chevaliers Törley.

07.29

Borbás Vince

  (1844. július 29. – 1905. július 7.)

 egyetemi tanár, a 19. század legnagyobb magyar botanikusa, a magyar flóra- és növényföldrajzi kutatás korszerűsítője.