Megjegyzés: Nagyításhoz kattintson a képre
2016. december 30., péntek
2016. december 26., hétfő
2016. december 23., péntek
Boldog Karácsonyt!
Olvasd lassan és csendben…
Ebben a világban legalább öt ember van, aki úgy szeret,
hogy meghalna érted, és legalább 15, aki igazán szeret.
Az egyetlen ok, hogy valaki utál, azt jelenti, hogy olyan
szeretne lenni, mint te.
Mosolyod azoknak is örömet szerez, akik nem szeretnek.
Minden este gondol rád valaki elalvás előtt.
Valakinek az egész világot jelented.
Valaki nem tudna miért élni, ha te nem lennél.
Különleges vagy és egyéniség vagy.
Valaki, akinek a létezését figyelmen kívül hagyod, szeret
téged.
A legnagyobb hülyeség is, amit csinálsz jó valamire.
Ha úgy gondolod, mindenki hátat fordít, jól nézz körül.
Elsősorban te vagy az, aki hátat fordít.
Ha azt gondolod, nincs szerencséd, azért mert nem kaptad
meg, amit akartál, akkor nem is kapod meg. Ha nem gondolod, akkor valószínűleg
előbb vagy utóbb megkapod.
Emlékezz a bókokra, amiket kapsz és felejtsd el a rossz
megjegyzéseket.
Mindig mond meg az embereknek, mit érzel irántuk, jobban
fogod érezni magad, ha tudni fogják.
Senki sem érdemli meg a könnyeid és az, aki megérdemli,
soha nem fog megsiratni.
Ha van legjobb barátod, akkor legyen rá időd, hogy
elmondhasd neki, mit jelent számodra.
2016. december 16., péntek
A „Gazda Praktikum” blog használatáról…
A blog
gondolata 2009-2010-es években erősödött meg bennem. Célom az volt, hogy a
mezőgazdasági ágazat terén bekövetkező változásokról, aktuális kérdésekről
tájékoztassam a Tisztelt Hallgatót(kat). Természetes ugyanakkor az is, hogy a
szűkebb értelemben vett szakterületen kívüli dolgok is esetenként a blog
oldalaira kerüljenek, a szélesebb körű tájékoztatás érdekében.
A több mint
600 000-es számú kattintás arról győzött meg, hogy van igény és érdeklődés
egy ilyen szakmai jellegű blogra is. Ez ad biztatást számomra a folytatáshoz.
A 2016. évi
számadás időszakában kívánok mindenkinek a jelenben és a jövőbeni munkájához egyaránt sok sikert.
Címkék
- Aktuális infók (2371)
- állatok (1747)
- Cikkek (13)
- érdekes (941)
- érdekes-humor (535)
- EU (181)
- Föld ügyek (671)
- Gazda Hírek (180)
- Gazdálkodás (7792)
- Gazdálkodás. Növénytermesztés (43)
- Hungarikumok (105)
- Ízek varázsa (198)
- jogszabály (651)
- kertészet (1012)
- Könyvespolc (480)
- Környezetvédelem (1292)
- kutatóintézetek (37)
- mezőgazdaság általános (1271)
- múzeumi séták (67)
- Nemzeti Parkok (40)
- nevezetes napok (77)
- Növénytermesztés (1674)
- pénzügy (2909)
- PTI Hírlevél (109)
- szerződés (21)
- Szőlészet-borászat (472)
- tanácsadás (4408)
- Települési séták (92)
- vállalkozási 1 x 1 (5374)
2016. december 11., vasárnap
A marhahízlalás hagyománya
Több évszázados hagyománya él Magyarországon a marhahizlalásnak. A hízó-marhát és falkáját a Dunántúlon göböly, a Tiszántúlon sőre, az Alföld északi szélein pőcs
néven ismerték. Marhahizlalással a 18. században főként uradalmak és a
Dél-Alföldön pusztabérlő görög, örmény, bolgár kereskedők, illetve a
pusztabérlethez jutó alföldi városok, községek jobbágygazdái
foglalkoztak. Akkor még a marhahizlalás {697.} is legelőn, füvön történt. A hízómarha számára jó legelőt szakítottak ki és adtak neki elegendő sót. Őrzését a göbölyös vagy a sőrés pásztorra bízták, aki a hízómarhát a legjobb kaszálóból kikompolt Göbölyjáráson legeltette. A Kiskunságban azt tartották, hogy az őszi vásárra menő göböly
a legelőn hízott, a tavaszi vásárra szánt marhát viszont szénán kellett
meghizlalni (Tálasi I. 1936b: 202–203; Giday K. 1941; 1943).
A 19. század végétől a marhahizlalás is istállóban történik. Eleinte csak az idősebb ökröket hizlalták fel eladás előtt, a 20. században pedig inkább a fiatal tinókat, bikákat fogták hízóba a piac igénye szerint. Istállóban a hízómarha naponta háromszor kap enni. Takarmánya a széna, szecska és abrak mellett egyre több zöld bükköny, lóhere, csalamádé. Itatás után 1–2 kg árpadara a ráadás. Még a vizet is beviszik neki az istállóba, hogy minél kevesebbet mozogjon (Petercsák T. 1983: 56). Sok marhát hizlaltak melléktermékeiken az utóbbi másfél-két évszázadban a cukor- és sörgyárak. A felvidéki magyarok szarvasmarháit 1920 után jó áron vették meg a cseh gyárak felvásárlói, akik Gömörig, Zemplénig eljártak marhát venni. A Tiszántúl falvaiban a marhahizlalás csak a nagyobb parasztgazdaságokban volt szokás a két világháború között. Az 1960–1970-es években a bikahizlalás a kis háztáji gazdaságokban is a tsz-tagok egyik legjövedelmezőbb üzletága volt. A Bódva-völgy háztáji gazdaságaiban a kétéves ökörtinókat szokták hizlalni az 1970–1980-as években (Varga Gy. 1973b: 500; Paládi-Kovács A. 1999b: 295).
Marhahús-értékesítésre szakosodott húsipari ágazat Magyarországon a késő középkor óta a mészáros mesterség. A mészárosok már a 14–15. században is a városok leggazdagabb iparosai közé tartoztak, minthogy a marhakereskedelembe is bekapcsolódtak (MN III. 214–218). A pásztorok, parasztok nem taglóval ütötték le a marhát, mint a mészárosok, hanem megfojtották vagy belső vérzést idéztek elő nála, hogy külsérelmi nyomot ne mutasson a bőre; ugyanis az esett jószág, a dög bőrével el kellett számolniuk. A marhapásztorok kedvelték a fiatal tinót, a hízó göbölyt, s olykor a borjúnak se kegyelmeztek. A hús javát pörköltnek, paprikásnak készítették el, s az Alföld nagyobb részén szárazhús, szárított hús is készült belőle az 1930–1940-es évekig. A saját faggyújában, hagyma nélkül főzött marhahúst 4–5 napon keresztül szárítgatták a napon. Gyékényre, szűrre terítették, s egy bojtárgyerek naphosszat hajtotta róla a legyeket. A tűző napon zörgősre szárított húst iszákba, tömlőbe, vászonzsákba tömték és gödör hűvösében vagy otthon a padlás szellős helyére akasztva tárolták. A kiskunsági gulyás a szárított hús egyik részét hazaadta, másik részét a cserénynél fogyasztotta el társaival (Tálasi I. 1936b: 224–225; Paládi-Kovács A. 1974).
A 19. század végétől a marhahizlalás is istállóban történik. Eleinte csak az idősebb ökröket hizlalták fel eladás előtt, a 20. században pedig inkább a fiatal tinókat, bikákat fogták hízóba a piac igénye szerint. Istállóban a hízómarha naponta háromszor kap enni. Takarmánya a széna, szecska és abrak mellett egyre több zöld bükköny, lóhere, csalamádé. Itatás után 1–2 kg árpadara a ráadás. Még a vizet is beviszik neki az istállóba, hogy minél kevesebbet mozogjon (Petercsák T. 1983: 56). Sok marhát hizlaltak melléktermékeiken az utóbbi másfél-két évszázadban a cukor- és sörgyárak. A felvidéki magyarok szarvasmarháit 1920 után jó áron vették meg a cseh gyárak felvásárlói, akik Gömörig, Zemplénig eljártak marhát venni. A Tiszántúl falvaiban a marhahizlalás csak a nagyobb parasztgazdaságokban volt szokás a két világháború között. Az 1960–1970-es években a bikahizlalás a kis háztáji gazdaságokban is a tsz-tagok egyik legjövedelmezőbb üzletága volt. A Bódva-völgy háztáji gazdaságaiban a kétéves ökörtinókat szokták hizlalni az 1970–1980-as években (Varga Gy. 1973b: 500; Paládi-Kovács A. 1999b: 295).
Marhahús-értékesítésre szakosodott húsipari ágazat Magyarországon a késő középkor óta a mészáros mesterség. A mészárosok már a 14–15. században is a városok leggazdagabb iparosai közé tartoztak, minthogy a marhakereskedelembe is bekapcsolódtak (MN III. 214–218). A pásztorok, parasztok nem taglóval ütötték le a marhát, mint a mészárosok, hanem megfojtották vagy belső vérzést idéztek elő nála, hogy külsérelmi nyomot ne mutasson a bőre; ugyanis az esett jószág, a dög bőrével el kellett számolniuk. A marhapásztorok kedvelték a fiatal tinót, a hízó göbölyt, s olykor a borjúnak se kegyelmeztek. A hús javát pörköltnek, paprikásnak készítették el, s az Alföld nagyobb részén szárazhús, szárított hús is készült belőle az 1930–1940-es évekig. A saját faggyújában, hagyma nélkül főzött marhahúst 4–5 napon keresztül szárítgatták a napon. Gyékényre, szűrre terítették, s egy bojtárgyerek naphosszat hajtotta róla a legyeket. A tűző napon zörgősre szárított húst iszákba, tömlőbe, vászonzsákba tömték és gödör hűvösében vagy otthon a padlás szellős helyére akasztva tárolták. A kiskunsági gulyás a szárított hús egyik részét hazaadta, másik részét a cserénynél fogyasztotta el társaival (Tálasi I. 1936b: 224–225; Paládi-Kovács A. 1974).
A juhtenyésztés terminológiája
A magyar juhtenyésztés terminológiája igen gazdag (Herman O. 1914). Fajta szerint: juh, magyarjuh, purzsajuh, cigájajuh, illetve birka, merinóbirka, selyembirka stb.
Ivar szerint a hím ivarú: kos, Erdélyben néhol berbécs, magberbécs. A herélt: ürü, örü, Erdélyben néhol berbécs: a későn herélt cap.
Nőivarú: juh, anyajuh, de van anyabárány, anyabirka, ha üzetésnél sem fogant: canga, meddő, meddelék.
Fiatal állatok: növendék; egyéves korig bárány, bari, kettősbárány ’ikerbárány’; ivar szerint kosbárány, jerkebárány és ürübárány. Egy év felett: toklyó; ivar szerint kostoklyó és jerketoklyó; a tenyésztés előtt álló, vagy ún. előhasú nőstények néhol: szűz, diszke, döszke, apáca, mióra, millora, üvecs stb.
Funkció szerint van vezér, vezérürü, vezérkos.
Megkülönböztetik a juhokat gyapjuk színe vagy más tulajdonsága szerint: fehér, fekete, kormos, tarka, babos, babókás, cirmos, szöszke: de van balán ’szőke’, bellice ’szemkörnyéke fehér’, lisza ’fecskehasú’, szemők és vakisa ’szemének környéke fekete’ stb. Füljegyei szerint: ájos, csula, csapott, csipkés, hasított stb.
Ivar szerint a hím ivarú: kos, Erdélyben néhol berbécs, magberbécs. A herélt: ürü, örü, Erdélyben néhol berbécs: a későn herélt cap.
Nőivarú: juh, anyajuh, de van anyabárány, anyabirka, ha üzetésnél sem fogant: canga, meddő, meddelék.
Fiatal állatok: növendék; egyéves korig bárány, bari, kettősbárány ’ikerbárány’; ivar szerint kosbárány, jerkebárány és ürübárány. Egy év felett: toklyó; ivar szerint kostoklyó és jerketoklyó; a tenyésztés előtt álló, vagy ún. előhasú nőstények néhol: szűz, diszke, döszke, apáca, mióra, millora, üvecs stb.
Funkció szerint van vezér, vezérürü, vezérkos.
Megkülönböztetik a juhokat gyapjuk színe vagy más tulajdonsága szerint: fehér, fekete, kormos, tarka, babos, babókás, cirmos, szöszke: de van balán ’szőke’, bellice ’szemkörnyéke fehér’, lisza ’fecskehasú’, szemők és vakisa ’szemének környéke fekete’ stb. Füljegyei szerint: ájos, csula, csapott, csipkés, hasított stb.
2016. december 10., szombat
Értékmérő: a tinó
István törvényeinek egyszeri átolvasása világossá teszi számunkra, hogy a Kárpát-medencei népesség legfőbb értékmérője még nem a pénz volt, hanem a tinó, vagyis a fiatal (még igába nem fogott) ökör. Ez arra mutat, hogy nagyon jelentős lehetett az állattartás, hiszen az állattartók rendelkeztek tinókkal. Ezekkel kellett a kirótt büntetéseket fizetni. Az is kiderül, hogy a tinókkal való rendelkezés mértéke a gazdagság fokmérője volt. [...] E korai időszakban a vagyon, a tehetősség fokmérője éppen a barom, a jószág volt. Nem véletlen, hogy a régi magyar nyelvben a barom és a jószág szavak jelentették az anyagi javakat, a vagyont. | ” | |
– Kristó Gyula: Termelés és önnfentartás a Kárpát-medencében, História 1999/09-10 |
Az állattenyésztés története
ie. 8000 domesztikáció
ie. 4000 Egyiptom: kutya, ló
ie. 2700 sertéstenyésztés Kínában
1454 első állattenyésztési tankönyv
1791 első törzskönyv (angol telivér)
1892 tejellenőrzés, szelekció
állattenyésztési világkiállítás
1952 birkasperma mélyhűtés
1950-es évek: DNS, baromfihibridek, számítástechnika lak.
1966 BLUP ivadékvizsgálat
1997: Dolly
Magyarország:
896 ló, szarvasmarha, juh, sertés
1773 törzsjuhászat, öltözködés, nyírás
1785 Mezőhegyesi ménes
1789 Bábolnai ménes
1836 arab mének importja
1870 szarvasmarha import Svájcból
1910 szarvasmarha ellenőrző egyesület: Georgikon tenyészet
1920 Fejér Megyei Tejellenőrző Egyes.
1923 Hústenyésztők Orsz Egy.
1927-37 Mangalica és Juhtenyésztők O.Egyesülete.
1947 Mesterséges Termékenyítő Főállomás
1970-es évek: szakosodás a szarvasmarha tenyésztésben
1990-es:tenyésztő egyesületek
1992 ICAR tenyésztés harmonizáció
1993 állattenyésztésii törvény
1997 Nemzeti agrárprogram
1998 állatvédelmi tv (minőségbiztosítás, nyomon-követhetőség)
Kiemelkedő tenyésztők:
Nagyváthy J, Festetics I, Tormay Béla, Széchenyi I, Thege Sándor, Kertész F, Guba Sándor, Czakó József
2016. december 9., péntek
2016. december 8., csütörtök
A sertéstenyésztés terminológiája
A háziállatok között a sertés az, amelyhez a családok minden
korosztálya ért, s amellyel nem csupán a földműves nép foglalkozik. Igen
gazdag a magyar sertéstenyésztés terminológiája is. A megszületett apró
sertés a malac, elválasztásáig (körül-belül 3 hónapos koráig) szopós malac, ezután választott malac. Ha nőstény, mondják kocamalacnak, malacgöbének és gőjemalacnak, a hímet kanmalacnak, a korán kiheréltet ártánmalacnak, ártánymalacnak. A malacok neve még ritkábban: cikus vagy ciku.
A fiatal sertés a süldő, a nőstény süldőgöbe, a kiherélt az ártánysüldő. A továbbtenyésztésre kiválasztott bármely nemű sertés neve magdisznó, magsertés, maglódisznó, maglósertés.
A tenyésztésre kiválasztott, ivarérett nősténysertés két archaikusabb formája az emse, eme, emese, emsedisznó és a göbe (göje, gölye). Az első alkalommal fiat váró az előhasi göbe, a fiat nem fogó pedig meddőgöbe. A folyamatosan tenyésztésben lévő nőivarú a koca, anyakoca, kocadisznó, anyadisznó. Az először fialó sertés neve sok helyütt előhasi. Az utódait világra hozó a fiaskoca, fiasdisznó. Azt a kocát, amelynek malacait leválasztották, nevezték rágott kocának.
A hím tenyészsertés a kan, kani, kandisznó, a latinságban aper. A kiherélt hímsertés neve átán, ártán, ártány, ártánydisznó.
A sertéstenyésztésnek Erdélyben nem volt olyan nagy jelentősége, mint a Nagyalföldön és a Dunántúlon. Ennek egyik bizonyítéka az, hogy a tenyésztéssel kapcsolatos terminológiájuk sem olyan változatos. A Csík megyei székelység nyelvében például csak az alábbi elnevezések ismeretesek: disznó, cseka (cseke), sertés, röfögő, kan, ártán, koca gője (gőlye), südő (süldő), malac, malacka, bocika, továbbá csün, csön, csöny, cen, csöm, puci (Vámszer G. 1959: 241).
A fiatal sertés a süldő, a nőstény süldőgöbe, a kiherélt az ártánysüldő. A továbbtenyésztésre kiválasztott bármely nemű sertés neve magdisznó, magsertés, maglódisznó, maglósertés.
A tenyésztésre kiválasztott, ivarérett nősténysertés két archaikusabb formája az emse, eme, emese, emsedisznó és a göbe (göje, gölye). Az első alkalommal fiat váró az előhasi göbe, a fiat nem fogó pedig meddőgöbe. A folyamatosan tenyésztésben lévő nőivarú a koca, anyakoca, kocadisznó, anyadisznó. Az először fialó sertés neve sok helyütt előhasi. Az utódait világra hozó a fiaskoca, fiasdisznó. Azt a kocát, amelynek malacait leválasztották, nevezték rágott kocának.
A hím tenyészsertés a kan, kani, kandisznó, a latinságban aper. A kiherélt hímsertés neve átán, ártán, ártány, ártánydisznó.
A sertéstenyésztésnek Erdélyben nem volt olyan nagy jelentősége, mint a Nagyalföldön és a Dunántúlon. Ennek egyik bizonyítéka az, hogy a tenyésztéssel kapcsolatos terminológiájuk sem olyan változatos. A Csík megyei székelység nyelvében például csak az alábbi elnevezések ismeretesek: disznó, cseka (cseke), sertés, röfögő, kan, ártán, koca gője (gőlye), südő (süldő), malac, malacka, bocika, továbbá csün, csön, csöny, cen, csöm, puci (Vámszer G. 1959: 241).
2016. december 7., szerda
Gazdasági állataink őseinek elnevezése
- ló: vadló (tarpán-ázsiai, erdei, prewalski)
pici állatok, fakó szőrű, vastag sörény
- szarvasmarha: őstulok: nagy testű, hosszú szarvú (kipusztult)
- juh: muflon (őshonos)
Ázsia, hóhatár feletti területeken, Kárpátokban nem őshonos
szarva csiga alakban hajlott (kos szarvas, jerke szarvatlan)
nem túl gyapjas szőrzete van
- sertés: vaddisznó
szőrzete viszonylag hosszú
- kacsa: tőkés réce (gácsér: hím – nálunk telel és költ)
- házinyúl: üregi nyúl: Pireneusi félszigetről
- kecske: bezoár kecske, D-N Ázsia
- tyúk: bankiva tyúk: India
Monofiletikus eredetű: egy közös őstől: szarvasmarha, juh, sertés, kecske
Polifiletikus: több őstől: ló, tyúk
pici állatok, fakó szőrű, vastag sörény
- szarvasmarha: őstulok: nagy testű, hosszú szarvú (kipusztult)
- juh: muflon (őshonos)
Ázsia, hóhatár feletti területeken, Kárpátokban nem őshonos
szarva csiga alakban hajlott (kos szarvas, jerke szarvatlan)
nem túl gyapjas szőrzete van
- sertés: vaddisznó
szőrzete viszonylag hosszú
- kacsa: tőkés réce (gácsér: hím – nálunk telel és költ)
- házinyúl: üregi nyúl: Pireneusi félszigetről
- kecske: bezoár kecske, D-N Ázsia
- tyúk: bankiva tyúk: India
Monofiletikus eredetű: egy közös őstől: szarvasmarha, juh, sertés, kecske
Polifiletikus: több őstől: ló, tyúk
2016. december 3., szombat
A beporzó állatok jelentősége
A világon csaknem másfél milliárd
munkahely és az összes termény háromnegyedének léte függ a beporzó
állatoktól, ezért ha nem állítják meg a méhek és lepkék számának
csökkenését, az óriási veszélyt jelenthet az emberi jólétre.A
szakértők egy globális felmérésben vettek részt, melynek eredményei
szerint a beporzó állatok közvetlenül felelősek a fontos terménytípusai
háromnegyedének fejlődéséért. Ilyen termények például a gyümölcsök,
gabonák és mogyorófélék, a kávé és a kakaó is. A beporzásban résztvevő állatok
nagyrészt méhek lepkék, pillangók, darazsak és bogarak, de bizonyos
növények esetében madarak, denevérek és gyíkok végzik a beporzást, egyes
esetekben pedig a szél viszi a virágport.A
vadon élő növények is veszélyben vannak, hiszen a trópusi növényzet több
mint kilencven százalékának beporzása állatoktól függ. Csaknem
minden ötödik gerinces beporzót - többségük madár és denevér - a kihalás
veszélye fenyegeti. A méhfajok és a pillangók mintegy kilenc-kilenc
százalékát sorolják a veszélyeztetett állatok közé. A méhek húszezer faja felelős a világ 107 fő termése több mint kilencven százalékának beporzásáért.
2016. december 2., péntek
„Helyből jobb” konferencia
Az FM Sajtóiroda tájékoztatója szerint öt év alatt megháromszorozódott a helyi termelők száma Magyarországon,
míg 2010 elején a helyi termelők száma nem érte el az 5000 főt, 2015
végétől már közel 15.000-en dolgoztak e területen, egyre többen vágnak
tehát bele a kistermelőként végezhető élelmiszer előállításba és
értékesítésbe.
A hatóságoknál és intézeteknél összegyűjtött tapasztalatokkal
és tudással a helyi termelők munkáját segítő „Helyből Jobb!” néven
elindított Helyi Termék Éve szakmai fórumsorozatot az FM 2016-ban a
Nemzeti Művelődési Intézettel közösen, második alkalommal szervezte meg. A Nemzeti Park Termék védjegy használatát olyan szolgáltatók vagy termelők nyerhetik el, akik védett természeti, vagy Natura 2000 területeken állítják elő terméküket vagy nyújtják szolgáltatásukat, és megfelelnek a tanúsítványi feltételeknek. A védjegy garanciát jelent a vásárlók számára, hogy a megvásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás valóban az adott régióból származik, környezetkímélő módon állították elő, jó minőségű, és az adott területhez közvetlenül kapcsolódik. Jelenleg 158 gazdálkodó több mint 600 terméke viseli méltón a jelölést.
2016. november 30., szerda
Magro Konferenciasorozat
Már „csak” a
gyakorlatban kell alkalmazni azt a sok-sok hasznos információt, tippet, tanácsot
és kutatási eredmény tapasztalatát, amit a 2016. november 24-én Budapesten, az
Erste Bank székházában lezajlott konferencián kaptak az érdeklődő
gabonatermesztők. Pontos képet kaphattak arról, hogy a termesztési ciklus egyes
pontjain milyen döntésekkel, mennyivel növelhetők vagy éppen csökkenthetők a
költségek, illetve mennyivel növekszik vagy éppen esik az árbevétel. Aki
hallotta az előadásokat a jövőben meghozott döntések idején, már előre meg tudja
majd becsülni azok pozitív vagy negatív következményeit.
A
Kukorica és Búza Konferenciasorozat előadásait a gazdálkodók vidéken is
meghallgathatják, mert a teljes program 2 vidéki városban is folytatódik,
ráadásul egy meglepetés vendég is jelen lesz!
2016. december 15-én
Kaposváron az Inkubátorházban
2017. január 18-án
Debrecenben az Agrártudományi Egyetemen
Részletes program és
jelentkezés a rendezvényekre: www.magro.hu/konferencia
2016. november 29., kedd
Doktorátustípusok
A titulus középkori kezdetei óta sokféle értelmezésen és kategorizáláson ment át, ami országonként és egyetemenként változott. Megkülönböztetünk doktori fokozatot és doktori címet.
Doktori (tudományos) fokozat
A mai Magyarországon megszerezhető egyetlen tudományos fokozat (doktori fokozat) a PhD (Doctor of Philosophy) és az ennek megfelelő művészeti DLA (Doctor of Liberal Arts) fokozat. A korábban megszerzett, az MTA által adományozott a tudomány(ok) kandidátusa és a tudomány(ok) doktora fokozatokat azonban a magyar jog továbbra is elismeri tudományos fokozatokként. A PhD-vel vagy DLA-val rendelkező személyek használhatják nevük előtt a Dr. rövidítést.Doktori cím
A foglalkozásdoktori cím a jogszabályban meghatározott oklevél megszerzésével járó cím. Magyarországon ilyen az általános orvosok doctor medicinæ universæ (dr. med.), a fogorvosok doctor medicinæ dentalis (dr. med. dent.), az állatorvosok doctor medicinæ veterinariæ (dr. med. vet.), a gyógyszerészek doctor pharmaciæ (dr. pharm.), a jogászok doctor juris (dr. jur.) és az államtudományi szakon oklevelet szerzett személyek doctor rerum politicarum (dr. rer. pol.) titulusa. Érdekesség, hogy Magyarország személyi- és lakcímnyilvántartásában ezeket a címeket ugyanúgy „DR.” jelöléssel veszik fel, mint a PhD fokozatot.A régi egyetemi doktori cím majd fokozat (dr. univ.) tudományos kutatómunkához kötött, egyetemeken szerzett, akadémia által el nem ismert tudományos fokozat volt 1983-1993 között, azaz a PhD bevezetéséig.
Doktori címnek minősül az MTA által adományozott az MTA doktora cím is, a köznyelvben: nagydoktor. Ennek régi megfelelője a tudományok doktora fokozat (DSc.). Ezt a címet csak PhD. fokozattal rendelkező személy nyerheti el, fokozatszerzését követően minimum öt esztendővel, de nem ritka, hogy húsz-harminc évbe is beletelik a megszerzése. Az MTA doktora cím igen magas tudást tanúsít, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja csak az MTA doktora címmel rendelkező személy lehet.
A régi tudományok kandidátusa („jelölt”) fokozat (Csc.) ma már nem szerezhető, de a megszerzett fokozat kandidátusi címként ma is tovább használható. Ez az egyetemi doktori és a tudományok doktora fokozat közé eső fokozat volt, amelyet az MTA adott. Mai utóda tulajdonképpen a PhD fokozat, de valójában követelményeit tekintve a PhD valamivel könnyebben szerezhető, mint a kandidátusi fokozat.
A tiszteletbeli doktorátus (doctor honoris causa) egy kutató formális kitüntetése egy egyetem által a szakterületén elért kiváló eredményeiért. Lehetséges azonban, hogy a cím nem akadémikus, hanem egyéb eredmények kitüntetésére szolgáljon. A doctor honoris causának nincsenek formális követelményei, viszont legtöbb esetben a kitüntetett munka felér egy standard doktori szinttel.
2016. november 28., hétfő
Vidék van, fejlesztés nincs
A 2014–2020-as ciklus harmadik évében – közeledve a 2017-es félidei felülvizsgálathoz – érdemes számot vetni, hogy mi történt a vidékfejlesztésben. Hogyan állnak a támogatások kifizetései? Kellene-e valamin változtatni?
2016. november 27., vasárnap
2016. november 25., péntek
FAO agroökológiai szimpózium
Háromnapos nemzetközi konferencia vette kezdetét Budapesten, melyet
az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a
Földművelésügyi Minisztérium támogatásával szervezett az „agroökológia”
termelési módszerről.
Az agroökológia a természet és ember alkotta rendszerek közti
kölcsönhatás alapján igyekszik optimalizálni az élelmiszertermelés
szempontjából fontos ökoszisztéma szolgáltatásokat. Ide tartozik többek
között a tápanyagkörforgás, a betegségek és kártevők kezelése, a talaj-
és vízmegőrzés vagy a szén-dioxid elnyelés.
A környezetbarát élelmiszerellátó rendszerek kialakításához az agroökológia újfajta utat jelenthet az élelmiszer előállítására, sőt, annak elosztására és fogyasztására. A szimpózium lehetőséget teremt a tudáscserére és együttműködések, új megoldások kialakítására.
A környezetbarát élelmiszerellátó rendszerek kialakításához az agroökológia újfajta utat jelenthet az élelmiszer előállítására, sőt, annak elosztására és fogyasztására. A szimpózium lehetőséget teremt a tudáscserére és együttműködések, új megoldások kialakítására.
Kevés a dió
A diótermesztők az
átlagos termés felét sem tudták betakarítani az idén, a rossz
terméshozamért elsősorban a késő tavaszi fagyok a felelősek, de emellett
egy rovarfaj is károsította a megmaradt termést.
A Magyarországon 5-6 éve jelenlévő dióburok fúrólégy a szomszédos, délnyugat-európai országokból érkezett hozzánk. Kártétele barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti az export dió minőségét. A rovar a dió burkában okoz kártételt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról.
A becslések szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió az idén, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra kerül, míg a fennmaradó hányadot tört dióként - dióbélként - értékesítik belföldön.
A Magyarországon 5-6 éve jelenlévő dióburok fúrólégy a szomszédos, délnyugat-európai országokból érkezett hozzánk. Kártétele barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti az export dió minőségét. A rovar a dió burkában okoz kártételt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról.
A becslések szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió az idén, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra kerül, míg a fennmaradó hányadot tört dióként - dióbélként - értékesítik belföldön.
2016. november 23., szerda
Forrás kimerülés...
A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a nem mezőgazdasági
tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeri fejlesztéseket
támogató pályázati felhívások felfüggesztéséről döntött az Irányító
Hatóság. A felfüggesztésről és a pályázati felhívások részleteiről a www.palyazat.gov.hu honlapon olvasható bővebb tájékoztatás.
2016. november 22., kedd
Life program
Az FM Sajtóiroda tájékoztatója szerint új információs weblap támogatja az Európai Bizottság kifejezetten
környezetvédelemre, természetvédelemre és a biológiai sokféleség
megőrzésére biztosított pénzügyi eszközét a LIFE (L’Instrument Financier
pour l’Environnement) programot, amelynek Kapacitásépítési Networking
Workshopját Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) nemzetközi
kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, 2016.
november 22-én.
A magyarországi projekt
összköltségvetése mintegy 1.145.665 euró, amelyből az Európai Bizottság
által biztosított támogatási összeg 992.279 euró. A 2016 januárjában
indult 3 éves projekt célja, hogy a LIFE programban hazánk az
elkövetkező években még eredményesebben, még több sikeres pályázati
forrás elnyerésével tudjon részt venni. A projekt többek között a LIFE
nemzeti tanácsadói szolgáltatásokkal, éghajlat-politikai, környezet- és
természetvédelmi tréningekkel, képzésekkel, információs napokkal,
külföldi tapasztalatok megosztásával kívánja segíteni a hazai pályázókat
a pályázat megvalósításának teljes időtartama alatt.A naprakész információk könnyű elérhetőségét biztosító LIFE információs honlap a következő címen érhető el: http://www.lifepalyazatok.eu.
2016. november 20., vasárnap
2016. november 19., szombat
Újkőkori tejtermelő állattenyésztés nyomait tárták fel Dél-Európában
A tejtermelő állattenyésztés legkorábbi bizonyítékait tárták fel Dél-Európában brit és francia tudósok és régészek, bizonyítva, hogy a Földközi-tenger északi térségében élő emberek már mintegy kilencezer évvel ezelőtt termeltek tejet és készítettek tejterméket.
A hústermelés és a tejgazdálkodás kezdetei és elterjedése az újkőkori földközi-tengeri térségben régóta viták tárgya, korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kérődző állatok, mint a tehén, a kecske és a juh háziasításának fő oka tejtermelő képességük volt.A Yorki Egyetem, a Bristoli Egyetem és a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ szakemberei több mint 500 agyagedényből vett tej- és állati zsiradékminták, valamint az i.e. 7000 és 5000 közötti időszakból származó háziállat-maradványok mintáinak elemzéséből mutatták ki, hogy a térségben elterjedt volt a háziállattartás tejtermelés céljából - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon.
"Az élelmiszertermelés kezdetén az északi-mediterrán térségben a tej a korai növénytermesztő- és állattartó közösségek fontos táplálékforrása volt. Valószínűleg fontos szerepet játszott abban, hogy tápláló és tárolható élelmet biztosítson az akkori gazdáknak, és hogy a mezőgazdaság elterjedjen a Földközi-tenger nyugati vidékeire" - hangsúlyozta a maradványok elemzésében részt vevő Cynthianne Spiteri. Korábbi kutatásaik kimutatták, hogy a tej felhasználása térségekre korlátozódott a Közel-Keleten az i.e. 7. évezredben, ez a tanulmány feltárta az állati termékek széles körű létezését a Földközi-tenger északi medencéjében az újkőkorban. Tejtermelést a térség keleti és nyugati felén is folytattak, ám érdekes módon a mai Görögország északi részén nem. Az itt talált állati csontokból és az edényekből vett zsírmaradványokból kiderül, hogy a háziállattartás hús előállítását célozta.
Oliver Craig professzor, a Yorki Egyetem régészeti tanszékének professzora szerint eredményeik azért különösen érdekesek, mert a térség mai lakói nem képesek megemészteni a tejet. "Azt feltételezzük, hogy ez igaz volt az újkőkorban is, de ezt még meg kell erősítenünk ősi emberi maradványok genetikai vizsgálatával." Az edényekben talált szerves maradványok azt jelzik, hogy az újkőkori emberek tejtermékeket, joghurtot és sajtot készítettek, hogy kivonják a tejcukrot - tette hozzá.
2016. november 18., péntek
VP-AKG és VP-ÖKO támogatás, illetve az ÚMVP fiatalgazda támogatás képzési kötelezettségről
Pályázati
felhívás, illetve jogszabály-módosítás
miatt a VP-AKG, a VP-ÖKO valamint az ÚMVP fiatal gazda támogatás képzési
kötelezettségének teljesítési határideje várhatóan későbbi időpontra, 2017.
december 31-re változik.
A
Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetésre kerülő, az Európai
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból történő Agrár-környezetgazdálkodási
támogatás (továbbiakban: VP-AKG) és Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés
(továbbiakban: VP-ÖKO) jogcímekben támogatott ügyfeleknek képzésen kell részt
venniük.
A pályázati
felhívás a programalkotó tájékoztatása szerint módosítás alatt áll, így a
kötelezettségre vonatkozó teljesítési határidő várhatóan módosul, s az érintett
ügyfeleknek legkésőbb 2017. december 31-ig kell részt venniük a kötelező
képzésen.
Kérjük,
figyeljék a http://www.szechenyi2020.hu/ oldalt, a pályázati
felhívás módosításáról ott tájékozódhatnak!
Az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők
indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló
24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet alapján támogatásban részesülő ügyfeleknek
kötelező képzésen kell részt venniük.
A
hivatkozott jogszabály a jogalkotó tájékoztatása szerint módosítás alatt áll,
így a kötelezettségre vonatkozó teljesítési határidő várhatóan módosul, s az
érintett ügyfeleknek legkésőbb 2017. december 31-ig kell részt venniük a
kötelező képzésen.
Kérjük,
figyeljék a www.magyarkozlony.hu weboldalt, a jogszabály
módosításáról ott tájékozódhatnak!
A
tájékoztatás az alábbi linken érhető:
A műtrágyák helyes tárolása
Helytelen
tárolás esetén az ammóniumnitrát-tartalmú műtrágyák veszélyt jelentenek
a környezetre, mivel szennyezhetik a talajt és a talajvizet. Ügyelni
kell arra, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá a műtrágyához,
elkerülve a lopás és a visszaélés, pl. robbanóanyag készítésének
veszélyét. Ezért rendkívül fontos, hogy műtrágya-tárolási gyakorlatunk
megfeleljen minden törvényi előírásnak és figyelemmel legyünk a
műtrágyaipar és a kapcsolódó szervezetek irányelveire.
A Borealis L.A.T 28 %-nál alacsonyabb
nitrogén-tartalommal és 80 %-nál kisebb AN-tartalommal rendelkező
műtrágyái veszélytelen anyagoknak minősülnek, általában nem gyúlékonyak
és nem éghetőek szivarégés folyamán. Mindazonáltal a 28 %-nál magasabb
nitrogéntartalmú AN-műtrágyák erősen oxidatív összetevőket tartalmaznak,
melyek szemirritációt okozhatnak. Az ilyen műtrágyák tárolása során
speciális biztonsági előírásokat kell betartani, és ezen anyagok a
szállítás során veszélyesnek minősülnek.
TIPP: A Borealis L.A.T minden partnere
számára, akinek raktárában a padlózat nem nyújt 100%-os védelmet a
nedvesség ellen, Terramol használatát javasolja (a Damolin terméke).
Terítsen a tárolóhelyiség aljára Terramolt 1 – 2 kg/m² mennyiségben, így
szárazon tudja tartani a terméket, így megakadályozva, hogy felázzon a
betárolt műtrágya.
A műtrágyákat a következő anyagoktól elkülönítetten kell tárolni:
- üzemanyagok, szerves anyagok, pl. benzin, olaj és zsír, fűrészpor, gabona, magvak, széna; és fémek, pl. különböző króm-, cink-, réz-, nikkel- és kobaltötvözetek,
- erősen lúgos anyagok, pl. mész, cement, és fémporok,
- erős savak, pl. sósav és kénsav,
- forró tárgyak és felületek, pl. fűtőberendezések, lámpák, kapcsolók, túlmelegedő gépalkatrészek.
Ügyelni
kell arra, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá a műtrágyatároló
létesitményekhez, elkerülve a lopás veszélyét, illetve aktívan követni
kell a készletek változásait, hogy az esetleges lopásra azonnal fény
derüljön.
A műtrágyák nem megfelelő kezelése irritálhatja és károsíthatja a bőrt és a szemet. Mindig viseljen megfelelő védőfelszerelést (vedőszemüveg, kesztyű, overal).
Soha ne dohányozzon, fogyasszon ételt vagy italt ott, ahol a műtrágyát tárolja.
A műtrágyákat egyértelmű jelöléssel kell ellátni, az adott ország nyelvén, a törvényeknek megfelelő módon.
Az adott termék árukísérő dokumentumait el kell helyezni minden tárolóegységen és IBC-n.
A tárolo létesítmények aktuális térképet és a megfelelő menekülési, kiürítési tervet könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, illetve a személyzetnek ismernie kell a vészhelyzeti eljárási tervet.
Tűz esetén haladéktalanul értesíteni kell a tűzoltóságot. Nyissa ki a tetőszellőzőket és oltsa a tüzet jelentős mennyiségű vizzel. A víz az egyetlen megfelelő oltóanyag.
Ne tároljon karbamidot ammóniumnitrát közelében, mert ezek az anyagok nem összeférhetőek.
A műtrágyák nem megfelelő kezelése irritálhatja és károsíthatja a bőrt és a szemet. Mindig viseljen megfelelő védőfelszerelést (vedőszemüveg, kesztyű, overal).
Soha ne dohányozzon, fogyasszon ételt vagy italt ott, ahol a műtrágyát tárolja.
A műtrágyákat egyértelmű jelöléssel kell ellátni, az adott ország nyelvén, a törvényeknek megfelelő módon.
Az adott termék árukísérő dokumentumait el kell helyezni minden tárolóegységen és IBC-n.
A tárolo létesítmények aktuális térképet és a megfelelő menekülési, kiürítési tervet könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, illetve a személyzetnek ismernie kell a vészhelyzeti eljárási tervet.
Tűz esetén haladéktalanul értesíteni kell a tűzoltóságot. Nyissa ki a tetőszellőzőket és oltsa a tüzet jelentős mennyiségű vizzel. A víz az egyetlen megfelelő oltóanyag.
Ne tároljon karbamidot ammóniumnitrát közelében, mert ezek az anyagok nem összeférhetőek.
2016. november 17., csütörtök
ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK...
ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) - szarvasmarha
ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK (segédlet) Sertés
ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK (Segédlet) Juh
ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK (Segédlet) baromfi
(Megjegyzés: Készült: 2000. 08. hó, Dr. Kiss István, állatteny.doc)
( Figyelem! A közölt szakmai irányszámok tájékoztató jellegűek,
helytől és időtől függően jelentős eltérést mutathatnak. Konkrét ügyekben minden esetben konzultáljon
és vegyen igénybe szakértői segítséget. )
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)