A bükkaljai
riolittufa területen Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács,
Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén,
Egerbakta, Sirok határában jelenleg 73 kaptárkövet
ismerünk 471 fülkével. A legtöbb kaptárkő és fülke Cserépváralja
és Szomolya határában található. A fülkék átlagos méretei: 60 cm magas,
30 cm körüli széles és 25-30 cm mély. A kaptárfülkék nagy százalékát
süvegcukor alakú, méreteikben teljesen eltérő (1 métertől akár 15 méter is
lehet) tufa kúpokba vágták.
A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos elmélet született. A
téma első alapos kutatója az egri történész-régész pap, Bartalos
Gyula szerint a kaptárkövek síremlékek voltak, s a fülkékbe az
elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. A kőfülkék kifaragását
eleinte a hun-magyarokhoz, később a keltákhoz, illetve a szkítákhoz kötötte. Klein
Gáspár borsod megyei főlevéltáros a vakablakoknak bálványtartó,
áldozat-bemutató rendeltetést valószínűsített, s azokat honfoglalás-kori
emlékeknek tartotta. A sziklaméhészeti rendeltetés legmeghatározóbb képviselője
Saád Andor miskolci orvos volt, aki Korek József régésszel
az 1960-as évek elején néhány ásatást is végzett kaptárkövek előterében,
Cserépváralján és Szomolyán. A régészeti feltárások során
előkerült, 11-14. századból származó leletek azonban egyik feltevés igazolására
sem szolgáltattak bizonyítékot. A kaptárkövek rejtélye tehát még nem
oldódott meg, csak annyi bizonyos, hogy a fülkék kifaragásának és használatának
az ideje az őskor és a középkor közé, a népvándorlás korába illeszthető be. Videó: https://www.youtube.com/watch?v=vFHUM-tOk8w
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése