Oldalak

2010. április 30., péntek

Pünkösd hava

MÁJUS – PÜNKÖSD HAVA – TAVASZUTÓ – ÍGÉRET HAVA
A hónap régmúltjába pillantva, a május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt (Hermész marhalopása szimbolikus utalás lehet erre is). Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. (Hasonló tilalmakkal találkozunk az egykorú zsidó vallási előírásokban is.) A legjellegzetesebb római ünnep a 9-én, 11-én és 13-án tartott Lemuria: a „holt lelkek” (lemures) engesztelőnapjai. Illő folytatása volt az Argei ünnep. Ennek bevezetőjeként március Idusát követően, Róma területén felállított alkalmi szentélyekben szalmából és kákából font bábokat helyeztek el (görög: argeiész = „fehér”, argeó = „ünnepel” „szántóföldről van”, „parlagon hever”, argiasz = „pihenés”, „szünet”). Május 15-e után ezeket a Vesta-szüzek főpapi segédlettel ünnepélyesen a Tiberiszbe vetették jelképes emberáldozatul. Május 23-án Flora istennőt köszöntötték a rózsák fesztiváljával. Május végén, többnyire 29-én kezdődött a „földszentelés” ünnepségsorozata: az Ambarvalia, a Robigaliára emlékeztető mezőjáró körmenettel, állatáldozattal és vészelhárító varázslatokkal.

„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje”
Amikor Mátyással ismét kitelt az apostolok száma, és eljött pünkösd napja, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken…” (ApCsel 2,3–4). Ez az a „történelmi pillanat”, amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult. Az Írás értelmében pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.

A pünkösdi csoda ábrázolása ritka, s nem követi pontosan a Szentírásban foglaltakat. A 6–6 apostol karéjában, középen rendszerint ott ül Mária (az anyaszentegyház képviseletében), s míg az apostolok feje felett 12 lángocska lebeg, Mária fölé a Szentlélek terjeszti ki szárnyait galamb képében.

2010. április 29., csütörtök

Génmódosított növények termesztése

A génmódosított növények megjelenése a huszadik század végén ígéretek és kételyek elé állította a termelőket és az élelmiszer fogyasztó lakosságot. A GM növények termesztésének biztonsága valamint az ezzel együtt felmerülő élelmiszer biztonsági kérdésekben napjainkban is dolgoznak a szakemberek.
A génmanipulált növényeket első sorban a növényvédő szer rezisztenciára, pl. szója glifozát (Roundup Ready), vagy rovar rezisztenciára nemesítették ki, pl. a kukorica Bt 176., ezeket a növényeket nevezik első generációs GM növényeknek.
Ezt követően jelentek meg a második generációs, módosított beltartalmi (keményítő tartalom, emészthetőség stb.) értékekkel rendelkező növények. Kialakulóban van a harmadik generációs növények (bio-gyógynövények) sorozata is.Ha a GM növények termesztését megfelelően irányítják, akkor az számos potenciális előnyt jelenthet az integrált rendszert alkalmazó termelő számára.
Az első GM növényt (növényvédő-szer rezisztens dohány) 1986-ban állították elő az USA-ban. Tíz év után már 56 növénnyel végeztek kisparcellás kísérleteket. Hasonló módon növekedett a termesztett területek nagysága. 1997-ben 12,8 millió hektár GMO növényt termesztettek, 2002-ben pedig meghaladták az 52 millió hektárt. A termőterület 52 %-án szóját, 32 %-án kukoricát, a fennmaradó részen pedig repcét, dohányt, burgonyát és gyapotot termeltek. Az új GM növények közé sorolható a búza, kávé, repce stb.
Európában a termesztés engedélyezéséhez teljes körű kockázatbecslést kell végezni. Az eljárásra eligazítást ad a 2001/18 EC irányelv. A GM, nem GM és az ökológiai termesztés területén jelentős változások várhatók az EU 2003. júliusában kiadott koexisztencia –a különböző növények együttes termesztése – javaslatának alkalmazásától.

Gyümölcsültetvények tervezése

Ültetvény létesítése előtt feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy a kijelölt terület megfelel-e a telepíteni kívánt gyümölcsfaj ökológiai igényeinek. Az éghajlati adottságok az egész ország területén lehetővé teszik a mérsékelt égövi gyümölcsfajok termesztését, de figyelembe kell venni a lejtési viszonyokat, és 3-5 %-nál nagyobb lejtő esetén erózió elleni védekezést még telepítés előtt meg kell oldani. A lejtő aljába fagyérzékenységük miatt ne telepítsünk csonthéjas gyümölcsfajt. Az időszakosan vízállásos terület ugyan olyan káros lehet, mint a túl száraz, esetleg köves terület. Iparvidékek közelsége a káros légszennyeződéssel okoz gondot, a friss fogyasztású gyümölcsfajoknál.
Az élettelen környezet kedvezőtlen hatásait is nehéz megszüntetni, de a biotikus tényezőket sem tudjuk minden esetben befolyásolni. A szomszédos terület mezőgazdasági művelése gyakran a vegyszerek elsodródásának veszélyét rejti, de a nem művelt, elhanyagolt terület a gyomosodás miatt nem kedvező szomszédság.
Az erdők közelsége a nagyvadak és lombrágó hernyók, lombrágó bogarak és a fás részeket károsító szúbogarak, farágók veszélyét teszi tartóssá. A nagyobb vízfelület, vagy nádas a seregélyeket csalogatja gyümölcsösünkbe a szüret idejére.
A gyümölcsössel betelepítendő terület kedvezőtlen hatásait vizsgálni és befolyásolni tudjuk. Ajánlatos megismernünk 10 évre visszamenőleg a termesztett kultúrákat. A tápanyag hiányt illetve a kiegyensúlyozatlan tápanyag ellátottságot a 3 fő tápelem –a nitrogén, foszfor, kálium – vonatkozásában az előzetes, kötelező talajvizsgálat alkalmával megállapítják, és a hiányzó tápanyagokat még telepítés előtt alaptrágyázással lehet pótolni. Veszélyt jelenthet a fiatal ültetvényre a talajban felhalmozódott xenogén anyagok, tartós hatású műtrágyák, gyomírtó- és növényvédő-szerek mennyisége. A tartós hatású gyomírtó-szerek használata miatt rossz elővetemény a kukorica monokultúra. Lucerna, lóhere, bükköny kiszántása után fokozott pocok károsításra lehet számítani.
A gyümölcsfákat is fertőző Verticillium fajok miatt nem helyeselhető burgonya, paprika, paradicsom utáni telepítés. A verticilliumos hervadást okozó talajgomba a fiatal fákat a gyökérnyakon, gyökérzetükön a gyökerek visszavágásakor, kapavágáskor keletkezett sérüléseken, pockok vagy pajorok rágása nyomán és a fonálféreg okozta mikro-sebeken keresztül fertőz. A gomba szállítóedényekbe juttatott toxinja a hajtások, levelek hervadását okozza.
Kiöregedett, felszámolt fás kultúra, különösen csonthéjas gyümölcsös utáni telepítés előtt ajánlatos talajhigiéniai vizsgálatot végeztetni a talajuntság vagy más néven újratelepítési betegség kimutatására. A talajuntság trágyázással, öntözéssel nem befolyásolható, csökkent növekedést, esetenként a fák korai pusztulását okozhatja. A specifikus talajuntságot talajbaktériumok és talajgombák okozhatják. Ezek a kórokozók a talajban, a lágyszárú termesztett- és gyomnövények gyökereiben, növényi maradványaiban hosszú ideig fertőzőképesen életben maradnak. A fertőzés általában csak a fiatal, a faiskolai kitermelést, szállítást, vermelést, telepítést megsínylett fáknál okoz pusztulást. Megelőző védekezésként nagyon fontos gyümölcstelepítés előtt a fás- és lágyszárú termesztett és gyomnövények gyökérmaradványainak eltávolítása. Talajuntság kimutatása esetén még várni kell a gyümölcstelepítéssel.

Hazánk élővilága...

Növény- és állatvilág
Magyarország területének 12,3 százalékát ma rétek és legelők foglalják el, további 18,7 százalékát főleg lombos erdők borítják.

Az ország területén mintegy 2200 növényfaj és 45 ezer állatfaj él, zömmel közép-európai jellegűek, de vannak északi, keleti és dél-európai elemek is.

Védelem alatt áll: 535 növény-, 855 állatfaj és valamennyi (3600) barlang, amelyekből fokozottan védett 125.

A védett virágok közül a leginkább egyediek a Mecsekben a mediterrán jellegű illatos hunyor (Helleborus odorus), a vad pünkösdi rózsa (Paeonia officinalis var. banatica), az Alföldön a hérics (Adonis vernalis L.) és a zsálya (Salvia nutans), a Nyírségben a magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. hungarica) stb.

A magyarországi erdőkben sok az őz és a vaddisznó, a szarvas és a róka. (A nagyvadak kilövése engedélyhez kötött.) Az alacsonyabb részeken, a mezőgazdaságilag művelt területeken főleg nyulak, illetve foglyok, fürjek és fácánok élnek. Tavasszal és ősszel hatalmas madárrajok költöznek északról délre, majd vissza, köztük az Afrikában áttelelő gólya és fecske. Védett vízimadarak a nemeskócsag (Egretta alba, a Kis-Balaton és a Fertő-tó vidékén), a túzok (Otis tarda, a Dél-Alföldön, a Kiskunságon - Európa legnagyobb állománya), a gólyatöcs (Himantopus himantopus), a gulipán (Recurvirostra avosetta, a Fehér-tónál Szeged közelében).

A folyókban, tavakban sok a hal, fogásukat szintén engedélyhez kötik. A ponty őshonos, a legnagyobb hal a lesőharcsa (Silurus glanis), de sok a csuka, keszeg, törpeharcsa is. Világhírű a balatoni fogas. Telepített hal az angolna, a busa és az amur. Pisztráng nagyobb számban csak a Bükkben (Szalajka-völgy) létesített mesterséges halastavakban lelhető fel.

Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 9 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, 1 természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron. (f: magyarorszag.hu, mti)

Tiszalúci Tájház

Tiszalúc, 3565, Mátyás k. utca 43. [C kategória]

1991-ben nyílt meg a tájház, mely a XX. század elején élő emberek paraszti lakáskultúráját és a gazdálkodás tárgyi emlékeit mutatja be. A tornácos lakóház 1892-ben épült. A Tiszafa Kulturális Egyesület sokat fáradozott azon, hogy a tájház kívül-belül megújuljon.

2008-ban mosdóval bővült az épület, 2009-ben pedig a Tájház megkapta hivatalos működési engedélyét, és így közérdekű múzeális kiállítóhellyé vált. 2009.év szeptemberétől Tiszalúc Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének döntése értelmében a Tájház működtetője a Tiszafa Kulturális Egyesület lett.

Programok:
2007. decemberében került első ízben megrendezésre a Szalonna Park elnevezésű program, mely a népi ételek, nevezetesen a különböző tájegységek szalonnáit mutatja be kóstolókkal és fellépők műsoraival egybekötve. A Virágos Szombat elnevezésű program a természetvédelemről és virágosításról szól, a Télország a gyermekeknek nyújt kikapcsolódást és találkozási lehetőséget biztosít a Télapóval, a kézműves tábor bemutatja és életben tartja, a már-már elfeledett mesterségeket, a táncházak pedig megszerettetik az érdeklődőkkel a mozgás művészetét..

A Tiszalúci Tájház látogatóbarát fejlesztései: 2007-ben udvarrendezés, kemence felújítás, 2008-ban a tájház új vizesblokkot kapott, zuhanyzóval bővült, megtörtént a kiállított anyagok leltározása és digitalizálása. 2009-ben a belső falak festése, felújítása mellett, a régi fafelületek kezelése is megtörtént. Később az itt tartott rendezvények miatt az udvaron egy fedett rész lett kialakítva illetve egy zárt helyiség, amely nyáron raktárként, télen pedig a „Télapó rezidenciájaként” szolgál.

Padok felújításával, fásítással és virágosítással tesszük még inkább vonzóbbá a látogatók számára a tájházat. A programok között szerepelnek a hagyományokat őrző táncházi és kézműves foglalkozások, a kisállat simogatók és a családi játszóházi foglalkozások.

|

Ócsai Tájház

Ócsa, 2364, Dr. Békési Panyik Andor utca 4-6. [B kategória]

Az Ócsai Tájház 1980 óta működő néprajzi gyűjtemény, amely Ócsa látnivalókban leggazdagabb területén, az ún. „öregfaluban található”. A Tájház nádfedeles épületegyüttese kiemelkedő látképi és kulturális értéke a városnak.

A múzeum célja, hogy bemutassa elődeinek hagyatékát: a régi korok eszközeit, a korabeli népviseletet, illetve betekintést adjon, milyen is volt az élet 200 évvel ezelőtt. A változatos kiállítások és a tematikus programsorozatok is a hagyományőrzés köré szerveződnek. Legnépszerűbb programjaik a „Kaláka Szombat” elnevezésű kézművesfoglalkozások, a „Ki minek mestere” nevű kismesterség bemutatók, a „Fűben, fában” c. gyógynövényismereti túrák, valamint a „Kaláka Nyár” nevű természetismereti és hagyományőrző nyári tábor.

A tájházat igyekeznek folyamatosan fejleszteni, szépíteni. A néprajzi gyűjtemény mellett 2003-ban kialakítottak egy, a terület élővilágát, illetve a turjánvidéket bemutató természetismereti kiállítást, amelyet Turján Háznak neveztek el. Lelkes helyi lakosok segítségével és értékmentő munkájával létrehoztak egy babamúzeumot, amely elődeink népviseletét mutatja be. A látogatók számára kialakításra került egy információs pont, amely egyben „Zöld Könyvesboltként” is működik.

2010. április 28., szerda

PTI tájékoztató '10.04.27

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

2010-04-27

Tartalom
Áfa adótippek
Adószám felfüggesztés és áfa visszaigénylés
Az adókedvezményekről - a 2009. évi Szja bevallás elkészítéséhez
Az önkéntes pénztári befizetések adózása
Szellemi szabadfoglalkozás - egyéni vállalkozás

Áfa adótippek
Mindig kössünk írásban szerződést. A szerződés megszövegezésénél az érintett adójog-területnek megfelelő terminológiával éljünk, már a szerződésben vegyük figyelembe az áfa ide vonatkozó előírásait. Szerződés-tervezeteinket vizsgáltassuk át adózási szakemberrel is, mert nem csak a polgári jogi, hanem az adójogi következmények is súlyosak lehetnek.

Mindig ellenőrizzük üzleti partnereink (külföldit is!) adóalanyiságának érvényességét.

Mindig kérjünk a partnertől nyilatkozatot, ha fordított adózással érintett tevékenységre vállalkozunk, ha fuvarozunk, vagy ha bérmunkát végzünk.

Áfa visszatérítést csak pénzügyileg rendezett, szerződéssel alátámasztott, ellenőrzött, nyilatkozatot adó beszállítók esetében kezdeményezzünk.

Magas anyaghányaddal dolgozó, építőipari, szerelési tevékenységet végző cégek vizsgálják meg, hogy uniós beszerzési lehetőséggel hogyan kerülhetik el a finanszírozási nehézséget (45-90 nap) is jelentő előzetes áfa-visszatérítési procedúrát.

Adószám felfüggesztés és áfa visszaigénylés
Az Art. 24/A.§-a tartalmazza az adószám-felfüggesztés szabályait. A /6/ bekezdés a következőket tartalmazza:

„(6) Az adószám (közösségi adószám) alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése vagy az adószám (közösségi adószám) törléséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adózó felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti.”

Az Art. 37.§/4/ bekezdése szerint a visszaigényelt általános forgalmi adót, ha a visszaigényelhető adó összege az 500 ezer forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni. A (6) bekezdés szerint ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 50%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.

Ezen rendelkezések alapján az adószám felfüggesztés jelentősen érinti az adózó áfa visszaigénylési lehetőségeit. Három időszakot kell vizsgálni a cég áfa elszámolása vonatkozásában:

1. Az adószám felfüggesztés előtti időszak.
2. A felfüggesztés elrendelése és megszüntetése közötti időszak.
3. A felfüggesztés adóhatósági megszüntetése utáni időszak (feltéve, hogy az adószám felfüggesztés a felfüggesztés megszüntetésével ér véget, most ezt az esetet vizsgáljuk).

Az 1. időszaknak az a jellemzője, hogy erre az időszakra a cég jogosult az áfa visszatérítésre, amennyiben ennek egyéb törvényi feltételei fennállnak.

A 2. időszakra az áfa levonási jog érvényesítését a törvény kizárja. Továbbá a felfüggesztés időszakában az adóhatóság a törvény alapján nem teljesítheti a megelőző időszakra vonatkozó visszatérítési kérelmet sem. Ez a jog azonban nem vész el, a törvény e vonatkozásban csak annyi korlátozást tartalmaz, hogy az ilyen kérelem kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti. Ez alapján véleményem szerint az adószám felfüggesztés a 45 napos kiutalási határidőt csak annyiban érinti, hogy a a kiutalás időpontját kitolja legalább a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáig. Amennyiben a 45. nap a megszüntetés időszakára esik, úgy a kiutalás a felfüggesztés megszüntetésével esedékessé válik. Amennyiben a 45. nap a felfüggesztés megszüntetése utáni időszakra esik, ez irányadó a megelőző időszaki áfa kiutalásának teljesítésére, tehát a kiutalást az adóhatóságnak a lejárati határidőben teljesítenie kell, függetlenül a korábbi adószám-felfüggesztéstől.

A 3. időszakra az adószám felfüggesztés miatt korlátozás nem érvényesül.

Az adókedvezményekről - a 2009. évi Szja bevallás elkészítéséhez
A személyi jövedelemadó bevallásának határidejéhez közeledve egyre több kérdés merül fel a bevallásban érvényesíthető adókedvezményekkel kapcsolatban. Az alábbiakban a leggyakoribb kedvezményeket és a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze.

Adókedvezményt kizárólag az összevont adóalap adójáig lehet érvényesíteni.

A leggyakrabban előforduló kedvezmények, amelyeket a bevallás kitöltésekor figyelembe lehet venni, következők:

- Gyermekenként havi négyezer forint családi kedvezmény illeti meg a magánszemélyt, ha az adott hónapban az eltartottak száma legalább három főt elérte.
Az eltartottak létszámába azokat a gyermeket kell figyelembe venni, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak, illetve azokat, akik után ugyan családi pótlékot nem folyósítanak, de az összegének meghatározása során figyelembe vesznek.

A kedvezményt azonban ténylegesen csak azon gyermekek után lehet figyelembe venni, akikre tekintettel a családi pótlékot folyósítják.

A kedvezményt a házastársak (élettársak) egymás között megoszthatják.

A fentieken túlmenően a kedvezmény magzat után is érvényesíthető a fogantatást követő 91. naptól, szakorvos igazolása alapján. Természetesen ebben az esetben is feltétel, hogy a családban már két eltartott gyermek legyen.

A kedvezményt jövedelemkorláthoz kötött. Három gyermek esetében 6.000.000,- Ft, négy gyermek után 6.500.000,- Ft, öt gyermek után 7.000.000,- Ft, hat gyermek után 7.500.000,- Ft, hét gyermek után 8.000.000,- Ft-jövedelem határig érvényesíthető.

- Lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményeként – pénzintézeti igazolás alapján – a törlesztés 30, illetve 40%-a, de összesen legfeljebb évi 120.000,- Ft vehető figyelembe. A 40%-os kedvezményt új lakásra felvett hitel esetén lehet érvényesíteni.
Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető, ha a törlesztés 2007. január 1. előtt már megkezdődött. Azaz, ha valaki 2006. évben vett fel lakáshitelt és a törlesztést ugyanebben az évben meg is kezdte, legutoljára 2010. évben érvényesítheti a kedvezményt.

Nem kell figyelemmel lenni az időbeli korlátra, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön volt. Ugyancsak nem kell figyelembe venni az időkorlátot, ha a hitel igénylője gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre (szoc.pol) és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan évben érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult vagy jogosulttá váló gyermeke van.

A törlesztéshez fűződő kedvezmény nem osztható meg az adóstársak között, csak egyikük veheti figyelembe. A kedvezményt teljes egészében 3.400.000,- Ft jövedelemig, illetve, ha a házastárs (élettárs) 6 hónapot meghaladóan GYES-re volt jogosult 4.400.000 Ft-ig vehető figyelembe. A jövedelemkorlátot túllépése esetén a határt meghaladó jövedelem 20 %-ával csökkenteni kell a kedvezményt.

- Súlyos fogyatékosság esetén a jövedelem nagyságától függetlenül havi 3.575 Ft- mennyiben az állapot egész évben fennáll, éves szinten összesen 42.900 Ft - kedvezmény illeti meg a magánszemélyt. Súlyos fogyatékosságról a személyi jövedelemadó szempontjából akkor beszélhetünk, ha a magánszemély külön jogszabályban felsorolt betegségben szenved és erről orvosi igazolással rendelkezik. Az igazolást a bevalláshoz nem kell csatolni, de 5 évig meg kell őrizni. Az orvosi igazolásnak egyértelműen tartalmazni kell, hogy a kedvezményre jogosító egészségi állapot mikortól áll fenn.

A kedvezmény megilleti azt is, aki rokkantsági járadékban részesül.

- A belföldi székhelyű biztosítóval kötött 10 éves vagy annál hosszabb időtartamú életbiztosítás vagy nyugdíjbiztosítás esetén a befizetett díj után szintén vehető igénybe adókedvezmény. A kedvezmény alapja a befizetett biztosítási díj, amely a biztosítótól kapott igazolás alapján állapítható meg.

- A felsőoktatásról szóló törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján az adóévben befizetett, igazolt képzési költséget (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) szintén figyelembe lehet venni adókedvezmény alapjaként. A kedvezményt a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás alapjána hallgató vagy a hallgató kérésének megfelelően befizetőként megjelölt személy érvényesítheti. A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a hallgató a képzési költsége utáni adókedvezmény igénybevételét elhalassza. A halasztás lehetőségével csak a hallgató élhet akkor, ha az adóévben megfizetett képzési költsége után kedvezményt senki nem vett igénybe. A kedvezmény igénybevételéhez szintén szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása, melyen a kedvezmény igénybevételének elhalasztását az intézmény feltüntette.

- A háztartással kapcsolatos szolgáltatások kedvezménye 2009. évben új kedvezményként jelent meg a személyi jövedelemadóban. Háztartási szolgáltatásnaka lakásfelújítással, korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatás, a gyermekfelügyelet, házi ápolás, háztartási nagygépek javítása, lakás tüzelőrendszerének, fűtésrendszerének, vízrendszerének karbantartása, javítása minősül.

A kedvezmény csak szolgáltatás után érvényesíthető, anyagvásárlás után nem. Abban az esetben viszont, ha a számla ellenértéke a karbantartást végző által felhasznált anyag értékét is tartalmazza és a főszolgáltatás a szolgáltatásnyújtás és nem a termékértékesítés, akkor ezen számla alapján a kedvezmény igénybe vehető.

Az igénybevétel feltétele, hogy a kedvezményalapot igazoló, áfát tartalmazó számla a kedvezményt érvényesítő magánszemély nevére legyen kiállítva

A háztartási kedvezmény, a tandíj kedvezmény és a biztosítások utáni kedvezmények mértéke egyaránt a kedvezményalap (számla, igazolás) 30 %-a, de együttesen legfeljebb 100.000,- Ft lehet. A kedvezményeket csak 3.400.000,- Ft jövedelemig lehet teljes egészében érvényesíteni. Amennyiben a jövedelem ennél több, akkor a korlátot meghaladó rész 20 %-ával csökkenteni kell a kedvezmény összegét.

A kedvezmény érvényesítés alapjául szolgáló igazolás(oka)t ezekben az esetekben sem kell a bevalláshoz csatolni, de 5 évig kell megőrizni azokat.
Forrás: www.apeh.hu
APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága

Az önkéntes pénztári befizetések adózása
Az szja törvény szerint az önkéntes nyugdíjpénztárakba, egészségpénztárakba, önsegélyező pénztárakba a magánszemély javára átutalt munkáltatói hozzájárulás meghatározott havi összege minősül kedvezményes adózású természetbeni juttatásnak, amennyiben a magánszemély nyilatkozik, hogy e jogcímen – tehát az adott hónapra vonatkozó hozzájárulásként – nem volt bevétele az adóévben más juttatótól - hívja fel a figyelmet az APEH a honlapján közzétett tájékoztatóban.

Ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója is van, nem teheti meg a nyilatkozatot, amennyiben valamely munkáltatója a nyilatkozattétel időpontjától számított hónapokra továbbra is részesíti e juttatásban, ideértve azt is, ha erre előre utalással került sor.

Egymást követő munkaviszonyok esetén a magánszemély ugyancsak nem tehet nyilatkozatot, ha valamely korábbi munkáltatója a nyilatkozattétel időpontjától számított hónapokra előre utalással már részesítette az adóévben e juttatásban, és azt nem fizettette vissza, illetve, ha a nyilatkozatot kérő munkáltató élni kívánna a nyilatkozattétel időpontjától visszafelé számított három hónapra történő visszamenőleges utalás lehetőségével, de a korábbi munkáltató ezekre a hónapokra már részesítette e juttatásban.

A nyilatkozat hiánya a juttatás lehetőségét nem zárja ki, azonban ilyen esetben a hozzájárulás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül - derül ki a tájékoztatóból.

Szellemi szabadfoglalkozás - egyéni vállalkozás
Amikor szellemi szabadfoglalkozásúakról beszélünk, ez alatt csak azon magánszemélyeket értjük, akik nem egyéni vállalkozói státuszban végzik a tevékenységet. Ezek alapján a szellemi szabadfoglalkozás egyik szélső határa a munkaviszony, amelytől jogilag abban különbözik, hogy nem alárendelt viszonyban van a foglalkoztatóval, hanem szabad és független, tehát önálló. Adózásban az a különbségük, hogy a szellemi szabadfoglalkozás jövedelmével szemben van helye költségelszámolásnak, a munkaviszonyban a munkabérrel szemben nincs. A szellemi szabadfoglalkozás másik szélső határa az egyéni vállalkozás – amelytől az adózást tekintve abban különbözik, hogy az egyéni vállalkozásból származó jövedelem külön adózik, az osztalékrész forrásadóval, a szellemi szabadfoglalkozás jövedelme pedig összevontan a hatályos adótábla szerint. Azonosságuk pedig az, hogy a bevétellel szemben költségek elszámolásának van helye. Egyébként amely tevékenység végezhető szellemi szabad foglalkozásban – az választás szerint végezhető egyéni vállalkozásban is. (csak fordítva nem igaz a képlet, hiszen például termelő tevékenység egyértelműen nem végezhető szellemi szabadfoglalkozásban.)

A szellemi szabadfoglalkozás előnye az egyéni vállalkozással szemben, hogy nem igényel külön alapítási eljárást, és költséget, gyorsabban megszüntethető, a működés során kevesebb adminisztrációt igényel, helyi adófizetési kötelezettsége nincs. Lényeges még, hogy szemben az egyéni vállalkozóval, minimálbér utáni – jövedelemtől független - havi járulékfizetési kötelezettsége sincs. Azok az elszámolások – adóelőleg, járulékok - amelyek az egyéni vállalkozót terhelik – a szabadfoglalkozásban jellemzően a foglalkoztatóra hárulnak – így kevesebb adminisztrációval jár, arról nem is beszélve, hogy választható olyan adózási formája is, amelyben nem is kell könyvelni. A személyhez kötődő, nem rendszeresen jelentkező kisebb megbízások teljesítésére ilyen jellemzőinél fogva alkalmasabb, mint az egyéni vállalkozás.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

2010. április 27., kedd

Mátra Múzeum

Gyöngyös, 3200, Kossuth u. 40. [A kategória]
A Mátra Múzeum gyűjteményei, kiállításai két épületben látogathatók. Az egykori Orczy-kastélyban vadászattörténeti, helytörténeti, ásvány- és őslénytani állandó kiállítások láthatók.

A gyűjtemény különlegessége Magyarország egyetlen teljes épségben előkerült és itt bemutatott mamutcsontváza. 2009-ben az új pavilon megnyitásával országosan jelentős természettudományi kiállítás jött létre, mely nem csak a Mátra – környéki növény- és állatvilágot mutatja be, hanem, rendszertanilag a hazai csoportok mellett a világanyagba is ad kitekintést. A kiállítás egyedi látványossága a 12 m-es épített tölgyfa, melyet szintenként 8 dioráma övez, s emellett élő trópusi állatokat és növényeket bemutató pálmaház is várja a természet titkaira kíváncsi látogatókat. A kiállítások mellett a látogatókat egész évben színes programokkal, a diákokat a kiállításokhoz kötődő múzeumpedagógiai órákkal várják.

A Mátra Múzeum kiállításai két épületben látogathatók. A 2007-ben fejújított Orczy kastély, ahol hanggal és képpel ellátott interaktív várostörténeti térkép van, a vadászattörténeti kiállításban az erdei vadakat bemutató interaktív monitor kalauzolja a látogatókat. Az új természettudományi pavilonban 2009 őszétől a három kiállítási szintet átérő 12 méter magas tölgyfa, az egy-egy életteret élethűen megjelenítő diorámák segítik a látogatót az élővilág csodáinak megismeréséhez, és a szervezettant és rendszertant bemutató tablók, és oktatóterem szolgálja ki a látogatókat.

Interaktív élményeket a kiállítótérben elhelyezett mikroszkópok nyújtanak, amivel a szabad szemmel láthatatlan világot vizsgálhatnak a látogatók. A múzeum két épülete, egy 2 hektáros helyi védettséget élvező felújított kertben helyezkedik el amely, dendrológiai bemutató és pihenőkert is egyben.

Göcseji Falumúzeum

Zalaegerszeg, 8900, Batthyány u. 2
A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum a magyarországi szabadtéri múzeumok közül 1968-ban, elsőként nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

A Zala folyó holtágának szép természeti környezetében lévő kiállítás, hitelesen bemutatja Göcsej vidékének 19. századi népi építészetét, lakáskultúráját és a régi paraszti életmódot. A látogató kellemes sétát tehet a falu utcáin, portáin a hegyi pincéknél és bekukkanthat a kovácsműhelybe, vízimalomba, füstös szobákba, kamrákba, templomba. Rendezvények alkalmával a porták, udvarok benépesülnek mesteremberekkel, népzenészekkel, népi iparművészekkel, táncosokkal, hagyományőrző, együttesekkel. Látogatóink nem a vendégmarasztaló sár miatt, mint mondták régen, tartózkodnak a falumúzeumban hosszabb ideig, hanem a gazdag kiállítások, a kellemes, szép környezet, a színvonalas programok, az élő falumúzeum miatt.

A falumúzeumi rendezvényeink (Országos Fazekas és Keramikus Találkozó, Göcseji Randevú, Egerszeg Búcsú, Kenyérfesztivál, Szüreti Vigadalom, Márton-nap stb.) életkortól függetlenül mindenkinek maradandó élményt nyújtanak.

A Göcseji Falumúzeum új fogadóépülete 1996-ban került átadásra. 1999-ben megépült a Finnugor Néprajzi Park első egysége a hanti, melyet még három követet (manysi, finn, mari). Az ünnepélyes megnyitóra 2001-ben került sor. Két időszakos kiállító helyiséggel gyarapodott a múzeum. A Náprádfai pajtában, a ma élő és alkotó népművészek, népi iparművészek mutatkoznak be, míg a 2003-ban átadott foglalkoztató házban inkább fotó kiállítások bemutatására kerül sor. A Zalacsébi fatemplom rekonstrukciójának elkészítésével teljesebbé vált a Göcseji falukép.Az állatállomány őshonos állatokkal való gyarapítása a Gödöllői Fajtanemesítő Intézet segítségével történt. Az épületek belső és külső rendbetételére (sarazás, meszelés) társadalmi összefogással sikerült megvalósítani. Nagy kihívást jelent az eddig zárva tartott Zalalövői hajlított ház bevonása a múzeum mindennapi életébe. A teljes felújítás a Látogatóbarát elvnek megfelelően történik. A porta és az épület megnyílik a látogatók előtt, akik beléphetnek a konyhába, kamrába és szobába. Az új funkció lehetőséget ad múzeumpedagógia foglakozások tartására (Egy nap a dédinél), új információk átadására.

A Göcseji Falumúzeumban fesztiválokkal, hagyományőrző programokkal, népművészeti vásárokkal várják a vendégeket. Nagy népszerűségnek örvend az Országos Fazekas-és keramikus találkozó, az Egerszeg Búcsú, a Falumúzeum napja augusztus 20-án és a Márton-napi rendezvény.

|

Mezőgazdasági Múzeum

Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Budapest, 1146, Városliget, Vajdahunyadvár
A főváros legnagyobb közparkjában, a Városligetben található a Vajdahunyadvár, amely otthont ad a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak (Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma), amely mezőgazdaságunk múltját mutatja be az agrárágazatok szemléletes és látványos felvonultatásával.

A közönség számára igyekeznek olyan programokat szervezni, melyek a különlegesen szép, építészettörténetileg híres és tanulságos Vajdahunyadvárat ismertetik meg az érdeklődőkkel. Az épület belsejében fellelhető kiállítások több korosztályra kiterjedően segítenek interaktívan, élményszerző módon feldolgozni és megérteni a mezőgazdaság régi és mai problémáit. Kiemelkedő érdekességek: vadászati kiállítás, világhíres trófeák, illetve Kincsem és Imperiál világhírű versenylovak csontvázai és a pályafutásukhoz kapcsolódó emlékek, tárgyak.

- audio guide
- múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet 1-5.
- honlapunk akadálymentes változata
- honlapunk vendégkönyve
- múzeumunk elektronikus havi rendszerességgel küldött hírlevele
- többnyelvű tárlatvezetés
- számítógép (ahol látogatóink múzeumunkhoz kötődő oldalakat böngészhetnek az interneten).

Szakkönyvek...

Bak János - Kelemen Zsolt - Tóth László: Szálastakarmányok betakarítása, tárolása és etetése
Gépi berendezések - a betakarítástól egészen a jászolig. A szerzők részletesen ismertetik a betakarítás és a silózás gépeit, a silózás technológiai lépéseit, a toronysilókat, a fóliazsákos erjesztést, de kitér a szálas takarmányok csomagolására, csomagológépeire is.

Dr. Szalai József: A növényi élet feltételei a kertekben
A növények életműködését az életjelenségek és a környezeti tényezők együttesen határozzák meg. Ezek térben és időben egyszerre fejtik ki tevékenységüket. Az életfeltételek biztosítása nélkülözhetetlen a kertekben. Ez megvalósul természetes formában, de részben mesterségesen is biztosítani kell feltételeket ahhoz, hogy növényeink optimálisan növekedjenek, fejlődjenek. Ha egy is hiányzik a környezeti tényezők közül, napfény, hőmérséklet, víz, tápközeg, a növények életjelenségeiben változás áll be, gyenge lesz a növekedés-fejlődés, vagy elmarad a virágzás és termésképzés.

Kerek Zoltán - Marselek Sándor: Gazdaságos zöldségtermesztés
A zöldségtermesztés a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb, de egyben egyik legellentmondásosabb ágazata. A rendelkezésre álló földterület intenzív használatát biztosítja. Beruházás igényes, ennek ellenére számottevő élőmunkát is igényel, korszerű termelés esetén megfelelő jövedelmet biztosít. Fontos szerepet játszik a korai élelmiszer ellátásban, de az export is jelentős.

A vörösborról...

A vörösbor védi az agyat
A piros szőlő legfontosabb hatóanyaga, amely a borban is benne van, csökkenti szélütés esetén az agyi károsodás mértékét. A sokak számára reményt keltő vizsgálat eredményeit a Journal of Experimental Neurology közölte. A vörösborban egész sor bioaktív anyag található, amelyek közül az utóbbi években a rezveratrol lett a legismertebb. Vizsgálatok igazolták, hogy ez a polifenol mind a rosszindulatú daganatok előfordulását, mind a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát jelentősen csökkenti.

Sylvain Doré vezetésével a Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem munkatársai egereken kísérleteztek. Az egészséges állatok egyetlen alkalommal, mérsékelt adagban kaptak rezveratrolt, majd a vizsgálók két óra múlva az erek elzárásával agyi katasztrófát idéztek elő. Azt találták, hogy azok az egerek, amelyek korábban rezveratrol kezelésben részesültek, sokkal kisebb mértékű agyi károsodást szenvedtek, mint a kezeletlen állatok.

A kutatók úgy vélik, hogy a rezveratrol a hemoxigenáz nevű enzim szintjét növeli. Ez az enzim védi az idegsejteket a károsodástól. Amikor az agyi katasztrófa a vérellátás megszűnése miatt bekövetkezik, ennek az enzimnek a magasabb szintje mérsékli az idegsejtek sérülését.

Az előzetes rezveratrol kezelésben nem részesülő egerek agysejtjeit a hemoxigenáz enzim nem óvta az oxigénhiánytól, így azok elhaltak és ez az állatok pusztulásához vezetett. "Vizsgálatunk eredménye szerint, a rezveratrol fokozza az agyszövet ellenállását a vérellátás zavara ellen" - mondta a munkacsoport vezetője.(f:mti)

2010. április 26., hétfő

A vetésforgóról...

A különböző növények egymást követő termesztésének fontosságát már rég felismerték, mint olyan eszközt, amely növeli a talaj tápanyag ellátottságát és csökkenti a gyomok, rovarok és betegségek okozta veszélyeket. A legkorábbi és legismertebb eljárás volt a XIX. század végén alkalmazott norfolki négyes. Ez általában fehérrépát vagy karórépát, árpát, lóherét és Búzát foglalt magába.
Tápanyag gazdálkodás szempontjából a vetésforgó alapelve a növények időbeni egymás utáni váltakozása. Olyan növények váltakoznak egymással, amelyek”kihasználják” (kisoványítják) a talajt, mint például a gabonafélék, olyanokkal, amelyek „feltöltik” azt, mint a hüvelyesek. A vetésforgóban a kártevők és kórokozók elleni védelmet elsősorban az életciklus megszakításával lehet elérni úgy, hogy az adott növény csak bizonyos idő eltelte után kerül vissza ugyanarra a helyre.
A vetésforgók javítják a talaj tápanyag kihasználását és a talajszerkezetet. A betakarítás utáni területművelés különösen a szántás, amely által a felszínen található hulladékok bedolgozásra kerülnek, segíti a kevésbé specifikus problémák megelőzését, míg a vetés előtti és utáni felszíni talajművelés – különösen a kapás növényeknél – gátolja a gyomok fejlődését.
A vetésforgó alkalmazása lehetővé teszi a termesztéssel járó kockázatok, mint az időjárás, piaci árak alakulása, kórokozók és kártevők vagy bármely más tényező megosztását a különböző növényfajok között, lehetővé téve a biztonságos tervezést. Fontos a kézi munkaerő egyenletes elosztása és éves szintű teljes kihasználása. A vetésforgó a különböző jövedelmezőségű – a több pénzt hozó növények (burgonya) és a kevesebb pénzt hozó növények (gabonafélék) között teremt egyensúlyt.
Termesztés technológiai szempontból a vetésforgónak további előnyei vannak:
• az egymást időközönként váltó növények gyökerei különböző mélységekben helyezkednek el, a különböző tápelem és víz igényükkel egyenletesen használják a talaj különböző rétegeit,
• az eltérő víz és tápanyag szükségletű növények váltakozása a tápanyagkészletek kiegyenlített felhasználását eredményezi,
• a takarmánynövények után visszamaradt gazdag növényi maradványok gazdagítják a talaj szerves anyag tartalmát,
• a kapás növények termesztése során a kapálási és töltögetési műveletekkel lazítják, gyommentesen és kedvező fizikai állapotban tartják a talajt,
• a közös betegségekre és kártevőkre érzékeny növények csak hosszabb idő után kerülnek ugyanarra a helyre,
• a hosszú és rövid vegetációs idővel rendelkező növények váltakozása elegendő időt hagy a talajok előkészítésére,
• a trágyát olyan növények alá lehet kijuttatni, amelyek a leghatékonyabban használják fel azt,
• a talaj megfelelő és időbeni előkészítésével, a vetés idejének betartásával, a trágyák potenciáljának kihasználásával lehetőség van a magasabb terméshozamok elérésére,
• a piaci igények figyelembe vételével lehetőség van a gyors növényváltásra,
• a munkaerő, gépek és felszerelések optimális kihasználásra kerülnek.

Az integrált rendszer

Az integrált rendszer tulajdonságai
Az integrált rendszernek minimálisan két jellemző tulajdonsága van:
1. nem jelent ökológiai gazdálkodást. Az ökológiai gazdálkodás alapjai mások, mint az integrált rendszeré. Az integrált rendszerben széles körben használkatók például a növényvédő szerek vagy műtrágyák, míg az ökológiai gazdálkodási formában nem vagy elenyésző mértékben. Az öko-termékek előállítói nem használhatnak számos olyan alacsony kockázatot jelentő technikát és technológiát, amelyeket az integrált rendszer alkalmazói használnak, egyszerűen csak azért, mert azok nem engedélyezettek.
2. képes alkalmazkodni a különböző feltételekhez. Mivel minden olyan elemet tartalmaz, amely az eljárások közötti egyensúlyon alapszik, és a legkülönbözőbb növényfajokra, termesztési körülményekre alkalmazható.
A rendszer alkalmazásának számos előnye van, amelyek közé a következők sorolhatók:
• csökkentett mennyiségű a vegyszer felhasználás,
• csökken a talajt, a felszíni és altalajvizeket, levegőt szennyező anyagok felhalmozódása,
• javulnak a talajban lévő élőlények életkörülményei,
• javul illetve helyreáll az adott terület biodiverzitása.
Az integrált rendszer szerepe, hogy a gazdák részére olyan információkat adjon, amelyek által alacsony környezeti kockázatot jelentő eljárásokat alkalmazva, széles körben megelőzhetik a növényi betegségeket és kártevőket, magas terméseredményeket érjenek el, és jó minőségű terméket állítsanak elő.

Az integrált termesztés

Az integrált termesztés fogalma
Az integrált növénytermesztés, mint fogalom a következőket jelenti:
• integrált,- mert specifikus irányítási rendszer, amely a termelő gazdaság egész területére kiterjed. Az integráltság olyan gazdálkodási gyakorlatok keveréke, amelyek a környezetvédő és fenntartható intézkedésekkel együtt tartalmazzák a vetésforgót, termesztéstechnológiát, fajtakiválasztást, környezet és tájvédelmet stb. Az integrált rendszer gazdálkodási tevékenységeket tartalmaz, és mint minden mezőgazdasági tevékenység az integrált rendszer is a termelő gazdaság adottságainak rendszerbe illesztésével kezdődik. A gazdasági tevékenység általában egyedi és jól meghatározott.
• növénytermesztés,-mert a gazdaságban termesztett minden növényt és azok termesztés technológiáját érinti. A rendszer nem csak a növénytermesztéssel kapcsolatos termesztés technológiát foglalja magába, hanem a termékek tárolását, értékesítését és kereskedelmét is. Gyakran tesznek egyenlőséget az integrált növényvédelem és az integrált növénytermesztés közé. Az integrált növénytermesztés több mint az integrált növényvédelem, mert nemcsak növényvédelmet jelent, hanem minden más elemet, amely a termesztéssel kapcsolatos, beleértve a környezeti és tárgyi feltételeket is.
• irányítás,-(management), mert a gazdaságnak egy rendszer szemléletű megközelítéséről van szó, amely megköveteli a tervezést, a kitűzött célok megvalósításának felügyeletét, a követelmények szerinti irányítást és a haladás mérését.
Az integrált növénytermesztési rendszerre számos meghatározást használnak:
• olyan irányítási rendszer, amely minimális környezeti hatással és az ellenőrzött inputok használata által megfelelő jövedelmet ér el, és amelyik eléggé rugalmas, hogy kielégítse a természeti és piaci követelményeket.
• olyan komplex folyamatok, eljárások, technológiák sorozata, amelyek célja a hatékony, gazdaságos és környezetbarát gazdálkodás,
• olyan rendszer, amely ötvözi a biológiai, termesztéstechnológiai eszközöket annak érdekében, hogy minimálsra csökkentse az egészségi, természeti és piaci kockázatokat, károkat,
• olyan rendszer, amelynek alkalmazása biztosítja a gazdasági, környezeti és társadalmi biztonságot.

2010. április 25., vasárnap

Élethossz...

120-130 évig is élhetnénk.
Genetikusok szerint 120-130 évig élhetnénk, de alig vannak emberek, akik századik születésnapjukat is megünnepelhetik. A cél egyébként sem az, hogy tovább éljünk, hanem az, hogy tovább legyünk egészségesek - írja a Science című tudományos folyóirat.
Mind több vizsgálat bizonyítja, hogy ha a táplálék minden szükséges elemet tartalmaz, a kalóriabevitel csökkentésével az élettartam jelentősen kitolható.
Luigi Fontana professzor egyidejűleg dolgozik Olaszországban és az Egyesült Államokban. Évek óta foglalkozik az öregedés kérdéseivel és két munkatársával áttekinti az egészséges ételekkel folytatott "éhezés" hatását. "A nyugati országokban az átlagos életkor 80 esztendő körül mozog, de túlságosan sok ember csak mintegy 50 évig egészséges. Kutatásainkat azért végezzük, hogy a kalóriafogyasztás csökkentésével, genetikai beavatkozásokkal és gyógyszerek használatával szűkítsük a jelenlegi 30 éves különbséget a várható életkilátás és a várható egészségkilátás között" - mondta Fontana professzor.
A munkacsoport a kalóriafogyasztás 10-50 százalékos csökkentésével mérsékelte különböző kísérleti állatokban az inzulinszerű növekedési faktor (IFG-1) és más biológiai tényezők működését. Ennek hatására az állatok lényegesen tovább éltek. A így megfigyelt anyagcsere-változások genetikai mutációkkal párhuzamosan jelentek meg. A kutatók szerint ezek az állatok úgy éltek hosszabb ideig, hogy az öregedéssel párhuzamosan megfigyelhető, kóros állapotok - a szív- és érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganatok, szellemi hanyatlás - tüneteit sokkal ritkábban mutatták.
"A kalóriaszegény kosztot evő állatok sokáig élnek, anélkül, hogy a korosodással általában összefüggő betegségekkel kellene bajlódniuk. Szokásos étrenden élő társaik 94 százaléka rákban vagy szívbetegségben pusztul el. A kevés kalóriát tartalmazó diéta hatására az állatok 30-50 százalékának élettartama és egészsége azonos"- hangsúlyozta a professzor.
Forrás: MTI

Magyar bulvár...

Milyen volt a magyar bulvár száz évvel ezelőtt?
Máig utolérhetetlen színvonalú bulvárlapot indított útjára száz évvel ezelőtt Miklós Andor, akinek arra is volt gondja, hogy magánélete és szerteágazó kapcsolatrendszere homályban maradjon.

„A baloldali fal könyvtár volt (...) tizenöt méter hosszú, három méter magas könyvgyűjtemény. Csak szépen kötött könyvek. Mindegy, milyen kor, milyen tartalom, kötésre megy a dolog (...) No? Itt vannak a maga könyvei is. Mi? Meg van elégedve? – szokta mondani az íróknak, ha feljöttek hozzá (...) Különös ellentmondás volt ebben az emberben: a felszínen közönséges szatócs, petróleumhordó-szagú, s képes volt az ország egyik legnagyobb vagyonát megteremteni. Ha szólott, sose mondott különbet, mintha saját újságjának felületes olvasója volna.” Móricz Zsigmond jellemezte így egy 1930-as évekbeli naplójegyzetében az Est-lapok konszern teljhatalmú vezérét, Miklós Andort. A budavári Dísz tér egyik palotájában lakó Miklóssal szembeni lenézésnek azonban nyoma sincs abban az 1933. decemberi nekrológban, melyben az író az elhunyt „szerkesztőzsenit” méltatta, aki ugyan „egy sort sem írt a lapjaiba, de ezer tollal dolgozott”, s aki „a magyar népet megtanította olvasni”.

Ez utóbbiban Móricznak alighanem igaza volt: Az Est című napilap éppen száz esztendővel ezelőtti megjelenését a történettudomány is korszakhatárként tartja számon. Az első, 1910. április 16-ai, szombati keltezésű lapszám példányai egy nappal korábban, pénteken délben zúdultak ki az Athenaeum nyomda rotációs gépeiből, s a rikkancssereg nemcsak minden pesti utcasarkon, hanem országszerte kínálta a „szenzációs új” lapot, amelyre korábban soha sem tapasztalt, amerikai stílusú reklámkampánnyal irányították rá a figyelmet. A debütálás előtti hetekben nemigen akadhattak olyanok, akik valamilyen módon ne értesültek volna a hamarosan megjelenő újságról. A szecessziónak elkötelezett grafikus, Falus Elek rajzolta fejléc házfalakra ragasztott nagy plakátokról, nyalókának nevezett kis röplapokról, villamosok és fiákerek oldaláról, kávéházak asztalára kitett hamu- és fogvájótartókról „köszönt be” (nyitóképeinken). A „mi mindenütt ott leszünk, ahol történik valami” szlogent valóra váltó Az Est már az első hónapokban fölébe kerekedett bulvárlap vetélytársainak. Az alapító főszerkesztő Miklós pedig a háborús dekonjunktúra zavarosában halászva – politikai irányultság tekintetében is meglehetősen kacskaringós utat megtéve – szűk évtized alatt legyűrhetetlen sajtóbirodalmat hozott létre azzal, hogy első lapja mellé másik két patinásat is megszerzett (a Pesti Naplót és a Magyarországot), s hozzájuk kapcsolta a modernizált Athenaeum nyomdát és annak hasonnevű könyvkiadóját.

A valaha volt legnagyobb magyar sajtómágnás az 1930-as évek elején, konszernje fénykorában 6500 alkalmazottat foglalkoztatott. A manapság klasszikusként emlegetett írók, költők közül is nem kevésnek ő biztosított rövidebb-hosszabb időre megélhetést, orgánumait a szépirodalom kimeríthetetlen tárházává téve. Móriczot vagy Babits Mihályt például már az 1920-as évek elején exkluzív szerződés kötötte a részvénytársasági formában működő mamutcéghez.

A cégvezér hiteles portréját mindazonáltal máig nem írták meg. A legrészletesebb életrajz, egy könyvfejezet (amely inkább nevezhető torzképnek) 1965-ben született, amikor Dersi Tamás sajtótörténész az Est-lapok irodalmi szerkesztőjét, Mikes Lajost igyekezett megszabadítani a „polgári újságíró, szerkesztő” – akkori értelmezés szerint – szitoktitulusától. Dersi a tisztára mosás érdekében állította szembe Mikest „az átlagosnál visszataszítóbb, megkésettségét gátlástalansággal rekompenzáló, szolgalelkű kapitalista” Miklóssal. Ez az összehasonlítás azonban minduntalan megbicsaklik, jelezte az Est-lapok bibliográfiai sorozatát bevezető 1982-es tanulmányában a későbbi szabaddemokrata politikus, Vásárhelyi Miklós, merthogy az irodalmi szerkesztő valóban „nagyvonalú, sokrétű kultúrpolitikája szerves része volt Miklós Andor üzleti politikájának”.

Mindmáig csak anekdotában élő találgatásokat olvashatni arról, hogy az 1880-ban egy pesti szegény zsidó családba született és költői álmokat szövögető Miklós (akit éppen későbbi bizalmasa, Mikes tanácsolt el a verseléstől) miként szerezte meg 31 évesen „első millióját”. A fáma szerint Az Est indulásához szükséges 100 ezer koronát az Angol–Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. adta kölcsön az addigra már a közgazdasági újságírás csínját-bínját kitanult zsurnalisztának. Állítólag azzal a kikötéssel, hogy a lap az ő tranzakcióit nem firtatja majd, a konkurenséit viszont igen. Ezt a verziót erősíti az, hogy Az Estnek a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és elnöke, Lánczy Leó állandó célpontja volt – olvasható Buzinkay Géza sajtótörténész Bulvárlapok a pesti utcán című, 1997-es tanulmányában. (hvg,Murányi G.)

Túlnépesedés...

A világ jövője: éhség és túlnépesedés
Riasztó adatokat tett közzé az USAID az idei Föld Napja alkalmából a világ népességének alakulásáról. A WHO kutatásira támaszkodó dokumentum szerint a század második fele az éhínség és a demográfiai katasztrófák korszaka lehet.

Mint a figyelmeztetésből kiderül, naponta 214 ezer gyermek születik a bolygón, és (a születések és a halálozások egyenlegeként) hetente egymillió fővel nő a világ népessége. 2050-ig 50 százalékkal bővülhet a népesség, ami önmagában talán még nem lenne baj, de a népességrobbanás 99 százalékban a fejlődő országokban jelentkezik, és a várható növekedés kilenctizede a világ legszegényebb országaiban következik be.

Emiatt komoly élelmiszerválságokra kell számítani: a termőföldek nagysága már nem növelhető (sőt, a rendelkezésre álló termőterületek mérete a városiasodás, a klímaváltozás és a környezetrombolás miatt csökkenni fog), és közben a természetből nyert táplálék (tengeri hal stb.), illetve a tiszta ivóvíz készletei is megfigyatkoznak, ami azt jelenti, hogy a kevésbé tehetősek a mostaninál is nehezebben jutnak majd elegendő élelemhez.

Egy másik prognosztizálható kockázat, hogy elsősorban a városi népesség növekszik, ami kezelhetetlen helyzeteket teremt az oktatásban és az egészségügyben. A fejlődő országok megapoliszaiban már most sincs elegendő iskolai férőhely, és ismét terjed az a szokás, hogy a lányok kimaradnak az iskolából.

A tudatlanság pedig áttételesen maga is gyorsítja ezeket a negatív folyamatokat - például azért, mert a legkevésbé képzettek körében szinte ismeretlen a családtervezés. Jelenleg is több mint 120 millió olyan nő él a világon, aki szívesen korlátozná a családjában a születések számát, de a szükséges információ és technikák híján ezt nem tudja megtenni.

Mint a dokumentum megállapítja, 1995 és 2005 között hetente 1,2 millió ember költözött városokba, naponta átlagosan 165 ezren menekülnek el vidékről. Ugyanakkor a városi élet nem jelent automatikusan magasabb életszínvonalat: 3 városban élő ember közül egy biztosan nyomortelepen tengődik.(nol)

2010. április 24., szombat

A klímaváltozás hatásai...

Feljebb és mélyebbre menekül az élővilág a klímaváltozás elől
A globális fölmelegedés miatt egyre több állatfaj kénytelen elhagyni eredeti élőhelyét, és hűvösebb helyre költözni. A helyváltoztatás törtéhet a szélességi fokok mentén, de függőlegesen is: bizonyos állatok a sarkokhoz közelebb vándorolnak, míg a madagaszkári békák és az alpesi élőlények például magasabbra húzódnak. A tengervíz hőmérsékletének emelkedése miatt egyes halfajok mozgásának iránya sem a tengerbiológusok várakozása szerint alakult.
Forrás: Christopher RaxworthyA madagaszkári Phelsuma l. punctulata gekkófaj számára már nincs magasabb hely
Brit kutatók az Északi-tengerben élő fenéklakó halakat tanulmányozták. A víz hőmérséklete az aljzaton 1,6 fokot emelkedett az elmúlt 25 évben, ezért a szakemberek azt jósolták, hogy a halak északabbra vándorolnak majd, de nem ez történt. A Nicholas Dulvy tengerbiológus vezette kutatócsoport az elmúlt negyedszázadban fenékhálózásokkal gyűjtött adatokat elemezte. Azt akarták kideríteni, hogyan változott 28 fenéklakó halfaj földrajzi elterjedése a 25 év alatt. A várakozással ellentétben azt tapasztalták, hogy nem mindegyik halfaj vándorolt északabbra.
Menekülés a mélybe

A Journal of Applied Ecology folyóiratban közzétett cikkükben a kutatók arról számolnak be, hogy az észak felé vándorlás helyett sok faj inkább mélyebb vizet keresett magának, s így továbbra is a megszokott hőmérsékletű vízben élhet. Az északi-tengeri halak átlagosan 9 méterrel húzódtak mélyebbre, de néhány faj, például a Lepidorhombus whiffiagonus nevű lepényhal 35 méterrel helyezte mélyebbre élőhelyét. Ez a fajta vertikális vándorlás nagyon hasonló ahhoz, ahogy az alpesi fajok magasabbra helyezik életterüket a hegyekben. Amikor azonban a megkívánt hűvös hőmérséklet a hegycsúcs fölé kerül, akkor ezeknek a fajoknak szó szerint elfogy az életterük.
A tekintetben, hogy milyen mélyre lehet húzódni, a szakértők egy része szerint egyáltalán nem jók a kilátások. Brian MacKenzie dán oceanográfus úgy látja, ha ezek a fajok továbbra is folytatják a mélyebbre menekülést, akkor egyszerűen "megfeneklenek", mert az Északi-tenger déli része nem igazán mély. Még ha a fajok észak felé vonulnak is, ahol mélyebb a víz, előbb-utóbb ott is komoly bajba kerülnek a csökkenő fény, a fokozódó nyomás és az élőhely megváltozása miatt.
Forrás: habitas.org.uk
Lepidorhombus whiffiagonus - süllyedhet még ennél mélyebbre?
A hőmérséklet emelkedése nem az egyetlen probléma, amellyel meg kell küzdeniük az északi-tengeri ökoszisztémáknak. Jelentős gondot okoz a túlhalászás is. A két káros hatás egyidejű fellépésének hatását egyelőre még megbecsülni sem tudják a tudósok, de az biztos, hogy semmi jóval nem kecsegteti az Északi-tenger halállományát. Dulvy és munkatársai már meglehetősen biztosak abban, hogy a mélyebbre költözés oka nem a túlzott mértékű halászat, mivel a gyakori halászzsákmánynak számító halak ugyanolyan mértékben változtatták meg életterük mélységét, mint azok, amelyeket egyáltalán nem halásznak.

Feljebb költözők
Noha a kutatók többsége egyetért abban, hogy a globális fölmelegedés a vizekben mélyebbre, a hegységekben magasabbra tolja a fajok optimális élőhelyét, eddig viszonylag kevés átfogó tanulmány készült a témában. (A horizontális, északra vagy délre történő vándorlásokat már jóval alaposabban feldolgozták.) Az egyik ilyen alapos tanulmányt az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatói folytatták Madagaszkáron 1993 és 2003 között. Több mint 30 kétéltű- és hüllőfajt vettek számba, amely mind magasabbra húzódott. Megállapították, hogy több fajnak - így a keskenyszájú békának (Plethodontohyla tsarartananensis), valamint egy gekkófajnak (Phelsuma l. punctulata) - nincs már hova menekülnie, mert elérte a lehető legnagyobb magasságot. Később a Berkeley Egyetem Gerinces Állattani Múzeumának kutatói végeztek erre irányuló kutatásokat az amerikai Yosemite Nemzeti Parkban 2003 és 2005 között. A tudósok megfigyelték, hogy a park területén számos rágcsálófaj, amely korábban alacsonyabban fordult elő, magasabbra tette át élőhelyét.
Forrás: Wikipedia
A lágyszárúak gyorsabban költöznek
Nem csak az állatokat hajtja fölfelé a globális fölmelegedés. Egy francia kutatók által készített tanulmányban 171 erdeinövény-faj elterjedését vizsgálták meg Franciaország hat területén. A Párizsi Technológiai Intézet mezőgazdasági részlegének kutatói megállapították, hogy a vizsgált fajok többségének fölfelé mozdult az optimális elterjedési magassága: az 1905 és 1985 közötti elterjedési magassághoz képest a következő két évtizedben évtizedenként 30 méterrel tolódott fölfelé az élőhelyük. A növények természetesen nem kerekedhetnek föl, és mehetnek magasabbra (vagy mélyebbre), mint az állatok, hogy megfelelőbb otthont találjanak maguknak, ám ezek az élőlények is tudnak vándorolni: a magjaik segítségével. Ha a magasabb helyre hullott magok találnak kedvezőbb körülményeket, akkor azok csíráznak ki - így araszolnak lassan fölfelé a hegyeken. Leggyorsabban természetesen a rövid életciklusú, lágyszárú növények haladnak egyre magasabbra, leglassabban pedig a fák - mutattak rá a Science-ben közzétett tanulmányukban a francia kutatók.
[origo]Pesthy G.

Történelem...

Magyarország uralkodói és államfői
A magyarok történelme a megtelepedés és Árpád-házi királyoktól napjainkig, kilenc fejezetben összefoglalva. Tekintse meg történelmünket rövidebb, kronológikus rendben, vagy nézze meg uralkodóinkat, államfőinket a kezdetektől napjainkig!
Árpád-házi királyok
1000-1038 I. (Szent) István (997-1000 nagyfejedelem)
1038-1041 (Orseolo) Péter
1041-1044 Aba Sámuel
1044-1046 (Orseolo) Péter
1046-1060 I. András
1060-1063 I. Béla
1063-1074 Salamon
1074-1077 I. Géza
1077-1095 I. (Szent) László
1095-1116 (Könyves) Kálmán
1116-1131 II. István
1131-1141 II. (Vak) Béla
1141-1162 II. Géza
1162-1172 III. István
1162-1163 II. László
1163-1165 IV. István
1172-1196 III. Béla
1196-1204 Imre
1204-1205 III. László
1205-1235 II. András
1235-1270 IV. Béla
1270-1272 V. István
1272-1290 IV. (Kun) László
1290-1301 III. András
Királyok különböző házakból
1301-1305 (Premysl) Vencel (László)
1305-1307 (Wittelsbach) Ottó
1307-1342 I. (Anjou) Károly (Róbert)
1342-1382 I. (Anjou, Nagy) Lajos
1382-1387/ 1395 (Anjou) Mária
1385-1386 II. (Anjou, Kis) Károly
1387-1437 (Luxemburgi) Zsigmond
1437-1439 (Habsburg) Albert
1440-1444 I. (Jagelló) Ulászló
1440/1452-1457 V. (Habsburg, Utószülött) László
1444-1446 (interregnum)
1446-1453 (Hunyadi János kormányzó)
1458-1490 I. (Hunyadi) Mátyás
1490-1516 II. (Jagelló) Ulászló
1516-1526 II. (Jagelló) Lajos
Habsburg-házbeli királyok
1526-1564 I. Ferdinánd
1526-1540 I. (Szapolyai) János, nemzeti király
1540-1570 (Szapolyai) János Zsigmond*
1564-1576 I. Miksa
1576-1608 I. Rudolf
1605-1606 (Bocskai István**)
1608-1619 II. Mátyás
1619-1637 II. Ferdinánd
1620-1621 (Bethlen Gábor*)
1637-1657 III. Ferdinánd
1647-1654 IV. Ferdinánd
1657-1705 I. Lipót
1705-1711 I. József
1705-1711 (II. Rákóczi Ferenc***)
1711-1740 III. Károly
1740-1780 Mária Terézia
* választott király
** Erdély és Magyarország választott fejedelme
*** Erdély választott fejedelme és Magyarország vezérlő nagyfejedelme
A Habsburg-Lotharingiai-ház királyai
1780-1790 II. József
1790-1792 II. Lipót
1792-1835 I. Ferenc
1835-1848 V. Ferdinánd
1849. ápr. 14.-1849. aug. 11. (Kossuth Lajos kormányzó-elnök)
1848-1916 I. Ferenc József
1916-1918 IV. Károly
Magyarország államfői 1919 óta
Köztársasági elnök
Károlyi Mihály - 1919. január11.-1919. március 21. (lemondott)
Kormányzó
Horthy Miklós - 1920. március 1.-1944. október 16. (lemondott)
Köztársasági elnök
Tildy Zoltán - 1946. február 1.-1948. augusztus 3. (1948. július 31-én lemondott)
Szakasits Árpád - 1948. augusztus 3.-1949. augusztus 23.
Az Elnöki Tanács elnökei
Szakasits Árpád - 1949. augusztus 23.-1950. április 25. (lemondott)
Rónai Sándor - 1950. május 8.-1952. augusztus14.
Dobi István - 1952. augusztus 14.-1967. április 14.
Losonczi Pál - 1967. április 14.-1987. június 25.
Németh Károly - 1987. június 25 -1988. június 29.
Straub F. Brunó - 1988. június 29 -1989. október 23.
Köztársasági elnökök
Szűrös Mátyás (ideiglenes) - 1989. október 23.-1990. május 2.
Göncz Árpád (ideiglenes) - 1990. május 2.-1990. augusztus 3.
Göncz Árpád - 1990. augusztus 3.-2000. augusztus 3. (1995. június 19-én újraválasztva)
Mádl Ferenc - 2000. augusztus 4.-2005. augusztus 4.
Sólyom László - 2005. augusztus 5-e óta
(Forrás: MTI Rt. Sajtóadatbank)

2010. április 23., péntek

Vizeink

Folyók, tavak
A legjelentősebb folyók
Az országot kettészeli a Duna (a Volga után), mely Európa második legnagyobb folyója, és Közép-Európa fő folyóvize. Teljes, 2860 kilométeres hosszából 417 kilométer jut Magyarországra az ország északnyugati csücskétől a Mohács alatti déli országhatárig. (A Rajka és az Ipoly torkolata között 140 kilométernyi szakasz Szlovákiával határfolyó.) A Duna átlagos vízhozama Budapestnél 2000 köbméter másodpercenként.
A másik jelentős folyó a Tisza, amelynek magyarországi szakasza 596 kilométer hosszú. A Tisza az Alföldön gyakorlatilag végig síksági tájon kanyarogva éri el a déli országhatárt, és Jugoszláviában ömlik a Dunába.
A Duna fontosabb mellékfolyói: a déli határon a Dráva, a Kisalföldön a Lajta, a Rába (a Marcallal és a Rábcával), a Duna bal partján a Szlovákiával határos Ipoly.
A Tisza legfontosabb jobb oldali mellékfolyói: a Bodrog, a Sajó és a Zagyva, a bal parton pedig a Szamos, a Hármas-Körös és a Maros.
Legjelentősebb tavak
Az ország 1200 természetes vagy mesterséges tava közül a legnagyobb és külföldön is legismertebb Balaton (Közép-Európa legnagyobb tava) fontos hazai és nemzetközi idegenforgalmi központ. Hossza 72 kilométer, szélessége 1,5 és 11 kilométer között változik, felülete 596 négyzetkilométer. Átlagos mélysége 3 méter, kivéve a Tihanyi-szorosnál, ahol 10-11 métert is elérhet. A tavat a Zala folyó táplálja, fölösleges vizét a Sió-csatorna vezeti el a Dunába.
Szintén kedvelt üdülőhely a Velencei-tó. Területe 26 négyzetkilométer. Ebből csak 12 négyzetkilométer nyílt víztükör, a többi részét nádas borítja. Vízszintjét időnként mesterséges vízpótlással emelik.
Az osztrák határon fekvő Fertő-tónak csak egynegyede, a déli sáv (75 négyzetkilométer) tartozik Magyarországhoz.
(Forrás: MTI Sajtóadatbank)

IMI...

Az IMI-ről általában - Mi ez?
A Belső Piaci Információs Rendszert (Internal Market Information System, IMI) az Európai Unió és az EGT tagállamok (azaz az EU tagállamain túl Norvégia, Liechtenstein és Izland) közigazgatási rendszerei közötti kommunikáció érdekében fejlesztette ki az Európai Bizottság. Ez az elektronikus eszköz az információcseréhez biztosít egy olyan felületet, amely segítségével a tagállamok a belső piaci jogszabályok végrehajtásakor hatékonyabban tudnak napi szinten együttműködni. Felhasználói körét az országok különféle minisztériumai, országos és regionális hatáskörű szervei, kamarái és egyéb közigazgatási hatóságai adják. Az IMI az interneten keresztül elérhető webes felület, amelyhez nem szükséges előzőleg számítógépes program telepítése. A hatósági felhasználóknak csupán egy felhasználónévre és egy jelszóra van szükségük, amelyet az adott tagállam IMI koordinátorán keresztül tudnak igényelni.

Az IMI-t azért fejlesztette ki az Európai Bizottság, hogy olyan jelentős gyakorlati akadályokat segítsen áthidalni, mint a közigazgatási és munkahelyi kultúrák különbségei vagy a nyelvi akadályok. Az IMI megoldást jelent arra a problémára, hogy az egyes tagállamok hatóságai számára sokszor nem egyértelmű, mely hivatal hatáskörébe tartozik egy ügy valamelyik másik tagállamban, mely szerv illetékes egy megkeresésben.

A rendszer célja az adminisztratív terhek csökkentése és a tagállamok közötti napi együttműködésben a hatékonyság, az eredményesség megerősítése.

Az IMI sajátossága, hogy az előre meghatározott feltehető kérdések köre minden, az Európai Unióban hivatalos nyelven elérhető. A kérdést fogadó szervezet így az általa beszélt nyelven kaphatja meg a megkereső hatóság által saját nyelven küldött megkeresést - amelyet a kérdésfeltevő a szabad szöveg opció használatával további információval bővíthet ki a másik hatóság által is beszélt nyelven, például angolul.

Az IMI kezdetben a szakmai elismerések (2005/36/EK irányelv a szakmai képesítések elismeréséről) és a 2009. december 28-ától a szolgáltatási irányelvhez (2006/123/EK irányelv a belső piaci szolgáltatásokról, VI. fejezet) kötődő igazgatási együttműködés területén jelent hasznos eszközt az európai hatóságok számára a könnyebb, gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb együttműködésben. Az Európai Bizottság a későbbiekben más területekre is ki kívánja terjeszteni a rendszer használatát.

Az IMI alkalmazása a hatóságok közötti igazgatási együttműködés tekintetében a szolgáltatási irányelv végrehajtására szolgáló határidőtől, 2009. december 28-ától jogi kötelezettség Magyarország számára is.

Mobilitási igazolvány

Az Europass mobilitási igazolvány az európai országok valamelyikében folytatott szakmai gyakorlatok, tanulmányok vagy önkéntes munka során megszerzett készségek és kompetenciák igazolására szolgáló, egységes formátumú dokumentum.

Tartalma
Szakmai gyakorlat esetében lehetőség nyílik az elvégzett munkafeladatokat, az ellátott tevékenységeket és az ezeken keresztül elsajátított többlet tudást, készségeket és kompetenciákat részletezni az igazolványban. Amennyiben tanulmányi célú volt a kiutazás, akkor az elvégzett kurzusok és azok eredménye dokumentálható.
Kibocsátása

* A Leonardo da Vinci mobilitási program esetében a magyar küldő intézmény, míg a Socrates Erasmus program esetében a hallgató kezdeményezheti az igazolvány kitöltését, az erre szolgáló adatbázisban.
* Más uniós (Comenius, Grundtvig, Ifjúság 2000-2006) és nem uniós, de intézmény által szervezett szakmai gyakorlat vagy tanulmány esetében kérjük, forduljon az igazolvány kiadását koordináló Tempus Közalapítványhoz a lent olvasható elérhetőségek egyikén.
* Az igazolvány önkéntesen és ingyenesen, a kiutazó életkorától (legyen diák vagy felnőtt) függetlenül igényelhető.

Az Europass mobilitási igazolvány magyarországi kiadását a Tempus Közalapítvány koordinálja.

A Tempus Közalapítvány elérhetősége:
1093 Budapest, Lónyay u. 31.
1438 Budapest, Pf. 508.
Tel.: (06)1 237 1300 (Nagy Zsófia)
Fax: (06)1 239 1329
E-mail: europass@tpf.hu
Internet: http://www.tka.hu/

Vitaminok

Vitamin táblázat
A-vitamin (retinol, karotin) zsírban oldódó
Vitamin szerepe Létfontosságú a növekedés és a farkasvakság megelőzése szempontjából, védi az emésztőcsatornát, a vizeletképző és légzőrendszert a fertőzésektől. Egészségesen tartja a bőrt, a hajat, a fogakat és a fogínyt, növeli a légúti betegségekkel szembeni ellenállást.
Miben található A retinol kizárólag állati eredetű élelmiszerekből nyerhető, a karotin ami növényi táplálékban is megtalálható. Retinol található a tojássárgájában, a májban, a tejtermékekben és az olajos halban. A növények főleg a zöld és sárga színű zöldségek, különösen a sárgarépa karotint tartalmaz.
Hiány tünetek Szemproblémák, farkasvakság, a fertőzések magasabb kockázata, száraz és érdes bőr.
Napi adag Nők: 600 mg, Szoptatós anyák: 950, mg Férfiak: 700 mg
B1-vitamin (tiamin) vízben oldódó
Vitamin szerepe Kedvező hatása van az idegrendszerre és a szellemi teljesítményre, nélkülözhetetlen az izmok, az idegrendszer és a szív működéséhez, segít legyőzni a koordinációs zavarokat.
Miben található Teljes kiőrlésű búza, gabonafélék, barna rizs, tészták, bab, disznóhús, tojás, tej, legtöbb zöldségféle és a diófélékből néhány.
Hiány tünetek Ingerlékenység, fáradság, étvágytalanság, alvási nehézségek, a sok cukrot tartalmazó étrend és pajzsmirigy-túlműködés a hiányához vezethet.
Napi adag Nők: 1 mg, Férfiak: 1,5 mg
B2-vitamin (riboflavin)
Vitamin szerepe Stresszes állapotban megnő a B2-vitamin-szükséglet, csakúgy, mint a fogamzásgátlót szedő, terhes vagy szoptató nőknél. Egészségesen tartja a bőrt, körmöt és hajat, javítja a látást, segíti a hormontermelődést.
Miben található Tej, máj, vese, baromfi, hal, tojás, leveles zöldfőzelékek, és teljes kiőrlésű búza.
Hiány tünetek A száj, az ajak, a bőr és a nemiszervek károsodása. Azok az emberek, akik fogamzásgátlót vagy antidepresszánsokat szednek fogékonyabbak.
Napi adag Nők: 1,2 mg, Férfiak: 1,7 mg
B3-vitamin (niacin, niacinamid) vízben oldódó
Vitamin szerepe A szervezet triptofánból maga is képes előállítan. Nélkülözhetetlen a nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron) szintéziséhez. Szükséges idegrendszer és az emésztőrendszer helyes működéséhez. Gátolja, mérsékli a migrénes fejfájást. Fokozza a vérkeringést, csökkenti a magas vérnyomást. Enyhíti a hasmenéses rohamokat. Csökkenti a koleszterin- és triglicerinszintet.
Miben található Máj, fehér baromfihús, vese, sörélesztő, teljes kiőrlésű búza, búzacsíra, hal, tojás, diófélék, avokádó, datolya, füge, szilva.
Hiány tünetek Bőrproblémák (pellagra=durva bőr), berepedezés, fáradtság és depresszió.
Napi adag Nők: 13 mg, Férfiak: 19 mg.
B5-vitamin (pantoténsav) vízben oldódó
Vitamin szerepe Elősegíti a sejtek felépítését, a növekedést, a központi idegrendszer kifejlődését. Létfontosságú a mellékvesék működéséhez. Nélkülözhetetlen a zsírok és szénhidrátok energiává történő átalakításához. Szükséges az ellenanyagok szintéziséhez. Elősegíti a sebgyógyulást és véd a fáradtság ellen. Csökkenti sok antibiotikum nem kívánt és toxikus mellékhatásait, támogatja a nemi hormonok termelődését.
Miben található Zöldségfélék, állati termék és gabona, hús, teljes magvak, vese, máj, szív, hal, búzacsíra, sörélesztő, dió, csirke.
Hiány tünetek Izomgörcsök, kimerültség, hányinger, hasi fájdalom, fejfájás, zsibbadás, nyombélfekély, vér- és bőrpanaszok.
Napi adag Felnőtteknek: 10 mg.
B6-vitamin (piridoxin)
Vitamin szerepe Magas fehérjetartalmú étrend esetén megnő a szervezet B6-vitamin szükséglete. Nélkülözhetetlen az ellenanyagok és vörösvértestek képzéséhez. Szükséges az aminosavak és zsírok megfelelő fölszívódásához. Erősíti az ideg- és emésztőrendszert, táplálja a bőrt. Elősegíti az öregedést késleltető nukleinsavak szintézisét. Csökkenti az izomgörcsöket. Természetes vizelethajtó.
Miben található Szója, szárazbabfélék, csirke, marhahús, hal, sörélesztő, búzakorpa és -csíra, máj, vese, szív, kantalupdinnye, káposzta, tej, tojás, banán és burgonya.
Hiány tünetek Ingerlékenység és depresszió, gyengeség, vérszegénység és bőrgyulladás -viszketés, továbbá az ajkak berepedezése, a száj és nyelv gyulladása.
Napi adag Nők: 1,5 mg, Férfiak: 2 mg
B12-vitamin (cianokobalamin)
Vitamin szerepe Létfontosságú a növekedéshez, a vörösvérsejtek képzéséhez, serkenti az idegrendszer működését, támogatja az enzimfunkciókat.
Miben található Állati eredetű táplálékok, baromfi, marha- és disznóhús, tojás, hal, tej, és vitaminnal dúsított gabonapelyhek.
Hiány tünetek Vérszegénység, száj és nyelv fájdalom, depresszió, bizsergető érzés és zsibbadás, idegrendszeri megbetegedések.
Napi adag 1,5 qg
C-vitamin (aszkorbinsav) vízben oldódó
Vitamin szerepe A legtöbb állat képes szintetizálni, ez alól sajnos kivétel az ember. Döntő szerepe van a kollagén képződésében, a fogíny, a vérerek, a csontok és a fogak, körmök megújulásában. Gyógyítja a sebeket, az égési sérüléseket. Elősegíti a vér koleszterinszintjének csökkentését. Segíti a vas felszívódását. Segít megelőzni a vírus- és baktérium- fertőzéseket, stimulálja az immunrendszer működését. Növeli a daganatokkal szembeni ellenállóképességet. Csökkenti a vénás vérrögök gyakoriságát. Segít a nátha megelőzésében, kezelésében. Természetes hashajtó.
Miben található Legtöbb gyümölcsben, citrusfélék, csipkebogyó, burgonya, zöld és leveles zöldséges, paradicsom, paprika, kelbimbó, bogyós gyümölcsök (köszméte, ribiszke). Az ételek főzése, feldolgozása csökkenti a vitamintartalmat.
Hiány tünetek Gyengeség, duzzadt fogíny, fájdalmak, súlyos esetben skorbut (tünetei a szivacsos fogíny, a fogak kihullása, a bőr bevérzései).
Napi adag 200 mg. Intenzív terhelés esetén, betekeknél, terhes-szoptatós anyáknál több, akár 1000 mg.
D-vitamin (kalciferol, vioszterol, ergoszterol)
Vitamin szerepe Elősegíti a kalcium és a foszfor felszívódását, az egészséges csontozatért és fogakért felelős.
Miben található Napfény hatására termelődik a sugárzásnak kitett bőrfelületen, olajos hal, tojássárgája, valamint a vitaminnal dúsított tejtermékek, gabonapelyhek és margarin.
Hiány tünetek Angolkór (lágy deformálódott csontok gyermekeknél), a csontok gyengülése idősebbeknél.
Napi adag Elegendő ami a napfény hatására keletkezik.
E-vitamin (tokoferol) zsírban oldódó
Vitamin szerepe Védi a tüdőt és más szöveteket a környezetszennyezés hatásaitól, támogatja a vörösvérsejteket és az enzimműködést. Erős antioxidáns, késlelteti a sejtek öregedését, megelőzi a daganatos betegségeket. Fontos értágító és alvadásgátló hatása, ezért megelőzi a vérrögök kialakulását. Vizelethajtó hatása révén csökkenti a vérnyomást. Elősegíti a vetélés megelőzését. Enyhíti a lábizomgörcsöket.
Miben található Margarin, olajos hal, tojássárgája, zöld és leveles zöldség, diófélék, búzacsíra, szójabab, növényi olajok, brokkoli, kelbimbó, spenót, teljes gabonamagvak.
Hiány tünetek Vérszegénység, ingerlékenység és folyadék visszatartás gyermekeknél, szaporodási zavarok, izomsorvadás.
Napi adag Nők: 3-5 mg, Férfiak: 4-6 mg
F-vitamin (linolsav, arachnidonsav) zsírban oldódó
Vitamin szerepe Telítetlen zsírsavak alkotta vitamin. Segít megakadályozni a koleszterin lerakódását az erekben, egészségesen tartja a bőrt, a hajat, kedvezően befolyásolja a mirigyek működését és kalciumot juttat a sejtekbe. Segíti az egészséges testsúly elérését és megtartását. Nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztása esetén nő a szervezet F-vitamin igénye.
Miben található Olajos magvak: búzacsíraolaj, napraforgóolaj, szójaolaj, amerikai mogyoró, dió, hikoridió, mandula, avokádó.
Hiány tünetek Ekcéma, bőr gyulladásos betegségei.
Napi adag
H-vitamin (biotin) vízben oldódó
Vitamin szerepe Elengedhetetlen az emésztéshez és a különböző enzimfunkciók katalizálásához. Szükség van rá a normális zsír- és fehérje-anyagcseréhez. Késlelteti az őszülést és gátolja a hajhullást. Enyhíti az izomfájdalmakat.
Miben található Dió, grépfrút, banán, gomba, tojássárgája, földimogyoró, sörélesztő, marhamáj, tej, vese, fényezetlen rizs.
Hiány tünetek Hajhullás, étvágytalanság, anyagcsrezavarok, kimerültség, ekcéma és nyelvgyulladás.
Napi adag 150-300 qm
K-vitamin (fillokinon, menadion) zsírban oldódó
Vitamin szerepe Elősegíti a véralvadást azzal, hogy támogatja a májat bizonyos anyagok előállításában. Mérsékli a menstruációs vérveszteséget.
Miben található Zöld és leveles zöldségfélék, tojássárgája, sajt, sertéshús és máj, szójaolaj, tengeri hínár, joghurt, halmájolajok.
Hiány tünetek Orvérzés, vérző fogíny és erősen vérző sérülések, bélgyulladás, felszívódási zavarok
Napi adag 300 qm
M-vitamin (folsav) vízben oldódó
Vitamin szerepe Terhesség előtt és alatt döntő fontosságú a magzat idegrendszerének és agyának fejlődéséhez, részt vesz a vörösvérsejtek képzésében, és támogatja az idegrendszer működését. Fájdalomcsillapító hatású, véd a vérszegénység ellen, elősegíti a fehérje-anyagcserét, étvágyfokozó.
Miben található Zöld és leveles zöldségfélék, szárazbab és borsó, tojássárgája, avokádó, sárgarépa, kantalupdinnye, sárgabarack, tök, gomba, máj, teljes kiőrlésű búza és barna rozsliszt.
Hiány tünetek Vérszegénység, kimerültség, depresszió és bőrproblémák, mint pl. a száj környékének fájdalma, lassú növekedés gyermekkorban.
Napi adag 400 qm. Áldott állapotban lévő nőknek kétszer ennyi.
P-vitamin (citrin, rutin, bioflavonoidok) vízben oldódó
Vitamin szerepe A C-vitamin felszívódásához és hasznosulásához szükséges. A bioflavoniodok elsődleges szerepe a hajszálerek erősítése, és az azokon keresztül történő felszívódás biztosítása. Segíti a C-vitamint a kötőszövetek egészségesen tartásában. Akadályozza a fogínyvérzést. Segít az ödéma kezelésében és a belsőfül betegsége okozta szédülés ellen.
Miben található Citrusféle gyümölcsök, a sárgabarack, hajdina, földi szeder, cseresznye, és a csipkebogyó.
Hiány tünetek Hajszálerek törékenysége (véraláfutások).
Napi adag Minden 500 mg C-vitamin helyes hasznosulásához kb. 100 mg P-vitamin szükséges.
U-vitamin (metionin)
Vitamin szerepe Elsősorban az ember immunrendszerét erősíti meg. Védi a sejtfalakat a sérüléstől, illetve károsodásuk esetén megkönnyíti azok regenerációját. Elősegíti a gyomor és a bélrendszer sérült nyálkahártyájának gyógyulását.
Miben található Káposzta, a saláta, a paradicsom, a zöldhagyma, a retek, a petrezselyemzöld, a spárga
Hiány tünetek
Napi adag

Késedelmi kamat

A késedelem ára - avagy mit kell tudni a késedelmi kamatról?
Ami jár, az jár, gondoljuk mindannyian. Aki tartozását késve fizeti, köteles kamatot is fizetni. Ez legtöbbünk számára ismert. De hogyan, mi alapján, mikortól és legfőképpen mennyit?

A késedelmi kamat mértékét, és a fizetéssel kapcsolatos általános szabályokat törvény rendezi. Több jogszabályban is találhatunk erre vonatkozó rendelkezést, az egyik legfontosabb és a mindennapi életben leginkább alkalmazott szabályt azonban a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Röviden áttekintjük most a legfontosabb tudnivalókat!

Amennyiben valaki nem fizeti meg tartozását határidőben, akkor köteles késedelmi kamatot is fizetni. Ez akkor is jár a hitelezőnek, ha a felek például nem kötötték ki külön szerződésben. A késedelmi kamat esetében nincs jelentősége annak, hogy az adós miért, milyen okból késett a fizetéssel. Ez tehát azt jelenti, hogy még akkor is jár a hitelezőnek a késedelmi kamat, ha az adós nem tehető felelőssé a késésért.

Szerződésben előre megállapodhatunk, hogy mennyi lenne a késedelmi kamat mértéke abban a nem várt esetben, ha a fizetés nem történne meg időben. Ha erre előre nem gondolunk, akkor a törvényben megszabott mértékű kamatra jogosult a hitelező. Na de mennyi ez?

A kamat mértékével kapcsolatban még mindig élnek a korábbi beidegződések, de nem árt, ha tisztában vagyunk a tényleges törvényi előírásokkal.

A Polgári Törvénykönyv alapján a kamat mértéke naptári félévenként változik, attól függően, hogy az érintett félévet megelőző utolsó napon mennyi volt a hivatalos jegybanki alapkamat mértéke.

Világítsuk ezt meg egy példán keresztül:
A fizetési határidő 2009. március 2. napján járt le. Az adós és a hitelező is gazdálkodó szervezet. Ez fontos kitétel ugyanis a gazdálkodó szervezetek között más a késedelmi kamat mértéke, mint a magánszemélyek esetén. A felek között nem volt szerződésben késedelmi kamat kikötve, így a törvény szerinti késedelmi kamat jár a hitelezőnek.

A késedelmi kamat kiszámítása pedig a következő módon történik.
Példánkban a felek gazdálkodó szervezetek, ezért a hitelező 2009. április 2. napjától lesz jogosult késedelmi kamatra. Hogy miért nem március 2-től? Ennek oka az a szabály, mely kimondja, hogy gazdálkodó szervezetek esetén el kell telnie 30 napnak a számla vagy fizetési felszólítás adós általi kézhezvételétől ahhoz, hogy a hitelező késedelmi kamatra legyen jogosult. Ha a számlát, felszólítást még a teljesítés előtt kézbesíti a hitelező vagy nincs róla adata, hogy azt az adós mikor vette át, akkor a teljesítéstől számított 30 nap után lehet késedelmi kamatot érvényesíteni.

Visszatérve a példánkra, a hitelező tehát 2009. április 2-től számolhatja a késedelmi kamatot. Ekkor a késedelmi kamat mértéke megegyezik a 2008. december 31. napján érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összegével. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 10% + 7%, azaz 17% lesz a kamat mértéke, amivel számolhatunk. Ez irányadó tehát 2009. április 2-től 2009. június 30-ig. 2009. július 1-től azonban már a 2009. június 30-án érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennünk, ami 9,5% volt. Ehhez adjuk hozzá a 7%-ot, így tehát 16,5%-os kamatot számolhatunk 2009. december 31-ig. Ha az adós 2010. január 28-án fizeti ki a tartozását, akkor 2010. január 1-28-ig terjedő időre ismét más kamattal kell számolnunk. Ekkor ugyanis ezt az időszakot megelőző naptári félév utolsó napján, azaz 2009. december 31-én érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe vennünk, ami 6,25% volt. Ezt növeljük meg 7-tel és megkapjuk, hogy erre az időszakra 13,25%-os késedelmi kamatot számolhatunk.

Az, hogy éppen mennyi az érvényben lévő jegybanki alapkamat, a Magyar Nemzeti Bank internetes oldalán mindig megtudhatjuk.

Lehet, hogy elsőként bonyolultnak tűnik a kiszámítás módja, azonban ne feledjük, hogy a felek szerződésben eltérhetnek ettől és egyszerűbben is meghatározhatják, hogy mennyi a késedelem idejére fizetendő késedelmi kamat mértéke és ez milyen időponttól jár.

A fenti szabályok ismertetése még nem tartalmaz minden, a késedelmi kamattal kapcsolatos szabályt. Célszerű minden esetben írásbeli szerződést kötni, legyen szó bármilyen ügyletről, üzletről, és ehhez szakember segítségét igénybe venni. Ez mindenképpen megtérül, akár már az első tartozás alkalmával.

Nyomor...

Már 5millió koldus országa
Néplap, 2010, április 23

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványában az áll, hogy a magyar lakosság fele (egészen pontosan 49%-a) szegény státuszba zuhanna, ha nem lennének szociális juttatások. A különböző korcsoportok közül a gyermekkorúak között a legmagasabb a szegények aránya, a háztartások közül pedig kiemelkedik az egyszülős, valamint a 2 felnőttből és 3 vagy több eltartott gyermekből álló háztartások szegénységi aránya - írja a Napi Gazdaság.

A szegény háztartások jövedelmének jelentős részét az úgynevezett társadalmi juttatások teszik ki, amelyek bizonyos helyzetek bekövetkezésekor (pl. időskor, betegség, családban élő ellátandó gyermekek és egyéb gondozásra szoruló személyek, munkanélküliség, fogyatékosság stb.) csökkentik az érintett háztartások, illetve személyek terheit. Ezeknek a juttatásoknak a jelentős része közvetlenül a háztartásoknak nyújtott pénzbeni vagy természetbeni transzferjövedelem.

A KSH legfrissebb kiadványában azt vizsgálta, hogy miként változna a társadalmon belül a szegénységi arány az állam által biztosított transzferek nélkül. Mivel a nyugdíjak finanszírozása egyes országokban adófizetői pénzből is történik, ezért azok transzferek közötti szerepeltetése részben indokolt.

Mi lenne, ha nem volna gyes és nyugdíj?

A KSH nyugdíjjal és a nyugdíj figyelembevétele nélkül is megnézte, hogy miként változna a szegénység Magyarországon, ha megvonnák a transzfereket. Ezek szerint, ha csak nyugdíj és munkajövedelem lenne, a szegények aránya két és félszerese lenne a jövedelmek újraelosztását biztosító transzferek figyelembe vételével számított aránynak.

Ha azonban a nyugdíjakat is kivesszük a transzferek közül, és semmiféle szociális transzferjövedelem (pl. gyes, gyed, gyet, táppénz, nyugdíj, családi pótlék, segélyek stb.) sem lenne, akkor már a szegénységi arány 4,3-szerese lenne a juttatások figyelembe vételével kiszámított mutatónak.

A juttatások, elsősorban a nyugdíj megvonása, viszont az egyes korcsoportokat már jelentősen eltérően érintené: a 65 év alatti két korcsoportnál a szegények aránya 2,6, illetve 3,7-szeresére nőne, míg a legidősebbek szegénységi rátája az eddigi 4%-ról csaknem 90%-ra emelkedne.

E drasztikus számadatokat tekintve a KSH azonban azt is hangsúlyozza, hogy az ilyen hipotetikus mutatókat fenntartással kell kezelni, mivel az egyes személyek a társadalom jelenlegi nyugdíj és támogatási viszonyait figyelembe véve alakították ki életstratégiájukat, ami pedig egy nyugdíj- és tb-rendszerrel nem rendelkező országnál ettől jelentősen különböző megtakarítási viszonyokat eredményezne.

A szegénységre és kirekesztődésre vonatkozó indikátorok szerint - a legutolsó rendelkezésre álló 2007-es adatok alapján - az EU népességének 16%-a, mintegy 79 millió személy tartozott a szegények közé. Ezen belül a férfiak szegénységi aránya általában valamivel alacsonyabb, a nõké kissé magasabb szintet ért el, az EU-27-nél 17, illetve 15%-ot tett ki.

A magyar adat ennél jóval alacsonyabb, 12%, és mind a férfiak, mind a nõk esetében azonosan alakult. Hasonló helyzet a KSH adatai szerint a 27 tagállamból csak kettõnél, Magyarországon kívül Svédország esetében fordult elő.

A magyar transzferek, az ellátások jellemzően alanyi jogosultságának köszönhetően is, hatékonyak a szegénység csökkentésében, valamint a szegénységet mélységének enyhítésében. Azonban a szegénység legfontosabb okát, a munkanélküliséget, illetve a munkaerő-piachoz való gyenge kapcsolódást nem kezelik, esetenként erősítik, vagyis a szegénység nagysága mégsem csökken. Az emögött meghúzódó problémák azonban nagyon összetettek, amelybe a munkaerőpiacra való visszatérés korlátaitól fogva a munkába való visszatérésre való ösztönzés illetve a szakképzettség és a munkaerő-piaci rugalmatlanság problémája is benne van többek között.

Akkor volna esély a javulásra, ha sikerülne megoldást találni az élethelyzetek öröklődésének problémáira. Vagyis arra, hogy sikerüljön a felnövő generációt kimozdítani abból a szegénységi helyzetből, amelyben a szülők vannak. Annak elfogadottsága már nemzetközi szinten is egyre nagyobb, hogy a szegénységi programok hatékonysága és sikeressége is jobb, ha a gyerekeket helyezik a jóléti programok kedvezményezettjeinek középpontjába. Ez azonban egy nagyon erős eltökéltséget kívánna meg a magyar politikától és hosszú távú elköteleződést is feltételezne a kutató szerint.

TEÁOR

[Tájékoztató TEÁOR és szakmakód konverzióval kapcsolatban]

Mint az Önök előtt is ismert 2008. január 1-jétől megváltozott a szakma- és TEÁOR-kód jegyzék. Annak ellenére azonban, hogy a változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére – a törvényben – megadott határidő 2009. június 2-án lejárt, az állami adóhatóság nyilvántartása szerint az adózók egy része még 2010-ben is rendelkezik olyan tevékenységkóddal (tevékenységkódokkal), amely(ek) nem felel(nek) meg a 2008. évi szabályoknak. A 2007. január 19-től hatályba lépett, és 2008. január 1-jétől alkalmazandó ún. TEÁOR’08, illetve Szakmakód’08 tevékenységi besorolások konvertálására (átfordítására) mintegy 1.200.000 adózó volt kötelezett. 2010. április közepéig az adózók jelentős része törvényi kötelezettségének eleget tett, azonban még mintegy 21 ezer adózó főtevékenységét tekintve nem felel meg a hatályos rendelkezéseknek. Tájékoztatjuk Önöket , hogy az adóhatóság azon adózókat, akik/amelyek főtevékenységi kódja még 2003-as vagy annál régebbi, értesítőlevélben – a konkrét főszakma- és fő TEÁOR-kód feltüntetésével – szólítja fel a változás-bejelentési kötelezettségük teljesítésére . A tevékenység konvertálásához segítséget nyújt az állami adóhatóság honlapján, a tevékenységek lekérdezésére szolgáló adatbázisban elérhető „kalkulátor”, amelybe beírhatja a még nem konvertált tevékenységének a számát, és megtekintheti, hogy az adott tevékenység mely új tevékenység(ek)nek feleltethető meg. Felhívjuk figyelmüket , hogy a bejelentési ( változás-bejelentési ) kötelezettségüket nem teljesítő magánszemély adózók 200 ezer forintig, a társas vállalkozások pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatóak az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdés c) pontja értelmében . Egyben tájékoztatjuk az adózókat arról, hogy amennyiben van még olyan nyitott – állami adóhatóság által nyilvántartott – egyéb tevékenységük, amely nem felel meg a 2008. évi szabályoknak, az állami adóhatóság a korábbi tájékoztatásainak megfelelően hivatalból lezárja azt (azokat) 2010. április 30. napjáig, 2007. december 31-i hatállyal, függetlenül attól, hogy a főtevékenységi kódjuk megfelel a 2008. évi szabályoknak. A tevékenység hivatalbóli lezárásával érintett adózóknak lehetőségük van arra, hogy az általuk ténylegesen folytatott tevékenysége(ke)t – legkorábban 2008. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal – az állami adóhatóság által rendszeresített adat- és változásbejelentő adatlapon bejelentsék.