2021. november 30., kedd
Élelmezésbiztonság...
A
tárcavezető a "Fenntarthatóság a Covid utáni világban" című
szekcióülésén elmondta, hogy a járvány világszerte drámai hatást
gyakorol az emberek életére, felerősített néhány trendet hazai és
globális szinten egyaránt, például a digitalizációt, az e-kereskedelmet,
a helyben termelt élelmiszerek fontosságát, és a rövid ellátási láncok
biztosítását.
Kiemelte: az agrártárca és a magyar kormány az
elmúlt tíz évben jelentős lépéseket tett a fenntarthatósági célok
megvalósítása érdekében. A világjárvány azonban ezeknek a lépéseknek a
felgyorsítására ösztönöz mindenkit, a probléma közös, így a megoldásokon
is közösen kell dolgozni - fejtette ki.
Kitért arra is, hogy a
tárca az élelmezési rendszerek fenntarthatóságát célzó nemzeti menetrend
összeállításáról indított párbeszédet a társminisztériumokkal, az
élelmezési lánc szereplőit, kutatóintézeteket, egyetemeket, civil
szervezeteket is bevonva. Ez alapján kijelenthető: Magyarországon a
szakmai és a politikai világ egyaránt elkötelezett a fenntarthatósági
célok iránt - mondta. Regionális tanácskozás is lesz a fenntartható
élelmiszerekről, az októberi V4+4 agrárminiszteri találkozón. Itt a
résztvevők szerint koordinált fellépésre van szükség az
élelmiszerpazarlás csökkentése, a regionális szintű rövid ellátási
láncok ösztönzése, oktatási anyagok kidolgozása, és a jó gyakorlatok
regionális cseréje területein - mutatott rá.
A járvány az
élelmiszeripart is érzékenyen érintette, jelentősen átalakultak a
fogyasztási-vásárlási szokások. Népszerűbbé váltak az otthoni, a saját
készítésű élelmiszerek. A járvány rámutatott arra is, hogy a
biztonságos, stabil élelmiszerellátás kulcsfontosságú- hangsúlyozta a
miniszter. Közös felelősségnek és legfőbb feladatnak nevezte azoknak a
megoldásoknak a megtalálását, amelyek biztosítják az egyensúlyt a
környezet, a klímavédelmi törekvések és a mezőgazdaság versenyképessége
között. Ebben még sok a teendő, Magyarországon és az EU-ban is -
vélekedett.
Nagy István felidézte: a fenntarthatóság három
pillére a gazdaság, a társadalom és a környezet, bármelyik pillér
meggyengülése a teljes rendszer bizonytalanságát és gyengülését
okozhatja. A fenntarthatóság csak úgy lehet erős és rugalmas, ha
mindhárom pillére erős, és rugalmas - húzta alá. A járvány egyik nagy
tanulsága az, ha az emberek megértik a tervezett intézkedések értelmét,
akkor hajlandóak változtatni mindennapi szokásaikon - mondta,
megjegyezve, hogy ehhez konstruktív párbeszédre van szükség.
A
Planet Budapest 2021 fenntarthatósági expó és rendezvénysorozat kiemelt
szerepet játszik ebben a folyamatban, a beszélgetésekből, szakmai
vitákból új tervek, elképzelések, vagyis egy biztonságosabb jövő
születik - összegezte Nagy István.(F:mti)
Madáretetés...
Mint írják, Magyarországon
1890-től számítható a lakosság madáretetési mozgalmának elindulása, így
a 2021/2022-es tél a 132. szezon. Ennek kapcsán az Magyar Madártani és
Természetvédelmi Egyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarakat a
közvélekedéssel ellentétben nem azért etetjük, hogy életben maradjanak,
a cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven
potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt
kínál.
A közlemény emlékeztet, hogy az énekesmadár-etetési időszak az
első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, november második
felétől márciusig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél
keménységétől, a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe
teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak
fele, harmada a megszokottnak. Az énekesmadaraknak téli eleségként
adható többek között napraforgó, alma, bogyók és állati zsiradék. Ezek
valamelyike már önmagában is elegendő lehet; valamint az ivó- és
fürdővíz, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere. Bármi mással
kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet.
Az énekesmadarak téli etetésével szemben a vízimadarak etetése
tömegesen sodorhatja veszélybe, betegítheti meg és ítélheti pusztulásra
az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a
természetvédelmi szervezetek.
A vízimadarak életmódja alapvetően
tér el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért számukra
az etetés életveszélyes kockázatot jelent, mert kikapcsolja a téli
túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat
okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből
eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges
érintkezés ránk is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán
jelent madárra és emberre egyaránt óriási kockázatot.
Bővebb információk az énekesmadár-etetési szezonról a www.mme.hu weboldalon találhatóak - áll az összegzésben.
(F:mti)
GAZDA PRAKTIKUM
Címkék
- Aktuális infók
- állatok
- Cikkek
- érdekes
- érdekes-humor
- EU
- Föld ügyek
- Gazda Hírek
- Gazdálkodás
- Hungarikumok
- Ízek varázsa
- jogszabály
- kertészet
- Könyvespolc
- Környezetvédelem
- kutatóintézetek
- mezőgazdaság általános
- múzeumi séták
- Nemzeti Parkok
- nevezetes napok
- Növénytermesztés
- pénzügy
- PTI Hírlevél
- szerződés
- Szőlészet-borászat
- tanácsadás
- Települési séták
- vállalkozási 1 x 1
2021. november 29., hétfő
2021. november 28., vasárnap
Gombakomposzt újrahasznosítás...
A közlemény szerint a
magyarországi és európai tőzegbányák kimerülése, valamint a tőzeg
bányászatának környezeti problémái miatt a kutatók évek óta keresik a
gombatermesztés során használt, jó minőségű takaróanyag előállítására
alkalmas lehetőségeket.
A projekt célja kiváló vízmegtartó
képességű takaróföld előállítása a már egyszer hasznosított
gombakomposzt mikrobiálisan irányított újrakomposztálásával. A kutatók
elsőként felmérik a letermett komposzt természetes újrakomposztálódási
folyamata során lezajló fizikai, kémiai és mikrobiológiai változásokat. A
természetes újrakomposztálódási folyamat során vett mintákból
mikroorganizmusokat - baktérium- és gombatörzseket - izolálnak, melyeket
fajszintű molekuláris azonosítás után törzsgyűjteményben helyeznek el. A
kiválasztott baktérium- és gombatörzsek fermentációs körülményeinek
optimalizálását követően termék-prototípusokat hoznak létre. Az
eredményként kapott takaróföldet pedig gombatermesztési kísérletekben
tesztelik.
A Magyarországon hetente keletkező 2000 tonna
letermett gombakomposzt újrahasznosítása a gazdasági eredmények mellett
jelentős környezeti előnyökkel is járna. A gombatermesztésben a legújabb
uniós direktíva alapján 2030-ig kellene elérni az alapanyagok és
végtermékek, melléktermékek visszaforgatását, illetve más irányú
hasznosítását.
A 2024 végéig tartó, 596 millió forint
költségvetésű projekt megvalósításához 414,6 millió forint támogatást
nyertek el a konzorcium tagjai a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és
Innovációs Alaptól.
A vállalkozás honlapján szereplő adatok
szerint a 2009-ben alakult Új Champignons Kft. a kezdetektől komposzt-,
és gombacsíra-előállítással, gombatermesztéssel és a gombakonzerv
gyártással foglalkozik. A cég a Heves megyei Demjénben működő
telephelyén jelenleg 12 hőkezelőjében mintegy 10 ezer köbméteres
kapacitással állít elő gombakomposztot. A friss gomba termesztése
mintegy 17 400 négyzetméter alapterületen korszerű hűtő-fűtő és
páratartalom-szabályozó rendszerrel üzemeltetett, többségében polcos
rendszerű, automatizált házakban folyik.
A nyilvános cégadatok
szerint a magyar magántulajdonban álló vállalkozás tavaly 2,038 milliárd
forint nettó árbevételt ért el, ami mintegy 200 millió forinttal maradt
el a megelőző évitől. A vállalkozás vesztesége tavaly csaknem 154
millió forint volt, 2019-ben az adózott eredmény azonban meghaladta 188
millió forintot. (F:mti)
Elásott pénz?!
Miről szól az „Elásott pénz” ?Az elásott pénzről. Tehát olyan kiadásokról, amelyek nem fognak megtérülni, amelyek fölöslegesek. A könyvből megtudhatod, hogy hol találod meg az indokolatlan költségeket, melyek hanyagságból, érdektelenségből, vagy tudatlanságból eredő pazarlás következményei, és a gazdaságok egy jelentős részére jellemző. https://agrar-muszaki.hu/termek/elasott-penz/
2021. november 27., szombat
Szabolcsi Alma Centrum
Mezőgazdasági kisüzemek támogatása
Őszi faültetési program
Szentpéteri
Sándor szerint az önkormányzatoknak érdemes élniük a Vidékfejlesztési
Program keretében meghirdetett erdőtelepítési támogatással is, hiszen az
erdőtelepítések kivitelezéséhez, az állami erdőgazdaságok - a
tervezéstől a kivitelezésen át a fenntartásig - mindenben segítséget
nyújtanak. Arról is beszélt, hogy az elmúlt évszázadban Magyarország
mindent megtett a fával borított területek növelése érdekében. A magyar
gazdák a kedvezőtlen környezeti hatások ellenére is 200 ezer hektár új
erdőt ültettek a rendszerváltozás óta, így sikerült megduplázniuk az
erdőterületek arányát - írták a közleményben.
A helyettes
államtitkár emlékeztetett arra: az Agrárminisztérium 2019-ben hirdette
meg Országfásítási Programját, amellyel azt a célt tűzte ki, hogy a
fával borított területek mértékét 27 százalékra növeli. A programban a
10 ezer fő alatti települések immár második alkalommal élhettek a
támogatással, az előző évben 475 településen mindegy 12 ezer sorfát
helyzetek földbe. Az idén ősszel és jövő tavasszal pedig dupla annyi,
további 24 ezer sorfa ültetésére kapott lehetőséget 887 település. Az
Agárminisztérium két év alatt összesen másfél milliárd forintot fordít a
vidéki települések fásítására, ezzel az elmúlt három évtized
legnagyobb, az egész országra kiterjedő belterületi fásítási programját
valósítja meg.
Szentpéteri Sándor Dunabogdányról elmondta, hogy a
település számára az erdő, a fák közelsége, jelenléte mindig
meghatározó volt. "Bízunk abban, hogy 50-100 év múlva a ma elültetett 20
darab kőrisfa árnyékában fognak megpihenni az új generáció tagjai. A
faültetéssel kifejezzük azt, hogy az otthonunknak tekintjük ezt a
vidéket, és ugyanezt szeretnénk biztosítani a jövő nemzedékeinek is" -
idézte a helyettes államtitkárt a közlemény. (F:mti)
Borászati gépek támogatása
Megjelent a Magyar Államkincstár 83/2021. (XI. 26.) számú közleménye az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek,
technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető támogatásról szóló
53/2020. (X. 27.) AM rendelet alapján a 2022. pénzügyi évre kifizethető
támogatási keretösszeg közzétételéről.
2021. november 26., péntek
Természetvédelem
Balczó
Bertalan elmondta: az előzetes vizsgálatoknak, felméréseknek és az
ágazatok közötti együttműködésnek azért van kiemelt jelentősége, hogy a
gyakorlatban madárvédelmi szempontból megalapozott döntések
születhessenek.
A közlemény szerint példaként hozta fel, hogy
már több mint 500 műfészket helyezett ki nagyfeszültségű távvezeték
oszlopaira a MAVIR, amellyel nagyban hozzájárult a kerecsensólyom
megőrzéséhez, hiszen a fokozottan védett faj Magyarországon fészkelő
állományának mintegy 60 százaléka ezeken az oszlopokon költ.
A
tájékoztatás szerint a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú
távú megőrzését és fejlesztését célozta az az Agrárminisztérium
vezetésével megvalósuló projekt, amelynek egyik fontos eleme volt a
szabadvezetékek madárbarát átalakításához szükséges stratégiai
vizsgálatok elvégzése. Emellett sikerült a regionális áramszolgáltatók
térinformatikai adatbázisát egy országosan egységes, madárvédelmi
szempontú adatbázisba rendezni. A helyettes államtitkár hangsúlyozta:
ennek köszönhetően pontos információk állnak rendelkezésre arról, hogy
hány kilométer veszélyes, illetve már kezelt vezetékszakasz található
hazánkban.
Balczó Bertalan kiemelte, hogy jelenleg összesen
mintegy 10 ezer kilométernyi földkábelt tartanak nyilván az országban az
áramszolgáltatók, ennek 40 százaléka található a madárvilág
szempontjából fontosabb külterületen. Emellett további, több mint 4 ezer
kilométernyi szabadvezeték kapott valamilyen madárbarát kezelést, amely
szintén csökkenti a madárpusztulást. Ezzel összesen 1600 kilométerre
tehető azon szakaszok hossza, amelyek a két legjobb minőségű
madárbiztonsági besorolással rendelkeznek. A helyettes államtitkár
hozzátette, hogy ezek az eredmények mind megalapozzák a jövőbeni munkát -
tájékoztatott az Agrárminisztérium. (F:mti)
Ökoturisztikai beruházások
Zambó
Péter a Bölcső-hegyi kilátó ünnepélyes átadásán elmondta, hogy az
elmúlt tíz év ökoturisztikai fejlesztéseinek keretében 52 kilátó, 150
egyéb létesítmény, 40 erdei szálláshely, 17 látogatóközpont és 11 erdei
iskola létesült. Hozzátette, hogy emellett 11 500 kilométer jelzett
erdei turistautat, 1600 kilométer kerékpározásra kijelölt utat és 400
kilométernyi lovaglóutat kezelnek az erdőgazdaságok.
Csak a
Pilisi Parkerdő területén 35 nagyobb ökoturisztikai fejlesztés valósult
meg, közöttük olyanok, mint a Naplás-tavi kilátó, a Hármashatárhegyi
kilátó, a Rotter Lajos turistaház vagy a most átadott Bölcső-hegyi
kilátó - fűzte hozzá az államtitkár.
Zambó Péter kitért arra is,
hogy az erdőgazdaságok a hozzájuk tartózó erdei ökoturisztikai
objektumok fenntartására évente 4 milliárd forintot fordítanak.
Vitályos
Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós
fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a
magyarországi parkerdőkben évente 30 millió látogatási alkalmat
regisztrálnak, ezért is jelentősek a hasonló beruházások. Hozzátette,
hogy ez a beruházás a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
finanszírozásával (VEKOP) valósult meg, egy nagy összegű pályázat egyik
elemeként.
Az átadó ünnepségen jelen volt Reinitz Gábor, a
Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója és Tassy Márk a Magyar
Természetjáró Szövetség igazgatója is.
(F:mti)
2021. november 25., csütörtök
E-ügyintézés...
Digitális felkészültség...
A minisztérium
csütörtöki közleménye szerint a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet,
hogy a mezőgazdaság digitalizációja nem csupán kényelmi vagy hatékonyabb
munkaszervezési célokat szolgál, hanem globális szinten egy új
versenyhelyzetet is teremt.
Nagy István kijelentette: "céljaink
eléréséhez azonban nem elegendő a jelenleg működő digitális vívmányok
átvétele. Szükséges az is, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő
technológiai eszközök és a használatukhoz elengedhetetlen kompetenciák".
Ezért fontos és előremutató a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara TechLab
programja, amely 2019-es alapítása óta több mint 50 agrártechnológiai
startup fejlesztésében segédkezett, melyekből számos kézzelfogható, a
szektor számára új szolgáltatás, megoldás jött létre - tette hozzá a
tárcavezető a közlemény szerint.
A miniszter emlékeztetett arra,
hogy a kormány jelentős forrásokkal támogatja a mezőgazdaság
modernizációját. Emellett 2019 augusztusában fogadták el Magyarország
Digitális Agrár Stratégiáját, amely az ágazat felkészítésének első
mérföldkövének tekinthető. Jelenleg az élelmiszeriparra vonatkozó
hasonló célú stratégia készül.
Kifejtette: az idén július 26-tól
lehetett benyújtani a támogatási kérelmeket a mezőgazdaság digitális
átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatására. A kormány
által több mint háromszorosára emelt vidékfejlesztési forráskeretnek
köszönhetően 100 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésre.
A
kiírás hatalmas érdeklődés mellett zárult november 19-én, több mint 2900
pályázat érkezett be, 212 milliárd forint értékben. Nagy István kitért
arra is, hogy a precíziós eszközök, a drónok, a szenzorok és felhő
szolgáltatások is csak akkor fognak jól működni, ha a mögöttük lévő
gazdák értik a használatukat, és az eszközök így segítik a döntések
meghozatalát, végrehajtását. Ezért minden olyan kezdeményezés, amely a
legújabb technológiáknak a termelésbe való átültetését, a felhasználói
oldal számára emészthetőbb, könnyebben integrálhatóbb megoldások
kifejlesztését célozza, kiemelt jelentőséggel rendelkezik - hangsúlyozta
a tárcavezető. (F:mti)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)