Avasi Értéktár 15.

Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület célja közé tartozik Miskolc kulturális és tudományos életének élénkítése, amelyre kiváló példa az Avasi Értéktár frissen megjelent 15. része - hangsúlyozta a bemutatón Szinay Attila. Az Agrárminisztérium államtitkára felidézte: több mint 7 évvel ezelőtt, még 2015-ben jelent meg az első kiadvány Avasi macskakövek címmel. A szerzők munkája méltó módon őrzi meg a Nyitott kapuk városának történelmét, illetve tesz azért, hogy a kötetet olvasók minél szélesebb körben megismerhessék Miskolc és az Avas múltját - tette hozzá. 

Az agrártárca az egész Kárpát-medencében támogatja a helyi értékek megőrzését, így többek között az Avasi Értéktár megjelenését is. Saját magunknak kell megőriznünk az értékeinket, hiszen más nem teszi ezt meg helyettünk - hívta fel a figyelmet Szinay Attila.

Az Avas dél-délkeleti részén már a kora középkortól kiváló minőségű borokat készítettek a dűlőkön termelt szőlőkből. Az egykor a hegyoldalba vájt pincéket, borházakat elkezdték újra felfedezni a lelkes borbarátok és erejükhöz mérten fel is újították őket. A díszített épületek a kanyargós utcákon ódon hangulatot árasztanak. Az Avas borkultúrája fontos eleme a Bükki borvidék magára találásának - mondta a közigazgatási államtitkár.

A Bükki borvidék hegyei minden korosztályt túrázni csábítanak, a domboldalakon szőlőtőkék és pincék várják a betérő vendégeket. Ráadásul a borvidékről származó borok mára elérték a csúcsgasztronómia borlapjait is. A térség a maximumot szeretné kihozni az adottságaiból - zárta köszöntőjét Szinay Attila. (F:AM Sajtóiroda)

Tájékoztatás a medvehagyma gyűjtéséről

A medvehagyma levele kizárólag nem védett területeken gyűjthető, saját szükségletre fejenként naponta legfeljebb két kilogramm mennyiségben - hívja fel a figyelmet gyógynövény szezonjának kezdetén a Mecsekerdő Zrt.

    A Baranya megyében gazdálkodó társaság MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében jelezték, hogy a jellegzetes fokhagyma-illatú, vér- és vesetisztító gyógynövény gyűjtése fokozott terhelést jelent az erdei ökoszisztéma számára, mindezt azonban felelős erdőlátogatással jelentősen csökkenthetjük.
    Felhívták a figyelmet arra, hogy tovább tud élni, lélegezni, táplálkozni és táplálékot raktározni a talajban megbújó hagymájában a medvehagyma, ha két leveléből csak az egyiket szedjük le, és elkerülhetjük az erdő talaján élő, számos védett lágyszárú növény letaposását, ha a kijelölt turistaútvonalakról nem térünk le.
    Közölték, hogy a - hegyek középső és magasabb régióiban, lombos erdőkben, főként a bükkösökben, a hűvösebb északi oldalakon, völgyekben előforduló - medvehagyma levele kizárólag nem védett területeken gyűjthető, saját szükségletre fejenként naponta legfeljebb két kilogramm mennyiségben.
    A tájékozódást és a különböző besorolású területek azonosítását a Mecsekerdő honlapján közzétett térkép, illetve a mobiltelefonról is elérhető "Erdőtérkép" alkalmazás segíti.
    Felhívták a figyelmet arra is, hogy a kereskedelmi célú gyűjtéshez az erdőgazdálkodó engedélye szükséges.(F:mti)

Tűzgyújtási tilalom

A csapadékszegény időjárás miatt szombattól a hatóság tűzgyújtási tilalmat rendel el Nógrád megyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint Hajdú-Bihar megyében, és fennmarad a korábban elrendelt tilalom Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye területén is - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel.

    Azt írták, hogy az ilyenkor megszokottnál több fokkal melegebb időben, a tavalyi és tavalyelőtti évekhez hasonlóan az idén is már beindult a korai növények nedvkeringése.
    Számottevő, országos csapadék továbbra sem várható, így tovább fokozódik a csapadékhiány - hívták fel a figyelmet.
    Kiemelték, hogy a tüzeket elsősorban a gondatlan és szándékos emberi gyújtogatás okozza, amely először nádasokat, gyepterületeket érint, de ezek a tüzek könnyen átterjednek erdőkre is. Főleg a fiatal erdőfelújítások és erdőtelepítések veszélyeztetettek - fűzték hozzá.(F:mti)

Lovas létesítmények támogatása

Várhatóan márciusban jelenik meg ötmilliárd forint keretösszeggel az új, lovas létesítmények fejlesztésére irányuló felhívás. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint lehet, a cél fedett lovardák kialakítása, bővítése és felújítása. A pályázaton vidéken élő magánszemélyek, őstermelők, vidéken működő mikrovállalkozások pályázhatnak majd.Kérelem benyújtására csak az jogosult, aki igazolni tudja, hogy a pályázat benyújtását megelőző 24 hónapban folyamatosan, az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerben jegyzett adatok alapján legalább két ló tulajdonosa volt.

Veszteséges a tojás

Az utóbbi időszakban megugró takarmány-, energia-, gáz- és munkaerő-költségek tovább élezték a helyzetet, így ma a hazai tojáspiaci szereplők nagy részének darabonként 3-5 forintos veszteséget kell elkönyvelnie. A termelőknek legalább 40 forint körüli darabonkénti árat kellene kapniuk ahhoz, hogy költségeik megtérüljenek és termelésükkel némi nyereségre tehessenek szert

A tej és tejtermékek jövője

Feldman Zsolt „A magyar tejtermelők és tejfeldolgozók kilátásai a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában – címmel megtartott előadásában hangsúlyozta: a kormány a következő években olyan támogatási környezetet szeretne biztosítani, amely révén az állattartók, a tejfeldolgozók az egyre magasabb piaci igényeknek is megfelelő, magas hozzáadott értékű termékekkel jelenhetnek meg a hazai és a külföldi piacon. Az államtitkár az előrejelzéseket ismertetve az Európai Unión belüli tej-és tejtermék fogyasztás emelkedéséről beszélt, mint mondta, a 2030-ig prognosztizált keresletnövekedés évi mintegy 0,9 millió tonnával több tejtermelést igényel, az unió sajt- és vajkivitele pedig plusz 4-5 százalékos bővülést ígér.

A megnövekedett igényekkel a hazai tejtermelés lépést tudott tartani, 2010 óta a tejhasznú tehénállomány 1,5 százalékkal, a tejtermelés 27 százalékkal, a tehenenkénti átlagos tejhozam 25 százalékkal nőtt, tejből és tejtermékekből az önellátottság már megközelíti a 100 százalékot – sorolta az eredményeket Feldman Zsolt. Ezen ágazat további fejlődéséhez a következő évek támogatáspolitikáját úgy szeretnénk alakítani, hogy a piaci igényeknek és elvárásoknak a hazai tejtermelés meg tudjon felelni – mondta az államtitkár. Az ágazat számára fontos termeléshez kötött támogatás és állatjóléti támogatás - az eddigi tapasztalatok felhasználásával - tovább folytatódik 2023-tól, erre számíthatnak a tejtermelő gazdálkodók.

Feldman Zsolt az agrár- és élelmiszeripari beruházási támogatásokhoz kapcsolódó főbb célok között említette a hatékony és magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság és élelmiszeripari üzemek fejlesztését, a termelés költséghatékonyságának növelését célzó beruházások támogatását, valamint kiemelte a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzését. A múlt év végén az unióhoz benyújtott KAP Stratégiai Terv az élelmiszeripari üzemek támogatását kiemelt prioritásként kezeli, 480 milliárd forintot irányoz elő erre, és nagyobb hangsúlyt fektet az exportképességre, a termékpálya kapcsolatokra, valamint az üzleti viszonyok minőségére.(F:AM Sajtóiroda)

 

Vadvilág nap

Sokszínű programkínálattal és kedvezményekkel készül a vadvilág napjára a Fővárosi Állat- és Növénykert, a március 3-i eseményre elsősorban iskolás, óvodás és tanulmányi csoportokat várnak.

    A városligeti intézményben állatbemutatókkal, látványetetésekkel, ismeretterjesztő játékkal szórakoztatva irányítják rá a fiatalok figyelmét az élővilág védelmére - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményükben.
    Azt írták, a vadvilág napi programok egyik fő típusát az állatokkal való találkozások jelentik: előre meghirdetett időpontokban bemutatókat, látványetetéseket és tréningeket tartanak egyebek mellett olyan állatoknál, mint az oroszlánfókák, a pingvinek, az elefántok vagy a vadonban már teljesen kipusztult, különösen ritka mhorr gazellák. A szervezők olyan programmal is készülnek, amelyeken a látogatók "meglepetésállatokkal" ismerkedhetnek meg testközelből.
    A közlemény szerint ismeretterjesztő állomáspontos játékkal is várják a gyerekeket: a kert területén összesen tizenhárom állomáshely lesz, ezeket a többi között olyan témáknak szentelik, mint az orrszarvúak védelme, az állatkertben zajló vadállatmentés, valamint a ritkuló fajokat fenyegető állatcsempészet.
    A programokat folyamatos filmvetítések egészítik ki a Varázshegy Csillagterében és az állomáspontos játék több állomásán is, változatos témájú szórakoztató-ismeretterjesztő rövidfilmekkel, a Barlangteremben pedig bohócjáték várja a gyerekeket.
    A városligeti intézmény vadvilág napi programjaiban több partnere is részt vesz, köztük az Agrárminisztérium biodiverzitás- és génmegőrző főosztálya, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Jane Goodall Intézet, a Herman Ottó Intézet és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület is.
    A változatos programok mellett az állatkert jelentős kedvezményt is kínál a vadvilág napjára. A 18 éven aluli látogatók, ha állatos vagy növényes maszkban, arcfestéssel érkeznek, esetleg magukkal viszik valamelyik plüssállatukat, ezen a napon jelképes, személyenként 200 forintos áron megváltható belépőjeggyel kereshetik fel az intézményt - írták a közleményben.
    Az élővilág megismerése és védelme céljából létrehozott kezdeményezés, A vadvilág napja (World Wildlife Day) bevezetéséről az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlésének 68. ülésszakán született döntés. A szándék az volt, hogy legyen egy világnap, amelyen elsősorban a vadvilágra és a fennmaradását fenyegető veszélyekre hívják fel a figyelmet.
    A részletes programkínálat a www.zoobudapest.com weboldalon található - áll az összegzésben. (F:mti)

Szőlőültetvények növényegészségügyi védelme...

Megjelent a Magyar Államkincstár közleménye a szőlőültetvényeken megvalósuló növényegészségügyi védekezés támogatásához kapcsolódóan a 2022. évi támogatási kérelem benyújtásának feltételeiről. A támogatási kérelmet elektronikusan lehet benyújtani a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon keresztül. A kérelmeket 2022. március 1. és 2022. március 31. között lehet benyújtani.

A mezőgazdaság jövedelmezősége...

(Forrás: KSH)

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Infláció...

Az infláció avagy pénzromlás, hívják még  pénzpuffadásnak is, az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének romlása. A gazdaság számára az a kívánatos, ha az infláció mértéke a lassú infláció tartományába esik. Hiperinfláció a gazdaság egyensúlyát felbillenti és csak kormányzati intézkedésekkel fordítható vissza.

Földügyek grafika4.

Nagyításhoz kattintson a képre

A mezőgazdaság teljes kibocsátása

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Élelmiszer-ipari múzeumok

Élelmiszer-ipari múzeumok Magyarországon

Bormúzeum - Tolcsva Mezőgazdasági Múzeum - Budapest
Cukormúzeum - Szerencs Mezőgazdasági Tájmúzeum - Kupa
Holland Ház - Dég Pékmúzeum - Sopron
Húsipari Múzeum - Budapest Söripari Emléktár - Budapest
Húsipari Üzemtörténeti Gyűjtemény - Gyula Sütőipari Emléktár - Budapest
Malomipari Múzeum - Budapest Szárazmalom - Szarvas
Magyar Fűszerpaprika Múzeum - Kalocsa Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum - Gödöllő Szélmalom - Szeged-Kiskundorozsma
Tejipar Emléktár - Székesfehérvár
Mezőgazdasági Gépmúzeum - Mezőkövesd Vízimalom - Orfű

Bormúzeum - Tolcsva

Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony építtette 1620-40 között a Királyudvarnak, vagy Rákóczi-kastélynak nevezett, kora barokk vonásokat is mutató reneszánsz épületet. Ebben helyezték el a Tokaj-hegyaljai Borkombinát múzeumát. A tokaj-hegyaljai borászat történetének megörökítésére létrehozott múzeumban megtalálhatók a szőlőművelés és -feldolgozás eszközei, a bortárolás kellékei és a különböző évjáratú borok gyűjteménye. Vannak itt 17. századi metszőszerszámok, az 1800-as évek elején készült prések, a tokaji borok számára fújt regéci üvegpalackok, egy palack 17. század végi tokaji aszú és az 1904-20 közötti muzeális borok készlete.
Állandó kiállítás: A Hegyalja szőlőtermesztésének és borászatának története.
3934 Tolcsva, Kossuth L. utca 55.
Tel.: (47) 384-240; (47) 384-251

Cukormúzeum - Szerencs

1989-bem ünnepelte a Szerencsi Cukorgyár fennállásának századik évfordulóját. Ez alkalommal avatták fel a gyárral egyidős, volt pénzügyőri laktanya épületében Európa második működő cukormúzeumát. A gyárat 1991-ben privatizálták, az új francia tulajdonosok a múzeumot továbbra is fenntartják, sőt gyarapítják. A gyűjteménynek két nagy egysége van, az egyik a gyár történetére vonatkozó tárgyi emlékek és dokumentumok kollekciója, a másik a Nemzetközi Cukorgyűjtemény, amely a világ ötven országa 110 vállalatától származó 800 cukormintát tartalmaz. Állandó kiállítása is ezt a két nagy egységet mutatja be.
3900 Szerencs, Gyár út 1.
Tel.: (47) 362-222/123; (47) 362-639

Holland Ház - Dég

A Festetics-kastély védett parkjában kialakított mesterséges tavon cölöpökre épült az ún. Holland-ház (1891). Ebben helyezték el a mintegy 150 tárgyból álló gyűjteményt, melynek része egy 1718-ban készült szőlőprés, egy 19. századi juhászláda, kukoricamorzsoló, stb. A kiállításon emléket állítanak Dr. Kovács Pál (1808-86) orvos, író, szerkesztőnek, az MTA levelező tagjának, a Kisfaludy Társaság egyik alapítójának, és bemutatják két népművész munkáit, Kálmán Gyuláét és a tojáspatkoló Sallay Lászlóét.
Mezőgazdasági Tájmúzeum
8135 Dég, Kastélypark, Holland Ház
Tel.: (25) 238-812

Húsipari Múzeum - Budapest

A múzeumot az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt alapította 1976-ban. A húsipartörténeti emlékek gyűjtését az Országos Húsipari Kutatóintézet kezdte meg 1970-ben. A gyűjtemény 1990-ben átköltözött mai - a 20. század elején készült - épületébe. A húsipar története a Kárpát medencében című állandó kiállítása az ősi húsmívesség és a 19. század második felétől fokozatosan iparrá fejlődött hentes-mészáros mesterség történetét mutatja be. Az itt látható legfontosabb műtárgyak: az 1790-ből és az 1825-ből származó céhládák, egy 1870-es évekbeli lórévi hentesüzlet fölszerelése, egy a két világháború közötti lacikonyha és két Európában egyedülálló gép, az 1850 körüli kutter és a Heikena 50-es szalámipaszta-aprítógép.
1097 Budapest, Gubacsi út 6/b
Tel.: (1) 215-73-50; (1) 215-00-26

Húsipari Üzemtörténeti Gyűjtemény - Gyula

Stéberl András a két világháború között alapította azt a gyárat, amelyben már nagyüzemileg állították elő a városban és környékén szinte minden háznál készített "szárazkolbász"-t. A gyárban 1987-ben létrehozott gyűjtemény a Húskombinát és termékeinek a történetét mutatja be.
Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete
5700,Gyula, Kétegyházi út 3/1.
E-mail: gyulaihentesek@gyulaihentesek.hu
Tel.: 20/4729345

Malomipari Múzeum - Budapest

A múzeumot a Gabonatröszt és a Gabona-Malomipari Szövetség alapította 1987-ben a magyar malomipar történeti emlékeinek felkutatására és megőrzésére. A múzeumi anyag és bemutató az 1867-ben létesült Concordia Malom épületében kapott helyet. Mind a gyűjteményt, mind a kiállítást a budapesti és a megyei gabonaforgalmi vállalatok közösen hozták létre. Összegyűjtötték az államosítás során leállított vízi-, szél- és motoros malmok őrlő-, szitáló gépeit és egyéb berendezéseit. A kiállított tárgyak hűen reprezentálják a malmok fejlődésének minden fontos állomását. Meggyőzően illusztrálják azt a folyamatot, melynek eredményeképpen a magyar malomipar a 19. század végére a világ vezető helyére került. A malomgépek ma is az akkori Magyarországon kialakított elvek szerint működnek. A múzeum anyaga nemzetközi összehasonlításban is páratlanul teljes.
További információ: http://www.concordia.hu/allap/malomipidx.html
1095 Budapest, Soroksári út 24.
Tel: (1) 215-41-18

Magyar Fűszerpaprika Múzeum - Kalocsa

A múzeumot a kalocsai paprikagyár (KAGE) és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapította 1977-ben a paprika hazájában. Kalocsa Szeged mellett a magyar paprikatermesztés legjelentősebb központja. Paprikagyárának termékei világhírűek.
A Szent István Háznak nevezett érseki épületben a paprikafűszer előállításának teljes folyamata és eszközkészlete látható, a hagyományos mozsaraktól az Elekes-féle magmosón át a mai berendezésekig.
6300 Kalocsa, Szent István király út 6.
Tel.: (78) 461-860; (78) 462-166/210

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum - Gödöllő

Az 1983-ban hivatalosan megnyitott múzeum valójában harmincéves múltra tekint vissza. A világviszonylatban is számon tartott kollekció a talajművelés, a vetés, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem, öntözés, az aratás, cséplés, magtisztítás, aprítás, darabolás, morzsolás, őrlés eszközeit és gépeit foglalja magában. Az erőgépek: a gőzgépek, belső égésű motorok, a magánjárók és traktorok, a gabonatermesztés eszközei, az élelmiszer-feldolgozó berendezések több mint kétezres gyűjteményének legtöbb darabja működésképes.

Állandó kiállításai: A magyar mezőgazdaság eszköz- és gépfejlődés-története; Az élelemszerzés és termelés 2.5 millió éves története; A magyar mezőgazdasági gépgyártás kialakulása, története.
2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
Tel.: (28) 310-200/1050, 1051; (28) 320-997

Mezőgazdasági gépmúzeum - Mezőkövesd

A mezőgazdasági gépek páratlan gyűjteményét Hajdú Ráfis János hozta létre saját telkén és a szomszéd ház udvarán. Az évtizedek alatt megszerzett 160 robbanómotoros és gőzüzemű erőgép között számos ritkaság található. Némelyikük még a 19. század végén készült. Emellett 100 gazdasági gép, 50 gazdasági eszköz és kovácsolt vastárgyak találhatók itt.
Külön figyelmet érdemel a kiállítás környezete, a család egykori parasztportája, ahol még áll a 19. századi tüzelősól, a 20. század elején épült magtár és néhány disznóól.
3400 Mezőkövesd, Eötvös József út 32.
Tel.: (49) 312-820

Mezőgazdasági Múzeum - Budapest

A honfoglalás ezeréves évfordulójára 1896-ban több múzeumot alapítottak. Ezek közé tartozik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum is.
Az Ezredéves Országos Kiállítás egyik látványossága volt a városligeti Széchenyi-szigeten fölépített Történelmi Épületcsoport. Az Alpár Ignác (1855-1928) tervei szerint készült épületegyüttes három jól elkülönülő - román, gótikus és reneszánsz-barokk - részre tagolódott. Leghangsúlyosabb eleme a vajdahunyadi vár tornyának a másolata volt. Róla kapta az épület a ma is közismert Vajdahunyadvár nevet.
Az ideiglenes épületeket a millenniumi kiállítás bezárása után a frissen alapított Mezőgazdasági Múzeum kapta meg. A részben kulissza jellegű objektumok gyorsan romlottak, ezért 1900-ban Alpár Ignácot megbízták az immár végleges épületcsoport elkészítésével. A II. világháborúban az épület és a gyűjtemények súlyos kárt szenvedtek. Az 1950-ben megindult újjáépítés csak az 1978 és 1985 között végzett felújítással fejeződött be.

A Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek alapját a Millenniumi Kiállításra összegyűjtött mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és egyéb tárgyak alkotják. A két világháború közötti időszakban már nagy, nemzetközileg is számon tartott anyaggal rendelkezett. Napjainkra a múzeumban őrzött tárgyak száma meghaladja a 100 ezret, közülük több mint 57 ezer a természettudományok, 26 ezer a néprajz körébe sorolható. A gyűjteményben megtalálható, többek között, egy 1825-ban készített középorsós szőlőprés, egy Clayton-Shuttleworth gőzlokomobil 1852-ből, a leghíresebb magyar versenylő, a Kincsem szerszámai és emlékanyaga, egy, a Rákócziak zborói uradalmából származó eke, körépkori szerkezetű kézimalmok stb. 165 ezer dokumentum, 218 ezer fotó örökíti meg a magyar mezőgazdaság történetét, szakkönyvtára meghaladja a 70 ezer kötetet.

Állandó kiállításai: A háziállatok kialakulása; A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai; A sertéstenyésztés története; A lótenyésztés története; A juhtenyésztés története; A gabonatermesztés története az őskortól a 19. század közepéig; A gabonatermesztés története a 19. sz. közepétő napjainkig; A kertészet története Magyarországon; Természetvédelem Magyarországon; Vadgazdálkodás és vadászat története Magyarországon; A magyar halászat története; A magyar szőlő- és bortermelés története.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak kiterjedt filiálé-hálózata van. Irányítása alá tartozik Budapesten a Mezőgazdasági Múzeum Kiállítóhelye, Kalocsán a Magyar Fűszerpaprika Múzeum, Lajosmizse-Benén a Tanyamúzeum, Kupán, Cecén és Dégen a Mezőgazdasági Tájmúzeum, Keszthelyen a Georgikon Majormúzeum.
1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyad vár
1367 Budapest 5., Pf. 129
Tel.: (1) 343-05-73; (1) 343-91-20

Mezőgazdasági Tájmúzeum - Kupa

Az abaúji hagyományos paraszti gazdálkodás emlékanyagának megmentését a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak helyi köre vállalta. A múzeum kiállításán a mezőgazdasággal, az állattartással, a szövés-fonással kapcsolatos tárgyak láthatók. Különösen gazdag a mérőeszköz-gyűjtemény.
3813 Kupa, Petőfi u 10.
Tel.: (46) 454-202

Pékmúzeum - Sopron

A 16-17. századtól követhető nyomon a Pékmúzeum kőépületének története, amit 1666-ban, majd 1749-ben is átépítették. Az első ismert tulajdonosa Joachim Hüber pék volt 1686 és 1699 között, és azóta a múzeum létesítéséig mindig ennek a fontos szakmának a mesterei laktak itt. A pék- és cukrászműhelyt, a lakást, a kenyérboltot és a cukrászdát magában foglaló épület alatt pince húzódik, tanúsítva, hogy az egykori soproni mesteremberek szőlősgazdák is voltak.
9400 Sopron, Bécsi utca 5.
Tel.: (99) 311-327

Söripari Emléktár - Budapest

A Kőbányai Sörgyár területén lévő gyűjtemény a sörfőzés hagyományait és a modern sörgyártást mutatja be. A kiállítás gyárlátogatáshoz kapcsolva tekinthető meg.
1106 Budapest, Jászberényi út 7-11.
Tel.: (1) 261-11-11

Sütőipari Emléktár - Budapest

A gyűjteményt a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola 1981-ben hozta létre és gondozza. Az anyagot egy három tantermes iskolában, illetve a nagyobb gépeket szabadtéren helyezték el.
Állandó kiállításának tematikai egységei: A magyar sütőipar története, A kenyér, A házi sütés emlékei, Hagyományos termékek, Régi sütőipari eszközök és gépek, Sütőipari oktatás.
1102 Budapest, Liget utca 19.
Tel.: (1) 260-67-05

Szárazmalom - Szarvas

A szarvasi szárazmalom egy ókori eredetű, Magyarországon a 19. század közepéig legelterjedtebb malomtípus egyik utolsó kéviselője. A szárazmalom műszó az állati vagy emberi erővel működtetett őrlőberendezések gyűjtőneve. A szarvasi alsóállású, vízszintes meghajtó kerekű ikermalmot a Bolza-család építette 1836-ban. A középen lévő malomházhoz két óriási kerengősátor csatlakozott, amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kerekeket. A 19. században az egyik kerengősátrat lebontották. A 20. század elejéig gabonát, majd 1962-ig kását őröltek benne. 1973-ban felújították és egysátras formáját rekonstruálták. Magyarországon még két hasonló szerkezetű szárazmalom van: Tarpán (Szatmár m.) és az országos Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Vámosoroszi, Szatmár m.) Szentendrén.
5540 Szarvas, Ady Endre utca 1/1.
Tel.: (66) 313-850; (66) 312-960

Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum - Szeged

A Pick Szeged Rt. kezelésében lévő gyűjtemény a világhírű szegedi szalámi gyártásának a történetét mutatja be. A teljes munkafolyamatot szemléltető kiállításon látható a hagyományos anyagelőkészítésben használt ringókés és egy régi, kézzel hajtott töltőgép is.
6721 Szeged, Felső-Tiszapart 10.
6701 Szeged, Pf. 15
Tel.: (20) 980-8000
Fax: (62) 480-800
E-mail: info@pickmuzeum.hu
Internet: www.pickmuzeum.hu

Szélmalom - Szeged-Kiskundorozsma

Az 1821-ben épült, 1974-ben újjáépített szélmalomról azt tartják, hogy róla szól a híres Dankó Pista "Áll a malom, áll a vitorlája..." kezdetű magyar nótája. A jeles ipartörténeti emlék a számos alföldi szélmalom egyik utolsó képviselője.
6791 Szeged-Kiskundorozsma
Tel.: (62) 470-370

Tejipar Emléktár - Székesfehérvár

A Palotaváros műemléki rekonstrukciója során a fehérvári üzemek vállalták egy-egy épület helyreállításának költségeit. Így a Rác-templommal szemben lévő, egykori szerb iskola megmentésére a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat és a Tejipari Vállalatok Trösztje jelentkezett, és 1988-ban megnyitották az Emléktárat. A kiállítás bemutatja a tejtermelés és -feldolgozás fejlődését a 19. századtól a 20. század elejéig, és megismerkedhetünk az egykori szerb iskola épületének történetével.
8000 Székesfehérvár, Rác utca 19.
Tel.: (22) 319-334
Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, Budapest
Tel.: (1) 218-29-45

Vízimalom - Orfű

Az Orfűi-völgy duzzasztott tavai, üdülőövezete közelében 1970-ben létesült múzeum egy 19. századi vízimalomból és egy molnárlakásból áll. Az épületek, a berendezésük és a kiállított tárgyak, dokumentumok a molnárok életkörülményeivel és az őrlés baranyai történetével ismertetnek meg. Technikatörténeti jelentőségű objektuma a Mekényesről áttelepített, állati erővel meghajtott, felsőkerekű szárazmalom és olajütő.
7677 Orfű, Vízimalom
Tel.:(72) 312-643

Chernel-emlékév

Számos rendezvénnyel, például természetvédelmi konferenciával,  tudományos előadásokkal, koncerttel, kiállítással és felújított emlékművének avatásával emlékeznek meg idén szülővárosában, Kőszegen Chernel István ornitológus halálának századik évfordulójáról - közölte az MTI-vel hétfőn az Őrségi Nemzeti Parki igazgatóságának tájegységvezetője.

Harsányi Krisztián elmondta: az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság - amely Chernel István szellemi és tárgyi örökségének kezelője - arborétumként gondozza és működteti a család egykori birtokát, a kőszegi Chernel-kertet, látogatóközpontjukban külön részlegben mutatják be a család történetét, és minden év május 10-én megrendezik a neves természettudós által Kőszegen útjára indított Madarak és Fák napját.
    Ismertetése szerint az emlékév február 21-én a tudós sírjának megkoszorúzásával kezdődik, a nemzeti park pedig online fotópályázatot hirdetett meg iskolások számára, ami szintén hétfőn indul.
    Az emlékév programjának részeként áprilisban a Chernel családról tudományos tanácskozást tartanak a kőszegi Bechtold István Látogatóközpontban, májusban a madarak és fák napján erdei ballagást, játékos vetélkedőt és koncertet is tartanak, illetve felavatják Chernel István felújított emlékművét.
    Júniusban Festetics-Chernel szimpóziumnak ad otthont a történelmi kisváros, valamint a család életét bemutató időszaki kiállítás is megnyílik a Jurisics-vár és Művelődési Központban.
    Júliusban országos találkozót rendeznek Kőszegen a madártani egyesületek, szeptemberben pedig a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódva a 8. Nemzetközi Kraft Konferencián is megemlékeznek majd az ornitológusról.     Októberben madárgyűrűzéssel, emlékfa ültetésével, novemberben pedig a Királyi Városnapon történelmi konferenciával hívják fel a figyelmet Chernel István szellemi örökségére.(F:mti)

Földforgalmi szabályváltozás...

2022. január 1-től a termőföld adásvételi szerződést egy előzetes földhivatali vizsgálat után lehet kifüggeszteni. Az előzetes vizsgálat lesz a garancia arra, hogy olyan jogi hiba (pl. a vevő 300 hektár feletti tulajdonnal rendelkezne, hiányzó nyilatkozatok), ami miatt az eljárás semmissé nyilvánítására kerülne sor, időben kiderüljön a felek számára. A törvényi szabályozás alapján a hatósági eljárási időtartama nem nő (azaz marad 80 nap). A haszonbérletek jóváhagyásánál is ugyanez lesz a logika, tehát ott is lesz előzetes vizsgálat.

KSH értékelés

Árpából történelmi rekordtermést, búzából minden korábbinál nagyobb hozamot takarítottak be 2021-ben. A nyári hőség az elmúlt három évtized legalacsonyabb kukoricaterméséhez vezetett - összegezte a tavalyi gabonatermés adatait hétfőn kiadott előzetes jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

    Tavaly nemcsak a szárazság, hanem a szokatlanul hűvös tavaszi időjárás is megnehezítette a növénytermesztők munkáját.
    A kukoricát is beleszámítva jelentősen, mintegy 1,9 millió tonnával (12 százalékkal) csökkent a gabona betakarított mennyisége, amely összesen 13,7 millió tonna volt 2021-ben.
    A búza betakarított területe 891 ezer hektárra csökkent az előző évi 937 ezer hektárról, ennek ellenére a megelőző évinél több, 5,3 millió tonna termett belőle. A hektáronkénti 6,0 tonnás átlaghozam minden eddigi rekordot túlszárnyalt, 9,1 százalékkal haladta meg az előző évit, és közel 12 százalékkal 2016-2020 átlagát.
    A kukorica betakarított területe ismét 1 millió hektár fölé emelkedett, az előző évinél 6,3 százalékkal nagyobb volt, 1 millió 43 ezer hektár,  a 6,3 millió tonna betakarított termés azonban az előző évitől 25, az előző öt év átlagától közel 22 százalékkal elmaradt. A júliusi, közel kéthetes hőhullám és az augusztus-szeptemberi csapadékmentes időszak következtében a 2018 és 2020 közötti, hektáronkénti 8 tonna feletti kukoricahozamtól a múlt évi jelentősen elmaradt. A tavalyi termésátlag 6,0 tonna volt hektáronként, ami az előző évhez viszonyítva 30 százalékkal, 2016-2020 átlagánál pedig 26 százalékkal alacsonyabb - állapította meg a KSH.
    Árpából az előző évit alig meghaladó termőterületen 1,699 millió tonna termett 14,5 százalékkal több az előző évinél, a termésátlag hektáronként 6,39 tonna volt, több, mint eddig bármikor. (F:mti)

Online szolgáltatás

Nagyításhoz kattintson a képre

Az online szolgáltatás közvetlenül az interneten zajló vagy a világháló közvetítésével lebonyolított szolgáltatás, amely nem igényli az ügyfél és a szolgáltató fizikai kontaktusát vagy a hagyományos módon történő kommunikációt. Az érintkezés, az igénylés és az igény kielégítése egyaránt online kapcsolatban történik

Lézerrel a borhamisítás ellen

 Lézerfény terjedésének mérésével sikerült a kutatóknak kimutatniuk a borok hamisítását. A borok hígítással és cukor hozzáadásával történő hamisítása egyáltalán nem ritka jelenség, azt még a szakemberek is csak becsülni tudják, hogy ez az illegális tevékenység mennyi terméket érint és mekkora kárt okoz a bortermelőknek. Az új felismerés alapját az adja, hogy a borban lévő összetevők a fény infravörös tartományában saját ujjlenyomattal rendelkeznek. A kutatók ezekben a lenyomatokban találtak egy olyan ismertetőjegyet, ami az összes bortípusban segíthet feltárni a hamisítást.

A sörgyártás helyzete

A sör (vagy régiesen ser, serital) (a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, alkoholtartalmú ital. A sör a legegészségesebb alkoholos italok egyike. A sörben lévő alkoholmennyiség hatása, ha a normál kereteken belül maradunk, többnyire elenyésző. A sörnek nagyon sok pozitív hatása van. Nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek az alkohollal együtt a szervezet enzimaktivitását, az anyagcsere folyamatok jótékony gyorsítását eredményezik.

Erdei gyűjtés

Erdei gyűjtés során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló XXXVII. törvény értelmében kell eljárni, mely szerint állami erdőben – nem védett területen – csak az egyéni szükségleteinek megfelelő, azaz naponta 2 kg/fő mennyiségű gomba, gyógynövény – így medvehagyma-levél is – gyűjthető külön engedély nélkül. Amennyiben valaki ennél nagyobb mennyiséget kíván gyűjteni, azt csak az erdőgazdálkodó engedélyével teheti.

Támogatási jogcímek kifizetése

Jó ütemben halad a hazai termelők számára legfontosabb támogatási jogcímek kifizetése – közölte Nagy István agrárminiszter.

Jó ütemben halad a hazai termelők számára legfontosabb támogatási jogcímek kifizetése – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2021-es kérelmek után február közepéig már csaknem 324 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár az alaptámogatás (SAPS) és a zöldítési jogcímhez kapcsolódóan. A termelők a korábbi előleg- és részfizetés után  március végéig a végfizetés összegét is megkapják. A MÁK a 2021. évi egységes kérelemben alaptámogatást igénylő termelők 99%-ának fizetett előleget, illetve február közepéig részfizetést. E folyamat során a gazdálkodók összesen 227,7 milliárd forintot kaptak, ami a várhatóan tényleges kifizetésre kerülő teljes támogatási keret 96%-a - tette hozzá.

Kifejtette, a másik legjelentősebb keretösszegű jogcím, a zöldítési intézkedés keretében az érintettek 92%-a már 96,7 milliárd forint utalásban részesült az előleg- és részfizetés keretében. Ez a várhatóan tényleges kifizetésre kerülő teljes támogatási keret 72%-a. Az államkincstár a 2021-es kérelembenyújtáshoz kapcsolódóan eddig a 16 darab közvetlen támogatási jogcím után már csaknem 376 milliárd forintot fizetett ki, és a vidékfejlesztési jogcímek közül a 12 darab terület- és állatalapú jogcímet érintően mintegy 63 milliárd forint kifizetése valósult meg. Tehát együttesen 439 milliárd forintot már megkaptak az érintettek – hangsúlyozta a miniszter.

Nagy István szerint fontos arra is figyelemmel lenni, hogy a Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján az ellenőrzések lezárását követően a megítélt támogatások fennmaradó összege március végig a végfizetési eljárás keretében megérkezik a gazdálkodókhoz.(F:AM Sajtóiroda)

Baromfi árnövekedés

Magyarországon az AKI PÁIR adatai alapján  2022 első öt hetében a 2021. év azonos időszakához képest a vágócsirke élősúlyos termelői ára 31 százalékkal 333 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 28 százalékkal 457 forint/kilogrammra emelkedett.

Állatok veszélyeztetettsége...

 Nagyításhoz kattintson a képre

Madárköltözés...

A költöző madarak az őszi kedvezőtlen időjárás közeledtével az északi féltekéről déli irányba, kedvezőbb klímájú vidékekre költöznek. Ismerünk nem vonuló fajokat is, például a házi veréb, más fajok pl. dolmányos varjú csak a költés idején vonulnak kisebb távolságra. A madárköltözéskor megtett út hossza nagyon változó, néhány 100 km-től több 10 000 km-ig is terjedhet.A repülés sebesség az időjárástól  és a terepviszonyoktól függően  változó, a sarlósfecske  pl. óránként 90 km-es átlagsebességgel repül. Vonulás során a repülés magassága változó, kedvező időjárás  esetén akár 1000 m-nél is magasabban, rossz időben 100 méteres magasságban repülnek. Valószínű, hogy a Nap járása és a mágneses tér érzékelése a madarak legfőbb iránytűje. Néhány fajnál a csillagok állásához igazodást is sikerült bizonyítani. A költözési útvonal nagyon különböző lehet. Az énekes rigó pl. Európa délnyugati területeire, esetleg Afrika északi partjaira, mindig azonos irányt tartva, egyenes és széles sávban vonul.  A gólya viszont meglehetősen szűk és kanyargós útirányt követve ér dél-afrikai téli szállására.

A sertéstartás támogatása

Az Agrárminisztérium (AM) 4 milliárd forint összegű rendkívüli támogatást biztosít a sertéskocatartók számára - jelentette be Nagy István miniszter.

    Az Agrárminisztérium szombati közleményében a miniszter arra emlékeztetett, hogy a takarmány- és energiaköltségek drasztikus megemelkedése, az afrikai sertéspestis terjedése, valamint a kínai piac beszűkülése miatti rendkívül alacsony felvásárlási árak történelmi mértékű, uniós szintű válsághelyzetet idéztek elő.
    A nehéz helyzetben az ágazat túlélése érdekében az Agrárminisztérium 4 milliárd forint keretösszeggel új támogatási programot hirdet meg a gazdálkodóknak. Ennek keretében - előzetes kalkulációk alapján - kocánként 20 ezer forint egyszeri támogatást kaphatnak a koronavírus-járványhoz kapcsolódóan alkalmazható átmeneti támogatásokra vonatkozó uniós előírások lehetőségeit felhasználva a sertéstartók - hangsúlyozta Nagy István. Hozzátette, az új támogatási konstrukció és az ahhoz kapcsolódó miniszteri rendelet kidolgozása soron kívül megkezdődött.
    Arra is kitért, hogy a brüsszeli segítség hiányában a magyar kormány a számára rendelkezésre álló összes eszközzel eddig is minden lehetséges lépést megtett a sertéstartók helyzetének javítására. A miniszter az intézkedések közül kiemelte a hatékonyságot növelő telepi beruházások és fejlesztések támogatását, a tisztán nemzeti forrásból finanszírozott állatjóléti támogatások forráskeretének tavalyi megemelését, a hitelekhez nyújtott 100 százalékos kamattámogatást és a krízisbiztosítási rendszer bevezetését is.
    Mindezek mellett további segítséget jelent az ágazat szereplői számára a sertéshúsfogyasztás ösztönzése, a pultokban a sertéshús származási helyének zászlócskával történő jelölése a magyar hús megkülönböztethetősége érdekében vagy éppen az import hízóalapanyag és sertéshús kiemelt ellenőrzése is - sorolta Nagy István.
    A miniszter kiemelte, az agrártárca minden rendelkezésére álló eszközt használni fog annak érdekében, hogy a hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartókat megsegítse - tájékoztatott közleményében az Agrárminisztérium.(F:mti)

Téli álom

A téli álom az áttelelés egyik formája,ami néhány emlősfajra jellemző. A téli időszak beköszöntésekor fellépő tartós,alváshoz hasonló állapot, tartama alatt az életfunkciók minimális szintre süllyednek. Megszűnik az állandó testhőmérséklet, és a környezethez igazodó alacsonyabb hőmérsékletre süllyed, ezzel együtt a letális hőmérséklet határ szintje is csökken. A téli álom akkor kezdődik meg, amikor a környezet  hőmérséklete adott,kritikus érték alá süllyed. A téli álom kialakulásához szükséges  minimális (kritikus) hőmérséklet mint határérték a különböző téli álmot alvó állatfajoknál eltérő. Néhány állatfaj téli álmának kialakulásához szükséges kritikus hőmérséklet  : ürge 20, nagy pele 18, mogyorós pele 15-16, hörcsög esetében 9-10 C-fok. Az említett fajokon kívül téli álmot alszik még a csíkos egér,a marmota, a kis testű erszényesek és a hangyászsünfélék. A denevérek, a borz nem alszik igazi téli álmot.

Gépgyártási beruházásokról...

Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy hazánk nemzetközi versenyképességét jól mutatja, hogy az előállított autóipari termékek 90,5%-a kivitelre kerül. A mezőgazdasági gépgyártás termelési értékének volumene 2021 első tizenegy hónapjában, éves viszonylatban 7,1 százalékkal emelkedett. Hozzátette, Magyarországon piacvezető a John Deere traktor, 20-25%-os részesedéssel, de jelentős a kombájn értékesítés is.

Az agrárminiszter szerint a korszerű termesztéstechnológiák, gépek, eszközök használatával nemcsak a magyar agrárgazdaságok jövedelembiztonsága erősödik, de növekszik a hazai termelésű mezőgazdasági termékek mennyisége és minősége is. Éppen ezért az elmúlt időszakban a Vidékfejlesztési Program számos pályázati felhívása nyújtott támogatási lehetőséget gépek, eszközök beszerzéséhez.

Nagy István kiemelte, hogy az elmúlt tíz esztendőben a magyar autóipar is magasabb fokozatra kapcsolt, így már nem csak gyártás és összeszerelés zajlik itt, hanem a hazai mérnökök is részt vesznek a globális fejlesztésekben és az innovációvezérelt megoldásokban. Hangsúlyozta, a napjainkban sikeres autóipar létrejöttéhez nagyban hozzájárult a magyar mezőgazdasági gépgyártás a színvonalas műszaki kultúra, a szaktudás kialakításával.

A miniszter azt is elmondta, hogy Magyarország központi fekvésének köszönhetően kedvelt befektetési célpont lehet a külföldi vállalatok számára az európai felvevőpiacok közelsége miatt is. (F:AM)

Támogatás a kacsa- és libatartók számára

Márciusban érkezik az 1,9 milliárd forintos támogatás a kacsa- és libatartók számára - közölte Nagy István agrárminiszter. 

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy megjelent az a miniszteri rendelet, amely alapján kifizethetővé válik az 1,9 milliárd forint összegű baromfi állatjóléti támogatás a víziszárnyas-ágazat számára. A forrást a kormány a magasabb ágazati igényekre reagálva, keretemelés révén biztosítja. A döntésnek köszönhetően minden érintett kacsa- és libatartó megkapja a korábban visszaosztással érintett támogatás teljes összegét – emelte ki Nagy István.

Kifejtette, a megemelt keretösszegből a Magyar Államkincstár automatikusan teljesíti a kifizetéseket a már benyújtott kifizetési kérelmek alapján, az érintett termelőknek így nincs külön teendőjük ezzel. A kifizetéseket a MÁK március végén kezdi meg. Az intézkedés révén több mint 900 víziszárnyas-tartó gazda és családjuk jut a kipótolt támogatáshoz – tette hozzá a miniszter.(F:AM)

Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR)

A Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) megjelölés színes ábrás védjegyként 2002. március 12-e óta szerepel a nemzeti védjegylajstromban, így az idén ünnepli bejegyzésének huszadik évfordulóját. A Hagyományok-Ízek-Régiók program keretében összesen már 189 hagyományos és tájjellegű termék viseli a HÍR védjegyet - tette hozzá Tarpataki Tamás.

A nyertes pályázók a HÍR Védjegyesek Klubja tagjává válnak és részükre a minisztérium szakmai tájékoztatást és segítséget nyújt a védjegy használatával kapcsolatban és a földrajzi árujelzők oltalma iránti kérelmeik benyújtásához - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A pályázni szándékozók kérdéseikkel forduljanak bizalommal az AM HÍR titkárságához a hir@am.gov.hu e-mail címen. A HÍR védjegyről információkat, valamint a pályázati felhívást az alábbi hivatkozáson éri el: www.gi.kormany.hu/hir-palyazati-felhivas (F:AM)

Aszályindex...

A kialakult aszály mértéke az ún. "aszályossági index"-szel jellemezhető, amely mérőszám a mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi a párolgási és csapadékviszonyok, valamint az a növények időben változó vízigénye alapján. Értéke országos átlagban mérsékelt aszály idején 5-6, közepes aszály esetén 6-7, súlyos aszály esetén 7-8. Amennyiben az aszályossági index meghaladja a 8-at, rendkívül súlyos aszályról beszélünk.

Területalapú támogatás

Jó ütemben halad a hazai termelők számára legfontosabb támogatási jogcímek kifizetése - közölte a tárca pénteki közleményében Nagy István agrárminiszter.

    Arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2021-es kérelmek után február közepéig már csaknem 324 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár az alaptámogatás (SAPS) és a zöldítési jogcímhez kapcsolódóan. A termelők a korábbi előleg- és részfizetés után március végéig a végfizetés összegét is megkapják. Az államkincstár a 2021. évi egységes kérelemben alaptámogatást igénylő termelők 99 százalékának fizetett előleget, illetve február közepéig részfizetést. E folyamat során a gazdálkodók összesen 227,7 milliárd forintot kaptak, ami a várhatóan tényleges kifizetésre kerülő teljes támogatási keret 96 százaléka - tette hozzá.
    A miniszter kifejtette, a másik legjelentősebb keretösszegű jogcím, a zöldítési intézkedés keretében az érintettek 92 százaléka már 96,7 milliárd forint utalásban részesült az előleg- és részfizetés keretében. Ez a várhatóan tényleges kifizetésre kerülő teljes támogatási keret 72 százaléka. Az államkincstár a 2021-es kérelembenyújtáshoz kapcsolódóan eddig a 16 darab közvetlen támogatási jogcím után már csaknem 376 milliárd forintot fizetett ki, és a vidékfejlesztési jogcímek közül a 12 darab terület- és állatalapú jogcímet érintően mintegy 63 milliárd forint kifizetése valósult meg. Tehát együttesen 439 milliárd forintot már megkaptak az érintettek - hangsúlyozta a miniszter.
    Nagy István szerint fontos arra is figyelemmel lenni, hogy a Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján az ellenőrzések lezárását követően a megítélt támogatások fennmaradó összege március végig a végfizetési eljárás keretében megérkezik a gazdálkodókhoz.(F:mti)

Nem kell mindig kaviár

Nem kell mindig kaviár – De az ünnepi asztalra szívből ajánljuk! 2010/12/20 

Nem kell mindig kaviár – De az ünnepi asztalra szívből ajánljuk! Hozzászólások [0] Fekete arany, vágykeltő csemege, kozmetikai csodaszer. 

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok villannak fel a fejünkben, ha meghalljuk a szót: kaviár. Luxus, pezsgő, fényűzés társul az aprócska gyöngyök képéhez, s kevesen gondolnak arra, hogy mennyire komoly folyamat előzi meg azt a pillanatot, amikor nagy élvezettel belekóstolunk a finomságba. Egy kis kaviártörténet kaviár1Talán az sem köztudott, hogy a kaviárt a forradalom elől menekülő orosz arisztokrácia honosította meg a nyugati országokban. 

Az úri lakomának számító finomság azonban a Kaszpi-tenger bőséges tokhal-állományának köszönhetően Oroszországban mindennapos eledelnek számított. Gyors romlandósága miatt régebben csak a vízparti települések lakói élvezhették ezt a remek ízt, a tartósítás módjának meglelése után azonban a piac kiszélesedett. 

A világ kaviárállományának 60 %-át máig a Kaszpi-tengerből nyerik, a két legnagyobb kitermelő pedig Oroszország és Irán. A minőségi kaviár előállításának persze szigorú szakmai fortélyai vannak, a tartósításhoz és a megfelelő állag eléréséhez komoly szakértelemre van szükség. 

Arany Kaviár Gourmet Selection Van Budapesten egy patinás, aprócska étterem, ahová az igazán kifinomult ízlésű vendégek örömmel járnak. Az Arany Kaviár Étterem két tulajdonosa, Szása és Attila évekkel ezelőtt elhatározták, hogy követve éttermük filozófiáját, saját termékeket készítenek, így veszik fel a versenyt hasonló minőségű, de különben rendkívül drága kaviárokkal szemben. A sok éves szakmai tapasztalat gyümölcseként, előállították saját válogatásukat, melyet az Arany Kaviár Gourmet Selection névre kereszteltek. 

A tenyésztéstől a halikra feldolgozásán át, a halak füstölésén keresztül, minden egyes fázis Szása felügyeletével történik, itt Magyarországon. Eképpen szeretnének egy igazi ínyencséget teremteni, ami akár majd a nemzetközi piacon is megállja a helyét és méltó lehet az étterem hagyományaihoz. kaviár2 „A kaviár előállításhoz Magyarországon nevelt halak ikráját használjuk fel. Fontos megemlíteni, hogy az Oroszországból származó halakat, melyeket 8 évvel ezelőtt telepítettek Magyarországra, egy zárt, recirkulációs rendszerben nevelik, ahol biztosított a víz hőmérsékletének, összetételének és minőségének szabályozása. 

Ez teszi lehetővé a legoptimálisabb feltételek kialakítását a halak számára. Nem elhanyagolható a tudományos munka és a több éves tapasztalat által összeállított tápanyag szerepe a halak növekedésében és az általuk nevelt ikra minőségében. Az így nevelt ikrát a legkíméletesebb módon tisztítjuk, és különös gondot fektetünk az elkészítés során minden higiéniai előírás, illetve a recept maradéktalan betartására, beleértve az ikra és a környezetének hőmérsékletét is. Az elkövetkező években három féle tokhalat fogunk nevelni így a szibériai tok mellett vágótokot (osetra) és kecsegét is.

 Ezek a halak már a neveldében vannak, de évekre van szükség, hogy elérjék az ivarérett kort. A különböző halak ikráját és húsát eltérő sózással és sófajtákkal fogjuk készíteni, így többféle ízű terméket tudunk előállítani, melyek magas minőségűek, de árban messze a nemzetközi árak alatt maradnak” – mondja az étterem főszakácsa, Szása. full_kaviar_kicsiAz Arany Kaviár Gourmet Selection kaviárja szibériai tokhalkaviár, enyhén sózott, a szemek nagysága 2,8 és 3,3 mm között van. Színe sötétszürke-fekete, az ikra színe és íze leginkább az orosz Oszetra és Szevruga kaviárokhoz hasonlítható. 

A kaviárt az igazi ínyencek szerint csupán egy módon szabad fogyasztani: főzés nélkül, hidegen tálalva. Az ideális hőmérséklet megőrzése érdekében a kaviárt kis tálkákba helyezik, amit nagyobb, jéggel teli tálra helyeznek. Kísérőként citromot, vajat, pirítóst, esetleg apróra szelt vöröshagymát kínálnak hozzá. A kaviár mellé jéghideg vodka vagy hűvös pezsgő dukál. Amennyiben valamilyen főzést igénylő ételhez kell a kaviár, azt mindig utolsó lépésként, közvetlenül a tálalás előtt adjuk hozzá. További információ a magyar kaviárról: www.aranykaviar.co

Az élelmiszer-hiány riasztó méreteket ölthet

Az élelmiszer-hiány riasztó méreteket ölthet Lassan beköszönt a hét szűk esztendő 

Megosztás: A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) hónapról hónapra közli az alapvető élelmiszerek világpiaci ára alapján számított statisztikáit, amelyekből kiderül, mennyire vészesen növekszik az élelmiszerek ára a világon. Már tavaly nyáron sejteni lehetett, hogy valami készül, a 2008-as lélektani határt pedig most lépte át az árgörbe. A FAO statisztikái szerint leginkább a cukor világpiaci ára szállt el, de az év második felében durván emelkedett az olajok és zsírok, valamint a gabonák ára is. A brit Independent számításai szerint június óta a búza ára majdnem megduplázódott, és a disznóhús ára is negyedével csökkent, a cukor pedig 30 éve nem volt olyan drága, mint most. A növekedés egyelőre nem állt meg, és kedvezőtlen körülmények esetén 2011-ben is tovább drágulhatnak az élelmiszerek. A FAO vezető közgazdásza, Abdolreza Abbassian néhány napja az Independentnek azt nyilatkozta, hogy "még mindig van hova emelkednie az áraknak, ha például az argentin szárazság aszállyá erősödik, vagy télen elfagy a búza az északi féltekén". "Veszélyes területre érkeztünk" - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a FAO ugyan még nem beszél "élelmiszer-válságról", de "riasztó helyzetről", van szó, amely szerencsétlen körülmények között elfajulhat. A FAO múlt heti közleményében azzal nyugtatta az aggodalmaskodókat, hogy az áremelkedések még nem vezettek olyan konfliktusokhoz, mint két éve. Két nappal a bejelentés után azonban Algériában utcai zavargásokba torkolltak az élelmiszerárak és a munkanélküliség miatt szervezett tüntetések, ahol az emberek azt skandálták, hogy "Hozzanak nekünk cukrot!". A kirobbant zavargásokban a Guardian szerint hétfőig legalább három fiatal vesztette életét. Ez a zavargás az első látványos jele annak, hogy a 2008-as éhséglázadások idején beállított magasságokba emelkedett az alapvető élelmiszerek ára januárra. Az ENSZ szerint gabonahiány fenyegeti a világot, több mint 80 ország pedig készülhet az éhezésre, bár az idei évet még ki lehet húzni a felhalmozott tartalékokkal. A mostani élelmiszerár-emelkedésnek a FAO és más gazdasági elemzők szerint is az az egyik oka, hogy 2010-ben számtalan csapás érte a világ legnagyobb élelmiszer-termelőit. "Ennek az évnek a jellemző problémája az időjárás volt" - mondta egy a FAO honlapján olvasható interjúban Abdolreza Abbassian. Oroszországban a nyári forróság és a hatalmas tűzvész pusztította a vetést, Kanadában és az EU-ban pedig a hatalmas esőzések miatt várható kisebb hozam. Pakisztánban a tavalyi gyilkos áradások a kormány szerint szintén óriási kárt tettek a megművelt földeken, legutóbb pedig Ausztráliára sújtott le árvíz. A várható élelmiszerhiány miatt Oroszország és India is exporttilalmat vezetett be bizonyos mezőgazdasági terményekre. Ezek a tényezők megbillentik a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyt - olvasható a FAO legutóbbi, novemberben kiadott féléves jelentésében. A jelentés szerint a megugró árakhoz hozzájárult az amerikai dollár szeptember óta tartó gyengülése is, amely magasan tartja az árakat. A BBC szerint az sem elhanyagolható, hogy az USA-ban, a világ egyik legnagyobb kukoricatermelő országában egyre nagyobb területen termelnek haszonnövényeket üzemanyag, bioetanol céljára, ami a kukorica árát dobta meg. Kínában és Délkelet-Ázsiában közben a növekvő életszínvonal miatt egyre nagyobb a fogyasztás is, amivel a termelés egyelőre nem tart versenyt. A FAO szerint már augusztusban érezni lehetett a világpiaci árakon levő nyomást, ezért a világszervezet szeptember végén rendkívüli ülést is tartott. Itt azonban a közleményük szerint a legfontosabb megállapításaik arról szóltak, hogy több információra van szükségük az árak mozgásának megértéséhez és megjósolásához - írta az origo.hu. FAO szerint a robbanást el lehet kerülni, mert tavaly jelentős élelmiszer-tartalékokat sikerült felhalmozni. Többek között ennek köszönhető, hogy bár 2010 második felében az árak az egekbe szöktek, mindig volt megvásárolható gabona a piacon. Ezek a tartalékok idén még várhatóan kitartanak, miközben több más - a 2008-as éhséglázadásokat részben kiváltó - tényező is van, amelyekkel most nem kell számolni. Igazán nagy baj így inkább akkor lehet, ha 2011-ben a kormányok nem veszik komolyan az élelmiszer-hiányt, és nem gondoskodnak a jövő évi ellátásról. Ha a mostani trend folytatódik, a FAO szerint 2012-re a világ feléli a gabonakészleteit, ezért idén "nagyon gondosan kell vetni", és mindenképpen több búzát, több kukoricát kell termelni, mint eddig, hogy a tartalékokat újraképezzék. Ha ez nem történik meg, Abbassian szerint jövőre a világ "valódi hiánnyal" találná magát szembe, amikor nem csak olcsón, de egyáltalán nem lenne elég gabona. (f: 168 óra online) Korábbi cikkeink a rovatban Iratkozzon fel hírlevelünkre!