A Mezőgazdasági Könyvtár február 25-i és 27-i programjai

Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár február utolsó hetében tartott programjain.

Az év élőlénye sorozatunkban
2025. február 25-én 17 órától

Az év madara: a böjti réce
Előadó: Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök

A böjti réce a récefélék családjába tartozó, viszonylag kis termetű vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelő, tavasszal a böjti szelekkel érkezik.
Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken.
Hazánkban egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát,
így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját,
melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a böjti réce nyerte.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest, Attila út 93.), Tessedik-terem

Február 27-én 17 órától Könyvtári könyvműhely
Művészi könyvkötések - művészkönyvek - művészkönyv alkotók
Vendég: Molnár Imre, Ferenczy Noémi-díjas bőrműves iparművész

„Molnár Imre egy személyben mesterember és művész. Elsődlegesnek tartotta – ahogy ő mondja – a bőrmíves mesterség csínját-bínját elsajátítani, majd e tapasztalati tudás birtokában, a kézművesség felől közelített a művészpályához, és érkezett el annak csúcsaira.” (Horváth Hilda: Molnár Imre művészete)

Molnár Imre természetes állati bőr alapanyagból készíti iparművészeti tárgyait, amelyekre jellemző a színvonalas művészi igényesség, a fantázia, a precizitás. Díszítményeire az összhang, a kifinomult letisztultság. Jártas a bőrrel kapcsolatos szinte minden mesterségben. Az alkalmon egyedi és különleges bőrkötésű könyveit hozza el, mutatja be a könyvszerető érdeklődőknek.

• Házigazda: Vincze Petronella
• Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Budapest I. ker., Attila út 93.

A rendezvényen a Magyar Könyvtárosok Egyesület tagjainak és a Mezőgazdasági Könyvtár olvasóinak olvasójegy felmutatásával ingyenesen vagy könyvtári napijegy (800 Ft) váltásával lehet részt venni.

A könyvműhely további időpontjai:
március 27.
április 24.
május 29.

Méhecskehotelek

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a “méhecskehoteleket” vagy más néven “darázsgarázsokat“, amelyekkel már kora tavasztól hatékonyan lehet segíteni a magányosan élő méhek és darazsak szaporodását – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

Magyar Madártani Egyesület

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület (MME). Fél évszázad alatt a kétszáz alapítóból tízezer tagot és negyvenezer támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált - közölte az MME szombaton az MTI-vel.

    Mint írták, az alapításra emlékezve az MME az ötven év madártani és természetvédelmi munkásságát áttekintő ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában. Az eseményt a BirdLife International főigazgatója nyitotta meg, Martin Harper hangsúlyozta az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben.
    A közlemény felidézte, hogy 1974 januárjában az alapító kétszáz lelkes madárvédő a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában hozta létre a Magyar Madártani Egyesületet.
    "A vezetők nemzetközi mintára széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították az egyesületet. A társadalmi nyitást követte a tevékenységek bővítése más fajcsoportokkal és általános természetvédelmi kérdésekkel, 1990-ben a szervezet nevét is kiegészítették Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre" - áll a kommünikében.
    Az MME 1993-ban alapítóként vett részt a BirdLife International létrehozásában, és azóta is a nemzetközi szervezet meghatározó tagja. A tagok harminc területi szervezetbe tömörülnek, önkéntes csoportok hálózatával az egész országot lefedve. Az egyes szakterületekre az évtizedek során nyolc szakosztály jött létre, és az MME ifjúsági tagozata legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti.
    Az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósítottak meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek, több tízmillió adatrekordot tárolnak, az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett az interneten is elérhetőek mindenki számára.
    "Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel" - szerepel a közleményben.
    A kerecsensólyom, amelyet a jubileumi év madarává választották, jól szemlélteti az egyesület történetét. A hetvenes évek közepére a faj a kipusztulás szélére sodródott, ezért az egyesület önkéntesei és vezetői komoly erőfeszítést tettek megmentése érdekében. Ezeknek köszönhetően az állomány mára elérte a 180-200 párt, és a kerecsensólyom teljes eurázsiai elterjedési területén a magyarországi a legbiztosabb állománya. A kommüniké a ragadozókon kívül kiemelte továbbá a túzokot, fehér gólyát, fekete gólyát, szalakótát, gyurgyalagot, gyöngybaglyot mint zászlóshajó fajokat célzó védelmi programokat.
    Az MME tevékenységi köre idővel a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők bevonásával bővült; a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységet indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is. A rákosi vipera megmentésére indított program részeként létrehozták a rákosivipera-védelmi központot, ahol a faj megmentése érdekében mesterséges szaporító program is működik.
    Mint írták, az MME-nek a táborok, környezeti nevelési, madarász suli és ovi, madárbarát kert programok segítségével évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékekkel és aktív cselekvésre buzdítani őket.(F:MTI)

Madáretetés...

 Kezdődik a 134. országos énekesmadár-etetési szezon, amely az első fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, márciusig tart - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Magyarországon 1890-től számítható a lakosság madáretetési mozgalmának indulása. Az MME arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarakat a közvélekedéssel ellentétben nem azért etetjük, hogy életben maradjanak, erre emberi segítség nélkül képesek. A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál. Ugyanakkor az MME felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja.
    Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak. Az énekesmadaraknak téli eleségként adható napraforgó, alma (gallycsonkokra szúrva, földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal) és állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó). Ezek valamelyike már önmagában is elegendő lehet, valamint ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban naponkénti vízcsere. Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet - hangsúlyozzák a közleményben.
    Mint írják, az énekesmadarak téli etetésével szemben a vízimadarak etetése tömegesen sodorhatja veszélybe, betegítheti meg és ítélheti pusztulásra az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.
    A közleményben kiemelik, hogy a harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél hazai tapasztalatai, a tömeges madárelhullások, rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról.
    A vízimadarak életmódja alapvetően tér el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért számukra az etetés életveszélyes kockázatot jelent, mert kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés az emberre is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán jelent kockázatot. Az etetés folyamatos kenyér diétája megbetegítheti a madarakat, ezek egyik formája, az "angyalszárny-betegség" teljes röpképtelenséget is okozhat a fiatal madaraknál - írják a közleményben.
    A témáról bővebb információk a http://www.mme.hu/a-vizimadarakat-soha-ne-etessuk oldalon érhetők el.(F:MTI)

Tatai Vadlúd Sokadalom

Szombaton tartják a 23. Tatai Vadlúd Sokadalom elnevezésű madárfesztivált, amelyen a sok ezer lúd, réce, sirály és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok várják az érdeklődőket  - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t kedden.

    Mint felidézik, a tatai Öreg-tavon telelő vadludak akár 5000-6000 kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek Magyarországra, az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, majd márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelő területeikre.
    Az MME közleményében kiemeli, hogy a Tatai Vadlúd Sokadalom önkéntes szervezők munkájának köszönhetően valósul meg.
    Hozzáteszik, hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó tatai Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz. Az elmúlt hetekben a Tata-környéki vizes élőhelyek alkotta Ramsari területen már mintegy 42 ezer, ezen belül a tatai Öreg-tavon maximum 39 ezer vadlúd tartózkodott, napközben pedig több ezer réce, sztyeppi és dankasirály is látható a tavon. Csúcsidőszakban, november végén és december elején a tavon éjszakázó vadlibák száma akár a 65 ezret is elérheti - áll a közleményben.
    Az érdeklődőket a sok ezer lúd, réce, sirály és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok, előadások, kézműves foglalkozások várják, amelyekről bővebb információ a https://vadludsokadalom.hu/aktualis-program/ internetes oldalon található.
    Az MME közleményében kiemeli, hogy akik személyesen nem tudnak részt venni a programon, azok a tatai Öreg-tó medrében működő vadludas webkamera közvetítésén keresztül online, akár otthonról is figyelemmel követhetik a vadludakat.
    A rendezvény idei díszvendége az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park, a 30 éves Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és az Ócsai Tájház, a program szervezői a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület - áll a közleményben.(F:MTI)

Madármegfigyelő Napok

A hétvégén rendezik meg a 31. Európai Madármegfigyelő Napokat (EMN): a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 17 vármegyében és Budapesten 51 helyszínen várja az érdeklődőket.

    Az MME MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a programot a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács, a BirdLife International indította 1993-ban. Az eseményhez közép-ázsiai partnerek is csatlakoztak, így a hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény immáron két kontinens őszi madárvonulásáról gyűjt adatokat a lakosság segítségével. A program magyarországi koordinátora az MME.
    Mint írták, az évenkénti összesített eredmények alapján tavaly 32 ország 753 helyszínén több mint 4,6 millió madarat figyelt meg a 19 148 résztvevő. Az EMN játékos verseny is az országok között, ahol a helyszínek, a résztvevők és a megfigyelt madarak száma alapján dőlnek el a virtuális dobogós helyek. Magyarország általában előkelő helyen, az első ötben szokott szerepelni, tavaly két kategóriában is első helyen végzett.  
    A közlemény szerint az összesített magyar eredmény gyarapításához nemcsak a szervezett helyszíneken lehet hozzájárulni, bárki megszámolhatja a kert, az utca, a közeli park madarait.    
    A résztvevők számára az a kérés, hogy jegyezzék fel a megfigyelés helyszínéül szolgáló települést és megyét, a résztvevők számát, a megfigyelt madarak összlétszámát, a három leggyakoribb madár nevét és példányszámát, esetleg a ritka vagy érdekes madarak felbukkanását. Ezeket az adatokat kell elküldeni a program honlapjáról letölthető, okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlapon vasárnap 16 óráig.
    A beküldött részvételi és megfigyelési adatokat az MME munkatársai vasárnap összesítik, majd továbbítják a nemzetközi koordinációs központba. Az összesített eredményről várhatóan október 2-án ad hírt az egyesület.
    A hétvégi eseményről az egyesület honlapján lehet tájékozódni, és itt érhető el az elektronikusan kitöltendő és beküldendő elektronikus jelentőlap is.(F:MTI)

Fülemülék éjszakája...

Ismét útjára indul a Fülemülék éjszakája országos rendezvénysorozat; április második felétől május végéig országszerte számos helyszínen várják a madarászok az érdeklődőket, hogy egy késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét - hívta fel a figyelmet az MTI-hez eljuttatott közleményében szerdán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). 

 A fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva több mint egy évtizede hirdeti meg az egyesület a programsorozatot, a rendezvényhelyszíneken nemcsak hallani, de gyakran kézben is lehet látni a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik - írták. Hozzátették: az idei programhelyszínek folyamatosan frissülő listája az MME honlapjának kezdőoldalán, a kiemelt hírek között található, a www.mme.hu/fulemulek-ejszakaja-2023 oldalon.
    A lista jelenlegi információi szerint az első rendezvény április 27-én a Baranya vármegyei Nagynyárádon lesz, de több programhelyszín található Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyében is, Budapesten pedig a Népligetben, május 5-én találkozhatnak a fülemülék iránt érdeklődők.
    Hazánkban a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb énekhangú madara, a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses farkú fülemüle, amely nemcsak kilométernyi távolságra hallatszó hangja és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek - olvasható a közleményben.
    A fülemülék a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein töltik, az első madarak április első felében, a többség április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek - fejtette ki az egyesület.
    Kitértek arra is, hogy a fülemüle hangja a művészeket is megihlette, például Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, Oscar Wilde A csalogány és a rózsa című novellájának csalogány főhőse dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár.
    A rádió hőskorában, Angliában, a BBC közvetített egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel 1924 májusában. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték - idézte fel az MME.
    Az egyesület honlapján részletezi azt is, hogyan zajlik a program. Az érdeklődők késő délután gyülekeznek a helyszínen, a 15-20 fős csoportok folyamatosan indulnak a madarász vezetőkkel. Ott, ahol madárgyűrűzés is zajlik, óránkénti hálóellenőrzések, majd a madarak jelölése és kézben fotózási lehetőség színesíti a programot.
    Bár a rendezvény fő attrakcióját a fülemülék jelentik, a májusi estéken több más madárfaj - rigók, vörösbegy, poszáták - képviselői is énekelnek, majd amikor az esti szürkülettel a többi madár elhallgat, rázendítenek a fülemülék. A program a sötétség beálltával zárul, mert ilyenkor a fülemülék néhány órára elhallgatnak, rövid pihenőt tartanak, hogy aztán éjféltől hajnalig folytathassák szerenádjukat - részletezi az MME.(F:MTI)

Madarak és Fák Napja

A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.

    Mint írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza.    
    Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány soros emailban tájékoztassa - helyszín, időpont, cselekmény leírásával - az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.
    Mint írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban.
    Mivel a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is - hívja fel a figyelmet az MME közleményében.
    További részletek az egyesület honlapján érhetők el.(F:MTI)

Madárbejelentő kampány

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Tavaszi természetles címmel újabb adatgyűjtő akciót hirdet, és a cél az, hogy mindenki bekapcsolódhasson a környezetünkben élő nem emberi élőlények megfigyelésébe, hasznos információkkal ellátva az ezen élőlények védelmén ügyködő embereket. Minden további részlet az MME oldalán érhető el.

Madarak védelme

A költési időszak közeledtével a tükröződő felületek eltakarását, a parkoló autókon a visszapillantó tükrök behajtását javasolja egyebek mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a saját tükörképüket támadó madarak problémája miatt.

    Az MME hétfői közleménye szerint évről évre érkeznek tavaszi bejelentések olyan madarakról, amelyek épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet.
    Mint írják, a jelenség megelőzése, kezelése egyszerű. Ennek módja a tükröződő felületek eltakarása, a külső visszapillantó tükrök behajtása, a tükröződés csökkentése függönnyel, de kihelyezhető a madarakat riasztó rémzsinór is.
    A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörképszennyező" hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetőségük evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre.
    A probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, sokórás mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az "ellenség" nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja.(F:MTI)

Madarak védelme

A madarak védelmét szolgáló és természetvédelmi szempontból is érzékeny feladatok elvégzését sürgetik a tél végén a természetvédők, akik kiemelik, hogy az év első három hónapja a legalkalmasabb arra, hogy ezeket a munkákat a lakosság, az önkormányzatok, valamint az illetékes állami szervek elvégezzék.

    A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre.  
    A tapasztalatok alapján a három leggyakoribb tevékenység, a fecskefészkek eltávolításának engedélyeztetése, végrehajtása, a gólyafészkek biztonságossá tétele, valamint bizonyos növények kivágása a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természet- és állatvédelmi problémát okoz.
    Épületfelújításokkor a tulajdonosok és a kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák engedélyeztetéskötelesek - az engedélyt a természetvédelmi hatóság jogosult kiadni -, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisülteket.
    A természetvédelmi oltalom alatt álló sérült vagy áramütésveszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tételéhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt, ezért ezek felderítése is az éve első felében aktuális.
    Mindezeken túl bizonyos fák és bokrok kivágása sok esetben indokolt és szükséges. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnövő fás szárú vegetáció eltávolítása, visszavágása, különösen tömeges nagyságrendben, jól tervezhető és ütemezhető az őszi-téli időszakra. Ezért érdemes és szükséges a természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző munkákat a madarak költési időszaka előtt elvégezni.(F:MTI)

Téli madárles

A Téli madárlesen bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. Az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy mobiltelefon, vagy jegyzetfüzet. A programok bár egyszerűek, mégis értékes adatokkal segíthetik az MME egyesület munkáját. Az akcióhoz csatlakozásról az MME weboldalán részletesen olvashatnak az érdeklődők.

Kiváló magyar méz

A XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon szombaton hirdették ki a fajtamézek versenyének eredményét és az idei év legjobb magyar mézét.

    2022-ben az Év kiváló magyar méze a csővári Dian Richárd akácméze lett.
    A zsűri értékelése szerint a legjobb akácmézet Hegedűs Gábor készítette Hódmezővásárhelyen, a legjobb repcemézet a dunaújvárosi Gál Balázs Sándor, a legjobb vegyesmézet pedig Dian Gergő Csőváron.
    Fajtaméz kategóriában Hanzel Róbert hárs méze nyert Kaposmérőről, az egyéb fajtaméz kategóriában a pécsváradi Tojzán Zoltán facélia méze diadalmaskodott.
    A napraforgóméz kategória első helyezettje Jó István lett, aki Nagytarcsán méhészkedik. A különleges méz kategória első helyezettje a gyulai Alb György mogyorós-csokoládés méze lett - tájékoztatta az MTI-t Árgyelán János versenyigazgató, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés megyei szaktanácsadója.
    A felhívásra rekordszámú, 448 mintát küldtek be idén, azokat ötfős szakmai zsűri bírálta. Az értékelési szempontok között szerepelt a tisztaság, a víztartalom, a jellemző szín, a méz fajta szerinti illat jellege, az íz tisztasága, a csomagolás, valamint a harmónia, az összbenyomás.
    Csaknem hatvan minta került a második körbe, azokat az Eurofins Food Analytica Kft. először analitikai szempontból elemezte, majd a víztartalmat, a fruktóz-glükóz arányt nézték, valamint a méz pollenösszetételét is megállapították. Így alakult ki a végső sorrend.
    A győztesek jogosultak arra, hogy jövőre a mézüket egy matricával lássák el, amely igazolja a versenyen elért fokozatot a vásárlók felé.
    Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke - aki maga is a bíráló bizottság tagja volt - elmondta, a gyulai mézverseny az egyetlen országos szintű megmérettetés, amely jelentős a méhészek szempontjából.(F:MTI)

Madárfajok pusztulása...

A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony, továbbá minden nyolcadik fajt kipusztulás fenyeget A világ madarainak helyzete 2022 (State of the World's Birds 2022) jelentés adatai szerint - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerdán az MTI-vel.

A Madártani Szervezetek Világszövetsége, a BirdLife International - melyben hazánkat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) képviseli - négyévente teszi közzé globális jelentését. Ez összefoglalja, hogy a madárpopulációk vizsgálatai alapján milyen következtetéseket vonhatunk le a természet állapotáról, a ránehezedő nyomásról, a meglévő és a még szükséges megoldásokról - olvasható a közleményben.
    Mint írják, jelenleg világszerte a madárfajok csaknem felének hanyatlik az állománya, mindössze 6 százaléké növekszik. Míg a madárpopulációk hosszú távú tendenciáira vonatkozó adatok Európában és Észak-Amerikában a legátfogóbbak, egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy világszerte csökkenés tapasztalható Japán erdei és vizes élőhelyein élő fajoktól kezdve a kenyai ragadozó madarakig.
    A jelentés kitér rá, hogy az agrárterületek növekedése és a hasznosítás növekvő intenzitása jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra nézve, ez a veszélyeztetett fajok 73 százalékát érinti. Szintén veszélyt jelent a madarakra az egyre jelentősebb gépesítettség, a műtrágya- és növényvédőszer-használat, a nem fenntartható fakitermelés és erdőgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás is.
    A jelentés a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezeléséhez szükséges megoldásokat is felvázolja, amelyek közül sokat már világszerte alkalmaznak. A természet szempontjából fontos élőhelyek védelme, a sérült ökoszisztémák helyreállítása, valamint a madarakat és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek kezelése mind kiemelkedően fontosak - írják.
    "A madarak azt mutatják, hogy egy kihalási válságot élünk át, az elmúlt 500 évben legalább 187 faj biztosan vagy feltehetően kipusztult. Tagadhatatlan, hogy a helyzet siralmas, azonban mi tudjuk, hogyan fordítható meg ez a folyamat. A kutatásaink bizonyítják, hogy 1993 óta további 21-32 madárfaj pusztult volna ki a megmentésükre irányuló természetvédelmi beavatkozások nélkül - idézi a közlemény Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető kutatóját.
    A természeti környezet kétségbeejtő állapota ellenére hatékony fellépéssel a fajok megmenthetők és a természet talpra tud állni. A BirdLife partnerszervezeteinek munkatársai 2013 óta 726 globálisan veszélyeztetett madárfaj védelmével foglalkoztak és több mint 450 Fontos Madárélőhelyet (IBA) javasoltak védettségre.
    Az Európai Uniós csatlakozáskor Magyarországon is létrehozott Natura 2000-hálózat részét képező, Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése az MME javaslatát követte, amely a BirdLife International IBA-kritériumai alapján született. Az MME a hazai állami természetvédelemmel karöltve olyan védelmi akciókat hajtott végre, melyek döntő mértékben járultak hozzá például a kerecsensólyom, a parlagi sas vagy a szalakóta eltűnésének megakadályozásában - olvasható a közleményben.
    Mint írják, az ilyen irányú aktivitás ellenére Magyarországon sem kedvező a madárfajok többségének a helyzete. Különösen veszélyeztetettek a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai (nagy goda, piroslábú cankó, nagy póling), de a klímaváltozás például a ma még stabil nádi sármányra is kedvezőtlen hatással lehet.
    Az összegzés szerint különösen veszélyeztetettek a hosszútávú vonuló fajok, amelyek a Szaharától délre töltik a telet, valamint a vizes élőhelyek, elsősorban az időszakosan sekély vízborítású gyepek, szikes tavak és mocsarak madarai. Az MME ezért is sürgeti a hazai mezőgazdaság és vízgazdálkodás átalakítását egy fenntartható, természetbarát megoldásokat alkalmazó tájhasználati módra. Ugyanakkor hazánkban is elmondható, hogy a célzott természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően fajok tucatjait sikerült megmenteni a kihalástól.
    Bővebb információk a témában a www.mme.hu weboldalon találhatók - áll a közleményben.(F:MTI)

Madármegfigyelő Napok

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Az MME MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye szerint a programot a BirdLife International indította 1993-ban. Az eseményhez közép-ázsiai partnerek is csatlakoztak, így a hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett rendezvény már két kontinens őszi madárvonulásáról gyűjt adatokat a lakosság segítségével. A program magyarországi koordinátora az MME.

    Azt írták, az évenkénti összesített eredmények alapján tavaly 35 ország 1865 helyszínén körülbelül 7,3 millió madarat figyelt meg a mintegy 28 ezer résztvevő. Az EMN játékos verseny is az országok között, ahol a helyszínek, a résztvevők és a megfigyelt madarak száma alapján dőlnek el a virtuális dobogós helyek. Magyarország általában előkelő helyen, az első ötben szokott szerepelni, tavaly két kategóriában is dobogós lett.  
    A tájékoztatás szerint az összesített magyar eredmény gyarapításához nemcsak szervezett helyszíneinken lehet hozzájárulni, bárki megszámolhatja a kert, az utca, a közeli park madarait.
    A közlemény szerint a résztvevők számára az a kérés, hogy jegyezzék fel a megfigyelés helyszínéül szolgáló települést és megyét, a résztvevők számát, a megfigyelt madarak összlétszámát, a három leggyakoribb madár nevét és példányszámát, esetleg a ritka vagy érdekes madarak felbukkanását. Ezeket az adatokat kell elküldeni a program honlapjáról letölthető, okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlapon vasárnapig.
    A beküldött részvételi és megfigyelési adatokat az MME munkatársai vasárnap összesítik, majd továbbítják a nemzetközi koordinációs központba. Az összesített eredményről várhatóan október 3-án ad hírt az egyesület.
    A hétvégi esemény helyszíneiről az egyesület honlapján lehet tájékozódni, és itt érhető el az elektronikusan kitöltendő és beküldendő digitális jelentőlap is - áll az összegzésben.(F:MTI)

Magyarország madáratlasza

Nyomtatott formában is megjelent, és a nagyközönség számára is hozzáférhető Magyarország első átfogó madáratlaszának második, javított és kiegészített kiadása - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-vel.

 Mint a közleményben felidézik, Magyarország madáratlasza közel tízéves előkészítés után jelent meg 2021. szeptember végén. A kötet a 2019 év végéig hazánkban természetes módon előforduló 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket foglalta össze.

    Az első kiadás csak elektronikus formában volt elérhető a nagyközönség számára. A madáratlasz sikere nyomán az MME elhatározta egy második, javított és kiegészített kiadás elkészítését. A közlemény szerint ebben a szerkesztők az időközben beérkezett adatok alapján pontosítottak egyes ponttérképeket és az időközben újonnan megfigyelt madárfajok bemutatásával is bővült a 800-oldalas kiadvány. A könyvben angol nyelvű összefoglalók és képaláírások találhatók.
    A kötet főként az MME által indított Madáratlasz Program (2014-2018) és a Mindennapi Madaraink Monitoringja (1999-2018) adatai alapján készült, de a ritkaságok valamennyi ismert megfigyelését feldolgozta. Újdonsága az a mintegy 1700 térkép és grafikon, amely a több száz felmérő által gyűjtött 30 millió adatrekord modern számítógépes feldolgozásával született.
    Mint írják, a nemzetközi szinten is kiemelkedő modellezéssel előállított térképek és grafikonok a 64 szerző által készített fajleírásokkal együtt a lehető legteljesebb képet adják a vadon élő hazai madárfajok helyzetéről.
    A Magyarország madáratlasza című könyv második kiadása az MME-nél vásárolható meg (https://mmebolt.hu/magyarorszag-madaratlasza). (F:MTI)

Fülemülék éjszakája...

Két év szünet után április végén indul és egy hónapon át tart majd a Fülemülék éjszakája elnevezésű rendezvénysorozat, amelyen az ország több pontján lehet majd hallgatni a fülemülék énekét, több helyszínen pedig madárgyűrűzést is tartanak az állatvédők.

    A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva több mint egy évtizede hirdeti meg a programsorozatot, amelyen május végéig többnyire lakott területeken vagy ezek határában várják a szakemberek a madarak iránt érdeklődőket, hogy rövid késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét. Több helyszínen gyűrűzést is tartanak, így néhány példányt kézbe is lehet majd venni - áll az egyesület csütörtöki közleményében.
    Magyarországon a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb hangú énekesmadara. Ez a verébméretű, barnás felsőtestű, vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek.
    A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség azonban április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek.
    A fülemüle hangja évezredek óta megihleti a művészeket. Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez a fülemüle énekéből nyert ihletet, Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, de Oscar Wilde, Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats műveiben is feltűnik a madár.
    A rádió hőskorában, Angliában, a BBC közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel 1924 májusában. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.
    A Fülemülék éjszakája helyszíneinek folyamatosan frissülő listája az MME honlapján, a kiemelt hírek között található.

A madarak védelme...

A tükröződő felületek eltakarását, a parkoló autókon a visszapillantó tükrök behajtását javasolja egyebek mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a költési időszak közeledtével, a saját tükörképüket támadó madarak problémája miatt.

    Az MME szerdai közleménye szerint évről évre érkeznek tavaszi bejelentések olyan madarakról, amelyek épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet.
    Mint írják, a jelenség megelőzése, kezelése egyszerű. Ennek módja a tükröződő felületek eltakarása, a külső visszapillantó tükrök behajtása, a tükröződés csökkentése függönnyel, de kihelyezhető a madarakat riasztó rémzsinór is.
    A jelenség hátterében a madarak költési időszakának kezdetével felerősödő területféltő magatartása és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetőségük evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre.
    A probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, sokórás mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az "ellenség" nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. (F:mti)

Fecskevédelem...

Műfészkek kihelyezésével, fecskebarát falfelújítással vagy fecskepelenkák felszerelésével is lehet készülni a tavasszal induló fecskevédelmi időszakra, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátokat - tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.

     Az elmúlt két évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány, mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk - hívja fel a figyelmet az MME közleményében, amelyben kiemeli az egyesület a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti.    
    Az állománycsökkenés megállítását, megfordítását a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelmével (a fészekleverések hatósági bejelentésével), valamint az ezek mellé még március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével, a parti fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával lehet segíteni.  
    A klímaváltozással új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az ellenük történő biológiai védekezésben is óriási szerepük van egyebek mellett a fecskéknek (és a denevéreknek), amelyek természetes úton csökkentik ezek számát.
    Az MME tájékoztatása szerint, a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződésének hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, valamint a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll. Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske legalább 1 kilogramm, a muslicától a nagyobb légy mérettartományába tartozó repülő rovart fogyaszt el a költési időszakban.
    Magyarországról 2010 óta akár kétmillió fecske is hiányozhat a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább kétmillió kilogramm, vagyis mintegy kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben - áll közleményben.(F:mti)

Méhecskehotelek...

A magányosan élő méhek és darazsak szaporodását segítő természetvédelmi eszközök, "méhecskehotelek", vagy más néven "darázsgarázsok" elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

    Az MME hétfői közleménye szerint a természetvédelmi eszköz már kora tavasztól segítheti a szelíd beporzók szaporodását, ezért azt február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni.
    A házi méhek faodvakat, kaptárakat igénylő több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét - írják a természetvédők.
    Ilyen bölcsőkamra biztosítható számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel. Ez lehet például egy 10-4 milliméter átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugli, de építhető szekrényes méhecskehotel is.  
    A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. Ezért a méhecskehoteleket február második felében, március elején érdemes kirakni esőtől védett helyre (eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje.
    A természetvédők szerint a méhecskehotelek, amelyek akár óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében is elkészíthetőek, márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. A rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról is megfigyelhetik az állatbarátok.
    A kezdeményezésről további részletek az MME honlapján, a https://www.mme.hu/darazsgarazs-vagy-mehecskehotel linken olvashatók.(F:mti)