A következő címkéjű bejegyzések mutatása: számla. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: számla. Összes bejegyzés megjelenítése
2026. március 25., szerda
NAV-útmutató...
2025. január 27., hétfő
2021. április 8., csütörtök
NAV elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség
2011. szeptember 7., szerda
PTI tájékoztató - 2011.09.06
Tartalom
Milyen címet adjunk meg a számlán?
Nagycsaládosok gázártámogatása
Támogatás szőlőültetvények szerkezetátalakítására
Családi kedvezmény: évközben is megszűnhet
A NAV informatikai fejlesztéssel növelné az adóhátralékok beszedésének hatékonyságát
Milyen címet adjunk meg a számlán?
A számla kiállítás, és különösen a számla befogadása formalításnak tűnik, de itt is lehet hibázni. Illetve egy jövőbeni adóellenőrzésre tip-top fel kell készülni, az olyan apró hibák, mint a vevő címének elvétése a számlán – akár súlyos áfa-következményekkel is járhat.
Az Áfa törvény a számla kötelező adattartalmát akként határozza meg, hogy a számlán a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevét és címét kell feltüntetni – egyebek mellett természetesen. Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételét ebben a körben a törvény a számlában határozza meg, amely alatt természetesen az Áfa törvény rendelkezéseinek megfelelően kiállított és befogadott számlát kell érteni. Azaz a számlának a valóságnak – azaz cégbírósági/ hatósági bejegyzésnek megfelelően kell tartalmaznia a számlakiállító / befogadó címét. Cím alatt alapesetben a társaság székhelyét értjük.
Ha ez értékesítés egy telephelyhez kötött, akkor annak a címét. Mindezekkel szemben nem helyes az a gyakorlat, ha a számlán a tulajdonos lakóhelyének címét, vagy az iratőrzési címet tüntetik fel – amennyiben ez eltér a cég székhelyétől. Kampányszerűen vizsgáljuk felül tehát számlakiállítási gyakorlatunkat – akkor bizonyosan nem hibázunk, ha a számlán címként a társaság bejegyzett székhelye szerepel. Minden más eset csak a bizonytalanságot növeli.
Nagycsaládosok gázártámogatása
A nagycsaládosok szeptember 30-ig kérelmezhetnek kedvezményes árú földgázt a jövő évre - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága A közleményben emlékeztetnek: a kedvezményes gázár iránti igényléseket a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaihoz kell eljuttatni. Az igénylőlapot a kincstár küldte meg az érintett családoknak. Akikhez mégsem jutott el, azok az allamkincstar.gov.hu internetes oldalon tölthetik le, vagy a megyei igazgatóságoktól és a gázszolgáltatóktól is igényelhetik.
A három vagy több gyermek után családi pótlékot kapó családok emellett igényelhetik az augusztusban megszűnt gáz- és távhőtámogatás helyébe lépő lakásfenntartási támogatást is - emlékeztetnek. A szociális alapú gáz- és távhőár-támogatás augusztus 31-én szűnt meg és épült be a lakásfenntartási támogatásba, amelyet a fűtéstámogatáson túl egyebek mellett lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatornahasználati díjra, a szemétszállítás költségeire, villanyáramra, valamint víz- és gázfogyasztás költségeire is kérni lehet. Újdonság az is, hogy ezt a támogatást a földgázt vagy távhőt használók mellett a más módon fűtők is igényelhetik.
A kérelmeket a helyi önkormányzathoz kell benyújtani, az jövedelem- és vagyonvizsgálatot végez, és pénzben, illetve természetben állapíthatja meg a támogatást. kérelem,szőlőültetvény,MVH,NAV,hátrálék,
Támogatás szőlőültetvények szerkezetátalakítására
Októbertől igényelhető támogatás a szőlőültetvények szerkezetátalakítására A termelők mintegy 12 milliárd forint támogatást kapnak a következő két évben a szőlőültetvények szerkezetátalakítására - közölte a vidékfejelsztési tárca. A közösségi forrásból finanszírozott programra az idén 22,5 jövőre 22 millió euró áll rendelkezésre.
A támogatás akkor jár, ha a legkisebb összefüggő terület is eléri a 0,2 hektárt. Az igénylést október 1. és december 15. között lehet beadni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A kérelemhez mellékelni kell a borvidéki terv alapján készített, két évre szóló egyéni tervet, amelyben meg kell jelölni azt, hogy melyik évben, milyen támogatási intézkedéseket tud teljesíteni a pályázó.
Az MVH az egyéni tervek alapján - a beérkezés sorrendjében - bírálja el a kérelmeket, jövő év március 31-ig.
Családi kedvezmény: évközben is megszűnhet
Évközben is megszűnhet a családi kedvezményre való jogosultság, mivel a középiskolai tanulmányaikat befejező diákok után már nem jár a családi kedvezmény - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A közlemény szerint a családi kedvezményt elsősorban azon gyermekek után lehet igénybe venni, akikre tekintettel családi pótlékot folyósítanak.
A középiskolát befejező gyermekek után azonban – a Magyar Államkincstár határozatában feltüntetett időponttól – már nem jár a családi pótlék. Az ellátásra való jogosultság megszűnésére tekintettel a gyermek után már nem lehet igénybe venni a családi kedvezményt sem. A NAV közleménye alapján, ha tehát a középiskolás gyermek után a tanév végétől már nem jár családi pótlék, akkor a családi kedvezményt addig érvényesítő szülő köteles a munkáltatója felé ezt jelezni, azaz a családi kedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozatát módosítani vagy visszavonni.
A NAV szerint nem szabad azonban elfeledkezni arról sem, hogy ha a gyermek felsőoktatási intézményben tanul tovább, akkor őt a hallgatói jogviszonyának kezdetétől a testvérei után járó családi kedvezmény összegének számítása során – tehát abból a szempontból, hogy a család háromgyermekesnek minősül-e – eltartottként figyelembe kell venni.
A NAV informatikai fejlesztéssel növelné az adóhátralékok beszedésének hatékonyságát Informatikai fejlesztésekkel igyekszik a növelni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóhátralékok beszedését.
Az MTI azt követően kereste meg az adóhatóságot, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és ÁSZ vezetője is a kint lévő adóhátralékok nagyságáról, a beszedés hatékonyságának javításáról beszéltek. Az adószakértő szerint az adóhatóságnak a végrehajtást kellene szigorítania.
Varga Árpád, a NAV külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese úgy vélekedett, a miniszterelnök és a gazdasági miniszter által elmondottak nem kritikát jelentenek, természetes a kormányzat célja, hogy minél magasabb összeget szedjen be az adóhatóság. Leszögezte: a NAV-nak növelnie kell a hatékonyságát, ez a kötelessége. Mint mondta, ezt az informatikai fejlesztésekkel igyekeznek elérni, létszámbővítésre nincs lehetőség.
Az adóhatóság örömmel fogadná, ha az adótörvények módosításakor eljárási szabályokat is változtatná a parlament - közölte az elnökhelyettes. Varga Árpád megjegyezte, az adóbevételekben az áfa kiemelt helyen szerepel, ebből várják a legnagyobb bevételt, de az adózok is általában ezt az adónemet mulasztják el befizetni, inkább a személyi jövedelemadót és járulékot teszik első helyre, hiszen ezek büntetőjogi következményei sokkal súlyosabbak.
Az áfa esetében van egy kis "játék", azt akkor fizetik be az érintettek, ha megkapják az ellenértéket, a körbetartozás miatt jellemző viszont, hogy nincs is miből befizetni - fogalmazott. Mint elmondta, a teljes hátralék, amelyben benne vannak felszámolás alatt lévő cégek és a működök is, majdnem fele az áfából származik, a működő cégek esetében ez viszonylag kisebb arány, itt az áfa alig 20 százalékos arányt képvisel. Kiemelte, a működő adózók hátraléka az elmúlt 4-5 év alatt nem változott, azaz nem nőtt, pedig az infláció, vagy a válság miatt ez is megtörténhetett volna. Szerinte tudomásul kell venni, hogy válság van, és ha ebben az időszakban az adóhivatal "lekaszálná" a fenti összeget, azzal sokkal rosszabbat tenne, mint most, amikor tudomásul veszi a hátralékokat és megpróbálja beszedni.
Az elnökhelyettes azt mondta még, hogy az 500 milliárd forintos kintlévőségből éves szinten 300 milliárd forintot szednek be végrehajtás keretében; az adóhatóság célja, hogy minél hamarabb ott legyen a nem fizető cégeknél, de a költségvetés szempontjából előnyösebb, ha a "nagyobbaknál" kezdenek. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke más véleményen van. Szerinte az adóhatóságnak szigorítani kellene a végrehajtást, azzal már az idén is lehetne bevételre szert tenni.
Közölte: szükség lenne arra is, hogy az adóhatóság bővebb ellenőrzési eljárásokat kezdjen, illetve arra, hogy törvénymódosítással a parlament kiterjessze a fordított adózás lehetőségét. Azt mondta: az adóhatóság gyakorlatán kellene radikálisan változtatni, és a végrehajtásokat azonnal el kellen indítani, az nem járható út, hogy a hatóság a behajtások során csak nagy tételeknél, a több 10 millió forintos tartozásnál lép; a tartozásokat akkor kellene behajtani, amikor még arra van reális esély, a kis tételeknél kellene kezdeni, nem akkor, amikor már úgy felhalmozódik az adósság, hogy végül az érintettnek vagyona nem fedezi az adótartozását. Szerinte az ÁSZ által említett 1.900 milliárd forintból 500-600 milliárd forintnyi lehet a rövid lejáratú tartozás értéke, ez be is hajtható.
Tény - fűzte hozzá -, hogy a legnagyobb adóelkerülés az áfá-ban folyik, sokan élnek vissza ezzel, arra játszva, hogy az adóhatóság érdemben nem foglalkozik azokkal, akik áfá-t ugyan fizetnek, de úgy, hogy a bevételeiket "elcsalják", annak jelentős részét nem vallják be. Ezt nehezebb ellenőrzi, itt a színvonal emelésével, a kapacitás növelésével lehetne változást elérni, de ez hosszabb időt igényel - közölte Zara László szerint ki kellene terjeszteni a fordított adózás lehetőségét, ahogy az már működik az építési engedélyköteles tevékenységeknél, ezt az áfatörvény aktuális módosításával párhuzamosan meg lehetne lépni, és el lehetne indítani a jóváhagyási kérelmet Brüsszel felé.
Az adótanácsadó nem osztja azt a vélekedést, hogy a cégek a válság miatt nem tudják befizetni az adókat. Szerinte az, aki a vevőjétől megkapta az ellenértéket, az áfát is ki tudja fizetni. Azt elismerte, hogy a körbetartozás miatt azok, akik nem kapták meg az ellenértéket, az áfát sem tudnak fizetni. De a körbetartozást is lehetne rendezni, olyan rendszereket kellene alkalmazni, amely ösztönzi a vállalkozókat, hogy a problémát saját maguk körében oldják meg - fűzte hozzá. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken azt mondta: az áfa területén továbbra is nagyon nagy az adóvisszaélések, -elkerülések, csalások mértéke, ezen pedig változtatni kell, „az adóhatóságnak ezen a területen jobb teljesítményt kell nyújtania".
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön úgy nyilatkozott: a forgalmi adókat hatékonyabban kell beszedni, mert 600 milliárd forint nem folyik be a költségvetésbe erről a területről. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetői a 2010-es zárszámadás kapcsán beszéltek az adókintlévőségekről. Domokos László elnök azt emelte ki, hogy az év közben tervezett adóbevételek majdnem 236 milliárd forinttal elmaradnak a törvényben tervezettől. Becker Pál főigazgató azt jegyezte meg, hogy ijesztő nagyságrendű a kint lévő adóhátralék 15 százalékkal, 1.900 milliárd forintra nőtt tavaly.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2011. augusztus 9., kedd
Hogyan lehet az szja-t visszaigényelni?
Az adó-visszatérítés formája tehát lehet:
- adóhivatali
- munkáltatói
Az adóhatóság a magánszemély 1053-as bevallásában feltüntetett visszatérítendő jövedelemadót és járulékot a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2011. március 1-től utalja ki. Az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó bevallás esetében a kiutalás legkorábbi időpontja február 1. napja. A kiutalásra nyitva álló határidőt, ha az adózó bevallását javítani kell, a bevallás kijavításának napjától kell számítani.
A 1053E bevallás esetében, amennyiben a magánszemély – elfogadja az adóhatóság ajánlatát, és – az egyszerűsített bevallását 2010. május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére, a kiutalásra a fentiekben leírt általános szabály vonatkozik.
Az adóhivatali személyi jövedelemadó visszatérítési igényt az adózónak a bevallásban szerepeltetnie kell. A bevallás címlapján X-el lehet jelölni azt, hogy az adózó a teljes összeget, rész összeget kér-e vissza, vagy a különbözetet másik adónemre kéri átvezetni.
Nagyon fontos, hogy az utalás módjára vonatkozóan is nyilatkozzon az adózó a posta cím vagy a bankszámlaszám megadásával. Ezek hiányában az összeg az adóhivatalnál marad és arra „vár” , hogy az adózó pótolja a hiányosságot.
Az adózók nagyon sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat azzal, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a pontos posta cím és a pontos bankszámlaszám bevallásra történő beírására.
Munkáltatói adómegállapítás esetén, ha a magánszemély javára különbözet mutatkozik, azt a munkáltató, az adómegállapítás határidejét követő legközelebbi bérfizetéskor téríti vissza.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél –dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság
www.apeh.hu
2011. június 14., kedd
A Szja törvény 46. § (4) bekezdésében meghatározott „számlaadásra kötelezett magánszemély” kifejezés értelmezése
[Szja tv. 46. § (4) bekezdése]
Mint ismeretes, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 46. § (4) bekezdésében foglaltak szerint „a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizetőnek a (3) bekezdés szerint kell eljárnia.”
A fenti rendelkezésben „számlaadásra kötelezett magánszemély” alatt értendő az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 159-164. §-ai értelmében számlakibocsátásra kötelezett, továbbá értendő azon magánszemély is, aki az Áfa törvény 165. §-a alapján nem kötelezett számla kibocsátására (mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól), azonban mégis állít ki számlát.
A Szja törvény 46. § (4) bekezdés tehát alkalmazandó mindazon magánszemély esetében, aki a teljesítésről számlát bocsát ki. Ez azt jelenti, hogy főszabályként a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, ha számla ellenében teljesít kifizetést. Egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek teljesített kifizetés esetében ettől a szabálytól nem lehet eltérni. Egyéb esetben azonban – ha a magánszemély a teljesítésről nem egyéni vállalkozóként és nem őstermelőként állít ki számlát („adószámos magánszemély”) – a magánszemély nyilatkozatában kérheti az adóelőleg megállapítását. Amennyiben az adószámos magánszemély nyilatkozik arról, hogy kéri az adóelőleg megállapítását, akkor a kifizető köteles adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőként a kifizetésre jutó adóelőleget megállapítani, levonni és megfizetni.
[Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztálya 3613/2011.; NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228731868]
Mint ismeretes, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 46. § (4) bekezdésében foglaltak szerint „a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizetőnek a (3) bekezdés szerint kell eljárnia.”
A fenti rendelkezésben „számlaadásra kötelezett magánszemély” alatt értendő az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 159-164. §-ai értelmében számlakibocsátásra kötelezett, továbbá értendő azon magánszemély is, aki az Áfa törvény 165. §-a alapján nem kötelezett számla kibocsátására (mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól), azonban mégis állít ki számlát.
A Szja törvény 46. § (4) bekezdés tehát alkalmazandó mindazon magánszemély esetében, aki a teljesítésről számlát bocsát ki. Ez azt jelenti, hogy főszabályként a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, ha számla ellenében teljesít kifizetést. Egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek teljesített kifizetés esetében ettől a szabálytól nem lehet eltérni. Egyéb esetben azonban – ha a magánszemély a teljesítésről nem egyéni vállalkozóként és nem őstermelőként állít ki számlát („adószámos magánszemély”) – a magánszemély nyilatkozatában kérheti az adóelőleg megállapítását. Amennyiben az adószámos magánszemély nyilatkozik arról, hogy kéri az adóelőleg megállapítását, akkor a kifizető köteles adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőként a kifizetésre jutó adóelőleget megállapítani, levonni és megfizetni.
[Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztálya 3613/2011.; NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228731868]
2011. június 9., csütörtök
Az SZJ-szám és a TESZOR-kód szerepe a számlázásban
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 169. § f) pontjának 2008. május elsejétől hatályos rendelkezése alapján a számla kötelező adattartalma - többek között - az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vámtarifa szám (továbbiakban: vtsz.), illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott Szolgáltatások Jegyzéke (továbbiakban: SZJ) szerinti besorolása.
Ennek megfelelően a számlán a terméket beazonosító vtsz., valamint a szolgáltatást beazonosító SZJ szám feltüntetése akkor sem kötelező (az a számlakibocsátó választásától függ), ha azokra az áfatörvény kifejezetten hivatkozik. (Természetszerűleg, amennyiben az adóalany kívánja, illetve a partnerével ebben megegyeztek, feltüntetheti ezt az adatot, hiszen annak a felek között számos esetben jelentősége lehet.)
A 4/2010. (IV.21.) KSH közlemény a Szolgáltatások Jegyzékéről szóló 9004/2002. (SK 7.) KSH közlemény, valamint a Szolgáltatások Jegyzéke módosításáról szóló 9001/2003. (SK 3.) KSH közlemény hatályon kívül helyezéséről szól. A közlemény a közzététele napján – 2010. április 21-én – lépett hatályba. E szerint – összhangban a 451/2008/EK rendelet előírásaival – a Belföldi Termékosztályozást és a Szolgáltatások Jegyzékét felváltja a közösségi szinten egységesített Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).
Az SZJ hatályon kívül helyezésének azonban az áfatörvény által hivatkozott SZJ számok tekintetében nincs jelentősége. Ugyanis az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 176. § (13) bekezdés c) pontja szerint az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott szolgáltatások vonatkozásában a KSH Szolgáltatások Jegyzékének 2002.09.30. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg. (Az Art. hivatkozott rendelkezése nem csak az áfatörvényben SZJ hivatkozással meghatározott szolgáltatásokra vonatkozik, hanem - a jövedéki adón kívül - valamennyi adótörvény alkalmazásában irányadó.)
Az Art. előzőek szerinti állapotrögzítő rendelkezéséből következően a 4/2010. (IV.21.) KSH közleményben foglaltaknak az áfatörvény alkalmazásában nincs jelentősége. A KSH a számla adattartalmát nem írja/írhatja elő. Ennek megfelelően az áfatörvény alapján sem a TESZOR, sem az SZJ szám szerepeltetése nem kötelező eleme a számlának. Tekintve, hogy az áfatörvény egyes SZJ számokra való hivatkozást tartalmaz, az adókötelezettség teljesítését az SZJ szám számlán való szerepeltetése elősegítheti, azt az adózó a saját döntése alapján a számlán szerepeltetheti.
(f: APEH)
2011. május 22., vasárnap
Gazda Hirek 2011.05.16-21
Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Árfigyelő - termelői ár (2011.04. hó)
Mi is az a verjus?
Forrás: Farmit.hu
Forrás: Farmit.hu
Gazda Hírek 2011.05.09-14
Czáka Sarolta - Füstös Zsuzsanna - Hrotkó Károly: A növényszaporítás ábécéje
A szuperbruttótól a számlaszámig - Milyen aknák vannak az adóbevallásban?
részletek>>
origo.hu
Fagykárok: 30-60 napra fizethetnek a biztosítók - Az öngondoskodás drágább, de kiszámíthatóbb az állami alapnál
részletek>>
agromonitor.hu
Újabb bormarketing pályázatok az Agrármarketing Centrumban
részletek>>
kormanyzat.hu
Kiegészítők, adapterek és köpenyek kiárusítása!
F: Agro Napló
Kódex készül a libatömésről és a tollszedésről - Képzést és fényképes igazolványt kaphatnak az ágazatban dolgozók
részletek>>
agromonitor.hu
Évente több ezer állat végzi közutakon
részletek>>
agroline.hu
Vidékfejlesztésre is juthat az MFB 125 millió eurós hitelkeretéből
részletek>>
agromonitor.hu
Súlyos fagykárok: Magyarország október 16-tól fizetne SAPS-előleget
részletek>>
agromonitor.hu
Múzeumok Majálisa a Nemzeti Múzeum kertjében
MVH hírlevél 7. szám
Elveszhet a magyar kertészetek versenyelőnye
Pioneer Híradó 2011. május.13./16. szám
Forrás: Agro Napló
Beléptünk a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapba
részletek>>
OrientPress
Miniszteri aláírás előtt a magyartermék-rendelet
részletek>>
élelmiszer.hu
Jövedéki adó támogatás igényelhető a gázolaj után!
részletek>>
agrárszektor.hu
V. Németh: új rendelet készül a fiatal gazdák támogatásáról
részletek>>
agromonitor.hu
Az összpontszám kiszámítása az állattartó telepek korszerűsítésére benyújtott kérelmek esetében
részletek>>
MVH, 2011-05-03
Terbe István - Slezák Katalin - Kappel Noémi: Kertészeti és szántóföldi növények fejlődési rendellenességei
Az élelmiszerek harmada kárba vész
részletek>>
mno.hu
Jobban figyelné az EU a sertéspiaci árképzést
részletek>>
Bruxinfo.hu
Hamarosan jön a telephely-fejlesztési pályázat
Így kaphat milliókat, aki építkezik!A telephely-fejlesztési pályázat TERVEZETE ITT olvasható
A vidékfejlesztési tárca segít az elutasított vis maior hiteleseknek
részletek>>
kormanyzat.hu
A Nemzeti Vidékstratégia várhatóan ősszel kerül az Országgyűlés elé
részletek>>
elemzeskozpont.hu
A Nemzeti Vidékstratégia a vidék alkotmánya
részletek>>
kormanyzat.hu
Összefogás nélkül nem megy
részletek>>
agroline.hu
Ősszel indulhat a fiatal házasoknak szánt földprogram
részletek>>
origo.hu
Jön az agrár Széchenyi kártya
részletek>>
napi.hu
Burgenlandi nyitott kisüzemek hétvégéje
részletek>>
agroline.hu
Netadclick hirdetési rendszer
TÁJÉKOZTATÓ a honlap frissítése révén elérhető szolgáltatásokról
A szakmai tájékozottság gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a www.farminfo.hu honlapon az alábbi frissítések kerültek végrehajtásra:
A kezdő, Bemutatkozás oldalra felkerült a “Pályázat figyelő”, amelyben az érvényes, aktuális pályázatok között kereshet.
Például: a kockába írja be a mezőgazdaság szót és kattintson a keresés gombra. A felnyíló oldalon elolvashatja az adott időszakban benyújtható pályázati kiírás feltételeit. Ugyan így kell eljárnia más jellegű témák esetében is.
A Linkek oldalon a leggyakrabban keresett irányító szervek, hivatalok (FVM, MgSzH, MVH, AMC, NFA stb…) címein túlmenően felkerült a Mezőgazdasági jogszabályok (www.gtr.uw.hu) és az AgrárHírek (www.agrarhirek.hu) honlap keresője is.
A változtatások révén könnyedén elérheti a legfontosabb hivatalok honlapjait, és elolvashatja a pályázatokat, jogszabályokat, valamint tájékozódhat az aktuális hírekről.
Tájékoztatom továbbá, hogy a honlapon(www.farminfo.hu) formai és tartalmi változtatásra került sor. Kérem tekintse meg és jelezze felém észrevételét, javaslatát.
Az elmúlt évben indítottam el “Gazda Praktikum” szakmai blogomat, amely a www.saccer-ptipti.blogspot.com címen érhető el.
ÚJDONSÁGOK a blogon: Jognet.hu-Jogszabálygyűjtemények; Pályázati Hírek; Adónet.hu, Köpönyeg.hu-15 napos időjárás-előrejelző.
A szakértői szolgáltatás tevékenységi köre:
Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.
Államilag támogatott mezőgazdasági szaktanácsadás szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, ökológiai gazdálkodás, integrált termesztés, agroturizmus, vidékfejlesztés, farm menedzsment, továbbá ökonómia kérdésekben.
Pályázat és üzleti terv és hitelkérelem készítése.
Állatállomány, anyag ár- és értékbecslés.
Ingatlan (épület, ültetvény, föld) értékbecslés.
Kárszakértés, vadkárbecslés.
Árverések, szervezése, lebonyolítása.
Szakmai képviselet ellátása.
Elérhetőség:
3530. Miskolc, Uitz Béla u. 1. szám
Tel./fax: 06/46-340-480; tel.: 06/46-783-463
Mobil: 06/20-337-1954
Honlap: www.farminfo.hu
Az ingyenes hírlevél küldéssel kapcsolatos igényét a honlapon keresztül, vagy az e-mail címeken jelezheti.
Küldje tovább a tájékoztatót ismerőseinek, gazdatársainak!
Ingyenes telefonos konzultáció hétfőn és pénteken 8 – 9 óra között.
Mottó: „GONDOLKODJUNK EGYÜTT”
2011. május 18., szerda
PTI tájékoztató 2011.05.17
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-05-17
Tartalom
Számviteli beszámoló közzététele - szankciók
Információk a társasági adóbevallásról
Egyre kedveltebb a nyugdíj-előtakarékossági számla
Megugrott a végelszámolások száma
Bankkártya használata az adófizetésben
Számviteli beszámoló közzététele - szankciók
Milyen jogkövetkezményekkel járhat, ha a társaság vezetése – vagy akár a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére kötelezett bármelyik más jogalany nem tesz eleget e kötelezettségének?
Első menetben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. [ Art. 174/A.§]
Amennyiben az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó adószámát 60 napos határozott időtartamra felfüggeszti. Önmagában még a felfüggesztés időtartama is számos korlátot eredményez, ugyanis a felfüggesztés időszaka alatt
• a közösségi adószám nem használható
• felfüggesztés időszakában áfa levonási jog nem érvényesíthető
• adó visszaigénylés, adó-visszatérítés, költségvetési támogatási igény nem érvényesíthető
• túlfizetés visszatérítése nem kezdeményezhető.
Súlyosbítja az így kialakult helyzetet, hogy a felfüggesztés elrendeléséről szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Továbbá nem kérhető a felfüggesztés megszüntetése, ha az adózó a felfüggesztés ideje alatt teljesíti beszámolási kötelezettségét, a felfüggesztés ugyanis határozott, 60 napos idejű.
Amennyiben az adózó a felfüggesztés időszaka alatt sem teljesíti a beszámolási kötelezettségét, az adóhatóság kezdeményezi az adózó megszüntetését a cégbíróságnál.
Aki tehát megsérti a számviteli fegyelem követelményét, maga után vonja a számviteli törvény 154. §-a (11) bekezdésében foglalt cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás lehetőségét, és ennek legsúlyosabb jogkövetkezményét, hogy a céget törlik a cégnyilvántartásból.
Információk a társasági adóbevallásról
A legtöbb adózónak a bevallást 2011. május 31-éig kell benyújtani. Ez vonatkozik arra, akinek a naptári évvel azonos az üzleti (adó) éve és nem szűnt meg 2010. december 31-ével, nem jelentkezett át az eva hatálya alá, illetve nem változtatta meg a beszámoló pénznemét 2011. január 1-jével.
Az üzleti (adó) év utolsó napját követő 150. nap a bevallás határideje a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózónak (például, amely eltérő üzleti évet választott vagy végelszámolás alatt áll).
Az üzleti (adó) év utolsó napját követő 90 nap a bevallás határideje annak az adózónak, amely 2011. január 1-jével változtatta a beszámoló pénznemét vagy átalakulás miatt szűnt meg.
A bevallandó kötelezettségek
A társasági adóbevallás változatlanul több adóval történő elszámolásra szolgál. Így a társasági adó mellett be kell vallani
– a társasági adóelőleget,
– az energia ellátók jövedelemadóját,
– a hitelintézeti járadékot,
– a szakképzési hozzájárulás különbözetét,
– A külföldi szervezet adóját.
A borítólapon több kérdésben kell az adózónak nyilatkozni. Ezek többsége azonos a korábbi évek bevallásában megjelenő kötelezettséggel (például, hogy az adózó az adóév első és utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozás volt a besorolásról rendelkező törvény alapján, vagy kell-e alkalmaznia, ha igen hogyan alkalmazza a jövedelem- (nyereség-) minimum előírásokat).
Eltérés a korábbiaktól, hogy arról kell nyilatkozni:
- alkalmaz-e az adózó (ha adóéve azonos a naptári évvel) 2010. adóév első félévében 10 %-s adómértéket
- a társasági adónál, az energiaellátók jövedelemadójánál vagy mindkettőnél kívánja alkalmazni a bejelentett részesedéssel, a kedvezményezett átalakulással, a kedvezményezett eszközátruházással kapcsolatos előírásokat,
- választotta-e a szokásos piaci ár nyilvántartására a közös nyilvántartást.
Egyre kedveltebb a nyugdíj-előtakarékossági számla
Tavaly a lakosság körében jelentősen megugrott a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) kedveltsége, az év végére már több mint 300 milliárd forintot tettek ki az ezeken a számlákon elhelyezett megtakarítások.
A K&H Alapkezelő közleményében kiemeli: legkésőbb júniusban a nyesz-re érkeznek a 2010-es befizetések után visszaigényelhető adójóváírások, amelyek mértéke - a tavaly befizetett összegtől és az életkortól függően - maximálisan 130.000 illetve 100.000 forint lehet.
A kifejezetten nyugdíjcélú megtakarításra szolgáló nyesz egyik nagy előnye, hogy az éves befizetések összege után személyi jövedelemadó (szja) jóváírás igényelhető. 2011-től ez az összeg az előző évben elhelyezett megtakarítások 20 százaléka, maximum 130.000 forint lehet azoknál, akik 2020 előtt érik el a nyugdíjkorhatárt, és maximum 100.000 forint a 2020 után nyugdíjba vonulók esetében.
Az állami támogatás az szja-bevallás során igényelhető vissza, és a benyújtást követő 30 napon belül válik esedékessé, így a május 20-ai határidőt figyelembe véve legkésőbb június 20-ig kerülhet a számlákra.
Az adóvisszatérítést ténylegesen nem fizetik ki, hanem a nyesz-számlához kapcsolt technikai számlán írják jóvá, és a magánszemély döntése, hogy a későbbiekben milyen befektetésben helyezi azt el. Ahhoz, hogy a számlatulajdonos ez után az összeg után is hozamhoz juthasson, a korábbi befizetésekhez hasonlóan ezt a tételt is érdemes valamilyen értékpapírban - állampapírban, részvényben, befektetési jegyben.
Az öngondoskodás növekvő igénye miatt a következő hónapokban a magán-nyugdíjpénztári rendszerből kifizetendő hozamok is a hosszú távú megtakarítási számlák állományát növelhetik; az összeg az érintettek széles köre miatt jelentős lehet.
ÖNADÓZÓ újság - Segítség a szakmai munkában!
Önadózó - az adózók lapja. Adó - Tb. - Számvitel - Munkaügy a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap első napján. Hétezer könyvelő irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 11 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Előfizetési díj 2011. december 31-ig 1.470,-Ft/hó. Előfizetőknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.
Előfizetés: info@onadozo.hu
Megugrott a végelszámolások száma
Az év eleje óta 40 százalékkal több a végelszámolás, mint a felszámolási eljárás, ennek oka az, hogy a cégbíróságok sorra indítják a kényszer-végelszámolásokat olyan cégekkel szemben, amelyek nem adtak le mérleget - közölte a céginformációval foglalkozó Opten Kft.
A végelszámolások száma az évek első három hónapjaiban két éve 3.230, tavaly 3.423, az idén pedig 5.873 volt. A növekedés hátterében az áll, hogy a cégbíróságok egyre több jelzést kapnak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) olyan cégekről, amelyekkel szemben a mérlegadatok leadásának elmulasztása miatt lefolytatták az adóigazgatási eljárást, majd bevonták az adószámukat. Ezekben az esetekben a bíróság nem mérlegelhet: meg kell indítania a kényszer végelszámolást - idézi a közlemény Kenesei Juditot, a Fővárosi Cégbíróság vezetőjét.
A NAV tavaly az egész évben 42 ilyen esetről tájékoztatta a cégbíróságokat. Az idén március végéig már 3.060 adószám megvonásról szólt az értesítés, áprilisban viszont 5.600 volt a számuk.
Az idei első negyedévben egy végelszámolt kft-re egy végelszámolt bt. esik, korábban másfélszer több volt a bt.-k aránya. A bezárásra ítélt cégek átlagos árbevétele 2009 első negyedében 2,5 millió forint volt, ez 2011 első negyedévében már több mint tízszeresére nőtt. Eközben az átlagos adózott eredmény a két évvel ezelőtti mínusz 2 millió forintról 2011-re plusz 2 millióra váltott.
A CÉGMENEDZSELÉS KÉZIKÖNYVE
Ha gond van a cégben - megállt a növekedés, munkaszervezési és munkavégzési problémák emésztik fel a cégvezetés energiáit, elfekélyesednek adózási, könyvelési és jogi problémák - ezt a könyvet kell először elővenni. Cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstől, vezetéstől, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is.Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal, súlya: 1,25 kg. Ára: 9.900,-Ft - Önadózó előfizetőknek 20% kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltség.
Megrendelés:
Interneten: www.cegmenedzseles.hu
E-mailben: info@cegmenedzseles.hu
Bankkártya használata az adófizetésben
Május 20-a nem csak a személyi jövedelemadó bevallásának határideje. Május hónapban sokan azért keresik fel ügyfélszolgálatainkat, hogy a szükséges névre szóló „sárga csekkjeiket” megkapják. Erre van kényelmesebb, gyorsabb megoldás a bankkártyás befizetés. Egy időben az ügyfél leadhatja ugyanazon helyen bevallását, s ha befizetési kötelezettsége keletkezett, azt bankkártyájával azonnal teljesítheti.
A gyors, egyszerűbb ügyintézést teszi lehetővé egy „nullás adóigazolás” személyes igénylése során.
Elektronikus adófizetés alatt a NAV ügyfélszolgálatán rendelkezésre álló eszköz (továbbiakban terminál ) segítségével megvalósuló bankkártyás adófizetést kell érteni.
Az adózók 2008. január 1-től élhetnek a bankkártyás fizetés lehetőségéve. Bankkártya használatával adófizetést valamennyi, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóra, illetve az adóhatóság által nyilvántartott visszafizetendő költségvetési támogatásra lehet teljesíteni, valamint tartozás befizetést lehet teljesíteni letéti kartonra, de lehetőség van az árverési vételár illetve vételár előleg megfizetésére is.
Befizetést teljesíthet az adózó saját nevében vagy képviselője, illetve meghatalmazott képviselője, meghatalmazottja, pénzügyi képviselője útján, amennyiben képviseleti jogosultságát igazolja. Elektronikus adófizetés az adózó illetékességétől függetlenül bármely kijelölt ügyfélszolgálaton, annak nyitvatartási ideje alatt teljesíthet.
A bankkártyával történő adófizetés terminálon keresztül történik, a befizetés realizálásakor valamennyi bankkártya típus elfogadott, VISA, VISA Electron, American Express, MasterCard, Maestro, MasterCard Electronic és a Bankpont logós OTP bankkártyát elfogadhatja a NAV függetlenül attól, hogy azt melyik hitelintézet bocsátotta ki.
A bankkártyás adófizetés során a befizetést teljesítő adózó - a letéti kartonra történő befizetés illetőleg az árverési vételár és vételár előleg megfizetésének kivételével - nyilatkozatot tesz arról, hogy a bankkártyával megfizetett összeget az adóhatóság mely adókra, milyen összegben számolja el a befizetésre jogosult adózó adófolyószámláján.A bankkártyás adófizetés költségei az államot terhelik.
A bankkártyás befizetés hátránya, hogy az adózó (képviselő) NAV ügyfélszolgálatán történő személyes megjelenését igényli, illetve a befizetés helyhez (kijelölt ügyfélszolgálatok) és időhöz (nyitvatartási idő) kötött.
Az elektronikus befizetés korlátai:
A bankkártyához napi limit van beállítva. Ez viszonylag rugalmasan kezelhető, hisz az ügyfél számlavezető intézet telebankjának felhívásával feloldható, illetve módosítható a limit összege. Az adózó személyes iratainak hiánya is korlátot jelenthet egy elektronikus adófizetés teljesítése során.
Az elektronikus adófizetésre kijelölt ügyfélszolgálatok listáját az adóhatóság a www.apeh.hu oldalon teszi közzé.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2011. január 19., szerda
PTI tájékoztató 2011.01.18
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-01-18
Tartalom
Itt a sikeres cégvezetés magyar módszertana
Számlahibák és javításuk
Nem pénzbeli juttatások 2011-ben
Munkáltatói, kifizetői jövödelem-igazolás
Családi gazdaságok adózása
Itt a sikeres cégvezetés magyar módszertana
A Cégmenedzselés kézikönyve - a sikeres cégvezetés módszertana. Ez a könyv az évtized kiemelkedő magyar nyelvű kiadványa a hazai üzleti élet gerincét adó kis- és középvállalkozások számára. Gazdag tartalmú, könyvként is reprezentatív kiadvány. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal, súlya: 1,25 kg. Ára: 14.700,-Ft - helyett most 50% rendkívűli bevezető kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltség - amely kizárólag a 2011 január 20-ig beérkezett megrendelésekre érvényes! Csütörtöktől a nyilvános forgalomban ezen az áron már nem lesz elérhető!.
Az olvasót nem elvont magasságokba vezetjük, hanem ismerős terepre, a saját cégébe invitáljuk e könyvben vissza: egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégéről: rendre visszatérően arra késztetjük majd, hogy ő a saját cégére vonatkoztassa az ideális magyar kft-ről, kis- és középvállalatról felvázolt prezentációnkat.
Felfedjük a saját cég folyamatos növekedésének, versenyképességének, biztonságos működésének eszközét. Megmutatjuk, miben rejlik a cégépítés öröme és optimizmusa, a cégvezetés élménye.
A kiadvány megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József krt. 53. I/8. Tel: 06 1 267 5010.
Számlahibák és javításuk
Először is szögezzük le, hogy az ÁFA elszámolási időszakon belül végzett javítások nem igényelnek adó rendezést (önellenőrzést). Az elszámolási időszakon kívülre eső javítások önellenőrzést vonhatnak maguk után.
Az alábbi leírás mutatja a négy féle (ABCD) hiba négy féle javításának módja (1234) külön arra az esetre, ha a vevő visszaadta (I) vagy nem adta vissza (N) a számlát.
A vevő a számlát visszaadta:I) Igen
N) Nem
Javítási módok:1. áthúzás és felé írás: számítógépes számla esetén nem alkalmazható
2. módosító számla kiállítás
3. stornózás(érvénytelenítés) és új számla kiállítás
4. csak stornózás(érvénytelenítés) új számla kiállítás nélkül
Előforduló hibák, azok javítása teljesítés időpontjának megállapítása:
A) Csak adatmódosítás: összeget, teljesítés dátumát nem érintő módosítás (pl. adószám, cím elírás) A teljesítés dátuma mindig az eredeti.
I) 3. érvénytelenítő számla, utána új számla
N) 2. tétel nélküli módosító számla
B) Teljesítés időpontját érintő javítás Ha a teljesítés időpontja a számlán szereplőnél régebbi, akkor nem kell javítani mert a vevő később levonhatja az adót, az nem gond.
I) 3. érvénytelenítő számla: (teljesítés dátuma az eredeti) utána új számla (teljesítés dátuma az új)
N) 2. tétel nélküli módosító számla: (teljesítés dátuma az új, de ez egyéb adatban meg kell adni a régit is)
Elszámolása: A szállító az eredeti számla időszakára ingyenes önrevíziót nyújt be, csökkenti a fizetendő adót. A módosító számla időszakára (átvétel időpontja!) fizetendőként vallja be, növeli a fizetendő adót. A vevő feltehetően nem csinál semmit.
C) Az áfa alapjának növeléséből eredő módosítások A teljesítés dátuma az eredeti.
I) 3. érvénytelenítő számla, utána új számla
N) 2. módosító számla
Elszámolása: A szállító az eredeti számla időszakára önrevíziót nyújt be. A vevő legkorábban módosító számla kézhezvételének bevallási időszakában helyezheti levonásba a módosító számlán rá többletként áthárított adót.
D) Az áfa alapjának utólagos csökkenése I) 3. érvénytelenítő számla: (teljesítés dátuma az eredeti), utána új számla (teljesítés dátuma az új)
N) 2. módosító számla: (teljesítés dátuma az új)
Elszámolása:
A szállítónak a fizetendő adót csökkent tételként kell az adóbevallásába beállítani, legkorábban abban az adómegállapítási idszakban, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő vagy módosító számla a vevő személyes rendelkezésére áll (igazoltan át kell vetetni!).
A vevő a fizetendő adója összegét növelő tételként állítja be annak az időszaknak a bevallásába, amelyben a módosító vagy érvénytelenítő okiratot kézhez kapja, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.
Az új teljesítés dátum, gyakorlatilag a számla keltét jelenti, de mint láttuk a számla elszámolása a vevőnél a kézhezvétel időpontja, a hó végén postázott számlánál ez a következő hónap is lehet. a szállítónál az elszámolás időpontja ilyenkor az átvételének időpontja. Az ilyen számlát tértivevénnyel kell feladni vagy azt igazoltan át kell vetetni. (!)
Nem pénzbeli juttatások 2011-ben
Új szabályozás vonatkozik 2011-től egyes – jellemzően nem pénzbeli – juttatásokra. Ezzel egyidejűleg megszűnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása.
Ezentúl kétféle jellemzően nem pénzbeli juttatást különböztetünk meg:
béren kívüli juttatásokat,
béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. E juttatásokkal összefüggésben más közteher-fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Az e körbe tartozó juttatások a következők:
üdülési csekk juttatása vagy kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig,
az étkeztetés jegy havonta 18 ezer forintig
a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás, évente legfeljebb 300 ezer forintig,
az Internet-használat biztosítása vagy az Internet-számla megtérítése havi 5000 Ft értékhatárig,
az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig,
a helyi utazási bérlet juttatása,
az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig,
a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig,
a munkáltató hozzájárulása az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig,
a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztára/önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig,
a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.
A béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőnek a 16 százalék személyi jövedelemadón felül 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik.
E juttatások az alábbiak:
a kifizető hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel,
a cégtelefon használata,
a csoportos életbiztosítás,
a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része,
reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (részt vevő magánszemély utazási és szállási költsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel,
a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól függetlenül ingyenesen adott utazási bérlet),
a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (például szóróajándék),
a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.
A korábban természetbeni juttatásnak minősülő jövedelmek harmadik csoportjába a béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások tartoznak. Ezek az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 százalékkal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közötti jogviszony határozza meg.
Ilyen juttatások például:
munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy, kulturális célú utalvány),
a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás,
a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás,
a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek.
A kifizető fizeti meg az adót a nyeremény, a vetélkedő díja, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Az egységes 16 százalékos adót ezekben az esetekben is az adóalap 1,19-szorosa után kell megfizetni.
Forrás: www.apeh.hu
Munkáltatói, kifizetői jövedelem-igazolás
Az Art. 46. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a munkáltató, a kifizető legkésőbb az adóévet követő január 31-éig köteles kiállítani és a magánszemélynek átadni az összesített igazolást az adóévi kifizetésekről, juttatásokról.
Az összesített jövedelemigazolást a korábbi évekhez hasonlóan az adóhatóság által közzétett (2010. évben a 10M30-as) nyomtatvánnyal egyezően kell kiállítaniuk a munkáltatóknak. Az összesített igazolás a munkáltató által használt programmal, illetve más módon is előállítható, de a közzétett nyomtatvány adattartalmától és az egyes sorok számozásától nem lehet eltérni. Ez azért fontos követelmény, mert a 10M30-as igazolás egyes sorainak adattartalma és számozása megegyezik a 1053-as számú személyi jövedelemadó bevallás soraival.
A 2010. évben bevezetett szuperbruttósítás miatt a 10M30-as igazoláson az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében nem csak az adóalapot - a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27%-kal) növelt összegét -, hanem az „a” oszlopokban az adóalap megállapításánál figyelembe vett jövedelmet is fel kell tüntetni.
Családi gazdaságok adózása
Családi gazdaság az a gazdálkodási forma, melyben a gazdálkodó család a tagjai révén legfeljebb 300 ha nagyságú termőföld tulajdonával ill. haszonbérletével, használatával rendelkezik és valamennyi termőföld valamint az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosítása legalább egy családtag teljes foglalkoztatásával és a többi családtag közreműködésével valósul meg.
A családi gazdaság mezőgazdasági tevékenységet (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás) és kiegészítő tevékenységet (falusi- és agroturizmus; kézművesipari tevékenység; fűrészáru-feldolgozás; elsődleges élelmiszer feldolgozás; a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése; mezőgazdasági szolgáltatás) végezhet.
A családi gazdálkodó és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok az őstermelői tevékenységük tekintetében az adóév utolsó napján (illetve a családi gazdaságban folytatott tevékenység megszűnése esetén a megszűnés napján) a közös őstermelői tevékenységre (azaz a közös őstermelői igazolvány alapján végzett tevékenységre) vonatkozó szabályok alkalmazásával állapítják meg adókötelezettségüket.
Ez azt jelenti, hogy a családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak az általános forgalmi adózás és a jövedelem meghatározására tekintetében azonos adózási módot kell alkalmazniuk; valamint a bevételeket, költségek és ráfordítások összegét – a családtagok számával történő elosztással – egy főre kell meghatározniuk. A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat megfelelő.
A családtagok külön-külön tesznek eleget adóbevallási-, adóelőleg fizetési és adófizetési kötelezettségüknek.
Az azonos jövedelemszámítási módnak abban az esetben is érvényesülnie kell, ha a gazdálkodó családban – a közös gazdálkodást megelőzően – tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt. Ez azt jelenti, hogy az év első napjától beérkezett valamennyi őstermelésből származó bevétel a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles, így még az is, amelyet a gazdálkodó család tagjai a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt szereztek meg.
Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, akkor az őstermelői tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozóként, hanem a család többi tagjával együtt, a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.
Abban az esetben, ha a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket visznek be a családi gazdaságba, melyek korábban az őstermelői/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás alapját képezték, akkor az ilyen tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a családi gazdaságban is folytatható.
A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása esetén csökkenthetik az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Ebből az is következhet, hogy adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után adóznak.
Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés időpontjával fel kell osztani a családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt költség már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel.
Ha a kilépő családtag az őstermelői tevékenységet tovább folytatja, akkor csak ugyanazt az adózási módot választhatja az adóév további részére, amelyet a családi gazdaságban választottak. A kiválás időpontjában fennálló vevői tartozásokból befolyt összeget a családi gazdaságnál vagy a kivált tagnál, megállapodás alapján kell figyelembe venni.
Az őstermelői tevékenységen kívüli tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt önálló tevékenységként vagy egyéni vállalkozás keretében folytatja.
Az általános forgalmi adó tekintetében a családi gazdaság tagjai külön-külön válnak adóalannyá, ami azt is jelenti, hogy áfabevallásukat külön-külön, saját nevükre szóló számlák alapján kell elkészíteniük és benyújtaniuk. Fontos tudni, hogy a családi gazdaságban végzett tevékenységek tekintetében azonos adózási módot kell választaniuk (kompenzációs felár, alanyi adómentesség, általános szabályok szerint adózás).
Az a nem áfa adóalany családtag, akinek a családi gazdaságban végzett tevékenysége nem terjed ki a termékek vagy szolgáltatások saját néven, ellenérték fejében történő értékesítésére, nem is válik adóalannyá, azaz neki nem kell bejelentkeznie az általános forgalmi adó hatálya alá.
Abban az esetben, ha az értékesítést nem végző tagok már más tevékenység kapcsán alanyai az általános forgalmi adónak, adózási módjukat nem kell megváltoztatni, mert a családi gazdaságon belüli értékesítési tevékenység hiánya miatt nem kötelezettek az azonos adózási módra.
/Forrás: www.apeh.hu/
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
2011. január 12., szerda
PTI tájékoztató 2011.01.11
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-01-11
Tartalom
1. Magán-nyugdíjpénztári kérdések és válaszok
2. Kinek, hogyan és milyen határidővel kell nyilatkoznia? Mi következik után?
3. Milyen következményei vannak a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony fenntartásának?
4. Mi lesz a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások sorsa a maradók, illetve a visszalépők esetében?
5. Mit jelent a társadalombiztosítási egyéni számla?
1. Magán-nyugdíjpénztári kérdések és válaszok
2010. december 22-étől kezdődően – főszabály szerint - 2011. január 31-éig –nyilatkozhatnak a magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenntartani kívánó magán-nyugdíjpénztári tagok. Folyamatosan kézbesíti a posta a magán-nyugdíjpénztári tagok részére az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) által küldött tájékoztató leveleket, amelyek célja megkönnyíteni a magán-nyugdíjpénztári tagok döntését abban a kérdésben, hogy tagsági viszonyukat fenntartsák-e, vagy visszalépjenek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. [Kétféle tájékoztató levél készült. Az egyik azon magán-nyugdíjpénztári tagoknak szól, akik számára – magán-nyugdíjpénztári tagságukra tekintettel – társadalombiztosítási nyugellátás még nem került megállapításra, a másik címzettjei pedig azok, akik magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintettel már korábban 75%-os mértékű társadalombiztosítási nyugellátás került megállapításra. Ez utóbbi körbe tartozó nyugdíjas (volt) magán-nyugdíjpénztári tagok száma csekély - országosan 1000 fő alatt marad.] Az alábbiakban – a 2010. december 22-e óta eltelt időszak tapasztalatai alapján - a leggyakrabban felmerült kérdéseket szedtük csokorba.
Milyen rendelkezések képezik a nyilatkozattétel jogszabályi alapjait?
Az Országgyűlés 2010. december 13-ai ülésnapján fogadta el „a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról” szóló 2010. évi CLIV. törvényt. (A továbbiakban: Mptmód.) A 2010. december 22. napjától hatályos Mptmód. a 194. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre. Az Mptmód. végrehajtási szabályait „a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő átlépéshez kapcsolódó eljárási szabályokról” szóló 297/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (megjelent: a Magyar Közlöny 197. számában, a továbbiakban: Mptmód R.) tartalmazza.
2. Kinek, hogyan és milyen határidővel kell nyilatkoznia? Mi következik után?
Kinek, és milyen határidővel kell nyilatkoznia?
Módosítható-e későbbiekben a magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartásáról tett nyilatkozat?
Mit kell annak tennie, aki vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe?
Az Mptmód. értelmében annak a magán-nyugdíjpénztári tagnak kell nyilatkoznia 2011. január 31. napjáig, aki a magán-nyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonyát fenn kívánja tartani.
A magánnyugdíj-pénztári jogviszony fenntartásáról szóló nyilatkozat végleges döntést jelent, annak visszavonására 2011. január 31-ét követően már nincs lehetőség. Tehát a 2011. január 31. napjában megszabott határidő – meghatározott körben és határidővel előterjeszthető igazolási kérelem eseteitől eltekintve – jogvesztő! Arra azonban van mód, hogy olyan magán-nyugdíjpénztári tag, aki 2011. január 31-ig tagsági viszonya fenntartásáról nyilatkozott, ezen nyilatkozatát – de csak és kizárólag a 2011. január 31-i határidőn belül – visszavonja, és ennek következtében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyilatkozattétel hiányában visszalépőkkel egy tekintet alá essen.
A 2011. január 31-i határidőt követően a magán-nyugdíjpénztári tagnak kizárólag rokkantság esetén lesz lehetősége a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépésre. Illetve, amennyiben egy, 2011. január 31-ig a pénztártagság fenntartásáról döntő személy még a pénztári nyugdíjszolgáltatás igénybevételét megelőzően meghal, akkor a kedvezményezett dönthet az egyéni számlaegyenlegnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszautalásáról.
A nyilatkozat hiányában a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő - akár pályakezdőként, akár önkéntes döntéssel - magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya a törvény erejénél fogva 2011. március 1. napjával megszűnik.
Tehát azoknak, akik nem kívánják magán-nyugdíjpénztári tagságukat fenntartani, nyilatkozatot tenniük nem kell.
Hol, és milyen formában lehet nyilatkozatot tenni?
Mi a teendője annak, aki személyes megjelenésében akadályozva van?
Az Mptmód. értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagnak a magán-nyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról – főszabály szerint – személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia. A nyilatkozattal élni kívánó személyek - figyelemmel az MptmódR-ben foglaltakra is - akár az ONYF-en, akár a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon és akár a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok bármely ügyfélszolgálatán megtehetik nyilatkozatukat. Ez a lehetőség a nyilatkozni szándékozókat lakó, vagy tartózkodási helyüktől függetlenül illeti meg. (A felsorolt szervek mindegyike országos illetékességgel jár el.)
Megjegyzendő, hogy 2010. december 31-ével a volt regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok megszűntek, és a kormányhivatali integráció következtében 2011. január 1-jétől kezdődően a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok működnek tovább (Pl.: Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága). Ez a változás a korábban megszokott ügyintézési helyeket nem érinti. Az ügyintézési helyek elérhetőségéről az érdeklődők az ONYF honlapján (www.onyf.hu) , az „Ügyfélszolgálatok” menüpontban tájékozódhatnak.
A nyilatkozattétel során a magán-nyugdíjpénztári tagnak be kell mutatnia személyazonosító igazolványát és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát (esetleg útlevelét vagy kártyaformátumú vezetői engedélyét), továbbá a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet tartalmazó hatósági bizonyítványát (az ú.n. TAJ-kártyáját).
Levélben, vagy elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül, illetve meghatalmazott útján lehet-e nyilatkozatot tenni?
Figyelemmel arra, hogy az Mptmód. értelmében a nyilatkozatot személyesen kell megtenni
— a nyilatkozattételhez rendszeresített nyomtatvány nem kerül közzétételre, és
— a nyilatkozattételre elektronikus ügyintézés keretében (Ügyfélkapun keresztül) sem kerülhet sor, és
— a nyilatkozattételre meghatalmazott útján sem kerülhet sor.
A nyilatkozat három eredeti példányban készül. Ezek közül 1 példány a nyilatkozót illeti, aki annak másolatát öt napon belül köteles foglalkoztatójának megküldeni.
Mit jelent a helyszíni nyilatkozattétel, és kik jogosultak élni vele?
Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ügyintézője felkeresi. (E feladat ellátásban a nyugdíjbiztosítási igazgatóságok ellenőrzési egységeinek kormánytisztviselői működnek közre.)
A törvényben taxatíve meghatározott okokon kívül egyéb indok alapján a helyszíni nyilatkozattételre nem kerülhet sor. (A járóképtelenséget házi orvosi vagy szakorvosi igazolással kell bizonyítani, amelyet a helyszíni nyilatkozatétel iránti kérelemhez mellékelni kell.)
A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. Az erre szolgáló kérelem nyomtatvány elérhető és letölthető az ONYF honlapjának (www.onyf.hu) címoldalán, a „Reflektor” menüpontban olvasható „A magán-nyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszony fenntartásával összefüggésben szükséges intézkedésekről” szóló „Közlemény” kapcsolódó anyagaként.
Hol nyilatkozhatnak a tartósan külföldön tartózkodók?
A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti. A személyes nyilatkozattétel során az érintett személynek a külföldi tartózkodás jogcímét igazolnia kell.
Ki, és milyen határidővel élhet igazolási kérelemmel? Hol, milyen módon nyújtható be az igazolási kérelem? Hogyan történik az igazolási kérelem elbírálása? Milyen joghatásai vannak az igazolási kérelem benyújtásának, az igazolási kérelemnek való helyt adásnak, illetőleg elutasításának?
Az a helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag, aki nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni,
— az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül, de
— legfeljebb 2011. február 28-áig - a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg - igazolási kérelmet terjeszthet elő.
Tekintettel arra, hogy az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótlandó nyilatkozat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél csak személyesen tehető meg, az igazolási kérelmet is személyesen kell benyújtani. Az igazolási kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az előterjesztést követő 15 napon belül a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint végzéssel dönt.
Az igazolási kérelem jogerős elbírálásáig a kérelmező pénztártag magán-nyugdíjpénztári követelésének értéke - a portfóliójában lévő eszközökben - nem adható át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére.
Az igazolási kérelemnek való helyt adás esetén – az igazolási kérelem előterjesztése időpontjától függően - a magán-nyugdíjpénztári tagság nem szűnik meg, illetőleg 2011. március 1-jére visszamenőlegesen helyreáll.
Ha az igazolási kérelem jogerősen elutasításra kerül, annak az a következménye, hogy az érintett személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya 2011. március 1. napjával megszűnik.
Mi lesz a nyilatkozatok sorsa?
A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és – a Külügyminisztériumon keresztül – a Magyar Köztársaság külképviseletei a határidőben tett nyilatkozatokat a személyes nyilatkozattételt követő 8 napon belül kötelesek továbbítani az ONYF felé.
Az ONYF a nyilatkozatokat legkésőbb 2011. március 1-éig kísérőjegyzékkel megküldi meg az érintett magán-nyugdíjpénztáraknak. A kísérőjegyzékek egy-egy példányát az ONYF egyidejűleg megküldi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) is.
Az egyes magán-nyugdíjpénztárak a beérkezett nyilatkozatokat feldolgozzák, majd ezt követően – a nyilatkozatok hozzájuk történő beérkezését követő legkésőbb 45 napon belül
a) megállapítják a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagjaik számát, és
b) a visszaléptetés végrehajtására ütemtervet készítenek, amely tartalmazza a visszalépő tagi kifizetések, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek történő eszközátadás ütemezését is.
A magán-nyugdíjpénztár a visszaléptetést a Felügyelet által jóváhagyott ütemterv alapján folytatja le.
3. Milyen következményei vannak a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony fenntartásának?
Milyen következményei vannak a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony fenntartásának?
Az , aki
a) 2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően,
b) 2011. január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően
a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32/B. §-ában meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára jogosult. [ A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. (a továbbiakban: Tny.) 2.§-ának új (6) bekezdése.]
Fenti szabályozásból a – korábban - tagságra kötelezett pályakezdők számára az következik, hogy gyakorlatilag kizárt annak lehetősége, hogy magán-nyugdíjpénztári tagságuk fenntartása esetén az öregségi résznyugdíjhoz szükséges 15 év szolgálati időt megszerezzék a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben.
Ezzel szemben a visszalépők nyugellátása úgy kerül megállapításra, mintha magán-nyugdíjpénztárnak nem lettek volna tagjai.
Itt ismételten célszerű kihangsúlyozni, hogy a 2011. január 31-i határidőt követően a magán-nyugdíjpénztári tagnak kizárólag rokkantság esetén lesz lehetősége a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépésre, illetve, amennyiben egy, 2011. január 31-ig a pénztártagság fenntartásáról döntő személy még a pénztári nyugdíjszolgáltatás igénybevételét megelőzően meghal, akkor a kedvezményezett dönthet az egyéni számlaegyenlegnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszautalásáról.
Milyen lehetősége van azoknak a nyugdíjas (volt) magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akiknek magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintettel már korábban 75%-os mértékű társadalombiztosítási nyugellátás került megállapításra?
A 2011. február 1-jét megelőzően már nyugellátásban részesülő magán-nyugdíjpénztári tag számára a jogalkotó – az ellátás összegének módosítása révén – szintén biztosítja az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést. A nyugellátás összegének módosítását a jogosultak 2011. január 31-ig – magán-nyugdíjpénztáruknál előterjesztett nyilatkozattal kérhetik. A kérelem elfogadásáról – illetőleg a törvényi feltételek hiányában annak elutasításról – a magán-nyugdíjpénztár dönt.
Amennyiben a kérelmező már részesült magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az igénybevett szolgáltatást köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a magán-nyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magán-nyugdíjpénztár a visszautalt összeget továbbutalja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, és az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatot hoz a nyugellátás összege felemeléséről.
4. Mi lesz a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások sorsa a maradók, illetve a visszalépők esetében?
További kérdések:
A visszalépőket magán-nyugdíjpénztári megtakarításuk mely részei felett illeti meg rendelkezési jog?
Mikor juthatnak hozzá a jogosultak az őket megillető követelésekhez? Keletkezik-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
A magán-nyugdíjpénztári rendszerben való maradásról nyilatkozók esetében a magán-nyugdíjpénztári egyéni számlát továbbra is a magán-nyugdíjpénztár vezeti, és a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetések felfüggesztése leteltét követően esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetéseket azon jóváírja, majd nyugdíjazáskor az egyéni számlaegyenleg alapján a nyugdíjszolgáltatást megállapítja.
A visszalépők esetében az egyéni számlán lévő megtakarításnak két részét különböztetjük meg. Az egyik rész hovafordítása felől a visszalépő a magán-nyugdíjpénztára felé nyilatkozhat. Ebbe a körbe a kiegészítő tagdíjbefizetés, illetve az infláció feletti hozam (reálhozam) tartozik.
A visszalépő a rendelkezési jogával érintett összeg esetében kérheti annak
— bankszámlájára történő átutalását, illetőleg lakcímére való kézbesítését,
— az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számláján, illetve
— a társadalombiztosítási egyéni számláján való jóváírását.
A fenti kifizetés, illetve jóváírások után sem adót, sem járulékot nem kell fizetni. Ha a visszalépő magán-nyugdíjpénztári tag az önkéntes nyugdíjpénztárba utalás mellett dönt, befizetését az állam további 20 százalékkal – de legfeljebb 300 ezer forinttal - kiegészíti.
A jogosultnak a kiegészítő tagdíjjal és infláció feletti hozammal kapcsolatos döntéséről 2011. február 28-ig kell értesítenie magán-nyugdíjpénztárát. Ennek hiányában az érintettet 2011. március hónapban a magán-nyugdíjpénztára levélben tájékoztatja a lehetőségekről. Amennyiben nyilatkozatát a magánnyugdíj-pénztár 2011. márciusi megkeresését követő 30 napig sem juttatja el a pénztárhoz, akkor a pénztár a visszalépő lakcímére fogja kézbesíteni a pénzt. Ennek sikertelensége esetén a visszalépőt megillető saját rendelkezésű összeget annak társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá.
Az ONYF által legkésőbb 2011. március 1-jéig szolgáltatott adatok (a határidőben benyújtott nyilatkozatok és azok kísérőjegyzékei) alapján minden érintett magán-nyugdíjpénztár ütemtervet készít a visszaléptetésre, és a visszalépő tagokkal a Felügyelet által jóváhagyott ütemterv alapján számol el. Tehát a visszalépők az őket szabad rendelkezési joguk alapján megillető követelésekhez 2011. márciusát követően juthatnak hozzá.
Ha sem a biztosított, sem munkáltatója nem fizetett kiegészítő tagdíjat, és az egyéni számlán elért hozam is elmaradt az inflációtól, akkor a visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagnak nem jár vissza pénz, tehát nincs számlaegyenlegének saját rendelkezési jog alá eső része!
A visszalépő magán-nyugdíjpénztári tag számlaegyenlegének a saját rendelkezési jog alá nem tartozó részét a volt tag társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá.
5. Mit jelent a társadalombiztosítási egyéni számla?
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe befizetéseket teljesítő valamennyi személy tekintetében a társadalombiztosítási egyéni számla szabályozásának előkészítésére „a nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő feladatokról” szóló 1281/2010. (XII.15.) Korm. határozat 2011. május 31-ig szabott határidőt.
A társadalombiztosítási egyéni számla – a nyugellátás megállapítása esetleges új módja mellett – a visszalépett magán-nyugdíjpénztári tagok esetében biztosítja a társadalombiztosítási egyéni számlán jóváírt magán-nyugdíjpénztári egyenleg Kormány által a 2011. év folyamán meghatározandó részletszabályok szerinti örökölhetőségét (az Mptmód. már a Tny-be illesztette az özvegyi járadék keretszabályait tartalmazó 61/A. §-t) is, továbbá itt kerül majd jóváírásra a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetések felfüggesztése idejére vonatkozó tagdíjnak megfelelő összeg is.
Az Mptmód. által a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. tv. (a továbbiakban: Mpt) 119.§-ába iktatott új (3) bekezdés kimondja, hogy a Felügyelet által vezetett pénztárak központi nyilvántartása a magán-nyugdíjpénztárak, valamint az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján – a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás teljes körű kialakítása céljából – kezeli és nyilvántartja:
a) a magán-nyugdíjpénztári tagok azonosító adatait;
b) a tagokat terhelő tagdíjbevallási adatok teljesítését kiegészítve a jóváírt tagdíj (tagdíj kiegészítés) összegére vonatkozó adatokkal;
c) a tagok egyéni számlakövetelését;
d) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett követelését a tagsági jogviszony megszűnésével;
e) 2010. október 1. napja és 2011. november 30. napja közötti időszakban megszerzett jövedelmekre vonatkozó valamennyi nyilvántartott személyre meghatározott, magán-nyugdíjpénztári tagdíjelőíráshoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségeket;
f) 2010. október 1. napja és 2011. november 30. napja közötti időszakban valamennyi magánszemélyre vonatkozóan teljesített járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó, az állami adóhatósághoz bevallott adatokat.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)