Tejtermelés az EU-ban

Nagyításhoz kattintson a képre

A tejágazat szerepe

Ahhoz, hogy a tejágazat ma sikerágazat legyen Magyarországon, nagyon sok munka kellett, a siker alapja a feldolgozók és a termelők együttműködése, a kiskereskedők bevonása a termékpálya működésébe, valamint az, hogy az ágazatban dolgozó cégek sikerrel tudják megvalósítani fejlesztéseiket - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Dabason.

 Feldman Zsolt az Új világ kezdődött... Jövőálló megoldások címmel a tej világnapja alkalmából a Vitafort Zrt. országos szakmai partnertalálkozóján tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt egy évtizedben 26 százalékkal nőtt a tejtermelés és 2,1-szeresére nőtt a tejágazat exportértéke. Hozzátette, hogy 2015 óta 25 milliárd forint értékben valósultak meg fejlesztések az ágazatban.

    A kormány hétmilliárd forintot költött a tejfeldolgozás korszerűsítésére is - mondta az államtitkár.     A megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében a 2020 ősze után kiírt, nagy technológiai megújulást jelentő pályázatoknál 300 szarvasmarha telep nyújtott be 123 milliárd forint fejlesztési igényt. Folyamatban van még 14 olyan tejipari fejlesztési projekt 9,5 milliárd forint értékben, ami ahhoz szükséges, hogy magasabb hozzáadott értékű termékeket, hatékonyabban és jobb minőségben tudjon előállítani az ágazat mind a hazai, mind az exportpiaci fogyasztók részére - ismertette Feldman Zsolt.     Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke arról beszélt, hogy fokozódó problémákkal és három évtizede nem látott nyersanyagár-emelkedéssel kell megküzdenie az ágazatnak.
    A kamarai elnök szerint az ukrajnai háború miatt fokozódó napraforgóhiány okán újra előtérbe kerül a vaj, ezért azt "rehabilitálni kell". (F:MTI)

Élelmiszer-ipari múzeumok

Élelmiszer-ipari múzeumok Magyarországon

Bormúzeum - Tolcsva Mezőgazdasági Múzeum - Budapest
Cukormúzeum - Szerencs Mezőgazdasági Tájmúzeum - Kupa
Holland Ház - Dég Pékmúzeum - Sopron
Húsipari Múzeum - Budapest Söripari Emléktár - Budapest
Húsipari Üzemtörténeti Gyűjtemény - Gyula Sütőipari Emléktár - Budapest
Malomipari Múzeum - Budapest Szárazmalom - Szarvas
Magyar Fűszerpaprika Múzeum - Kalocsa Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum - Gödöllő Szélmalom - Szeged-Kiskundorozsma
Tejipar Emléktár - Székesfehérvár
Mezőgazdasági Gépmúzeum - Mezőkövesd Vízimalom - Orfű

Bormúzeum - Tolcsva

Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony építtette 1620-40 között a Királyudvarnak, vagy Rákóczi-kastélynak nevezett, kora barokk vonásokat is mutató reneszánsz épületet. Ebben helyezték el a Tokaj-hegyaljai Borkombinát múzeumát. A tokaj-hegyaljai borászat történetének megörökítésére létrehozott múzeumban megtalálhatók a szőlőművelés és -feldolgozás eszközei, a bortárolás kellékei és a különböző évjáratú borok gyűjteménye. Vannak itt 17. századi metszőszerszámok, az 1800-as évek elején készült prések, a tokaji borok számára fújt regéci üvegpalackok, egy palack 17. század végi tokaji aszú és az 1904-20 közötti muzeális borok készlete.
Állandó kiállítás: A Hegyalja szőlőtermesztésének és borászatának története.
3934 Tolcsva, Kossuth L. utca 55.
Tel.: (47) 384-240; (47) 384-251

Cukormúzeum - Szerencs

1989-bem ünnepelte a Szerencsi Cukorgyár fennállásának századik évfordulóját. Ez alkalommal avatták fel a gyárral egyidős, volt pénzügyőri laktanya épületében Európa második működő cukormúzeumát. A gyárat 1991-ben privatizálták, az új francia tulajdonosok a múzeumot továbbra is fenntartják, sőt gyarapítják. A gyűjteménynek két nagy egysége van, az egyik a gyár történetére vonatkozó tárgyi emlékek és dokumentumok kollekciója, a másik a Nemzetközi Cukorgyűjtemény, amely a világ ötven országa 110 vállalatától származó 800 cukormintát tartalmaz. Állandó kiállítása is ezt a két nagy egységet mutatja be.
3900 Szerencs, Gyár út 1.
Tel.: (47) 362-222/123; (47) 362-639

Holland Ház - Dég

A Festetics-kastély védett parkjában kialakított mesterséges tavon cölöpökre épült az ún. Holland-ház (1891). Ebben helyezték el a mintegy 150 tárgyból álló gyűjteményt, melynek része egy 1718-ban készült szőlőprés, egy 19. századi juhászláda, kukoricamorzsoló, stb. A kiállításon emléket állítanak Dr. Kovács Pál (1808-86) orvos, író, szerkesztőnek, az MTA levelező tagjának, a Kisfaludy Társaság egyik alapítójának, és bemutatják két népművész munkáit, Kálmán Gyuláét és a tojáspatkoló Sallay Lászlóét.
Mezőgazdasági Tájmúzeum
8135 Dég, Kastélypark, Holland Ház
Tel.: (25) 238-812

Húsipari Múzeum - Budapest

A múzeumot az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt alapította 1976-ban. A húsipartörténeti emlékek gyűjtését az Országos Húsipari Kutatóintézet kezdte meg 1970-ben. A gyűjtemény 1990-ben átköltözött mai - a 20. század elején készült - épületébe. A húsipar története a Kárpát medencében című állandó kiállítása az ősi húsmívesség és a 19. század második felétől fokozatosan iparrá fejlődött hentes-mészáros mesterség történetét mutatja be. Az itt látható legfontosabb műtárgyak: az 1790-ből és az 1825-ből származó céhládák, egy 1870-es évekbeli lórévi hentesüzlet fölszerelése, egy a két világháború közötti lacikonyha és két Európában egyedülálló gép, az 1850 körüli kutter és a Heikena 50-es szalámipaszta-aprítógép.
1097 Budapest, Gubacsi út 6/b
Tel.: (1) 215-73-50; (1) 215-00-26

Húsipari Üzemtörténeti Gyűjtemény - Gyula

Stéberl András a két világháború között alapította azt a gyárat, amelyben már nagyüzemileg állították elő a városban és környékén szinte minden háznál készített "szárazkolbász"-t. A gyárban 1987-ben létrehozott gyűjtemény a Húskombinát és termékeinek a történetét mutatja be.
Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete
5700,Gyula, Kétegyházi út 3/1.
E-mail: gyulaihentesek@gyulaihentesek.hu
Tel.: 20/4729345

Malomipari Múzeum - Budapest

A múzeumot a Gabonatröszt és a Gabona-Malomipari Szövetség alapította 1987-ben a magyar malomipar történeti emlékeinek felkutatására és megőrzésére. A múzeumi anyag és bemutató az 1867-ben létesült Concordia Malom épületében kapott helyet. Mind a gyűjteményt, mind a kiállítást a budapesti és a megyei gabonaforgalmi vállalatok közösen hozták létre. Összegyűjtötték az államosítás során leállított vízi-, szél- és motoros malmok őrlő-, szitáló gépeit és egyéb berendezéseit. A kiállított tárgyak hűen reprezentálják a malmok fejlődésének minden fontos állomását. Meggyőzően illusztrálják azt a folyamatot, melynek eredményeképpen a magyar malomipar a 19. század végére a világ vezető helyére került. A malomgépek ma is az akkori Magyarországon kialakított elvek szerint működnek. A múzeum anyaga nemzetközi összehasonlításban is páratlanul teljes.
További információ: http://www.concordia.hu/allap/malomipidx.html
1095 Budapest, Soroksári út 24.
Tel: (1) 215-41-18

Magyar Fűszerpaprika Múzeum - Kalocsa

A múzeumot a kalocsai paprikagyár (KAGE) és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapította 1977-ben a paprika hazájában. Kalocsa Szeged mellett a magyar paprikatermesztés legjelentősebb központja. Paprikagyárának termékei világhírűek.
A Szent István Háznak nevezett érseki épületben a paprikafűszer előállításának teljes folyamata és eszközkészlete látható, a hagyományos mozsaraktól az Elekes-féle magmosón át a mai berendezésekig.
6300 Kalocsa, Szent István király út 6.
Tel.: (78) 461-860; (78) 462-166/210

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum - Gödöllő

Az 1983-ban hivatalosan megnyitott múzeum valójában harmincéves múltra tekint vissza. A világviszonylatban is számon tartott kollekció a talajművelés, a vetés, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem, öntözés, az aratás, cséplés, magtisztítás, aprítás, darabolás, morzsolás, őrlés eszközeit és gépeit foglalja magában. Az erőgépek: a gőzgépek, belső égésű motorok, a magánjárók és traktorok, a gabonatermesztés eszközei, az élelmiszer-feldolgozó berendezések több mint kétezres gyűjteményének legtöbb darabja működésképes.

Állandó kiállításai: A magyar mezőgazdaság eszköz- és gépfejlődés-története; Az élelemszerzés és termelés 2.5 millió éves története; A magyar mezőgazdasági gépgyártás kialakulása, története.
2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
Tel.: (28) 310-200/1050, 1051; (28) 320-997

Mezőgazdasági gépmúzeum - Mezőkövesd

A mezőgazdasági gépek páratlan gyűjteményét Hajdú Ráfis János hozta létre saját telkén és a szomszéd ház udvarán. Az évtizedek alatt megszerzett 160 robbanómotoros és gőzüzemű erőgép között számos ritkaság található. Némelyikük még a 19. század végén készült. Emellett 100 gazdasági gép, 50 gazdasági eszköz és kovácsolt vastárgyak találhatók itt.
Külön figyelmet érdemel a kiállítás környezete, a család egykori parasztportája, ahol még áll a 19. századi tüzelősól, a 20. század elején épült magtár és néhány disznóól.
3400 Mezőkövesd, Eötvös József út 32.
Tel.: (49) 312-820

Mezőgazdasági Múzeum - Budapest

A honfoglalás ezeréves évfordulójára 1896-ban több múzeumot alapítottak. Ezek közé tartozik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum is.
Az Ezredéves Országos Kiállítás egyik látványossága volt a városligeti Széchenyi-szigeten fölépített Történelmi Épületcsoport. Az Alpár Ignác (1855-1928) tervei szerint készült épületegyüttes három jól elkülönülő - román, gótikus és reneszánsz-barokk - részre tagolódott. Leghangsúlyosabb eleme a vajdahunyadi vár tornyának a másolata volt. Róla kapta az épület a ma is közismert Vajdahunyadvár nevet.
Az ideiglenes épületeket a millenniumi kiállítás bezárása után a frissen alapított Mezőgazdasági Múzeum kapta meg. A részben kulissza jellegű objektumok gyorsan romlottak, ezért 1900-ban Alpár Ignácot megbízták az immár végleges épületcsoport elkészítésével. A II. világháborúban az épület és a gyűjtemények súlyos kárt szenvedtek. Az 1950-ben megindult újjáépítés csak az 1978 és 1985 között végzett felújítással fejeződött be.

A Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek alapját a Millenniumi Kiállításra összegyűjtött mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és egyéb tárgyak alkotják. A két világháború közötti időszakban már nagy, nemzetközileg is számon tartott anyaggal rendelkezett. Napjainkra a múzeumban őrzött tárgyak száma meghaladja a 100 ezret, közülük több mint 57 ezer a természettudományok, 26 ezer a néprajz körébe sorolható. A gyűjteményben megtalálható, többek között, egy 1825-ban készített középorsós szőlőprés, egy Clayton-Shuttleworth gőzlokomobil 1852-ből, a leghíresebb magyar versenylő, a Kincsem szerszámai és emlékanyaga, egy, a Rákócziak zborói uradalmából származó eke, körépkori szerkezetű kézimalmok stb. 165 ezer dokumentum, 218 ezer fotó örökíti meg a magyar mezőgazdaság történetét, szakkönyvtára meghaladja a 70 ezer kötetet.

Állandó kiállításai: A háziállatok kialakulása; A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai; A sertéstenyésztés története; A lótenyésztés története; A juhtenyésztés története; A gabonatermesztés története az őskortól a 19. század közepéig; A gabonatermesztés története a 19. sz. közepétő napjainkig; A kertészet története Magyarországon; Természetvédelem Magyarországon; Vadgazdálkodás és vadászat története Magyarországon; A magyar halászat története; A magyar szőlő- és bortermelés története.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak kiterjedt filiálé-hálózata van. Irányítása alá tartozik Budapesten a Mezőgazdasági Múzeum Kiállítóhelye, Kalocsán a Magyar Fűszerpaprika Múzeum, Lajosmizse-Benén a Tanyamúzeum, Kupán, Cecén és Dégen a Mezőgazdasági Tájmúzeum, Keszthelyen a Georgikon Majormúzeum.
1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyad vár
1367 Budapest 5., Pf. 129
Tel.: (1) 343-05-73; (1) 343-91-20

Mezőgazdasági Tájmúzeum - Kupa

Az abaúji hagyományos paraszti gazdálkodás emlékanyagának megmentését a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak helyi köre vállalta. A múzeum kiállításán a mezőgazdasággal, az állattartással, a szövés-fonással kapcsolatos tárgyak láthatók. Különösen gazdag a mérőeszköz-gyűjtemény.
3813 Kupa, Petőfi u 10.
Tel.: (46) 454-202

Pékmúzeum - Sopron

A 16-17. századtól követhető nyomon a Pékmúzeum kőépületének története, amit 1666-ban, majd 1749-ben is átépítették. Az első ismert tulajdonosa Joachim Hüber pék volt 1686 és 1699 között, és azóta a múzeum létesítéséig mindig ennek a fontos szakmának a mesterei laktak itt. A pék- és cukrászműhelyt, a lakást, a kenyérboltot és a cukrászdát magában foglaló épület alatt pince húzódik, tanúsítva, hogy az egykori soproni mesteremberek szőlősgazdák is voltak.
9400 Sopron, Bécsi utca 5.
Tel.: (99) 311-327

Söripari Emléktár - Budapest

A Kőbányai Sörgyár területén lévő gyűjtemény a sörfőzés hagyományait és a modern sörgyártást mutatja be. A kiállítás gyárlátogatáshoz kapcsolva tekinthető meg.
1106 Budapest, Jászberényi út 7-11.
Tel.: (1) 261-11-11

Sütőipari Emléktár - Budapest

A gyűjteményt a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola 1981-ben hozta létre és gondozza. Az anyagot egy három tantermes iskolában, illetve a nagyobb gépeket szabadtéren helyezték el.
Állandó kiállításának tematikai egységei: A magyar sütőipar története, A kenyér, A házi sütés emlékei, Hagyományos termékek, Régi sütőipari eszközök és gépek, Sütőipari oktatás.
1102 Budapest, Liget utca 19.
Tel.: (1) 260-67-05

Szárazmalom - Szarvas

A szarvasi szárazmalom egy ókori eredetű, Magyarországon a 19. század közepéig legelterjedtebb malomtípus egyik utolsó kéviselője. A szárazmalom műszó az állati vagy emberi erővel működtetett őrlőberendezések gyűjtőneve. A szarvasi alsóállású, vízszintes meghajtó kerekű ikermalmot a Bolza-család építette 1836-ban. A középen lévő malomházhoz két óriási kerengősátor csatlakozott, amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kerekeket. A 19. században az egyik kerengősátrat lebontották. A 20. század elejéig gabonát, majd 1962-ig kását őröltek benne. 1973-ban felújították és egysátras formáját rekonstruálták. Magyarországon még két hasonló szerkezetű szárazmalom van: Tarpán (Szatmár m.) és az országos Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Vámosoroszi, Szatmár m.) Szentendrén.
5540 Szarvas, Ady Endre utca 1/1.
Tel.: (66) 313-850; (66) 312-960

Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum - Szeged

A Pick Szeged Rt. kezelésében lévő gyűjtemény a világhírű szegedi szalámi gyártásának a történetét mutatja be. A teljes munkafolyamatot szemléltető kiállításon látható a hagyományos anyagelőkészítésben használt ringókés és egy régi, kézzel hajtott töltőgép is.
6721 Szeged, Felső-Tiszapart 10.
6701 Szeged, Pf. 15
Tel.: (20) 980-8000
Fax: (62) 480-800
E-mail: info@pickmuzeum.hu
Internet: www.pickmuzeum.hu

Szélmalom - Szeged-Kiskundorozsma

Az 1821-ben épült, 1974-ben újjáépített szélmalomról azt tartják, hogy róla szól a híres Dankó Pista "Áll a malom, áll a vitorlája..." kezdetű magyar nótája. A jeles ipartörténeti emlék a számos alföldi szélmalom egyik utolsó képviselője.
6791 Szeged-Kiskundorozsma
Tel.: (62) 470-370

Tejipar Emléktár - Székesfehérvár

A Palotaváros műemléki rekonstrukciója során a fehérvári üzemek vállalták egy-egy épület helyreállításának költségeit. Így a Rác-templommal szemben lévő, egykori szerb iskola megmentésére a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat és a Tejipari Vállalatok Trösztje jelentkezett, és 1988-ban megnyitották az Emléktárat. A kiállítás bemutatja a tejtermelés és -feldolgozás fejlődését a 19. századtól a 20. század elejéig, és megismerkedhetünk az egykori szerb iskola épületének történetével.
8000 Székesfehérvár, Rác utca 19.
Tel.: (22) 319-334
Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, Budapest
Tel.: (1) 218-29-45

Vízimalom - Orfű

Az Orfűi-völgy duzzasztott tavai, üdülőövezete közelében 1970-ben létesült múzeum egy 19. századi vízimalomból és egy molnárlakásból áll. Az épületek, a berendezésük és a kiállított tárgyak, dokumentumok a molnárok életkörülményeivel és az őrlés baranyai történetével ismertetnek meg. Technikatörténeti jelentőségű objektuma a Mekényesről áttelepített, állati erővel meghajtott, felsőkerekű szárazmalom és olajütő.
7677 Orfű, Vízimalom
Tel.:(72) 312-643

Erősíteni kell az élelmiszergyártást

Meg kell erősíteni a magyar tejtermékgyártást, élelmiszergyártást, a kormányzat meghozta az ehhez szükséges döntéseket - közölte Erdős Norbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a békéscsabai Happy Tejtermék Kft. támogatói okiratának átadása alkalmával a helyszínről telefonon az MTI-vel pénteken.

    Hozzátette: a következő hét évben mintegy 750 milliárd forintot fordítanak az élelmiszeripar megerősítésére. Az első időszakban már több mint 510 pályázatot nyújtottak be a gyártók, és döntés született 64 projektnél mintegy 46 milliárd forintról.
    Erdős Norbert rámutatott, hogy jelenleg 4 ezer élelmiszeripari cég működik Magyarországon, ebből mindössze 100 tejtermékgyártó. Az árbevételt és a foglalkoztatást tekintve ugyanakkor ezeknek a cégeknek az aránya 10 százalékos az ágazaton belül. Ebből is látható, hogy közepes és nagyméretű cégekről van szó, amelyek eddig az uniós támogatásokra közvetlenül nem tudtak pályázni. Az új vidékfejlesztési program ezt a problémát áthidalja. Hozzátette: 2010 óta a termelési érték 80 százalékkal bővült a tejtermékgyártó-ágazatban, és az export is háromszorosára nőtt.
    Az üzletláncoknál kapható friss tejtermékeket vizsgálva a magyar termékek aránya magas, viszont alig 25 százalékos a magasan feldolgozott - vaj, sajt, joghurt - termékcsoport esetében. Ez a teljes agrárágazaton belül a legalacsonyabb - jelezte.
    Közölte: a Happy Tejtermék Kft. 230 millió forintos támogatást nyert el, ebből a teljes gyártási technológiát fejlesztik, bővítik a szállítóflottát, és különböző informatikai eszközöket vásárolnak. A cég ezzel átvészeli a járvány okozta visszaesést is - mondta.
    A nyilvános cégadatok szerint a 30 dolgozót foglalkoztató békéscsabai kft. árbevétele az utolsó lezárt üzleti évében 2020-ban 707 millió forint volt, az előző évi közel 850 millió forintot követően. Míg a járvány előtt, 2019-ben csaknem 3 millió forint nyereséget könyveltek el, a gyárnak 2020-ban több mint 117 millió forint vesztesége keletkezett.(F:mti)

Élelmiszeripari beruházás

Az Agrárminisztérium (AM) 1,8 milliárd forintos támogatásával 3,6 milliárd forintos tejipari és borászati beruházás valósul meg Szekszárdon - jelentette be a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Szekszárdon.

    Feldman Zsolt, a Tolnatej Zrt. 1,5 milliárd, illetve a Mészáros Családi Borászat 300 millió forintos támogatásáról szóló okirat átadásán kijelentette: a Megújuló agrárium, megújuló vidék programban a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb élelmiszeripari fejlesztései indulnak el.
    Közölte, a támogatás segítségével a Mészáros Borház Kft. megújítja családi borászatát, a Tolnatej Zrt. pedig innovatív termékek előállítását teszi lehetővé, illetve modernizálja gyártósorait.
    Az államtitkár azt mondta, a szekszárdi az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező magyar borvidék, amely a minőségi borértékesítésben a hazai és az exportpiacokon is jelentős eredményeket ért el, ezért kulcsfontosságú a szekszárdi borászat támogatása.
    Megjegyezte: 2010 óta a magyar tejipar teljesítménye 80 százalékkal, az utóbbi néhány évben pedig a hazai tej fogyasztása 50 százalékkal nőtt, amiben nagy szerepe van a Tolnatej Zrt.-nek.
    Arról is beszámolt, hogy a Vidékfejlesztési Programban Szekszárd és térsége 27 milliárd forintos támogatást kapott, amiből 20 milliárd forintot beruházásokra fordítottak.
    Horváth István, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, a tejipar és a borászat a térség jelentős foglalkoztatója. A Tolnatej 520 embernek ad munkát, és a magyar tejfeldolgozásból 20 százalékkal részesedik. Példaértékűnek nevezte a cég privatizációját, amely után jelenleg is 100 százalékos magyar tulajdonban van.
    Ismertette: a 2500 hektáros szekszárdi borvidéken, mintegy kétezren dolgoznak a szőlészetben és borászatban. A Mészáros Borház Kft. körülbelül 250 hektáron a terület 10 százalékán termő szőlőt dolgozza fel.
    Koller Attila, a Tolnatej Zrt. vezérigazgatója elmondta, a beruházással alapgépeket, dobozostejtöltőket, vajcsomagolókat cserélnek le, bővítik a késztermék raktárat és a sajtérlelő kapacitását.
    A cég éves szinten 260 millió liter tejet dolgoz fel, a mennyiséget 300 millió liter fölé tervezik emelni.
    A zrt. a 2021-es, mintegy 50 milliárd forintos nettó árbevétel után 2022-ben 60 milliárd forint árbevételre számít.
    Mészáros Pál, a Mészáros Borház Kft. ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy a támogatást technológia és épületfelújításra fordítják. Létrehozzák az első szekszárdi pezsgőüzemet, amely 15-20 ezer palack pezsgőt állít majd elő évente.
    Az évi egymillió palack bort készítő cég 2021-ben 989 millió forint nettó árbevételt és 170 millió forint adózott eredményt ért el.(F:mti)

Tejfogyasztásunk...

"A tej élet, erő, egészség”, hirdették évtizedeken át, ma viszont az európaiak 15%-a orvosi/egészségügyi vagy életmódbeli okokra hivatkozva nem fogyaszt tejtermékeket. A magyarok több mint háromnegyede kedveli és hetente átlagosan négy alkalommal iszik tejet. Magyarországon a tartós tej a legnépszerűbb, a zsírtartalom szempontjából a 1,5 százalékos tej fogy a legjobban. A tej és az abból készülő tejtermékek étrendünk lényeges részét képezik, fogyasztásukkal nemcsak táplálkozásunkat színesítjük, hanem szervezetünk működését is jótékonyan támogathatjuk.

Tej - grafika

Tejfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre

A szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, szamár, ló és teve teje emberi fogyasztásra alkalmas. A tej hőkezelés nélkül, ún. nyerstejként (folyadék formájában) is fogyasztható, de hőkezelve, vagy hőkezelés nélkül számos tejtermék alapanyaga, mint pl. savanyú tejtermékek (joghurt, tejföl, kefir, probiotikus termékek), sajtfélék (túrófélék, oltós alvasztású sajtok, mint pl. a trappista, vegyes alvasztású sajtok (pl. a krémfehérsajt), vaj. Tej fogyasztása nem ajánlott laktózérzékenység, tejallergia, fenilketonuria stb. esetén. A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia a laktóz, egy a tejben és a tejtermékekben megtalálható cukorféle lebontásának a képtelensége. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim hiánya vagy alacsony szintje. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot. 1 liter tehéntej tápértéke 620 kalória. Átlagos összetétele: 87,9% víz és 12,1% szárazanyag. A világgazdaságban évente 609 millió tonna tejterméket állítanak elő, amiből 80% tehéntej alapú. A legnagyobb tejtermelők: Amerikai Egyesült Államok, India, Oroszország. Az Európai Unióban 120 millió tonna tejet termelnek évente.
A tejet fehérjében, zsírban és szénhidrátban is gazdag tápláléknak kell tekintenünk. Mivel egyáltalán nem mindegy, hogy azonos étkezés alkalmával mit fogyasztunk a tej mellett, tekintettel kell lennünk egyéb ételféleségekkel fennálló összeférhetetlenségére. Vagyis tejjel sem magas fehérje-, sem magas szénhidráttartalmú táplálékot nem tanácsos egyszerre fogyasztani. Részben a hiányos emésztés, részben a kóros erjedés elkerülése érdekében.
Az alpesi tejek és tejtermékek azért értékesebbek és ízletesebbek, mert azokban a hegyi legelők gazdag vegetációja is érezteti hatását. Nálunk ismeretlen a hazai készítésű „nyári vaj”, mely karotinban (A-vitamin provitaminja), íz- és színanyagokban sokkal gazdagabb, sárga színű vaj.
Talán kevésbé köztudott, hogy a tej minőségét a fajta mellett a tartási és takarmányozási körülmények határozzák meg. Az ideális a legelőre alapozott tehéntartás. Ez azt jelenti, hogy a legeltetési időszakban, tavasztól őszig az állatok a nap nagy részét a legelőn töltik, a legelő változatos flórája adja táplálékukat. A zöld fű mellett gabonamagvakból, szójából, korpából álló abrakkeverék jelenti a takarmányozást.
Az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet ajánlása szerint napi kb. fél liter tejet vagy ezzel egyenértékű tejterméket érdemes fogyasztani, ugyanis a tej az egyik legjobb kalciumforrás, segít az egészséges fogak és csontok felépítésében és a csontritkulás elkerülésében, ráadásul egyszerre és optimális arányban található benne fehérje, D-vitamin, foszfor, tejzsír és tejcukor, amik segítik a Kalcium megfelelő felszívódását.

Tej Világnap

A Nemzetközi Tejszövetség 1957 óta minden év május utolsó keddjén – idén május 26-án – tartja a tej világnapját. Az egészséges táplálkozás alapvető részei a tej és a tejtermékek fogyasztása. Sajnálatos módon a hazai egy főre vetített átlagos éves tejfogyasztás lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unió állampolgárai által elfogyasztott tej és tejtermékek. A tej jelentős mennyiségben tartalmaz nagy biológiai értékű fehérjét, tejzsírt, benne több értékes zsírsavat, pl. omega-3 zsírsavak, konjugált linolsav (szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések megelőzése), tejcukrot. Ezen túlmenően jelentős forrása a kalciumnak és egyéb szükséges ásványi anyagoknak (kálium, foszfor, magnézium, cink, réz stb.), zsírban és vízben oldódó vitaminnak (pl. A, D, E, K, B2, B12).

KMÉ védjegyrendszer

A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer alapfokozatára 2020. február 4-től lehet pályázni fogyasztói tej és tejföl termékekkel. A KMÉ védjegyrendszer alapfokozatának elnyeréséhez a pályázóknak adott előírásoknak kell megfelelniük. A szabályzatok, a fogyasztói tejre és tejfölre vonatkozó termékleírások és a pályázat beadásához szükséges formanyomtatványok a kme.hu weboldalon érhetőek el. A pályázatokat a Védjegyiroda 1525 Budapest, Pf. 212. postacímére kell küldeni.

Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer

A kormány évek óta kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerek minőségére és biztonságára. 2017-ben életbe lépett a ”20 pontos akciótervként” ismert határozat, melynek egyik sarokköve az élelmiszerek minőségének növelése és a vásárlói tudatosság fejlesztése volt. A nemrég létrehozott Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer utat kíván mutatni a vásárlók számára a védjegyek és más élelmiszer jelölések útvesztőjében. A KMÉ védjegyrendszer fokozatosan nyílik meg a különböző szakágazatok számára. 2020 januárjától elsőként a tejipar szereplői pályázhatnak fogyasztói tej, tejföl, túró, kefir, joghurt, vaj termékekkel az alap fokozat használatára. (f:AM)

Jó higiéniai gyakorlati útmutatók

Négy szakágazat új jó higiéniai gyakorlati útmutatója (GHP) érhető el az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján. A húsipari, a sütőipari valamint a tejipari GHP-k aktualizálásán túl elkészült a kiskereskedelmi élelmiszer-forgalmazás útmutatója is. Újdonságként jelenik meg például az élelmiszerlánc-biztonság egyik kiemelten fontos eleme, az önellenőrzés. A jó higiéniai gyakorlati útmutatók célja olyan megvalósítható, ugyanakkor a kockázatokkal arányos intézkedések összegyűjtése, amelyek az élelmiszeripar mindennapi gyakorlatán alapulnak.
Az útmutatók az AM és a NÉBIH weboldaláról ingyenesen letölthetőek.