Sörgyártás...

 

Sörfogyasztás...

 

Sörfogyasztás 3.

 

Sörfogyasztás 2.

 

Sör...

 

Alkoholfogyasztás Mo...

 

Fiatalok alkoholfogyasztása

 Magyarország nemzetközi szinten is élen jár az alkoholfogyasztásban, a World Population Review térképe alapján világelsők vagyunk az alkoholbetegek lakosságarányos számát illetően.

Fesztiválok 4.

 

Gyula: Népművészeti fesztivál

Sörfesztivál és Csülökparádé

Világsakkfesztivál...

Gasztrokulturális fesztivál

Farsangfarka Fesztivál

Medvehagyma Fesztivál

Szakma Sztár Fesztivál

Múzeumok Őszi Fesztiválja

Műtárgyak éjszakája

Nárcisznap...

Népi bölcsességek...

A pince ott kezdődik, hogy bor van benne. Ha nincs, akkor az csak egy gödör.

A borászok szerint a bort ivás előtt levegőztetni kell. Hagytam neki
három másodpercet, remélem, hogy vett egy jó nagy slukkot.

A sör nagyon kevés vitamint tartalmaz. Ezért kell belőle sokat inni.

A rokonaidat nem válogathatod meg, de azt igen, hogy józanul viseled-e el őket.
 
Ha valakinek az egészségére iszunk, akkor a számlát nem az
egészségbiztosítónak kellene fizetnie?
 
A pálinka nem adóbevallás, amit egy évben csak egyszer kell kitölteni.

Mi a disznót nem a húsáért vágjuk le. A disznóvágás is csak egy ok az ivásra.

Ha ittasan megyek haza, minden fordítva van. A kutya csókolgat, az
asszony meg ugat. 

         Amire most szükségem van, azt nem lehet szavakba önteni. Csak pohárba

        Ha emlékszel rá, hogy mennyit ittál tegnap este, akkor nem ittál eleget.

       A pálinka szívinfarktust okozhat.......ha leejted az üveget!

Agrár grafika XXV.

Nagyításhoz kattintson a képre

Sörfogyasztás...

 A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk. Az első ilyen csoport a spontán erjesztésű sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain főznek. Nagyobb csoportot alkotnak a felső erjesztésű sörök, melyek nevüket onnan kapták, hogy az erjesztéshez használt élesztő magasabb hőmérsékleten (20°C körül) dolgozik. Pont ezért elterjedt típus a házi illetve kisüzemi sörfőzés területén, mivel az erjedéshez szükséges körülmények megteremtése általában nem kerül plusz erőfeszítésbe. A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a 19. századtól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő viszonylag alacsony hőfokon dolgozik (5-8 °C), az érlelés pedig minimum egy hét 0 °C körüli hőmérsékleten történik. A nagyüzemi söröknek ez kedvező, mivel az alacsony hőmérsékleten történő erjesztés és tárolás megelőzi, hogy egyéb nemkívánatos baktériumok, kórokozók szaporodjanak el a sörben és így tönkremenjen.

Sörfogyasztás...

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókor kezdete előtt, a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja egy Szudánban kiásott, közel 7000 éves edény, amelyben sör maradványait mutatták ki. Szintén agyagkorsóban, az észak-kínai Jiahuban is találtak mintegy 9000 éves sörmaradványokat, amelyeket mézzel, galagonyával és szőlővel ízesítettek. Pontosan nem tudjuk, mikor készítettek először sört, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is főzték a Kr. e. 5. évezredben. Egyiptomban a rabszolgáktól a gazdagokig népszerű ital volt. Ebben az időben árpakenyérből készítették. A kenyeret vízben áztatták el, megerjesztették, majd datolyával vagy datolyalevéllel ízesítették. A késztermék zavaros, darabos ital lett, amelyet szűrve és szűretlenül is fogyasztottak. Általában kőkorsókból szalma- vagy nádszállal szívták ki, a Közel-Keleten elterjedt a szopókás, saját szűrővel ellátott fedeles korsó. Az ókori Egyiptomban a sör valóban folyékony, tartósított kenyér volt és élelmiszerként fogyasztották.

Sörfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Magyar pálinkakultúra

A magyar pálinkakultúrát, valamint a kisüzemi sörfőzdék tevékenységét méltatta Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításon.

    Az Agrárminisztérium pénteki közleménye szerint Szinay Attila a Pálinkakiválóságok könyvének bemutatóján tartott csütörtöki beszédében kitért arra, hogy a pálinka milyen jelentős fejlődésen ment keresztül az utóbbi időszakban. Felhívta a figyelmet a népszerű ital több évszázados hagyományára, megemlítve, hogy Károly Róbert kora óta ismertek olyan borpárlatok, amelyeknek gyógyító erőt tulajdonítottak. "Azt egy külön érdekes történetnek tartom, hogy a múltban még rendelkezni kellett arról, hogy az étkezési gabonát ne használjanak fel a nemes ital készítéséhez" - jegyezte meg.
    A magyar pálinkakultúra hatalmasat lépett előre az elmúlt évtizedben az alapanyag és a technológia terén is - szögezte le a közigazgatási államtitkár. "Nem túlzás, ha azt mondom, hogy pálinkaevolúció történt. A versenyek remek alkalmakat kínálnak arra, hogy a szakma képviselői egymásra találjanak. A koronavírus-járvány által terhelt 2020-21-es évek megviselték a Horeca-szektort, de bízunk benne, hogy a felvevőpiac újra erőre fog kapni" - jelentette ki.
    A most megjelent kiadvány kapcsán Szinay Attila megjegyezte: 144 nevezettből 22 pálinkaház 78 tétele került be a kiválóságok közé, ezért is a megjelenése ünnepi alkalom. Az államtitkár felidézte, hogy az Agrárminisztérium 2019-ben kiválasztotta saját pálinkáját.
    Takács László, a Pálinkakiválóság Program szakmai igazgatója beszédében kitért arra, hogy 2014-hez képest nagyon jól látszik a fejlődés mértéke és egyre szélesebb az a kör, akik szakavatottként egyre jobban bele tudnak látni ebbe a nagyon izgalmas világba. Sokan a pálinkát az elsőszámú hungarikumunknak tartják, amelynek nemcsak múltja, jelene, hanem jövője is van - egészítette ki.
    Az eseményt követő XIII. Nemzetközi Sörverseny és Sörmustra eredményhirdetésén Szinay Attila bejelentette: 8 országból, 286 nevezés érkezett a versenyre, ezért az 58 tagú zsűrinek bőven volt dolga. Összesen 96 bronz, 22 ezüst, 6 arany és 3 gyémánt diploma jogos birtokosa vehette át az oklevelét, amelyekhez az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára gratulációját fejezte ki. "A kisüzemi sörfőzdéknek megvan a helye a piacon, nagyon szeretném, ha üzleti értelemben is tudnának terjeszkedni és minél több fogyasztóhoz el tudnának jutni jó minőségű termékeikkel. Az Agrárminisztérium támogatására a jövőben is számíthatnak" - tette hozzá.
    Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a zsűrizett sörök magas minőségűek, valamint, hogy a részvevők fenntartják a magyar kisüzemi sörfőző kultúrát. "Sörivó és sörkészítő nemzet a magyar, elég csak Pécsre, Kőbányára, Sopronra és Nagykanizsára gondolni. Önök nemcsak sört készítenek, hanem a múltunkat is ápolják" - egészítette ki.
    Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a szakmai megmérettetéssel kapcsolatban elmondta, hogy 25-30 éve a pályán lévők mellett frissen alakult főzdék is benevezték alkotásaikat. Úgy fogalmazott: a 2012-es jövedéki törvény módosítása teremtette meg az esélyt a jelenleg is zajló sörforradalomra.(F:MTI)

Élelmiszer-ipari múzeumok

Élelmiszer-ipari múzeumok Magyarországon

Bormúzeum - Tolcsva Mezőgazdasági Múzeum - Budapest
Cukormúzeum - Szerencs Mezőgazdasági Tájmúzeum - Kupa
Holland Ház - Dég Pékmúzeum - Sopron
Húsipari Múzeum - Budapest Söripari Emléktár - Budapest
Húsipari Üzemtörténeti Gyűjtemény - Gyula Sütőipari Emléktár - Budapest
Malomipari Múzeum - Budapest Szárazmalom - Szarvas
Magyar Fűszerpaprika Múzeum - Kalocsa Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum - Gödöllő Szélmalom - Szeged-Kiskundorozsma
Tejipar Emléktár - Székesfehérvár
Mezőgazdasági Gépmúzeum - Mezőkövesd Vízimalom - Orfű

Bormúzeum - Tolcsva

Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony építtette 1620-40 között a Királyudvarnak, vagy Rákóczi-kastélynak nevezett, kora barokk vonásokat is mutató reneszánsz épületet. Ebben helyezték el a Tokaj-hegyaljai Borkombinát múzeumát. A tokaj-hegyaljai borászat történetének megörökítésére létrehozott múzeumban megtalálhatók a szőlőművelés és -feldolgozás eszközei, a bortárolás kellékei és a különböző évjáratú borok gyűjteménye. Vannak itt 17. századi metszőszerszámok, az 1800-as évek elején készült prések, a tokaji borok számára fújt regéci üvegpalackok, egy palack 17. század végi tokaji aszú és az 1904-20 közötti muzeális borok készlete.
Állandó kiállítás: A Hegyalja szőlőtermesztésének és borászatának története.
3934 Tolcsva, Kossuth L. utca 55.
Tel.: (47) 384-240; (47) 384-251

Cukormúzeum - Szerencs

1989-bem ünnepelte a Szerencsi Cukorgyár fennállásának századik évfordulóját. Ez alkalommal avatták fel a gyárral egyidős, volt pénzügyőri laktanya épületében Európa második működő cukormúzeumát. A gyárat 1991-ben privatizálták, az új francia tulajdonosok a múzeumot továbbra is fenntartják, sőt gyarapítják. A gyűjteménynek két nagy egysége van, az egyik a gyár történetére vonatkozó tárgyi emlékek és dokumentumok kollekciója, a másik a Nemzetközi Cukorgyűjtemény, amely a világ ötven országa 110 vállalatától származó 800 cukormintát tartalmaz. Állandó kiállítása is ezt a két nagy egységet mutatja be.
3900 Szerencs, Gyár út 1.
Tel.: (47) 362-222/123; (47) 362-639

Holland Ház - Dég

A Festetics-kastély védett parkjában kialakított mesterséges tavon cölöpökre épült az ún. Holland-ház (1891). Ebben helyezték el a mintegy 150 tárgyból álló gyűjteményt, melynek része egy 1718-ban készült szőlőprés, egy 19. századi juhászláda, kukoricamorzsoló, stb. A kiállításon emléket állítanak Dr. Kovács Pál (1808-86) orvos, író, szerkesztőnek, az MTA levelező tagjának, a Kisfaludy Társaság egyik alapítójának, és bemutatják két népművész munkáit, Kálmán Gyuláét és a tojáspatkoló Sallay Lászlóét.
Mezőgazdasági Tájmúzeum
8135 Dég, Kastélypark, Holland Ház
Tel.: (25) 238-812

Húsipari Múzeum - Budapest

A múzeumot az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt alapította 1976-ban. A húsipartörténeti emlékek gyűjtését az Országos Húsipari Kutatóintézet kezdte meg 1970-ben. A gyűjtemény 1990-ben átköltözött mai - a 20. század elején készült - épületébe. A húsipar története a Kárpát medencében című állandó kiállítása az ősi húsmívesség és a 19. század második felétől fokozatosan iparrá fejlődött hentes-mészáros mesterség történetét mutatja be. Az itt látható legfontosabb műtárgyak: az 1790-ből és az 1825-ből származó céhládák, egy 1870-es évekbeli lórévi hentesüzlet fölszerelése, egy a két világháború közötti lacikonyha és két Európában egyedülálló gép, az 1850 körüli kutter és a Heikena 50-es szalámipaszta-aprítógép.
1097 Budapest, Gubacsi út 6/b
Tel.: (1) 215-73-50; (1) 215-00-26

Húsipari Üzemtörténeti Gyűjtemény - Gyula

Stéberl András a két világháború között alapította azt a gyárat, amelyben már nagyüzemileg állították elő a városban és környékén szinte minden háznál készített "szárazkolbász"-t. A gyárban 1987-ben létrehozott gyűjtemény a Húskombinát és termékeinek a történetét mutatja be.
Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete
5700,Gyula, Kétegyházi út 3/1.
E-mail: gyulaihentesek@gyulaihentesek.hu
Tel.: 20/4729345

Malomipari Múzeum - Budapest

A múzeumot a Gabonatröszt és a Gabona-Malomipari Szövetség alapította 1987-ben a magyar malomipar történeti emlékeinek felkutatására és megőrzésére. A múzeumi anyag és bemutató az 1867-ben létesült Concordia Malom épületében kapott helyet. Mind a gyűjteményt, mind a kiállítást a budapesti és a megyei gabonaforgalmi vállalatok közösen hozták létre. Összegyűjtötték az államosítás során leállított vízi-, szél- és motoros malmok őrlő-, szitáló gépeit és egyéb berendezéseit. A kiállított tárgyak hűen reprezentálják a malmok fejlődésének minden fontos állomását. Meggyőzően illusztrálják azt a folyamatot, melynek eredményeképpen a magyar malomipar a 19. század végére a világ vezető helyére került. A malomgépek ma is az akkori Magyarországon kialakított elvek szerint működnek. A múzeum anyaga nemzetközi összehasonlításban is páratlanul teljes.
További információ: http://www.concordia.hu/allap/malomipidx.html
1095 Budapest, Soroksári út 24.
Tel: (1) 215-41-18

Magyar Fűszerpaprika Múzeum - Kalocsa

A múzeumot a kalocsai paprikagyár (KAGE) és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapította 1977-ben a paprika hazájában. Kalocsa Szeged mellett a magyar paprikatermesztés legjelentősebb központja. Paprikagyárának termékei világhírűek.
A Szent István Háznak nevezett érseki épületben a paprikafűszer előállításának teljes folyamata és eszközkészlete látható, a hagyományos mozsaraktól az Elekes-féle magmosón át a mai berendezésekig.
6300 Kalocsa, Szent István király út 6.
Tel.: (78) 461-860; (78) 462-166/210

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum - Gödöllő

Az 1983-ban hivatalosan megnyitott múzeum valójában harmincéves múltra tekint vissza. A világviszonylatban is számon tartott kollekció a talajművelés, a vetés, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem, öntözés, az aratás, cséplés, magtisztítás, aprítás, darabolás, morzsolás, őrlés eszközeit és gépeit foglalja magában. Az erőgépek: a gőzgépek, belső égésű motorok, a magánjárók és traktorok, a gabonatermesztés eszközei, az élelmiszer-feldolgozó berendezések több mint kétezres gyűjteményének legtöbb darabja működésképes.

Állandó kiállításai: A magyar mezőgazdaság eszköz- és gépfejlődés-története; Az élelemszerzés és termelés 2.5 millió éves története; A magyar mezőgazdasági gépgyártás kialakulása, története.
2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
Tel.: (28) 310-200/1050, 1051; (28) 320-997

Mezőgazdasági gépmúzeum - Mezőkövesd

A mezőgazdasági gépek páratlan gyűjteményét Hajdú Ráfis János hozta létre saját telkén és a szomszéd ház udvarán. Az évtizedek alatt megszerzett 160 robbanómotoros és gőzüzemű erőgép között számos ritkaság található. Némelyikük még a 19. század végén készült. Emellett 100 gazdasági gép, 50 gazdasági eszköz és kovácsolt vastárgyak találhatók itt.
Külön figyelmet érdemel a kiállítás környezete, a család egykori parasztportája, ahol még áll a 19. századi tüzelősól, a 20. század elején épült magtár és néhány disznóól.
3400 Mezőkövesd, Eötvös József út 32.
Tel.: (49) 312-820

Mezőgazdasági Múzeum - Budapest

A honfoglalás ezeréves évfordulójára 1896-ban több múzeumot alapítottak. Ezek közé tartozik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum is.
Az Ezredéves Országos Kiállítás egyik látványossága volt a városligeti Széchenyi-szigeten fölépített Történelmi Épületcsoport. Az Alpár Ignác (1855-1928) tervei szerint készült épületegyüttes három jól elkülönülő - román, gótikus és reneszánsz-barokk - részre tagolódott. Leghangsúlyosabb eleme a vajdahunyadi vár tornyának a másolata volt. Róla kapta az épület a ma is közismert Vajdahunyadvár nevet.
Az ideiglenes épületeket a millenniumi kiállítás bezárása után a frissen alapított Mezőgazdasági Múzeum kapta meg. A részben kulissza jellegű objektumok gyorsan romlottak, ezért 1900-ban Alpár Ignácot megbízták az immár végleges épületcsoport elkészítésével. A II. világháborúban az épület és a gyűjtemények súlyos kárt szenvedtek. Az 1950-ben megindult újjáépítés csak az 1978 és 1985 között végzett felújítással fejeződött be.

A Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek alapját a Millenniumi Kiállításra összegyűjtött mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és egyéb tárgyak alkotják. A két világháború közötti időszakban már nagy, nemzetközileg is számon tartott anyaggal rendelkezett. Napjainkra a múzeumban őrzött tárgyak száma meghaladja a 100 ezret, közülük több mint 57 ezer a természettudományok, 26 ezer a néprajz körébe sorolható. A gyűjteményben megtalálható, többek között, egy 1825-ban készített középorsós szőlőprés, egy Clayton-Shuttleworth gőzlokomobil 1852-ből, a leghíresebb magyar versenylő, a Kincsem szerszámai és emlékanyaga, egy, a Rákócziak zborói uradalmából származó eke, körépkori szerkezetű kézimalmok stb. 165 ezer dokumentum, 218 ezer fotó örökíti meg a magyar mezőgazdaság történetét, szakkönyvtára meghaladja a 70 ezer kötetet.

Állandó kiállításai: A háziállatok kialakulása; A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai; A sertéstenyésztés története; A lótenyésztés története; A juhtenyésztés története; A gabonatermesztés története az őskortól a 19. század közepéig; A gabonatermesztés története a 19. sz. közepétő napjainkig; A kertészet története Magyarországon; Természetvédelem Magyarországon; Vadgazdálkodás és vadászat története Magyarországon; A magyar halászat története; A magyar szőlő- és bortermelés története.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak kiterjedt filiálé-hálózata van. Irányítása alá tartozik Budapesten a Mezőgazdasági Múzeum Kiállítóhelye, Kalocsán a Magyar Fűszerpaprika Múzeum, Lajosmizse-Benén a Tanyamúzeum, Kupán, Cecén és Dégen a Mezőgazdasági Tájmúzeum, Keszthelyen a Georgikon Majormúzeum.
1146 Budapest, Városliget, Vajdahunyad vár
1367 Budapest 5., Pf. 129
Tel.: (1) 343-05-73; (1) 343-91-20

Mezőgazdasági Tájmúzeum - Kupa

Az abaúji hagyományos paraszti gazdálkodás emlékanyagának megmentését a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak helyi köre vállalta. A múzeum kiállításán a mezőgazdasággal, az állattartással, a szövés-fonással kapcsolatos tárgyak láthatók. Különösen gazdag a mérőeszköz-gyűjtemény.
3813 Kupa, Petőfi u 10.
Tel.: (46) 454-202

Pékmúzeum - Sopron

A 16-17. századtól követhető nyomon a Pékmúzeum kőépületének története, amit 1666-ban, majd 1749-ben is átépítették. Az első ismert tulajdonosa Joachim Hüber pék volt 1686 és 1699 között, és azóta a múzeum létesítéséig mindig ennek a fontos szakmának a mesterei laktak itt. A pék- és cukrászműhelyt, a lakást, a kenyérboltot és a cukrászdát magában foglaló épület alatt pince húzódik, tanúsítva, hogy az egykori soproni mesteremberek szőlősgazdák is voltak.
9400 Sopron, Bécsi utca 5.
Tel.: (99) 311-327

Söripari Emléktár - Budapest

A Kőbányai Sörgyár területén lévő gyűjtemény a sörfőzés hagyományait és a modern sörgyártást mutatja be. A kiállítás gyárlátogatáshoz kapcsolva tekinthető meg.
1106 Budapest, Jászberényi út 7-11.
Tel.: (1) 261-11-11

Sütőipari Emléktár - Budapest

A gyűjteményt a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakközépiskola 1981-ben hozta létre és gondozza. Az anyagot egy három tantermes iskolában, illetve a nagyobb gépeket szabadtéren helyezték el.
Állandó kiállításának tematikai egységei: A magyar sütőipar története, A kenyér, A házi sütés emlékei, Hagyományos termékek, Régi sütőipari eszközök és gépek, Sütőipari oktatás.
1102 Budapest, Liget utca 19.
Tel.: (1) 260-67-05

Szárazmalom - Szarvas

A szarvasi szárazmalom egy ókori eredetű, Magyarországon a 19. század közepéig legelterjedtebb malomtípus egyik utolsó kéviselője. A szárazmalom műszó az állati vagy emberi erővel működtetett őrlőberendezések gyűjtőneve. A szarvasi alsóállású, vízszintes meghajtó kerekű ikermalmot a Bolza-család építette 1836-ban. A középen lévő malomházhoz két óriási kerengősátor csatlakozott, amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kerekeket. A 19. században az egyik kerengősátrat lebontották. A 20. század elejéig gabonát, majd 1962-ig kását őröltek benne. 1973-ban felújították és egysátras formáját rekonstruálták. Magyarországon még két hasonló szerkezetű szárazmalom van: Tarpán (Szatmár m.) és az országos Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Vámosoroszi, Szatmár m.) Szentendrén.
5540 Szarvas, Ady Endre utca 1/1.
Tel.: (66) 313-850; (66) 312-960

Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum - Szeged

A Pick Szeged Rt. kezelésében lévő gyűjtemény a világhírű szegedi szalámi gyártásának a történetét mutatja be. A teljes munkafolyamatot szemléltető kiállításon látható a hagyományos anyagelőkészítésben használt ringókés és egy régi, kézzel hajtott töltőgép is.
6721 Szeged, Felső-Tiszapart 10.
6701 Szeged, Pf. 15
Tel.: (20) 980-8000
Fax: (62) 480-800
E-mail: info@pickmuzeum.hu
Internet: www.pickmuzeum.hu

Szélmalom - Szeged-Kiskundorozsma

Az 1821-ben épült, 1974-ben újjáépített szélmalomról azt tartják, hogy róla szól a híres Dankó Pista "Áll a malom, áll a vitorlája..." kezdetű magyar nótája. A jeles ipartörténeti emlék a számos alföldi szélmalom egyik utolsó képviselője.
6791 Szeged-Kiskundorozsma
Tel.: (62) 470-370

Tejipar Emléktár - Székesfehérvár

A Palotaváros műemléki rekonstrukciója során a fehérvári üzemek vállalták egy-egy épület helyreállításának költségeit. Így a Rác-templommal szemben lévő, egykori szerb iskola megmentésére a Fejér és Komárom megyei Tejipari Vállalat és a Tejipari Vállalatok Trösztje jelentkezett, és 1988-ban megnyitották az Emléktárat. A kiállítás bemutatja a tejtermelés és -feldolgozás fejlődését a 19. századtól a 20. század elejéig, és megismerkedhetünk az egykori szerb iskola épületének történetével.
8000 Székesfehérvár, Rác utca 19.
Tel.: (22) 319-334
Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, Budapest
Tel.: (1) 218-29-45

Vízimalom - Orfű

Az Orfűi-völgy duzzasztott tavai, üdülőövezete közelében 1970-ben létesült múzeum egy 19. századi vízimalomból és egy molnárlakásból áll. Az épületek, a berendezésük és a kiállított tárgyak, dokumentumok a molnárok életkörülményeivel és az őrlés baranyai történetével ismertetnek meg. Technikatörténeti jelentőségű objektuma a Mekényesről áttelepített, állati erővel meghajtott, felsőkerekű szárazmalom és olajütő.
7677 Orfű, Vízimalom
Tel.:(72) 312-643

A sörgyártás helyzete

A sör (vagy régiesen ser, serital) (a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, alkoholtartalmú ital. A sör a legegészségesebb alkoholos italok egyike. A sörben lévő alkoholmennyiség hatása, ha a normál kereteken belül maradunk, többnyire elenyésző. A sörnek nagyon sok pozitív hatása van. Nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek az alkohollal együtt a szervezet enzimaktivitását, az anyagcsere folyamatok jótékony gyorsítását eredményezik.

Grafika szemle 4.

Sörfogyasztás...

A sör (vagy régiesen ser, serital) (a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, alkoholtartalmú ital. A sörkészítés legrégibb írásos bizonyítéka, a „monument Bleu” Mezopotámiából, az i. e. 3. évezredből származik. A sörkészítést ekkor már törvényben szabályozták. A sörök minőségét biztosító szabályokat Hammurápi törvényoszlopán szabályozták,

Nyitott Főzdék Napja

Országszerte huszonöt magyar kisüzemi sörfőzde várja a látogatókat sörkóstolókkal, új főzetek bemutatóival és számos egyéb programmal szombaton a 2. Nyitott Főzdék Napján.

 Budapest és tíz megye sörfőzdéi csatlakoztak idén a Nyitott Főzdék Napja kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy a fogyasztók megismerkedjenek a környékükön működő kisüzemi sörfőzdékkel, megismerjék az ott készített sörtípusokat - közölte az MTI-vel Knap Gábor, a Nyitott Főzdék Napja főszervezője.
 A közös nyílt napon minden résztvevő sörfőzde lehetőséget biztosít arra, hogy a látogatók bejárják az üzemet, megismerjék a sörkészítésnél használt alapanyagokat és megkóstolhassák a frissen készülő főzeteket is.
 A győrújbaráti Vaskakas sörfőzdében egyszerre két, most először kóstolható újdonsággal várják a vendégeket, a Pannonhalmi Apátsági Sörfőzde pedig nemcsak sörökkel, hanem apátsági borokkal is készül.
 Az Etyeki Sörmanufaktúránál szintén újsör-bemutató, valamint sörbrunch várja a látogatókat, Székesfehérváron a Hübrisnél a szakmai programok mellett pingpong- és csocsóbajnokság lesz. Martonvásáron a Vandál Brewing egyebek mellett sörpárlat-kóstolóval, a kápolnásnyéki Nyéki Sör pedig mangós újdonsággal is készül.
    Tóparti sörélményekkel vár mindenkit Balatonvilágoson a Hedon, Dombóváron pedig a Kissler Sörfőzde kertje telik meg élettel és finomságokkal a környékbeli kézműves termelők jóvoltából. Pécsen a SteamCraft Brewery főzdéjét ismerhetik meg jobban az érdeklődők, míg Kiskunhalason az Oázis Sörfőzde mutatkozik be.
    Törökszentmiklóson az Ugar Brewery több kvízzel is készül, amelyeken sörcsomagokat sorsol ki, Ózdon vakteszttel teszi próbára a vállalkozó kedvűeket a Bolyki Serház, Tiszafüreden pedig a kézműves sörök mellé akár magyar gint is kóstolhatnak a vendégek.
 Békés megyében a Szent András Sörfőzde, a Viharsarok sörfőzde és az Elixbeer főzdéje is bejárható lesz, Tokajban a BAZ Beer udvarában a látogatók megismerkedhetnek a házi sörfőzéssel vagy akár közös sör-bor kóstolón, főzde- és dűlőtúrán vehetnek részt.
 Budapesten és Pest-megyében négy kisüzem is várja a látogatókat. A Fehér Nyúl Sörfőzdében ízhiba-kóstoló, a First Craft Beernél kerti party, Csepelen, a Rizmajer Sörfőzdében alkoholmentes fickósör-kóstoló, a Fóti Kézműves Sörfőzde mellett pedig koncertek és veteránautó-találkozó is lesz.
 A Nyitott Főzdék Napja programjain a részvétel ingyenes, a fogyasztásért, a kóstolókkal egybekötött főzdelátogatásért kell fizetni. A szervezők kérik a hatályos járványügyi intézkedések betartását.
    A résztvevő sörfőzdék listája a www.nyitottfozdek.hu honlapon érhető el. (F:mti)

 

Sörfogyasztás

A sör (vagy régiesen ser, serital) (a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, alkoholtartalmú ital. A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókor kezdete előtt, a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja egy Szudánban kiásott, közel 7000 éves edény, amelyben sör maradványait mutatták ki. A görög filozófus, Plutarkhosz így értékelte az árpalét: „A sör a leghasznosabb ital az italok között, a legkiválóbb a gyógynövények között és a legkellemesebb az élelmiszerek között.”