Fenyőpusztulás...

 

Az elmúlt évek szélsőséges időjárása, a tartós aszály, a magas hőmérséklet és a csapadékhiány egyre látványosabban érinti erdeinket. A folyamat különösen erősen jelentkezik a Mátrában, ahol a fenyves állományok pusztulása az utóbbi időszakban felgyorsult, közölte a honlapján az EGERERDŐ Zrt.

Élőfakészlet...

 

Élőfakészlet...

 

Faanyagok sűrűsége

 

Faanyagok sűrűsége

Balsa : = 160 kg/m3 Nyár  : = 410 kg/m3 Jegenyefenyő : = 450 kg/m3 Lucfenyő : = 470 kg/m3 Erdeifenyő : = 460 kg/m3 Éger : = 530 kg/m3 Hárs : = 530 kg/m3 Fűz : = 560 kg/m3 Vörösfenyő : = 590 kg/m3 Cseresznye : = 600 kg/m3 Juhar : = 630 kg/m3 Nyír : = 650 kg/m3 Tiszafa : = 650 kg/m3 Dió : = 660 kg/m3 Bükk : = 680 kg/m3 Szil : = 680 kg/m3 Tölgy : = 690 kg/m3 Kőris : = 690 kg/m3 Körte : = 720 kg/m3 Teak : = 750 kg/m3 Akác : = 770 kg/m3 Gyertyán : = 830 kg/m3 Puszpáng : = 950 kg/m3 Ében : = 1080 kg/m3

Zöld Könyvtár...

Szeretettel várjuk az érdeklődőket Zöld Könyvtár sorozatunk következő előadásán 2025. január 21-én 17 órától.

Fenyő: az ideális férfi szimbóluma – különleges kalandozás botanikában és művészettörténetben, Hopp Ferenc szellemében.

Előadó: Gódorné Hazenauer Zita japánkert kutató (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum)

Vajon miért lett a fenyő a férfiasság, az erő és az állhatatosság ikonikus jelképe? Az előadás során felfedezzük a fenyőfa szerepét a természetben, a kultúrában és a művészetekben,
miközben rávilágítunk arra, hogy a múlt és a jelen miként fonódik össze ezzel a lenyűgöző szimbólummal. Egy este, ahol a tudomány, a hagyomány és az esztétikum találkozik.
Várunk mindenkit szeretettel és az alkalomhoz illő prémium fehér teával.

Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest, Attila út 93.), Tessedik-terem

     

Élőfakészlet megoszlása

Hazánk területén az élőfakészlet 87%-át a mérsékelt övi lombos erdők zónájába tartozó fafajok alkotják. Az őshonos fafajok közül is kiemelt jelentőségűek a nemes tölgyek és a bükk. A behozott, meghonosodott fafajok és a különböző klónok elsősorban gyors növekedésük (pl. nemesnyár) vagy szárazságtűrő képességük (pl. feketefenyő) miatt terjedtek el. Az élőfakészlet tekintetében a tölgy a legjelentősebb.

Erdőgazdálkodás

Nagyításhoz kattintson a képre

Az általános európai helyzettől eltérően hazánkban az összes erdőterület 85%-án lombos erdő található, a fenyőerdők területe 15%. Az ún. természetközeli állományok az összes erdőterület mintegy felén találhatók. Az élőfakészlet 85%-át a lombos fafajok alkotják, amelyben a tölgy fafajcsoport 26%-os aránya kiemelkedő, míg a további sorrend: fenyők: 15%, cser: 13%, bükk és akác 12-12%, nyárak 6%. Főleg az erdőtelepítések nagy arányára vezethető vissza, hogy magas a 0-20 (32%) és a 20-40 éves korosztályok aránya (29%). Az erdészet az agrárium szerves része. Megújítható nyersanyagai, termékei és szolgáltatásai révén nagy jelentőséggel bír. Magyarországon az erdő – a szántó után – a második legnagyobb művelési ág.

Karácsony...

A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében. A források egymásnak is ellentmondanak abban a kérdésben, kinek köszönhetjük e nemes hagyományt. Egyesek szerint 1819-ben, Mária Dorottya württembergi hercegnő, József nádor evangélikus hitű harmadik felesége „hozta be” az országba. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állíttatta a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek,1824-ben. A karácsonyfa-állítás elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott.