Avar...

 Hagyjuk a helyén a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket – írja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze pénteki posztjában egy aktuális Greenpeace-kampányra hivatkozva. „Hozzáteszem, hogy a bokrok és fák tápanyagutánpótlását, illetve a velük szimbiózisban élő talajlakó gombák táplálását is segíti.” https://humusz.hu/hirek/bardoczi-ne-gyomoszoljuk-nejlonzsakba-az-avart-h...

Nyúlhús fogyasztás

Méltatlanul mellőzik az egyik legegészségesebb fehérjeforrást a magyarok, holott a nyúlhús kiváló táplálkozás-élettani tulajdonságokkal bír; a hazai nyúlágazat dinamikusan fejlődő trendje ugyan az idén megtört, a nyugat-európai piacokon jelentkező nyúlhiány lehetőséget teremthet az ágazat hazai szereplőinek a piacszerzésre - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nyúl Terméktanács (NTT) hétfőn publikált körképéből.  

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a hazai nyúlhústermelés, a pozitív trendet csak az orosz-ukrán háború nyomán kialakult nehéz gazdasági helyzet törte meg. A NAK és a Nyúl Terméktanács piaci körképe szerint az ágazat 2022-ben figyelemre méltó eredményt ért le, 2023-ban azonban a vártnál is jelentősebb volt a visszaesés. A nyúlágazat Nyugat-Európában is válságba került - tették hozzá.
    Az első fél évben a magyarok 20 százalékos, a francia, a spanyol és az olasz nyúltenyésztők 30 százalékos visszaesésről számoltak be. A nyugat-európai termelés csökkenésével keletkező vágónyúlhiányt - a szükséges fejlesztéseket követően - a magyar nyúlágazat pótolhatja - vélekedik a NAK és az NYTT.
    Magyarországon hat tenyésztőszervezet biztosítja a genetikai alapot, és több mint ötven nagyüzemi nyúltelep foglalkozik nyúltenyésztéssel, 2022-ben összesen 10 335 tonna élőnyulat állítottak elő.
    A vágóüzemek szinte teljes egészében hazai előállítású, magyar nyulat dolgoznak fel, a két nagy vágóhíd az összes magyarországi termelés 99 százalékát adja.
     A nyúlhús könnyen emészthető, zsírszegény, egészséges és ízletes fehér hús, semmilyen allergén anyagot nem tartalmaz. A húsfélék közül a nyúlhús rendelkezik a legmagasabb fehérjetartalommal - hangsúlyozta a körkép összefoglalója.
    A nyúlhúsfogyasztás hazai népszerűsítése érdekében a Nyúl Terméktanács, valamint az Agrármarketing Centrum évek óta közösen folytatja országos kampányát, és célja, hogy minél több magyar fogyasztó megismerje a nyúlhús előnyeit és elkészítésének változatos módjait - emelte ki a közlemény.(F:MTI)

Baromfi állatjóléti támogatás

A VP3-14.1.4-22 Baromfi állatjóléti támogatáshoz kapcsolódóan a 2023 évi kifizetési kérelmekhez benyújtandó dokumentumok esetében változtatások kerülnek bevezetésre.A módosított Pályázati felhívásra vonatkozó Irányító hatósági közlemény az alábbi linken érhető el:

https://archive.palyazat.gov.hu/az-emva-irnyt-hatsg-kzlemnye-a-vp3-1414-22-kdszm-baromfi-llatjlti-tmogats-cm-felhvs-gazdlkodsi-v-vgn-benyjtand-igazol-dokumentumokat-rint-mdostsrl

Kapcsolódó jogcímek

Baromfi állatjólét (VP-M14.1.4)

Agrár grafika XXVIII.

Nagyításhoz kattintson a képre

Hírbörze...

Hazánkban a Növényi Diverzitás Központ a vad- és kultúrnövény génforrás-védelem hazai bázisintézménye, és felelős a hazai intézményekben folytatott génmegőrzési tevékenységek szakmai koordinációjáért, az Országos Bázis Tároló üzemeltetéséért, a géntartalékok Nemzeti Adatbázisának létrehozásáért, valamint a Minisztérium, illetve az Országos Génbank Tanács irányítása mellett a hazai génmegőrző tevékenységekhez kapcsolódó hazai és nemzetközi együttműködési programok koordinálásáért. https://genbank.lap.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja az érdeklődőket, hogy megváltozott az Interaktív Erdőtérkép elérési útvonala. Az új felület a jövőben https protokollt, illetve számos új funkciót alkalmaz, így még inkább felhasználóbarát módon működik a továbbiakban. Az Interaktív Erdőtérkép új elérési útvonala: https://erdoterkep. nebih.gov.hu

Augusztus 2-án volt a globális túlfogyasztás napja. 1970- ben pedig még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, alig több mint 50 évvel később. Hazai szinten még elkeserítőbbek az adatok, Magyarországon ugyanis olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait – május 30-án jött el a fordulópont, mióta magyar léptékkel már bolygónk tartalékkészletét éljük fel.

Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” (vagyis magyar csoda) titulusokkal illették.

Tartós szárazság esetén, egy zivatar után akár már néhány órával ismét meg tud gyulladni a növényzet, sőt a kisebb eső sokszor el sem jut az erdő talajszintjére. A magyarországi erdőtüzek 99 százaléka emberi mulasztás következménye, emellett a tűz sokszor a szomszédos területekről terjed át az erdőre, így mindenhol fontos az elővigyázatosság. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról, valamint az erdőtűz- megelőzéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról a Nébih FIRELIFE Erdőtűz Megelőzési Programjának honlapján, a www.erdotuz.hu oldalon tájékozódhatnak.

A rozsdabetegség egy gombás fertőzés, ami gátolja a növények növekedését, elcsúfítja leveleiket, de csak nagyon ritkán végez velük. A rozsdabetegségnek számtalan változata létezik. A legtöbb növénynek megvan a saját rozsdabetegsége, ami kizárólag azt az adott fajtát támadja meg. Ezek mellett beszélhetünk még a közönséges rozsdabetegségről, ami már kevésbé válogatós, és többféle növényt is áldozatául ejthet. https://www.agraroldal. hu/rozsdabetegsegek.html

Rovarok az állatvilág legnépesebb osztálya, az ismert állatfajoknak több mint a fele, több mint egymillió faj tartozik ide. Mivel napjainkban is folyamatosan ismernek meg és írnak le új fajokat, számuk még jelentősen gyarapodhat: a rovarfajok számát egyesek hárommillióra becsülik, mások harmincmilliót sem tartanak lehetetlennek. A jelenlegi kihalási esemény számos rovarfajt veszélyeztet. Földünkön jelenleg a legnagyobb méretű rovar az óriás botsáska, a legkisebb rovarfaj a parányfürkész. Európában mintegy százezer fajuk ismert.

Borászatok terhei...

Jelentősen növeli a szőlő- és borágazat gazdasági és adminisztratív terheit a betétdíjas termékek visszaváltási rendszere (deposit return system - drs) és a kiterjesztett gyártói felelősség (extended producers responsibility - epr) együttes bevezetése a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint, ezért az érdekképviselet szeretné elérni a szabályozás módosítását.

    Az MTI-nek eljuttatott közleményben kifogásolták, hogy az epr-díjat és a bevezetés előtt álló drs szolgáltatási díjat tömegalapú díjtételek alapján számítanák, ami üvegre 4,7-5,7-ször több, mint a műanyag palackokra. A különbség miatt a borászatok egy része várhatóan műanyagra fog váltani, pedig az üveg a leginkább környezetbarát csomagolási forma, ez a legkönnyebben tisztítható és fertőtleníthető, végtelenszer hasznosítható újra ugyanolyan formában - hívták fel a figyelmet.
    A műanyag (PET, polietilén-tereftalát) palackokból nem állítható elő újra italcsomagolás, az új hulladékgazdálkodási szabályozás ezt sem veszi kellőképpen figyelembe - tették hozzá.
    Arra is felhívták a figyelmet, hogy számos termék nem tölthető műanyagba, pezsgőt például a nagy nyomás miatt biztonsági okokból nagy súlyú, vastag falú üvegpalackba lehet csak. A szabályozásnak elsősorban azt kellene figyelembe vennie, a visszagyűjtött hulladék milyen arányban hasznosítható újra, milyen alapanyagok felhasználását kell ösztönözni vagy korlátozni. Figyelembe kellene venni a hagyományokat is, Európában például a kultúra része a bort üvegpalackba tölteni - tették hozzá.
    A HNT a költségek emelkedése miatt fogyasztáscsökkenéssel számol, amely veszélyezteti az ágazat versenyképességet, bizonytalanná teszi a termelők jövőjét. Kifejtették továbbá, hogy a bor az élelmiszeripari termékeknél szigorúbb engedélyezési folyamat után kerülhet csak forgalomba az új szabályok alapján. Egy borospalack regisztrációjához például legalább 25 adatot kell megadni, termékenként 12 palackot kell küldeni mintavételre, és minden terméket külön regisztrálni kell akkor is, ha csak a címkéje változik. A forgalomba hozatali eljárás akár 4 hónapig is tarthat, közben a könnyű, gyümölcsös borokat 5-6 napon belül forgalomba kell hozni, ez pedig a regisztráció időigénye mellett ez lehetetlen.
    Megjegyezték azt is, hogy a borászati termékek forgalomba hozatali szabályai egyedülállóak, előzetes minősítési rendszerük nem fér össze a drs jelenleg ismert szabályozásával, annak végrehajtása a jelenlegi formában lehetetlen.
    Kifogásolták továbbá, hogy a nagy európai bortermelő országok késleltetik az előírások bevezetését, így a belföldi termelők hátrányba kerülnek a piacon.
    A HNT támogatja a környezetvédelmi kezdeményezéseket, ha segítik a fenntartható szőlő- és bortermelést, és nem okoznak kárt a tagságuknak. A dsr mostani rendszere viszont a kis- és közepes bortermelők eltűnését okozhatja, de a nagy bortermelők is elveszthetik miatta a nyereségüket - írta a NHT. (F:MTI)

Helyi termékek

A magyar gazdálkodók országszerte minőségi élelmiszereket termelnek, és a helyi termékek nagyobb arányú vásárlásával a fogyasztók segíthetik a vidéki termelők gyors piacra jutását, a vidéki lakosság megélhetését és a vidék megtartóerejét - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Helyi termék rendezvénysorozaton elhangzott előadások és bemutatott jó gyakorlatok alapján szerdán az MTI-vel.

    A közlemény szerint a NAK és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) nyolc városban tartott "Helyi termék" rendezvényt: a tavaszi négy után októberben újabb négy helyszínen, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Kislépték Egyesület közreműködésével. A NAK a tavaszi rendezvényekhez kapcsolódóan egy kiadványba is összegyűjtött több példaértékűen működő gazdaságot, jó gyakorlatot, valamint az aktuális kérdésekre adott válaszokat.
    Az itt bemutatott jó gyakorlatok között szerepel egyebek mellett a Fazékba!; a Minden, ami Szatmár-Bereg és a Pannonhalma Provence is. Az első társaság teljesen konyhakészre gyártott, előre kiporciózott és előkészített hozzávalókkal látja el a vásárlókat. A második egy Mátészalkán működő iroda, amelyik a megye értékeit, a vidék turisztikai lehetőségeit hirdeti, bemutatja a kézműveseiket, kistermelőiket, segít az itt található kulturális kincsek, helyi közösségek értékeinek összegyűjtésében és azok megismertetésében. A harmadik példában pedig a Pannonhalma Provence-t mutatja be a NAK, ahol szezonálisan levendulát szedhetnek az odalátogatók, akik alkalmanként az Élmény piacon, workshopokon a levendulások tövében vásárolhatnak helyi-, környékbeli termelőktől.  
    A NAK felidézi, hogy a rendezvénysorozat előadásai is rámutattak arra, hogy növelni kell a helyben termelt termékek előállítását és a termelők termékeinek a rövid ellátási láncokon keresztül történő eladását, legyen az akár regionális, közösségi értékesítés, vagy jól működő térségi piac. A helyi termékekkel ugyanis csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, továbbá a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó nemcsak fizikailag kerül "közel" egymáshoz, hanem bizalmi viszony is kialakul köztük - hangsúlyozta a NAK.(F:MTI)

Jövő ?!

• 75%-át a szárazföldi területeknek, és 66%-át a tengereknek és óceánoknak, alapvetően átalakította az emberi tevékenység.
• 47%-kal csökkentek az ökoszisztémák kiterjedését és állapotát jelző globális mutatók a becsült természetes alapvonalhoz képest, és évtizedenként további 4%-ot meghaladó csökkenés várható.
• 28%-ra zsugorodott az őslakos népek tulajdonában lévő, vagy általuk kezelt területek mérete, beleértve ebbe a védett természeti területek 40%-át, valamint a 37%-át az összes fennmaradó, kevés emberi beavatkozással terhelt területeknek.
• 60 milliárd tonna megújuló és nem megújuló erőforrást nyerünk ki évente a természetből. Ez a 1980-as értékhez képest 100%-os növekedést jelent.
• 15%-kal nőtt minden évben az egy főre eső anyagfelhasználás a 1980 óta.
• 85%-a eltűnt a vizes élőhelyeknek 1700 és 2000 között. A fogyatkozásuk üteme jelenleg 3-szor gyorsabb, mint ahogyan az erdők fogyatkoznak.

 https://sites.greenpeace.hu/ipbes-jelentes-osszefoglalo/

Elődök tisztelete - WO.

 

Wellmann Oszkár 

(1876. okt. 8. – 1943. máj. 4.) 

állatorvos, állattenyésztési szakember, egyetemi tanár, a MTA rendes tagja. Nevéhez fűződik a szarvasmarha-törzskönyvezés tudományos alapjainak kidolgozása és országos bevezetése. 

Daruvonulás ...

A daruvonulás a hortobágyi puszta egyik legnagyobb őszi látványossága; október elejétől november közepéig mintegy 250 ezer egyed fordul meg a térségben - mondta Nagy István agrárminiszter a közösségi médiában feltöltött videójában az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint.

    A tárcavezető elmondta, a Gondás-tónál a legutóbbi mérések szerint 54 ezer madár járt ezen a területen, míg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén idén rekordszámú, csaknem 183 ezer madár került a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársainak távcsöve elé - írták.
    Nagy István emlékeztetett, az Észak-Európában nyarat töltő darvak az Afrikába vezető útjuk során éjszakánként 25-30 ezresével gyűlnek össze a megszokott pihenőhelyeken. Így tartózkodnak több ezres csapatok a Hortobágyi Nemzeti Park sekély vízállású területein.
    Hozzátette, a darvak tevékenysége egy könnyen leírható napi ritmust mutat. Eszerint az éjszakákat vizes élőhelyeken töltik, majd a napfelkeltét követően kirepülnek a táplálkozó területek irányába, majd napnyugtával visszatérnek az éjszakázóhelyekre. Ezzel a kiismerhető ciklussal végzik a szakemberek a daruszámlálást.
    Hazánkban 2010 óta nagy volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások. Ezt mutatja, hogy a tíz nemzeti park 465 fejlesztést tudott megvalósítani mintegy 90 milliárd forint összértékben. Ezzel pedig több mint 300 ezer hektáron javult a természet környezeti állapota - idézték a minisztert.
    A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-2023-ig tartó időszakában a nemzeti parkok 40 milliárd forint forrást használtak fel, 92 beruházást hajtottak végre, mintegy 100 ezer hektár területen - ismertette Nagy István.
    Kitért arra, a fejlesztések nagy része élőhely-rekonstrukcióra fókuszált, ennek pedig kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióként valósult meg, amely területek egyedülálló értékét képzik a Kárpát-medencének.(F:MTI)

Tél...

Ha felhagyunk azzal, hogy a nyár után ácsingózzunk, a tél csodás évszak lehet, amelynek során a világ ritka szépséget ölt magára, és még a járdák is csillognak. Ez a reflexió és a felépülés ideje.

Katherine May

Mit lehet tenni a tél ellen? Várni kell a tavaszt.

Jókai Mór

Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós hajnal.

Kahlil Gibran

A békés téli táj fölemeli a lelket és lebontja a barikádokat.

André Aciman

A tél az alvó magvak, a halálban nyugvó, új születésre váró lélek ideje.

Timár Krisztina

A tél ölelésében tudja meg az ember, hogy lelke mélyén a nyár soha nem múlik el.

Albert Camus

(F: Citatum)

Védekezés a mezei pockok ellen

A mezei pockok idei inváziója a korábbi években megszokottnál is jelentősebb, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt kéri a hatóságoktól, hogy a károkozásnak jobban kitett területeken egyszerűbb kijuttatási módszerek és magasabb dózisok engedélyezésével szélesítsék ki a védekezés lehetőségei.

A NAK-hoz érkezett termelői jelzések alapján a rágcsálók elszaporodása számos kultúrában jelentős kárt okozott az idén, egyes helyeken 60-100 százalékos pusztítást hagynak maguk mögött a pockok - olvasható a szervezet szerdai közleményében.
    A hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és a korai tavaszodás is kedvező feltételeket teremtett a pockoknak, amelyeknél egy-egy pár szaporulata egy évben akár 150-200 egyed is lehet. Az uniós agrártámogatások feltételrendszerének változása miatt előtérbe került a forgatás nélküli talajművelés, a tarlóhántás elmaradása, a területek ugaroltatása, így a pockok járatait nem bolygatják meg a termelők, és korlátlanul szaporodhatnak a rágcsálók - hívta fel a figyelmet a NAK.
    A kamara emlékeztet arra, hogy a hatóság jelenleg két készítményt engedélyez a mezei pocok gyérítésére, ezekkel a szerekkel azonban csak a járatokban lehet védekezni - előzetesen benyújtott regisztrációs kérelem után -, felületkezelésre nem használhatók.
    A megengedett szerekkel a kamara szerint az idei pocokinvázió ellen nem lehet eredményesen védekezni, ezért azt kérik a hatóságoktól: szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit, hogy megakadályozható legyen a mezei pockok mostaninál is súlyosabb kártétele a termőföldeken. A NAK minden olyan technológiai megoldást támogat, amellyel a mezei pocok kártétele minimalizálható, ideértve az új, innovatív technológiák térnyerését, valamint a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését - olvasható a közleményben.(F:MTI)

Ne etessük a vízimadarakat

A vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri az embereket, hogy sehol és semmivel ne etessék ezeket az állatokat.

    A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük az énekesmadarakéval szemben több okból is problémát jelent: a hosszú ideig tartó, egyoldalú, kenyérből és egyéb "értéktelen táplálékból" álló diéta megbetegíti a madarakat, szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást - olvasható a természetvédelmi szervezet keddi közleményében.
    Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő sérülésveszélyt, valamint a fertőző betegségek, mindenekelőtt az emberre is veszélyes madárinfluenza terjedését. Önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz, rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket. A feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban - sorolták.
    A közlemény szerint problémát jelent még az is, hogy az etetett madarak ősszel nem vonulnak el, az emberek pedig látva a "sok szegény, éhes", valójában elkényelmesedett vagy már beteg, repülésre képtelen madarat, tovább etetik őket.
    A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.
    A madárvédő kampányról bővebb információ az egyesület honlapján olvasható (http://www.mme.hu/a-vizimadarakat-soha-ne-etessuk), ahol idén is elérhető az az ingyenes kinyomtatható plakát, amelyet az MME a lakosság tájékoztatása érdekében készített a vízimadarak etetésének veszélyeiről.(F:MTI)

OMÉK...

 A HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, 2023. október 20-22. között agrárszakmai programokkal és konferenciákkal (mint például a Hungarian Food Summit találkozó), és rengeteg közönség- és családi programmal várják a látogatókat a 81. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK). A részletekért kattints ide! https://omek.amc.hu/

Ősgabonák beltartalmi értéke

Egyes ősgabonáknak kiemelkedő a beltartalmi értékük és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók - hangsúlyozzák az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfői közleményében, amelyben a hazai termelésű, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívják fel a figyelmet a kenyér világnapja és az élelmezési világnap alkalmából.

    Bár a búzából készülő kenyér étkezésünk egyik alapja, sajnos egyre több ember tapasztal problémát a fogyasztása során - olvasható a kutatóintézet MTI-hez eljuttatott közleményben.
    Magyarázatuk szerint az okokat a feldolgozott élelmiszerek mellett elsősorban a búzában található fehérjék között kell keresni, amelyekre a negatív reakciók (cöliákia, azaz búzaallergia, valamint a nem cöliákiás gluténérzékenység) visszavezethetők. Ezért is foglalkozik egyre több tudományos kutatás azzal, hogy milyen különbségek vannak a különböző búzafajták allergizáló és intoleranciát okozó hatásai között.
    Mint írják, a legújabb kutatási eredmények alátámasztják, hogy egyes búzafajoknak kiemelkedő a beltartalmi értéke és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók.
    Egy, a Nature című folyóiratban megjelent friss publikáció szerint, amelyben öt különböző - ősi és modern - búzafajt vizsgáltak, az egyes búzafajokban legalább 2540 fehérjét lehet azonosítani és a fehérjék lehetséges allergiás hatása között jelentős különbségek vannak. Több, fontos szerepet játszó búzafehérje mennyiségét elsősorban a genetika és nem a környezeti tényezők határozzák meg, ami lehetővé teheti a jövőben a búzatermelők és feldolgozók számára az ideálisabb, kevésbé allergizáló fajok és fajták kiválasztását.
    Az eredmények azt is alátámasztották, hogy különösen az alakor kisebb mennyiségben tartalmaz potenciális allergéneket, mint a közönséges búza.
    A közleményben kitérnek arra, hogy az ÖMKi, ahol több mint nyolc éve foglalkoznak az ősgabonákkal, létrehozott egy gazda-molnár-pék adatbázist (https://www.biokutatas.hu/hu/page/show/gabona-adatbazis), amelynek célja, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.     
    Emellett az ÖMKi 2012 óta folytat üzemi, úgynevezett on-farm kísérleteket annak érdekében, hogy a magyar gazdák a területükhöz legjobban alkalmazkodó, jó hozamú gabonákat termeszthessék ökológiai minőségben.
    "A tönke és alakor ősbúzafajok a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek vele, sőt gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. A mezőgazdasági termelés során előnyük a jó betegségellenállóságuk, alkalmazkodóképességük, vitalitásuk és gyomelnyomó képességük" - ismertették az eredményeket.
    A közlemény szerint a kutatómunka fontos lépéseként, 2020-ban bejelentettek egy új, országos kisparcellás ökológiai őszibúza fajtateszt-hálózat indítását, amelynek eredményeit nemrég publikálták a szakemberek.
    Ma Magyarországon egy ember évente átlagosan 44,5 kilogramm kenyeret fogyaszt. Közép-Magyarországon ennél kevesebbet, évente 36 kilogrammot, míg a Dél-Alföldön jóval többet, 58 kilogrammot fogyasztanak. A kenyér minősége már csak ezért is kiemelten fontos népegészségügyi kérdés - írták.
       A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. Az élelmezési világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben - magyar határozati javaslat alapján - nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át. Az élelmezési világnapot minden évben a FAO alapításának évfordulója alkalmából ünneplik.(F:MTI)

 

Tojás számokban

Nagyításhoz kattintson a képre

Helyi termékek

A kamara kiadványt állított össze a Helyi termék rendezvénysorozatának tavaszi eseményein bemutatott jó gyakorlatokról és a kiállító termelőkről

Budapesttől Pannonhalmáig, Pakstól Hajdúböszörményig tartott rendezvényeken szakmai előadások és jó gyakorlatok sora várta a látogatókat termelői kiállítással, kóstoltatással egybekötve. A kiadványban bemutatjuk a rendezvényeken részt vett, számtalan példaértékűen működő gazdaságot, a jó gyakorlatokat és a leggyakrabban felmerülő aktuális kérdéseket is.

A Helyi termék kiadvány célja azon információk, jó gyakorlatok és kérdések összegyűjtése, melyek a helyszíneken elhangzottak, és hasznosak lehetnek mindazoknak, akik akár már belevágtak a helyi termékek előállításába, vagy még csak tervezik tevékenységüket megkezdeni.

A kiadvány itt elérhető. https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7428-helyi-termek-katalogus/file

F:NAK/Szomi Edina

Pályázatok - infó

A naprakészség érdekében érdemes olvasni az Agroinform Pályázatok rovatát, ahol folyamatosan megjelentetjük az Agrárminisztériumtól kapott információkat, a kap.mnvh.eu oldalon, a Magyar Államkincstár és a palyazat.gov.hu oldalon megjelenő tájékoztatókat.

Sertés járványvédelem

• A kizárólag hagyományon alapuló, örökölt állattartói szemlélet helyett az aktuális járványügyi előírásoknak megfelelően tartsa állatait!
• Amennyiben bágyadttá, elesetté, étvágytalanná válik a sertés, haladéktalanul értesítse a szolgáltató állatorvost!
• Ha az állományban hirtelen, tünetek nélküli elhullást tapasztal, hívja mielőbb a szolgáltató állatorvost! Ebben az esetben a hatósági állatorvost is értesíteni kell, aki elvégzi az előírt vizsgálatokat, mintavételezést, intézkedik az elhullott sertések elszállításáról.
• ASP-vel fertőzött területen kötelező a házi vágás előzetes bejelentése a járási hivatal felé. Az ilyenkor elrendelt húsvizsgálat a lappangó fertőzést is kimutathatja, elejét véve a komolyabb bajnak.
• Ne vásároljon ismeretlen eredetű, hivatalos dokumentációval és állatorvosi igazolással nem rendelkező sertést! Kérje állatorvosa segítségét, hogy mely tenyészetektől vásárolhat biztonsággal!
• Soha ne etessen a sertésekkel állati eredetű élelmiszerhulladékot! A „moslék” ismeretlen összetevői az ASP vírusát is hordozhatják.
• ASP-vel fertőzött területen ne etessen frissen kaszált vagy szedett zöldtakarmányt, mert az elhullott vagy beteg vaddisznók vírussal szennyezhetik azt! A frissen bálázott szalmát vigye vaddisznóktól elzárt területre, és pihentesse legalább 90 napig, mielőtt felhasználná! Ugyanígy tegyen 30 napig a friss gabonával is!
• Állatai közelébe szigorúan csak munkaruhába öltözve menjen! Ezt az öltözéket más célra ne használja!
• Erdőjárás, gombaszedés után alaposan tisztítsa meg és fertőtlenítése a cipőjét, ruházatát! A gomba szárát, hulladékát ne adja a disznóknak!
• Az eszközöket, szerszámokat, munkagépeket tisztítsa és fertőtlenítse rendszeresen!
• Ne engedjen idegeneket a sertések közelébe!