Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kiváló minőségű, magyar halakkal készülnek a karácsonyi szezonra a hazai haltermelők. Az ünnepi kínálat sztárja ebben az évben is a ponty lesz.
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kiváló minőségű, magyar halakkal készülnek a karácsonyi szezonra a hazai haltermelők. Az ünnepi kínálat sztárja ebben az évben is a ponty lesz.
Az erős kórokozó képességű influenzavírus csaknem minden baromfifajra veszélyes és nagy kiterjedésű járványokat okozhat, melyek megfékezése csak igen szigorú állategészségügyi intézkedésekkel valósítható meg.
Reformkonyha, bioélelmiszerek, egészséges táplálkozás, reformtermékek, reformnasik, vegetáriánus ételek, éttermek, egészséges ebéd házhozszállítás, boltok, kalkulátorok, házipatikaTippek, receptek, éttermek, diéták és egyéb reformtermékek. https://reformkonyha.lap.hu/
A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.
Az egészséges, így a biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partner a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására, a növényzet ugyanis rengeteg szenet nyel - írta a Másfél Fok klímapolitikai szakportál elemzésében.
A
legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb
kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal,
Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb
"szárazföldi vegetációs szénraktára" továbbra is az Amazonas, így annak
jelentősége globális.
Az elemzés szerint a Chloris Geospatial
projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással
meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel,
hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019
között.
Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb,
nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője: több mint 16 milliárd tonna
szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a
szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019
között megkötött.
2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben
tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel
gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a
világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4
milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami
valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
Az
Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb
mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna
szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel
toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a
biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet
veszélyeztetik az erdőírtások; a folyamat megállítása kritikus
fontosságú a klímaválság megfékezésében - írták.
A Kongói
Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára,
2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő
föld feletti biomasszával bírt. Ezzel 2019-ben a harmadik legnagyobb
föld feletti biomassza-készlettel rendelkező ország volt a világon -
Brazília és Oroszország után -, és 2003-2019 között az összes ország
közül a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd
tonnát).
Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India
mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő: az elemzett évek alatt több
mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált
időszak során a 27 tagországból csak 4-ben (Finnország, Svédország,
Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás,
mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb
szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna
szén-dioxid-egyenértéket nyelt el.
A tüzek és aszályok ellenére
egyelőre a Földközi-tenger partján fekvő országok is pozitív mutatókat
produkáltak, az uniós erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a
nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
A Chloris adatai
szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció
mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben
rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig
elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a
frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol. Az új uniós szintű
cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig -
jegyzik meg az elemzésben.
Az ember okozta kibocsátások azonnali
és nagymértékű mérséklésén túl az elemzés szerint, ahhoz, hogy a már
elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az
erdőségek, az ökoszisztémák ellenállóképességét javító, újfajta védelmi
és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb
alkalmazására van szükség - írták.
Az elemzésben arra is
kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább
fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó
szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet.
Mint minden biológiai folyamat, a fotoszintézis és a légzés anyagcseréje
is hőmérsékletfüggő: növekvő hőmérséklet mellett gyorsul -
figyelmeztettek.(F:MTI)
2023. november 28-án, kedden 17.00 órára:
Az öröklét virága - a krizantém
Az előadást Gódorné Hasenauer Zita japánkert kutató tartja.
Kultúrtörténeti séta a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum krizantémos műtárgyaival és krizantém tea kóstolóval.
Zöld könyvtár sorozatunk novemberi alkalmán bepillantást nyerünk a
krizantém 300 éves európai kertészeti hagyományán túlra.
Megismerkedhetünk Kelet-Ázsia krizantém költészetével, krizantém
ornamentikájával, krizantém meséivel és mondáival, valamint krizantém
gasztronómiájával. Továbbá krizantém ikebana, krizantém bonsai, végül
pedig egy pekingi krizantém tea és azon keresztül a krizantém medicina
kerül bemutatásra.
A Japánt, Kínát és Koreát érintő kultúr- és
botanika-történeti utazásunkban társkalauzaink a Hopp Ferenc Ázsiai
Művészeti Múzeum krizantémos műtárgyai lesznek.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
Az 1873-as év mérföldkövet jelentett az állatorvoslás oktatásában, és fordulópont volt a magyar állattenyésztés és az állategészségügy történetében is - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az első önálló állattenyésztési tanszék alapításának 150 éves évfordulója alkalmából mondott köszöntőjében az Agrárminisztérium (AM) pénteki közleménye szerint.
Farkas
Sándor a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen rendezett jubileumi
ülésen emlékeztetett, hogy míg kezdetben az állatorvoslás homlokterében a
hadászati szempontból kiemelt jelentőségű lóállomány egészségvédelme
állt, addig később a súlypont áttevődött az állattenyésztésre. Ebben
jelentős szerepe volt Trefort Ágostonnak, aki létrehozta az első önálló
állattenyésztési tanszéket, melynek első vezetője Tormay Béla volt.
Az
elmúlt másfél évszázad sok változást hozott az állattenyésztési tanszék
életében: az innováció, a kutatási eredmények hozzájárultak az
állattenyésztés és az állategészségügy közös fejlődéséhez. Ami azonban
nem változott, az a 150 évvel ezelőtt megfogalmazott világos és
egyértelmű alapelv: sikeres tenyésztési és termelési tevékenységet
végezni kizárólag egészséges állatokkal lehet. Éppen ezért az
állatorvosi tudás, a folyamatos tudományos kutatás nagyban hozzájárul az
agrárium, és így a magyar gazdaság teljesítményéhez és az egyre nagyobb
jelentőségű élelmiszer-biztonsághoz - fogalmazott az államtitkár.
Előadásában
említést tett az állatállományt veszélyeztető állatbetegségekről - a
madárinfluenzáról, az afrikai sertéspestisről, a szarvasmarha gümőkórról
- amelyek kivédésében igen jelentős szerep hárul az állatorvosokra. Az
elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi eredménye, hogy a magyar
házisertés-állományt sikerült megvédeni az afrikai sertéspestis
betegségtől, ami gazdasági hasznot, exportlehetőséget is jelent
Magyarország számára - mondta.
Farkas Sándor kiemelte: az
élelmiszerbiztonsági szabályozások, a folyamatos ellenőrzések
biztosítják, hogy egészséges élelmiszerek kerüljenek a magyar családok
asztalára és a nemzetközi piacokra. Ez a kormány számára is kiemelt
jelentőségű feladat, ezért az új Közös Agrárpolitika keretében az
agrárium szereplőinek adható támogatások egy része kifejezetten az
antibiotikumoknak ellenálló kórokozók elleni küzdelemre fordítható majd,
ami egyúttal az állatorvosok munkáját is segíti - tájékoztatott az
Agrárminisztérium.(F:MTI)
Az alacsony hőmérséklet számos állatfajra jelentős hatással lehet, beleértve a háziállatokat, a haszonállatokat és a vadon élő állatokat is, ezért ebben az időszakban fokozott figyelmet igényelnek - hívta fel a figyelmet Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos csütörtöki közleményében.
Azt
írta, a tél beköszöntével egyre hidegebb idő érkezik, és ezzel együtt
nő az állatokra nehezedő kihívások száma. Az állatok, különösen azok,
melyek kint élnek, különleges figyelmet igényelnek a mínuszokban. "A
hideg időjárás számos veszélyt rejthet magában kedvenceinkre nézve, és
ebben az időszakban kifejezetten fontos, hogy mindannyian tegyünk az
állatok védelméért" - tette hozzá a kormánybiztos.
A közleményben
Koska Hedvig állatorvos ismertette, a hipotermia (alacsony
testhőmérséklet) és a fagyás (testrészek fagyás miatti károsodása)
komoly veszélyt jelenthetnek, különösen a rövidebb szőrű vagy kisebb
testű állatoknál. A hideg továbbá fokozhatja a meglévő egészségi
problémákat, például az ízületi gyulladást. A hipotermia és a fagyás
kockázata mellett a hideg időjárás növelheti a légúti betegségek
előfordulását is, különösen zsúfolt körülmények között - tette hozzá.
Hűvös
időben az állatok viselkedése is megváltozhat. Számos állat több időt
tölt pihenéssel, kevesebb energiát használva. Ebben az időszakban fontos
biztosítani a megfelelő táplálékot és a menedéket az állatok számára,
hogy fenntarthassák testhőmérsékletüket és energiaszintjüket. Kiemelten
fontos, hogy az állattartók megfelelő előkészületeket tegyenek a hideg
időszak beköszöntével. Ez magában foglalja a megfelelő szigetelésű vagy
fűtött menedékek biztosítását, valamint a rendszeres állatorvosi
ellenőrzéseket, különös figyelemmel a hideg időszakban fokozottan
érintett egészségi problémákra. "Gondoskodjunk arról is, hogy
folyamatosan hozzáférjenek a friss ivóvízhez. Ez létfontosságú, mivel a 0
fok alatti hőmérsékletben a víz megfagyhat, ami megakadályozhatja az
állatokat a szükséges hidratáció elérésében" - tették hozzá.
Bár
sokan azt gondolják, hogy télen a külső élősködők eltűnnek, ez nem
teljesen igaz - emelte ki az állatorvos. Egyes élősködők, mint például a
kullancsok, továbbra is aktívak maradhatnak enyhe téli időjárási
körülmények között. Ezért fontos, hogy az állattartók rendszeresen
alkalmazzanak megelőző kezeléseket, például a külső élősködők elleni
szereket, hogy megóvják kedvenceiket a paraziták terjesztette
fertőzésektől - jegyezte meg.
"A téli hónapok beköszöntével
különös figyelmet kell fordítanunk a menhelyeken élő állatokra is" -
hangsúlyozta a kormánybiztos. A hidegben az állatok nagyobb energiát
igényelnek a testhőmérsékletük fenntartásához, mely különös kihívást
jelenthet az állatmenhelyeken. A közösségi összefogás kulcsfontosságú a
civil állatvédő szervezetek és az általuk gondozott gazdátlan állatok
megsegítésében. Mindenki segíthet, legyen szó anyagi támogatásról,
önkéntes munkáról, vagy csak a társadalmi tudatosság növeléséről - áll a
közleményben. " Minden kis hozzájárulás számít, és közösen sokat
tehetünk az állatok jóllétéért a téli hónapokban is. Az állatok iránti
megfelelő gondoskodás mindannyiunk felelőssége. A hideg hónapokban
különösen fontos, hogy az állatok számára biztosítsunk megfelelő
védelmet és támogatást" - fogalmazott Ovádi Péter.(F:MTI)
Mintegy hatvan pincészet több mint százötven bora várja a Corinthia Hotel Budapest nagytermében szombaton a bordeaux-i szőlőfajták borainak kedvelőit a Winelovers Bordói November Nagykóstolóján.
Magyarországon
mind a borászok, mind pedig a fogyasztók bolondulnak a cabernet
sauvignon, a cabernet franc és a merlot fajtákból készülő fajtaborokért
és házasításokért - emlékeztetnek a szervezők az MTI-hez eljuttatott
közleményükben.
Mint kiemelik, a stílus meghatározó hazai
borvidéke Villány, ahonnan idén többek között a Bodor Borászat (a
Winelovers Wine Awardson 2023-ban a legjobb cabernet sauvignon és
legjobb vörösbor díj nyertese), Günzer Tamás Pincészete (legjobb merlot
2023), a Jammertal Borbirtok (az év pincészete 2023), a Malatinszky
Kúria vagy a Maul Zsolt Prémium Winery is ott lesz a rendezvényen.
A
másik kiemelkedő területről, a Szekszárdi borvidékről sokakkal együtt
olyan ismert nevek jelennek meg, mint a Bodri Pincészet, a Lajvér
Pincészet, a Szeleshát Borászat és a Tüske Pince. Emellett az Egri
borvidékről (mások mellett Attila Pince, Thummerer Pincészet, Varsányi
Pincészet), további magyarországi borvidékekről (például Pannonhalmi
Főapátság, Koch Csaba, Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet), sőt a
kaliforniai Napa-völgyből is kóstolhatók vörösborok.
A vendégek a
kiállítótérben kínált tételeken mellett a csúcsbor teremben - külön
térítés ellenében - ismerkedhetnek meg a hazai kínálat csúcsán lévő és
külföldi borokkal.
A sétálókóstoló mellé a szervezők egyéb
programokat is kínálnak: a Borkollégium ingyenes előadásain borászok és
borszakértők adnak borkóstolóval egybekötött betekintést egy-egy témába,
sor kerül továbbá egy - kiegészítő jeggyel látogatható - Gere Kopár
vertikális kóstolóra is - áll a közleményben.(F:MTI)
Mint
felidézik, a tatai Öreg-tavon telelő vadludak akár 5000-6000
kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből
érkeznek Magyarországra, az első csapatok szeptember végén, október
elején jelennek meg, majd márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelő
területeikre.
Az MME közleményében kiemeli, hogy a Tatai Vadlúd Sokadalom önkéntes szervezők munkájának köszönhetően valósul meg.
Hozzáteszik,
hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott
Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó tatai Öreg-tó az egyetlen olyan
madárpihenőhely Európában, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz.
Az elmúlt hetekben a Tata-környéki vizes élőhelyek alkotta Ramsari
területen már mintegy 42 ezer, ezen belül a tatai Öreg-tavon maximum 39
ezer vadlúd tartózkodott, napközben pedig több ezer réce, sztyeppi és
dankasirály is látható a tavon. Csúcsidőszakban, november végén és
december elején a tavon éjszakázó vadlibák száma akár a 65 ezret is
elérheti - áll a közleményben.
Az érdeklődőket a sok ezer lúd,
réce, sirály és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap
változatos programok, előadások, kézműves foglalkozások várják,
amelyekről bővebb információ a https://vadludsokadalom.hu/aktualis-program/ internetes oldalon található.
Az
MME közleményében kiemeli, hogy akik személyesen nem tudnak részt venni
a programon, azok a tatai Öreg-tó medrében működő vadludas webkamera
közvetítésén keresztül online, akár otthonról is figyelemmel követhetik a
vadludakat.
A rendezvény idei díszvendége az 50 éves Hortobágyi
Nemzeti Park, a 30 éves Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és az
Ócsai Tájház, a program szervezői a Magyar Madártani és Természetvédelmi
Egyesület (MME) Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, a Duna-Ipoly
Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Száz Völgy Természetvédelmi
Egyesület - áll a közleményben.(F:MTI)
Az elektronikus Gazdálkodási Napló vezetésével kapcsolatos aktuális információk, továbbá a folyamatosan frissülő kitöltési útmutató megtalálható a Nébih eGN aloldalán.
Kérdés esetén az egn@nebih.gov.hu címen kérhető segítség.
A talaj az egyik olyan természeti erőforrásunk, amellyel fenntartható módon kell gazdálkodnunk, egyre nagyobb figyelmet szükséges szentelni védelmére. Ennek érdekében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrárminisztérium és a KITE Zrt. három kisfilm segítségével mutatja be a gazdálkodók számára alkalmazható új technológiákat - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel pénteken.
Közölték:
a megfelelő mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlatokban hatalmas
lehetőségek rejlenek. A már bevált, jó gyakorlatok alkalmazásával
helyreállítható a talaj állapota, csökkenthető a légkör szén-dioxid
mennyisége, ami a talaj szervesanyag-készletének gyarapítására
fordítható. Fontos, hogy a gazdálkodók a számukra legmegfelelőbb
agrotechnikát használva, alkalmazkodni tudjanak a változó
körülményekhez, védve talajukat, a talaj vízgazdálkodását,
termékenységét, a kisfilmsorozat ehhez kíván segítséget nyújtani -
írták.
A tárca közlése szerint a grafikai elemekkel, gazdálkodói
jó gyakorlatok bemutatásával színesített, 10-15 perces szakmai videók
bemutatják a talajromboló folyamatok közül az eróziós károkat, a
humuszvesztés folyamatát, valamint rámutatnak a megfelelő
tápanyag-gazdálkodás fontosságára, az inputanyagok felhasználásának
racionalizálási lehetőségeire. Szemléltetik, hogy lejtős
szántóterületeken a víz, a lefolyási útvonala mentén gyakorlatilag
évente elhordja az értékes humuszos termőföldet. Ennek megakadályozása
érdekében fontos a megfelelő agrotechnika alkalmazása, a víz erejének
megtörése, a víz helyben tartása. Ennek egyik lehetséges módja a
füvesített erózióvédelmi sáv kialakítása, ezáltal megakadályozható a
vízmosások további mélyülése, a talaj elhordása, hiszen a növények
gyökérzete megköti a talajt, a leveleik pedig lassítják a víz mozgását, s
emellett ökológiai szempontból is fontos szerepet játszhatnak,
életteret biztosítva számos hasznos ízeltlábú fajnak.
További
lehetőség a humuszos talajtakaró védelmére, ha a gazdálkodó arra
törekszik, hogy csak szükséges mértékben bolygassa a talajt, a lehető
legtöbb szármaradványt hagyja a felszínén, biztosítsa minél hosszabb
ideig a növényi borítottságot, amely a talajéletet is serkenti. Jó
megoldás az is, ha a növényeket a lejtőre merőleges irányban vetik el,
hiszen így a kultúrnövény is akadályozza a talaj lemosódását.(F:MTI)
A
fentiekben ismertetett lehetőségekről, azok alkalmazásának fontosságáról
részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők a Szántson, vagy váltson! a
Tápanyaggazdálkodás okosan! és a Tegyünk a talajerózió ellen! címmel
elkészült kisfilmekből. https://www.nak.hu/szakmai-videok/ultessuk-gyakorlatba-a-fenntarthatosagot
Az Európai Bizottság tíz évvel meghosszabbítja a glifozát tartalmú növényvédő szerek Európai Unión belüli használati engedélyét bizonyos új feltételek és korlátozások mellett az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), valamint az uniós tagállamok által végzett átfogó biztonsági értékelések alapján - közölte a brüsszeli testület csütörtökön.
Az
uniós bizottság közleménye szerint a tagállamok nem érték el a glifozát
használata jóváhagyásának megújításához vagy elutasításához szükséges
minősített többséget. Az uniós jogszabályokkal összhangban és a
szükséges többség hiányában a brüsszeli testület határozat formájában
hagyja jóvá a glifozát tartalmú növényvédő szerek Európai Unión belüli
használati engedélyét bizonyos új feltételek és korlátozások mellett.
A
korlátozások a betakarítás előtti szárítószerként történő felhasználás
tilalmát foglalják magukban, valamint bizonyos intézkedések
szükségességét a nem célszervezetek védelmére - írták.
A
glifozátot tartalmazó növényvédő szerek nemzeti engedélyezéséért a
tagállamok felelősek. A tagállamok továbbra is korlátozhatják a szer
használatát nemzeti és regionális szinten, ha a kockázatértékelés
eredményei alapján ezt szükségesnek ítélik, különös tekintettel a
biológiai sokféleség védelmére - tette hozzá közleményében az Európai
Bizottság.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által
potenciálisan rákkeltőnek minősített növényvédő szer használatának
jelenlegi ötéves engedélye az EU-ban december közepén jár le.
A
brüsszeli testület szeptember közepén javasolta a glifozát tartalmú
növényvédő szerek Európai Unión belüli használati engedélyének tízéves
meghosszabbítását. Indoklásuk szerint azért javasolták a vitatott
növényvédő szer alkalmazási engedélyének meghosszabbítását, mert az
összes illetékes tudományos testület megállapításai szerint jelenleg
nincs olyan információ, amely aggodalmakra adna okot.
Az Európai
Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) július végén közreadott jelentésében
nem azonosított kritikusan aggályos területeket az emberekre és
állatokra, illetve a környezetre jelentett kockázat tekintetében a
gyomirtóként hasznosított glifozát hatóanyag-szakértői felülvizsgálata
során. Az Európai Vegyianyag-ügynökség tavaly végzett értékelésében arra
a következtetésre jutott, hogy a glifozát nem felel meg azoknak a
tudományos kritériumoknak, amelyek alapján rákkeltő, mutagén vagy a
reprodukcióra káros anyagként kellene besorolni.(F:MTI)
A termőföldek fokozott védelemét, az öntözéses gazdálkodás támogatását és az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja az agrártárgyú törvények módosítása - mondta az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint Nagy István tárcavezető.
Az
agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlésnek
benyújtott agrár salátatörvény 24 törvény módosítását foglalja magában. A
szakmai módosítások elvégzése, a más törvényekkel történő szabályozás
összehangolása, valamint a technikai jellegű pontosítások végrehajtása
az elmúlt időszak tapasztalatai alapján vált szükségessé. Emellett
további cél az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok
hatékonyabb ellátása érdekében - tette hozzá.
A közlemény szerint
Nagy István a változások közül kiemelte a termőföld fokozott védelmét. A
változtatás egyik célja, hogy a beruházókat barnamezős fejlesztések
megvalósítására szeretnék ösztönözni. Az új szabályozás a földvédelmi
járulékot és a földvédelmi bírság mértékét is megemeli - fűzte hozzá,
így az ipari célra kivont termőföldért háromszor többet kell majd
fizetni az eddiginél.
Kifejtette, az öntözött területek
földvédelmi és vízgazdálkodási szempontból is kiemelt értéket
képviselnek. A kormányzati cél az öntözött területek növelése és a már
meglévő öntözött termőföldek megtartása. Ezért az öntözési közösség
területét képező termőföld más célú hasznosítása tilos lesz. Ez alól
kivételt képeznek a mezőgazdasági művelést elősegítő, illetve az
öntözéses gazdálkodáshoz szükséges beruházások.
A miniszter
kitért arra is, hogy a jogszabálycsomag a mindennapi gyakorlatra
reflektáló változtatásokat és egyszerűsítéseket is tartalmaz. Így
például a vetőmag előállítók és a horgászok adminisztrációs terhei is
csökkenhetnek. Emellett megerősítik az Agrárkár-enyhítési alapot is.
Erre azért van szükség, mert az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a
kárenyhítő juttatások iránti igény jelentősen megemelkedett. Ennek
értelmében a termelői hozzájárulás és az ezzel egyenértékű nemzeti
kiegészítő forrás megemelése mellett a jövőben uniós forrásokat is
bevonhatnak az alap feltöltésébe - sorolta a tárcavezető.
Kiállítások, ismeretterjesztő előadások, darunéző és lovaskocsis természetismereti túrák, fotós terepverseny, madárgyűrűzés, kisvonatozás a "halvasúton", valamint számos gyermekprogram várja azokat, akik szombaton ellátogatnak a XII. Fehértavi Darvadozásra Sándorfalvára - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Az ősz egyik
leglátványosabb természeti látványossága a darvak (Grus grus) ezreinek
vonulása a Dél-Alföldön. A kelet-európai állomány egyik kiemelt
gyülekezési helye a szegedi Fehér-tó és környéke. Az itt megpihenő
darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az
éjszakákat pedig a halastavakon töltik.
A darvak nagy része a
tartós hideg időszak beálltakor elhagyja a Kárpát-medencét és Európa
déli részén vagy Észak-Afrikában töltik a telet. Az utóbbi években
azonban egyre több példa van arra is, hogy nagyobb csoportjaik itt
telelnek át, például a Büdös-széken a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben.
Az
amatőr és profi fotósokat várják a péntek délután kezdődő Diós Kristóf
Emlékversenyre. A 24 órás fotós terepverseny indulóinak feladata
meghatározott időpontokban és helyszíneken a tó őszi hangulatát,
természeti értékeit, valamint az alföldi táj turisztikai vonzerejét
megjelenítő felvételek készítése, melyeket a zsűri szombat este
nyilvános vetítésen értékel.
Szombat reggeltől madárgyűrűzést
rendeznek a Fehér-tó mellett álló Szalakóta Látogatóközpontnál, ahol a
szikes tavaknál jellemző fajok mellett akár a vonulási időszakban a
környéken ritkábban felbukkanó madarakkal is megismerkedhetnek az
érdeklődők.
A programok központi helyszíne a sándorfalvi piactér,
valamint a Pallavicini kastély és kertje lesz, innen indulnak délelőtt
és kora délután óránként a lovaskocsis túrák is. Szabadtéri
természetismereti játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal, koncerttel,
állatokat bemutató humoros előadással várják a gyerekeket. A kastélyban
kiállítást rendeznek Kaholek Orsolya akvarelljeiből és grafikáiból,
amely megnyitóját a szegedi Fehér-tó történetéről és madárvilágáról
szóló előadás követi, a piaccsarnokban a darvakról tudhatnak meg számos
érdekességet a vendégek, és feltűnik majd Samu is, a Kiskunsági Nemzeti
Park méreg- és tetemkereső kutyája.
Az érdeklődők megfigyelhetik
a tavaknál napközben előforduló madarakat is. A területen gazdálkodó
Szegedfish Kft. keskeny nyomtávú szerelvényének utasai a halastavak
között a Fehértói Halászcsárda mögötti kiinduló állomásról a tórendszer
közepén álló kutatóházig utazhatnak.
A nap legizgalmasabb
programjainak azonban azok a kora délutántól szakvezetővel induló túrák
ígérkeznek, melyeken a látogatók kis csoportokban figyelhetik meg a
darubehúzást, azt a folyamatot, amikor a darvak visszatérnek
éjszakázóhelyükre.
A 190-200 centiméteres szárnyfesztávú darvak
tollának alapszíne palaszürke, a fej és a nyak oldalán lévő fehér sáv
pedig élesen elüt fekete arcuktól és fejüktől. A daru rendkívül éber,
veszélyt sejtve hosszú nyakát magasra nyújtja. Költőterületén - Eurázsia
erdős, sztyeppés tájain - füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha
halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor
kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron
inkább rovarokat fogyaszt. Vonuló csapatai V-alakban vagy egyenes
vonalban szállnak, ellentétben a szintén kinyújtott nyakkal, de
rendezetlen csoportokban röpülő gólyákkal.
Magyarországon a 19.
század végén még költött, jelenleg tavaszi és őszi átvonuló. 2015 nyárán
azonban - száz év után először - a Marcal, majd 2021-ben a Rába
völgyében sikerült megfigyelni egy-egy költőpárt, melyek feltehetően
évről évre költenek.(F:MTI)
Új pályázati kiírás jelent meg a Magyar falu programban, tízmilliárd forint keretösszeggel - jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.
Gyopáros
Alpár emlékeztetett arra, hogy 2019 óta hirdetnek meg pályázatokat a
programban, amely nagyon eredményes; már több mint 33 ezer nyertes
pályázat volt, ezek összértéke meghaladta a háromszázmilliárd forintot.
A
program alapvető célja a népesség elvándorlásának megállítása volt -
idézte fel a kormánybiztos, hozzáfűzve, ma egyedül a falvak azok a
településtípusok, ahol folyamatosan növekszik a népességszám. A
fővárosból ma már menekülnek az emberek - jegyezte meg Gyopáros Alpár.
Közölte,
hogy idén már negyedik alkalommal hirdetnek pályázatot, eddig a
kisboltok működését támogatták nyolcmilliárdos keretösszegben, majd
utcák, járdák felújításához kínáltak támogatást ötmilliárd forint
összértékben, azután falusi civil szervezetek pályázhattak összesen
hárommilliárd forintra.
Ez a mostani komplex pályázati felhívás,
minden olyan célterületet érint, amely az elmúlt években népszerű volt -
folytatta a kormánybiztos. Tájékoztatása szerint egyetlen kiírásban hét
támogatási cél, kategória van; egy pályázó egyet választhat közülük.
Az
első kategória óvodaépületek felújítása, korszerűsítése,
férőhelybővítése, erre legfeljebb ötvenmillió forint igényelhető.
Gyopáros Alpár arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy az igény az óvodák
bővítésére, hiszen akik az első csok (családi otthonteremtési
kedvezmény)-felhívások meghirdetése után születtek, már régen óvodáskorú
gyermekek.
A második cél az "egyéb önkormányzati ingatlanok"
fejlesztése, itt szintén ötvenmillió forintra lehet pályázni; a
következő a temetők infrastrukturális fejlesztése, hatmillió forint a
maximum támogatás; a negyedik kategóriában, az eszközbeszerzésnél
ugyancsak hatmillió forint igényelhető - részletezte a kormánybiztos.
Játszótérfejlesztésre
is hatmilliós támogatás kérhető, kommunális eszközök beszerzésére pedig
legfeljebb tizenötmillió forint - tudatta Gyopáros Alpár, hozzátéve,
utóbbira megnőtt az igény, hiszen a közfoglalkoztatottak többsége már
elhelyezkedett, így az önkormányzatok igyekeznek motorizálni a
feladatokat.
A hetedik kategóriánál, a tanya- és falubuszok
beszerzésénél a maximális támogatási összeg 18 millió forint - mondta a
kormánybiztos.
Kitért arra, hogy ezúttal is lesz felkészülési
idő: a pályázatokat csak egy hónap múlva, december 13-tól január 13-ig
lehet benyújtani.
Apróbb módosítások történtek az útmutatóban -
közölte Gyopáros Alpár, arra kérve a pályázókat, ezeket vegyék
figyelembe. Minden információ megtalálható a szokásos felületeken: a
kormany.hu, a magyarfaluprogram.hu oldalakon és a Bethlen Gábor
Alapkezelő Zrt. honlapján (bgazrt.hu) - jelezte a kormánybiztos.(F:MTI)
Újabb segítséget és könnyítéseket kapnak a kistermelők, kihasználva az uniós lehetőségeket, kiemelten támogatják őket - mondta Nagy István agrárminiszter a Facebook-oldalán vasárnap közzétett videójában
Hozzátette:
minisztériumi rendeletben könnyítik a kis mennyiségű, helyi
élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeit. A
rendeletnek köszönhetően így már nemcsak természetes személy végezhet
kistermelői élelmiszer-előállítást, hanem az őstermelők családi
gazdaságai és a szociális farmok is.
A miniszter tájékoztatása
szerint emellett egyszerűsítik az elejtett vad kezelésének és
értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeit is. Az új szabályozás
lehetővé teszi ugyanis a hentesüzletek számára a friss vadhús átvételét,
és az abból történő húskészítmény előállítását is.
A miniszter
kiemelte: az a céljuk, hogy a vásárlókhoz minél több friss és
biztonságos élelmiszer juthasson el közvetlenül a termelőktől. A rövid
ellátási lánc jelenti ugyanis a felelős és környezettudatos vásárlás
alapját. Ez teszi lehetővé a termékek gyors és hatékony szállítását is a
termelőtől a fogyasztóig - mondta Nagy István.
A folyamat egyik
színtere a helyi termelői piac, amely reneszánszát éli az elmúlt
időszakban. Ezért fordít az agrártárca kiemelt figyelmet a hazai
kistermelők támogatására és az értékesítési lehetőségük kibővítésére -
közölte a tárcavezető. Hozzátette: országosan már 321 termelői piac
működik, és több mint 23 ezren foglalkoznak őstermelői tevékenységgel.
"Célunk,
hogy a termőföldtől az asztalig magyar kézben tartsuk a termelést és
növeljük a magyar hozzáadott értéket" - jelentette ki Nagy István.(F:MTI)
https://humusz.hu/hirek/kukaba-gyurt-oszi-lombok-bezsakolt-elovilag/31103
A magán erdőgazdálkodás kulcsszerepet játszik az erdők kezelésében, az ország faanyaggal történő ellátásának stratégiai munkájában, a vidék népességmegtartó erejének növelésében - mondta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók pénteki rendezvényén, Veszprémben az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.
Zambó
Péter szerint az Agrárminisztérium részéről az ágazathoz való felelős
hozzáállást legjobban a Közös Agrárpolitika támogatási keretei mutatják.
Az agrártárca a támogatási rendszer kialakításának folyamatában is
kiemelt figyelemmel kezelte a magán erdőgazdálkodók szakmai
szervezeteinek véleményét, ötleteit és észrevételeit és építette be a
KAP Stratégiába - írta közleményében a tárca.
A közlemény
szerint az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár közös
eredménynek nevezte, hogy a jelenlegi költségvetési ciklusban mintegy
310 milliárd forintnyi forrás áll az ágazat rendelkezésére, a támogatási
összegnek pedig a döntő többsége a magán szektorban hasznosul.
A
tájékoztatásuk szerint Zambó Péter ismertette: az ágazat korábbi
teljesítőképességét is elismeri, hogy a közelmúltban meghatározott
menetrend alapján az erdészeti szektor az elsők között, már 2024
februárjában számíthat a kiírások megjelenésére. Új területeken nyílik
lehetőség az erdőgazdálkodás támogatására, mint például a képzési,
tanácsadási rendszerek kialakítására szolgáló fejezetek vagy éppen a
fiatal erdőgazdálkodók vállalkozásindítását segítő kiírások. Ez a
forrásnövekedés az államtitkár szerint ösztönzőleg hat a magán
erdőgazdálkodás teljes vertikumára.
Mintegy ötszázezer magyar
ember birtokolja az ország erdőterületének közel felét. Cél, hogy az
erdő ne tulajdonosi tehertétel, hanem vonzó gazdálkodási alternatíva
legyen a magyar agráriumon belül. Ezt szolgálják a születő jogszabályok
és a magánerdőket előnyben részesítő támogatási rendszer - fűzte hozzá
az államtitkár.
Kitért arra is, hogy megfelelő ösztönzést
kívánnak adni azok számára is, akik zöld befektetésként tekintenek
erdeikre. Akik nemcsak a faanyag hasznosítására, hanem az erdők
környezeti értékének növelésére alapoznak. Ezért a Közös Agrárpolitika
erdészeti támogatásainak jelentős részét zöld célkitűzésként fogalmazták
meg. Felhasználásukkal növelhető az erdők alkalmazkodóképessége,
erősíthetők a klímaváltozást csökkentő hatásaik, tudatosan
fejleszthetőek az erdei ökoszisztéma nem anyagi jellegű szolgáltatásai -
áll az AM közleményében.(F:MTI)
A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult
Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Veszélyeztetett (Endangered) kategóriába sorolja, rövidítése EN. A Vörös Lista 2010-es változata szerint 2754 állat-, 2464 növény-, 1 gomba- és 1 barnamoszatfaj veszélyeztetett, ez összesen 5220 faj.
Elkészült a menetrend, a jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdálkodók rendelkezésére - jelentette be az agrárminiszter a Facebook-oldalán szerdán. https://kormany.hu/dokumentumtar/kap-strategiai-terv-videkfejlesztesi-palyazati-menetrend
(1606. nov.1. - 1660. jún.2.)
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2018–2022. kárenyhítési években megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.
A korábbiaknál is nagyobb körültekintést igényel a jövő évi vetéstervek elkészítése, miután 2024-től életbe lépnek az új Közös Agrárpolitika vetésváltásra és a biológiai sokféleség megőrzésére, köztük az ugaroltatásra vonatkozó szabályai - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken az MTI-vel.Idén a tagállamok kérésére az Európai Bizottság (EB) a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt átmeneti mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó, kötelezően betartandó vetésváltási és parlag-kialakítási szabályok alól, annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben használhassák termelésre.
Magyarország - több
más uniós tagállammal együtt - kérte Brüsszeltől, hogy 2024-re is
terjessze ki ezt a mentességet, az EB azonban egyértelművé tette, hogy
jövőre már az új KAP szabályai szerint kell gazdálkodniuk a termelőknek.
Azért, hogy a termelők könnyebben eligazodjanak az új
támogatási szabályok között, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban
számos kiadványt készített. Ezek egyike a feltételesség
szabályrendszerének részleteit ismerteti, így az őszi és a jövő évi
vetésszerkezetek tervezésénél komoly segítséget jelenthet a termelőknek
ez a kiadvány, amely a kamara honlapján, a nak.hu oldalon elérhető -
írták.
Az új szabályrendszer egyik legfontosabb kritériuma a
vetésváltásra vonatkozik: két egymást követő évben nem vethető azonos
növénykultúra az adott parcellán, de ha a két főnövény között
másodvetést alkalmaznak, a vetésváltás teljesül. A másodvetést az adott
évi főnövény betakarítását követő 30 napon belül - legkésőbb október
31-ig - el kell vetni, és a vetést követően 15 napon belül bejelenteni. A
másodvetésnek mindkét főnövénytől különböző növénycsaládhoz kell
tartoznia, így például őszi búza és tavaszi búza nem megfelelő a
vetésváltás szabályai szempontjából - hívták fel a figyelmet.
A
másik lényeges előíráscsoport meghatározza a nem termő területek és
tájképi elemek minimális arányát a szántóterületeken. Ezen felül
tartalmazza még a védett tájképi elemek megőrzését, illetve költési és
fiókanevelési időszakban megtiltja a sövények és fák kivágását is.
Védett tájképi elem például a magányosan álló fa, fa- és bokorcsoport, a
gémeskút, a terasz és a kis kiterjedésű tó. A nem termelő tájképi
elemek közé sorolható - a védett tájképi elemek mellett - egyebek
mellett a fás, cserjés sáv és a kis vizes élőhely.
Az előírás
szerint a parlagon hagyott terület legrövidebb pihentetési időtartama
január 1-jétől augusztus 31-ig tart, ez idő alatt gondoskodni kell a
talaj növényborítottságáról vagy a tarlómaradványok általi takarásáról -
olvasható a NAK közleményében.(F:MTI)
Az öregedés többtényezős és többdimenziós életfolyamat, amelynek kialakításában és kimenetelében érvényesül a biológiai, pszichológiai és szociológiai meghatározottság. Megismerése és értelmezése rendszerszemléletet igényel, azzal a megközelítési móddal, hogy ezen belül egyéni, korcsoportos és nemi különbségek figyelembe vétele szükséges. Az öregedés imázsa kultúrafüggő, nehezen befolyásolható, de a következetes tudományos felvilágosítás és a nevelés pozitív hatása érvényesülhet. A biológiailag, genetikailag megalapozott, egyéni életprogram személyes pszichoszociális meghatározottsággal "fejlődik" az emberi fajra jellemző végső öregségi élethatárig. Ez a pszichoszociális meghatározottság kultúra-, társadalom- és személyiségfüggő rendszerben valósul meg.
Elkészült a menetrend, a jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdálkodók rendelkezésére - jelentette be az agrárminiszter a Facebook-oldalán szerdán.
Nagy István
videónyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy "a tavalyi aszály, a
háborús infláció, az elhibázott brüsszeli szankciók és a vámmentes ukrán
termények okozta piaci kihívások rendkívüli körülményeket teremtettek a
mezőgazdaságban". Ebben a helyzetben arra kell törekedni, hogy a 600
milliárd forintos uniós vidékfejlesztési támogatást, amelyet a magyar
kormány további 2300 milliárd forinttal egészít ki, a mezőgazdaság és a
vidékfejlesztés hatékony támogatására fordítsák - tette hozzá.
Úgy
vélekedett: ez a forrás elegendő a hozzáadott érték növeléséhez, a
magyar élelmiszertermelés fenntarthatóságának erősítéséhez, a hazai
gazdaság- és vidékfejlesztési célok megvalósításához, valamint az uniós
zöld elvárások egyidejű teljesítéséhez is.
A menetrendet
ismertetve elmondta: 2024 februárjától indulhatnak az erdőgazdálkodáshoz
kapcsolódó felhívások, márciusban jelenhet meg a mezőgazdasági és
élelmiszeripari beruházások támogatásának első pályázati csomagja. Ez
magában foglalja az élelmiszeripar, a takarmányipar, a kertészet és az
állattartás beruházásait segítő felhívásokat.
Ugyancsak tavasz
elején tervezik elindítani az ökológiai szempontból fontos
földhasználatváltást segítő támogatásokat, nyárra készülhet el a
generációváltást segítő felhívás, míg őszre várható a vidékfejlesztési
pályázati konstrukciók előkészítése - sorolta.
Továbbá, a jövő év
végére újabb beruházási, pályázati csomag meghirdetését időzítik, amely
a precíziós gazdálkodást vagy éppen a terménytisztítás-szárítás
technológiai megújulását segíti - fűzte hozzá.
A meghirdetett
pályázatok - folytatta - lehetőséget biztosítanak a kis-, közepes- és
nagygazdaságoknak egyaránt, hogy az elmúlt két év gazdaság-piaci
változásaira reagálva a termelésüket hatékonyabbá tegyék, vagy akár több
lábra helyezzék a tevékenységüket.
A támogatásokkal 11 olyan
szakmai programot valósítanak majd meg, amelyek a gazdaságfejlesztést, a
zöld jövő feltételeinek megteremtését és a megújuló vidéket segítik.
2027-ig a gazdaságfejlesztésre ezek révén 1500 milliárd forintot, a zöld
jövő feltételeinek megteremtésére ezer milliárd forintot költhetnek -
ismertette.
"A tervek és célok megvalósításának az időszaka ez,
éljenek bátran a pályázati lehetőségekkel és léptessük át közösen a
magyar agráriumot a 21. századba!" - szólította fel végül a
gazdálkodókat videónyilatkozatában az agrárminiszter.(F:MTI) https://kormany.hu/dokumentumtar/kap-strategiai-terv-videkfejlesztesi-palyazati-menetrend