Érdekes, hagyomány, jeles nap

  Föld órája

  Feltalálóink

  Északi fény

  Hun tv

  Bölcsességek

  Boldog szülinapot

  Poptarisznya

  Ásványmúzeum

  Utazás

  Időjárás

  Pályázati hírek

  Agrotéka

  Met.hu

  Szófejtés

  Kvíz

  Húsvét

  Busójárás

  Hungarikumok

  Jeles napok

  Mondta.hu

  Világ népessége

  hazai látnivalók

  National Geographic

  Vers mindenkinek

  November

  Karácsonyi kitekintő

  Multidéző

  Kezdőbetűk jelentése

  Grafika 1.

  Grafika 2.

  Régi közmondások

  Arc jellegzetességei

  Írásunk jellemzői

  Régi hosszmértékegységek

  Világnapok lap

  Tojás

  Mosoly

  Nemzeti jelképek

  Hazánk természeti csodái

 Pozitív gondolkodás

Bejgli

A bejgli magyar nevén mákos vagy diós tekercs, tradicionális magyar karácsonyi étel, hagyományosan dióval vagy mákkal, újabban gesztenyével, meggyel vagy aszalt szilvával töltött édesség, de létezik meggyes-mákos, gesztenyés-szilvás, almás-mákos és káposztás változata is. A népi hiedelem szerint a diót rontás ellen kell enni, a mák pedig bőséget hoz a házhoz.

Karácsony...

A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében. A források egymásnak is ellentmondanak abban a kérdésben, kinek köszönhetjük e nemes hagyományt. Egyesek szerint 1819-ben, Mária Dorottya württembergi hercegnő, József nádor evangélikus hitű harmadik felesége „hozta be” az országba. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állíttatta a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek,1824-ben. A karácsonyfa-állítás elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott.

Maradék nélkül...

A karácsonyi időszakban az átlagosnál is több élelmiszer végzi a szemetesben: nem csupán a sütés-főzéssel járó élelmiszerhulladékok – például tojáshéj – miatt, hanem sokszor a megmaradt készételek is a kukába kerülnek az ünnepek során. A Nébih Maradék nélkül programjának szakemberei összegyűjtötték azokat a praktikus, élelmiszerfeleslegeket megelőző tanácsokat, amelyek segítségével maradék nélkül „vészelhetjük át” a karácsonyt.

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában

Karácsonyi titok...

A Karácsony, a keresztény vallás legfontosabb ünnepe a téli napforduló pogány vallásokban gyökerező hagyományaiból alakult ki, és a kereszténység térhódításával vált eggyé Krisztus születésével. A Karácsonyt a világ különböző részein más-más módon ünneplik. Már hozzánk egészen közel, Nyugat-Európában is eltérő szokások kapcsolódnak hozzá. A XVIII. században a karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint a húsvétnak. A karácsony a millenniumi időkben kezdett szokássá válni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus a Megváltó születésének napja: a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.
A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepéig tartó időszak, amely felöleli a karácsonyi készülődést és ünneplést, valamint az azt követő periódust.

Karácsonyi ünnep

Nagyításhoz kattintson a képre

A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepéig tartó időszak, amely felöleli a karácsonyi készülődést és ünneplést, valamint az azt követő periódust. Az ünnepkörre nagyon sok ünnep esik, melyek egy része nem kapcsolódik a karácsonyhoz. A jelentősebb ünnepek között van az adventi időszak, András napja, Borbála napja, Mikulás és Télapó ünnepe, Luca napja, szenteste, karácsony, aprószentek ünnepe, Szent Család vasárnapja, szilveszter és újév, Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, végül vízkereszt.

Hollókői húsvét

Közeleg a Húsvét...

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
videó: https://www.youtube.com/watch?v=SbOgXIovjqY

 

Húsvétvasárnap

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

 

Húsvéthétfő

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz

megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.
videó: https://www.youtube.com/watch?v=hCuyXpGMIxw&t=83s

Föld Napja a Rózsakertben

A 2019. évi központi Föld Napja rendezvény a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. szervezésében április 26-án, pénteken 9 órakor kezdődik Budatétényben (1223 Budapest, Nagytétényi út 190.). A hivatalos megnyitó után az Országos Meteorológiai Szolgálat légköri szondájának felbocsátását tekinthetik meg a látogatók 10:20-tól a Rózsakertben.

A kiállítók között a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Növényi Diverzitás Központ, a Pilisi Parkerdőgazdaság, a mYnest (természetfotós játszótér) és a Nemzeti Élemiszerlánc-biztonsági Hivatal „Maradék nélkül” programja is bemutatkozik. A rendezvény 15 óráig tart. Várhatóan interaktív gyermekfoglalkozások, tevőleges környezetvédelem és komposztálási gyakorlat, játékok, fejtörők, kvízek, élőlénybemutatók várják a csoportokat.

Kérjük, hogy az iskolák jelezzék részvételi szándékukat a hermanottointezet@hoi.hu e-mail címen.

A rendezvény ingyenes. A Budatétényi Rózsakert Magyarország legnagyobb rozáriuma (https://fruitresearch.naik.hu/gyki-budatetenyi-rozsakert).

Á P R I L I S

Április
Szent György Hava - Bika Hava

Mivel áprilisban általában sok a csapadék, a paraszti gazdaságokban gyakran fosós-nak hívják a hónapot. A gazdák azonban örülnek az esőnek, mert azt tartják: „Áprilisi esőzés kergeti a fagyot”. Általában áprilisban van a tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe, a Húsvét. A Húsvét mozgó ünnep, vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után következő holdtölte utáni vasárnapra esik.

Április 1. Júdás felakasztásának napja, Bolondok napja

Rossz kezdőnapnak tartották. A gyermekeket megvesszőzték, hogy rakoncátlanságuk múljék, s múljék a határban a rakoncátlan növekedése is; de pénzzel, dióval, almával meg is ajándékozták őket. Az áprilisjáratás (bolonddátétel) újkeletű szokás. A bodajki öreg szőlősgazdák szerint e nap előtt nem érdemes a szőlőmetszést elkezdeni, mert a késői fagyok kárt tehetnek benne. Azt mondják: „inkább a szőlő sírjon, mint a gazdája”.

Április 6. - Vilmos napja

Termésjósló nap lévén figyelik az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő - vélik az öregek.

Április 12. - Száznap - Gyula napja

Az év századik napja. Mivel féregűző nap, a tisztaság, a takarítás napja, kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket az istállóból.

Április 24. - Szent György napja

A györgy név a görög Geórgiosz névből, illetve ennek a latin Georgius formájából származik. Jelentése földműves, gazdálkodó.

Szent GyörgyNévadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.

Április 24-e történeti hagyománya a múlt ködébe vész: a napot Európa nagy részén a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliát, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra.

A vértanú halált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. 303 körül szenvedett mártíromságot Szíriában, és története hamar egybe kapcsolódhatott a helyi mítoszokkal: ilyen volt Sabazios, a frígek ég-atyja története, Perszeusz Medusa-küzdelme vagy Bellerophon harca a kimérával. Szent György fokozatosan kialakuló legendájának végső formáját nagyjából a hatodik századra érte el, de ekkor még nem vált közismertté: Györgynek Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, Itália többi részén viszont körülbelül csak egy évszázaddal későbbi tiszteletét lehet igazolni. Ünnepét Rómában 683 óta ülik április 23-án.

Szent György története

Szent György keresztény nevelést kapott, fiatalon katonának állt és a császárt szolgálta. A diocletianiusi keresztényüldözés idején halt vértanúhalált Lyddában (ma palesztin város). A Szent Diocletianus kegyetlenkedését nem tűrte és szembe fordult a császárral, mire a kegyetlen zsarnok börtönbe záratta, majd és hét napon át kínozta, de sehogy nem tudta a Szentet megtörni. A császár végül a város főterén lefejeztette.

A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a korona alsó, ún. bizánci részén az ő képe látható. Az sem jelentéktelen tény, hogy az első csanádi székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte. A veszprémi Szent György-kápolna is a magyar György-kultuszt hirdette a középkorban. I. István bolgárok elleni hadjáratából is Szent György ereklyéivel tért haza, és a szent a középkorban virágzó nagy magyarországi népszerűségét tanúsítja, hogy számos nemzetségi monostor és templom választotta patrónusául.

A hazai Szent György-kultusz virágzására jellemző, hogy Károly Róbert megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), amelynek az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, a bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme volt a kötelessége. A rendnek ötven tagja volt, „aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek” - írta az Ünnepi Kalendárium. A lovagi közösséget Zsigmond új szabályzattal, Sárkányrend néven fejlesztette tovább (1408).

A középkorban nemcsak a királyok, de nemesi családok is nagy tiszteletben tartották és ápolták a mártír szellemét. Szent György a híres Báthori család védőszentjévé is válik és több évszázadon át védi a család tagjait az ellenséggel szemben. A családi címeren látható a Szent sárkány alakja, mely egy népi legendára utal, ahol a Szent megvéd egy várost az őt hosszú ideje kínzó sárkánytól; egyszerűen levágja annak fejét. Innen ered a Sárkányölő Szent György elnevezés is.

A 16-17. században a szent kultusza Magyarországon a törökök elleni küzdelemmel kapcsolódott össze, míg a barokk kor elején az egyik legnépszerűbb védőszent volt az országban. „Kedveltségét a nevéből képzett régi családneveink szép száma is tanúsítja: György, Győr, Györffy, Györe, Györgye, Györke, Györkő, Györkös, Gyura, Gyuró, Gyurka, Gyurkó, Gyuris, Gyéres, Gyíres, Gyűre.” Szent György tisztelete a 18. század végére elhalványodott, a legendakörét azóta viszonylag töredékesen ismerik, ám a néphitben és népszokásokban betöltött szerepe még ma is jelentős.

Hagyományok, szokások

A hiedelmek és népszokások a mai napig nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, ugyanis a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja, és rontáselhárító magyarázatot is kapott.

Szent György napja (április 24.) minden hol a megújulást, a tavasz kezdetét jelentette, szimbolizálva a harcost, aki többek között a tavaszt, a fénylő napot szabadítja ki a tél rabságából. Ezen a napon nemcsak a természet változott meg, de a közigazgatás is. Április 24-én új hegybírót, esküdteket választottak a hegyközségek, és ilyenkor került sor a csőszök szerződtetésére is! A hegybírák ilyenkor ítélkeztek is. A bortörvény értelmében kötelesek voltak a szőlőterület határát időnként ellenőrizni, ezt volt a gyepűjárás (gyepű=természetes határvonal). Nagykanizsa vidékén annak a hétnek, amelybe György napja beleesik, török átka heti (hete) a neve. Az itteni népmonda szerint amikor a török kénytelen volt hazánkat elhagyni, dühében meg akarta az országot átkozni. A magyar tolmácsot kérdezte, milyen szavakkal átkozza meg. Ez azt tanácsolta neki: verjön mög a szentgyörgyharmat, Magyarország! Ezért szentgyörgyharmat (Székesfehérvárott szintén a monda csökevényeként török átka) a neve a György napja táján esett esőnek, mely természetesen jó termést ígér.

Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.

György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.

Japánkerti Nap

Nőnapi köszöntő

Boldog Nőnapot kívánok a Gazda Praktikum női olvasói részére.

Dr. Kiss István

A busójárás

A busójárás látványosabb programjai - például a busóavatás, a máglyagyújtás, a dunai átkelés - az idén is megrendezésre kerülnek Mohácson, a részvevők köszöntik a közelgő tavaszt. Minden eddiginél több, 1600 maskarás űzi el a telet az idei busójáráson, amely február 28-án veszi kezdetét. A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a mohácsi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.  

(Ismerje meg az Agrárium Klub tevékenységét .http://agrarpraktikum.network.hu/)

Élelmiszerbiztonsági Világnap.

Az idei évtől június 7-e a biztonságos élelmiszerek előnyeiről szól majd.  Az Élelmiszerbiztonsági Világnap bevezetését elsőként Awilo Ochieng Pernet, a Codex Alimentarius Bizottság elnöke vetette fel 2015-ben, amit a bizottság következő évi ülésén az ENSZ felé irányuló javaslatként is megszavazott. 2017-ben a FAO, majd a WHO szintén elfogadott egy állásfoglalást a világnap támogatásáról. Az ENSZ végül tavaly decemberben megszavazta, hogy az idei évtől június 7-e az Élelmiszerbiztonsági Világnap.

Karácsony a világ más tájain

A Karácsony, a keresztény vallás legfontosabb ünnepe a téli napforduló pogány vallásokban gyökerező hagyományaiból alakult ki, és a kereszténység térhódításával vált eggyé Krisztus születésével.
A Karácsonyt a világ különböző részein más-más módon ünneplik. Már hozzánk egészen közel, Nyugat-Európában is eltérő szokások kapcsolódnak hozzá.
Németországban - hasonlóan az angolszász országokhoz - a Télapó hozza az ajándékokat. Míg Németországban Szentestén, addig Angliában december 25-én ajándékozzák meg egymást az emberek.
Belgiumban a "nagy ajándékozás" december 6-án, Mikuláskor van, a karácsonyfa alá kisebb dolgok kerülnek.
Finnországban a Mikulás érkezése előtt a finnek szaunáznak egyet. A Karácsony érdekes módon összemosódott a halottak napjával: Karácsony napján a legtöbben először templomba, majd elhunyt szeretteik sírjához mennek, és gyertyát gyújtanak nekik.
Spanyolországban a Három Királyok hozzák az ajándékot
Spanyolországban az ajándékokat a három napkeleti bölcs hozza, de szintén nem december 24-án, hanem január 6-án, ami nálunk már Vízkereszt: ekkor szokták leszedni a karácsonyfát. Portugáliában viszont - érdekes módon - az angolszász hagyományokhoz hasonlóan a Télapó hozza az ajándékokat, a kéményen keresztül.
A Föld másik felén, Ausztráliában az európai hagyományokhoz hasonlóan karácsonyfát állítanak. Itt azonban az ünnep - számunkra furcsa módon - nyár közepére esik. Ezért a karácsonyi ebédet a családok a szabadban fogyasztják el.
A mélyen vallásos Mexikóban Szenteste rudakra erősített csengettyűkkel, gyertyákkal énekelve vonulnak templomba az emberek.
Az ünnep legfontosabb jelképe, a karácsonyfa szintén nem keresztény eredetű, hanem ősi szimbólum: több pogány vallásban az istenek lakhelye. A mai karácsonyfa állítás hagyománya a 18. századi Németországból származik. Hazánkba az osztrák és német rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családok hozták be az 1800-as évek első évtizedeiben, és a városokban már az 1840-es években a karácsony elengedhetetlen kellékévé vált.

Karácsonyi vásárlások

Nagyításhoz kattintson a képre

Mikulás 2018

Libator a Szentendrei Skanzenben

Szent Márton-napi népszokások elevenednek meg az Újborfesztivál és libator című programon hétvégén a Szentendrei Skanzenben.

Libaételek és borok kerülnek terítékre, valamint az ünnepkörhöz tartozó hagyományok elevenednek meg a szabadtéri múzeum hétvégi programján, amelyen mesékkel, koncertekkel és táncházzal is várjuk a látogatókat – közölte az intézmény.

Érdekes és kevéssé ismert történetek kerülnek terítékre nemcsak Szent Márton életével és magyarországi tiszteletével, hanem a liba-kultusz eredetével és akár vadhajtásaival kapcsolatban is.

Ezen túl a toll- és kukoricafosztás hangulatába is bele lehet csöppenni, hiszen vidéken ekkor fejeződtek be a kinti mezőgazdasági munkák, Márton napján zárult le a gazdasági év és kezdődött el a téli kalákák időszaka. A házak kemencéit az emberek begyújtották és a tűz mellett tollat fosztottak, kukoricát morzsoltak és meséket, történeteket mondtak.

Csabai Kolbászfesztivál

A Csabai Kolbászfesztivál céljai megegyeznek a magyar mezőgazdaság fejlesztési irányaival, lehetőséget biztosítani a kis- és középvállalkozásoknak, húsüzemeknek, kistermelőknek és kézműveseknek a bemutatkozásra és megmérettetésre. A rendezvény három alkalommal nyerte el a kiváló gasztronómiai fesztivál címet, és a csabai kolbász 2013 óra hungarikum. A kolbászfesztivál immár nemcsak a hagyományok őrzéséről és továbbviteléről szól, hanem fontos tényezője a térség gazdasági fejlődésének. A Guardian című brit országos napilap Európa tíz legjobb őszi fesztiválja közé sorolta. (mti) 

Tokaji Szüreti Napok

Tokajban 1932 óta rendezik meg a Szüreti Napokat. A borvidék névadó településén hagyományosan október első hétvégéjén ünneplik a szőlőt és a bort. 2018-ban október 5-7. között kerül megrendezésre a Tokaji Szüreti Napok. A hagyományos programelemek mellett (szüreti felvonulás, főzőverseny, borászati-gasztronómiai események, színpadi műsorok stb.) az idei rendezvény is rengeteg programmal várja a városba érkezőket.