Oldalak

2016. december 23., péntek

Boldog Karácsonyt!




Olvasd lassan és csendben…


Ebben a világban legalább öt ember van, aki úgy szeret, hogy meghalna érted, és legalább 15, aki igazán szeret.

Az egyetlen ok, hogy valaki utál, azt jelenti, hogy olyan szeretne lenni, mint te.

Mosolyod azoknak is örömet szerez, akik nem szeretnek.

Minden este gondol rád valaki elalvás előtt.

Valakinek az egész világot jelented.

Valaki nem tudna miért élni, ha te nem lennél.

Különleges vagy és egyéniség vagy.

Valaki, akinek a létezését figyelmen kívül hagyod, szeret téged.

A legnagyobb hülyeség is, amit csinálsz jó valamire.

Ha úgy gondolod, mindenki hátat fordít, jól nézz körül.

Elsősorban te vagy az, aki hátat fordít.

Ha azt gondolod, nincs szerencséd, azért mert nem kaptad meg, amit akartál, akkor nem is kapod meg. Ha nem gondolod, akkor valószínűleg előbb vagy utóbb megkapod.

Emlékezz a bókokra, amiket kapsz és felejtsd el a rossz megjegyzéseket.

Mindig mond meg az embereknek, mit érzel irántuk, jobban fogod érezni magad, ha tudni fogják.

Senki sem érdemli meg a könnyeid és az, aki megérdemli, soha nem fog megsiratni.

Ha van legjobb barátod, akkor legyen rá időd, hogy elmondhasd neki, mit jelent számodra.

2016. december 16., péntek

A „Gazda Praktikum” blog használatáról…

A blog gondolata 2009-2010-es években erősödött meg bennem. Célom az volt, hogy a mezőgazdasági ágazat terén bekövetkező változásokról, aktuális kérdésekről tájékoztassam a Tisztelt Hallgatót(kat). Természetes ugyanakkor az is, hogy a szűkebb értelemben vett szakterületen kívüli dolgok is esetenként a blog oldalaira kerüljenek, a szélesebb körű tájékoztatás érdekében.

A több mint 600 000-es számú kattintás arról győzött meg, hogy van igény és érdeklődés egy ilyen szakmai jellegű blogra is. Ez ad biztatást számomra a folytatáshoz.

A 2016. évi számadás időszakában kívánok mindenkinek a jelenben és a jövőbeni  munkájához  egyaránt sok sikert. 

Címkék

2016. december 11., vasárnap

A marhahízlalás hagyománya

Több évszázados hagyománya él Magyarországon a marhahizlalásnak. A hízó-marhát és falkáját a Dunántúlon göböly, a Tiszántúlon sőre, az Alföld északi szélein pőcs néven ismerték. Marhahizlalással a 18. században főként uradalmak és a Dél-Alföldön pusztabérlő görög, örmény, bolgár kereskedők, illetve a pusztabérlethez jutó alföldi városok, községek jobbágygazdái foglalkoztak. Akkor még a marhahizlalás {697.} is legelőn, füvön történt. A hízómarha számára jó legelőt szakítottak ki és adtak neki elegendő sót. Őrzését a göbölyös vagy a sőrés pásztorra bízták, aki a hízómarhát a legjobb kaszálóból kikompolt Göbölyjáráson legeltette. A Kiskunságban azt tartották, hogy az őszi vásárra menő göböly a legelőn hízott, a tavaszi vásárra szánt marhát viszont szénán kellett meghizlalni (Tálasi I. 1936b: 202–203; Giday K. 1941; 1943).
A 19. század végétől a marhahizlalás is istállóban történik. Eleinte csak az idősebb ökröket hizlalták fel eladás előtt, a 20. században pedig inkább a fiatal tinókat, bikákat fogták hízóba a piac igénye szerint. Istállóban a hízómarha naponta háromszor kap enni. Takarmánya a széna, szecska és abrak mellett egyre több zöld bükköny, lóhere, csalamádé. Itatás után 1–2 kg árpadara a ráadás. Még a vizet is beviszik neki az istállóba, hogy minél kevesebbet mozogjon (Petercsák T. 1983: 56). Sok marhát hizlaltak melléktermékeiken az utóbbi másfél-két évszázadban a cukor- és sörgyárak. A felvidéki magyarok szarvasmarháit 1920 után jó áron vették meg a cseh gyárak felvásárlói, akik Gömörig, Zemplénig eljártak marhát venni. A Tiszántúl falvaiban a marhahizlalás csak a nagyobb parasztgazdaságokban volt szokás a két világháború között. Az 1960–1970-es években a bikahizlalás a kis háztáji gazdaságokban is a tsz-tagok egyik legjövedelmezőbb üzletága volt. A Bódva-völgy háztáji gazdaságaiban a kétéves ökörtinókat szokták hizlalni az 1970–1980-as években (Varga Gy. 1973b: 500; Paládi-Kovács A. 1999b: 295).
Marhahús-értékesítésre szakosodott húsipari ágazat Magyarországon a késő középkor óta a mészáros mesterség. A mészárosok már a 14–15. században is a városok leggazdagabb iparosai közé tartoztak, minthogy a marhakereskedelembe is bekapcsolódtak (MN III. 214–218). A pásztorok, parasztok nem taglóval ütötték le a marhát, mint a mészárosok, hanem megfojtották vagy belső vérzést idéztek elő nála, hogy külsérelmi nyomot ne mutasson a bőre; ugyanis az esett jószág, a dög bőrével el kellett számolniuk. A marhapásztorok kedvelték a fiatal tinót, a hízó göbölyt, s olykor a borjúnak se kegyelmeztek. A hús javát pörköltnek, paprikásnak készítették el, s az Alföld nagyobb részén szárazhús, szárított hús is készült belőle az 1930–1940-es évekig. A saját faggyújában, hagyma nélkül főzött marhahúst 4–5 napon keresztül szárítgatták a napon. Gyékényre, szűrre terítették, s egy bojtárgyerek naphosszat hajtotta róla a legyeket. A tűző napon zörgősre szárított húst iszákba, tömlőbe, vászonzsákba tömték és gödör hűvösében vagy otthon a padlás szellős helyére akasztva tárolták. A kiskunsági gulyás a szárított hús egyik részét hazaadta, másik részét a cserénynél fogyasztotta el társaival (Tálasi I. 1936b: 224–225; Paládi-Kovács A. 1974).

A juhtenyésztés terminológiája

A magyar juhtenyésztés terminológiája igen gazdag (Herman O. 1914). Fajta szerint: juh, magyarjuh, purzsajuh, cigájajuh, illetve birka, merinóbirka, selyembirka stb.
Ivar szerint a hím ivarú: kos, Erdélyben néhol berbécs, magberbécs. A herélt: ürü, örü, Erdélyben néhol berbécs: a későn herélt cap.
Nőivarú: juh, anyajuh, de van anyabárány, anyabirka, ha üzetésnél sem fogant: canga, meddő, meddelék.
Fiatal állatok: növendék; egyéves korig bárány, bari, kettősbárány ’ikerbárány’; ivar szerint kosbárány, jerkebárány és ürübárány. Egy év felett: toklyó; ivar szerint kostoklyó és jerketoklyó; a tenyésztés előtt álló, vagy ún. előhasú nőstények néhol: szűz, diszke, döszke, apáca, mióra, millora, üvecs stb.
Funkció szerint van vezér, vezérürü, vezérkos.
Megkülönböztetik a juhokat gyapjuk színe vagy más tulajdonsága szerint: fehér, fekete, kormos, tarka, babos, babókás, cirmos, szöszke: de van balán ’szőke’, bellice ’szemkörnyéke fehér’, lisza ’fecskehasú’, szemők és vakisa ’szemének környéke fekete’ stb. Füljegyei szerint: ájos, csula, csapott, csipkés, hasított stb.

2016. december 10., szombat

Értékmérő: a tinó



István törvényeinek egyszeri átolvasása világossá teszi számunkra, hogy a Kárpát-medencei népesség legfőbb értékmérője még nem a pénz volt, hanem a tinó, vagyis a fiatal (még igába nem fogott) ökör. Ez arra mutat, hogy nagyon jelentős lehetett az állattartás, hiszen az állattartók rendelkeztek tinókkal. Ezekkel kellett a kirótt büntetéseket fizetni. Az is kiderül, hogy a tinókkal való rendelkezés mértéke a gazdagság fokmérője volt. [...] E korai időszakban a vagyon, a tehetősség fokmérője éppen a barom, a jószág volt. Nem véletlen, hogy a régi magyar nyelvben a barom és a jószág szavak jelentették az anyagi javakat, a vagyont.
– Kristó Gyula: Termelés és önnfentartás a Kárpát-medencében, História 1999/09-10

Az állattenyésztés története

ie. 8000 domesztikáció
ie. 4000 Egyiptom: kutya, ló
ie. 2700 sertéstenyésztés Kínában
1454 első állattenyésztési tankönyv
1791 első törzskönyv (angol telivér)
1892 tejellenőrzés, szelekció
állattenyésztési világkiállítás
1952 birkasperma mélyhűtés
1950-es évek: DNS, baromfihibridek, számítástechnika lak.
1966 BLUP ivadékvizsgálat
1997: Dolly
Magyarország:
896 ló, szarvasmarha, juh, sertés
1773 törzsjuhászat, öltözködés, nyírás
1785 Mezőhegyesi ménes
1789 Bábolnai ménes
1836 arab mének importja
1870 szarvasmarha import Svájcból
1910 szarvasmarha ellenőrző egyesület: Georgikon tenyészet
1920 Fejér Megyei Tejellenőrző Egyes.
1923 Hústenyésztők Orsz Egy.
1927-37 Mangalica és Juhtenyésztők O.Egyesülete.
1947 Mesterséges Termékenyítő Főállomás
1970-es évek: szakosodás a szarvasmarha tenyésztésben
1990-es:tenyésztő egyesületek
1992 ICAR tenyésztés harmonizáció
1993 állattenyésztésii törvény
1997 Nemzeti agrárprogram
1998 állatvédelmi tv (minőségbiztosítás, nyomon-követhetőség)
Kiemelkedő tenyésztők:
Nagyváthy J, Festetics I, Tormay Béla, Széchenyi I, Thege Sándor, Kertész F, Guba Sándor, Czakó József

2016. december 8., csütörtök

A sertéstenyésztés terminológiája

A háziállatok között a sertés az, amelyhez a családok minden korosztálya ért, s amellyel nem csupán a földműves nép foglalkozik. Igen gazdag a magyar sertéstenyésztés terminológiája is. A megszületett apró sertés a malac, elválasztásáig (körül-belül 3 hónapos koráig) szopós malac, ezután választott malac. Ha nőstény, mondják kocamalacnak, malacgöbének és gőjemalacnak, a hímet kanmalacnak, a korán kiheréltet ártánmalacnak, ártánymalacnak. A malacok neve még ritkábban: cikus vagy ciku.
A fiatal sertés a süldő, a nőstény süldőgöbe, a kiherélt az ártánysüldő. A továbbtenyésztésre kiválasztott bármely nemű sertés neve magdisznó, magsertés, maglódisznó, maglósertés.
A tenyésztésre kiválasztott, ivarérett nősténysertés két archaikusabb formája az emse, eme, emese, emsedisznó és a göbe (göje, gölye). Az első alkalommal fiat váró az előhasi göbe, a fiat nem fogó pedig meddőgöbe. A folyamatosan tenyésztésben lévő nőivarú a koca, anyakoca, kocadisznó, anyadisznó. Az először fialó sertés neve sok helyütt előhasi. Az utódait világra hozó a fiaskoca, fiasdisznó. Azt a kocát, amelynek malacait leválasztották, nevezték rágott kocának.
A hím tenyészsertés a kan, kani, kandisznó, a latinságban aper. A kiherélt hímsertés neve átán, ártán, ártány, ártánydisznó.
A sertéstenyésztésnek Erdélyben nem volt olyan nagy jelentősége, mint a Nagyalföldön és a Dunántúlon. Ennek egyik bizonyítéka az, hogy a tenyésztéssel kapcsolatos terminológiájuk sem olyan változatos. A Csík megyei székelység nyelvében például csak az alábbi elnevezések ismeretesek: disznó, cseka (cseke), sertés, röfögő, kan, ártán, koca gője (gőlye), südő (süldő), malac, malacka, bocika, továbbá csün, csön, csöny, cen, csöm, puci (Vámszer G. 1959: 241).

2016. december 7., szerda

Gazdasági állataink őseinek elnevezése

- ló: vadló (tarpán-ázsiai, erdei, prewalski)
pici állatok, fakó szőrű, vastag sörény
- szarvasmarha: őstulok: nagy testű, hosszú szarvú (kipusztult)
- juh: muflon (őshonos)
Ázsia, hóhatár feletti területeken, Kárpátokban nem őshonos
szarva csiga alakban hajlott (kos szarvas, jerke szarvatlan)
nem túl gyapjas szőrzete van
- sertés: vaddisznó
szőrzete viszonylag hosszú
- kacsa: tőkés réce (gácsér: hím – nálunk telel és költ)
- házinyúl: üregi nyúl: Pireneusi félszigetről
- kecske: bezoár kecske, D-N Ázsia
- tyúk: bankiva tyúk: India
Monofiletikus eredetű: egy közös őstől: szarvasmarha, juh, sertés, kecske
Polifiletikus: több őstől: ló, tyúk

2016. december 3., szombat

A beporzó állatok jelentősége

A világon csaknem másfél milliárd munkahely és az összes termény háromnegyedének léte függ a beporzó állatoktól, ezért ha nem állítják meg a méhek és lepkék számának csökkenését, az óriási veszélyt jelenthet az emberi jólétre.A szakértők egy globális felmérésben vettek részt, melynek eredményei szerint a beporzó állatok közvetlenül felelősek a fontos terménytípusai háromnegyedének fejlődéséért. Ilyen termények például a gyümölcsök, gabonák és mogyorófélék, a kávé és a kakaó is. A beporzásban résztvevő állatok nagyrészt méhek lepkék, pillangók, darazsak és bogarak, de bizonyos növények esetében madarak, denevérek és gyíkok végzik a beporzást, egyes esetekben pedig a szél viszi a virágport.A vadon élő növények is veszélyben vannak, hiszen a trópusi növényzet több mint kilencven százalékának beporzása állatoktól függ.    Csaknem minden ötödik gerinces beporzót - többségük madár és denevér - a kihalás veszélye fenyegeti. A méhfajok és a pillangók mintegy kilenc-kilenc százalékát sorolják a veszélyeztetett állatok közé. A méhek húszezer faja felelős a világ 107 fő termése több mint kilencven százalékának beporzásáért.
    

Mikulás 2016.

Eső szitál, hull a hó
hol késel még, Télapó?
Lásd, együtt a sok gyerek,
várja, lesi léptedet.

2016. december 2., péntek

„Helyből jobb” konferencia

Az FM Sajtóiroda tájékoztatója szerint öt év alatt megháromszorozódott a helyi termelők száma Magyarországon, míg 2010 elején a helyi termelők száma nem érte el az 5000 főt, 2015 végétől már közel 15.000-en dolgoztak e területen, egyre többen vágnak tehát bele a kistermelőként végezhető élelmiszer előállításba és értékesítésbe.
A hatóságoknál és intézeteknél összegyűjtött tapasztalatokkal és tudással a helyi termelők munkáját segítő „Helyből Jobb!” néven elindított Helyi Termék Éve szakmai fórumsorozatot az FM 2016-ban a Nemzeti Művelődési Intézettel közösen, második alkalommal szervezte meg.
Ez évben a fórumsorozat tematikája kiegészült a Nemzeti Művelődési Intézet hagyomány, érték, helyi termék, mint büszkeségeink, valamint a Nemzeti Parki Termék védjegy bemutatásával is. A védjegyrendszer a térségi szereplőkkel való együttműködés erősítését hivatott szolgálni.
A Nemzeti Park Termék védjegy használatát olyan szolgáltatók vagy termelők nyerhetik el, akik védett természeti, vagy Natura 2000 területeken állítják elő terméküket vagy nyújtják szolgáltatásukat, és megfelelnek a tanúsítványi feltételeknek. A védjegy garanciát jelent a vásárlók számára, hogy a megvásárolt termék, igénybe vett szolgáltatás valóban az adott régióból származik, környezetkímélő módon állították elő, jó minőségű, és az adott területhez közvetlenül kapcsolódik. Jelenleg 158 gazdálkodó több mint 600 terméke viseli méltón a jelölést.

2016. november 30., szerda

Magro Konferenciasorozat

Már „csak” a gyakorlatban kell alkalmazni azt a sok-sok hasznos információt, tippet, tanácsot és kutatási eredmény tapasztalatát, amit a 2016. november 24-én Budapesten, az Erste Bank székházában lezajlott konferencián kaptak  az érdeklődő gabonatermesztők. Pontos képet kaphattak arról, hogy a termesztési ciklus egyes pontjain milyen döntésekkel, mennyivel növelhetők vagy éppen csökkenthetők a költségek, illetve mennyivel növekszik vagy éppen esik az árbevétel. Aki hallotta az előadásokat a jövőben meghozott döntések idején, már előre meg tudja majd becsülni azok pozitív vagy negatív következményeit.

A Kukorica és Búza Konferenciasorozat előadásait a gazdálkodók vidéken is meghallgathatják, mert a teljes program 2 vidéki városban is folytatódik, ráadásul egy meglepetés vendég is jelen lesz!

2016. december 15-én Kaposváron az Inkubátorházban
2017. január 18-án Debrecenben az Agrártudományi Egyetemen

Részletes program és jelentkezés a rendezvényekre: www.magro.hu/konferencia


Agrárium - KSH

Nagyításhoz kattintson a képre

2016. november 29., kedd

Doktorátustípusok

A titulus középkori kezdetei óta sokféle értelmezésen és kategorizáláson ment át, ami országonként és egyetemenként változott. Megkülönböztetünk doktori fokozatot és doktori címet.

Doktori (tudományos) fokozat

A mai Magyarországon megszerezhető egyetlen tudományos fokozat (doktori fokozat) a PhD (Doctor of Philosophy) és az ennek megfelelő művészeti DLA (Doctor of Liberal Arts) fokozat. A korábban megszerzett, az MTA által adományozott a tudomány(ok) kandidátusa és a tudomány(ok) doktora fokozatokat azonban a magyar jog továbbra is elismeri tudományos fokozatokként. A PhD-vel vagy DLA-val rendelkező személyek használhatják nevük előtt a Dr. rövidítést.

Doktori cím

A foglalkozásdoktori cím a jogszabályban meghatározott oklevél megszerzésével járó cím. Magyarországon ilyen az általános orvosok doctor medicinæ universæ (dr. med.), a fogorvosok doctor medicinæ dentalis (dr. med. dent.), az állatorvosok doctor medicinæ veterinariæ (dr. med. vet.), a gyógyszerészek doctor pharmaciæ (dr. pharm.), a jogászok doctor juris (dr. jur.) és az államtudományi szakon oklevelet szerzett személyek doctor rerum politicarum (dr. rer. pol.) titulusa. Érdekesség, hogy Magyarország személyi- és lakcímnyilvántartásában ezeket a címeket ugyanúgy „DR.” jelöléssel veszik fel, mint a PhD fokozatot.
A régi egyetemi doktori cím majd fokozat (dr. univ.) tudományos kutatómunkához kötött, egyetemeken szerzett, akadémia által el nem ismert tudományos fokozat volt 1983-1993 között, azaz a PhD bevezetéséig.
Doktori címnek minősül az MTA által adományozott az MTA doktora cím is, a köznyelvben: nagydoktor. Ennek régi megfelelője a tudományok doktora fokozat (DSc.). Ezt a címet csak PhD. fokozattal rendelkező személy nyerheti el, fokozatszerzését követően minimum öt esztendővel, de nem ritka, hogy húsz-harminc évbe is beletelik a megszerzése. Az MTA doktora cím igen magas tudást tanúsít, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja csak az MTA doktora címmel rendelkező személy lehet.
A régi tudományok kandidátusa („jelölt”) fokozat (Csc.) ma már nem szerezhető, de a megszerzett fokozat kandidátusi címként ma is tovább használható. Ez az egyetemi doktori és a tudományok doktora fokozat közé eső fokozat volt, amelyet az MTA adott. Mai utóda tulajdonképpen a PhD fokozat, de valójában követelményeit tekintve a PhD valamivel könnyebben szerezhető, mint a kandidátusi fokozat.
A tiszteletbeli doktorátus (doctor honoris causa) egy kutató formális kitüntetése egy egyetem által a szakterületén elért kiváló eredményeiért. Lehetséges azonban, hogy a cím nem akadémikus, hanem egyéb eredmények kitüntetésére szolgáljon. A doctor honoris causának nincsenek formális követelményei, viszont legtöbb esetben a kitüntetett munka felér egy standard doktori szinttel.

2016. november 28., hétfő

Vidék van, fejlesztés nincs

A 2014–2020-as ciklus harmadik évében – közeledve 
a 2017-es félidei felülvizsgálathoz – érdemes számot vetni, hogy mi történt a vidékfejlesztésben. Hogyan állnak 
a támogatások kifizetései? Kellene-e valamin változtatni?
Bővebben...

2016. november 25., péntek

FAO agroökológiai szimpózium

Háromnapos nemzetközi konferencia vette kezdetét Budapesten, melyet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával szervezett az „agroökológia” termelési módszerről.
Az agroökológia a természet és ember alkotta rendszerek közti kölcsönhatás alapján igyekszik optimalizálni az élelmiszertermelés szempontjából fontos ökoszisztéma szolgáltatásokat. Ide tartozik többek között a tápanyagkörforgás, a betegségek és kártevők kezelése, a talaj- és vízmegőrzés vagy a szén-dioxid elnyelés.
A környezetbarát élelmiszerellátó rendszerek kialakításához az agroökológia újfajta utat jelenthet az élelmiszer előállítására, sőt, annak elosztására és fogyasztására. A szimpózium lehetőséget teremt a tudáscserére és együttműködések, új megoldások kialakítására.



Kevés a dió

A diótermesztők az átlagos termés felét sem tudták betakarítani az idén, a rossz terméshozamért elsősorban a késő tavaszi fagyok a felelősek, de emellett egy rovarfaj is károsította a megmaradt termést.
 A Magyarországon 5-6 éve jelenlévő dióburok fúrólégy a szomszédos, délnyugat-európai országokból érkezett hozzánk. Kártétele barnás elszíneződést okoz a dióhéjon, ami gyengíti az export dió minőségét. A rovar a dió burkában okoz kártételt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról.
A becslések szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió az idén, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra kerül, míg a fennmaradó hányadot tört dióként - dióbélként - értékesítik belföldön.

2016. november 23., szerda

Dohányzási szokások

Nagyításhoz kattintson a képre

Forrás kimerülés...

A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a nem mezőgazdasági tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeri fejlesztéseket támogató pályázati felhívások felfüggesztéséről döntött az Irányító Hatóság. A felfüggesztésről és a pályázati felhívások részleteiről a www.palyazat.gov.hu honlapon olvasható bővebb tájékoztatás.

2016. november 22., kedd

Life program

Az FM Sajtóiroda tájékoztatója szerint új információs weblap támogatja az Európai Bizottság kifejezetten környezetvédelemre, természetvédelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére biztosított pénzügyi eszközét a LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) programot, amelynek Kapacitásépítési Networking Workshopját Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, 2016. november 22-én.
A magyarországi projekt összköltségvetése mintegy 1.145.665 euró, amelyből az Európai Bizottság által biztosított támogatási összeg 992.279 euró. A 2016 januárjában indult 3 éves projekt célja, hogy a LIFE programban hazánk az elkövetkező években még eredményesebben, még több sikeres pályázati forrás elnyerésével tudjon részt venni. A projekt többek között a LIFE nemzeti tanácsadói szolgáltatásokkal, éghajlat-politikai, környezet- és természetvédelmi tréningekkel, képzésekkel, információs napokkal, külföldi tapasztalatok megosztásával kívánja segíteni a hazai pályázókat a pályázat megvalósításának teljes időtartama alatt.
A naprakész információk könnyű elérhetőségét biztosító LIFE információs honlap a következő címen érhető el: http://www.lifepalyazatok.eu.

2016. november 19., szombat

Újkőkori tejtermelő állattenyésztés nyomait tárták fel Dél-Európában


A tejtermelő állattenyésztés legkorábbi bizonyítékait tárták fel Dél-Európában brit és francia tudósok és régészek, bizonyítva, hogy a Földközi-tenger északi térségében élő emberek már mintegy kilencezer évvel ezelőtt termeltek tejet és készítettek tejterméket.
A hústermelés és a tejgazdálkodás kezdetei és elterjedése az újkőkori földközi-tengeri térségben régóta viták tárgya, korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kérődző állatok, mint a tehén, a kecske és a juh háziasításának fő oka tejtermelő képességük volt.A Yorki Egyetem, a Bristoli Egyetem és a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ szakemberei több mint 500 agyagedényből vett tej- és állati zsiradékminták, valamint az i.e. 7000 és 5000 közötti időszakból származó háziállat-maradványok mintáinak elemzéséből mutatták ki, hogy a térségben elterjedt volt a háziállattartás tejtermelés céljából - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon.
"Az élelmiszertermelés kezdetén az északi-mediterrán térségben a tej a korai növénytermesztő- és állattartó közösségek fontos táplálékforrása volt. Valószínűleg fontos szerepet játszott abban, hogy tápláló és tárolható élelmet biztosítson az akkori gazdáknak, és hogy a mezőgazdaság elterjedjen a Földközi-tenger nyugati vidékeire" - hangsúlyozta a maradványok elemzésében részt vevő Cynthianne Spiteri. Korábbi kutatásaik kimutatták, hogy a tej felhasználása térségekre korlátozódott a Közel-Keleten az i.e. 7. évezredben, ez a tanulmány feltárta az állati termékek széles körű létezését a Földközi-tenger északi medencéjében az újkőkorban. Tejtermelést a térség keleti és nyugati felén is folytattak, ám érdekes módon a mai Görögország északi részén nem. Az itt talált állati csontokból és az edényekből vett zsírmaradványokból kiderül, hogy a háziállattartás hús előállítását célozta.
Oliver Craig professzor, a Yorki Egyetem régészeti tanszékének professzora szerint eredményeik azért különösen érdekesek, mert a térség mai lakói nem képesek megemészteni a tejet. "Azt feltételezzük, hogy ez igaz volt az újkőkorban is, de ezt még meg kell erősítenünk ősi emberi maradványok genetikai vizsgálatával." Az edényekben talált szerves maradványok azt jelzik, hogy az újkőkori emberek tejtermékeket, joghurtot és sajtot készítettek, hogy kivonják a tejcukrot - tette hozzá.

2016. november 18., péntek

VP-AKG és VP-ÖKO támogatás, illetve az ÚMVP fiatalgazda támogatás képzési kötelezettségről



Pályázati felhívás, illetve jogszabály-módosítás miatt a VP-AKG, a VP-ÖKO valamint az ÚMVP fiatal gazda támogatás képzési kötelezettségének teljesítési határideje várhatóan későbbi időpontra, 2017. december 31-re változik.
A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból történő Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (továbbiakban: VP-AKG) és Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés (továbbiakban: VP-ÖKO) jogcímekben támogatott ügyfeleknek képzésen kell részt venniük.
A pályázati felhívás a programalkotó tájékoztatása szerint módosítás alatt áll, így a kötelezettségre vonatkozó teljesítési határidő várhatóan módosul, s az érintett ügyfeleknek legkésőbb 2017. december 31-ig kell részt venniük a kötelező képzésen.
Kérjük, figyeljék a http://www.szechenyi2020.hu/ oldalt, a pályázati felhívás módosításáról ott tájékozódhatnak!
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet alapján támogatásban részesülő ügyfeleknek kötelező képzésen kell részt venniük.
A hivatkozott jogszabály a jogalkotó tájékoztatása szerint módosítás alatt áll, így a kötelezettségre vonatkozó teljesítési határidő várhatóan módosul, s az érintett ügyfeleknek legkésőbb 2017. december 31-ig kell részt venniük a kötelező képzésen.
Kérjük, figyeljék a www.magyarkozlony.hu weboldalt, a jogszabály módosításáról ott tájékozódhatnak!
A tájékoztatás az alábbi linken érhető:

A tehéntej felvásárlási átlagára Ft/liter

 Nagyításhoz kattintson a képre

A műtrágyák helyes tárolása

Helytelen tárolás esetén az ammóniumnitrát-tartalmú műtrágyák veszélyt jelentenek a környezetre, mivel szennyezhetik a talajt és a talajvizet. Ügyelni kell arra, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá a műtrágyához, elkerülve a lopás és a visszaélés, pl. robbanóanyag készítésének veszélyét. Ezért rendkívül fontos, hogy műtrágya-tárolási gyakorlatunk megfeleljen minden törvényi előírásnak és figyelemmel legyünk a műtrágyaipar és a kapcsolódó szervezetek irányelveire.
A Borealis L.A.T 28 %-nál alacsonyabb nitrogén-tartalommal és 80 %-nál kisebb AN-tartalommal rendelkező műtrágyái veszélytelen anyagoknak minősülnek, általában nem gyúlékonyak és nem éghetőek szivarégés folyamán. Mindazonáltal a 28 %-nál magasabb nitrogéntartalmú AN-műtrágyák erősen oxidatív összetevőket tartalmaznak, melyek szemirritációt okozhatnak. Az ilyen műtrágyák tárolása során speciális biztonsági előírásokat kell betartani, és ezen anyagok a szállítás során veszélyesnek minősülnek.
TIPP: A Borealis L.A.T minden partnere számára, akinek raktárában a padlózat nem nyújt 100%-os védelmet a nedvesség ellen, Terramol használatát javasolja (a Damolin terméke). Terítsen a tárolóhelyiség aljára Terramolt 1 – 2 kg/m² mennyiségben, így szárazon tudja tartani a terméket, így megakadályozva, hogy felázzon a betárolt műtrágya.
A műtrágyákat a következő anyagoktól elkülönítetten kell tárolni:
  • üzemanyagok, szerves anyagok, pl. benzin, olaj és zsír, fűrészpor, gabona, magvak, széna; és fémek, pl. különböző króm-, cink-, réz-, nikkel- és kobaltötvözetek,
  • erősen lúgos anyagok, pl. mész, cement, és fémporok,
  • erős savak, pl. sósav és kénsav,
  • forró tárgyak és felületek, pl. fűtőberendezések, lámpák, kapcsolók, túlmelegedő gépalkatrészek.
Ügyelni kell arra, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá a műtrágyatároló létesitményekhez, elkerülve a lopás veszélyét, illetve aktívan követni kell a készletek változásait, hogy az esetleges lopásra azonnal fény derüljön.

A műtrágyák nem megfelelő kezelése irritálhatja és károsíthatja a bőrt és a szemet. Mindig viseljen megfelelő védőfelszerelést (vedőszemüveg, kesztyű, overal).

Soha ne dohányozzon, fogyasszon ételt vagy italt ott, ahol a műtrágyát tárolja.

A műtrágyákat egyértelmű jelöléssel kell ellátni, az adott ország nyelvén, a törvényeknek megfelelő módon.

Az adott termék árukísérő dokumentumait el kell helyezni minden tárolóegységen és IBC-n.

A tárolo létesítmények aktuális térképet és a megfelelő menekülési, kiürítési tervet könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni, illetve a személyzetnek ismernie kell a vészhelyzeti eljárási tervet.

Tűz esetén haladéktalanul értesíteni kell a tűzoltóságot. Nyissa ki a tetőszellőzőket és oltsa a tüzet jelentős mennyiségű vizzel. A víz az egyetlen megfelelő oltóanyag.

Ne tároljon karbamidot ammóniumnitrát közelében, mert ezek az anyagok nem összeférhetőek.


2016. november 17., csütörtök

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK...

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) - szarvasmarha

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK (segédlet) Sertés

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK (Segédlet) Juh

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK (Segédlet) baromfi

 

(Megjegyzés: Készült: 2000. 08. hó, Dr. Kiss István, állatteny.doc)

( Figyelem! A közölt  szakmai irányszámok tájékoztató jellegűek, helytől és időtől függően jelentős eltérést mutathatnak.  Konkrét ügyekben minden esetben konzultáljon és vegyen igénybe szakértői segítséget. )  

 

 

2016. november 14., hétfő

Az ideális pálinka

Nagyításhoz kattintson a képre

Kedvezően változik a zöldítés néhány szabálya

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) a 2015-ös és 2016-os év gazdálkodói tapasztalatai alapján felülvizsgálta, és módosította a zöldítési feltételeket tartalmazó rendeleteket, köztük az ökológiai jelentőségű másodvetésekre vonatkozó jogszabályt. (10/2015. (III. 13.) és 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet)
Az FM korábban rögzítette, hogy a konyhakertként bejelentett területek termény diverzifikációban külön növénykultúrának számítanak, függetlenül attól, hogy a konyhakertben milyen növényfajba tartozó növénykultúrákat termesztenek.
Az állandó gyepterület referencia arány folyamatos fenntartásának érdekében lefektettük azokat a szabályokat, amelyeket az esetlegesen elrendelendő visszaállítási eljárásban alkalmazni kell. Ha a bejelentett állandó gyepterületek teljes mezőgazdasági területhez viszonyított éves aránya alacsonyabb lenne az uniós jogszabályban megengedettnél, akkor azok a gazdálkodók visszaállításra kötelezhetőek, akik az aránycsökkenést megelőző két naptári évben állandó gyepet vagy állandó legelőt törtek fel. A visszaállítandó földterület mértékét a feltört gyepterület méretével arányosan kell megállapítani. A jelenlegi adatok alapján 2016/2017-ben nem kell a visszaállítási eljárást alkalmaznunk.
A másodvetésekre vonatkozóan könnyítés, hogy a tárgyév szeptember 30-ig betakarított vagy beforgatott másodvetést, ökológiai jelentőségű másodvetést vagy zöldtrágyázás céljából elvetett másodvetést a betakarítástól vagy beforgatástól számított tizenöt napon belül kell bejelenteni. A szeptember 30. után betakarított vagy beforgatott másodvetés, ökológiai jelentőségű másodvetés vagy zöldtrágyázás céljából elvetett másodvetés betakarítási vagy beforgatási időpontját pedig a következő évi egységes kérelem benyújtásának időpontjáig kell bejelenteni. A gazdálkodók számára további tehermentesítést jelent, hogy az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében eltöröltük a beforgatást megelőzően a tervezett beforgatás bejelentésének kötelezettségét. Viszont abban az esetben, ha a gazdálkodó az ökológiai jelentőségű másodvetésre vonatkozóan valamely bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adminisztratív és helyszíni ellenőrzés megállapításai nem zárják ki az ökológiai másodvetés szabályszerűségét, akkor az MVH a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szabhat ki.
A 2017. évi egységes kérelemig a 10/2015. (III. 13.) FM rendeletben további módosításokra kell számítani, mivel a mögöttes uniós jog is változik. Ezen túlmenően, kifejezetten a magyar gazdálkodók mozgásterének növelése érdekében, az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listáját kibővítjük olyan fajokkal, mint a négermag vagy a sziki kender. Annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése, egy 60 napos fenntartási időszakot írunk majd elő. A spárga és az óriás virágosnád a zöldítés szempontjából állandó kultúrának fog minősülni.
(FM Sajtóiroda)

2016. november 12., szombat

A szomszédos országokban is megjelent a madárinfluenza

A Nébih közlemény szerint az elmúlt héten több európai ország is bejelentette, hogy vadon élő madarakban azonosították a H5N8 madárinfluenza vírustörzset. Pénteken német és osztrák baromfitartó gazdaságokban H5 típusú madárinfluenza-fertőzöttségét állapították meg.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a H5N8-as típusú madárinfluenza mintegy két hónapja bukkant fel, a fertőzésveszély 2017 tavaszáig fennáll az Európai Unió területén. Ez a negyedik bizonyított, kontinenseket átszelő fertőzési hullám 2005 óta.


2016. november 11., péntek

A vetőmaghasználat igazolása

A változtatás következtében az igazolás során a „fémzárszám” megfogalmazás helyett a jóval nagyobb eljárási rugalmasságot biztosító „tételazonosító” megnevezés feltüntetésére nyílik mód. A módosítás hatására már a hazai és nemzetközi kereskedelmi forgalomban bevett és széles körben alkalmazott – az egyedi tételek azonosítását lehetővé tevő – számsorok elfogadása is lehetséges.A támogatási kérelemhez történő csatolási kötelezettségét eltörölte a jogalkotó.
A tárca az eljárási folyamat egyértelműsítése érdekében a minősített szaporítóanyagok idegen nyelvű dokumentumaihoz kapcsolódó fordítás szabályozását is pontosította.