A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szja. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szja. Összes bejegyzés megjelenítése
2021. november 15., hétfő
2011. szeptember 22., csütörtök
PTI tájékoztató - 2011.09.20
Heti Online Hírlevél 2011-09-20
Tartalom
Visszakérhető az áfa - a ki nem fizetett beszerzések után
PwC - Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében
Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése
Internetjuttatások szja kötelezettsége
A kkv-knál is népszerű a cafeteria
Visszakérhető az áfa - a ki nem fizetett beszerzések után
A vállalkozások október 20-ig külön kérelemmel igényelhetik vissza a nekik az Európai Unió bírósága által hozott ítélet alapján járó általános forgalmi adót, illetve később áfabevallásukban is megtehetik ezt. Az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn egyhangúlag, 301 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés.
Az Európai Unió bíróságának július végén hozott ítélete szerint nincs összhangban az uniós joggal a magyar áfaszabályozás azon része, amely kizárja a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést. A döntés miatt az államnak mintegy 250 milliárd forint áfát kell visszafizetnie a vállalkozásoknak.
A hétfőn elfogadott jogszabály hatályon kívül helyezi az áfatörvény kifogásolt passzusát, és rendelkezik az eddig visszatartott forgalmi adó kifizetéséről. A vállalkozások október 20-ig kérelmet nyújthatnak be ennek érdekében, illetve későbbi áfabevallásukban visszaigényelhetik a nekik járó összeget. A visszaigénylésről az adóhatóság csak akkor hoz határozatot, ha nem fogadja el. Máskülönben a visszaigényelt áfát 30 napon - ha az egymillió forintnál több, akkor 45 napon belül - utalja vissza.
A Nemzetgazdasági Minisztérium angol nyelvű, a Széll Kálmán-terv frissítéseként megjelent tájékoztatója szerint a visszatérítést nem a költségvetés részeként, hanem egyéb állami eszközökből finanszírozzák, a tárca azonban eddig nem közölte, hogy miből. A javaslatot hétfőn a házszabálytól eltérve tárgyalta meg és fogadta el a parlament.
A jogszabály a kihirdetést követő napon hatályba lép.
PwC - Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében
A Munka Törvénykönyve július közepén megjelent módosításának új szabályai részben már életbe léptek, illetve részben 2011. december 1-jétől lesznek hatályosak. PwC - Aktuális változások a Munka Törvénykönyvében A PwC tanácsadó cég a hírlevelében az aktuális változásokra, és azokkal kapcsolatos gyakorlati teendőkre hívja fel a figyelmet.
Jövőre jelentősen változik a munka világának szabályozása, ami érintheti ezeket a szabályokat is; az új Munka Törvénykönyvéről még folynak az egyeztetések, a kormány várhatóan ősszel dönt a tervezetről. A hírlevél ismerteti: az üzemi tanácsot az új jogszabály szerint 5 évre kell választani. Ezt a rendelkezést a következő üzemi tanácsi választástól kell alkalmazni. Ahol most folynak az üzemi tanácsi választások, ott a felek jogosultak eldönteni, hogy az új, vagy a régi szabályokat alkalmazzák.
Fontos, hogy már nem három, hanem ötéves időtartamra választják az üzemi tanács tagjait. A 3 hónapnál hosszabb, de legfeljebb 6 hónapra terjedő próbaidőt csak kollektív szerződésben lehet szabályozni, de a próbaidőben az egyedi munkaszerződésben is meg kell állapodni. Mindaddig, ameddig a munkáltató nem állapodik meg a szakszervezetekkel a maximum 6 hónapos próbaidő alkalmazásáról, és ennek a kollektív szerződésben történő szabályozásáról, a munkaszerződésben maximum 90 napos próbaidőben lehet megállapodni.
Ha a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadságról a munkavállaló 2011. augusztus 1-jét követően tér vissza, úgy részére a szabadságot már az új szabályok szerint kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak adható szabadság egyrészt megváltható pénzben, másrészt a szabadság nem a gyermek gondozása és ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére, hanem csupán az első 6 hónapjára számítható, illetve ez alapján kell kifizetni. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy ezt a szabadságot nem fizeti ki, úgy a számított szabadságot 183 napon belül kell kiadni, amit a visszatérés napjától kell kiszámítani.
A munkavállaló javára ettől eltérhetnek, a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy meghatározott ideig még a régi szabályokat alkalmazza. Arra is lehetőség van, hogy a régi és új szabályok kombinálásával a visszatérő munkavállaló számára a régi szabályok szerint számolt szabadságot pénzben megváltsák.
Előfordulhat, hogy egyes munkáltatóknál kollektív szerződés tartalmazza azt a szabályt, hogy a szabadság a gyermek gondozása és ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére jár. Ekkor a szabadságra vonatkozó új szabályokat addig nem lehet alkalmazni, ameddig a kollektív szerződést az új szabályoknak megfelelően nem módosítják. Annak is fennáll a lehetősége, hogy a korábbi szabályok szerint számított szabadságot - megállapodás alapján - a munkáltató kifizesse.
Amennyiben egy fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló 2011. augusztus 1-jét követően jelzi, hogy vissza kíván térni a munkába, úgy a munkáltató 30, illetve 60 napon belül köteles visszavenni az eredeti munkakörébe, attól függően, hogy 6 hónapnál rövidebb vagy hosszabb időt volt távol. Ha ezt a kötelezettséget nem tudja teljesíteni, úgy a 30 illetve a 60 nap elteltétől a munkavállaló számára az állásidőre járó alapbért kell megfizetni. Augusztus 1-jén hatályba lépett az a szabály, amely szerint a munkavállalók részére évenként legalább egyszer 14 összefüggő naptári nap távollétet kell biztosítani.
Az új szabály vonatkozik 2011-re is. Azoknál, akik nem így vették ki a szabadságukat, ezt az év végéig meg kell oldani. Erre úgy is lehetőség van, hogy a munkavállaló a szabadságát még 2011 végén megkezdi, és 5 nap áttolódik 2012-re. Szintén augusztus 1-jén lépett hatályba az a szabály, hogy túlmunka esetén az 50 százalékos bérpótlék helyett a munkáltatók egyoldalúan előírhatják, hogy pótlék helyett szabadidőt biztosítanak a munkavállalónak.
Ez a lehetőség csak azoknál alkalmazható, ahol kollektív szerződés egyébként nem írja elő kötelezően a bérpótlék pénzben történő megfizetését rendkívüli munkavégzés esetén. A munkáltatók a bérpótlék helyett a szabadidő biztosításának jogát írásban, előre és kizárólag az augusztus 1-jét követően elrendelt rendkívüli munkavégzés esetére alkalmazhatják.
December 1-jétől változnak a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok is. Valamennyi kölcsönzött munkavállalónak az azonos munkakörben foglalkoztatott saját munkavállaló alapbérével azonos összegű alapbért kell biztosítani.
A cafetéria és egyéb, adott munkakörhöz rendelt bérjellegű juttatások vonatkozásában is azonos módon kell eljárni a kölcsönzött és a saját munkavállaló esetében. A másik jelentős módosítás, hogy a munkaerő-kölcsönzés tartama egy adott munkavállaló vonatkozásában nem lehet hosszabb 5 évnél. Akik már több mint 5 éve úgynevezett kölcsönzött munkavállalók, azokat legkésőbb 2011. december 1-jén véglegesíteni kell, vagy vissza kell adni a kölcsönbe adó cégnek.
Előfordulhat az is, hogy a kölcsönbe adó hívja vissza egy munkavállalóját, mivel ő sem foglalkoztathat kölcsönzés keretében 5 évnél hosszabb időtartamra személyeket. Szintén új szabály, hogy a kölcsönzött munkavállalók létszámáról, foglalkoztatási feltételeiről, továbbá a betöltetlen álláshelyekről az üzemi tanácsot és a szakszervezetet is legalább félévente egy alkalommal tájékoztatni kell. A béradatok, illetve egyéb, a foglalkoztatással kapcsolatos adatok vonatkozásában a szakszervezet, illetve az üzemi tanács tagjait titoktartási kötelezettség terheli.
Jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék elengedése
Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során. Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel.
Abban az esetben, ha a társaság legfőbb szerve által jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék követelésként nyilvántartott összegét a (cég) tulajdonosok a társaság javára elengedik, a következők szerint kell eljárni. A társaságnál az osztalék elengedése következtében elszámolt rendkívüli bevétel részét képezi – az adózás előtti eredmény növekedése miatt – a társasági adóalapnak, amely kétszeres adóztatást eredményezne (mivel adózott forrásból – az adózott eredmény terhére – került az osztalék jóváhagyásra).
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2010. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint ugyanis nincs olyan előírás, amely lehetővé tenné a követelés elengedése következtében elszámolt bevétel csökkentő tételként történő érvényesítését. A Tao. tv. 1. § (3) bekezdése alapján, ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. Bár a konkrét eset az idézett alapelv szerint felsoroltak szó szerint értelmezésével, azok egyikének sem felel meg, de tekintve, hogy tartalmában megvalósítja a bevétel kétszeres figyelembevételét, ezért az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege figyelmen kívül hagyható az adóalap meghatározása során.
Ez pedig úgy történhet, hogy a társaság az adóévi társasági adóbevallásában – az alapelvre hivatkozással – csökkenti az adózás előtti eredményét, amelynek összegét a csökkentő jogcímeket tartalmazó bevallási lap „egyéb” sorában tünteti fel. [NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228732865/2011.]
Internetjuttatások szja kötelezettsége
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv. 4.§-ának (2) bekezdése szerint: nem keletkezik bevétel olyan dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyet a kifizető a tevékenységében közreműködő magánszemély részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként biztosít.
Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a magánszemély feladatának ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat igénybevétel mellett a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és egyébként a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel nem zárható ki, kivéve, ha a törvény a magáncélú használatot adóztatható körülményként határozza meg.
A munkavállalók részére a munkavégzés helyén, a készenlétben lévő dolgozók részére otthoni munkavégzés céljából biztosított internethasználat, valamint a meghatározott munkakörben vagy beosztásban dolgozó munkavállalók részére a munkavégzés helyéhez nem kötötten biztosított internethasználat munkáltató általi akár ingyenes, akár kedvezményes biztosítása megfelel az Szja tv. 4.§-ának (2) bekezdésébe foglalt rendelkezésnek, így nem minősül a magánszemély bevételének és nem eredményez adófizetési kötelezettséget.
Az Szja tv. 71.§-a (1) bekezdésének f) pontja béren kívüli juttatásként nevesíti az internethasználatot, melyet a felek közötti munkaviszony alapoz meg, és nem a munkavégzéshez biztosított eszköz magáncélú használata lesz az, ami a magáncélú használatot megalapozza. Béren kívüli juttatásként biztosított internet-szolgáltatás Az Szja tv. már hivatkozott 71.§ (1) bekezdésének d) pontja szerint béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak d) legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása vagy db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történő megtérítése, ideértve - legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történő utólagos elszámolással - a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is. A da) alpont szerinti internetszolgáltatás csak olyan esetekben alkalmazható, amikor a számla kiegyenlítése nem utalvány felhasználásával történik.
Ilyen eset lehet, amikor a szolgáltatás megrendelője a munkáltató, a szolgáltatás díját vagy annak egy részét is a munkáltató fizeti, de a szolgáltatás helye a munkavállaló lakása, vagy mobilinternethez kapcsolódó internetszolgáltatás esetén a munkáltató a munkavállalónak adja át a hordozható csatlakozó eszközt (internet mobile stick). A db) alpont már lehetővé teszi az utalvány formájában történő juttatást is, de ennek a juttatásnak feltétele a számlával történő utólagos elszámolás. Szintén számla alapján történő elszámolás keretében a juttatás pénzben is ellentételezhető.
Ekkor a számla a juttatásban részesített vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója (házastárs, gyermek, szülő stb..) nevére szól. Az elszámolás alapjául szolgáló számlának elegendő a másolatát a munkáltató rendelkezésére bocsátani, vagy azt bemutatni. Azon számlák esetében, amelyen a szolgáltató más szolgáltatásokat is feltüntet pl: kábeltelevízió, telefon stb…, biztosítani kell a különféle szolgáltatások elkülöníthetőségét az utólagos elszámolás biztosítása érdekében.
A havi 5000 forintos juttatás utalvány formájában történő biztosítása esetén nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló mely havi számlát egyenlíti ki a kapott utalvánnyal. Elfogadható gyakorlat az, amikor a munkavállaló több havi internetutalvánnyal fizet ki egy havi internetszolgáltatást. Éves, vagy féléves díjfizetési gyakoriság esetén viszont az Szja tv. 71.§ (1) bekezdés d) pontjában foglalt szabályok utalvánnyal történő kifizetés esetén abban az esetben alkalmazhatóak, ha az utalvány juttatása és az azzal történő fizetés között három hónapnál kevesebb idő telt el.
Abban az esetben, ha a félévnyi használatról a számlát június végén kapja kézhez a magánszemély, akkor azt a három hónapos időintervallumon belül – pl. április végén - kapott internetutalványokkal is megfizetheti. Az előzőekben foglaltak értelemszerűen alkalmazhatók a társas vállalkozások és személyesen közreműködő tagjaik esetén is.
[Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/4098/2/2011.]
A kkv-knál is népszerű a cafeteria
A magyarországi kis- és közepes vállalkozások (kkv) 61 százaléka építi be bérezési rendszerébe a cafetériát a következő egy évben; a legnépszerűbb béren kívüli juttatás az étkezési hozzájárulás és a közlekedési költségtérítés - derül ki a K and H Csoport legfrissebb felméréséből, amelynek eredményeit hétfőn juttatta el az MTI-hez.
A közleményből kiderül, hogy a 61 százalékos arány egyelőre jóval elmarad a 2008-ban tapasztalt csúcstól, amikor is a kkv vezetők 80 százaléka számolt a béren kívüli juttatások valamilyen formájával, ugyanakkor a mostani eredmény 2 százalékpontos növekedést mutat az előző negyedéves felmérés eredményeihez képest. A K and H felmérése szerint a legnépszerűbb cafeteria elem továbbra is az étkezési hozzájárulás, amelyet a vállalkozások 43 százaléka tervez alkalmazni a következő egy év során.
Ezt követi a közlekedési hozzájárulás (29 százalék), ugyanakkor az üdülési csekkel a vállalkozások 16 százaléka számol, habár október elsejével megszűnik a juttatási forma kedvezményes adózása, és mint bérjövedelem kell utána adót fizetni. A kkv cégvezetők 39 százaléka gondolta úgy, hogy semmilyen béren kívüli juttatást nem ad dolgozóinak.
A cégmérettel arányosan a béren kívüli juttatások aránya is egyértelműen növekszik, hiszen míg a 100 millió forint alatti éves árbevételű vállalkozások 54 százaléka nyújt valamilyen cafeteria juttatást, addig a kisvállalkozások esetében 67 százalék, a középvállalkozásoknál 71 százalék ez az arány. A már jelenleg is elérhető Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártyával kapcsolatban a kkv vezetők részéről egyelőre kivárás figyelhető meg, hiszen csupán egy százalékuk jelezte, hogy a következő egy évben alkalmazni kívánják a legújabb cafeteria elemet.
"A SZÉP Kártya elterjedését segítheti az a napokban bejelentett kormányjavaslat, amely szerint 2012. január 1-jétől a kártya felhasználhatósága az eddigiekhez képes kibővül meleg étkezés, valamint szabadidős és egészségmegőrző szolgáltatás igénybevételének lehetőségével" - idézi a közlemény Németh Lászlót, a bankcsoport kkv marketing főosztályának vezetőjét.
Az elmúlt negyedévhez képest fontos változás, hogy megállt a befektetési típusú juttatások csökkenő tendenciája: míg az egészségpénztárt választó kkv-k arányát tekintve csupán stagnálásról beszélhetünk, a cafeteria keretében nyújtott életbiztosítást, illetve önkéntes nyugdíjpénztárt alkalmazni kívánó vállalkozások aránya emelkedést mutat - hívja fel a figyelmet a K and H.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Netadclick hirdetési rendszer
2011. augusztus 14., vasárnap
Gazda Hírek
Dr.
Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Mennyi nyugdíjat kaphatunk?
részletek>>
adózóna.hu
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Mennyi nyugdíjat kaphatunk?
részletek>>
adózóna.hu
Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?
Az agrárgazdaság részesedési aránya...
A világ fűszerei a kertben és a konyhában
MK. 92. szám
Könyvajánló...
SIMBA
X-PRESS rövidtárcsák - Minden munkakörülmény között megbízható
teljesítmény
részletek>>
Agro Napló
részletek>>
Agro Napló
Gépértékesítési
statisztika - kerekes traktorok, gabonakombájnok, önjáró rakodók
részletek>>
Agro Napló
részletek>>
Agro Napló
Agrár külkereskedelmünkről...
Aktuális...
MK. 95. szám
502 millió fölött van az uniós népesség száma
Netadclick hirdetési rendszer
TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén
elérhető szolgáltatásokról
A
szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu
honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra:
A kezdő,
Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes,
aktuális pályázatok között kereshet.
Például:
a kockába írja be a mezőgazdaság szót és
kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott
időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyan így kell eljárnia
más jellegű témák esetében is.
A Linkek
oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH,
AMC, NFA stb…) címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági
jogszabályok (www.gtr.uw.hu) és az
AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is.
A
változtatások révén könnyedén elérheti a
legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat,
jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről.
Tájékoztatom
továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor.
Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát.
Az elmúlt évben indítottam el “Gazda Praktikum” szakmai blogomat, amely a www.saccer-ptipti.blogspot.com címen érhető el.
ÚJDONSÁGOK a blogon:
Jognet.hu-Jogszabálygyűjtemények; Pályázati Hírek; Adónet.hu, Köpönyeg.hu-15
napos időjárás-előrejelző.
A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:
Mezőgazdasági
igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari
gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.
Államilag
támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás szántóföldi növénytermesztés,
állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés, agroturizmus,
vidékfejlesztés, farm menedzsment, továbbá ökonómia kérdésekben.
Pályázat
és üzleti terv és hitelkérelem készítése.
Állatállomány,
anyag ár- és értékbecslés.
Ingatlan
(épület, ültetvény, föld) értékbecslés.
Kárszakértés,
vadkárbecslés.
Árverések,
szervezése, lebonyolítása.
Szakmai
képviselet ellátása.
Elérhetőség:
3530.
Miskolc, Uitz Béla u. 1. szám
Tel./fax:
06/46-340-480; tel.: 06/46-783-463
Mobil:
06/20-337-1954
Honlap:
www.farminfo.hu
Az
ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az
e-mail címeken jelezheti.
Küldje
tovább a tájékoztatót ismerőseinek, gazdatársainak!
Ingyenes
telefonos konzultáció hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között.
Mottó:
„GONDOLKODJUNK EGYÜTT”
2011. augusztus 10., szerda
Szja bevallási tudnivalók - a bevallási késedelem
Az elmulasztott bevallás az adóellenőrzés megkezdéséig pótolható. Értelemszerűen, ha nem került benyújtásra az szja bevallás, akkor önellenőrzésnek sincs helye, a mulasztást tehát nem önellenőrzéssel, hanem a bevallás benyújtásával kell pótolni.
Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet a bevallással egyidejűleg kell benyújtani. Ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz. A magánszemély adózó a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt nyújtja be.
A bevallás adóellenőrzés megkezdése előtti benyújtásával a mulasztó mentesülhet a legnagyobb pótlólagos teher, a fizetendő különadó 50%-át kitevő adóbírság alól. Feltételesen, de mentesülhet a 200 ezer forint felső határig kiszabható mulasztási bírság és a május 20-i esedékességtől a különadó összege után fizetendő késedelmi pótlék alól is.
A mulasztási bírság és a késedelmi pótlék alól akkor mentesülhet a magánszemély, - ez a feltétel - ha az elkésett bevallásával egyidejűleg igazolási kérelmet is benyújt az adóhatósághoz – és azt az adóhatóság elfogadja. (Art. 172.§/1/ b./)
Hogy mivel lehet a késedelmet igazolni? Olyan valós ténybeli vagy jogi indokkal, amely önhibán kívűl esik, és okszerűen következtethető belőle az akadályoztatás.
Ezek után az a kérdés, hogy mikor kezdődik meg az adóellenőrzés – ameddig tehát a különadó bevallás – ha késedelmesen is, de benyújtható, az 50%-os adóbírság kockázata nélkül?
A válasz: az adóhivatal az adózót általában és jellemzően egy tértivevényes levéllel értesíti, - így tehát az ellenőrzés azon a napon kezdődik, amikor a magánszemély e levél tértivevényét a postán, vagy a kézbesítőnél aláírja. Arra is van lehetőség a törvényben, hogy a helyszínen adják át ezt az értesítést, de ez ilyen ügyekben nem jellemző. (Ezeket a szabályokat az Art. 93.§-a tartalmazza).
Az elmulasztott bevallás 2011 május 20-ától e napig tehát még benyújtható.
Ezek azonban kivételes szabályok, amelyeket javasolt elkerülni, törekedni kell a bevallási és befizetési határidők betartására. (F: Adónet.hu)
2011. augusztus 9., kedd
Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?
Az adó-visszatérítés formája tehát lehet:
- adóhivatali
- munkáltatói
Az adóhatóság a magánszemély 1053-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2011. március 1-től utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. napja. A kiutalásra nyitva álló határidőt, ha az adózó bevallását javítani kell, a bevallás kijavításának napjától kell számítani.
A 1053E bevallás esetében, amennyiben a magánszemély – elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és – az egyszerűsített bevallását 2010. május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére, a kiutalásra a fentiekben leírt általános szabály vonatkozik.
Az adóhivatali személyi jövedelemadó visszatérítési igényt az adózónak a bevallásban szerepeltetnie kell. A bevallás címlapján X-el lehet jelölni azt, hogy az adózó a teljes összeget, rész összeget kér-e vissza, vagy a különbözetet másik adónemre kéri átvezetni.
Nagyon fontos, hogy az utalás módjára vonatkozóan is nyilatkozzon az adózó a posta cím vagy a bankszámlaszám megadásával. Ezek hiányában az összeg az adóhivatalnál marad és arra „vár” , hogy az adózó pótolja a hiányosságot.
Az adózók nagyon sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat azzal, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a pontos posta cím és a pontos bankszámlaszám bevallásra történő beírására.
Munkáltatói adómegállapítás esetén, ha a magánszemély javára különbözet mutatkozik, azt a munkáltató, az adómegállapítás határidejét követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél –dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság
www.apeh.hu
2011. június 22., szerda
PTI tájékoztató 2011.06.21
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Kiutalás előtt szja ellenőrzések jönnek
Mikor adómenes a Közösségen belüli értékesítés?
A kólijárvány miatt kompenzációt lehet kérni
Őstermelői tevékenység ninősítése
Október 1-jétől megszűnne az üdülési csekk adókedvezménye
Kiutalás előtt szja ellenőrzések jönnek
A jogosulatlan visszaigénylések megakadályozása érdekében a kiutalás előtt is ellenőrzi a személyi jövedelemadó bevallásokat a NAV, a Közép-magyarországi régióban eddig 142 millió forint szja jogosulatlan kiutalását akadályozta meg - közölte az adóhatóság hétfőn.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságához tartozó adóigazgatóságok a közlemény szerint folyamatosan vizsgálják a személyi jövedelemadó (szja) bevallásokban visszaigényelt összegek jogosságát. Az eddig befejezett mintegy 2.250 vizsgálat 53 százalékánál tártak fel a tényleges adókötelezettségtől való eltérést, amivel 142 millió forint jogosulatlan kiutalását előzte meg a revízió.
Dacára annak, hogy az adóhatóság számos tájékoztatóban felhívta az adózók figyelmét a bevallás kitöltésével kapcsolatos tudnivalókra, az ellenőrzés tapasztalatai szerint azok a magánszemélyek, akik több kifizetőtől szereztek jövedelmet, gyakran rosszul összesítették adóalapjaikat, illetve levont adóelőlegeiket. Mások az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmük tekintetében tévedtek, azaz nem megfelelően végezték el a szuperbruttósítást.
Tipikus hiba volt az is, hogy az adózók élet-, illetve nyugdíjbiztosításuk megszüntetése vagy átalakítása esetén a korábban igénybe vett adókedvezményt nem fizették vissza. Gyakorta okozott eltérést a lakáscélú hitel törlesztése után járó adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele is. Ez egyrészt abból eredt, hogy az adózók tévesen határozták meg a rájuk vonatkozó jövedelem-, illetve időkorlátot, másrészt pedig abból, hogy ugyanazon hitel után több adóstárs is érvényesítette a kedvezményt.
Jogosulatlan visszaigénylésekhez vezetett az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő nyugdíj bevallásának elmulasztása, a tőzsdei ügyletekből származó veszteségek adóévek közötti elszámolása, illetve a 2010-ben kapott végkielégítések évek közötti megosztása is.
A budapesti, illetve a Pest megyei illetőségű adózók bevallásainak kiutalás előtti ellenőrzései döntő többségében a bevallás benyújtását követő 30. napig bejeződnek, így hibátlan bevallások esetén a kiutalásokra a jogszabályban meghatározott határidőig sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megállapítással zárul, az eredményről az adóhatóság hivatalos formában értesíti az adózót - közölte a NAV.
***
Mikor adómentes a Közösségen belüli értékesítés?
Az adómentesség alkalmazásának során – a termékértékesítés általános feltételeinek megvalósulása mellett – az alábbiakról célszerű meggyőződni:
A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességéhez több feltételnek együttesen kell fennállnia. Az Áfa-törvény szerint ez a termékértékesítés akkor mentes az adó alól, ha a belföldi vállalkozás, valamint más tagállambeli – e beszerzés kapcsán saját országában adófizetésre kötelezett – üzleti partnere közösségi adószámmal rendelkezik, az értékesítés közvetlen következményeként a terméket a Közösség más tagállamba fuvarozzák, és az eladó rendelkezik az elszállítást hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumokkal.
Az adómentesség alkalmazásának során – a termékértékesítés általános feltételeinek megvalósulása mellett – az alábbiakról célszerű meggyőződni:
1) Alapvető fontosságú a vevő adóalanyi helyzetének vizsgálata. A VIES rendszeren keresztül meg kell győződni arról, hogy a számlán feltüntetett EU tagállambeli vevő áfa azonosítója megfelelő-e, a közösségi adószám valóban a megnevezett vevőt takarja-e, illetve a számlán feltüntetett egyéb azonosító adatok is egyezőséget mutatnak-e. Ezekről az adatokról és a közösségi adószám érvényességéről a belföldi adózó az Európai Bizottság honlapján, valamint a NAV Központi Kapcsolattartó Irodájától kapott tájékoztatás alapján is meggyőződhet (bővebb információ a weboldalon érhető el).
2) Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a termék elfuvarozása valóban egy, a termék feladásának helye szerinti államtól különböző tagállamba történjen.
3) Fontos az is, hogy az eladó rendelkezésére álljanak a termék belföldön kívülre történő elszállítását megfelelően igazoló okiratok. A törvény nem határozza meg az igazolás módját, az a konkrét ügylettől és helyzettől függően változhat. Az igazolás származhat a felektől, illetve a felektől független harmadik személyektől. Általánosságban elmondható, hogy az igazolás bizonyító ereje annál nagyobb, minél inkább a felektől független, harmadik személyektől származik. Az értékesített áru kiszállítását hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumként elsősorban a CMR fuvarokmány szolgálhat. Előfordulhat azonban, hogy fuvarokmány kiállítására nincs lehetőség, mert az eladó vagy a vevő a saját járművével szállítja ki a terméket az országból. Ebben az esetben elfogadható például az olyan hivatalos okmány, okirat, amelyen valamely hatóság / közjegyző tanúsítja a termék megérkezését, bankgaranciához kapcsolódó iratok, beraktározási okmányok, stb.
Az Európai Bíróság joggyakorlata szerint nem ellentétes a közösségi joggal, ha azt követelik meg az értékesítőtől, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az ügylet ne vezessen adókijátszáshoz. Az értékesítő adófizetési kötelezettségének megállapíthatósága szempontjából tehát jelentőséggel bír az eladó jóhiszeműsége, illetve, hogy minden lehetséges ésszerű intézkedést megtett-e az adókijátszás elkerülése végett, továbbá, hogy teljes egyértelműséggel kizárható-e az adókijátszásban való közreműködése.
Amennyiben az értékesítő nem rendelkezik a más tagországba szállítást igazoló dokumentumokkal, nem minősülhet jóhiszeműnek, és így a Közösségen belüli értékesítése után nem jogosult adómentességre.
/NAV Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága/
A kólijárvány miatt kompenzációt lehet kérni
Megjelent a májusi kólijárvány miatt az európai zöldségtermesztők számára biztosított kompenzációról szóló rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Eszerint az EU-tagállamok uborka-, cukkini-, paradicsom, édes paprika-, és endíviatermesztői rendkívüli támogatást kérelmezhetnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból.
A Németországban májusban kitört kólijárvány következtében keletkezett károk enyhítését célzó támogatás keretében összesen 210 millió euró támogatás fizethető ki. A tagállamok illetékes hatóságai a rendelet értelmében legkésőbb 2011. október 15-ig kötelesek kifizetni a rendkívüli támogatást.
A kólijárvány miatt drasztikusan visszaesett értékesítési lehetőségek súlyos károkat okoztak az európai agrártermelőknek. A magyar EU-elnökség gyorsan és hatékonyan lépett, június 7-ére rendkívüli agrártanácsülést hívott össze Luxembourgban. Ezen született döntés arról, hogy az EU segélyt folyósít a kólijárvány miatt károsult mezőgazdasági termelőknek. A most megjelent rendelet szerint a gyümölcs- és zöldségágazatot ért veszteségeket a 2011. május 26-június 30-i időszakra vonatkozóan kompenzálják.
A kiegészítő támogatást a frissen történő fogyasztásra szánt uborka, paradicsom, édes paprika, cukkini, valamint egyes, a salátafélék és az endíviafélék családjába tartozó termékek piacról történő kivonásával, zöld szüretével és be nem takarításával kapcsolatban használható fel és azok a gazdák is igényelhetik, akik nem tagjai valamely elismert termelői szervezetnek. A támogatás folyósítását 2011. július 11-ig lehet kérelmezni a tagállamok illetékes hatóságainál, amelyeket a tagállamok június 30-ig jelölnek ki.
A kólijárvány miatt hátrányt szenvedett gazdák az uniós jogalkotás szokványos tempójához képest nagyon hamar megkaphatják az ígért támogatást. A politikai döntés alapjait a magyar elnökség által összehívott rendkívüli agrártanácsülés fektette le. A rendelet példás gyorsasággal született meg és az agrárminiszterek döntése után mindössze 10 nappal lépett hatályba.
Őstermelői tevékenység ninősítése
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 3.§ 18. pontjában foglaltak szerint mezőgazdasági ősztermelőnek azt a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyt lehet tekinteni, „aki a saját gazdaságában az Szja tv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt.”
Az idézett szövegrészből az következik, hogy a regisztrációs szám birtoklása is megalapozza az őstermelői jogállást azzal, hogy ilyen esetben nincs is szükség a jelenleg hatályos rendelkezések szerint az őstermelői igazolvány kiváltására.
Más a helyzet akkor, ha közös őstermelői tevékenységről van szó, mivel az Szja tv. 78/A §-a ilyen esetben a regisztrációs számot nem ismeri el, őstermelői igazolvány kiváltásáról rendelkezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az értékesítési betétlap március 20-át követően történő érvényesítése esetén az érvényesítéséig érkezett bevételre és felmerült kiadásra az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazniuk a közös őstermelői tevékenységet folytatóknak, vagyis akinek a nevére érkezik a bevétel, vagy aki a költséget viselte, annak kell adóznia. Természetesen, ha a bevétel és a kiadás a regisztrációs számmal rendelkezőnél merül fel, akkor az őstermelőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók az értékesítési betétlap érvényesítéséig.
www.apeh.hu
Október 1-jétől megszűnne az üdülési csekk adókedvezménye
Október elsejétől megszüntetné az üdülési csekk adókedvezményét a költségvetési bizottság parlament elé terjesztett módosító javaslata.
A bizottsági módosító az szja törvényen változtatna úgy, hogy a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közül kivennék az üdülési csekket. A módosítót az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtotta be a bizottság.
Rögzítené a javaslat, hogy a módosítás október 1-jei hatálybalépését megelőzően üdülési csekk formájában megszerzett bevétel adókötelezettségére a törvénynek a bevétel megszerzése időpontjában hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az indoklásban az áll, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésével és elterjedésével indokolatlan az üdülési csekkre vonatkozó kedvező adózási feltételek fenntartása.
A kormány 2011. március 30-i ülésén fogadta el a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló rendeletet, az új elem július elsejével kerül be a cafeteria rendszerbe. Jövő év végéig a SZÉP-kártya és az üdülési csekk párhuzamosan lesz jelen a piacon, a tervek szerint 2013-tól csak a kártya lesz forgalomban.
Az új cafeteria elemet a munkáltatók évi 300.000 forint értékben adhatják a munkavállalóknak, 16 százalékos személyi jövedelemadóval adózik, a jutalék pedig rögzítetten 1,5 százalék. A SZÉP-kártya bevezetésétől azt várják, hogy a következő 3-4 évben 30-35 százalékkal bővül a forgalom a belföldi turizmusban.
A Széchenyi Pihenő Kártya elfogadóhellyé váláshoz nem kell feltétlenül POS terminállal rendelkezni: a kormányrendelet szerint a kibocsátó köteles megteremteni az internetes vagy telefonon történő fizetés technikai feltételeit is, vagyis elég az elfogadáshoz internetes kapcsolattal rendelkezni.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2011. június 18., szombat
Gazda Hírek...
Dr.
Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Kap-e táppénzt az alkalmi munkavállaló?
részletek>>
adozona.hu
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Kap-e táppénzt az alkalmi munkavállaló?
részletek>>
adozona.hu
Őrizzük
meg ritka növényeinket!
részletek>>
kormany.hu
Kesztyűs
kézzel a kaptárba
részletek>>
nol.hu
Januárban
megalakulnak az új vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági
kamarák
részletek>>
kormány.hu
Bemutatkozott a TerraDiscpro 300 TR hazánkban is
F: Agro Napló
A Szja törvény 46. § (4) bekezdésében meghatározott „számlaadásra kötelezett magánszemély” kifejezés értelmezése
Agrarium.eu Agrarium.eu - Az európai online nagybani piac: "- Google Eszköztárral küldve"
Vitasorozat
indult a Magyar Nemzetben a 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégiáról
részletek>>
kormány.hu
Továbbra
is hatalmas a termelői árnyomás a mezőgazdaságban
részletek>>
portfolio.hu
Földpiaci befektetések: hosszú távon a szülők
gondoskodhatnak gyermekeik életkezdéséről
részletek>>
agromonitor.hu
Szabad
pálinkafőzés: adócsalás miatt bekeményít a NAV
részletek
adózóna.hu
Válsághelyzet
felé tart Magyarország - könnyezve veszítünk százmilliárdokat
részletek>>
napi.hu
Könyvajánló...
Június 30-tól újra telephelyfejlesztési pályázat
Már augusztusban megkapják a gazdák a
kártérítést
részletek>>
agrárszektor.hu
Támogatás igényelhető az
erdősítéshez
részletek>>
orientpress.hu
Megjelent az ültetvénytelepítési rendelet
Megtagadhatja a
rendes felmondás átvételét a munkavállaló
részletek>>
népszava online
PTI tájékoztató 2011.06.14
Magosz:
ne tegyenek fajtaoltalmi nyilatkozatot a gazdák
részletek>>
agromonitor.hu
Bernáth Jenő - Németh Éva: Gyógy- és fűszernövények gyűjtése, termesztése és felhasználása /CD melléklettel/
Június
30-ig kell beérkeznie az agrárkár-enyhítési befizetéseknek!
részletek>>
agrárszektor.hu
BÉT 2011.06.15
Újra
lesz Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Budapesten
részletek>>
kormány.hu
Törölhetik
a céget, ha lemond az ügyvezető
részletek>>
adózóna.hu
Növényegészségügyi helyzet alakulása B.-A.-Z. megyében 2011. június 16.-ig
Elkészült
a sertéságazati stratégia
részletek>>
kormány.hu
Komplex
fejlesztési pályázat 2011
Komplex vállalati technológia-fejlesztésre 15 és 100 millió Ft közötti
támogatás igényelhető, mikro-, kis- és középvállalkozások számára.
Hogyan feleljünk meg a jogszabályi követelményeknek?
Elkezdődött
az aratás
részletek>>
kormány.hu
MK. 66. szám
MVH HMKÁ.pdf
4609 KB Megtekintés Letöltés
MGSZH KM.pdf
2418 KB Megtekintés Letöltés
Áfacsalók
keresik fel a gazdákat
részletek>>
nol.hu
Szigorodnak
az előírások az árvízkárok csökkentése érdekében
részletek>>
kormány.hu
Óriási
az érdeklődés az ÚSZT kombinált mikrohitel iránt
részletek>>
agroline.hu
Netadclick hirdetési rendszer
TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén
elérhető szolgáltatásokról
A
szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek
végrehajtásra:
A kezdő,
Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes,
aktuális pályázatok között kereshet.
Például:
a kockába írja be a mezőgazdaság szót és
kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott
időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyan így kell eljárnia
más jellegű témák esetében is.
A Linkek
oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH,
AMC, NFA stb…) címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági
jogszabályok (www.gtr.uw.hu) és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is.
A
változtatások révén könnyedén elérheti a
legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat,
jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről.
Tájékoztatom
továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor.
Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát.
Az elmúlt évben indítottam el “Gazda Praktikum” szakmai blogomat, amely a www.saccer-ptipti.blogspot.com címen érhető el.
ÚJDONSÁGOK a blogon:
Jognet.hu-Jogszabálygyűjtemények; Pályázati Hírek; Adónet.hu, Köpönyeg.hu-15
napos időjárás-előrejelző.
A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:
Mezőgazdasági
igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari
gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.
Államilag
támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás szántóföldi növénytermesztés,
állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés, agroturizmus,
vidékfejlesztés, farm menedzsment, továbbá ökonómia kérdésekben.
Pályázat
és üzleti terv és hitelkérelem készítése.
Állatállomány,
anyag ár- és értékbecslés.
Ingatlan
(épület, ültetvény, föld) értékbecslés.
Kárszakértés,
vadkárbecslés.
Árverések,
szervezése, lebonyolítása.
Szakmai
képviselet ellátása.
Elérhetőség:
3530.
Miskolc, Uitz Béla u. 1. szám
Tel./fax:
06/46-340-480; tel.: 06/46-783-463
Mobil:
06/20-337-1954
Honlap:
www.farminfo.hu
Az
ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az
e-mail címeken jelezheti.
Küldje
tovább a tájékoztatót ismerőseinek, gazdatársainak!
Ingyenes
telefonos konzultáció hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között.
Mottó:
„GONDOLKODJUNK EGYÜTT”
2011. június 14., kedd
A Szja törvény 46. § (4) bekezdésében meghatározott „számlaadásra kötelezett magánszemély” kifejezés értelmezése
[Szja tv. 46. § (4) bekezdése]
Mint ismeretes, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 46. § (4) bekezdésében foglaltak szerint „a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizetőnek a (3) bekezdés szerint kell eljárnia.”
A fenti rendelkezésben „számlaadásra kötelezett magánszemély” alatt értendő az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 159-164. §-ai értelmében számlakibocsátásra kötelezett, továbbá értendő azon magánszemély is, aki az Áfa törvény 165. §-a alapján nem kötelezett számla kibocsátására (mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól), azonban mégis állít ki számlát.
A Szja törvény 46. § (4) bekezdés tehát alkalmazandó mindazon magánszemély esetében, aki a teljesítésről számlát bocsát ki. Ez azt jelenti, hogy főszabályként a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, ha számla ellenében teljesít kifizetést. Egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek teljesített kifizetés esetében ettől a szabálytól nem lehet eltérni. Egyéb esetben azonban – ha a magánszemély a teljesítésről nem egyéni vállalkozóként és nem őstermelőként állít ki számlát („adószámos magánszemély”) – a magánszemély nyilatkozatában kérheti az adóelőleg megállapítását. Amennyiben az adószámos magánszemély nyilatkozik arról, hogy kéri az adóelőleg megállapítását, akkor a kifizető köteles adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőként a kifizetésre jutó adóelőleget megállapítani, levonni és megfizetni.
[Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztálya 3613/2011.; NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228731868]
Mint ismeretes, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 46. § (4) bekezdésében foglaltak szerint „a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizetőnek a (3) bekezdés szerint kell eljárnia.”
A fenti rendelkezésben „számlaadásra kötelezett magánszemély” alatt értendő az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 159-164. §-ai értelmében számlakibocsátásra kötelezett, továbbá értendő azon magánszemély is, aki az Áfa törvény 165. §-a alapján nem kötelezett számla kibocsátására (mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól), azonban mégis állít ki számlát.
A Szja törvény 46. § (4) bekezdés tehát alkalmazandó mindazon magánszemély esetében, aki a teljesítésről számlát bocsát ki. Ez azt jelenti, hogy főszabályként a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, ha számla ellenében teljesít kifizetést. Egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek teljesített kifizetés esetében ettől a szabálytól nem lehet eltérni. Egyéb esetben azonban – ha a magánszemély a teljesítésről nem egyéni vállalkozóként és nem őstermelőként állít ki számlát („adószámos magánszemély”) – a magánszemély nyilatkozatában kérheti az adóelőleg megállapítását. Amennyiben az adószámos magánszemély nyilatkozik arról, hogy kéri az adóelőleg megállapítását, akkor a kifizető köteles adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőként a kifizetésre jutó adóelőleget megállapítani, levonni és megfizetni.
[Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztálya 3613/2011.; NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228731868]
2011. április 27., szerda
PTI tájékoztató 2011.04.26
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-04-26
Tartalom
Csökkent a cafeteria összege idén
A szánviteli beszámoló közzététele - mit kell nyilvánosságra hozni?
Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?
Hogyan kell az 1%-ot felajánlani?
Csökkent a cafeteria összege idén
Az idén 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos kafetéria keret összege, átlag 276.842 forint lett - ismerteti a humánügyviteli szolgáltató Nexon Kft. legfrissebb felmérésében
A csökkenés oka a szakértők szerint a koncentráltabb költségerőforrás gazdálkodás. Az öt legnépszerűbb kafetéria elem: az étkezési utalvány, az üdülési csekk, az egészségpénztár, a helyi bérlet, valamint a nyugdíjpénztár, ezek együtt a keret 87,8 százalékát teszik ki. A népszerű elemek mellett szól a minimális adminisztrációs igény és az, hogy a felhasználás a napi életvitelhez köthető.
Így a múlt év novemberében elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradtak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek, ami a gyakorlatban 19,04 százalékos költségszorzót jelent. Tavaly a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt.
Továbbra is adómentesen elszámolható a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltás, illetve évi 50.000 forintig a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet költsége. Ennek ellenére ezeket a kafetéria elemeket igen csekély mértékben veszik igénybe a munkavállalók, az átlagkereten belül 0,2-0,3 százalék a megoszlásuk.
Az étkezési utalvány választási arányát tovább növelte - 31,7 százalékra -, hogy meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet használni. A kedvezményes adó-elszámolási limit maradt a havi 18.000 forint, azaz évi 216.000 forint. Az adóvonzattal is kalkulálva, az éves bruttó felhasználási érték étkezési utalvány esetén közel 260.000 forint. Így ha egy munkavállaló a teljes étkezési keretfelhasználás mellett dönt, akkor alig több mint 12.000 forintja marad még átlagosan a további elemek finanszírozására.
A magas adókulcsok miatt a kultúra- és az ajándékutalvány választása gyakorlatilag eltűnt, tekintettel a csoportba tartozó elemek elszámolásával összefüggő költségcsökkentésre. Ilyen juttatás a csekély értékű ajándék - a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész esetén -, amikor is a kifizető a szolgáltatás értékének 1,19-szorosa utána 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t fizet. A kultúra utalvány 2011-től már nem tartozik ebbe az elszámolási körbe - jegyzik meg az elemzésben.
A nyugdíjpénztári befizetések aránya évről évre 3 százalékkal csökken, de még így is az ötödik legnépszerűbb elemnek számít. Ha a felhasználást a kafetéria költségkeret nem korlátozná, hosszú távon az önkéntes pénztári befizetések lennének azok a kompenzációs eszközök, amelyek javítanának a munkavállalói kör egészségi állapotán, illetve a nyugdíjba vonuláskor az állami nyugdíj kiegészítéseként igényelhető nyugdíjjáradék összegén - hangsúlyozza az összegzés.
A szánviteli beszámoló közzététele - mit kell nyilvánosságra hozni?
A cégvezetésre is tartozik, hogy a számviteli beszámoló közzététele keretében mit kell nyilvánosságra hozni.
A következőket:
1) a beszámolót, amelynek része a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet és éves beszámoló esetén az üzleti jelentés. Egyszerűsített beszámoló esetén nem kell üzleti jelentést készíteni, így közzétenni sem.
2) A könyvvizsgálói jelentést – a záradékot és magát a jelentést - de csak kötelező könyvvizsgálat esetén,
3) Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot. Ez a vonatkozó taggyűlési, közgyűlési határozatot jelenti – tehát nem az egész jegyzőkönyvet, hanem csak annak kivonatát. Bár ezt csak a letétbehelyezési kötelezettség kapcsán említi a törvény, de miután ez a kötelezettség a gyakorlatban egybemosódik a közzététellel, így a határozat-kivonatot is közzé kell tenni.
Az előbbiek alapján nem esik közzétételi kötelezettség alá a beszámolót elfogadó taggyűlési, közgyűlési jegyzőkönyv egésze, a résztvevők személye, szavazati aránya, az ott tárgyalt további napirendek, szóbeli és írásbeli előterjesztések, a hozzászólások, a felügyelő bizottság jelentése, és nem kell közzétenni az általában ugyanekkor tárgyalt üzleti terveket sem. Miután ezek igen lényeges üzleti iratok – a cégvezetőnek kiemelt feladata megszabni az ügyben eljáró belső és külső szakértőknek, tanácsadóknak, hogy csak azon dokumemtumokat tegyék közzé, amelyre a cégnek törvényi kötelezettsége van – minden más céges információ és irat közzététele szigorúan tilos. Ugyanilyen megfontolásból a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés tartalmára az a vezetői utasítás adható, hogy az tartalmát, információ-körét tekintve maximálisan feleljen meg a vonatkozó törvényi követelményeknek, de annál többet semmilyen formában ne tartalmazzon.
Saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket 2010. május 1-jétől a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza. A rendelet szerint a munkavállaló részére az Szja törvényben saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítésnek megfelelő összeg – azaz a 9 Ft/ km – akkor jár, ha
· a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
· a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
· ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. 139. § (2) bekezdésében felsorolt közeli hozzátartozója biztosítja.
Közeli hozzátartozónak minősül az említett rendelkezés alkalmazásában a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.
Mint látható, a mozgáskorlátozottak, valamint a súlyosan fogyatékos munkavállalók esetében a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a Korm. rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. Mindez azt jelenti, hogy költségtérítés akkor is járhat, ha az említett munkavállaló közigazgatási határon belül közlekedik a munkahelye és a lakóhelye között.
A Korm. rendelet meghatározza azt is, hogy mi tekinthető hosszú várakozásnak e rendelet alkalmazásában. Ezek szerint hosszú várakozásnak minősül az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Amennyiben nincs közösségi közlekedés, vagy ha a munkavállaló a munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak hosszú várakozással tudna igénybe venni, illetőleg mozgáskorlátozottak esetében (utóbbiaknak a helybeli útvonalra is téríthet) a saját gépjárművel történő munkába járás címén a Szja tv. szerint elszámolható összeggel azonos költségtérítést köteles a munkáltató fizetni.
Olyan esetben, ha pl. a délutáni műszak végén már elment az utolsó busz, vagy vonat és emiatt a munkavállaló személygépkocsival oldja meg a munkába járást, akkor nincs akadálya annak, hogy pl. a délutános hétre a személygépkocsi használatra tekintettel kilométerenként 9 forintot fizessen a munkáltató, míg más napokra pedig a jegy ellenértékét is kifizetheti. Az a lényeg, hogy egy napra csak egyféle módon lehet adni munkába járás címén költségtérítést.
Fontos tudni, hogy csak a kormányrendelet szerinti munkába járás esetén adható köztehermentesen költségtérítés. A közigazgatási határon belülről történő munkába járásra tekintettel kifizetett összeg - ide nem értve azt az esetet, ha a térítés mozgáskorlátozott munkavállaló részére történik, vagy közigazgatási határon belülre történik a munkába járás, de az sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem érhető el (pl. szeméttelep) - teljes egészében munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.
A munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesülhet akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.
A Korm. rendelet nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az Szja tv. 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.)
A teljesség kedvéért fontos azt is megemlíteni, hogy a munkáltató annak a munkavállalójának is adhat a munkába járásra tekintettel költségtérítést, aki nem vesz igénybe tömegközlekedési eszközt és nem rendelkezik saját tulajdonban lévő személygépkocsival sem. Ekkor a munkában töltött napokra az oda-vissza útra is adható kilométerenként 9 forint, ami ugyancsak nem minősül bevételnek a magánszemélynél. Erre példa, amikor egy autóban többen utaznak ugyanarra a munkahelyre és az „utasok” átadják a jármű vezetőjének a benzinköltség ellentételezésül a kapott összeget.
Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást a magánszemélynek, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el [Szja tv. 25. § (3) – (4) bekezdés].
Ha a magánszemély munkába járásra tekintettel kap költségtérítést, akkor emiatt nem fizet cégautóadót.
Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?
Amennyiben a személyi jövedelemadó elszámolásban, vagy a bevallásban megállapított, jövedelmeket terhelő adó összegét összevetve az adózó javára különbözet mutatkozik, azt az adóhatóság vagy munkáltatói elszámolás esetén a munkáltató visszatéríti az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt eljárási rendnek megfelelően.
Az adó-visszatérítés formája tehát lehet:
- adóhivatali
- munkáltatói
Az adóhatóság a magánszemély 1053-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2011. március 1-től utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. napja. A kiutalásra nyitva álló határidőt, ha az adózó bevallását javítani kell, a bevallás kijavításának napjától kell számítani.
A 1053E bevallás esetében, amennyiben a magánszemély – elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és – az egyszerűsített bevallását 2010. május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére, a kiutalásra a fentiekben leírt általános szabály vonatkozik.
Az adóhivatali személyi jövedelemadó visszatérítési igényt az adózónak a bevallásban szerepeltetnie kell. A bevallás címlapján X-el lehet jelölni azt, hogy az adózó a teljes összeget, rész összeget kér-e vissza, vagy a különbözetet másik adónemre kéri átvezetni.
Nagyon fontos, hogy az utalás módjára vonatkozóan is nyilatkozzon az adózó a posta cím vagy a bankszámlaszám megadásával. Ezek hiányában az összeg az adóhivatalnál marad és arra „vár” , hogy az adózó pótolja a hiányosságot.
Az adózók nagyon sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat azzal, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a pontos posta cím és a pontos bankszámlaszám bevallásra történő beírására.
Munkáltatói adómegállapítás esetén, ha a magánszemély javára különbözet mutatkozik, azt a munkáltató, az adómegállapítás határidejét követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél –dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság
www.apeh.hu
Hogyan kell az 1%-ot felajánlani?
Ebben az évben ismét lehetőség van arra, hogy a magánszemélyek a jövedelemadójuk meghatározott részéről rendelkezzenek, így adójuk egy része, 1+1 %- a az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezettekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerüljön. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia. Mindenki rendelkezhet a 2010. évről 2011-ben, aki személyi jövedelemadó-bevallást vagy egyszerűsített bevallást ad, illetve adókötelezettségét munkáltatói adó-megállapítás útján teljesíti.
A magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és őstermelők is jogosultak rendelkezni, ha az említett tevékenységből, vagy más jogcímen szereznek összevont adóalapba tartozó jövedelmet. Az 1% alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette. Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze.
A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek sorolhatóak. Ide tartoznak a közhasznú tevékenységet, a törvényben meghatározott ideig ténylegesen folytató társadalmi szervezetek, alapítványok, és közalapítványok. A rendelkezéshez a magánszemélynek a fenti szervezetek adószámára van szüksége, amelyet elsősorban maguktól a kedvezményezettektől szerezhet be, illetve a NAV honlapról (.) A technikai számokat az adóbevallás útmutatója is tartalmazza. A kedvezményezettek másik csoportjába az egyházi kedvezményezettek tartoznak, vagyis a bejegyzett, és az adóhatóság által technikai számmal ellátott egyházak, továbbá az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzatok. A rendelkező nyilatkozaton a magánszemélynek az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetnie. A nyilatkozaton feltüntethető a kedvezményezett egyház elnevezése is. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot kell benyújtania.
A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást, vagy egyszerűsített bevallást ad, a nyomtatvány megfelelő oldalának a (1053.számú bevallás EGYSZA jelű nyomtatvány) kitöltésével rendelkezhet.
A nyomtatványnak ezen az oldalán mindkét kedvezményezetti kör részére lehet rendelkezni. Amennyiben valaki csak egy kedvezményezettet kíván megjelölni, a lapon található másik nyilatkozatra szolgáló részt célszerű áthúzni, amennyiben nem elektronikus úton nyújtja be a bevallást. A nyilatkozatot be lehet nyújtani az adóbevallási nyomtatvány részeként, elektronikus úton történő benyújtása esetén szintén a bevallás részeként, elektronikusan.
Abban az esetben, ha a nyilatkozat nem a bevallás mellékleteként vagy személyesen, hanem postán keresztül kerül beküldésre, a nyilatkozatot tartalmazó borítékot le kell zárni, és azon adózónak legalább az adóazonosító jelét fel kell tüntetni, így kell egy másik borítékba behelyezni és elküldeni. A rendelkező nyilatkozatnak a NAV honlapjáról letölthető nyomtatvány adattartamával kell megegyeznie, de nem kötelező a mintaként rendelkezésre bocsátott nyomtatvány használata. Az 1+1 %-os nyilatkozat benyújtási határideje 2011.május 20. A határidő jogvesztő, azaz később már nem pótolható a rendelkezés.
Azon magánszemélyek is rendelkezhetnek az adójuk 1+1 százalékáról, akiknek az adóját a munkáltató állapítja meg. Ebben az esetben a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó lezárt borítékot a ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írni, és legkésőbb 2011. május 10-éig át kell adni a munkáltatónak, aki 2011.május 20-áig eljuttatja azt az állami adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz.
A rendelkező magánszemélyek adatai adótitoknak minősülnek, ezért az adóhatóságot a feldolgozás során tudomására jutott információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága
www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2011. március 30., szerda
PTI tájékoztató 2011.03.29
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Cafeteria cégvezetőknek
Tudnivalók az iratmegőrzés helyéről
Miért érdemes az Szja bevallást mielőbb benyújtani?
Hiánypótlás elektronikus bevallás esetén
A NAV is behajthatja a helyi adót és a gépjárműadót
Cafeteria cégvezetőknek
Gyakran kérdezik cégvezetők, hogy milyen juttatásokat kaphatnak azok, akik nem munkaviszonyban végzik a tevékenységüket. A megbízási jogviszony esetén az Szja törvény cafeteria rendelkezései nem alkalmazhatók. Sajnos a kedvezmények csak a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai esetén jelennek meg a béren kívüli juttatásokra vonatkozóan.
Náluk azonban egy gáláns nyitást találunk az Szja tv. 71. paragrafus juttatásaira. A (6) bekezdés szerint e paragrafus alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás és munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
Ez alapján a törvényben felsorolt juttatások (étkezés támogatása, üdülési csekk, internet, Széchenyi Pihenő Kártya, iskolakezdői támogatás, helyi bérlet stb.) mind kedvezményes adózással biztosíthatók a személyesen közreműködő tagok számára is.
A munkáltató, illetve a munkavállaló 71. paragrafus szerinti meghatározását értelemszerűen a paragrafus egészére kell alkalmazni, akkor és úgy, ha más törvény nem szabályoz ettől eltérően.
A cafeteria pénztári elemeire azonban külön szabály van: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (1) bekezdése alapján munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja.
Ennek figyelembe vételével arra a következtetésre jutunk, hogy az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény alapján önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulást csak munkáltató adhat a vele munkaviszonyban álló munkavállalójának.
Emellett azért marad bőven lehetőségünk, hogy a személyesen közreműködő tagok is kivehessék részüket az adótörvényben megfogalmazott kedvezményekből.
Tudnivalók az iratmegőrzés helyéről
Az adózói iratokat az adóhatósághoz bejelentett helyen kell őrizni. Egyéb megkötés ezzel kapcsolatban nincs. Ezt a kötelezettséget azonban vegyük szigorúan! Amennyiben vis maior okán az iratanyag megsemmisül, és a káresemény nem az iratok bejelentett őrzési helyén történt, igazoljuk azt, hogy a dokumentumok miért nem az iratmegőrzés helyén voltak tárolva.
Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy az iratokat adózó ideiglenesen más helyre szállítsa (bizonylatok könyvelése, feldolgozása stb.). Példának okán egy külföldi taggal is működő gazdálkodó a könyvelést külföldön végzi, ebben az esetben is köteles azonban arra, hogy a dokumentumokat 3 munkanapon belül az ellenőrzés részére átadja.
Miért érdemes az Szja bevallást mielőbb benyújtani?
Több okból sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a bevallás elkészítését és leadását.
* A visszaigényelhető adót, járulékot a bevallás benyújtásától számított 30 napon belül, legkorábban 2011. március 1-jétől (az elektronikus úton tejesítők 2011. február 1-jétől) kaphatják meg az adózók.
* Az időben történő benyújtással elkerülhető a bevallási határidő közeledtével kialakuló sorban állás.
* A határidő előtti benyújtás esetén is csak május 20-áig kell megfizetni az esetlegesen felmerülő adókötelezettséget.
* Előfordulhat, hogy az adózó hibásan tölti ki bevallását és például visszaigényelhető adó helyett ténylegesen fizetési kötelezettsége keletkezik. A mielőbbi benyújtással még a május 20-ai befizetési határidő előtt fény derülhet a hibára, így az adózó elkerülheti a késedelmi pótlék felszámítását.
* A tapasztalat azt mutatja, hogy a határidő előtti napokban benyújtott és kizáróan az adózó közreműködésével javítható bevallások korrigálása – az ügyfél nyári szabadsága miatti nehezebb elérhetősége okán – gyakran elhúzódik.
Hiánypótlás elektronikus bevallás esetén
Az elektronikus úton benyújtott bevallás, adatszolgáltatás esetén - amennyiben a bevallás hibás és az, az adózó közreműködése nélkül nem javítható, az adóhatóság az adózót elektronikus úton értesíti és szólítja fel javításra. A bevallás benyújtását elmulasztó adózók részére a felszólító levél szintén elektronikus formában kerül kiküldésre. Ennek szabályai és jogkövetkezményei a következők:
Az adóhatóság az elektronikus értesítést/felszólító levelet az értesítési tárhelyre küldi meg, ezért fontos, hogy az adózó kötelezettségének teljesítése érdekében fokozottan kísérje figyelemmel az elektronikus tárhelyre érkezett küldeményeket.
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítésről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény alapján, ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem „veszi át” (nyitja meg) a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).
A kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek tekintett hivatalos irat annak elhelyezésétől számított harminc napig a címzett ideiglenes tárhelyén marad, ahol azt a címzett továbbra is átveheti. A harminc nap elteltével automatikusan törlődő, át nem vett irat tájékoztató adatainak a megismerhetősége a címzett számára az értesítési tárhelyen a törléstől számított egy év elteltéig biztosított.
Az elektronikus irat által kiváltott joghatások a kézbesítési vélelem beálltához fűződnek.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága
A NAV is behajthatja a helyi adót és a gépjárműadót
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adóhatóságot a legalább 10 ezer forintot elérő tartozás végrehajtása céljából. Mielőtt ezt megtenné, megkísérli a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történő végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak. A megkeresés kizárólag azon tartozás összegét tartalmazhatja, amelyre vonatkozóan még nem kezdeményezte a visszatartási jog gyakorlását az állami adóhatóságnál.
Több önkormányzat megkeresése esetén, ha a NAV által behajtott összeg nem nyújt fedezetet valamennyi behajtásra átadott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásra, az összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adóhatósághoz.
A végrehajtási eljárás lefolytatása kizárólag belföldön tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe. Amennyiben belföldön nem foganatosítható végrehajtás, a külföldön történő végrehajtás iránt az önkormányzati adóhatóságnak kell intézkednie - derül ki a tájékoztatóból.
Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adóhatóság folytatja le.
A végrehajtási eljárást az adóhatóság önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Amennyiben más tartozás alapján a végrehajtási eljárást átadták az önálló bírósági végrehajtónak, úgy a megkeresésben közölt tartozás végrehajtására is az önálló bírósági végrehajtó jogosult és köteles. Ha hatásköri összeütközés miatt az eljárás lefolytatására az önálló bírósági végrehajtó jogosult, az állami adóhatóság végrehajtást kérőként vesz részt az eljárásban.
Ha a kötelezett felszámolási eljárás alatt áll, nincs helye végrehajtásnak. Az állami adóhatóság a késedelmes megtérüléshez kötődően késedelmi pótlékot (késedelmi kamatot) nem számít fel, ez a megkereső hatáskörébe tartozik. A pótlék végrehajtására ismételt megkeresés alapján van lehetőség.
Az állami adóhatóság a megkeresésben közölt tartozásra fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, és behajthatatlanság címén nem tarthatja nyilván.
A megkeresés személyhez kötött jogosultság, így engedményes, vagy a tartozás nyilvántartására nem jogosult szervezet, személy nem kezdeményezhet végrehajtási eljárást - derül ki a közleményből.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)